Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek) - Laptörténet

Jzoltan: Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek) lapot átneveztem Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek) névre: Kötőjelek javítása

2022-09-24T12:32:17Z

Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek) lapot átneveztem Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek) névre: Kötőjelek javítása

←Régebbi változat

A lap 2022. szeptember 24., 12:32-kori változata

Jzoltan: Kiegészítés, képgaléria

2022-09-24T12:31:50Z

Kiegészítés, képgaléria

←Régebbi változat		A lap 2022. szeptember 24., 12:31-kori változata
4. sor:		4. sor:
	== Története ==		== Története ==
	[[Fájl:Postelek.jpg\|\|bélyegkép\|300px\|A kastély romjai az 1970-es években]]		[[Fájl:Postelek.jpg\|\|bélyegkép\|300px\|A kastély romjai az 1970-es években]]
-	A '''neobarokk stílusú, 72 szobás''' kastély '''[[1906]] és [[1909]] között épült'''. Egyes források szerint a kastélyt '''gróf Wenckheim Frigyes''' és neje építtette leányuk, '''Wenckheim Krisztina''' és vejük, '''Széchenyi Antal''' részére. A ''Vállalkozók Lapja'' közlése alapján '''a megrendelő gróf Széchenyi Antalné''' volt. A grófnő hozomány gyanánt kapta meg a pósteleki birtokot a szüleitől.	+	A '''neobarokk stílusú, 72 szobás''' kastély '''[[1906]] és [[1909]] között épült'''. Egyes források szerint a kastélyt '''gróf Wenckheim Frigyes''' és neje építtette leányuk, '''Wenckheim Krisztina''' és vejük, '''[[Széchenyi Antal (1867–1924)\|Széchenyi Antal]]''' részére. A ''Vállalkozók Lapja'' közlése alapján '''a megrendelő gróf Széchenyi Antalné''' volt. A grófnő hozomány gyanánt kapta meg a pósteleki birtokot a szüleitől.

	A kastélyt a feltételezések szerint '''Siedek Viktor''' bécsi építészvállalkozó vagy '''kopcsányi Schlichter Lajos''' győri építőmester tervezte. D. Nagy András tervezőként Siedek Viktort, kivitelezőként '''Diósy József''' építészt és '''Schneider Lőrincz''' ácsmestert nevezte meg.		A kastélyt a feltételezések szerint '''Siedek Viktor''' bécsi építészvállalkozó vagy '''kopcsányi Schlichter Lajos''' győri építőmester tervezte. D. Nagy András tervezőként Siedek Viktort, kivitelezőként '''Diósy József''' építészt és '''Schneider Lőrincz''' ácsmestert nevezte meg.
19. sor:		19. sor:

	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==
		+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
		+	Fájl:Szechenyi kastely postelek.jpg\|A pósteleki Wenckheim–Széchenyi-kastély
		+	Fájl:Szechenyi kastely postelek pipazo.jpg\|Pipázó
		+	Fájl:Szechenyi kastely postelek kapolna.jpg\|Kápolna
		+	Fájl:Szechenyi kastely postelek szalon.jpg\|Szalon
		+	Fájl:Postelek kastely 2019 1.jpg\|A pósteleki kastélyrom 2019-ben
		+	Fájl:Postelek kastely 2019 2.jpg\|
		+	</Gallery>

	== Lásd még ==		== Lásd még ==
-		+	* [[Kastélypark (Póstelek)]]
-	* [[Póstelek]]	+	* [[Póstelek]]
		+	* [[Széchenyi Antal (1867–1924)]]
	* [[Wenckheim Frigyes (1842–1912)]]		* [[Wenckheim Frigyes (1842–1912)]]
	* [[Wenckheim Krisztina (1874–1970)]]		* [[Wenckheim Krisztina (1874–1970)]]
32. sor:		41. sor:
	* Fontos szerepet kapott Póstelek a Netflix új sorozatában. In: [https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2021/04/fontos-szerepet-kapott-postelek-a-netflix-uj-sorozataban Beol.hu] (Látogatva: 2022. 08. 23.)		* Fontos szerepet kapott Póstelek a Netflix új sorozatában. In: [https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2021/04/fontos-szerepet-kapott-postelek-a-netflix-uj-sorozataban Beol.hu] (Látogatva: 2022. 08. 23.)
	* Határozat Dr. Bokross Elemérnek a pósteleki kastély ügyében tett bejelentéséről. Irat. 1945 (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38166&secID=88143 EuropeanLocal])		* Határozat Dr. Bokross Elemérnek a pósteleki kastély ügyében tett bejelentéséről. Irat. 1945 (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38166&secID=88143 EuropeanLocal])
-	* Nagy András, D. – Varga Árpád: Wenckheim család Békés megyében a ~~XIX-XX~~. században. Budapest : Nonpareille Plus, 2006. 55–58. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Nagy András, D. – Varga Árpád: Wenckheim család Békés megyében a XIX–XX. században. Budapest : Nonpareille Plus, 2006. 55–58. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Nagy András, D.: Hetvenöt éve hunyt el Széchenyi Antal, a pósteleki gróf. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1999_08/?pg=252&layout=s Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 194. szám (1999. augusztus ~~21-22~~.) 7. p.] (Látogatva: 2022. 08. 23.)	+	* Nagy András, D.: Hetvenöt éve hunyt el Széchenyi Antal, a pósteleki gróf. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1999_08/?pg=252&layout=s Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 194. szám (1999. augusztus 21–22.) 7. p.] (Látogatva: 2022. 08. 23.)
	* Nem kelt el Póstelek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2007_08/?pg=100&layout=s Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 184. szám (2007. augusztus 8.) 5. p.] (Látogatva: 2022. 08. 23.)		* Nem kelt el Póstelek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2007_08/?pg=100&layout=s Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 184. szám (2007. augusztus 8.) 5. p.] (Látogatva: 2022. 08. 23.)
	* Pósteleki volt grófi kastély juttatása a gyógypedagógiai intézet részére. Irat. 1947 (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38165&secID=88142 EuropeanaLocal])		* Pósteleki volt grófi kastély juttatása a gyógypedagógiai intézet részére. Irat. 1947 (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38165&secID=88142 EuropeanaLocal])
40. sor:		49. sor:

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
		+	* Gévai Csilla: A fecsegő kastély. Budapest : Pagony, 2022 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Károlyi Széchenyi Ilona: Kileng az inga : egy arisztokrata festőművésznő életútja, bánatai és örömei. Budapest : Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Károlyi Széchenyi Ilona: Kileng az inga : egy arisztokrata festőművésznő életútja, bánatai és örömei. Budapest : Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2005 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Podhorányi Zsolt: Mesélő kastélyok. 2., bőv. kiad. Budapest : Kossuth, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Podhorányi Zsolt: Mesélő kastélyok. 2., bőv. kiad. Budapest : Kossuth, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Podhorányi Zsolt: Velünk omló történelem : romos és felújítandó kastélyok. Podhorányi Zsolt. Budapest : Kocsis, 2021. 113–120. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Podhorányi Zsolt: Velünk omló történelem : romos és felújítandó kastélyok. Podhorányi Zsolt. Budapest : Kocsis, 2021. 113–120. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Orodán Zsuzsanna: Múltidéző Wenckheim kastélytúra. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2020 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Váradi Krisztina: Póstelek: védett park, védtelen kastély. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2000_12/?pg=246&layout=s Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 298. szám (2000. december 21.) 11. p.]		* Váradi Krisztina: Póstelek: védett park, védtelen kastély. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2000_12/?pg=246&layout=s Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 298. szám (2000. december 21.) 11. p.]

Jzoltan: Kiegészítés, korrekció

2022-08-23T15:28:18Z

Kiegészítés, korrekció

Változtatások megtekintése

Ker0: új kategória

2018-01-06T21:18:19Z

új kategória

←Régebbi változat		A lap 2018. január 6., 21:18-kori változata
45. sor:		45. sor:

	[[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Épített értékek]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)]]		[[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Épített értékek]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)]]
		+	[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

Soma, 2014. március 14., 12:40-n

2014-03-14T12:40:42Z

←Régebbi változat		A lap 2014. március 14., 12:40-kori változata
44. sor:		44. sor:
	* [http://muemlekek.info/muemlek/postelek-wenckheim-kastely.php Wenckheim kastély. In. Műemlékek Info]˙(Az oldal megtekintve: 2012.01.06.)		* [http://muemlekek.info/muemlek/postelek-wenckheim-kastely.php Wenckheim kastély. In. Műemlékek Info]˙(Az oldal megtekintve: 2012.01.06.)

-	[[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Épített értékek]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]]	+	[[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Épített értékek]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]] [[Kategória:Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)]]

Soma, 2014. március 14., 12:33-n

2014-03-14T12:33:52Z

←Régebbi változat		A lap 2014. március 14., 12:33-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Postelek_kastely.jpg\|bélyegkép\|300px\|Széchenyi-Wenckheim kastély]]
		+
	A megye legfiatalabb s egyben talán legromosabb kastélya a pósteleki '''Széchenyi-Wenckheim kastély'''. A kastélyromot a pósteleki szabadidőpark központjában találják meg az érdeklődők. '''[[Póstelek]] [[Gyula]], [[Békéscsaba]], [[Gerla]]''' között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű turista útvonal '''[[Gerla\|Gerlán]]''' át vezet Póstelekre, a kastélyromhoz.		A megye legfiatalabb s egyben talán legromosabb kastélya a pósteleki '''Széchenyi-Wenckheim kastély'''. A kastélyromot a pósteleki szabadidőpark központjában találják meg az érdeklődők. '''[[Póstelek]] [[Gyula]], [[Békéscsaba]], [[Gerla]]''' között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű turista útvonal '''[[Gerla\|Gerlán]]''' át vezet Póstelekre, a kastélyromhoz.

	== A kastély története ==		== A kastély története ==
-		+	[[Fájl:Postelek.jpg\|\|bélyegkép\|250px\|A kastély romjai az 1970-es években]]
-	[[Fájl:~~Postelek_kastely~~.jpg\|bélyegkép\|~~Széchenyi-Wenckheim~~ kastély]]Feltételezések szerint a '''neobarokk stílusú 72 szobás kastély'''t Siedek Viktor tervezte. Egyes források szerint a kastélyt [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)\|gróf Wenckheim Frigyes]] és neje építette 1906-1909 között leányuknak Krisztina és vejük Széchenyi Antal részére. Más források szerint '''a megrendelő gróf Széchenyi Antalné [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)\|gróf Wenckheim Krisztina]] volt'''. Tény, hogy a birtokot a grófnő szüleitől kapta ajándékba. A kastély a kígyósihoz hasonlóan '''alápincézett'''. A pincéből kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a kastély a környezeténél magasabb helyen állna. A kastély '''három szin'''tre tagolódik: '''mélyített földszint (alagsor), magasföldszint és emelet'''. A alagsor ablakait díszes kivitelű vasrácsok védték. Az alagsorban a kastély urainak kiszolgálásához szükséges helységek, tárolók voltak. Az épület homlokzatának két fő dísze a két ovális alakú két grófi címer volt. A '''manzárd tető'''t cserép borította. A tető még 1952-ben viszonylag épp volt. '''A külső falakat japán vadszőlővel futtatták be.''' A kastélynak '''két bejárat'''a volt. A díszes kapuk kovácsolt vasból készültek. Az épület főbejárata a szalonba vezetett, ahol mindkét oldalon márvány kandalló díszlett. Innen az emeletre két lépcső vezetett fel. A lakosztályok '''falait különböző színű plüss tapétával borították'''. A szobákat a fal színéről nevezték el. Valamennyi szobában a csempekályha színe megegyezett a tapéta színével. '''A kastélyban gáz- és villanyvilágítást használtak.''' A kastélyhoz [[Kastélypark (Póstelek)\|impozáns kert és park]] létesült. '''1944 őszén a kastély tulajdonosai elmenekültek, a kastély lakatlanná vált.''' Az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat és ruhákat készítettek belőle.	+	Feltételezések szerint a '''neobarokk stílusú 72 szobás kastély'''t Siedek Viktor tervezte. Egyes források szerint a kastélyt [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)\|gróf Wenckheim Frigyes]] és neje építette 1906-1909 között leányuknak Krisztina és vejük Széchenyi Antal részére. Más források szerint '''a megrendelő gróf Széchenyi Antalné [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)\|gróf Wenckheim Krisztina]] volt'''. Tény, hogy a birtokot a grófnő szüleitől kapta ajándékba. A kastély a kígyósihoz hasonlóan '''alápincézett'''. A pincéből kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a kastély a környezeténél magasabb helyen állna. A kastély '''három szin'''tre tagolódik: '''mélyített földszint (alagsor), magasföldszint és emelet'''. A alagsor ablakait díszes kivitelű vasrácsok védték. Az alagsorban a kastély urainak kiszolgálásához szükséges helységek, tárolók voltak. Az épület homlokzatának két fő dísze a két ovális alakú két grófi címer volt. A '''manzárd tető'''t cserép borította. A tető még 1952-ben viszonylag épp volt. '''A külső falakat japán vadszőlővel futtatták be.''' A kastélynak '''két bejárat'''a volt. A díszes kapuk kovácsolt vasból készültek. Az épület főbejárata a szalonba vezetett, ahol mindkét oldalon márvány kandalló díszlett. Innen az emeletre két lépcső vezetett fel. A lakosztályok '''falait különböző színű plüss tapétával borították'''. A szobákat a fal színéről nevezték el. Valamennyi szobában a csempekályha színe megegyezett a tapéta színével. '''A kastélyban gáz- és villanyvilágítást használtak.''' A kastélyhoz [[Kastélypark (Póstelek)\|impozáns kert és park]] létesült. '''1944 őszén a kastély tulajdonosai elmenekültek, a kastély lakatlanná vált.''' Az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat és ruhákat készítettek belőle.

	A II. világháború után '''a kastélyt államosították'''. Gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni a kastélyban, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években a Földműves Szövetkezet nagy hordókban zsírt tárolt az alagsorban, majd azt azt követő esztendőkben a kastélyparkot a honvédség tisztjei számára pihenőparkként használták. Egyes források szerint robbantási gyakorlatokat is tartottak.		A II. világháború után '''a kastélyt államosították'''. Gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni a kastélyban, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években a Földműves Szövetkezet nagy hordókban zsírt tárolt az alagsorban, majd azt azt követő esztendőkben a kastélyparkot a honvédség tisztjei számára pihenőparkként használták. Egyes források szerint robbantási gyakorlatokat is tartottak.

Vandi: /* A kastély története */

2013-07-11T10:51:15Z

A kastély története

←Régebbi változat		A lap 2013. július 11., 10:51-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== A kastély története ==		== A kastély története ==

-	Feltételezések szerint a '''neobarokk stílusú 72 szobás kastély'''t Siedek Viktor tervezte. Egyes források szerint a kastélyt [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)\|gróf Wenckheim Frigyes]] és neje építette 1906-1909 között leányuknak Krisztina és vejük Széchenyi Antal részére. Más források szerint '''a megrendelő gróf Széchenyi Antalné [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)\|gróf Wenckheim Krisztina]] volt'''. Tény, hogy a birtokot a grófnő szüleitől kapta ajándékba. A kastély a kígyósihoz hasonlóan '''alápincézett'''. A pincéből kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a kastély a környezeténél magasabb helyen állna. A kastély '''három szin'''tre tagolódik: '''mélyített földszint (alagsor), magasföldszint és emelet'''. A alagsor ablakait díszes kivitelű vasrácsok védték. Az alagsorban a kastély urainak kiszolgálásához szükséges helységek, tárolók voltak. Az épület homlokzatának két fő dísze a két ovális alakú két grófi címer volt. A '''manzárd tető'''t cserép borította. A tető még 1952-ben viszonylag épp volt. '''A külső falakat japán vadszőlővel futtatták be.''' A kastélynak '''két bejárat'''a volt. A díszes kapuk kovácsolt vasból készültek. Az épület főbejárata a szalonba vezetett, ahol mindkét oldalon márvány kandalló díszlett. Innen az emeletre két lépcső vezetett fel. A lakosztályok '''falait különböző színű plüss tapétával borították'''. A szobákat a fal színéről nevezték el. Valamennyi szobában a csempekályha színe megegyezett a tapéta színével. '''A kastélyban gáz- és villanyvilágítást használtak.''' A kastélyhoz [[Kastélypark (Póstelek)\|impozáns kert és park]] létesült. '''1944 őszén a kastély tulajdonosai elmenekültek, a kastély lakatlanná vált.''' Az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat és ruhákat készítettek belőle.	+	[[Fájl:Postelek_kastely.jpg\|bélyegkép\|Széchenyi-Wenckheim kastély]]Feltételezések szerint a '''neobarokk stílusú 72 szobás kastély'''t Siedek Viktor tervezte. Egyes források szerint a kastélyt [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)\|gróf Wenckheim Frigyes]] és neje építette 1906-1909 között leányuknak Krisztina és vejük Széchenyi Antal részére. Más források szerint '''a megrendelő gróf Széchenyi Antalné [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)\|gróf Wenckheim Krisztina]] volt'''. Tény, hogy a birtokot a grófnő szüleitől kapta ajándékba. A kastély a kígyósihoz hasonlóan '''alápincézett'''. A pincéből kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a kastély a környezeténél magasabb helyen állna. A kastély '''három szin'''tre tagolódik: '''mélyített földszint (alagsor), magasföldszint és emelet'''. A alagsor ablakait díszes kivitelű vasrácsok védték. Az alagsorban a kastély urainak kiszolgálásához szükséges helységek, tárolók voltak. Az épület homlokzatának két fő dísze a két ovális alakú két grófi címer volt. A '''manzárd tető'''t cserép borította. A tető még 1952-ben viszonylag épp volt. '''A külső falakat japán vadszőlővel futtatták be.''' A kastélynak '''két bejárat'''a volt. A díszes kapuk kovácsolt vasból készültek. Az épület főbejárata a szalonba vezetett, ahol mindkét oldalon márvány kandalló díszlett. Innen az emeletre két lépcső vezetett fel. A lakosztályok '''falait különböző színű plüss tapétával borították'''. A szobákat a fal színéről nevezték el. Valamennyi szobában a csempekályha színe megegyezett a tapéta színével. '''A kastélyban gáz- és villanyvilágítást használtak.''' A kastélyhoz [[Kastélypark (Póstelek)\|impozáns kert és park]] létesült. '''1944 őszén a kastély tulajdonosai elmenekültek, a kastély lakatlanná vált.''' Az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat és ruhákat készítettek belőle.

	A II. világháború után '''a kastélyt államosították'''. Gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni a kastélyban, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években a Földműves Szövetkezet nagy hordókban zsírt tárolt az alagsorban, majd azt azt követő esztendőkben a kastélyparkot a honvédség tisztjei számára pihenőparkként használták. Egyes források szerint robbantási gyakorlatokat is tartottak.		A II. világháború után '''a kastélyt államosították'''. Gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni a kastélyban, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években a Földműves Szövetkezet nagy hordókban zsírt tárolt az alagsorban, majd azt azt követő esztendőkben a kastélyparkot a honvédség tisztjei számára pihenőparkként használták. Egyes források szerint robbantási gyakorlatokat is tartottak.

Vandi: Formázás + elírás javítása

2012-05-19T07:11:14Z

Formázás + elírás javítása

←Régebbi változat		A lap 2012. május 19., 07:11-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	A megye legfiatalabb s egyben talán legromosabb kastélya a pósteleki '''Széchenyi-Wenckheim kastély'''. A kastélyromot a pósteleki szabadidőpark központjában találják meg az érdeklődők. [[Póstelek]] [[Gyula]], [[Békéscsaba]], [[Gerla]] között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű ~~túrista~~ útvonal [[Gerla\|Gerlán]] át vezet Póstelekre, a kastélyromhoz.	+	A megye legfiatalabb s egyben talán legromosabb kastélya a pósteleki '''Széchenyi-Wenckheim kastély'''. A kastélyromot a pósteleki szabadidőpark központjában találják meg az érdeklődők. '''[[Póstelek]] [[Gyula]], [[Békéscsaba]], [[Gerla]]''' között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű turista útvonal '''[[Gerla\|Gerlán]]''' át vezet Póstelekre, a kastélyromhoz.

	== A kastély története ==		== A kastély története ==

-	Feltételezések szerint a '''neobarokk stílusú 72 szobás kastély'''t Siedek Viktor tervezte. Egyes források szerint a kastélyt [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)\|gróf Wenckheim Frigyes]] és neje építette 1906-1909 között leányuknak Krisztina és vejük Széchenyi Antal részére. Más források szerint '''a megrendelő gróf Széchenyi Antalné [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)\|gróf Wenckheim Krisztina]] volt'''. Tény, hogy a birtokot a grófnő szüleitől kapta ajándékba. A kastély a kígyósihoz hasonlóan alápincézett. A pincéből kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a kastély a környezeténél magasabb helyen állna. A kastély három ~~szintre~~ tagolódik: mélyített földszint (alagsor), magasföldszint és emelet. A alagsor ablakait díszes kivitelű vasrácsok védték. Az alagsorban a kastély urainak kiszolgálásához szükséges helységek, tárolók voltak. Az épület homlokzatának két fő dísze a két ovális alakú két grófi címer volt. A manzárd ~~tetőt~~ cserép borította. A tető még 1952-ben viszonylag épp volt. A külső falakat japán vadszőlővel futtatták be. A kastélynak két ~~bejárata~~ volt. A díszes kapuk kovácsolt vasból készültek. Az épület főbejárata a szalonba vezetett, ahol mindkét oldalon márvány kandalló díszlett. Innen az emeletre két lépcső vezetett fel. A lakosztályok falait különböző színű plüss tapétával borították. A szobákat a fal színéről nevezték el. Valamennyi szobában a csempekályha színe megegyezett a tapéta színével. A kastélyban gáz- és villanyvilágítást használtak. A kastélyhoz [[Kastélypark (Póstelek)\|impozáns kert és park]] létesült. '''1944 őszén a kastély tulajdonosai elmenekültek, a kastély lakatlanná vált.''' Az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat és ruhákat készítettek belőle.	+	Feltételezések szerint a '''neobarokk stílusú 72 szobás kastély'''t Siedek Viktor tervezte. Egyes források szerint a kastélyt [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)\|gróf Wenckheim Frigyes]] és neje építette 1906-1909 között leányuknak Krisztina és vejük Széchenyi Antal részére. Más források szerint '''a megrendelő gróf Széchenyi Antalné [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)\|gróf Wenckheim Krisztina]] volt'''. Tény, hogy a birtokot a grófnő szüleitől kapta ajándékba. A kastély a kígyósihoz hasonlóan '''alápincézett'''. A pincéből kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a kastély a környezeténél magasabb helyen állna. A kastély '''három szin'''tre tagolódik: '''mélyített földszint (alagsor), magasföldszint és emelet'''. A alagsor ablakait díszes kivitelű vasrácsok védték. Az alagsorban a kastély urainak kiszolgálásához szükséges helységek, tárolók voltak. Az épület homlokzatának két fő dísze a két ovális alakú két grófi címer volt. A '''manzárd tető'''t cserép borította. A tető még 1952-ben viszonylag épp volt. '''A külső falakat japán vadszőlővel futtatták be.''' A kastélynak '''két bejárat'''a volt. A díszes kapuk kovácsolt vasból készültek. Az épület főbejárata a szalonba vezetett, ahol mindkét oldalon márvány kandalló díszlett. Innen az emeletre két lépcső vezetett fel. A lakosztályok '''falait különböző színű plüss tapétával borították'''. A szobákat a fal színéről nevezték el. Valamennyi szobában a csempekályha színe megegyezett a tapéta színével. '''A kastélyban gáz- és villanyvilágítást használtak.''' A kastélyhoz [[Kastélypark (Póstelek)\|impozáns kert és park]] létesült. '''1944 őszén a kastély tulajdonosai elmenekültek, a kastély lakatlanná vált.''' Az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat és ruhákat készítettek belőle.

-	A II. ~~világhárú~~ után '''a kastélyt államosították'''. Gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni a kastélyban, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években a Földműves Szövetkezet nagy hordókban zsírt tárolt az alagsorban, majd azt azt követő esztendőkben a kastélyparkot a honvédség tisztjei számára pihenőparkként használták. Egyes források szerint robbantási gyakorlatokat is tartottak.	+	A II. világháború után '''a kastélyt államosították'''. Gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni a kastélyban, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években a Földműves Szövetkezet nagy hordókban zsírt tárolt az alagsorban, majd azt azt követő esztendőkben a kastélyparkot a honvédség tisztjei számára pihenőparkként használták. Egyes források szerint robbantási gyakorlatokat is tartottak.
-	1970-ben a megyei tanács kezelésébe és felügyelete alá, majd '''a rendszerváltás során önkormányzati tulajdonba került'''. 1983-ban polgárvédelmi gyakorlat feladataként a kéményeket és az omladozó falakat lebontották.	+	'''1970-ben a megyei tanács kezelésébe és felügyelete alá''', majd '''a rendszerváltás során önkormányzati tulajdonba került'''. 1983-ban polgárvédelmi gyakorlat feladataként a kéményeket és az omladozó falakat lebontották.

	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==

Vandi: /* Források */ wenckheim.hu-nál "Az oldal megtikintve:" szöveg beillesztése

2012-01-06T07:41:59Z

Források: wenckheim.hu-nál "Az oldal megtikintve:" szöveg beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2012. január 6., 07:41-kori változata
23. sor:		23. sor:
	* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (digitalizált változat)		* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (digitalizált változat)
	* Pósteleki volt grófi kastély juttatása a gyógypedagógiai intézet részére. Irat. 1947. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38165&secID=88142 EuropeanaLocal] (digitalizált változat)		* Pósteleki volt grófi kastély juttatása a gyógypedagógiai intézet részére. Irat. 1947. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=38165&secID=88142 EuropeanaLocal] (digitalizált változat)
-	* [http://www.wenckheim.hu/postelek.htm Pósteleki Wenckheim kastély.] [online] In: Wenckheim.hu [2011.11.27.]	+	* [http://www.wenckheim.hu/postelek.htm Pósteleki Wenckheim kastély.] [online] In: Wenckheim.hu (Az oldal megtekintve: 2011.11.27.)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

Vandi: /* A kastély története */

2012-01-06T07:39:39Z

A kastély története

←Régebbi változat		A lap 2012. január 6., 07:39-kori változata
5. sor:		5. sor:
	Feltételezések szerint a '''neobarokk stílusú 72 szobás kastély'''t Siedek Viktor tervezte. Egyes források szerint a kastélyt [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)\|gróf Wenckheim Frigyes]] és neje építette 1906-1909 között leányuknak Krisztina és vejük Széchenyi Antal részére. Más források szerint '''a megrendelő gróf Széchenyi Antalné [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)\|gróf Wenckheim Krisztina]] volt'''. Tény, hogy a birtokot a grófnő szüleitől kapta ajándékba. A kastély a kígyósihoz hasonlóan alápincézett. A pincéből kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a kastély a környezeténél magasabb helyen állna. A kastély három szintre tagolódik: mélyített földszint (alagsor), magasföldszint és emelet. A alagsor ablakait díszes kivitelű vasrácsok védték. Az alagsorban a kastély urainak kiszolgálásához szükséges helységek, tárolók voltak. Az épület homlokzatának két fő dísze a két ovális alakú két grófi címer volt. A manzárd tetőt cserép borította. A tető még 1952-ben viszonylag épp volt. A külső falakat japán vadszőlővel futtatták be. A kastélynak két bejárata volt. A díszes kapuk kovácsolt vasból készültek. Az épület főbejárata a szalonba vezetett, ahol mindkét oldalon márvány kandalló díszlett. Innen az emeletre két lépcső vezetett fel. A lakosztályok falait különböző színű plüss tapétával borították. A szobákat a fal színéről nevezték el. Valamennyi szobában a csempekályha színe megegyezett a tapéta színével. A kastélyban gáz- és villanyvilágítást használtak. A kastélyhoz [[Kastélypark (Póstelek)\|impozáns kert és park]] létesült. '''1944 őszén a kastély tulajdonosai elmenekültek, a kastély lakatlanná vált.''' Az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat és ruhákat készítettek belőle.		Feltételezések szerint a '''neobarokk stílusú 72 szobás kastély'''t Siedek Viktor tervezte. Egyes források szerint a kastélyt [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)\|gróf Wenckheim Frigyes]] és neje építette 1906-1909 között leányuknak Krisztina és vejük Széchenyi Antal részére. Más források szerint '''a megrendelő gróf Széchenyi Antalné [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)\|gróf Wenckheim Krisztina]] volt'''. Tény, hogy a birtokot a grófnő szüleitől kapta ajándékba. A kastély a kígyósihoz hasonlóan alápincézett. A pincéből kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a kastély a környezeténél magasabb helyen állna. A kastély három szintre tagolódik: mélyített földszint (alagsor), magasföldszint és emelet. A alagsor ablakait díszes kivitelű vasrácsok védték. Az alagsorban a kastély urainak kiszolgálásához szükséges helységek, tárolók voltak. Az épület homlokzatának két fő dísze a két ovális alakú két grófi címer volt. A manzárd tetőt cserép borította. A tető még 1952-ben viszonylag épp volt. A külső falakat japán vadszőlővel futtatták be. A kastélynak két bejárata volt. A díszes kapuk kovácsolt vasból készültek. Az épület főbejárata a szalonba vezetett, ahol mindkét oldalon márvány kandalló díszlett. Innen az emeletre két lépcső vezetett fel. A lakosztályok falait különböző színű plüss tapétával borították. A szobákat a fal színéről nevezték el. Valamennyi szobában a csempekályha színe megegyezett a tapéta színével. A kastélyban gáz- és villanyvilágítást használtak. A kastélyhoz [[Kastélypark (Póstelek)\|impozáns kert és park]] létesült. '''1944 őszén a kastély tulajdonosai elmenekültek, a kastély lakatlanná vált.''' Az ínséges időket élő környékbeliek leszaggatták a falról a tapétákat és ruhákat készítettek belőle.

-	A II. világhárú után '''a kastélyt államosították'''. Gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni a kastélyban, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években a Földműves Szövetkezet nagy hordókban zsírt tárolt ~~a pincékben~~, majd azt azt követő esztendőkben a kastélyparkot a honvédség tisztjei számára pihenőparkként használták. Egyes források szerint robbantási gyakorlatokat is tartottak.	+	A II. világhárú után '''a kastélyt államosították'''. Gyógypedagógiai intézetet szerettek volna létesíteni a kastélyban, de mindez csak elképzelés maradt. A lakatlan kastély állapota folyamatosan romlott. A 60-as években a Földműves Szövetkezet nagy hordókban zsírt tárolt az alagsorban, majd azt azt követő esztendőkben a kastélyparkot a honvédség tisztjei számára pihenőparkként használták. Egyes források szerint robbantási gyakorlatokat is tartottak.
	1970-ben a megyei tanács kezelésébe és felügyelete alá, majd '''a rendszerváltás során önkormányzati tulajdonba került'''. 1983-ban polgárvédelmi gyakorlat feladataként a kéményeket és az omladozó falakat lebontották.		1970-ben a megyei tanács kezelésébe és felügyelete alá, majd '''a rendszerváltás során önkormányzati tulajdonba került'''. 1983-ban polgárvédelmi gyakorlat feladataként a kéményeket és az omladozó falakat lebontották.