Sárosi Gyula (1816–1861) - Laptörténet

Jzoltan: Kép feltöltése

2023-01-30T16:26:49Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2023. január 30., 16:26-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	Sárossy Lajos néven született [[1816]]. [[február 12.\|február 12-én]] az Arad vármegyei Borossebesen. Édesapja Sárossy Lajos tiszttartó, édesanyja Dabasi Halász Katalin. Egy napon született az unokatestvérével, [[Szakál Lajos (1816–1875)\|Szakál Lajos]] költővel.	+	[[Fájl:Sarosi Gyula.jpg\|bélyegkép\|300px\|Sárosi Gyula]]
		+	'''Sárossy Lajos néven született [[1816]]. [[február 12.\|február 12-én]]''' az Arad vármegyei '''Borossebesen'''. Édesapja Sárossy Lajos tiszttartó, édesanyja Dabasi Halász Katalin. Egy napon született az unokatestvérével, '''[[Szakál Lajos (1816–1875)\|Szakál Lajos]]''' költővel. [[1818\|1818-ban]] elhunyt az édesapja, édesanyja Szánthó Pál békési nótáriussal házasodott össze. A család [[1819\|1819-ben]] [[Füzesgyarmat\|Füzesgyarmatra]] költözött. Mostohatestvére, Szánthó Albert. (Neki írta ''Az egyszeri szolgabíró'' című versét.)

-	[[1818\|1818-ban]] elhunyt az édesapja, édesanyja Szánthó Pál békési nótáriussal házasodott össze. A család [[1819\|1819-ben]] [[Füzesgyarmat\|Füzesgyarmatra]] költözött. Mostohatestvére, Szánthó Albert. (Neki írta ''Az egyszeri szolgabíró'' című versét.)	+	Gyermekkorát Füzesgyarmaton töltötte, elemi iskolába [[Szarvas\|Szarvasra]] járt. Középiskolai tanulmányait [[Mezőberény\|Mezőberényben]], az [[Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (Szarvas)\|esperességi gimnáziumban]] végezte. Iskolatársa volt '''[[Haan Lajos (1818–1891)\|Haan Lajos]]'''. Berzsenyi és Csokonai költeményeket fordított latinra. Bodroghy Papp István mezőberényi jegyző ismertette meg vele a korszerű költői nyelvet és verselést. Első verseit Füzesgyarmaton írta, melyeket a mostohaapja javaslatára Gyula néven írt alá. Költőként '''felvette a Gyula keresztnevet'''. Írásait elküldte a ''Magyar Kurir''nak. Fiatalkori versei romantikus jegyeket tartalmaznak. [[1832\|1832-től]], másodéves költészettanulóként Eperjesen tanult. Tagja lett a költő ifjakat tömörítő Eperjesi Magyar Társaságnak. Tizenhárom költeménye a magyar társaság kiadványában, a ''Jáczint'' című zsebkönyvben jelent meg. Az eperjesi főiskolán [[1837\|1837-ben]] '''jogi diplomát szerzett'''.
-		+
-	Gyermekkorát Füzesgyarmaton töltötte, elemi iskolába [[Szarvas\|Szarvasra]] járt. Középiskolai tanulmányait [[Mezőberény\|Mezőberényben]], az [[Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (Szarvas)\|esperességi gimnáziumban]] végezte. Iskolatársa volt [[Haan Lajos (1818–1891)\|Haan Lajos]]. Berzsenyi és Csokonai költeményeket fordított latinra. Bodroghy Papp István mezőberényi jegyző ismertette meg vele a korszerű költői nyelvet és verselést.	+
-		+
-	Első verseit Füzesgyarmaton írta, melyeket a mostohaapja javaslatára Gyula néven írt alá. Költőként felvette a Gyula keresztnevet. Írásait elküldte a ''Magyar Kurir''nak. Fiatalkori versei romantikus jegyeket tartalmaznak.	+
-		+
-	[[1832\|1832-től]], másodéves költészettanulóként Eperjesen tanult. Tagja lett a költő ifjakat tömörítő Eperjesi Magyar Társaságnak. Tizenhárom költeménye a magyar társaság kiadványában, a ''Jáczint'' című zsebkönyvben jelent meg. Az eperjesi főiskolán [[1837\|1837-ben]] jogi diplomát szerzett.	+

	[[1839]]. [[január 1.\|január 1-én]] megházasodott, Hilvéty Arnoldinát vette feleségül. [[1842]] márciusában elhunyt a felesége. [[1842]] szeptemberében újranősült, Vass Paulinával házasodott össze. Egy gyermekük született, Gizella.		[[1839]]. [[január 1.\|január 1-én]] megházasodott, Hilvéty Arnoldinát vette feleségül. [[1842]] márciusában elhunyt a felesége. [[1842]] szeptemberében újranősült, Vass Paulinával házasodott össze. Egy gyermekük született, Gizella.

-	Sárosi Gyula [[1861]]. [[november 16.\|november 16-án]] hunyt el Pesten. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Haláláról több költőtársa megemlékezett. A felesége [[1876\|1876-ban]] emlékkövet állíttatott a sírhelyénél.	+	Sárosi Gyula '''[[1861]]. [[november 16.\|november 16-án]] hunyt el Pesten'''. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Haláláról több költőtársa megemlékezett. A felesége [[1876\|1876-ban]] emlékkövet állíttatott a sírhelyénél.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	A diploma megszerzése után az eperjesi megyeháza gyakornoka lett. Az eperjesi kollégiumban magyar nyelvet és történelmet tanított, részt vett a Magyar Társaság munkájában. Emellett magán magyarórákat tartott, grammatikát írt (''Nyelvészke''). [[1838\|1838-tól]] Sáros vármegye másod-, majd első aljegyzőjeként tevékenykedett. Kiváló szónok volt, az eperjesi megyeházán több alkalommal beszédet tartott.	+	A diploma megszerzése után az eperjesi megyeháza gyakornoka lett. Az eperjesi kollégiumban '''magyar nyelvet és történelmet tanított''', részt vett a Magyar Társaság munkájában. Emellett magán magyarórákat tartott, grammatikát írt (''Nyelvészke''). [[1838\|1838-tól]] Sáros vármegye '''másod-, majd első aljegyzőjeként tevékenykedett'''. Kiváló szónok volt, az eperjesi megyeházán több alkalommal beszédet tartott.

-	[[1840\|1840-ben]] Aradra költözött, a váltótörvényszék jegyzője lett, majd előadó-bíróként foglalkoztatták. Aradon szerelmi dalokat, népies hangvételű szatírákat (''Ó aradi Maradi Mihálynak fejtől való fája''), hazafias költeményeket is írt. Felolvasásokat tartott, melynek adományait felajánlotta az aradi református templom felépítésére. [[1846\|1846-ban]] a Kisfaludy Társaság tagja lett.	+	[[1840\|1840-ben]] Aradra költözött, '''a váltótörvényszék jegyzője''' lett, majd '''előadó-bíróként''' foglalkoztatták. Aradon szerelmi dalokat, népies hangvételű szatírákat (''Ó aradi Maradi Mihálynak fejtől való fája''), hazafias költeményeket is írt. Felolvasásokat tartott, melynek adományait felajánlotta az aradi református templom felépítésére. [[1846\|1846-ban]] a Kisfaludy Társaság tagja lett.

-	[[1848]] májusában a pesti váltófőtörvényszék előadó-ülnöke lett. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Habsburg-gyűlöletnek, a nép- és szabadságszeretetnek adott hangot költeményeiben (''Huszár miatyánk''). A nemesi vezetéknevét (Sárossy, Sárosy) Sárosira változtatta. Kossuth Lajos bizalmasaként a magyar kormánnyal tartott Debrecenbe, [[Gyula\|Gyulára]] és Aradra. [[1849\|1849-ben]] a pesti váltófőtörvényszék elnöke, később kormánybiztos és képviselő volt. Hírmondóként járta a vidéket, s tájékoztatta a népet a harci és politikai fejleményekről. Fő műve, az ''Arany Trombita'' a korszak leghitelesebb verses krónikája lett, melyben kigúnyolta a bécsi udvar politikáját, szerelmi viszonyait. Költeményét Szakál Lajosék köröstarcsai házában rejtegette. (A település egyik utcája az Aranytrombita nevet kapta.) Az [[1849]] júniusi felolvasása nagy sikert aratott Gyulán. [[1849]] nyarán több alkalommal találkozott [[Petőfi Sándor (1823–1849)\|Petőfi Sándorral]] Szakál Lajos [[Ladics-ház (Gyula)\|gyulai lakásán]]. AZ 1850-es években Petőfi tiszteletére ''Csárda romján'' címmel írt verset [[Szendrey Júlia (1828–1868)\|Szendrey Júliának]].	+	[[1848]] májusában a pesti váltófőtörvényszék előadó-ülnöke lett. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Habsburg-gyűlöletnek, a nép- és szabadságszeretetnek adott hangot költeményeiben (''Huszár miatyánk''). A nemesi '''vezetéknevét''' (Sárossy, Sárosy) '''Sárosira változtatta'''. Kossuth Lajos bizalmasaként a magyar kormánnyal tartott Debrecenbe, [[Gyula\|Gyulára]] és Aradra. [[1849\|1849-ben]] a pesti '''váltófőtörvényszék elnöke, később kormánybiztos és képviselő''' volt. Hírmondóként járta a vidéket, s tájékoztatta a népet a harci és politikai fejleményekről. Fő műve, '''az ''Arany Trombita'' a korszak leghitelesebb verses krónikája''' lett, melyben kigúnyolta a bécsi udvar politikáját, szerelmi viszonyait. Költeményét Szakál Lajosék köröstarcsai házában rejtegette. (A település egyik utcája az Aranytrombita nevet kapta.) Az [[1849]] júniusi felolvasása nagy sikert aratott Gyulán. [[1849]] nyarán több alkalommal '''találkozott [[Petőfi Sándor (1823–1849)\|Petőfi Sándorral]] Szakál Lajos [[Ladics-ház (Gyula)\|gyulai lakásán]]'''. AZ 1850-es években Petőfi tiszteletére ''Csárda romján'' címmel írt verset [[Szendrey Júlia (1828–1868)\|Szendrey Júliának]].
	Sárosi portréját ekkortájt festette meg [[Munkácsy Mihály (1844–1900)\|Munkácsy Mihály]] mestere, Szamossy Elek.		Sárosi portréját ekkortájt festette meg [[Munkácsy Mihály (1844–1900)\|Munkácsy Mihály]] mestere, Szamossy Elek.

-	A világosi fegyverletétel után üldözötté vált, Árnyék Pál, Bittó Lajos, Sorsich Albert álneveken – többek között – a komádi református lelkész öccseként és gyöngyösi házitanítóként bujdosott . ''Farsangi dal'' című verséről sokáig azt gondolták, Petőfi alkotása. [[1852\|1852-ben]] elfogták, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, a königgrätzi várban raboskodott. Itt látta utoljára a családját, az utolsó találkozást versben örökítette meg (''Látogatás'').	+	A világosi fegyverletétel után '''üldözötté vált''', Árnyék Pál, Bittó Lajos, Sorsich Albert álneveken – többek között – a komádi református lelkész öccseként és gyöngyösi házitanítóként bujdosott . ''Farsangi dal'' című verséről sokáig azt gondolták, Petőfi alkotása. [[1852\|1852-ben]] elfogták, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, a königgrätzi várban raboskodott. Itt látta utoljára a családját, az utolsó találkozást versben örökítette meg (''Látogatás'').

-	[[1855\|1855-ben]] amnesztiával szabadult, Pestre költözött. Jövedelemszerzés céljából [[1857\|1857-ben]] saját albumot jelentetett meg, ''Magyar Évlapok'' címmel folyóiratot indított, mely egy lapszámot élt meg. [[1859\|1859-ben]] országos körútra indult, különböző városokban tartott felolvasásokat. Aradon a ''Krinolin-vers'' miatt letartóztatták, [[1860]] márciusában Budweisba internálták, ahol verseket fordított. Betegesen szabadult, Miskolcon, majd Pesten tartózkodott. ''Trombita'' címmel lapot indított Sarkady Istvánnal.	+	[[1855\|1855-ben]] '''amnesztiával szabadult''', Pestre költözött. Jövedelemszerzés céljából [[1857\|1857-ben]] saját albumot jelentetett meg, ''Magyar Évlapok'' címmel folyóiratot indított, mely egy lapszámot élt meg. [[1859\|1859-ben]] országos körútra indult, különböző városokban tartott felolvasásokat. Aradon a ''Krinolin-vers'' miatt '''letartóztatták''', [[1860]] márciusában Budweisba '''internálták''', ahol verseket fordított. Betegesen szabadult, Miskolcon, majd Pesten tartózkodott. ''Trombita'' címmel lapot indított Sarkady Istvánnal.

	== Válogatott művei ==		== Válogatott művei ==

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „költő, a szabadságharc krónikása == Élete == Sárossy Lajos néven született 1816. február 12-én az Arad vármegyei Borossebesen. Édesapja …”

2023-01-25T19:09:06Z

Új oldal, tartalma: „költő, a szabadságharc krónikása == Élete == Sárossy Lajos néven született 1816. február 12-én az Arad vármegyei Borossebesen. Édesapja …”

Új lap

költő, a szabadságharc krónikása

== Élete ==
Sárossy Lajos néven született [[1816]]. [[február 12.|február 12-én]] az Arad vármegyei Borossebesen. Édesapja Sárossy Lajos tiszttartó, édesanyja Dabasi Halász Katalin. Egy napon született az unokatestvérével, [[Szakál Lajos (1816–1875)|Szakál Lajos]] költővel.

[[1818|1818-ban]] elhunyt az édesapja, édesanyja Szánthó Pál békési nótáriussal házasodott össze. A család [[1819|1819-ben]] [[Füzesgyarmat|Füzesgyarmatra]] költözött. Mostohatestvére, Szánthó Albert. (Neki írta ''Az egyszeri szolgabíró'' című versét.)

Gyermekkorát Füzesgyarmaton töltötte, elemi iskolába [[Szarvas|Szarvasra]] járt. Középiskolai tanulmányait [[Mezőberény|Mezőberényben]], az [[Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (Szarvas)|esperességi gimnáziumban]] végezte. Iskolatársa volt [[Haan Lajos (1818–1891)|Haan Lajos]]. Berzsenyi és Csokonai költeményeket fordított latinra. Bodroghy Papp István mezőberényi jegyző ismertette meg vele a korszerű költői nyelvet és verselést.

Első verseit Füzesgyarmaton írta, melyeket a mostohaapja javaslatára Gyula néven írt alá. Költőként felvette a Gyula keresztnevet. Írásait elküldte a ''Magyar Kurir''nak. Fiatalkori versei romantikus jegyeket tartalmaznak.

[[1832|1832-től]], másodéves költészettanulóként Eperjesen tanult. Tagja lett a költő ifjakat tömörítő Eperjesi Magyar Társaságnak. Tizenhárom költeménye a magyar társaság kiadványában, a ''Jáczint'' című zsebkönyvben jelent meg. Az eperjesi főiskolán [[1837|1837-ben]] jogi diplomát szerzett.

[[1839]]. [[január 1.|január 1-én]] megházasodott, Hilvéty Arnoldinát vette feleségül. [[1842]] márciusában elhunyt a felesége. [[1842]] szeptemberében újranősült, Vass Paulinával házasodott össze. Egy gyermekük született, Gizella.

Sárosi Gyula [[1861]]. [[november 16.|november 16-án]] hunyt el Pesten. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Haláláról több költőtársa megemlékezett. A felesége [[1876|1876-ban]] emlékkövet állíttatott a sírhelyénél.

== Munkássága ==
A diploma megszerzése után az eperjesi megyeháza gyakornoka lett. Az eperjesi kollégiumban magyar nyelvet és történelmet tanított, részt vett a Magyar Társaság munkájában. Emellett magán magyarórákat tartott, grammatikát írt (''Nyelvészke''). [[1838|1838-tól]] Sáros vármegye másod-, majd első aljegyzőjeként tevékenykedett. Kiváló szónok volt, az eperjesi megyeházán több alkalommal beszédet tartott.

[[1840|1840-ben]] Aradra költözött, a váltótörvényszék jegyzője lett, majd előadó-bíróként foglalkoztatták. Aradon szerelmi dalokat, népies hangvételű szatírákat (''Ó aradi Maradi Mihálynak fejtől való fája''), hazafias költeményeket is írt. Felolvasásokat tartott, melynek adományait felajánlotta az aradi református templom felépítésére. [[1846|1846-ban]] a Kisfaludy Társaság tagja lett.

[[1848]] májusában a pesti váltófőtörvényszék előadó-ülnöke lett. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Habsburg-gyűlöletnek, a nép- és szabadságszeretetnek adott hangot költeményeiben (''Huszár miatyánk''). A nemesi vezetéknevét (Sárossy, Sárosy) Sárosira változtatta. Kossuth Lajos bizalmasaként a magyar kormánnyal tartott Debrecenbe, [[Gyula|Gyulára]] és Aradra. [[1849|1849-ben]] a pesti váltófőtörvényszék elnöke, később kormánybiztos és képviselő volt. Hírmondóként járta a vidéket, s tájékoztatta a népet a harci és politikai fejleményekről. Fő műve, az ''Arany Trombita'' a korszak leghitelesebb verses krónikája lett, melyben kigúnyolta a bécsi udvar politikáját, szerelmi viszonyait. Költeményét Szakál Lajosék köröstarcsai házában rejtegette. (A település egyik utcája az Aranytrombita nevet kapta.) Az [[1849]] júniusi felolvasása nagy sikert aratott Gyulán. [[1849]] nyarán több alkalommal találkozott [[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándorral]] Szakál Lajos [[Ladics-ház (Gyula)|gyulai lakásán]]. AZ 1850-es években Petőfi tiszteletére ''Csárda romján'' címmel írt verset [[Szendrey Júlia (1828–1868)|Szendrey Júliának]].
Sárosi portréját ekkortájt festette meg [[Munkácsy Mihály (1844–1900)|Munkácsy Mihály]] mestere, Szamossy Elek.

A világosi fegyverletétel után üldözötté vált, Árnyék Pál, Bittó Lajos, Sorsich Albert álneveken – többek között – a komádi református lelkész öccseként és gyöngyösi házitanítóként bujdosott . ''Farsangi dal'' című verséről sokáig azt gondolták, Petőfi alkotása. [[1852|1852-ben]] elfogták, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, a königgrätzi várban raboskodott. Itt látta utoljára a családját, az utolsó találkozást versben örökítette meg (''Látogatás'').

[[1855|1855-ben]] amnesztiával szabadult, Pestre költözött. Jövedelemszerzés céljából [[1857|1857-ben]] saját albumot jelentetett meg, ''Magyar Évlapok'' címmel folyóiratot indított, mely egy lapszámot élt meg. [[1859|1859-ben]] országos körútra indult, különböző városokban tartott felolvasásokat. Aradon a ''Krinolin-vers'' miatt letartóztatták, [[1860]] márciusában Budweisba internálták, ahol verseket fordított. Betegesen szabadult, Miskolcon, majd Pesten tartózkodott. ''Trombita'' címmel lapot indított Sarkady Istvánnal.

== Válogatott művei ==
Költeményei többek között az ''Athenaeum'', ''Regélő Pesti Divatlap'', ''Életképek'', ''Hölgyfutár'', ''Vasárnapi Ujság'' című lapokban jelentek meg.

Színdarabot (''Eperjes megszállása''), drámát (''A királyné titka'') és vígjátékot (''Idegenek Aradon'') is írt.

* Nyelvészke, vagy a magyar nyelv fő nehézségei szabályokban, párbeszédekben és példaképekben. Kassa, 1837
* Lovassy dala. Eperjes, 1838
* Öt érzék. Pest, 1846
* Ponyvára került Arany Trombita. Debrecen, 1849
* Mirra (Myrha). Pest, 1856
* Az én albumom. Pest, 1857
* Költemények Sárosy Gyulától. Pest, 1858
* A börtönben. 1861
* Sárosy Gyula összes művei. Budapest, 1883

== Emlékezete ==
* Az aradi Kölcsey Egyesület emléktáblát helyezett el a szülőháza falán.
* [[1889|1889-ben]] Naményi Lajos szerkesztésében emlékalbum jelent meg a tiszteletére.

== Források ==
* Sárosi Gyula és költészetének Békés megyei vonatkozásai. In: [http://epa.oszk.hu/01500/01577/00009/pdf/bmmk_1985_2_141-173.pdf Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében. 1. : a XVI. századtól a XIX. század derekáig. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 1985. 141–173. p.] (Látogatva: 2023. 01. 24.)
* Sárosy Gyula (Lajos) (pókai). In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/s-A6233/sarosy-gyula-lajos-pokai-A6B98/ Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József] (Látogatva: 2023. 01. 24.)
* Sárosy Gyula emlékezete. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1890/?pg=377&layout=s Vasárnapi Ujság, 37. évf. 23. szám (1890.) 374–376. p.] (Látogatva: 2023. 01. 25.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* [https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/index.html A magyar irodalom története 1772–től 1849-ig. Szerk.: Pándi Pál. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1965]
* Bisztray Gyula: Sárosi Gyula Arany Trombitája. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/IrodalomTortenet_1949/?pg=294&layout=s Irodalomtörténet, 37. évf. 2. szám (1949) 287–304. p.]
* Lakner Ilona: Sárosy Gyula élete és költészete. Debrecen 1938
* Lisztóczky László: [http://dsidakor.nhely.hu/dsidakonyvek/szabadsag.pdf Szabadság és igazság fényei : az 1848–49-es forradalom és szabadságharc gyöngyösi költők verseiben. Eger : Dsida Jenő Baráti Kör, 2006]
* Máté József: Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza : utóirat 1848–49 szarvasi hőseiről. Szarvas : Szarvasi Krónika Alap., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Nemesné Matus Zsanett: [https://mek.oszk.hu/23000/23021/23021.pdf Bodroghy Papp István : irodalom és művelődés a reformkori Dunántúlon. Budapest: Reciti, 2020]
* Sárosy Gyula: In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1861/?pg=556&layout=s Vasárnapi Ujság, 8. évf. 47. szám (1861. november 24.) 1–2. p.]
* Szakál Lajos, a Körösvidék költője. In: [http://epa.oszk.hu/01500/01577/00009/pdf/bmmk_1985_2_141-173.pdf Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében. 1. : a XVI. századtól a XIX. század derekáig. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 1985. 118–140. p.]
* Wallentinyi Samu: [http://real-eod.mtak.hu/5695/1/Eletrajz_5006_Sarosy_Gyula_elete_1359.pdf Sárosy Gyula élete. Különlenyomat. Budapest : Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság. 1898]

== Külső hivatkozás ==
* Sárosy Gyula: In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rosi_Gyula Wikipedia]

[[Kategória:Köröstarcsa]]
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Mezőberény]]
[[Kategória:Gyula]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Jegyzők]]
[[Kategória:Politikusok]]
[[Kategória:1848/49]]
[[Kategória:Petőfi 200]]