Rell Lajos (1874–1952) - Laptörténet

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T13:13:04Z

Szócikkcímek egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 13:13-kori változata
27. sor:		27. sor:
	'''Számos iskolán kívüli, társadalmi funkciót is ellátott a városban''': volt a békéscsabai munkás gimnázium igazgatója [[1908]]–[[1910]] között; a helybeli Függetlenségi Kör alelnöke [[1910]]–[[1913\|13]]-ig; az [[Aurora-kör\|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör]] alelnöke [[1912]]–[[1916]] között; a Gyermektanulmányi Társaság tagja [[1907]]–[[1916]] között. Társelnöki tisztet töltött be a Békéscsabai Evangélikus Nőegyletben. Tagja volt Békéscsaba város képviselő-testületének, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Revíziós Ligának, valamint választókerületi elnöke a Nemzeti Egység Pártjának. Ügyvezetői teendőket látott el a csabai Tulipán Egyletben.		'''Számos iskolán kívüli, társadalmi funkciót is ellátott a városban''': volt a békéscsabai munkás gimnázium igazgatója [[1908]]–[[1910]] között; a helybeli Függetlenségi Kör alelnöke [[1910]]–[[1913\|13]]-ig; az [[Aurora-kör\|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör]] alelnöke [[1912]]–[[1916]] között; a Gyermektanulmányi Társaság tagja [[1907]]–[[1916]] között. Társelnöki tisztet töltött be a Békéscsabai Evangélikus Nőegyletben. Tagja volt Békéscsaba város képviselő-testületének, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Revíziós Ligának, valamint választókerületi elnöke a Nemzeti Egység Pártjának. Ügyvezetői teendőket látott el a csabai Tulipán Egyletben.

-	'''Részt vállalt a Békéscsabai Múzeum-Egyesület megalapításában''', melynek [[1905]]-ben főtitkára.[[1908]] és [[1932]] között '''a Múzeum-Egyesület vezetője, valamint a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Munkácsy Mihály Múzeum]] első igazgatója''' lett. Néprajzi irányultsága miatt maga is '''foglalkozott műtárgyak gyűjtésével'''. Az önálló múzeumépület kialakításáig – többek között – az evangélikus gimnáziumban őrizték a gyűjteményt. [[1912\|1912-re]] elkészült a múzeum mai épülete: a Közművelődés Háza megnyitására [[1914]] márciusában került sor. Rell Lajos a tervezésben, kivitelezésben és az első tárlatok megszervezésében is szerepet vállalt. Az első világháború után új gyűjtemény létrehozásával foglalkozott. [[Munkácsy Mihály (1844–1900)\|Munkácsy]] özvegyének, Cécile Papier-nek végrendeletét teljesítve, Munkácsy-ereklyéket (festmények, személyes tárgyak) hozott a múzeumba. Régészeti tevékenységet is végzett: [[1931\|1931-ben]] szarmata sírokra lelt a Berényi úton. [[1932\|1932-ben]] [[Korniss Géza (1888–1961)\|Korniss Géza]] vette át a múzeum igazgatását.	+	'''Részt vállalt a Békéscsabai Múzeum-Egyesület megalapításában''', melynek [[1905]]-ben főtitkára.[[1908]] és [[1932]] között '''a Múzeum-Egyesület vezetője, valamint a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]] első igazgatója''' lett. Néprajzi irányultsága miatt maga is '''foglalkozott műtárgyak gyűjtésével'''. Az önálló múzeumépület kialakításáig – többek között – az evangélikus gimnáziumban őrizték a gyűjteményt. [[1912\|1912-re]] elkészült a múzeum mai épülete: a Közművelődés Háza megnyitására [[1914]] márciusában került sor. Rell Lajos a tervezésben, kivitelezésben és az első tárlatok megszervezésében is szerepet vállalt. Az első világháború után új gyűjtemény létrehozásával foglalkozott. [[Munkácsy Mihály (1844–1900)\|Munkácsy]] özvegyének, Cécile Papier-nek végrendeletét teljesítve, Munkácsy-ereklyéket (festmények, személyes tárgyak) hozott a múzeumba. Régészeti tevékenységet is végzett: [[1931\|1931-ben]] szarmata sírokra lelt a Berényi úton. [[1932\|1932-ben]] [[Korniss Géza (1888–1961)\|Korniss Géza]] vette át a múzeum igazgatását.

	38 évi eredményes, kitartó munka után kérésére nyugdíjazták. Immár nyugdíjasként Szekszárdon a helyi gimnáziumban tanított.		38 évi eredményes, kitartó munka után kérésére nyugdíjazták. Immár nyugdíjasként Szekszárdon a helyi gimnáziumban tanított.

Jzoltan: Rell Lajos (1874-1952) lapot átneveztem Rell Lajos (1874–1952) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-15T13:04:03Z

Rell Lajos (1874-1952) lapot átneveztem Rell Lajos (1874–1952) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 15., 13:04-kori változata

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-02-23T09:08:45Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 09:08-kori változata
27. sor:		27. sor:
	'''Számos iskolán kívüli, társadalmi funkciót is ellátott a városban''': volt a békéscsabai munkás gimnázium igazgatója [[1908]]–[[1910]] között; a helybeli Függetlenségi Kör alelnöke [[1910]]–[[1913\|13]]-ig; az [[Aurora-kör\|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör]] alelnöke [[1912]]–[[1916]] között; a Gyermektanulmányi Társaság tagja [[1907]]–[[1916]] között. Társelnöki tisztet töltött be a Békéscsabai Evangélikus Nőegyletben. Tagja volt Békéscsaba város képviselő-testületének, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Revíziós Ligának, valamint választókerületi elnöke a Nemzeti Egység Pártjának. Ügyvezetői teendőket látott el a csabai Tulipán Egyletben.		'''Számos iskolán kívüli, társadalmi funkciót is ellátott a városban''': volt a békéscsabai munkás gimnázium igazgatója [[1908]]–[[1910]] között; a helybeli Függetlenségi Kör alelnöke [[1910]]–[[1913\|13]]-ig; az [[Aurora-kör\|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör]] alelnöke [[1912]]–[[1916]] között; a Gyermektanulmányi Társaság tagja [[1907]]–[[1916]] között. Társelnöki tisztet töltött be a Békéscsabai Evangélikus Nőegyletben. Tagja volt Békéscsaba város képviselő-testületének, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Revíziós Ligának, valamint választókerületi elnöke a Nemzeti Egység Pártjának. Ügyvezetői teendőket látott el a csabai Tulipán Egyletben.

-	'''Részt vállalt a Békéscsabai Múzeum-Egyesület megalapításában''', melynek [[1905]]-ben főtitkára.[[1908]] és [[1932]] között '''a Múzeum-Egyesület vezetője, valamint a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Munkácsy Mihály Múzeum]] első igazgatója''' lett. Néprajzi irányultsága miatt maga is '''foglalkozott műtárgyak gyűjtésével'''. Az önálló múzeumépület kialakításáig – többek között – az evangélikus gimnáziumban őrizték a gyűjteményt. [[1912\|1912-re]] elkészült a múzeum mai épülete: a Közművelődés Háza megnyitására [[1914]] márciusában került sor. Rell Lajos a tervezésben, kivitelezésben és az első tárlatok megszervezésében is szerepet vállalt. Az első világháború után új gyűjtemény létrehozásával foglalkozott. [[Munkácsy Mihály (~~1844-1900~~)\|Munkácsy]] özvegyének, Cécile Papier-nek végrendeletét teljesítve, Munkácsy-ereklyéket (festmények, személyes tárgyak) hozott a múzeumba. Régészeti tevékenységet is végzett: [[1931\|1931-ben]] szarmata sírokra lelt a Berényi úton. [[1932\|1932-ben]] [[Korniss Géza (1888–1961)\|Korniss Géza]] vette át a múzeum igazgatását.	+	'''Részt vállalt a Békéscsabai Múzeum-Egyesület megalapításában''', melynek [[1905]]-ben főtitkára.[[1908]] és [[1932]] között '''a Múzeum-Egyesület vezetője, valamint a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Munkácsy Mihály Múzeum]] első igazgatója''' lett. Néprajzi irányultsága miatt maga is '''foglalkozott műtárgyak gyűjtésével'''. Az önálló múzeumépület kialakításáig – többek között – az evangélikus gimnáziumban őrizték a gyűjteményt. [[1912\|1912-re]] elkészült a múzeum mai épülete: a Közművelődés Háza megnyitására [[1914]] márciusában került sor. Rell Lajos a tervezésben, kivitelezésben és az első tárlatok megszervezésében is szerepet vállalt. Az első világháború után új gyűjtemény létrehozásával foglalkozott. [[Munkácsy Mihály (1844–1900)\|Munkácsy]] özvegyének, Cécile Papier-nek végrendeletét teljesítve, Munkácsy-ereklyéket (festmények, személyes tárgyak) hozott a múzeumba. Régészeti tevékenységet is végzett: [[1931\|1931-ben]] szarmata sírokra lelt a Berényi úton. [[1932\|1932-ben]] [[Korniss Géza (1888–1961)\|Korniss Géza]] vette át a múzeum igazgatását.

	38 évi eredményes, kitartó munka után kérésére nyugdíjazták. Immár nyugdíjasként Szekszárdon a helyi gimnáziumban tanított.		38 évi eredményes, kitartó munka után kérésére nyugdíjazták. Immár nyugdíjasként Szekszárdon a helyi gimnáziumban tanított.

Jzoltan: Képméret változtatása

2020-05-22T14:35:17Z

Képméret változtatása

←Régebbi változat		A lap 2020. május 22., 14:35-kori változata
13. sor:		13. sor:
	Nyugdíjasként, az [[1944\|1944-es]] békéscsabai bombázás hatására elköltözött Békéscsabáról és Szekszárdon telepedett le.		Nyugdíjasként, az [[1944\|1944-es]] békéscsabai bombázás hatására elköltözött Békéscsabáról és Szekszárdon telepedett le.

-	[[Fájl:Rell Lajos sirja.JPG\|bélyegkép\| Sírja a családi sírboltban.]]'''Szekszárdon hunyt el''' 78 éves korában, [[1952]]. '''[[április 3.\|április 3-án]]'''. Békéscsabán temették el.	+	[[Fájl:Rell Lajos sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a családi sírboltban]]'''Szekszárdon hunyt el''' 78 éves korában, [[1952]]. '''[[április 3.\|április 3-án]]'''. Békéscsabán temették el.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Gmari, 2020. május 22., 12:48-n

2020-05-22T12:48:32Z

←Régebbi változat		A lap 2020. május 22., 12:48-kori változata
13. sor:		13. sor:
	Nyugdíjasként, az [[1944\|1944-es]] békéscsabai bombázás hatására elköltözött Békéscsabáról és Szekszárdon telepedett le.		Nyugdíjasként, az [[1944\|1944-es]] békéscsabai bombázás hatására elköltözött Békéscsabáról és Szekszárdon telepedett le.

-	'''Szekszárdon hunyt el''' 78 éves korában, [[1952]]. '''[[április 3.\|április 3-án]]'''. Békéscsabán temették el.	+	[[Fájl:Rell Lajos sirja.JPG\|bélyegkép\| Sírja a családi sírboltban.]]'''Szekszárdon hunyt el''' 78 éves korában, [[1952]]. '''[[április 3.\|április 3-án]]'''. Békéscsabán temették el.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása

2019-07-23T11:25:49Z

Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2019. július 23., 11:25-kori változata
19. sor:		19. sor:
	[[1897]]-ben nevelőnek ment Bethlen Ödön gróf családjához Kolozsvárra, közben gyakorló tanárként is tevékenykedett a kolozsvári Református Kollégiumban.		[[1897]]-ben nevelőnek ment Bethlen Ödön gróf családjához Kolozsvárra, közben gyakorló tanárként is tevékenykedett a kolozsvári Református Kollégiumban.

-	'''[[1898]]. [[június 17.\|június 17-től]] a békéscsabai Rudolf Reálgimnázium magyar irodalom és latin tanára lett. [[1916]]. [[július 19.\|július 19-én]]''' az intézmény '''igazgatójává választották'''. Az intézmény vezetését 19 éven át látta el. Tanári pályája kezdetén létrehozta az iskola könyvtárát, majd megalapította a tanulók öntevékenységének fejlesztésére az '''Önképző kör'''t, melynek nyugdíjazásáig '''elnöke''' is maradt. Szaktantárgyain kívül több éven át tanított számtant, fizikát, filozófiát, és szükség esetén bármely tárgyban helyettesítést is vállalt. Igazgatói működése idején neves tanárokat alkalmazott, megszervezte a magas színvonalú oktatás feltételeit, remek tanári közösséget alakított ki. Bevezette a fizikai, kémiai és biológiai gyakorlatokat, melyekhez biztosította a szükséges felszereléseket. A gyakorlati pedagógián kívül elmélyülten foglalkozott az új irányzatok elméletével is. Szaktudása mellett szónoki képessége is kiemelkedő volt. Igazgatói tevékenységét '''tanügyi főtanácsosi kitüntetés'''sel ismerték el.	+	'''[[1898]]. [[június 17.\|június 17-től]] a békéscsabai [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Reálgimnázium]] magyar irodalom és latin tanára lett. [[1916]]. [[július 19.\|július 19-én]]''' az intézmény '''igazgatójává választották'''. Az intézmény vezetését 19 éven át látta el. Tanári pályája kezdetén létrehozta az iskola könyvtárát, majd megalapította a tanulók öntevékenységének fejlesztésére az '''Önképző kör'''t, melynek nyugdíjazásáig '''elnöke''' is maradt. Szaktantárgyain kívül több éven át tanított számtant, fizikát, filozófiát, és szükség esetén bármely tárgyban helyettesítést is vállalt. Igazgatói működése idején neves tanárokat alkalmazott, megszervezte a magas színvonalú oktatás feltételeit, remek tanári közösséget alakított ki. Bevezette a fizikai, kémiai és biológiai gyakorlatokat, melyekhez biztosította a szükséges felszereléseket. A gyakorlati pedagógián kívül elmélyülten foglalkozott az új irányzatok elméletével is. Szaktudása mellett szónoki képessége is kiemelkedő volt. Igazgatói tevékenységét '''tanügyi főtanácsosi kitüntetés'''sel ismerték el.

	Az Ifjúsági Luther Szövetségnek vezetője, az Öregdiákok Szövetségének társelnöke volt. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Békés vármegye–hódmezővásárhelyi Körének első elnöke lett.		Az Ifjúsági Luther Szövetségnek vezetője, az Öregdiákok Szövetségének társelnöke volt. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Békés vármegye–hódmezővásárhelyi Körének első elnöke lett.

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2019-01-24T14:30:12Z

Nyelvi ellenőrzés

Jzoltan: Leírások egységesítése

2018-11-09T18:49:23Z

Leírások egységesítése

Változtatások megtekintése

Jzoltan: /* Munkássága */ Korniss behivatkozása

2018-05-30T10:21:34Z

Munkássága: Korniss behivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2018. május 30., 10:21-kori változata
27. sor:		27. sor:
	'''Iskolai teendői mellett számos iskolán kívüli, társadalmi funkciót is ellátott a városban''': volt a békéscsabai munkás gimnázium igazgatója [[1908]]-[[1910]] között; a helybeli Függetlenségi Kör alelnöke [[1910]]-[[1913\|13]]-ig; az [[Aurora-kör\|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör]] alelnöke [[1912]]-[[1916]] között; a Gyermektanulmányi Társaság tagja [[1907]]-[[1916]] között. Társelnöki tisztet töltött be a Békéscsabai Ev. Nőegyletben. Tagja volt Békéscsaba város képviselő-testületének, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Revíziós Ligának, valamint választókerületi elnöke a Nemzeti Egység Pártjának. Ügyvezetői teendőket látott el a csabai Tulipán-egyletben.		'''Iskolai teendői mellett számos iskolán kívüli, társadalmi funkciót is ellátott a városban''': volt a békéscsabai munkás gimnázium igazgatója [[1908]]-[[1910]] között; a helybeli Függetlenségi Kör alelnöke [[1910]]-[[1913\|13]]-ig; az [[Aurora-kör\|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör]] alelnöke [[1912]]-[[1916]] között; a Gyermektanulmányi Társaság tagja [[1907]]-[[1916]] között. Társelnöki tisztet töltött be a Békéscsabai Ev. Nőegyletben. Tagja volt Békéscsaba város képviselő-testületének, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Revíziós Ligának, valamint választókerületi elnöke a Nemzeti Egység Pártjának. Ügyvezetői teendőket látott el a csabai Tulipán-egyletben.

-	'''Részt vállalt a Békéscsabai Múzeum- Egyesület megalapításában''', melynek [[1905]]-ben főtitkára,[[1908]] és [[1932]] között '''a Múzeum-Egyesület utolsó, a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|múzeum]] első igazgatója''' volt. Néprajzi irányultsága miatt maga is '''foglalkozott műtárgyak gyűjtésével'''. Az önálló múzeumépület kialakításáig, többek között az evangélikus gimnáziumban őrizték a gyűjteményt. [[1912\|1912-re]] elkészült a múzeum mai épülete - a „Közművelődés Háza” megnyitására [[1914]] márciusában került sor - a tervezésben, kivitelezésben és az első tárlatok megszervezésében fontos feladatokat végzett. Az első világháború után új gyűjtemény létrehozásával csupán Rell Lajos foglalkozott. [[Munkácsy Mihály (1844-1900)\|Munkácsy]] özvegyének, Cécile Papier végrendeletét teljesítve, Munkácsy-ereklyéket (festmények, személyes tárgyak) hozott a múzeumba. Régészeti tevékenységet is végzett: [[1931\|1931-ben]] szarmata sírokra lelt a Berényi úton. [[1932\|1932-ben]] [[Korniss Géza (~~1888-1960~~)\|Korniss Géza]] vette át a múzeum igazgatását.	+	'''Részt vállalt a Békéscsabai Múzeum- Egyesület megalapításában''', melynek [[1905]]-ben főtitkára,[[1908]] és [[1932]] között '''a Múzeum-Egyesület utolsó, a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|múzeum]] első igazgatója''' volt. Néprajzi irányultsága miatt maga is '''foglalkozott műtárgyak gyűjtésével'''. Az önálló múzeumépület kialakításáig, többek között az evangélikus gimnáziumban őrizték a gyűjteményt. [[1912\|1912-re]] elkészült a múzeum mai épülete - a „Közművelődés Háza” megnyitására [[1914]] márciusában került sor - a tervezésben, kivitelezésben és az első tárlatok megszervezésében fontos feladatokat végzett. Az első világháború után új gyűjtemény létrehozásával csupán Rell Lajos foglalkozott. [[Munkácsy Mihály (1844-1900)\|Munkácsy]] özvegyének, Cécile Papier végrendeletét teljesítve, Munkácsy-ereklyéket (festmények, személyes tárgyak) hozott a múzeumba. Régészeti tevékenységet is végzett: [[1931\|1931-ben]] szarmata sírokra lelt a Berényi úton. [[1932\|1932-ben]] [[Korniss Géza (1888–1961)\|Korniss Géza]] vette át a múzeum igazgatását.

	38 évi eredményes, kitartó munka után kérésére nyugdíjazták.		38 évi eredményes, kitartó munka után kérésére nyugdíjazták.
33. sor:		33. sor:
	Szekszárdon a helyi gimnáziumban tanított.		Szekszárdon a helyi gimnáziumban tanított.
	'''		'''
-	Több önálló mű, tanulmány, cikk szerzője volt.''' Cikkei a Szarvas (1893), valamint a Szarvas és Vidéke (1893) című lapokban, a Rudolf Reálgimnázium értesítőjében (1899, 1901, 1903), a [[Békésmegyei Közlöny\|Békésmegyei Közlönyben]] (1899, 1901, 1902, 1903, 1905), a Békéscsabai Múzeum-Egyesület évkönyvében (1901) jelentek meg. Több költeményt, szépirodalmi és társadalmi vonatkozású cikket írt még, melyek a lapokban többnyire álnév alatt jelentek meg.	+	Több önálló mű, tanulmány, cikk szerzője volt.''' Cikkei a Szarvas (1893), valamint a Szarvas és Vidéke (1893) című lapokban, a Rudolf Reálgimnázium értesítőjében (1899, 1901, 1903), a [[Békésmegyei Közlöny\|Békésmegyei Közlönyben]] (1899, 1901, 1902, 1903, 1905), a Békéscsabai Múzeum-Egyesület évkönyvében (1901) jelentek meg. Több költeményt, szépirodalmi és társadalmi vonatkozású cikket írt még, melyek a lapokban többnyire álnév alatt jelentek meg.

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==

Jzoltan: + külső hivatkozás

2018-03-02T21:34:51Z

+ külső hivatkozás

←Régebbi változat		A lap 2018. március 2., 21:34-kori változata
112. sor:		112. sor:
	* Rell Lajos: Az Alföld Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1972/?query=%22rell%20lajos%22&pg=217&layout=s Békési Élet, 7. évf. 2. szám, 212-224. p.]		* Rell Lajos: Az Alföld Első Gazdasági Vasút vonalhálózatának kiépítése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1972/?query=%22rell%20lajos%22&pg=217&layout=s Békési Élet, 7. évf. 2. szám, 212-224. p.]

-	* Rell Lajos: Gömbös Gyula és a magyar nemzeti öncélúság. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ProtestansTanugyiSzemle_1940/?query=%22rell%20lajos%22&pg=33&layout=s Protestáns Tanügyi Szemle, 14. évf. 1. szám. 1940. 24-29. p.]	+	* Rell Lajos: Gömbös Gyula és a magyar nemzeti öncélúság. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ProtestansTanugyiSzemle_1940/?query=%22rell%20lajos%22&pg=33&layout=s Protestáns Tanügyi Szemle, 14. évf. 1. szám. 1940. 24-29. p.]
		+
		+	== Külső hivatkozás ==
		+	* Rell Lajos oktatás és kultúra szervező munkássága. In: [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=709&type=5 bekescsaba.hu]

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

←Régebbi változat		A lap 2019. január 24., 14:30-kori változata
5. sor:		5. sor:
	'''Zomboron (Nógrád megye) született [[1874]]. [[október 14.\|október 14]]-én''', Rell Soma evangélikus tanító és Hackenberger Mária gyermekeként.		'''Zomboron (Nógrád megye) született [[1874]]. [[október 14.\|október 14]]-én''', Rell Soma evangélikus tanító és Hackenberger Mária gyermekeként.

-	'''A gimnáziumot Losoncon és Szarvason végezte. [[1893\|1893-ban]] beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészeti karára.''' Tagja volt az Eötvös-kollégiumnak, [[1896]]-[[1897]]-ben elnöke lett a bölcselethallgatók segítő egyesületének. '''Budapesten avatták bölcsészdoktorrá [[1898]]-ban''', majd '''ugyanitt szerzett [[1901]]-ben tanári oklevelet magyar és latin nyelvből, valamint irodalomból.'''	+	'''A gimnáziumot Losoncon és Szarvason végezte. [[1893\|1893-ban]] beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészeti karára.''' Tagja volt az Eötvös-kollégiumnak, [[1896]]–[[1897]]-ben elnöke lett a bölcselethallgatók segítő egyesületének. '''Budapesten avatták bölcsészdoktorrá [[1898]]-ban''', majd '''ugyanitt szerzett [[1901]]-ben tanári oklevelet magyar és latin nyelvből, valamint irodalomból.'''

-	'''[[1901\|1901-ben]] megházasodott, Koren Jolánt''', Koren lelkész lányát '''vette feleségül''', ~~akinek~~ [[1939\|1939-es]] haláláig boldog házasságban élt. Gyermekeik: Jolán, Lajos, Rózsi és Vilma.	+	'''[[1901\|1901-ben]] megházasodott, Koren Jolánt''', Koren lelkész lányát '''vette feleségül''', akivel [[1939\|1939-es]] haláláig boldog házasságban élt. Gyermekeik: Jolán, Lajos, Rózsi és Vilma.

-	A nejét elvesztő evangélikus lelkész, [[Koren Pál]] nála lakott Kistabán utcában.	+	A nejét elvesztő evangélikus lelkész, [[Koren Pál]] nála lakott a Kistabán utcában.

-	Nyugdíjasként, az [[1944\|1944-es]] békéscsabai bombázás hatására elköltözött Békéscsabáról. Szekszárdon telepedett le.	+	Nyugdíjasként, az [[1944\|1944-es]] békéscsabai bombázás hatására elköltözött Békéscsabáról és Szekszárdon telepedett le.

	'''Szekszárdon hunyt el''' 78 éves korában, [[1952]]. '''[[április 3.\|április 3-án]]'''. Békéscsabán temették el.		'''Szekszárdon hunyt el''' 78 éves korában, [[1952]]. '''[[április 3.\|április 3-án]]'''. Békéscsabán temették el.
19. sor:		19. sor:
	[[1897]]-ben nevelőnek ment Bethlen Ödön gróf családjához Kolozsvárra, közben gyakorló tanárként is tevékenykedett a kolozsvári Református Kollégiumban.		[[1897]]-ben nevelőnek ment Bethlen Ödön gróf családjához Kolozsvárra, közben gyakorló tanárként is tevékenykedett a kolozsvári Református Kollégiumban.

-	'''[[1898]]. [[június 17.\|június 17-től]] a békéscsabai Rudolf Reálgimnázium magyar irodalom és latin tanára lett. [[1916]]. [[július 19.\|július 19-~~től~~]]''' az intézmény '''~~igazgatója~~''' 19 éven ~~keresztül~~. Tanári pályája kezdetén létrehozta az iskola könyvtárát, majd megalapította a tanulók öntevékenységének fejlesztésére az '''Önképző kör'''t, melynek nyugdíjazásáig '''elnöke''' is maradt. Szaktantárgyain kívül több éven át tanított számtant, fizikát, filozófiát, és szükség esetén bármely tárgyban helyettesítést is vállalt. Igazgatói működése idején neves tanárokat alkalmazott, megszervezte a magas színvonalú oktatás feltételeit, remek tanári közösséget alakított ki~~, a gimnázium fényes időszaka fűződik nevéhez~~. Bevezette a fizikai, kémiai és biológiai gyakorlatokat; biztosította a szükséges felszereléseket. A gyakorlati pedagógián kívül elmélyülten foglalkozott az új irányzatok elméletével is. Szaktudása mellett szónoki ~~képességeit emelték ki~~. Igazgatói tevékenységét '''tanügyi főtanácsosi kitüntetés'''sel ismerték el.	+	'''[[1898]]. [[június 17.\|június 17-től]] a békéscsabai Rudolf Reálgimnázium magyar irodalom és latin tanára lett. [[1916]]. [[július 19.\|július 19-én]]''' az intézmény '''igazgatójává választották'''. Az intézmény vezetését 19 éven át látta el. Tanári pályája kezdetén létrehozta az iskola könyvtárát, majd megalapította a tanulók öntevékenységének fejlesztésére az '''Önképző kör'''t, melynek nyugdíjazásáig '''elnöke''' is maradt. Szaktantárgyain kívül több éven át tanított számtant, fizikát, filozófiát, és szükség esetén bármely tárgyban helyettesítést is vállalt. Igazgatói működése idején neves tanárokat alkalmazott, megszervezte a magas színvonalú oktatás feltételeit, remek tanári közösséget alakított ki. Bevezette a fizikai, kémiai és biológiai gyakorlatokat, melyekhez biztosította a szükséges felszereléseket. A gyakorlati pedagógián kívül elmélyülten foglalkozott az új irányzatok elméletével is. Szaktudása mellett szónoki képessége is kiemelkedő volt. Igazgatói tevékenységét '''tanügyi főtanácsosi kitüntetés'''sel ismerték el.

-	Az Ifjúsági Luther Szövetségnek vezetője, az Öregdiákok Szövetségének társelnöke volt. ~~A békéscsabai, gyulai, békési, szarvasi és hódmezővásárhelyi középiskolai pedagógusokat magába foglaló,~~ Országos Középiskolai Tanáregyesület ~~Békésvármegye-hódmezővásárhelyi~~ Körének első elnöke lett.	+	Az Ifjúsági Luther Szövetségnek vezetője, az Öregdiákok Szövetségének társelnöke volt. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Békés vármegye–hódmezővásárhelyi Körének első elnöke lett.

	[[1924\|1924-ben]], tanári pályájának 25. évében Szotyori István nyugalmazott igazgató '''Rell-alapítvány'''t hozott létre.		[[1924\|1924-ben]], tanári pályájának 25. évében Szotyori István nyugalmazott igazgató '''Rell-alapítvány'''t hozott létre.

-	'''~~Iskolai teendői mellett számos~~ iskolán kívüli, társadalmi funkciót is ellátott a városban''': volt a békéscsabai munkás gimnázium igazgatója [[1908]]-[[1910]] között; a helybeli Függetlenségi Kör alelnöke [[1910]]-[[1913\|13]]-ig; az [[Aurora-kör\|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör]] alelnöke [[1912]]-[[1916]] között; a Gyermektanulmányi Társaság tagja [[1907]]-[[1916]] között. Társelnöki tisztet töltött be a Békéscsabai ~~Ev.~~ Nőegyletben. Tagja volt Békéscsaba város képviselő-testületének, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Revíziós Ligának, valamint választókerületi elnöke a Nemzeti Egység Pártjának. Ügyvezetői teendőket látott el a csabai Tulipán~~-egyletben~~.	+	'''Számos iskolán kívüli, társadalmi funkciót is ellátott a városban''': volt a békéscsabai munkás gimnázium igazgatója [[1908]]–[[1910]] között; a helybeli Függetlenségi Kör alelnöke [[1910]]–[[1913\|13]]-ig; az [[Aurora-kör\|Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör]] alelnöke [[1912]]–[[1916]] között; a Gyermektanulmányi Társaság tagja [[1907]]–[[1916]] között. Társelnöki tisztet töltött be a Békéscsabai Evangélikus Nőegyletben. Tagja volt Békéscsaba város képviselő-testületének, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Revíziós Ligának, valamint választókerületi elnöke a Nemzeti Egység Pártjának. Ügyvezetői teendőket látott el a csabai Tulipán Egyletben.

-	'''Részt vállalt a Békéscsabai Múzeum- Egyesület megalapításában''', melynek [[1905]]-ben főtitkára,[[1908]] és [[1932]] között '''a Múzeum-Egyesület ~~utolsó~~, a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|~~múzeum~~]] első igazgatója''' ~~volt~~. Néprajzi irányultsága miatt maga is '''foglalkozott műtárgyak gyűjtésével'''. Az önálló múzeumépület kialakításáig, többek között az evangélikus gimnáziumban őrizték a gyűjteményt. [[1912\|1912-re]] elkészült a múzeum mai épülete - a ~~„Közművelődés Háza”~~ megnyitására [[1914]] márciusában került sor - a tervezésben, kivitelezésben és az első tárlatok megszervezésében ~~fontos feladatokat végzett~~. Az első világháború után új gyűjtemény létrehozásával ~~csupán Rell Lajos~~ foglalkozott. [[Munkácsy Mihály (1844-1900)\|Munkácsy]] özvegyének, Cécile Papier végrendeletét teljesítve, Munkácsy-ereklyéket (festmények, személyes tárgyak) hozott a múzeumba. Régészeti tevékenységet is végzett: [[1931\|1931-ben]] szarmata sírokra lelt a Berényi úton. [[1932\|1932-ben]] [[Korniss Géza (1888–1961)\|Korniss Géza]] vette át a múzeum igazgatását.	+	'''Részt vállalt a Békéscsabai Múzeum-Egyesület megalapításában''', melynek [[1905]]-ben főtitkára.[[1908]] és [[1932]] között '''a Múzeum-Egyesület vezetője, valamint a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Munkácsy Mihály Múzeum]] első igazgatója''' lett. Néprajzi irányultsága miatt maga is '''foglalkozott műtárgyak gyűjtésével'''. Az önálló múzeumépület kialakításáig – többek között – az evangélikus gimnáziumban őrizték a gyűjteményt. [[1912\|1912-re]] elkészült a múzeum mai épülete: a Közművelődés Háza megnyitására [[1914]] márciusában került sor. Rell Lajos a tervezésben, kivitelezésben és az első tárlatok megszervezésében is szerepet vállalt. Az első világháború után új gyűjtemény létrehozásával foglalkozott. [[Munkácsy Mihály (1844-1900)\|Munkácsy]] özvegyének, Cécile Papier-nek végrendeletét teljesítve, Munkácsy-ereklyéket (festmények, személyes tárgyak) hozott a múzeumba. Régészeti tevékenységet is végzett: [[1931\|1931-ben]] szarmata sírokra lelt a Berényi úton. [[1932\|1932-ben]] [[Korniss Géza (1888–1961)\|Korniss Géza]] vette át a múzeum igazgatását.

-	38 évi eredményes, kitartó munka után kérésére nyugdíjazták.	+	38 évi eredményes, kitartó munka után kérésére nyugdíjazták. Immár nyugdíjasként Szekszárdon a helyi gimnáziumban tanított.

-	~~Szekszárdon a helyi gimnáziumban tanított.~~	+	'''Több önálló mű, tanulmány, cikk szerzője volt.''' Cikkei a Szarvas (1893), valamint a Szarvas és Vidéke (1893) című lapokban, a Rudolf Reálgimnázium értesítőjében (1899, 1901, 1903), a [[Békésmegyei Közlöny\|Békésmegyei Közlönyben]] (1899, 1901, 1902, 1903, 1905), a Békéscsabai Múzeum-Egyesület évkönyvében (1901) jelentek meg. Több költeményt, szépirodalmi és társadalmi vonatkozású cikket írt még, melyek a lapokban többnyire álnév alatt jelentek meg.
-	'''	+
-	Több önálló mű, tanulmány, cikk szerzője volt.''' Cikkei a Szarvas (1893), valamint a Szarvas és Vidéke (1893) című lapokban, a Rudolf Reálgimnázium értesítőjében (1899, 1901, 1903), a [[Békésmegyei Közlöny\|Békésmegyei Közlönyben]] (1899, 1901, 1902, 1903, 1905), a Békéscsabai Múzeum-Egyesület évkönyvében (1901) jelentek meg. Több költeményt, szépirodalmi és társadalmi vonatkozású cikket írt még, melyek a lapokban többnyire álnév alatt jelentek meg.	+

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==