Sámson vár (Doboz) - Laptörténet

Jzoltan: Korrekció

2021-05-20T12:38:13Z

Korrekció

←Régebbi változat		A lap 2021. május 20., 12:38-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	[[Fájl:20120617 samson vara 048.jpg\|bélyegkép\|300px\|Sámson vár kaputornya]]A Békés megyei '''[[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a [[Fekete-Körös]] holtágának egyik kanyarulatában''' lévő, Sámson vár néven ismert '''Árpád-kori földvár''' Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.	+	[[Fájl:20120617 samson vara 048.jpg\|bélyegkép\|300px\|Sámson vár kaputornya]]
		+	A Békés megyei '''[[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a [[Fekete-Körös]] holtágának egyik kanyarulatában''' lévő, Sámson vár néven ismert '''Árpád-kori földvár''' Paulovics András [[1789\|1789-es]] térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.

-	A vár feltételezett helyére épített kaputorony a piros ~~túra útvonalán~~ közelíthető meg. Ezt megtehetjük a Dobozról és Szanazugból is. Mind a két helyen jelzett út visz a toronyhoz.	+	A vár feltételezett helyére épített kaputorony a piros túraútvonalon közelíthető meg. Ezt megtehetjük a Dobozról és [[Szanazug\|Szanazugból]] is. Mind a két helyen jelzett út visz a toronyhoz.

-	== ~~Történet~~ ==	+	== Története ==
		+	A Sámson vár vagy "Sámson vára" név eredete bizonytalan.

-	~~A Sámson vár vagy "Sámson vára" név eredete bizonytalan.~~	+	Az [[1930]]-as években '''Godán Ferenc''', Doboz község akkori orvosa gyűjtött leleteket a területen. A Harruckern, majd a Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége [[1943]]-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először '''Lükő Gábor''', a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Lükő Gábor megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot a 853-7543/1953 sz. határozattal védetté nyilvánította a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. Többször végeztek ásatásokat a területen. Első alkalommal, [[1964\|1964-ben]] '''Kovalovszki Júlia''' kutatta az erődítést. Az ő eredményeit felhasználva [[2006\|2006-ban]] '''Liska András''' kutatott a területen. Munkáját Béres Mária segítette.
-	Az [[1930]]-as években '''Godán Ferenc''', Doboz község akkori orvosa gyűjtött leleteket a területen. A Harruckern, majd a Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége [[1943]]-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először '''Lükő Gábor''', a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Lükő Gábor megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot a 853-7543/1953 sz. határozattal ~~nyilvánította~~ védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. ~~Ásatások többször folytak~~ a területen. ~~Először~~ '''Kovalovszki Júlia''' ~~[[1964]]-ben~~ kutatta az erődítést. Az ő eredményeit felhasználva [[2006]]~~-ban~~ '''Liska András''' kutatott a területen. Munkáját Béres Mária segítette.	+

	== A vár felépítése ==		== A vár felépítése ==
-	A vár sáncának szerkezete nem sorolható be az ismert '''~~10-11~~. századi''' földvárak sorába. Feltehetően menedékhelyként funkcionált, ezt a régészeti kutatások során talált kevés lelet támasztja alá.''' Az erődítés két részből állt, egy belső és egy külső várból.''' A belsővár ~~80100m~~-es lekerekített sarkú háromszög, mely a Fekete-körös természetes kanyarulatában helyezkedik el. A külső vár a ~~belsővártól~~ keleti irányban található, ~~200100-200m~~-es területen. A sánc első építési periódusában döngölt sárga, homokos agyagból építették, belső cölöpszerkezet nélkül. A fal tetején kihegyezett cölöpökből álló, úgynevezett paliszádfal futott végig. A cölöpök közé sövényfonatot tettek, melyet sárral tapasztottak. Tornya is ebben a periódusban épült, falát sárral tapasztották. Az épület magassága feltehetően akkora volt, hogy a környék belátható legyen. Ez az erődítés a talált égett paticsdarabok alapján leégett.	+	A vár sáncának szerkezete nem sorolható be az ismert '''10–11. századi''' földvárak sorába. Feltehetően menedékhelyként funkcionált, ezt a régészeti kutatások során talált kevés lelet támasztja alá.''' Az erődítés két részből állt, egy belső és egy külső várból.''' A belsővár 80x100 m-es lekerekített sarkú háromszög, mely a Fekete-körös természetes kanyarulatában helyezkedik el. A külső vár a belső vártól keleti irányban található, 200x100–200 m-es területen. A sánc első építési periódusában döngölt sárga, homokos agyagból építették, belső cölöpszerkezet nélkül. A fal tetején kihegyezett cölöpökből álló, úgynevezett paliszádfal futott végig. A cölöpök közé sövényfonatot tettek, melyet sárral tapasztottak. Tornya is ebben a periódusban épült, falát sárral tapasztották. Az épület magassága feltehetően akkora volt, hogy a környék belátható legyen. Ez az erődítés a talált égett paticsdarabok alapján leégett.
-	Volt egy későbbi második építési periódusa, mely a leletek alapján a ~~13-14~~ századra datálható. Ekkor az eredeti sáncot megmagasították, növelték szélességét is. Belső védett oldalán csapadékvíz-elvezető árkot alakítottak ki. A tornyot már nem építették újjá. Későbbi használatáról nincsenek datálható információk, csupán a népnyelv által megőrzött monda.	+
-	A jelenleg látható épület 2006-ban épült Kiss Zsolt építész tervei alapján.	+	Volt egy későbbi '''második építési periódusa''', mely a leletek alapján a 13–14 századra datálható. Ekkor az eredeti sáncot megmagasították, növelték szélességét is. Belső védett oldalán csapadékvíz-elvezető árkot alakítottak ki. A tornyot már nem építették újjá. Későbbi használatáról nincsenek datálható információk, csupán a népnyelv által megőrzött monda.
		+
		+	A jelenleg látható épület [[2006\|2006-ban]] épült Kiss Zsolt építész tervei alapján.

	== A monda ==		== A monda ==

-	[[Fájl:20120617_samson_vara_061.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett]]'''Sámson történetét [[1893]]-ban Székely Lajos dolgozta fel''', és közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. Érdemes megemlíteni, hogy szinte ezzel egy időben '''Nuszbek Sándor''' is megírta a saját változatát, mely megjelent [[1898]]-ban, a Békés című napilapban és önálló kötetként is, sőt ~~a h~~'''at énekre felbővített változata Magyar Tudományos Akadémia gróf Nádasdy Tamás-féle száz aranyas jutalmát is elnyerte [[1910]]-ben'''.	+	[[Fájl:20120617_samson_vara_061.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett]]
-	A népmonda szerint '''Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt''', akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt '''Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával'''. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török ~~rátámadt~~, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holdfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit ~~eltemetett~~ a ~~várba~~ a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, ~~felgyújtotta~~ hét helyen. A falu népe '''[[Szanazug]]'''ból nézte végig a pusztítást. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.	+	'''Sámson történetét [[1893]]-ban Székely Lajos dolgozta fel''', és közölte ''Békés megyei eredeti magyar néprege'' címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. Érdemes megemlíteni, hogy szinte ezzel egy időben '''Nuszbek Sándor''' is megírta a saját változatát, mely megjelent [[1898]]-ban, a ''[[Békés (3)\|Békés]]'' című napilapban és önálló kötetként is, sőt '''a hat énekre felbővített változata a Magyar Tudományos Akadémia gróf Nádasdy Tamás-féle száz aranyas jutalmát is elnyerte [[1910]]-ben'''.
-	'''[[Haan Lajos (1818–1891)\|Haan Lajos]]''' a következőket írja a várról: ~~"Népmonda~~ szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva."	+
		+	A népmonda szerint '''Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt''', akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt '''Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával'''. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török támadt rá, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holdfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit a várnál temetett el, a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, melyet hét helyen is felgyújtott. A falu népe '''[[Szanazug]]'''ból nézte végig a pusztítást. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, s egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.
		+
		+	'''[[Haan Lajos (1818–1891)\|Haan Lajos]]''' a következőket írja a várról: ''„Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva.”''

	== Lásd még ==		== Lásd még ==
23. sor:		29. sor:
	*[[Szanazug]]		*[[Szanazug]]

-	== ~~Forrás~~ ==	+	== Források ==
	* [https://adt.arcanum.com/hu/view/ARCHERT_1975_102/?query=%22s%C3%A1mson%20v%C3%A1r%22&pg=245&layout=s Kovalovszki Júlia: Előzetes jelentés a dobozi Árpád-kori faluásatásról . 1962-1974 In: Archeológiai Értesítő 102. évfolyam (1975) 2. szám, Akadémiai Kiadó, Bp]		* [https://adt.arcanum.com/hu/view/ARCHERT_1975_102/?query=%22s%C3%A1mson%20v%C3%A1r%22&pg=245&layout=s Kovalovszki Júlia: Előzetes jelentés a dobozi Árpád-kori faluásatásról . 1962-1974 In: Archeológiai Értesítő 102. évfolyam (1975) 2. szám, Akadémiai Kiadó, Bp]
	* [https://adt.arcanum.com/hu/view/ARCHERT_2008_133/?query=A%20dobozi%20S%C3%A1msor%20v%C3%A1r&pg=250&layout=s Liska András: A dobozi Sámson vár In: Archeológiai Értesítő 133. szám (2008) 237–250, Akadémiai Kiadó, Bp.]		* [https://adt.arcanum.com/hu/view/ARCHERT_2008_133/?query=A%20dobozi%20S%C3%A1msor%20v%C3%A1r&pg=250&layout=s Liska András: A dobozi Sámson vár In: Archeológiai Értesítő 133. szám (2008) 237–250, Akadémiai Kiadó, Bp.]
	[https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarMuzeumok_2007_3/?query=liska%20andr%C3%A1s&pg=39&layout=s Liska András: A dobozi Sámson vár In: Magyar Múzeumok, 2007. 3. szám]		[https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarMuzeumok_2007_3/?query=liska%20andr%C3%A1s&pg=39&layout=s Liska András: A dobozi Sámson vár In: Magyar Múzeumok, 2007. 3. szám]
-
	* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870.] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 digitalizált változat] látogatva: 2012.07.11.)		* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870.] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 digitalizált változat] látogatva: 2012.07.11.)
	* Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig. In: Dobozi tanulmányok. (Szerk.: Réthy Zsigmond) Békéscsaba, 1989.		* Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig. In: Dobozi tanulmányok. (Szerk.: Réthy Zsigmond) Békéscsaba, 1989.

Ker0: szócikk bővítése, frissítése

2021-05-20T12:03:45Z

szócikk bővítése, frissítése

←Régebbi változat		A lap 2021. május 20., 12:03-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	[[Fájl:20120617 samson vara 048.jpg\|bélyegkép\|300px\|Sámson vár kaputornya]]A Békés megyei '''[[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a [[Fekete-Körös]] holtágának egyik kanyarulatában''' lévő, Sámson vár néven ismert '''Árpád-kori ~~földvá~~'''r Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.	+	[[Fájl:20120617 samson vara 048.jpg\|bélyegkép\|300px\|Sámson vár kaputornya]]A Békés megyei '''[[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a [[Fekete-Körös]] holtágának egyik kanyarulatában''' lévő, Sámson vár néven ismert '''Árpád-kori földvár''' Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.

-	A vár feltételezett helyére épített kaputorony a piros túra útvonalán közelíthető meg.	+	A vár feltételezett helyére épített kaputorony a piros túra útvonalán közelíthető meg. Ezt megtehetjük a Dobozról és Szanazugból is. Mind a két helyen jelzett út visz a toronyhoz.

	== Történet ==		== Történet ==

	A Sámson vár vagy "Sámson vára" név eredete bizonytalan.		A Sámson vár vagy "Sámson vára" név eredete bizonytalan.
-	A Harruckern, majd a Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először '''Lükő Gábor''', a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Lükő Gábor megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya.	+	Az [[1930]]-as években '''Godán Ferenc''', Doboz község akkori orvosa gyűjtött leleteket a területen. A Harruckern, majd a Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége [[1943]]-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először '''Lükő Gábor''', a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Lükő Gábor megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. Ásatások többször folytak a területen. Először '''Kovalovszki Júlia''' [[1964]]-ben kutatta az erődítést. Az ő eredményeit felhasználva [[2006]]-ban '''Liska András''' kutatott a területen. Munkáját Béres Mária segítette.

-	== ~~Monda~~ ==	+	== A vár felépítése ==
		+	A vár sáncának szerkezete nem sorolható be az ismert '''10-11. századi''' földvárak sorába. Feltehetően menedékhelyként funkcionált, ezt a régészeti kutatások során talált kevés lelet támasztja alá.''' Az erődítés két részből állt, egy belső és egy külső várból.''' A belsővár 80100m-es lekerekített sarkú háromszög, mely a Fekete-körös természetes kanyarulatában helyezkedik el. A külső vár a belsővártól keleti irányban található, 200100-200m-es területen. A sánc első építési periódusában döngölt sárga, homokos agyagból építették, belső cölöpszerkezet nélkül. A fal tetején kihegyezett cölöpökből álló, úgynevezett paliszádfal futott végig. A cölöpök közé sövényfonatot tettek, melyet sárral tapasztottak. Tornya is ebben a periódusban épült, falát sárral tapasztották. Az épület magassága feltehetően akkora volt, hogy a környék belátható legyen. Ez az erődítés a talált égett paticsdarabok alapján leégett.
		+	Volt egy későbbi második építési periódusa, mely a leletek alapján a 13-14 századra datálható. Ekkor az eredeti sáncot megmagasították, növelték szélességét is. Belső védett oldalán csapadékvíz-elvezető árkot alakítottak ki. A tornyot már nem építették újjá. Későbbi használatáról nincsenek datálható információk, csupán a népnyelv által megőrzött monda.
		+	A jelenleg látható épület 2006-ban épült Kiss Zsolt építész tervei alapján.

-	[[Fájl:20120617_samson_vara_061.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett]]'''Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel''', és közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges.	+	== A monda ==
		+
		+	[[Fájl:20120617_samson_vara_061.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett]]'''Sámson történetét [[1893]]-ban Székely Lajos dolgozta fel''', és közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. Érdemes megemlíteni, hogy szinte ezzel egy időben '''Nuszbek Sándor''' is megírta a saját változatát, mely megjelent [[1898]]-ban, a Békés című napilapban és önálló kötetként is, sőt a h'''at énekre felbővített változata Magyar Tudományos Akadémia gróf Nádasdy Tamás-féle száz aranyas jutalmát is elnyerte [[1910]]-ben'''.
	A népmonda szerint '''Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt''', akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt '''Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával'''. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holdfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit eltemetett a várba a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen. A falu népe '''[[Szanazug]]'''ból nézte végig a pusztítást. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.		A népmonda szerint '''Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt''', akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt '''Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával'''. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holdfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit eltemetett a várba a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen. A falu népe '''[[Szanazug]]'''ból nézte végig a pusztítást. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.
	'''[[Haan Lajos (1818–1891)\|Haan Lajos]]''' a következőket írja a várról: "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva."		'''[[Haan Lajos (1818–1891)\|Haan Lajos]]''' a következőket írja a várról: "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva."
16. sor:		21. sor:
	== Lásd még ==		== Lásd még ==
	*[[Doboz]]		*[[Doboz]]
		+	*[[Szanazug]]

-	== ~~Kapcsolódó irodalom~~ ==	+	== Forrás ==
		+	* [https://adt.arcanum.com/hu/view/ARCHERT_1975_102/?query=%22s%C3%A1mson%20v%C3%A1r%22&pg=245&layout=s Kovalovszki Júlia: Előzetes jelentés a dobozi Árpád-kori faluásatásról . 1962-1974 In: Archeológiai Értesítő 102. évfolyam (1975) 2. szám, Akadémiai Kiadó, Bp]
		+	* [https://adt.arcanum.com/hu/view/ARCHERT_2008_133/?query=A%20dobozi%20S%C3%A1msor%20v%C3%A1r&pg=250&layout=s Liska András: A dobozi Sámson vár In: Archeológiai Értesítő 133. szám (2008) 237–250, Akadémiai Kiadó, Bp.]
		+	[https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarMuzeumok_2007_3/?query=liska%20andr%C3%A1s&pg=39&layout=s Liska András: A dobozi Sámson vár In: Magyar Múzeumok, 2007. 3. szám]

-	* A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133. szám (2008) 237–250, Akadémiai Kiadó, Bp.
	* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870.] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 digitalizált változat] látogatva: 2012.07.11.)		* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870.] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 digitalizált változat] látogatva: 2012.07.11.)
	* Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig. In: Dobozi tanulmányok. (Szerk.: Réthy Zsigmond) Békéscsaba, 1989.		* Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig. In: Dobozi tanulmányok. (Szerk.: Réthy Zsigmond) Békéscsaba, 1989.
-	* ~~Székely Lajos: Sámson. In:~~ [http://real-j.mtak.hu/9301/1/MTA_BekesVmRegEsMuvtortTarsEvkonyve_1892-1893.pdf A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1892/93. Összeáll.: Karácsonyi János. Gyula : Békésvárm. Régészeti és Művelődéstörténetitört. Társ., 1893. 48–58. p.]	+	* [http://real-j.mtak.hu/9301/1/MTA_BekesVmRegEsMuvtortTarsEvkonyve_1892-1893.pdf Székely Lajos: Sámson. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1892/93. Összeáll.: Karácsonyi János. Gyula : Békésvárm. Régészeti és Művelődéstörténetitört. Társ., 1893. 48–58. p.]
		+	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1898/?query=s%C3%A1mson%20v%C3%A1r&pg=207&layout=s Székely Nuszbek Sándor: Sámson – néprege In: Békés, 1898 október 26. (42. szám)]
		+	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2002_08/?query=s%C3%A1mson%20v%C3%A1r&pg=255&layout=s Both Imre: Híd- és hídkőavatás összefogással In: Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus 21. (194. szám)]
		+	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2005_06/?query=s%C3%A1mson%20v%C3%A1r&pg=3&layout=s Védetté nyilvánították a Képes-fát és Sámson várát In: Békés Megyei Hírlap, 2005. június 1. (126. szám)]
		+	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2006_08/?query=s%C3%A1mson%20v%C3%A1r&pg=49&layout=s Csete Ilona, Csiszér Áron, László Erzsébet: Szépülő parkok a Körösök völgyében In: Békés Megyei Hírlap, 2006. augusztus 4.(181. szám)]

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==
-		+	* [https://www.doboz.hu/sites/default/files/ertektar/ertek/8.%20S%C3%A1mson%20v%C3%A1ra.pdf Sámson vára a dobozi értéktárban]
	* [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat]		* [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/016_szokas.htm Doboz, Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. sorozat]
	* [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz Sámson várának kaputornya, Doboz] (fotók a Wikimapián)		* [http://wikimapia.org/10490852/hu/S%C3%A1mson-v%C3%A1r%C3%A1nak-kaputornya-Doboz Sámson várának kaputornya, Doboz] (fotók a Wikimapián)
		+	* [https://geocaching.hu/caches.geo?id=2428 2060. Sámson palánk-vár kaputorony (GCsmsn) In: Geocaching.hu (látogatva: 2021.05.16.)]
		+	* [http://turakaland.hu/samson-var-dobozon/ Sámson vár a Túrakaland.hu oldalon (látogatva: 2021.05.16.)]

	== Kategória ==		== Kategória ==

	[[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Épített értékek]]		[[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória:Doboz]] [[Kategória:Épített értékek]]

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-25T11:24:03Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 25., 11:24-kori változata
12. sor:		12. sor:
	[[Fájl:20120617_samson_vara_061.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett]]'''Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel''', és közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges.		[[Fájl:20120617_samson_vara_061.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett]]'''Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel''', és közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges.
	A népmonda szerint '''Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt''', akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt '''Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával'''. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holdfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit eltemetett a várba a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen. A falu népe '''[[Szanazug]]'''ból nézte végig a pusztítást. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.		A népmonda szerint '''Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt''', akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt '''Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával'''. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holdfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit eltemetett a várba a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen. A falu népe '''[[Szanazug]]'''ból nézte végig a pusztítást. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.
-	'''[[Haan Lajos (~~1818-1891~~)\|Haan Lajos]]''' a következőket írja a várról: "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva."	+	'''[[Haan Lajos (1818–1891)\|Haan Lajos]]''' a következőket írja a várról: "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva."

	== Lásd még ==		== Lásd még ==
19. sor:		19. sor:
	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

-	* A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133. szám (2008) ~~237-250~~, Akadémiai Kiadó, Bp.	+	* A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133. szám (2008) 237–250, Akadémiai Kiadó, Bp.
	* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870.] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 digitalizált változat] látogatva: 2012.07.11.)		* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870.] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 digitalizált változat] látogatva: 2012.07.11.)
	* Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig. In: Dobozi tanulmányok. (Szerk.: Réthy Zsigmond) Békéscsaba, 1989.		* Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig. In: Dobozi tanulmányok. (Szerk.: Réthy Zsigmond) Békéscsaba, 1989.
-	* Székely Lajos: Sámson. In: [http://real-j.mtak.hu/9301/1/MTA_BekesVmRegEsMuvtortTarsEvkonyve_1892-1893.pdf A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1892/93. Összeáll.: Karácsonyi János. Gyula : Békésvárm. Régészeti és Művelődéstörténetitört. Társ., 1893. ~~48-58~~. p.]	+	* Székely Lajos: Sámson. In: [http://real-j.mtak.hu/9301/1/MTA_BekesVmRegEsMuvtortTarsEvkonyve_1892-1893.pdf A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1892/93. Összeáll.: Karácsonyi János. Gyula : Békésvárm. Régészeti és Művelődéstörténetitört. Társ., 1893. 48–58. p.]

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==

Jzoltan: +1 kapcsolódó irodalom

2020-11-27T09:34:33Z

+1 kapcsolódó irodalom

←Régebbi változat		A lap 2020. november 27., 09:34-kori változata
21. sor:		21. sor:
	* A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133. szám (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.		* A dobozi Sámson vár, Archeológiai Értesítő 133. szám (2008) 237-250, Akadémiai Kiadó, Bp.
	* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870.] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 digitalizált változat] látogatva: 2012.07.11.)		* Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870.] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 digitalizált változat] látogatva: 2012.07.11.)
-	* Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig. In: Dobozi tanulmányok. (Szerk.: Réthy Zsigmond) Békéscsaba, 1989.	+	* Kovalovszki Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig. In: Dobozi tanulmányok. (Szerk.: Réthy Zsigmond) Békéscsaba, 1989.
		+	* Székely Lajos: Sámson. In: [http://real-j.mtak.hu/9301/1/MTA_BekesVmRegEsMuvtortTarsEvkonyve_1892-1893.pdf A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1892/93. Összeáll.: Karácsonyi János. Gyula : Békésvárm. Régészeti és Művelődéstörténetitört. Társ., 1893. 48-58. p.]

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==

Ker0: /* Monda */ hivatkozás javítás Haan

2020-05-24T04:17:01Z

Monda: hivatkozás javítás Haan

←Régebbi változat		A lap 2020. május 24., 04:17-kori változata
11. sor:		11. sor:

	[[Fájl:20120617_samson_vara_061.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett]]'''Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel''', és közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges.		[[Fájl:20120617_samson_vara_061.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett]]'''Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel''', és közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges.
-	A népmonda szerint '''Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt''', akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt '''[[Veres ~~Sámson]]nak~~ nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával'''. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holdfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit eltemetett a várba a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen. A falu népe '''[[Szanazug]]'''ból nézte végig a pusztítást. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.	+	A népmonda szerint '''Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt''', akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt '''Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával'''. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holdfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit eltemetett a várba a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen. A falu népe '''[[Szanazug]]'''ból nézte végig a pusztítást. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.
-	'''[[Haan Lajos]]''' a következőket írja a várról: "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva."	+	'''[[Haan Lajos (1818-1891)\|Haan Lajos]]''' a következőket írja a várról: "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva."

	== Lásd még ==		== Lásd még ==

Ker0: képméret változtatás

2020-05-20T15:04:10Z

képméret változtatás

←Régebbi változat		A lap 2020. május 20., 15:04-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	[[Fájl:20120617 samson vara 048.jpg\|bélyegkép\|Sámson vár kaputornya]]A Békés megyei '''[[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a [[Fekete-Körös]] holtágának egyik kanyarulatában''' lévő, Sámson vár néven ismert '''Árpád-kori földvá'''r Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.	+	[[Fájl:20120617 samson vara 048.jpg\|bélyegkép\|300px\|Sámson vár kaputornya]]A Békés megyei '''[[Doboz]] nagyközségtől délkeletre, a [[Fekete-Körös]] holtágának egyik kanyarulatában''' lévő, Sámson vár néven ismert '''Árpád-kori földvá'''r Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.

	A vár feltételezett helyére épített kaputorony a piros túra útvonalán közelíthető meg.		A vár feltételezett helyére épített kaputorony a piros túra útvonalán közelíthető meg.
10. sor:		10. sor:
	== Monda ==		== Monda ==

-	[[Fájl:20120617_samson_vara_061.jpg\|bélyegkép\|Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett]]'''Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel''', és közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges.	+	[[Fájl:20120617_samson_vara_061.jpg\|bélyegkép\|300px\|Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett]]'''Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel''', és közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges.
	A népmonda szerint '''Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt''', akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt '''[[Veres Sámson]]nak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával'''. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holdfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit eltemetett a várba a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen. A falu népe '''[[Szanazug]]'''ból nézte végig a pusztítást. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.		A népmonda szerint '''Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt''', akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt '''[[Veres Sámson]]nak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával'''. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holdfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit eltemetett a várba a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen. A falu népe '''[[Szanazug]]'''ból nézte végig a pusztítást. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.
	'''[[Haan Lajos]]''' a következőket írja a várról: "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva."		'''[[Haan Lajos]]''' a következőket írja a várról: "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva."

Brigi: Helyesírás, mondatszerkezet

2013-05-22T09:17:14Z

Helyesírás, mondatszerkezet

←Régebbi változat		A lap 2013. május 22., 09:17-kori változata
10. sor:		10. sor:
	== Monda ==		== Monda ==

-	[[Fájl:20120617_samson_vara_061.jpg\|bélyegkép\|Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett]]'''Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel''', s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges.	+	[[Fájl:20120617_samson_vara_061.jpg\|bélyegkép\|Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett]]'''Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel''', és közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges.
-	A népmonda szerint '''Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos ~~vol~~'''t, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt '''[[Veres Sámson]]nak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával'''. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s ~~holfogyatkozáskor~~ a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit eltemetett a várba a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen. A falu népe '''[[Szanazug]]'''ból nézte végig a pusztítást. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.	+	A népmonda szerint '''Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt''', akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt '''[[Veres Sámson]]nak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával'''. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holdfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit eltemetett a várba a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen. A falu népe '''[[Szanazug]]'''ból nézte végig a pusztítást. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.
	'''[[Haan Lajos]]''' a következőket írja a várról: "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva."		'''[[Haan Lajos]]''' a következőket írja a várról: "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva."

Brigi: Helyesírás, mondatszerkezet

2013-05-22T09:11:22Z

Helyesírás, mondatszerkezet

←Régebbi változat		A lap 2013. május 22., 09:11-kori változata
6. sor:		6. sor:

	A Sámson vár vagy "Sámson vára" név eredete bizonytalan.		A Sámson vár vagy "Sámson vára" név eredete bizonytalan.
-	Harruckern, majd Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először '''Lükő Gábor''', a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Lükő Gábor megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya.	+	A Harruckern, majd a Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először '''Lükő Gábor''', a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Lükő Gábor megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya.

	== Monda ==		== Monda ==

Vandi: /* Monda */

2013-03-19T00:56:16Z

Monda

←Régebbi változat		A lap 2013. március 19., 00:56-kori változata
11. sor:		11. sor:

	[[Fájl:20120617_samson_vara_061.jpg\|bélyegkép\|Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett]]'''Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel''', s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges.		[[Fájl:20120617_samson_vara_061.jpg\|bélyegkép\|Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett]]'''Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel''', s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges.
-	A népmonda szerint '''Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos vol'''t, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt '''[[Veres Sámson]]nak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával'''. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit eltemetett a várba a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen. ~~Az emberek a~~ '''[[Szanazug]]'''ból ~~siratták~~ a ~~szemük láttára elpusztult '''[[Doboz]]'''t~~. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.	+	A népmonda szerint '''Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos vol'''t, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt '''[[Veres Sámson]]nak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával'''. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit eltemetett a várba a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen. A falu népe '''[[Szanazug]]'''ból nézte végig a pusztítást. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.
	'''[[Haan Lajos]]''' a következőket írja a várról: "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva."		'''[[Haan Lajos]]''' a következőket írja a várról: "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva."

Vandi: /* Monda */ Mondattani hiba javítása

2013-03-19T00:54:06Z

Monda: Mondattani hiba javítása

←Régebbi változat		A lap 2013. március 19., 00:54-kori változata
11. sor:		11. sor:

	[[Fájl:20120617_samson_vara_061.jpg\|bélyegkép\|Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett]]'''Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel''', s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges.		[[Fájl:20120617_samson_vara_061.jpg\|bélyegkép\|Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett]]'''Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel''', s közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges.
-	A népmonda szerint '''Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos vol'''t, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt '''[[Veres Sámson]]nak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával'''. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit eltemetett a várba a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen~~, az~~ emberek a '''[[Szanazug]]'''ból siratták a szemük láttára elpusztult '''[[Doboz]]'''t. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.	+	A népmonda szerint '''Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos vol'''t, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt '''[[Veres Sámson]]nak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával'''. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit eltemetett a várba a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen. Az emberek a '''[[Szanazug]]'''ból siratták a szemük láttára elpusztult '''[[Doboz]]'''t. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.
	'''[[Haan Lajos]]''' a következőket írja a várról: "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva."		'''[[Haan Lajos]]''' a következőket írja a várról: "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva."