Sinka István (1897–1969) - Laptörténet

Jzoltan: Korrekció

2021-06-17T14:32:26Z

Korrekció

Jzoltan: Kép feltöltése

2021-06-17T14:23:33Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2021. június 17., 14:23-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Sinka Istvan fortepan 106045.jpg\|bélyegkép\|300px\|Sinka István]]
	költő, író		költő, író

Jzoltan: + Kossuth-díjasok kategória

2021-03-23T08:48:05Z

+ Kossuth-díjasok kategória

←Régebbi változat		A lap 2021. március 23., 08:48-kori változata
16. sor:		16. sor:
	[[1937]]-ben '''összeházasodott Péczely Katalinnal''', akivel '''Budapestre költöztek'''. A fővárosban Sinka bekerült a fénykorát élő [[Népi mozgalom\|népi mozgalom]] irodalmi és politikai vérkeringésébe. [[1939]] és [[1944]] között nyolc kötete jelent meg. Gyakori szerzője volt a Szabad Szó, a Híd, a Magyar Élet és a Válasz című folyóiratoknak. A háború után Törökbálinton kapott földet. [[1949\|1949-ben]] visszaköltözött Budapestre, de az irodalmi életből kiszorult: [[1961]]-ig, a kultúrpolitikai váltásig nem jelent meg kötete. [[1956]] nyarán a kérése nélkül '''felvették a Magyar Írók Szövetségébe'''. A forradalmat az ''Üdv néked Ifjúság'' című versével "köszöntötte". Második feleségétől [[1957\|1957-ben]] elvált. A békésszentandrási '''Szin Magdával házasodott össze''', akihez az Éna-ciklus darabjait írja. [[1961]] és [[1972]] között négy kötetét adta ki a Magvető Kiadó, amelyek közül az utolsó már posztumusz jelent meg.		[[1937]]-ben '''összeházasodott Péczely Katalinnal''', akivel '''Budapestre költöztek'''. A fővárosban Sinka bekerült a fénykorát élő [[Népi mozgalom\|népi mozgalom]] irodalmi és politikai vérkeringésébe. [[1939]] és [[1944]] között nyolc kötete jelent meg. Gyakori szerzője volt a Szabad Szó, a Híd, a Magyar Élet és a Válasz című folyóiratoknak. A háború után Törökbálinton kapott földet. [[1949\|1949-ben]] visszaköltözött Budapestre, de az irodalmi életből kiszorult: [[1961]]-ig, a kultúrpolitikai váltásig nem jelent meg kötete. [[1956]] nyarán a kérése nélkül '''felvették a Magyar Írók Szövetségébe'''. A forradalmat az ''Üdv néked Ifjúság'' című versével "köszöntötte". Második feleségétől [[1957\|1957-ben]] elvált. A békésszentandrási '''Szin Magdával házasodott össze''', akihez az Éna-ciklus darabjait írja. [[1961]] és [[1972]] között négy kötetét adta ki a Magvető Kiadó, amelyek közül az utolsó már posztumusz jelent meg.

-	[[fájl:Sinka Istvan sir.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Farkasréti temetőben]].Hosszú betegeskedés után '''Budapesten hunyt el [[1969]]. [[Június 17.\|június 17]]'''.	+	[[fájl:Sinka Istvan sir.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Farkasréti temetőben]] Hosszú betegeskedés után '''Budapesten hunyt el [[1969]]. [[Június 17.\|június 17]]'''.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
53. sor:		53. sor:
	[[Kategória: Vésztő]]		[[Kategória: Vésztő]]
	[[Kategória: Nagyszalonta]]		[[Kategória: Nagyszalonta]]
		+	[[Kategória: Kossuth-díjasok]]

Jzoltan: Sinka István (1897-1969) lapot átneveztem Sinka István (1897–1969) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-18T08:29:27Z

Sinka István (1897-1969) lapot átneveztem Sinka István (1897–1969) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 18., 08:29-kori változata

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-23T12:20:09Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 12:20-kori változata
9. sor:		9. sor:
	[[1919]]-ben '''feleségül vette Pap Katalin''' kospásztorlányt, akivel '''[[Bélmegyer\|Bélmegyeren]] telepedtek le'''. Négy gyerekük közül elsőszülött fiuk nem érte meg a gyerekkort. A [[Vésztő]] és [[Szeghalom]] közötti Mágoron juhászkodott, azonban felesége szívbetegsége miatt '''[[Vésztő\|Vésztőre]] költöztek''', ahol Sinka alkalmi munkákból, napszámoskodásból próbálta eltartani családját.		[[1919]]-ben '''feleségül vette Pap Katalin''' kospásztorlányt, akivel '''[[Bélmegyer\|Bélmegyeren]] telepedtek le'''. Négy gyerekük közül elsőszülött fiuk nem érte meg a gyerekkort. A [[Vésztő]] és [[Szeghalom]] közötti Mágoron juhászkodott, azonban felesége szívbetegsége miatt '''[[Vésztő\|Vésztőre]] költöztek''', ahol Sinka alkalmi munkákból, napszámoskodásból próbálta eltartani családját.

-	Az 1930-as évek elején megismerkedett és barátságot kötött [[Féja Géza (~~1900-1978~~)\|Féja Gézá]]val, aki a [[Viharsarok (szociográfia)\|Viharsarok]] című szociográfiájához gyűjtött anyagot a régió három vármegyéjében. '''Féja fontos szerepet játszott Sinka költői pályájának elindításában''', ő mutatta be a fiatal költőt [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (~~1886-1944~~)\|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] újságjában, illetve ő írt dicsérő szavakat az [[1933\|1933-ban]] megjelent ''Himnuszok kelet kapujában'' című első kötetéhez. [[Szabó Pál (~~1893-1970~~)\|Szabó Pál]] íróval való ismertségének köszönhetően rendszeresen publikált a [[Kelet Népe\|Kelet Népé]]ben.	+	Az 1930-as évek elején megismerkedett és barátságot kötött [[Féja Géza (1900–1978)\|Féja Gézá]]val, aki a [[Viharsarok (szociográfia)\|Viharsarok]] című szociográfiájához gyűjtött anyagot a régió három vármegyéjében. '''Féja fontos szerepet játszott Sinka költői pályájának elindításában''', ő mutatta be a fiatal költőt [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)\|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] újságjában, illetve ő írt dicsérő szavakat az [[1933\|1933-ban]] megjelent ''Himnuszok kelet kapujában'' című első kötetéhez. [[Szabó Pál (1893–1970)\|Szabó Pál]] íróval való ismertségének köszönhetően rendszeresen publikált a [[Kelet Népe\|Kelet Népé]]ben.

	[[1935]]-ben meghalt a felesége. Sinka két évig munka után kutatva, nyomorban élve bolyongott az országban.		[[1935]]-ben meghalt a felesége. Sinka két évig munka után kutatva, nyomorban élve bolyongott az országban.
26. sor:		26. sor:
	''„(...) az időben immáron örökké életművének legértékesebb darabjai: például az olyan dalok, mint az Alvó Körözsök, Nyárfalevél, Túloldalán a halomnak, A cser meghajolt, az olyan elbeszélő költemény, mint a Bődi Mariska, és főként az olyan balladák, mint a Bondár Márta, Anyám balladát táncol, Ballada a Körözs mentén, Bor-Ökrösné, Simon Virág, Magyar Mihály balladája, de a pályazáró kötetekben is találhatók olyan nagy versek, mint például a Lovasok opál mezőkön című, és a prózai művek közül a Fekete bojtár vallomásai mellett a Hol vagy Kadocsa? sem csupán a szintén önéletrajzi ihletés miatt érdemes a figyelmünkre, ahogy az Érparti történet sem. Ezek a művek ma is éppúgy várják olvasóikat, mint a magyar irodalom bármely XX. századi klasszikusának legjobbjai, és nemcsak azért, mert a szegénység, a nyomor, az azzal együtt járó megaláztatottság, a hatalomnak, a rajtunk kívül álló erőknek való kiszolgáltatottság mai világunkban (ha nem is olyan mértékben) éppúgy jelen van, mint a Sinkáéban jelen volt, hanem azért, mert a költőt, ahogy kívánta, karjaira vette az idő (Végy karjaidra, idő…), versei szépségét minden korokon általrepíti hozzánk.”''		''„(...) az időben immáron örökké életművének legértékesebb darabjai: például az olyan dalok, mint az Alvó Körözsök, Nyárfalevél, Túloldalán a halomnak, A cser meghajolt, az olyan elbeszélő költemény, mint a Bődi Mariska, és főként az olyan balladák, mint a Bondár Márta, Anyám balladát táncol, Ballada a Körözs mentén, Bor-Ökrösné, Simon Virág, Magyar Mihály balladája, de a pályazáró kötetekben is találhatók olyan nagy versek, mint például a Lovasok opál mezőkön című, és a prózai művek közül a Fekete bojtár vallomásai mellett a Hol vagy Kadocsa? sem csupán a szintén önéletrajzi ihletés miatt érdemes a figyelmünkre, ahogy az Érparti történet sem. Ezek a művek ma is éppúgy várják olvasóikat, mint a magyar irodalom bármely XX. századi klasszikusának legjobbjai, és nemcsak azért, mert a szegénység, a nyomor, az azzal együtt járó megaláztatottság, a hatalomnak, a rajtunk kívül álló erőknek való kiszolgáltatottság mai világunkban (ha nem is olyan mértékben) éppúgy jelen van, mint a Sinkáéban jelen volt, hanem azért, mert a költőt, ahogy kívánta, karjaira vette az idő (Végy karjaidra, idő…), versei szépségét minden korokon általrepíti hozzánk.”''

-	'''[[Féja Géza (~~1900-1978~~)\|Féja Géza]], Sinka István tehetségének egyik felfedezője és pártfogója a [[Viharsarok (szociográfia)\|Viharsarok]] című híres szociográfiájában így ír róla:'''	+	'''[[Féja Géza (1900–1978)\|Féja Géza]], Sinka István tehetségének egyik felfedezője és pártfogója a [[Viharsarok (szociográfia)\|Viharsarok]] című híres szociográfiájában így ír róla:'''

	''„Sinka sorsa példázza legtalálóbban, hogy a mai társadalmi és kulturális »felépítmény« mit nyújt a nép s a népi tehetség számára. Sinka a szalontai határban született, nagy birkatartó földön. Három-négy évtizede itt a földnélküli ember sorsa csakis a birka lehetett. Apja nagy állattenyésztő volt négyezer saját birkával, a dögvész azonban elsöpörte őket. Igy juhásznak állt be más gazda rideg birkái mellé. (…) Apja, midőn öregedni kezdett, nem is bírta a nomád életet, betegeskedett, a nagybirtokos pedig, akinél Puszta-Pándon alkalmazásban volt, kirakta a pusztáról. Felrakták a szekérre a bútort s tetejébe a haldokló öreg juhászt. (…) Az öreg nem is élt sokáig. Felesége ezután tavasztól őszig kenyeret sütött a summásoknak az urasági tanyákon. A gyerek Szalontán maradt ilyenkor, mint saját gazdája s vízhordásból élt, meg teniszlabdákat szedett a Lovassy-kertben. Közben öt elemit végzett, nagy olvasási szomjúság gyötörte, de a tankönyveken kívül csak vásári istóriák jutottak a kezébe. (…) Tizenkét esztendős korában eléje adtak négyszáz birkát és kicsapták velük a tarlóra. Késő ősszel hazafelé tért ázott birkáival, de az esős, ködös őszi éjszakákon eltévedt. Egy éjjel mégis visszatalált a faluba, zörgött a pergő a kosokon, kijött a gazda. Rögtön a gyerekjuhásznak rontott, összeverte, sárba vágta és megtaposta. Még aznap éjjel megszökött tőle. (…)''		''„Sinka sorsa példázza legtalálóbban, hogy a mai társadalmi és kulturális »felépítmény« mit nyújt a nép s a népi tehetség számára. Sinka a szalontai határban született, nagy birkatartó földön. Három-négy évtizede itt a földnélküli ember sorsa csakis a birka lehetett. Apja nagy állattenyésztő volt négyezer saját birkával, a dögvész azonban elsöpörte őket. Igy juhásznak állt be más gazda rideg birkái mellé. (…) Apja, midőn öregedni kezdett, nem is bírta a nomád életet, betegeskedett, a nagybirtokos pedig, akinél Puszta-Pándon alkalmazásban volt, kirakta a pusztáról. Felrakták a szekérre a bútort s tetejébe a haldokló öreg juhászt. (…) Az öreg nem is élt sokáig. Felesége ezután tavasztól őszig kenyeret sütött a summásoknak az urasági tanyákon. A gyerek Szalontán maradt ilyenkor, mint saját gazdája s vízhordásból élt, meg teniszlabdákat szedett a Lovassy-kertben. Közben öt elemit végzett, nagy olvasási szomjúság gyötörte, de a tankönyveken kívül csak vásári istóriák jutottak a kezébe. (…) Tizenkét esztendős korában eléje adtak négyszáz birkát és kicsapták velük a tarlóra. Késő ősszel hazafelé tért ázott birkáival, de az esős, ködös őszi éjszakákon eltévedt. Egy éjjel mégis visszatalált a faluba, zörgött a pergő a kosokon, kijött a gazda. Rögtön a gyerekjuhásznak rontott, összeverte, sárba vágta és megtaposta. Még aznap éjjel megszökött tőle. (…)''

Jzoltan: Képméret növelése

2020-05-19T13:43:32Z

Képméret növelése

←Régebbi változat		A lap 2020. május 19., 13:43-kori változata
4. sor:		4. sor:

	=== A fekete bojtár ===		=== A fekete bojtár ===
-	[[fájl:Nagyvárad 305.JPG\|bélyegkép\|Szülőháza Nagyszalontán]]	+	[[fájl:Nagyvárad 305.JPG\|bélyegkép\|300px\|Szülőháza Nagyszalontán]]
-	[[Fájl:Nagyvárad 303.JPG\|bélyegkép\|Emléktábla szülőháza falán]]'''Bihar megyei parasztcsaládba született [[1897]]. [[szeptember 24.\|szeptember 24.]] Nagyszalontán.''' Apja és bátyja tüdőbetegségben hunyt el, korai tragikus haláluk arra kényszerítette Sinkát, hogy tízéves korában bojtárnak álljon.	+	[[Fájl:Nagyvárad 303.JPG\|bélyegkép\|300px\|Emléktábla szülőháza falán]]'''Bihar megyei parasztcsaládba született [[1897]]. [[szeptember 24.\|szeptember 24.]] Nagyszalontán.''' Apja és bátyja tüdőbetegségben hunyt el, korai tragikus haláluk arra kényszerítette Sinkát, hogy tízéves korában bojtárnak álljon.

	[[1919]]-ben '''feleségül vette Pap Katalin''' kospásztorlányt, akivel '''[[Bélmegyer\|Bélmegyeren]] telepedtek le'''. Négy gyerekük közül elsőszülött fiuk nem érte meg a gyerekkort. A [[Vésztő]] és [[Szeghalom]] közötti Mágoron juhászkodott, azonban felesége szívbetegsége miatt '''[[Vésztő\|Vésztőre]] költöztek''', ahol Sinka alkalmi munkákból, napszámoskodásból próbálta eltartani családját.		[[1919]]-ben '''feleségül vette Pap Katalin''' kospásztorlányt, akivel '''[[Bélmegyer\|Bélmegyeren]] telepedtek le'''. Négy gyerekük közül elsőszülött fiuk nem érte meg a gyerekkort. A [[Vésztő]] és [[Szeghalom]] közötti Mágoron juhászkodott, azonban felesége szívbetegsége miatt '''[[Vésztő\|Vésztőre]] költöztek''', ahol Sinka alkalmi munkákból, napszámoskodásból próbálta eltartani családját.
16. sor:		16. sor:
	[[1937]]-ben '''összeházasodott Péczely Katalinnal''', akivel '''Budapestre költöztek'''. A fővárosban Sinka bekerült a fénykorát élő [[Népi mozgalom\|népi mozgalom]] irodalmi és politikai vérkeringésébe. [[1939]] és [[1944]] között nyolc kötete jelent meg. Gyakori szerzője volt a Szabad Szó, a Híd, a Magyar Élet és a Válasz című folyóiratoknak. A háború után Törökbálinton kapott földet. [[1949\|1949-ben]] visszaköltözött Budapestre, de az irodalmi életből kiszorult: [[1961]]-ig, a kultúrpolitikai váltásig nem jelent meg kötete. [[1956]] nyarán a kérése nélkül '''felvették a Magyar Írók Szövetségébe'''. A forradalmat az ''Üdv néked Ifjúság'' című versével "köszöntötte". Második feleségétől [[1957\|1957-ben]] elvált. A békésszentandrási '''Szin Magdával házasodott össze''', akihez az Éna-ciklus darabjait írja. [[1961]] és [[1972]] között négy kötetét adta ki a Magvető Kiadó, amelyek közül az utolsó már posztumusz jelent meg.		[[1937]]-ben '''összeházasodott Péczely Katalinnal''', akivel '''Budapestre költöztek'''. A fővárosban Sinka bekerült a fénykorát élő [[Népi mozgalom\|népi mozgalom]] irodalmi és politikai vérkeringésébe. [[1939]] és [[1944]] között nyolc kötete jelent meg. Gyakori szerzője volt a Szabad Szó, a Híd, a Magyar Élet és a Válasz című folyóiratoknak. A háború után Törökbálinton kapott földet. [[1949\|1949-ben]] visszaköltözött Budapestre, de az irodalmi életből kiszorult: [[1961]]-ig, a kultúrpolitikai váltásig nem jelent meg kötete. [[1956]] nyarán a kérése nélkül '''felvették a Magyar Írók Szövetségébe'''. A forradalmat az ''Üdv néked Ifjúság'' című versével "köszöntötte". Második feleségétől [[1957\|1957-ben]] elvált. A békésszentandrási '''Szin Magdával házasodott össze''', akihez az Éna-ciklus darabjait írja. [[1961]] és [[1972]] között négy kötetét adta ki a Magvető Kiadó, amelyek közül az utolsó már posztumusz jelent meg.

-	[[fájl:Sinka Istvan sir.JPG\|bélyegkép\|Sírja a Farkasréti temetőben]].Hosszú betegeskedés után '''Budapesten hunyt el [[1969]]. [[Június 17.\|június 17]]'''.	+	[[fájl:Sinka Istvan sir.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Farkasréti temetőben]].Hosszú betegeskedés után '''Budapesten hunyt el [[1969]]. [[Június 17.\|június 17]]'''.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Gmari: Képek beillesztése

2020-05-13T18:03:55Z

Képek beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2020. május 13., 18:03-kori változata
4. sor:		4. sor:

	=== A fekete bojtár ===		=== A fekete bojtár ===
-	'''Bihar megyei parasztcsaládba született [[1897]]. [[szeptember 24.\|szeptember 24.]] Nagyszalontán.''' Apja és bátyja tüdőbetegségben hunyt el, korai tragikus haláluk arra kényszerítette Sinkát, hogy tízéves korában bojtárnak álljon.	+	[[fájl:Nagyvárad 305.JPG\|bélyegkép\|Szülőháza Nagyszalontán]]
		+	[[Fájl:Nagyvárad 303.JPG\|bélyegkép\|Emléktábla szülőháza falán]]'''Bihar megyei parasztcsaládba született [[1897]]. [[szeptember 24.\|szeptember 24.]] Nagyszalontán.''' Apja és bátyja tüdőbetegségben hunyt el, korai tragikus haláluk arra kényszerítette Sinkát, hogy tízéves korában bojtárnak álljon.

	[[1919]]-ben '''feleségül vette Pap Katalin''' kospásztorlányt, akivel '''[[Bélmegyer\|Bélmegyeren]] telepedtek le'''. Négy gyerekük közül elsőszülött fiuk nem érte meg a gyerekkort. A [[Vésztő]] és [[Szeghalom]] közötti Mágoron juhászkodott, azonban felesége szívbetegsége miatt '''[[Vésztő\|Vésztőre]] költöztek''', ahol Sinka alkalmi munkákból, napszámoskodásból próbálta eltartani családját.		[[1919]]-ben '''feleségül vette Pap Katalin''' kospásztorlányt, akivel '''[[Bélmegyer\|Bélmegyeren]] telepedtek le'''. Négy gyerekük közül elsőszülött fiuk nem érte meg a gyerekkort. A [[Vésztő]] és [[Szeghalom]] közötti Mágoron juhászkodott, azonban felesége szívbetegsége miatt '''[[Vésztő\|Vésztőre]] költöztek''', ahol Sinka alkalmi munkákból, napszámoskodásból próbálta eltartani családját.
15. sor:		16. sor:
	[[1937]]-ben '''összeházasodott Péczely Katalinnal''', akivel '''Budapestre költöztek'''. A fővárosban Sinka bekerült a fénykorát élő [[Népi mozgalom\|népi mozgalom]] irodalmi és politikai vérkeringésébe. [[1939]] és [[1944]] között nyolc kötete jelent meg. Gyakori szerzője volt a Szabad Szó, a Híd, a Magyar Élet és a Válasz című folyóiratoknak. A háború után Törökbálinton kapott földet. [[1949\|1949-ben]] visszaköltözött Budapestre, de az irodalmi életből kiszorult: [[1961]]-ig, a kultúrpolitikai váltásig nem jelent meg kötete. [[1956]] nyarán a kérése nélkül '''felvették a Magyar Írók Szövetségébe'''. A forradalmat az ''Üdv néked Ifjúság'' című versével "köszöntötte". Második feleségétől [[1957\|1957-ben]] elvált. A békésszentandrási '''Szin Magdával házasodott össze''', akihez az Éna-ciklus darabjait írja. [[1961]] és [[1972]] között négy kötetét adta ki a Magvető Kiadó, amelyek közül az utolsó már posztumusz jelent meg.		[[1937]]-ben '''összeházasodott Péczely Katalinnal''', akivel '''Budapestre költöztek'''. A fővárosban Sinka bekerült a fénykorát élő [[Népi mozgalom\|népi mozgalom]] irodalmi és politikai vérkeringésébe. [[1939]] és [[1944]] között nyolc kötete jelent meg. Gyakori szerzője volt a Szabad Szó, a Híd, a Magyar Élet és a Válasz című folyóiratoknak. A háború után Törökbálinton kapott földet. [[1949\|1949-ben]] visszaköltözött Budapestre, de az irodalmi életből kiszorult: [[1961]]-ig, a kultúrpolitikai váltásig nem jelent meg kötete. [[1956]] nyarán a kérése nélkül '''felvették a Magyar Írók Szövetségébe'''. A forradalmat az ''Üdv néked Ifjúság'' című versével "köszöntötte". Második feleségétől [[1957\|1957-ben]] elvált. A békésszentandrási '''Szin Magdával házasodott össze''', akihez az Éna-ciklus darabjait írja. [[1961]] és [[1972]] között négy kötetét adta ki a Magvető Kiadó, amelyek közül az utolsó már posztumusz jelent meg.

-	Hosszú betegeskedés után '''Budapesten hunyt el [[1969]]. [[Június 17.\|június 17]]'''.	+	[[fájl:Sinka Istvan sir.JPG\|bélyegkép\|Sírja a Farkasréti temetőben]].Hosszú betegeskedés után '''Budapesten hunyt el [[1969]]. [[Június 17.\|június 17]]'''.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: Bélmegyer belső hivatkozása

2020-01-02T13:32:14Z

Bélmegyer belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. január 2., 13:32-kori változata
6. sor:		6. sor:
	'''Bihar megyei parasztcsaládba született [[1897]]. [[szeptember 24.\|szeptember 24.]] Nagyszalontán.''' Apja és bátyja tüdőbetegségben hunyt el, korai tragikus haláluk arra kényszerítette Sinkát, hogy tízéves korában bojtárnak álljon.		'''Bihar megyei parasztcsaládba született [[1897]]. [[szeptember 24.\|szeptember 24.]] Nagyszalontán.''' Apja és bátyja tüdőbetegségben hunyt el, korai tragikus haláluk arra kényszerítette Sinkát, hogy tízéves korában bojtárnak álljon.

-	[[1919]]-ben '''feleségül vette Pap Katalin''' kospásztorlányt, akivel '''[[Bélmegyeren]] telepedtek le'''. Négy gyerekük közül elsőszülött fiuk nem érte meg a gyerekkort. A [[Vésztő]] és [[Szeghalom]] közötti Mágoron juhászkodott, azonban felesége szívbetegsége miatt '''[[Vésztő\|Vésztőre]] költöztek''', ahol Sinka alkalmi munkákból, napszámoskodásból próbálta eltartani családját.	+	[[1919]]-ben '''feleségül vette Pap Katalin''' kospásztorlányt, akivel '''[[Bélmegyer\|Bélmegyeren]] telepedtek le'''. Négy gyerekük közül elsőszülött fiuk nem érte meg a gyerekkort. A [[Vésztő]] és [[Szeghalom]] közötti Mágoron juhászkodott, azonban felesége szívbetegsége miatt '''[[Vésztő\|Vésztőre]] költöztek''', ahol Sinka alkalmi munkákból, napszámoskodásból próbálta eltartani családját.

	Az 1930-as évek elején megismerkedett és barátságot kötött [[Féja Géza (1900-1978)\|Féja Gézá]]val, aki a [[Viharsarok (szociográfia)\|Viharsarok]] című szociográfiájához gyűjtött anyagot a régió három vármegyéjében. '''Féja fontos szerepet játszott Sinka költői pályájának elindításában''', ő mutatta be a fiatal költőt [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)\|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] újságjában, illetve ő írt dicsérő szavakat az [[1933\|1933-ban]] megjelent ''Himnuszok kelet kapujában'' című első kötetéhez. [[Szabó Pál (1893-1970)\|Szabó Pál]] íróval való ismertségének köszönhetően rendszeresen publikált a [[Kelet Népe\|Kelet Népé]]ben.		Az 1930-as évek elején megismerkedett és barátságot kötött [[Féja Géza (1900-1978)\|Féja Gézá]]val, aki a [[Viharsarok (szociográfia)\|Viharsarok]] című szociográfiájához gyűjtött anyagot a régió három vármegyéjében. '''Féja fontos szerepet játszott Sinka költői pályájának elindításában''', ő mutatta be a fiatal költőt [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)\|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] újságjában, illetve ő írt dicsérő szavakat az [[1933\|1933-ban]] megjelent ''Himnuszok kelet kapujában'' című első kötetéhez. [[Szabó Pál (1893-1970)\|Szabó Pál]] íróval való ismertségének köszönhetően rendszeresen publikált a [[Kelet Népe\|Kelet Népé]]ben.

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2019-06-17T15:09:30Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2019. június 17., 15:09-kori változata
4. sor:		4. sor:

	=== A fekete bojtár ===		=== A fekete bojtár ===
-	'''Bihar megyei parasztcsaládba született [[1897]]. [[szeptember 24]]~~-én~~ Nagyszalontán.''' Apja és bátyja tüdőbetegségben hunyt el, korai tragikus haláluk arra kényszerítette Sinkát, hogy tízéves korában bojtárnak álljon.	+	'''Bihar megyei parasztcsaládba született [[1897]]. [[szeptember 24.\|szeptember 24.]] Nagyszalontán.''' Apja és bátyja tüdőbetegségben hunyt el, korai tragikus haláluk arra kényszerítette Sinkát, hogy tízéves korában bojtárnak álljon.

	[[1919]]-ben '''feleségül vette Pap Katalin''' kospásztorlányt, akivel '''[[Bélmegyeren]] telepedtek le'''. Négy gyerekük közül elsőszülött fiuk nem érte meg a gyerekkort. A [[Vésztő]] és [[Szeghalom]] közötti Mágoron juhászkodott, azonban felesége szívbetegsége miatt '''[[Vésztő\|Vésztőre]] költöztek''', ahol Sinka alkalmi munkákból, napszámoskodásból próbálta eltartani családját.		[[1919]]-ben '''feleségül vette Pap Katalin''' kospásztorlányt, akivel '''[[Bélmegyeren]] telepedtek le'''. Négy gyerekük közül elsőszülött fiuk nem érte meg a gyerekkort. A [[Vésztő]] és [[Szeghalom]] közötti Mágoron juhászkodott, azonban felesége szívbetegsége miatt '''[[Vésztő\|Vésztőre]] költöztek''', ahol Sinka alkalmi munkákból, napszámoskodásból próbálta eltartani családját.

Jzoltan: Tördelés, átfogalmazás, hivatkozások formázása

2019-06-17T10:45:58Z

Tördelés, átfogalmazás, hivatkozások formázása

Változtatások megtekintése

←Régebbi változat		A lap 2020. január 2., 13:32-kori változata
6. sor:		6. sor:
	'''Bihar megyei parasztcsaládba született [[1897]]. [[szeptember 24.\|szeptember 24.]] Nagyszalontán.''' Apja és bátyja tüdőbetegségben hunyt el, korai tragikus haláluk arra kényszerítette Sinkát, hogy tízéves korában bojtárnak álljon.		'''Bihar megyei parasztcsaládba született [[1897]]. [[szeptember 24.\|szeptember 24.]] Nagyszalontán.''' Apja és bátyja tüdőbetegségben hunyt el, korai tragikus haláluk arra kényszerítette Sinkát, hogy tízéves korában bojtárnak álljon.

-	[[1919]]-ben '''feleségül vette Pap Katalin''' kospásztorlányt, akivel '''[[Bélmegyeren]] telepedtek le'''. Négy gyerekük közül elsőszülött fiuk nem érte meg a gyerekkort. A [[Vésztő]] és [[Szeghalom]] közötti Mágoron juhászkodott, azonban felesége szívbetegsége miatt '''[[Vésztő\|Vésztőre]] költöztek''', ahol Sinka alkalmi munkákból, napszámoskodásból próbálta eltartani családját.	+	[[1919]]-ben '''feleségül vette Pap Katalin''' kospásztorlányt, akivel '''[[Bélmegyer\|Bélmegyeren]] telepedtek le'''. Négy gyerekük közül elsőszülött fiuk nem érte meg a gyerekkort. A [[Vésztő]] és [[Szeghalom]] közötti Mágoron juhászkodott, azonban felesége szívbetegsége miatt '''[[Vésztő\|Vésztőre]] költöztek''', ahol Sinka alkalmi munkákból, napszámoskodásból próbálta eltartani családját.

	Az 1930-as évek elején megismerkedett és barátságot kötött [[Féja Géza (1900-1978)\|Féja Gézá]]val, aki a [[Viharsarok (szociográfia)\|Viharsarok]] című szociográfiájához gyűjtött anyagot a régió három vármegyéjében. '''Féja fontos szerepet játszott Sinka költői pályájának elindításában''', ő mutatta be a fiatal költőt [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)\|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] újságjában, illetve ő írt dicsérő szavakat az [[1933\|1933-ban]] megjelent ''Himnuszok kelet kapujában'' című első kötetéhez. [[Szabó Pál (1893-1970)\|Szabó Pál]] íróval való ismertségének köszönhetően rendszeresen publikált a [[Kelet Népe\|Kelet Népé]]ben.		Az 1930-as évek elején megismerkedett és barátságot kötött [[Féja Géza (1900-1978)\|Féja Gézá]]val, aki a [[Viharsarok (szociográfia)\|Viharsarok]] című szociográfiájához gyűjtött anyagot a régió három vármegyéjében. '''Féja fontos szerepet játszott Sinka költői pályájának elindításában''', ő mutatta be a fiatal költőt [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944)\|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] újságjában, illetve ő írt dicsérő szavakat az [[1933\|1933-ban]] megjelent ''Himnuszok kelet kapujában'' című első kötetéhez. [[Szabó Pál (1893-1970)\|Szabó Pál]] íróval való ismertségének köszönhetően rendszeresen publikált a [[Kelet Népe\|Kelet Népé]]ben.

←Régebbi változat		A lap 2021. június 17., 14:32-kori változata
6. sor:		6. sor:
	=== A fekete bojtár ===		=== A fekete bojtár ===
	[[fájl:Nagyvárad 305.JPG\|bélyegkép\|300px\|Szülőháza Nagyszalontán]]		[[fájl:Nagyvárad 305.JPG\|bélyegkép\|300px\|Szülőháza Nagyszalontán]]
-	[[Fájl:Nagyvárad 303.JPG\|bélyegkép\|300px\|Emléktábla szülőháza falán]]'''Bihar megyei parasztcsaládba született [[1897]]. [[szeptember 24.\|szeptember 24.]] Nagyszalontán.''' Apja és bátyja tüdőbetegségben hunyt el, korai tragikus haláluk arra kényszerítette Sinkát, hogy tízéves korában bojtárnak álljon.	+	[[Fájl:Nagyvárad 303.JPG\|bélyegkép\|300px\|Emléktábla szülőháza falán]]
		+	[[fájl:Sinka Istvan sir.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Farkasréti temetőben]]
		+
		+	'''Bihar megyei parasztcsaládba született [[1897]]. [[szeptember 24.\|szeptember 24-én]] Nagyszalontán.''' Apja és bátyja tüdőbetegségben hunyt el, korai tragikus haláluk arra kényszerítette Sinkát, hogy tízéves korában bojtárnak álljon.

	[[1919]]-ben '''feleségül vette Pap Katalin''' kospásztorlányt, akivel '''[[Bélmegyer\|Bélmegyeren]] telepedtek le'''. Négy gyerekük közül elsőszülött fiuk nem érte meg a gyerekkort. A [[Vésztő]] és [[Szeghalom]] közötti Mágoron juhászkodott, azonban felesége szívbetegsége miatt '''[[Vésztő\|Vésztőre]] költöztek''', ahol Sinka alkalmi munkákból, napszámoskodásból próbálta eltartani családját.		[[1919]]-ben '''feleségül vette Pap Katalin''' kospásztorlányt, akivel '''[[Bélmegyer\|Bélmegyeren]] telepedtek le'''. Négy gyerekük közül elsőszülött fiuk nem érte meg a gyerekkort. A [[Vésztő]] és [[Szeghalom]] közötti Mágoron juhászkodott, azonban felesége szívbetegsége miatt '''[[Vésztő\|Vésztőre]] költöztek''', ahol Sinka alkalmi munkákból, napszámoskodásból próbálta eltartani családját.

-	Az 1930-as évek elején megismerkedett és barátságot kötött [[Féja Géza (1900–1978)\|Féja Gézá]]val, aki a [[Viharsarok (szociográfia)\|Viharsarok]] című szociográfiájához gyűjtött anyagot a régió három vármegyéjében. '''Féja fontos szerepet játszott Sinka költői pályájának elindításában''', ő mutatta be a fiatal költőt [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)\|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] újságjában, illetve ő írt dicsérő szavakat az [[1933\|1933-ban]] megjelent ''Himnuszok kelet kapujában'' című első kötetéhez. [[Szabó Pál (1893–1970)\|Szabó Pál]] íróval való ismertségének köszönhetően rendszeresen publikált a [[Kelet Népe\|Kelet Népé]]ben.	+	Az 1930-as évek elején megismerkedett és barátságot kötött [[Féja Géza (1900–1978)\|Féja Gézá]]val, aki a ''[[Viharsarok (szociográfia)\|Viharsarok]]'' című szociográfiájához gyűjtött anyagot a régió három vármegyéjében. '''Féja fontos szerepet játszott Sinka költői pályájának elindításában''', ő mutatta be a fiatal költőt [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)\|Bajcsy-Zsilinszky Endre]] újságjában, illetve ő írt dicsérő szavakat az [[1933\|1933-ban]] megjelent ''Himnuszok kelet kapujában'' című első kötetéhez. [[Szabó Pál (1893–1970)\|Szabó Pál]] íróval való ismertségének köszönhetően rendszeresen publikált a [[Kelet Népe\|''Kelet Népé'']]ben.

	[[1935]]-ben meghalt a felesége. Sinka két évig munka után kutatva, nyomorban élve bolyongott az országban.		[[1935]]-ben meghalt a felesége. Sinka két évig munka után kutatva, nyomorban élve bolyongott az országban.

	=== Budapesten ===		=== Budapesten ===
-	[[1937]]-ben '''összeházasodott Péczely Katalinnal''', akivel '''Budapestre költöztek'''. A fővárosban Sinka bekerült a fénykorát élő [[Népi mozgalom\|népi mozgalom]] irodalmi és politikai vérkeringésébe. [[1939]] és [[1944]] között nyolc kötete jelent meg. Gyakori szerzője volt a Szabad Szó, a Híd, a Magyar Élet és a Válasz című folyóiratoknak. A háború után Törökbálinton kapott földet. [[1949\|1949-ben]] visszaköltözött Budapestre, de az irodalmi életből kiszorult: [[1961]]-ig, a kultúrpolitikai váltásig nem jelent meg kötete. [[1956]] nyarán a kérése nélkül '''felvették a Magyar Írók Szövetségébe'''. A forradalmat az ''Üdv néked Ifjúság'' című versével "köszöntötte". Második feleségétől [[1957\|1957-ben]] elvált. A békésszentandrási '''Szin Magdával házasodott össze''', akihez az Éna-ciklus darabjait írja. [[1961]] és [[1972]] között négy kötetét adta ki a Magvető Kiadó, amelyek közül az utolsó már posztumusz jelent meg.	+	[[1937]]-ben '''összeházasodott Péczely Katalinnal''', akivel '''Budapestre költöztek'''. A fővárosban Sinka bekerült a fénykorát élő [[Népi mozgalom\|népi mozgalom]] irodalmi és politikai vérkeringésébe. [[1939]] és [[1944]] között nyolc kötete jelent meg. Gyakori szerzője volt a ''Szabad Szó'', a ''Híd'', a ''Magyar Élet'' és a ''Válasz'' című folyóiratoknak. A háború után Törökbálinton kapott földet. [[1949\|1949-ben]] visszaköltözött Budapestre, de az irodalmi életből kiszorult: [[1961]]-ig, a kultúrpolitikai váltásig nem jelent meg kötete. [[1956]] nyarán a kérése nélkül '''felvették a Magyar Írók Szövetségébe'''. A forradalmat az ''Üdv néked Ifjúság'' című versével "köszöntötte". Második feleségétől [[1957\|1957-ben]] elvált. A békésszentandrási '''Szin Magdával házasodott össze''', akihez az Éna-ciklus darabjait írja. [[1961]] és [[1972]] között négy kötetét adta ki a Magvető Kiadó, amelyek közül az utolsó már posztumusz jelent meg.

-	~~[[fájl:Sinka Istvan sir.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Farkasréti temetőben]]~~ Hosszú betegeskedés után '''Budapesten hunyt el [[1969]]. [[Június 17.\|június 17]]'''.	+	Hosszú betegeskedés után '''Budapesten hunyt el [[1969]]. [[Június 17.\|június 17-én]]'''.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

-	Mindössze öt elemit végzett, de felettébb érdekelte az olvasás és az irodalom. Egyes anekdoták szerint első próbálgatásait csizmája oldalára írta, amikor a mágori síkságon juhászkodott. Első közölt versével irodalmi pályázatot nyert a Magyar Falu c. folyóirat [[1930]]. novemberi számában. Később zsengéi jelentek meg ugyanebben a lapban, majd [[1933]]-ban megjelent első kötete a ''Himnuszok kelet kapujában''. Ezt két év múlva az első felesége betegeskedésével egy időben íródott ''Pásztorének'' követte. A kötetlen formájú, akár kiseposznak is betudható műve, már átgondoltabb költői nyelvet és magabiztos hangot tükröz. Budapesten [[1939]]-től kezdett el igazán kiteljesedni. Tizenhét évnyi hallgatás után, [[1961]]-ben kezdték újra kiadni a köteteit. Írásait a paraszti réteg nyomorának bemutatása jellemzi, életműve a népi mozgalom íróinak, költőinek egy legerősebb és legmegrázóbb darabja.	+	Mindössze öt elemit végzett, de felettébb érdekelte az olvasás és az irodalom. Egyes anekdoták szerint első próbálgatásait csizmája oldalára írta, amikor a mágori síkságon juhászkodott. Első közölt versével irodalmi pályázatot nyert a ''Magyar Falu'' c. folyóirat [[1930]]. novemberi számában. Később zsengéi jelentek meg ugyanebben a lapban, majd [[1933]]-ban megjelent első kötete a ''Himnuszok kelet kapujában''. Ezt két év múlva az első felesége betegeskedésével egy időben íródott ''Pásztorének'' követte. A kötetlen formájú, akár kiseposznak is betudható műve, már átgondoltabb költői nyelvet és magabiztos hangot tükröz. Budapesten [[1939]]-től kezdett el igazán kiteljesedni. Tizenhét évnyi hallgatás után, [[1961]]-ben kezdték újra kiadni a köteteit. Írásait a paraszti réteg nyomorának bemutatása jellemzi, életműve a népi mozgalom íróinak, költőinek egy legerősebb és legmegrázóbb darabja.

-	'''[[Elek Tibor]], a [[Bárka]] főszerkesztője Sinka munkásságát így foglalja össze:'''	+	'''[[Elek Tibor]], a ''[[Bárka]]'' főszerkesztője Sinka munkásságát így foglalja össze:'''

	''„(...) az időben immáron örökké életművének legértékesebb darabjai: például az olyan dalok, mint az Alvó Körözsök, Nyárfalevél, Túloldalán a halomnak, A cser meghajolt, az olyan elbeszélő költemény, mint a Bődi Mariska, és főként az olyan balladák, mint a Bondár Márta, Anyám balladát táncol, Ballada a Körözs mentén, Bor-Ökrösné, Simon Virág, Magyar Mihály balladája, de a pályazáró kötetekben is találhatók olyan nagy versek, mint például a Lovasok opál mezőkön című, és a prózai művek közül a Fekete bojtár vallomásai mellett a Hol vagy Kadocsa? sem csupán a szintén önéletrajzi ihletés miatt érdemes a figyelmünkre, ahogy az Érparti történet sem. Ezek a művek ma is éppúgy várják olvasóikat, mint a magyar irodalom bármely XX. századi klasszikusának legjobbjai, és nemcsak azért, mert a szegénység, a nyomor, az azzal együtt járó megaláztatottság, a hatalomnak, a rajtunk kívül álló erőknek való kiszolgáltatottság mai világunkban (ha nem is olyan mértékben) éppúgy jelen van, mint a Sinkáéban jelen volt, hanem azért, mert a költőt, ahogy kívánta, karjaira vette az idő (Végy karjaidra, idő…), versei szépségét minden korokon általrepíti hozzánk.”''		''„(...) az időben immáron örökké életművének legértékesebb darabjai: például az olyan dalok, mint az Alvó Körözsök, Nyárfalevél, Túloldalán a halomnak, A cser meghajolt, az olyan elbeszélő költemény, mint a Bődi Mariska, és főként az olyan balladák, mint a Bondár Márta, Anyám balladát táncol, Ballada a Körözs mentén, Bor-Ökrösné, Simon Virág, Magyar Mihály balladája, de a pályazáró kötetekben is találhatók olyan nagy versek, mint például a Lovasok opál mezőkön című, és a prózai művek közül a Fekete bojtár vallomásai mellett a Hol vagy Kadocsa? sem csupán a szintén önéletrajzi ihletés miatt érdemes a figyelmünkre, ahogy az Érparti történet sem. Ezek a művek ma is éppúgy várják olvasóikat, mint a magyar irodalom bármely XX. századi klasszikusának legjobbjai, és nemcsak azért, mert a szegénység, a nyomor, az azzal együtt járó megaláztatottság, a hatalomnak, a rajtunk kívül álló erőknek való kiszolgáltatottság mai világunkban (ha nem is olyan mértékben) éppúgy jelen van, mint a Sinkáéban jelen volt, hanem azért, mert a költőt, ahogy kívánta, karjaira vette az idő (Végy karjaidra, idő…), versei szépségét minden korokon általrepíti hozzánk.”''

-	'''[[Féja Géza (1900–1978)\|Féja Géza]], Sinka István tehetségének egyik felfedezője és pártfogója a [[Viharsarok (szociográfia)\|Viharsarok]] című híres szociográfiájában így ír róla:'''	+	'''[[Féja Géza (1900–1978)\|Féja Géza]], Sinka István tehetségének egyik felfedezője és pártfogója a ''[[Viharsarok (szociográfia)\|Viharsarok]]'' című híres szociográfiájában így ír róla:'''

	''„Sinka sorsa példázza legtalálóbban, hogy a mai társadalmi és kulturális »felépítmény« mit nyújt a nép s a népi tehetség számára. Sinka a szalontai határban született, nagy birkatartó földön. Három-négy évtizede itt a földnélküli ember sorsa csakis a birka lehetett. Apja nagy állattenyésztő volt négyezer saját birkával, a dögvész azonban elsöpörte őket. Igy juhásznak állt be más gazda rideg birkái mellé. (…) Apja, midőn öregedni kezdett, nem is bírta a nomád életet, betegeskedett, a nagybirtokos pedig, akinél Puszta-Pándon alkalmazásban volt, kirakta a pusztáról. Felrakták a szekérre a bútort s tetejébe a haldokló öreg juhászt. (…) Az öreg nem is élt sokáig. Felesége ezután tavasztól őszig kenyeret sütött a summásoknak az urasági tanyákon. A gyerek Szalontán maradt ilyenkor, mint saját gazdája s vízhordásból élt, meg teniszlabdákat szedett a Lovassy-kertben. Közben öt elemit végzett, nagy olvasási szomjúság gyötörte, de a tankönyveken kívül csak vásári istóriák jutottak a kezébe. (…) Tizenkét esztendős korában eléje adtak négyszáz birkát és kicsapták velük a tarlóra. Késő ősszel hazafelé tért ázott birkáival, de az esős, ködös őszi éjszakákon eltévedt. Egy éjjel mégis visszatalált a faluba, zörgött a pergő a kosokon, kijött a gazda. Rögtön a gyerekjuhásznak rontott, összeverte, sárba vágta és megtaposta. Még aznap éjjel megszökött tőle. (…)''		''„Sinka sorsa példázza legtalálóbban, hogy a mai társadalmi és kulturális »felépítmény« mit nyújt a nép s a népi tehetség számára. Sinka a szalontai határban született, nagy birkatartó földön. Három-négy évtizede itt a földnélküli ember sorsa csakis a birka lehetett. Apja nagy állattenyésztő volt négyezer saját birkával, a dögvész azonban elsöpörte őket. Igy juhásznak állt be más gazda rideg birkái mellé. (…) Apja, midőn öregedni kezdett, nem is bírta a nomád életet, betegeskedett, a nagybirtokos pedig, akinél Puszta-Pándon alkalmazásban volt, kirakta a pusztáról. Felrakták a szekérre a bútort s tetejébe a haldokló öreg juhászt. (…) Az öreg nem is élt sokáig. Felesége ezután tavasztól őszig kenyeret sütött a summásoknak az urasági tanyákon. A gyerek Szalontán maradt ilyenkor, mint saját gazdája s vízhordásból élt, meg teniszlabdákat szedett a Lovassy-kertben. Közben öt elemit végzett, nagy olvasási szomjúság gyötörte, de a tankönyveken kívül csak vásári istóriák jutottak a kezébe. (…) Tizenkét esztendős korában eléje adtak négyszáz birkát és kicsapták velük a tarlóra. Késő ősszel hazafelé tért ázott birkáival, de az esős, ködös őszi éjszakákon eltévedt. Egy éjjel mégis visszatalált a faluba, zörgött a pergő a kosokon, kijött a gazda. Rögtön a gyerekjuhásznak rontott, összeverte, sárba vágta és megtaposta. Még aznap éjjel megszökött tőle. (…)''