Sodrás (folyóirat) - Laptörténet

Szabo.csanad97: /* Története */

2017-08-14T17:25:22Z

Története

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 14., 17:25-kori változata
6. sor:		6. sor:


-	A Sodrás folyóiratot [[1992]]-ben alapították. A szerkesztőség tagjai [[Erdész Ádám]] (felelős szerkesztő), [[Banner Zoltán ~~(költő)~~\|Banner Zoltán]], [[Kántor Zsolt (költő)\|Kántor Zsolt]], [[Sarusi Mihály ~~(író, költő)~~\|Sarusi Mihály]] és Lonovics László (technikai szerkesztő) voltak. A folyóirat megjelenését a Békés Megyei Önkormányzat támogatta és a [[Békés Megyei Levéltár]] nyomdájában készült. Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, felelős vezető: Dr. Erdmann Gyula. A rendszerváltás után alakult Körösvidéki Irodalmi Társaság lapja.	+	A Sodrás folyóiratot [[1992]]-ben alapították. A szerkesztőség tagjai [[Erdész Ádám]] (felelős szerkesztő), [[Banner Zoltán\|Banner Zoltán]], [[Kántor Zsolt (költő)\|Kántor Zsolt]], [[Sarusi Mihály\|Sarusi Mihály]] és Lonovics László (technikai szerkesztő) voltak. A folyóirat megjelenését a Békés Megyei Önkormányzat támogatta és a [[Békés Megyei Levéltár]] nyomdájában készült. Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, felelős vezető: Dr. Erdmann Gyula. A rendszerváltás után alakult Körösvidéki Irodalmi Társaság lapja.

	A Sodrás az országos terjesztésű, kéthavonta megjelenő [[Bárka]] előfutárának, előzményének is tekinthető. Ezt példázza az a célkitűzés, hogy az irodalmi lap egyszerre funkcionáljon szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként. Később, [[1993]]-ban ugyanennek a törekvés folytatásának szándékát tűzte ki programjául a Bárka, melynek időnkénti megszakítások után sikerült egy országos terjesztésű és magas színvonalú lappá szerveződnie. A szerkesztők és szerzők tekintetében is egyfajta folytonosság, rokonság mutatható ki: az [[1993]]-ban indított Bárkának Kántor Zsolt lett a főszerkesztője egészen [[1999]]-ig, valamint a két Sodrás-lapszám szerzői a későbbiekben gyakran publikáltak a Bárkában (Banner Zoltán, Cs. Tóth János, [[Kiss Ottó (költő)\|Kiss Ottó]] és [[Elek Tibor]], aki Kántor után lett főszerkesztő [[1999]]-től napjainkig).		A Sodrás az országos terjesztésű, kéthavonta megjelenő [[Bárka]] előfutárának, előzményének is tekinthető. Ezt példázza az a célkitűzés, hogy az irodalmi lap egyszerre funkcionáljon szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként. Később, [[1993]]-ban ugyanennek a törekvés folytatásának szándékát tűzte ki programjául a Bárka, melynek időnkénti megszakítások után sikerült egy országos terjesztésű és magas színvonalú lappá szerveződnie. A szerkesztők és szerzők tekintetében is egyfajta folytonosság, rokonság mutatható ki: az [[1993]]-ban indított Bárkának Kántor Zsolt lett a főszerkesztője egészen [[1999]]-ig, valamint a két Sodrás-lapszám szerzői a későbbiekben gyakran publikáltak a Bárkában (Banner Zoltán, Cs. Tóth János, [[Kiss Ottó (költő)\|Kiss Ottó]] és [[Elek Tibor]], aki Kántor után lett főszerkesztő [[1999]]-től napjainkig).

Szabo.csanad97: /* Története */ belső hiv. jav.

2017-08-14T17:20:18Z

Története: belső hiv. jav.

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 14., 17:20-kori változata
6. sor:		6. sor:


-	A Sodrás folyóiratot [[1992]]-ben alapították. A szerkesztőség tagjai [[Erdész Ádám]] (felelős szerkesztő), [[Banner ~~zoltán~~ (költő)\|Banner Zoltán]], [[Kántor Zsolt (költő)\|Kántor Zsolt]], [[Sarusi Mihály(író, költő)\|Sarusi Mihály]] és Lonovics László (technikai szerkesztő) voltak. A folyóirat megjelenését a Békés Megyei Önkormányzat támogatta és a [[Békés Megyei Levéltár]] nyomdájában készült. Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, felelős vezető: Dr. Erdmann Gyula. A rendszerváltás után alakult Körösvidéki Irodalmi Társaság lapja.	+	A Sodrás folyóiratot [[1992]]-ben alapították. A szerkesztőség tagjai [[Erdész Ádám]] (felelős szerkesztő), [[Banner Zoltán (költő)\|Banner Zoltán]], [[Kántor Zsolt (költő)\|Kántor Zsolt]], [[Sarusi Mihály (író, költő)\|Sarusi Mihály]] és Lonovics László (technikai szerkesztő) voltak. A folyóirat megjelenését a Békés Megyei Önkormányzat támogatta és a [[Békés Megyei Levéltár]] nyomdájában készült. Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, felelős vezető: Dr. Erdmann Gyula. A rendszerváltás után alakult Körösvidéki Irodalmi Társaság lapja.

	A Sodrás az országos terjesztésű, kéthavonta megjelenő [[Bárka]] előfutárának, előzményének is tekinthető. Ezt példázza az a célkitűzés, hogy az irodalmi lap egyszerre funkcionáljon szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként. Később, [[1993]]-ban ugyanennek a törekvés folytatásának szándékát tűzte ki programjául a Bárka, melynek időnkénti megszakítások után sikerült egy országos terjesztésű és magas színvonalú lappá szerveződnie. A szerkesztők és szerzők tekintetében is egyfajta folytonosság, rokonság mutatható ki: az [[1993]]-ban indított Bárkának Kántor Zsolt lett a főszerkesztője egészen [[1999]]-ig, valamint a két Sodrás-lapszám szerzői a későbbiekben gyakran publikáltak a Bárkában (Banner Zoltán, Cs. Tóth János, [[Kiss Ottó (költő)\|Kiss Ottó]] és [[Elek Tibor]], aki Kántor után lett főszerkesztő [[1999]]-től napjainkig).		A Sodrás az országos terjesztésű, kéthavonta megjelenő [[Bárka]] előfutárának, előzményének is tekinthető. Ezt példázza az a célkitűzés, hogy az irodalmi lap egyszerre funkcionáljon szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként. Később, [[1993]]-ban ugyanennek a törekvés folytatásának szándékát tűzte ki programjául a Bárka, melynek időnkénti megszakítások után sikerült egy országos terjesztésű és magas színvonalú lappá szerveződnie. A szerkesztők és szerzők tekintetében is egyfajta folytonosság, rokonság mutatható ki: az [[1993]]-ban indított Bárkának Kántor Zsolt lett a főszerkesztője egészen [[1999]]-ig, valamint a két Sodrás-lapszám szerzői a későbbiekben gyakran publikáltak a Bárkában (Banner Zoltán, Cs. Tóth János, [[Kiss Ottó (költő)\|Kiss Ottó]] és [[Elek Tibor]], aki Kántor után lett főszerkesztő [[1999]]-től napjainkig).
17. sor:		17. sor:

	Az utóbbira – sajnos – nem került sor még a Bárkánál sem [[2000]]-ig. Azonban a fent említett tartalmi, szerkezeti tematika mindvégig érvényesült. Az 1992/1-es lapszám négy egységből állt: szépirodalmi részlegében versek, elbeszélések, regényrészletek olvashatók többek közt Csiki László, Kiss Ottó, Tornai József tollából. Következő, Társadalom és történelem rovatban Schlett István és Dusnoki József esszéi foglalnak helyet. A Művészet és élet-ben beszélgetések, megemlékezések, művészeti esszék találhatók (például Cs. Tóth János Cseh Tamásról). Végül kritikáknak, elemzések, reflektálásoknak szolgáltat felületet a Könyv-jelző rovat.		Az utóbbira – sajnos – nem került sor még a Bárkánál sem [[2000]]-ig. Azonban a fent említett tartalmi, szerkezeti tematika mindvégig érvényesült. Az 1992/1-es lapszám négy egységből állt: szépirodalmi részlegében versek, elbeszélések, regényrészletek olvashatók többek közt Csiki László, Kiss Ottó, Tornai József tollából. Következő, Társadalom és történelem rovatban Schlett István és Dusnoki József esszéi foglalnak helyet. A Művészet és élet-ben beszélgetések, megemlékezések, művészeti esszék találhatók (például Cs. Tóth János Cseh Tamásról). Végül kritikáknak, elemzések, reflektálásoknak szolgáltat felületet a Könyv-jelző rovat.
-

	== A Sodrás 1992/1-es lapszámának szerzői ==		== A Sodrás 1992/1-es lapszámának szerzői ==

Szabo.csanad97: /* Hivatkozások */

2017-08-14T11:48:28Z

Hivatkozások

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 14., 11:48-kori változata
35. sor:		35. sor:


-	*[1]: Sodrás 1992/1., Erdész Ádám: Beköszöntő, p. 3.	+	*[1]: Sodrás 1992/1., Erdész Ádám: Beköszöntő, 3. p.


	[[Kategória: Folyóiratok]]		[[Kategória: Folyóiratok]]
	[[Kategória: Békéscsaba]]		[[Kategória: Békéscsaba]]

Szabo.csanad97: belső hivatkozás létrehozása

2017-08-04T13:53:26Z

belső hivatkozás létrehozása

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 4., 13:53-kori változata
6. sor:		6. sor:


-	A Sodrás folyóiratot [[1992]]-ben alapították. A szerkesztőség tagjai Erdész Ádám (felelős szerkesztő), [[Banner zoltán (költő)\|Banner Zoltán]], [[Kántor Zsolt (költő)\|Kántor Zsolt]], [[Sarusi Mihály(író, költő)\|Sarusi Mihály]] és Lonovics László (technikai szerkesztő) voltak. A folyóirat megjelenését a Békés Megyei Önkormányzat támogatta és a [[Békés Megyei Levéltár]] nyomdájában készült. Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, felelős vezető: Dr. Erdmann Gyula. A rendszerváltás után alakult Körösvidéki Irodalmi Társaság lapja.	+	A Sodrás folyóiratot [[1992]]-ben alapították. A szerkesztőség tagjai [[Erdész Ádám]] (felelős szerkesztő), [[Banner zoltán (költő)\|Banner Zoltán]], [[Kántor Zsolt (költő)\|Kántor Zsolt]], [[Sarusi Mihály(író, költő)\|Sarusi Mihály]] és Lonovics László (technikai szerkesztő) voltak. A folyóirat megjelenését a Békés Megyei Önkormányzat támogatta és a [[Békés Megyei Levéltár]] nyomdájában készült. Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, felelős vezető: Dr. Erdmann Gyula. A rendszerváltás után alakult Körösvidéki Irodalmi Társaság lapja.

	A Sodrás az országos terjesztésű, kéthavonta megjelenő [[Bárka]] előfutárának, előzményének is tekinthető. Ezt példázza az a célkitűzés, hogy az irodalmi lap egyszerre funkcionáljon szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként. Később, [[1993]]-ban ugyanennek a törekvés folytatásának szándékát tűzte ki programjául a Bárka, melynek időnkénti megszakítások után sikerült egy országos terjesztésű és magas színvonalú lappá szerveződnie. A szerkesztők és szerzők tekintetében is egyfajta folytonosság, rokonság mutatható ki: az [[1993]]-ban indított Bárkának Kántor Zsolt lett a főszerkesztője egészen [[1999]]-ig, valamint a két Sodrás-lapszám szerzői a későbbiekben gyakran publikáltak a Bárkában (Banner Zoltán, Cs. Tóth János, [[Kiss Ottó (költő)\|Kiss Ottó]] és [[Elek Tibor]], aki Kántor után lett főszerkesztő [[1999]]-től napjainkig).		A Sodrás az országos terjesztésű, kéthavonta megjelenő [[Bárka]] előfutárának, előzményének is tekinthető. Ezt példázza az a célkitűzés, hogy az irodalmi lap egyszerre funkcionáljon szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként. Később, [[1993]]-ban ugyanennek a törekvés folytatásának szándékát tűzte ki programjául a Bárka, melynek időnkénti megszakítások után sikerült egy országos terjesztésű és magas színvonalú lappá szerveződnie. A szerkesztők és szerzők tekintetében is egyfajta folytonosság, rokonság mutatható ki: az [[1993]]-ban indított Bárkának Kántor Zsolt lett a főszerkesztője egészen [[1999]]-ig, valamint a két Sodrás-lapszám szerzői a későbbiekben gyakran publikáltak a Bárkában (Banner Zoltán, Cs. Tóth János, [[Kiss Ottó (költő)\|Kiss Ottó]] és [[Elek Tibor]], aki Kántor után lett főszerkesztő [[1999]]-től napjainkig).

Szabo.csanad97: belső hivatkozás létrehozása

2017-08-04T12:21:32Z

belső hivatkozás létrehozása

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 4., 12:21-kori változata
6. sor:		6. sor:


-	A Sodrás folyóiratot [[1992]]-ben alapították. A szerkesztőség tagjai Erdész Ádám (felelős szerkesztő), [[Banner zoltán (költő)\|Banner Zoltán]], [[Kántor Zsolt (költő)\|Kántor Zsolt]], [[Sarusi Mihály(író, költő)\|Sarusi Mihály]] és Lonovics László (technikai szerkesztő) voltak. A folyóirat megjelenését a Békés Megyei Önkormányzat támogatta és a Békés Megyei Levéltár nyomdájában készült. Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, felelős vezető: Dr. Erdmann Gyula. A rendszerváltás után alakult Körösvidéki Irodalmi Társaság lapja.	+	A Sodrás folyóiratot [[1992]]-ben alapították. A szerkesztőség tagjai Erdész Ádám (felelős szerkesztő), [[Banner zoltán (költő)\|Banner Zoltán]], [[Kántor Zsolt (költő)\|Kántor Zsolt]], [[Sarusi Mihály(író, költő)\|Sarusi Mihály]] és Lonovics László (technikai szerkesztő) voltak. A folyóirat megjelenését a Békés Megyei Önkormányzat támogatta és a [[Békés Megyei Levéltár]] nyomdájában készült. Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, felelős vezető: Dr. Erdmann Gyula. A rendszerváltás után alakult Körösvidéki Irodalmi Társaság lapja.

	A Sodrás az országos terjesztésű, kéthavonta megjelenő [[Bárka]] előfutárának, előzményének is tekinthető. Ezt példázza az a célkitűzés, hogy az irodalmi lap egyszerre funkcionáljon szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként. Később, [[1993]]-ban ugyanennek a törekvés folytatásának szándékát tűzte ki programjául a Bárka, melynek időnkénti megszakítások után sikerült egy országos terjesztésű és magas színvonalú lappá szerveződnie. A szerkesztők és szerzők tekintetében is egyfajta folytonosság, rokonság mutatható ki: az [[1993]]-ban indított Bárkának Kántor Zsolt lett a főszerkesztője egészen [[1999]]-ig, valamint a két Sodrás-lapszám szerzői a későbbiekben gyakran publikáltak a Bárkában (Banner Zoltán, Cs. Tóth János, [[Kiss Ottó (költő)\|Kiss Ottó]] és [[Elek Tibor]], aki Kántor után lett főszerkesztő [[1999]]-től napjainkig).		A Sodrás az országos terjesztésű, kéthavonta megjelenő [[Bárka]] előfutárának, előzményének is tekinthető. Ezt példázza az a célkitűzés, hogy az irodalmi lap egyszerre funkcionáljon szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként. Később, [[1993]]-ban ugyanennek a törekvés folytatásának szándékát tűzte ki programjául a Bárka, melynek időnkénti megszakítások után sikerült egy országos terjesztésű és magas színvonalú lappá szerveződnie. A szerkesztők és szerzők tekintetében is egyfajta folytonosság, rokonság mutatható ki: az [[1993]]-ban indított Bárkának Kántor Zsolt lett a főszerkesztője egészen [[1999]]-ig, valamint a két Sodrás-lapszám szerzői a későbbiekben gyakran publikáltak a Bárkában (Banner Zoltán, Cs. Tóth János, [[Kiss Ottó (költő)\|Kiss Ottó]] és [[Elek Tibor]], aki Kántor után lett főszerkesztő [[1999]]-től napjainkig).

Szabo.csanad97: belső hivatkozás létrehozása

2017-08-04T12:18:47Z

belső hivatkozás létrehozása

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 4., 12:18-kori változata
8. sor:		8. sor:
	A Sodrás folyóiratot [[1992]]-ben alapították. A szerkesztőség tagjai Erdész Ádám (felelős szerkesztő), [[Banner zoltán (költő)\|Banner Zoltán]], [[Kántor Zsolt (költő)\|Kántor Zsolt]], [[Sarusi Mihály(író, költő)\|Sarusi Mihály]] és Lonovics László (technikai szerkesztő) voltak. A folyóirat megjelenését a Békés Megyei Önkormányzat támogatta és a Békés Megyei Levéltár nyomdájában készült. Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, felelős vezető: Dr. Erdmann Gyula. A rendszerváltás után alakult Körösvidéki Irodalmi Társaság lapja.		A Sodrás folyóiratot [[1992]]-ben alapították. A szerkesztőség tagjai Erdész Ádám (felelős szerkesztő), [[Banner zoltán (költő)\|Banner Zoltán]], [[Kántor Zsolt (költő)\|Kántor Zsolt]], [[Sarusi Mihály(író, költő)\|Sarusi Mihály]] és Lonovics László (technikai szerkesztő) voltak. A folyóirat megjelenését a Békés Megyei Önkormányzat támogatta és a Békés Megyei Levéltár nyomdájában készült. Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, felelős vezető: Dr. Erdmann Gyula. A rendszerváltás után alakult Körösvidéki Irodalmi Társaság lapja.

-	A Sodrás az országos terjesztésű, kéthavonta megjelenő [[Bárka]] előfutárának, előzményének is tekinthető. Ezt példázza az a célkitűzés, hogy az irodalmi lap egyszerre funkcionáljon szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként. Később, [[1993]]-ban ugyanennek a törekvés folytatásának szándékát tűzte ki programjául a Bárka, melynek időnkénti megszakítások után sikerült egy országos terjesztésű és magas színvonalú lappá szerveződnie. A szerkesztők és szerzők tekintetében is egyfajta folytonosság, rokonság mutatható ki: az [[1993]]-ban indított Bárkának Kántor Zsolt lett a főszerkesztője egészen [[1999]]-ig, valamint a két Sodrás-lapszám szerzői a későbbiekben gyakran publikáltak a Bárkában (Banner Zoltán, Cs. Tóth János, Kiss Ottó és [[Elek Tibor]], aki Kántor után lett főszerkesztő [[1999]]-től napjainkig).	+	A Sodrás az országos terjesztésű, kéthavonta megjelenő [[Bárka]] előfutárának, előzményének is tekinthető. Ezt példázza az a célkitűzés, hogy az irodalmi lap egyszerre funkcionáljon szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként. Később, [[1993]]-ban ugyanennek a törekvés folytatásának szándékát tűzte ki programjául a Bárka, melynek időnkénti megszakítások után sikerült egy országos terjesztésű és magas színvonalú lappá szerveződnie. A szerkesztők és szerzők tekintetében is egyfajta folytonosság, rokonság mutatható ki: az [[1993]]-ban indított Bárkának Kántor Zsolt lett a főszerkesztője egészen [[1999]]-ig, valamint a két Sodrás-lapszám szerzői a későbbiekben gyakran publikáltak a Bárkában (Banner Zoltán, Cs. Tóth János, [[Kiss Ottó (költő)\|Kiss Ottó]] és [[Elek Tibor]], aki Kántor után lett főszerkesztő [[1999]]-től napjainkig).

	Erdész Ádám a Beköszöntőben így ír a lap alapításáról:		Erdész Ádám a Beköszöntőben így ír a lap alapításáról:

Szabo.csanad97: apró formázások

2017-08-03T18:07:07Z

apró formázások

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 3., 18:07-kori változata
8. sor:		8. sor:
	A Sodrás folyóiratot [[1992]]-ben alapították. A szerkesztőség tagjai Erdész Ádám (felelős szerkesztő), [[Banner zoltán (költő)\|Banner Zoltán]], [[Kántor Zsolt (költő)\|Kántor Zsolt]], [[Sarusi Mihály(író, költő)\|Sarusi Mihály]] és Lonovics László (technikai szerkesztő) voltak. A folyóirat megjelenését a Békés Megyei Önkormányzat támogatta és a Békés Megyei Levéltár nyomdájában készült. Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, felelős vezető: Dr. Erdmann Gyula. A rendszerváltás után alakult Körösvidéki Irodalmi Társaság lapja.		A Sodrás folyóiratot [[1992]]-ben alapították. A szerkesztőség tagjai Erdész Ádám (felelős szerkesztő), [[Banner zoltán (költő)\|Banner Zoltán]], [[Kántor Zsolt (költő)\|Kántor Zsolt]], [[Sarusi Mihály(író, költő)\|Sarusi Mihály]] és Lonovics László (technikai szerkesztő) voltak. A folyóirat megjelenését a Békés Megyei Önkormányzat támogatta és a Békés Megyei Levéltár nyomdájában készült. Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, felelős vezető: Dr. Erdmann Gyula. A rendszerváltás után alakult Körösvidéki Irodalmi Társaság lapja.

-	A Sodrás az országos terjesztésű, kéthavonta megjelenő [[Bárka]] előfutárának, előzményének is tekinthető. Ezt példázza az a célkitűzés, hogy az irodalmi lap egyszerre funkcionáljon szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként. Később, [[1993]]-ban ugyanennek a törekvés folytatásának szándékát tűzte ki programjául a Bárka, melynek időnkénti megszakítások után sikerült egy országos terjesztésű és magas színvonalú lappá szerveződnie. A szerkesztők és szerzők tekintetében is egyfajta folytonosság, rokonság mutatható ki: az [[1993]]-ban indított Bárkának Kántor Zsolt lett a főszerkesztője egészen [[1999]]-ig, valamint a két Sodrás-lapszám szerzői a későbbiekben gyakran publikáltak a Bárkában (Banner Zoltán, Cs. Tóth János, ~~Kis~~ Ottó és Elek Tibor, aki Kántor után lett főszerkesztő [[1999]]-től napjainkig).	+	A Sodrás az országos terjesztésű, kéthavonta megjelenő [[Bárka]] előfutárának, előzményének is tekinthető. Ezt példázza az a célkitűzés, hogy az irodalmi lap egyszerre funkcionáljon szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként. Később, [[1993]]-ban ugyanennek a törekvés folytatásának szándékát tűzte ki programjául a Bárka, melynek időnkénti megszakítások után sikerült egy országos terjesztésű és magas színvonalú lappá szerveződnie. A szerkesztők és szerzők tekintetében is egyfajta folytonosság, rokonság mutatható ki: az [[1993]]-ban indított Bárkának Kántor Zsolt lett a főszerkesztője egészen [[1999]]-ig, valamint a két Sodrás-lapszám szerzői a későbbiekben gyakran publikáltak a Bárkában (Banner Zoltán, Cs. Tóth János, Kiss Ottó és [[Elek Tibor]], aki Kántor után lett főszerkesztő [[1999]]-től napjainkig).

	Erdész Ádám a Beköszöntőben így ír a lap alapításáról:		Erdész Ádám a Beköszöntőben így ír a lap alapításáról:
16. sor:		16. sor:
	Egy-két esztendő alatt szeretnénk felépíteni egy karakterisztikus, eredeti arculatú lapot, ahová szívesen adnak írást a legjelesebbek, amely ugyanakkor színvonalas munkára inspirálja a helyi szerzőket is. Ebben az évben még egy lapszám megjelenését tervezzük, 1993-ban hat számot szeretnénk kihozni (…).”[1]		Egy-két esztendő alatt szeretnénk felépíteni egy karakterisztikus, eredeti arculatú lapot, ahová szívesen adnak írást a legjelesebbek, amely ugyanakkor színvonalas munkára inspirálja a helyi szerzőket is. Ebben az évben még egy lapszám megjelenését tervezzük, 1993-ban hat számot szeretnénk kihozni (…).”[1]

-	Az utóbbira – sajnos – nem került sor még a Bárkánál sem [[2000]]-ig. Azonban a fent említett tartalmi, szerkezeti tematika mindvégig érvényesült. Az 1992/1-es lapszám négy egységből állt: szépirodalmi részlegében versek, elbeszélések, regényrészletek olvashatók többek közt Csiki László, ~~Kis~~ Ottó, Tornai József tollából. Következő, Társadalom és történelem rovatban Schlett István és Dusnoki József esszéi foglalnak helyet. A Művészet és élet-ben beszélgetések, megemlékezések, művészeti esszék találhatók (például Cs. Tóth János Cseh Tamásról). Végül kritikáknak, elemzések, reflektálásoknak szolgáltat felületet a Könyv-jelző rovat.	+	Az utóbbira – sajnos – nem került sor még a Bárkánál sem [[2000]]-ig. Azonban a fent említett tartalmi, szerkezeti tematika mindvégig érvényesült. Az 1992/1-es lapszám négy egységből állt: szépirodalmi részlegében versek, elbeszélések, regényrészletek olvashatók többek közt Csiki László, Kiss Ottó, Tornai József tollából. Következő, Társadalom és történelem rovatban Schlett István és Dusnoki József esszéi foglalnak helyet. A Művészet és élet-ben beszélgetések, megemlékezések, művészeti esszék találhatók (például Cs. Tóth János Cseh Tamásról). Végül kritikáknak, elemzések, reflektálásoknak szolgáltat felületet a Könyv-jelző rovat.


22. sor:		22. sor:


-	Banner Zoltán, Bod Tamás, Cs. Tóth János, Csiki László, Dánielisz Endre, Dusnoki József, Egyed Emese, Elek Tibor, Géczi János, Gyenge Enikő, ~~Kis~~ Ottó, Laurinyecz Mihály, Polgár Julianna, Reményi József Tamás, Sarusi Mihály, Schlett István, Sümegi György, Szabó Gyula, Tarján Tamás, Tornai József	+	Banner Zoltán, Bod Tamás, Cs. Tóth János, Csiki László, Dánielisz Endre, Dusnoki József, Egyed Emese, Elek Tibor, Géczi János, Gyenge Enikő, Kiss Ottó, Laurinyecz Mihály, Polgár Julianna, Reményi József Tamás, Sarusi Mihály, Schlett István, Sümegi György, Szabó Gyula, Tarján Tamás, Tornai József


29. sor:		29. sor:


-	Sodrás 1992/1. 111. p., Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, ISSN 1216-4453	+	* Sodrás 1992/1. 111. p., Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, ISSN 1216-4453. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-		+


36. sor:		35. sor:


-	[1]: Sodrás 1992/1., Erdész Ádám: Beköszöntő, p. 3.	+	*[1]: Sodrás 1992/1., Erdész Ádám: Beköszöntő, p. 3.


	[[Kategória: Folyóiratok]]		[[Kategória: Folyóiratok]]
	[[Kategória: Békéscsaba]]		[[Kategória: Békéscsaba]]

Szabo.csanad97, 2017. augusztus 2., 16:28-n

2017-08-02T16:28:16Z

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 2., 16:28-kori változata
37. sor:		37. sor:

	[1]: Sodrás 1992/1., Erdész Ádám: Beköszöntő, p. 3.		[1]: Sodrás 1992/1., Erdész Ádám: Beköszöntő, p. 3.
		+
		+
		+	[[Kategória: Folyóiratok]]
		+	[[Kategória: Békéscsaba]]

Szabo.csanad97: helyesírás, szóismétlés korrigálása

2017-08-02T11:25:59Z

helyesírás, szóismétlés korrigálása

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 2., 11:25-kori változata
8. sor:		8. sor:
	A Sodrás folyóiratot [[1992]]-ben alapították. A szerkesztőség tagjai Erdész Ádám (felelős szerkesztő), [[Banner zoltán (költő)\|Banner Zoltán]], [[Kántor Zsolt (költő)\|Kántor Zsolt]], [[Sarusi Mihály(író, költő)\|Sarusi Mihály]] és Lonovics László (technikai szerkesztő) voltak. A folyóirat megjelenését a Békés Megyei Önkormányzat támogatta és a Békés Megyei Levéltár nyomdájában készült. Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, felelős vezető: Dr. Erdmann Gyula. A rendszerváltás után alakult Körösvidéki Irodalmi Társaság lapja.		A Sodrás folyóiratot [[1992]]-ben alapították. A szerkesztőség tagjai Erdész Ádám (felelős szerkesztő), [[Banner zoltán (költő)\|Banner Zoltán]], [[Kántor Zsolt (költő)\|Kántor Zsolt]], [[Sarusi Mihály(író, költő)\|Sarusi Mihály]] és Lonovics László (technikai szerkesztő) voltak. A folyóirat megjelenését a Békés Megyei Önkormányzat támogatta és a Békés Megyei Levéltár nyomdájában készült. Felelős kiadó: Krasznahorkai Géza, felelős vezető: Dr. Erdmann Gyula. A rendszerváltás után alakult Körösvidéki Irodalmi Társaság lapja.

-	A Sodrás az országos terjesztésű, kéthavonta megjelenő [[Bárka]] előfutárának, előzményének is tekinthető. Ezt példázza az a célkitűzés, hogy ~~egy~~ irodalmi lap egyszerre funkcionáljon szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként. Később, [[1993]]-ban ugyanennek a ~~törekvésnek folytatási és továbbgondolási~~ szándékát tűzte ki programjául a Bárka, melynek időnkénti megszakítások után sikerült egy országos terjesztésű és magas színvonalú lappá szerveződnie. A szerkesztők és szerzők tekintetében is egyfajta folytonosság, rokonság mutatható ki ~~a két folyóirat között~~: az [[1993]]-ban indított Bárkának Kántor Zsolt lett a főszerkesztője egészen [[1999]]-ig, valamint a két Sodrás-lapszám szerzői a későbbiekben gyakran publikáltak a Bárkában (Banner Zoltán, Cs. Tóth János, Kis Ottó és Elek Tibor, aki Kántor után lett főszerkesztő [[1999]]-től napjainkig).	+	A Sodrás az országos terjesztésű, kéthavonta megjelenő [[Bárka]] előfutárának, előzményének is tekinthető. Ezt példázza az a célkitűzés, hogy az irodalmi lap egyszerre funkcionáljon szépirodalmi, művészeti, társadalomtudományi, illetve helyi érdekeltségű, magas színvonalú műhelyként. Később, [[1993]]-ban ugyanennek a törekvés folytatásának szándékát tűzte ki programjául a Bárka, melynek időnkénti megszakítások után sikerült egy országos terjesztésű és magas színvonalú lappá szerveződnie. A szerkesztők és szerzők tekintetében is egyfajta folytonosság, rokonság mutatható ki: az [[1993]]-ban indított Bárkának Kántor Zsolt lett a főszerkesztője egészen [[1999]]-ig, valamint a két Sodrás-lapszám szerzői a későbbiekben gyakran publikáltak a Bárkában (Banner Zoltán, Cs. Tóth János, Kis Ottó és Elek Tibor, aki Kántor után lett főszerkesztő [[1999]]-től napjainkig).

	Erdész Ádám a Beköszöntőben így ír a lap alapításáról:		Erdész Ádám a Beköszöntőben így ír a lap alapításáról:
17. sor:		17. sor:

	Az utóbbira – sajnos – nem került sor még a Bárkánál sem [[2000]]-ig. Azonban a fent említett tartalmi, szerkezeti tematika mindvégig érvényesült. Az 1992/1-es lapszám négy egységből állt: szépirodalmi részlegében versek, elbeszélések, regényrészletek olvashatók többek közt Csiki László, Kis Ottó, Tornai József tollából. Következő, Társadalom és történelem rovatban Schlett István és Dusnoki József esszéi foglalnak helyet. A Művészet és élet-ben beszélgetések, megemlékezések, művészeti esszék találhatók (például Cs. Tóth János Cseh Tamásról). Végül kritikáknak, elemzések, reflektálásoknak szolgáltat felületet a Könyv-jelző rovat.		Az utóbbira – sajnos – nem került sor még a Bárkánál sem [[2000]]-ig. Azonban a fent említett tartalmi, szerkezeti tematika mindvégig érvényesült. Az 1992/1-es lapszám négy egységből állt: szépirodalmi részlegében versek, elbeszélések, regényrészletek olvashatók többek közt Csiki László, Kis Ottó, Tornai József tollából. Következő, Társadalom és történelem rovatban Schlett István és Dusnoki József esszéi foglalnak helyet. A Művészet és élet-ben beszélgetések, megemlékezések, művészeti esszék találhatók (például Cs. Tóth János Cseh Tamásról). Végül kritikáknak, elemzések, reflektálásoknak szolgáltat felületet a Könyv-jelző rovat.
		+

	== A Sodrás 1992/1-es lapszámának szerzői ==		== A Sodrás 1992/1-es lapszámának szerzői ==

Szabo.csanad97: javítás

2016-08-15T08:08:18Z

javítás

←Régebbi változat		A lap 2016. augusztus 15., 08:08-kori változata
16. sor:		16. sor:
	Egy-két esztendő alatt szeretnénk felépíteni egy karakterisztikus, eredeti arculatú lapot, ahová szívesen adnak írást a legjelesebbek, amely ugyanakkor színvonalas munkára inspirálja a helyi szerzőket is. Ebben az évben még egy lapszám megjelenését tervezzük, 1993-ban hat számot szeretnénk kihozni (…).”[1]		Egy-két esztendő alatt szeretnénk felépíteni egy karakterisztikus, eredeti arculatú lapot, ahová szívesen adnak írást a legjelesebbek, amely ugyanakkor színvonalas munkára inspirálja a helyi szerzőket is. Ebben az évben még egy lapszám megjelenését tervezzük, 1993-ban hat számot szeretnénk kihozni (…).”[1]

-	Az utóbbira – sajnos – nem került sor még a Bárkánál sem [[2000]]-ig. Azonban a fent említett tartalmi, szerkezeti tematika mindvégig érvényesült. Az 1992/1-es lapszám négy egységből állt: szépirodalmi részlegében versek, elbeszélések, regényrészletek olvashatók többek közt Csiki László, Kis Ottó, Tornai József tollából. Következő, Társadalom és történelem rovatban Schlett István és Dusnoki József esszéi foglalnak helyet. A Művészet és élet-ben beszélgetések, megemlékezések, művészeti esszék találhatók (Cs. Tóth János Cseh Tamásról ~~írt ide~~). Végül kritikáknak, elemzések, reflektálásoknak szolgáltat felületet a Könyv-jelző rovat.	+	Az utóbbira – sajnos – nem került sor még a Bárkánál sem [[2000]]-ig. Azonban a fent említett tartalmi, szerkezeti tematika mindvégig érvényesült. Az 1992/1-es lapszám négy egységből állt: szépirodalmi részlegében versek, elbeszélések, regényrészletek olvashatók többek közt Csiki László, Kis Ottó, Tornai József tollából. Következő, Társadalom és történelem rovatban Schlett István és Dusnoki József esszéi foglalnak helyet. A Művészet és élet-ben beszélgetések, megemlékezések, művészeti esszék találhatók (például Cs. Tóth János Cseh Tamásról). Végül kritikáknak, elemzések, reflektálásoknak szolgáltat felületet a Könyv-jelző rovat.

	== A Sodrás 1992/1-es lapszámának szerzői ==		== A Sodrás 1992/1-es lapszámának szerzői ==