Stark Adolf (1834–1910) - Laptörténet

Jzoltan: Csabagyöngye szőlő belső hivatkozása

2022-04-07T15:40:24Z

Csabagyöngye szőlő belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2022. április 7., 15:40-kori változata
19. sor:		19. sor:
	[[1869\|1869-ben]] csemegeszőlő-telepet alapított, '''a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt'''. Az egész Monarchiában kereskedett szőlővel és szaporítási célzattal vesszővel.		[[1869\|1869-ben]] csemegeszőlő-telepet alapított, '''a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt'''. Az egész Monarchiában kereskedett szőlővel és szaporítási célzattal vesszővel.

-	Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a '''fajtagyűjtemény kialakítása'''. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az [[1903\|1903-ból]] származó Szőlő-Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. '''Szőlőnemesítőként hét új fajta előállítása fűződik a nevéhez'''. A '''Kossuth szőlő''' nagy népszerűségnek örvendett a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a '''Csabagyöngye''' pedig világsikert ért el. Legelső, szakszerű leírását [[1900\|1900-ban]] elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el. Stark nevéhez fűződik a Garibaldi, Stark magonca, Rouge korai, Stark Róza és Petőfi Sándor fajták előállítása is. Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést.	+	Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a '''fajtagyűjtemény kialakítása'''. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az [[1903\|1903-ból]] származó Szőlő-Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. '''Szőlőnemesítőként hét új fajta előállítása fűződik a nevéhez'''. A '''Kossuth szőlő''' nagy népszerűségnek örvendett a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a '''[[Csabagyöngye szőlő\|Csabagyöngye]]''' pedig világsikert ért el. Legelső, szakszerű leírását [[1900\|1900-ban]] elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el. Stark nevéhez fűződik a Garibaldi, Stark magonca, Rouge korai, Stark Róza és Petőfi Sándor fajták előállítása is. Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést.

	[[1871\|1871-től]] aktív '''részese volt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tevékenységének'''. [[1896\|1896-os]] visszavonulásáig '''elnöke volt a Borászati Szakosztálynak''', a későbbiekben pedig '''a Kerti és Háziipari Szakosztálynak'''. [[1880\|1880-ban]] számvizsgáló bizottsági tag volt a Csabai Kaszinóegyletben, volt megyebizottsági tag, valamint Igazgatósági tag a Csabai Takarékpénztárnál.		[[1871\|1871-től]] aktív '''részese volt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tevékenységének'''. [[1896\|1896-os]] visszavonulásáig '''elnöke volt a Borászati Szakosztálynak''', a későbbiekben pedig '''a Kerti és Háziipari Szakosztálynak'''. [[1880\|1880-ban]] számvizsgáló bizottsági tag volt a Csabai Kaszinóegyletben, volt megyebizottsági tag, valamint Igazgatósági tag a Csabai Takarékpénztárnál.

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-30T16:26:01Z

Szócikkcímek egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 30., 16:26-kori változata
23. sor:		23. sor:
	[[1871\|1871-től]] aktív '''részese volt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tevékenységének'''. [[1896\|1896-os]] visszavonulásáig '''elnöke volt a Borászati Szakosztálynak''', a későbbiekben pedig '''a Kerti és Háziipari Szakosztálynak'''. [[1880\|1880-ban]] számvizsgáló bizottsági tag volt a Csabai Kaszinóegyletben, volt megyebizottsági tag, valamint Igazgatósági tag a Csabai Takarékpénztárnál.		[[1871\|1871-től]] aktív '''részese volt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tevékenységének'''. [[1896\|1896-os]] visszavonulásáig '''elnöke volt a Borászati Szakosztálynak''', a későbbiekben pedig '''a Kerti és Háziipari Szakosztálynak'''. [[1880\|1880-ban]] számvizsgáló bizottsági tag volt a Csabai Kaszinóegyletben, volt megyebizottsági tag, valamint Igazgatósági tag a Csabai Takarékpénztárnál.

-	Élénk kapcsolatban állt a szaksajtóval, '''a Borászati Lapok megyei tudósítója'''ként működött éveken át. [[1891\|1891-ben]] '''elsőként fedezte fel Magyarországon a fakórothadást, a Coniothyrium diplodiella-t'''.	+	Élénk kapcsolatban állt a szaksajtóval, '''a ''Borászati Lapok'' megyei tudósítója'''ként működött éveken át. [[1891\|1891-ben]] '''elsőként fedezte fel Magyarországon a fakórothadást, a Coniothyrium diplodiella-t'''.

	== Öröksége ==		== Öröksége ==
-	Stark Adolf '''halála után fia, Ferenc vitte tovább a munkát''', majd az ő [[1944\|1944-ben]] bekövetkezett '''halála után a Stark-vagyon jelentős része az evangélikus egyház tulajdonába került''', így a Stark-ház is. A szakmailag értékes tárgyak nagyrészét az egyház levéltárában helyezték el, a papír alapú dokumentumok azonban a ház bontásakor megsemmisültek. Stark Adolf lakóháza és üzlete a Körös Hotel és a Csabagyöngye Kulturális Központ (korábban Ifjúsági Ház) közötti területen állt, hozzá tartozott a Derkovits – akkori Szemián – sor 2. szám alatti üres telek is, mely Stark első szőlőtelepítése volt.	+	Stark Adolf '''halála után fia, Ferenc vitte tovább a munkát''', majd az ő [[1944\|1944-ben]] bekövetkezett '''halála után a Stark-vagyon jelentős része az evangélikus egyház tulajdonába került''', így a Stark-ház is. A szakmailag értékes tárgyak nagyrészét az egyház levéltárában helyezték el, a papír alapú dokumentumok azonban a ház bontásakor megsemmisültek. Stark Adolf lakóháza és üzlete a Körös Hotel és a [[Csabagyöngye Kulturális Központ (Békéscsaba)\|Csabagyöngye Kulturális Központ]] (korábban Ifjúsági Ház) közötti területen állt, hozzá tartozott a Derkovits – akkori Szemián – sor 2. szám alatti üres telek is, mely Stark első szőlőtelepítése volt.

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==
45. sor:		45. sor:
	* [[2010\|2010-ben]], halálának 100. évfordulója alkalmából '''tudományos emlékülés'''t tartott a Békéscsabai Kulturális Központ Lencsési Közösségi Háza és a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület.		* [[2010\|2010-ben]], halálának 100. évfordulója alkalmából '''tudományos emlékülés'''t tartott a Békéscsabai Kulturális Központ Lencsési Közösségi Háza és a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület.
	* [[2014\|2014-ben]] Békéscsaba '''posztumusz díszpolgár'''a lett.		* [[2014\|2014-ben]] Békéscsaba '''posztumusz díszpolgár'''a lett.
-	* [[2018\|2018-ban]] '''emlékkiállítás''' nyílt a [[Békés Megyei Könyvtár\|Békés Megyei Könyvtárban]].	+	* [[2018\|2018-ban]] '''emlékkiállítás''' nyílt a [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtárban]].

	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==

Jzoltan: Stark Adolf (1834-1910) lapot átneveztem Stark Adolf (1834–1910) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-18T09:01:20Z

Stark Adolf (1834-1910) lapot átneveztem Stark Adolf (1834–1910) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 18., 09:01-kori változata

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-24T18:47:01Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 24., 18:47-kori változata
9. sor:		9. sor:
	'''[[1863\|1863-ban]]''' megházasodott, '''Fejér Rózát (1840–1899) vette feleségül'''. A frigy révén jelentős földterülethez jutott. '''Három gyermekük született''': Mária, Róza és Ferenc.		'''[[1863\|1863-ban]]''' megházasodott, '''Fejér Rózát (1840–1899) vette feleségül'''. A frigy révén jelentős földterülethez jutott. '''Három gyermekük született''': Mária, Róza és Ferenc.

-	Baráti kapcsolatban állt [[Szemián Sámuel (1827–1891)\|Szemián Sámuel]] főjegyzővel és [[Haan Antal (~~1827-1888~~)\|Haan Antal]] festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.	+	Baráti kapcsolatban állt [[Szemián Sámuel (1827–1891)\|Szemián Sámuel]] főjegyzővel és [[Haan Antal (1827–1888)\|Haan Antal]] festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.

	[[Fájl:Stark Adolf sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Berényi úti /Felsővégi/ temetőben]].'''Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán [[1910]]. [[augusztus 26.\|augusztus 26-án]].''' [[augusztus 27.\|Augusztus 27-én]] a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.		[[Fájl:Stark Adolf sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Berényi úti /Felsővégi/ temetőben]].'''Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán [[1910]]. [[augusztus 26.\|augusztus 26-án]].''' [[augusztus 27.\|Augusztus 27-én]] a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Jzoltan: +1 kép

2021-01-15T10:42:21Z

+1 kép

←Régebbi változat		A lap 2021. január 15., 10:42-kori változata
49. sor:		49. sor:
	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==
	<Gallery widths="300px" heights="300px">		<Gallery widths="300px" heights="300px">
		+	Fájl:Stark hirdetes 1894.jpg\|Hirdetés a Borászati Lapokban (1894)
	Fájl:Gm_stark_adolf_emlektabla_az_ifihaz_mogott.jpg‎\|Stark Adolf emléktábla (2010)		Fájl:Gm_stark_adolf_emlektabla_az_ifihaz_mogott.jpg‎\|Stark Adolf emléktábla (2010)
	</Gallery>		</Gallery>

Jzoltan: + Bcs. Települési Értéktár kategória

2020-09-03T11:22:38Z

+ Bcs. Települési Értéktár kategória

←Régebbi változat		A lap 2020. szeptember 3., 11:22-kori változata
94. sor:		94. sor:
	[[Kategória:Békéscsabai személyek]]		[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
	[[Kategória:Agrárszakemberek]]		[[Kategória:Agrárszakemberek]]
		+	[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

Ker0: képkorrekció

2020-05-21T19:42:24Z

képkorrekció

←Régebbi változat		A lap 2020. május 21., 19:42-kori változata
11. sor:		11. sor:
	Baráti kapcsolatban állt [[Szemián Sámuel (1827–1891)\|Szemián Sámuel]] főjegyzővel és [[Haan Antal (1827-1888)\|Haan Antal]] festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.		Baráti kapcsolatban állt [[Szemián Sámuel (1827–1891)\|Szemián Sámuel]] főjegyzővel és [[Haan Antal (1827-1888)\|Haan Antal]] festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.

-	[[Fájl:Stark Adolf sirja.JPG\|bélyegkép\|Sírja a Berényi úti /Felsővégi/ temetőben]].'''Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán [[1910]]. [[augusztus 26.\|augusztus 26-án]].''' [[augusztus 27.\|Augusztus 27-én]] a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.	+	[[Fájl:Stark Adolf sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Berényi úti /Felsővégi/ temetőben]].'''Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán [[1910]]. [[augusztus 26.\|augusztus 26-án]].''' [[augusztus 27.\|Augusztus 27-én]] a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Gmari, 2020. május 21., 16:33-n

2020-05-21T16:33:23Z

←Régebbi változat		A lap 2020. május 21., 16:33-kori változata
11. sor:		11. sor:
	Baráti kapcsolatban állt [[Szemián Sámuel (1827–1891)\|Szemián Sámuel]] főjegyzővel és [[Haan Antal (1827-1888)\|Haan Antal]] festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.		Baráti kapcsolatban állt [[Szemián Sámuel (1827–1891)\|Szemián Sámuel]] főjegyzővel és [[Haan Antal (1827-1888)\|Haan Antal]] festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.

-	'''Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán [[1910]]. [[augusztus 26.\|augusztus 26-án]].''' [[augusztus 27.\|Augusztus 27-én]] a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.	+	[[Fájl:Stark Adolf sirja.JPG\|bélyegkép\|Sírja a Berényi úti /Felsővégi/ temetőben]].'''Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán [[1910]]. [[augusztus 26.\|augusztus 26-án]].''' [[augusztus 27.\|Augusztus 27-én]] a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: /* Külső hivatkozások */ Felesleges karakterek törlése

2020-04-14T14:24:45Z

Külső hivatkozások: Felesleges karakterek törlése

←Régebbi változat		A lap 2020. április 14., 14:24-kori változata
79. sor:		79. sor:

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==
-	* A csabagyöngyével éledne újra a békéscsabai borkultúra] In: [http://bekescsaba.varosom.hu/latnivalok/szobrok/Stark-Adolf-szolonemesito-emlekmuve.html Borászportál] (Látogatva: 2014. 12. 08.)	+	* A csabagyöngyével éledne újra a békéscsabai borkultúra. In: [http://bekescsaba.varosom.hu/latnivalok/szobrok/Stark-Adolf-szolonemesito-emlekmuve.html Borászportál] (Látogatva: 2014. 12. 08.)
-	* Dedinszky Gyula: Stark Adolf szőlőnemesítő és munkássága /1834–1910/] In: [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/2009/08/20/dedinszky-gyula-stark-adolf-szolonemesito-es-munkassaga-1834-1910/ Békéscsabai városvédők honlapja] (Látogatva: 2014. 12. 08.)	+	* Dedinszky Gyula: Stark Adolf szőlőnemesítő és munkássága /1834–1910/. In: [http://www.bekescsabaivarosvedok.hu/2009/08/20/dedinszky-gyula-stark-adolf-szolonemesito-es-munkassaga-1834-1910/ Békéscsabai városvédők honlapja] (Látogatva: 2014. 12. 08.)
	* Kertszövetség [http://kertszovetseg.net/tags/2 honlapja]		* Kertszövetség [http://kertszovetseg.net/tags/2 honlapja]
	* Stark Adolf [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_S32@0808 gyászjelentése]		* Stark Adolf [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_S32@0808 gyászjelentése]

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2019-01-25T12:26:08Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2022. április 7., 15:40-kori változata
19. sor:		19. sor:
	[[1869\|1869-ben]] csemegeszőlő-telepet alapított, '''a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt'''. Az egész Monarchiában kereskedett szőlővel és szaporítási célzattal vesszővel.		[[1869\|1869-ben]] csemegeszőlő-telepet alapított, '''a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt'''. Az egész Monarchiában kereskedett szőlővel és szaporítási célzattal vesszővel.

-	Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a '''fajtagyűjtemény kialakítása'''. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az [[1903\|1903-ból]] származó Szőlő-Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. '''Szőlőnemesítőként hét új fajta előállítása fűződik a nevéhez'''. A '''Kossuth szőlő''' nagy népszerűségnek örvendett a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a '''Csabagyöngye''' pedig világsikert ért el. Legelső, szakszerű leírását [[1900\|1900-ban]] elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el. Stark nevéhez fűződik a Garibaldi, Stark magonca, Rouge korai, Stark Róza és Petőfi Sándor fajták előállítása is. Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést.	+	Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a '''fajtagyűjtemény kialakítása'''. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az [[1903\|1903-ból]] származó Szőlő-Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. '''Szőlőnemesítőként hét új fajta előállítása fűződik a nevéhez'''. A '''Kossuth szőlő''' nagy népszerűségnek örvendett a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a '''[[Csabagyöngye szőlő\|Csabagyöngye]]''' pedig világsikert ért el. Legelső, szakszerű leírását [[1900\|1900-ban]] elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el. Stark nevéhez fűződik a Garibaldi, Stark magonca, Rouge korai, Stark Róza és Petőfi Sándor fajták előállítása is. Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést.

	[[1871\|1871-től]] aktív '''részese volt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tevékenységének'''. [[1896\|1896-os]] visszavonulásáig '''elnöke volt a Borászati Szakosztálynak''', a későbbiekben pedig '''a Kerti és Háziipari Szakosztálynak'''. [[1880\|1880-ban]] számvizsgáló bizottsági tag volt a Csabai Kaszinóegyletben, volt megyebizottsági tag, valamint Igazgatósági tag a Csabai Takarékpénztárnál.		[[1871\|1871-től]] aktív '''részese volt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tevékenységének'''. [[1896\|1896-os]] visszavonulásáig '''elnöke volt a Borászati Szakosztálynak''', a későbbiekben pedig '''a Kerti és Háziipari Szakosztálynak'''. [[1880\|1880-ban]] számvizsgáló bizottsági tag volt a Csabai Kaszinóegyletben, volt megyebizottsági tag, valamint Igazgatósági tag a Csabai Takarékpénztárnál.

←Régebbi változat		A lap 2021. február 24., 18:47-kori változata
9. sor:		9. sor:
	'''[[1863\|1863-ban]]''' megházasodott, '''Fejér Rózát (1840–1899) vette feleségül'''. A frigy révén jelentős földterülethez jutott. '''Három gyermekük született''': Mária, Róza és Ferenc.		'''[[1863\|1863-ban]]''' megházasodott, '''Fejér Rózát (1840–1899) vette feleségül'''. A frigy révén jelentős földterülethez jutott. '''Három gyermekük született''': Mária, Róza és Ferenc.

-	Baráti kapcsolatban állt [[Szemián Sámuel (1827–1891)\|Szemián Sámuel]] főjegyzővel és [[Haan Antal (~~1827-1888~~)\|Haan Antal]] festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.	+	Baráti kapcsolatban állt [[Szemián Sámuel (1827–1891)\|Szemián Sámuel]] főjegyzővel és [[Haan Antal (1827–1888)\|Haan Antal]] festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.

	[[Fájl:Stark Adolf sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Berényi úti /Felsővégi/ temetőben]].'''Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán [[1910]]. [[augusztus 26.\|augusztus 26-án]].''' [[augusztus 27.\|Augusztus 27-én]] a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.		[[Fájl:Stark Adolf sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Berényi úti /Felsővégi/ temetőben]].'''Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán [[1910]]. [[augusztus 26.\|augusztus 26-án]].''' [[augusztus 27.\|Augusztus 27-én]] a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.

←Régebbi változat		A lap 2019. január 25., 12:26-kori változata
5. sor:		5. sor:
	'''Stark Adolf [[1834]]. [[december 28.\|december 28]]-án született a felvidéki Bártfán'''. Apja, '''Stark Mihály''' felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja '''Folkusházy Zsuzsanna''', nemesi család leszármazottja volt. Testvérei: Amália, Vilma és Kornél.		'''Stark Adolf [[1834]]. [[december 28.\|december 28]]-án született a felvidéki Bártfán'''. Apja, '''Stark Mihály''' felső leányiskolai tanár, majd városi tanácsnok, anyja '''Folkusházy Zsuzsanna''', nemesi család leszármazottja volt. Testvérei: Amália, Vilma és Kornél.

-	'''Bártfán, Miskolcon, majd Eperjesen végezte tanulmányait''', melyet az [[1848\|1848-as]] forradalom idején kénytelen volt megszakítani. Először '''Szartory Ferenc vegyeskereskedőhöz állt inasnak'''~~, majd vándorútra indult, mely során~~ '''[[1859\|1859-ben]] ~~érkezett~~ [[Békéscsaba\|Csabára]]'''~~, ahol engedélyezték letelepedését~~.	+	'''Bártfán, Miskolcon, majd Eperjesen végezte tanulmányait''', melyet az [[1848\|1848-as]] forradalom idején kénytelen volt megszakítani. Először '''Szartory Ferenc vegyeskereskedőhöz állt inasnak'''. Majd '''[[1859\|1859-ben]] letelepedett [[Békéscsaba\|Csabára]]'''.

-	'''[[1863\|1863-ban]]''' megházasodott, '''Fejér Rózát (~~1840-1899~~) vette feleségül'''. A frigy révén jelentős földterülethez jutott. '''Három gyermekük született''': Mária, Róza és Ferenc.	+	'''[[1863\|1863-ban]]''' megházasodott, '''Fejér Rózát (1840–1899) vette feleségül'''. A frigy révén jelentős földterülethez jutott. '''Három gyermekük született''': Mária, Róza és Ferenc.

	Baráti kapcsolatban állt [[Szemián Sámuel (1827–1891)\|Szemián Sámuel]] főjegyzővel és [[Haan Antal (1827-1888)\|Haan Antal]] festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.		Baráti kapcsolatban állt [[Szemián Sámuel (1827–1891)\|Szemián Sámuel]] főjegyzővel és [[Haan Antal (1827-1888)\|Haan Antal]] festőművésszel. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt.

-	'''Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán [[1910]]. [[augusztus 26.\|augusztus 26-án]].''' [[augusztus 27.\|Augusztus 27-én]] a békéscsabai ~~felsővégi~~ temetőben helyezték végső nyugalomra.	+	'''Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán [[1910]]. [[augusztus 26.\|augusztus 26-án]].''' [[augusztus 27.\|Augusztus 27-én]] a békéscsabai Felsővégi temetőben helyezték végső nyugalomra.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	[[Fájl:20120320 bcs varoshaza va 14 stark adolf.jpg\|bélyegkép\|300px\|Stark Adolf (falfestmény a békéscsabai Városházán)]]		[[Fájl:20120320 bcs varoshaza va 14 stark adolf.jpg\|bélyegkép\|300px\|Stark Adolf (falfestmény a békéscsabai Városházán)]]
-	'''Békéscsabán [[1859]]-[[1860]] telén megnyitotta vas- és fűszerkereskedését Stark-ház néven''' a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött.	+	'''Békéscsabán [[1859]]–[[1860]] telén megnyitotta vas- és fűszerkereskedését Stark-ház néven''' a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött.

-	[[1869\|1869-ben]] csemegeszőlő-telepet alapított, '''a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt'''. Az egész Monarchiában kereskedett szőlővel és szaporítási célzattal, vesszővel.	+	[[1869\|1869-ben]] csemegeszőlő-telepet alapított, '''a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt'''. Az egész Monarchiában kereskedett szőlővel és szaporítási célzattal vesszővel.

-	Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a '''fajtagyűjtemény kialakítása'''. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az [[1903\|1903-ból]] származó Szőlő-Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. '''Szőlőnemesítőként hét ~~újfajta~~ előállítása fűződik a nevéhez'''~~, közülük a~~ '''Kossuth szőlő''' nagy népszerűségnek örvendett a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a '''~~Csaba-Gyöngye~~''' pedig világsikert ért el. Legelső, szakszerű leírását [[1900\|1900-ban]] elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el. ~~Ezek mellett~~ a Garibaldi, Stark magonca, Rouge korai, Stark Róza és Petőfi Sándor fajták előállítása ~~fűződik nevéhez~~. Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést.	+	Szőlészeti munkájának egyik fontos területe volt a '''fajtagyűjtemény kialakítása'''. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az [[1903\|1903-ból]] származó Szőlő-Chatalogus-t, melyben sorszámozva 299 szőlőfajtát sorol fel törzskönyvszerűen. '''Szőlőnemesítőként hét új fajta előállítása fűződik a nevéhez'''. A '''Kossuth szőlő''' nagy népszerűségnek örvendett a Délvidéken, a legkorábban érő fajta, a '''Csabagyöngye''' pedig világsikert ért el. Legelső, szakszerű leírását [[1900\|1900-ban]] elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el. Stark nevéhez fűződik a Garibaldi, Stark magonca, Rouge korai, Stark Róza és Petőfi Sándor fajták előállítása is. Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést.

	[[1871\|1871-től]] aktív '''részese volt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tevékenységének'''. [[1896\|1896-os]] visszavonulásáig '''elnöke volt a Borászati Szakosztálynak''', a későbbiekben pedig '''a Kerti és Háziipari Szakosztálynak'''. [[1880\|1880-ban]] számvizsgáló bizottsági tag volt a Csabai Kaszinóegyletben, volt megyebizottsági tag, valamint Igazgatósági tag a Csabai Takarékpénztárnál.		[[1871\|1871-től]] aktív '''részese volt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet tevékenységének'''. [[1896\|1896-os]] visszavonulásáig '''elnöke volt a Borászati Szakosztálynak''', a későbbiekben pedig '''a Kerti és Háziipari Szakosztálynak'''. [[1880\|1880-ban]] számvizsgáló bizottsági tag volt a Csabai Kaszinóegyletben, volt megyebizottsági tag, valamint Igazgatósági tag a Csabai Takarékpénztárnál.
26. sor:		26. sor:

	== Öröksége ==		== Öröksége ==
-	Stark Adolf '''halála után fia, Ferenc vitte tovább a munkát''', majd az ő [[1944\|1944-ben]] bekövetkezett '''halála után a Stark-vagyon jelentős része az evangélikus egyház tulajdonába került''', ~~maga~~ a Stark-ház is. A szakmailag értékes tárgyak ~~nagyrészt~~ az egyház levéltárában ~~lettek elhelyezve~~, a papír alapú dokumentumok azonban a ház bontásakor a megsemmisültek. Stark Adolf lakóháza és üzlete a Körös Hotel és a Csabagyöngye Kulturális Központ (korábban Ifjúsági Ház) közötti területen állt, hozzá tartozott a Derkovits - akkori Szemián - sor 2. szám alatti üres telek is, mely Stark első szőlőtelepítése volt.	+	Stark Adolf '''halála után fia, Ferenc vitte tovább a munkát''', majd az ő [[1944\|1944-ben]] bekövetkezett '''halála után a Stark-vagyon jelentős része az evangélikus egyház tulajdonába került''', így a Stark-ház is. A szakmailag értékes tárgyak nagyrészét az egyház levéltárában helyezték el, a papír alapú dokumentumok azonban a ház bontásakor megsemmisültek. Stark Adolf lakóháza és üzlete a Körös Hotel és a Csabagyöngye Kulturális Központ (korábban Ifjúsági Ház) közötti területen állt, hozzá tartozott a Derkovits – akkori Szemián – sor 2. szám alatti üres telek is, mely Stark első szőlőtelepítése volt.

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==