http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Salkovics_P%C3%A9ter_%281770%E2%80%931845%29 2026-05-04T10:24:18Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.16.4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?title=Salkovics_P%C3%A9ter_(1770%E2%80%931845)&diff=14742&oldid=prev 2023-05-08T17:33:25Z

<p>Új oldal, tartalma: „mészárosmester == Élete == A Salkovics (Salkovszky) család a 18. század közepén települt át a Hont megyei Bakabányáról Aszódra. Salkovics Péter &#39;&#39;&#39;<a href="/index.php?title=1770&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="1770 (a lap nem létezik)">1770</a>…”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>mészárosmester<br /> <br /> == Élete ==<br /> A Salkovics (Salkovszky) család a 18. század közepén települt át a Hont megyei Bakabányáról Aszódra.<br /> <br /> Salkovics Péter '''[[1770]]. [[február 18.|február 18-án]] született Aszódon'''. Édesapja Salkovics Péter, édesanyja Pastorális Zsuzsanna, Kamhall János özvegye. Testvérei: Salkovics (Kamhall) Zsuzsanna ('''[[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]]''' apai nagyanyja), Katalin, Judit és Pál.<br /> <br /> Salkovics Péter 14 éves korában árvaságra jutott. Neveltetéséért feltehetően a nővére férje, Janovics János valkói mészáros felelt.<br /> <br /> Salkovics Péternek két felesége volt (Szakáts Karolin, majd Pálinkás Mária), mindketten mezőberényi származásúak. Szakáts Karolintól született Salkovics Karolin ('''[[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)|Orlai Petrics Soma]]''' édesanyja), Zsuzsanna, '''[[Salkovics Péter (1807–1869)|Péter]]''' tagosító főmérnök, '''[[Salkovics Mihály (1809–1842)|Mihály]]''' gazdálkodó, Johanna, Dániel, Erzsébet és '''[[Salkovics Károly (1824–1902)|Károly]]'''. <br /> <br /> '''A Petrovics, a Salkovics és a Petrics családok rokoni kapcsolatban álltak'''. Salkovics Péter volt Orlai Petrics Soma anyai nagyapja.<br /> <br /> Salkovics Péter '''[[1845]]. [[november 7.|november 7-én]] hunyt el Mezőberényben'''.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> Salkovics Péter kitanulta a mészáros szakmát, a 18. század végén '''[[Mezőberény|Mezőberényben]] telepedett le. Mészárosként tevékenykedett''' a településen. Unokatestvérével, '''Petrovics Istvánnal több közös vállalkozásuk''' volt. <br /> <br /> A legkisebb fiát, '''Dánielt inasnak adta''' Félegyházára, Petrovics István mészárosmesterhez. Egy családi összejövetelen az akkor körülbelül négyéves Petőfi Sándor megitta a Salkovics Péternek felszolgált bort.<br /> <br /> == Lásd még ==<br /> * [[Orlai Petrics Soma (1822‒1880)]]<br /> * [[Petőfi Sándor (1823–1849)]]<br /> * [[Salkovics Károly (1824–1902)]]<br /> * [[Salkovics Mihály (1809–1842)]]<br /> * [[Salkovics Péter (1807–1869)]]<br /> <br /> == Források ==<br /> * Irányi István: Salkovicsok – Petrovicsok – Petricsek. In: Kalendárium : ablak országra-világra. Fel. szerk.: Árpási Zoltán. Békéscsaba : Népújság, 2002. 171–173. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Jakus Lajos: Petőfi ősei Aszódon és Pest megyében. Aszód : Petőfi Múzeum, 1967. 3–23. p.<br /> * Mezőberény története. Szerk.: Szabó Ferenc. Mezőberény : Nagyközség Tanács, 1973. 38–40. p. (Látogatva: 2023. 04. 23.)<br /> * Petőfi Aszódja – Aszód Petőfije. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum, 1975. 12–14. p.<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * Asztalos István: Petőfi és Aszód. Aszód : Gradus Stúdió Bt., 2005<br /> * Jakus Lajos: Apai-anyai ősök és leszármazók Petőfi családjában. In: [https://epa.oszk.hu/00000/00001/00273/pdf/itk00001_1971_05_601-616.pdf Irodalomtörténeti Közlemények, 75. évf. 5. szám (1971) 607–611. p.]<br /> * Jakus Lajos: Petőfi családja. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Studia_19/?pg=131&amp;layout=s Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Farkas Péter, Novák László. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. 130. p.]<br /> * „Vándorlom a világot...” : Petőfi nyomában a Galga és a Rákos vidékén. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum 1985<br /> <br /> [[Kategória:Mezőberény]]<br /> [[Kategória:Személyek]]<br /> [[Kategória:Petőfi 200]]</div>

Jzoltan