Reök István (1816–1877) - Laptörténet

Ker0: sírfotó feltöltése

2022-11-08T19:37:39Z

sírfotó feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2022. november 8., 19:37-kori változata
8. sor:		8. sor:

	[[1839\|1839-ben]] Pestre költözött, ahol '''megismerkedett''' későbbi feleségével, a nála 4 évvel fiatalabb '''Grobetti Lujzával'''. Esküvőjükre [[1845]]. [[január 1.\|január 1-én]] a pesti belvárosi római katolikus templomban került sor, pár éven belül '''két leánygyermek'''ük született.		[[1839\|1839-ben]] Pestre költözött, ahol '''megismerkedett''' későbbi feleségével, a nála 4 évvel fiatalabb '''Grobetti Lujzával'''. Esküvőjükre [[1845]]. [[január 1.\|január 1-én]] a pesti belvárosi római katolikus templomban került sor, pár éven belül '''két leánygyermek'''ük született.
-		+	[[Fájl:Reök István sírja.jpg\|bélyegkép\|300px\|Reök István sírja]]
	Második feleségével, Omaszta Zsigmond lányával, Máriával [[1871\|1871-ben]] házasodott össze. Korábban is együtt éltek a kismegyeri birtokon, első gyermekük, Iván [[1855\|1855-ben]] született. A család végül visszatért Csabára. [[1877]]. [[július 7.\|július 7-én]] elhunyt a legkisebb fia, a négy és fél éves Aba.		Második feleségével, Omaszta Zsigmond lányával, Máriával [[1871\|1871-ben]] házasodott össze. Korábban is együtt éltek a kismegyeri birtokon, első gyermekük, Iván [[1855\|1855-ben]] született. A család végül visszatért Csabára. [[1877]]. [[július 7.\|július 7-én]] elhunyt a legkisebb fia, a négy és fél éves Aba.

Jzoltan: Kiegészítés: sírhelye

2022-11-08T17:07:21Z

Kiegészítés: sírhelye

←Régebbi változat		A lap 2022. november 8., 17:07-kori változata
11. sor:		11. sor:
	Második feleségével, Omaszta Zsigmond lányával, Máriával [[1871\|1871-ben]] házasodott össze. Korábban is együtt éltek a kismegyeri birtokon, első gyermekük, Iván [[1855\|1855-ben]] született. A család végül visszatért Csabára. [[1877]]. [[július 7.\|július 7-én]] elhunyt a legkisebb fia, a négy és fél éves Aba.		Második feleségével, Omaszta Zsigmond lányával, Máriával [[1871\|1871-ben]] házasodott össze. Korábban is együtt éltek a kismegyeri birtokon, első gyermekük, Iván [[1855\|1855-ben]] született. A család végül visszatért Csabára. [[1877]]. [[július 7.\|július 7-én]] elhunyt a legkisebb fia, a négy és fél éves Aba.

-	Gyermeke temetése után két nappal, '''[[1877]]. [[július 9.\|július 9-én]] Reök István a Körös-parton saját kezével vetett véget életének'''. Halála után családja elköltözött Békéscsabáról.	+	Gyermeke temetése után két nappal, '''[[1877]]. [[július 9.\|július 9-én]] Reök István a Körös-parton saját kezével vetett véget életének'''. [[július 10.\|Július 10-én]] a Körösöntúli (Bogárházi) temetőben helyezték örök nyugalomra. Halála után családja elköltözött Békéscsabáról.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
42. sor:		42. sor:
	* Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága : a Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. főszerk.: Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2001. 25–26., 38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága : a Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. főszerk.: Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2001. 25–26., 38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. : a XIX. század derekától az 1880-as évekig. főszerk.: Szabó Ferenc. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1988. 55–57., 179. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. : a XIX. század derekától az 1880-as évekig. főszerk.: Szabó Ferenc. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1988. 55–57., 179. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Megyei hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1877/?pg=220&layout=s Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 55. szám (1877. július 12.) 3. p.] (Látogatva: 2022. 11. 08.)
	* Ónody Magdolna: “Íme, a festő” : Munkácsy Mihályról, rokonairól, emlékhelyeiről. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2008. 49–50. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Ónody Magdolna: “Íme, a festő” : Munkácsy Mihályról, rokonairól, emlékhelyeiről. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2008. 49–50. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Jzoltan: Reök István (1816-1877) lapot átneveztem Reök István (1816–1877) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-15T14:30:54Z

Reök István (1816-1877) lapot átneveztem Reök István (1816–1877) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 15., 14:30-kori változata

Ker0: + kategória

2021-03-11T07:28:29Z

+ kategória

←Régebbi változat		A lap 2021. március 11., 07:28-kori változata
60. sor:		60. sor:
	[[Kategória:Ügyvédek]]		[[Kategória:Ügyvédek]]
	[[Kategória:Földbirtokosok]]		[[Kategória:Földbirtokosok]]
		+	[[Kategória: 1848/49]]

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-02-23T09:46:35Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 09:46-kori változata
16. sor:		16. sor:
	Az [[1848]] környéki felfokozott hangulat őt is megérintette: csatlakozott Kazinczy Gábor köréhez, valamint '''tagja, majd jegyzője lett az Ellenzéki Körnek''', ami [[1848]]. [[április 16.\|április 16-án]] Radical Körré alakult át. A továbbiakban feltehetőleg a mérsékeltekhez közeledett. 1848 májusától '''titkárként dolgozott''' az első felelős magyar Minisztérium Klauzál Gábor által irányított földművelés-, ipar- és kereskedés osztályán.		Az [[1848]] környéki felfokozott hangulat őt is megérintette: csatlakozott Kazinczy Gábor köréhez, valamint '''tagja, majd jegyzője lett az Ellenzéki Körnek''', ami [[1848]]. [[április 16.\|április 16-án]] Radical Körré alakult át. A továbbiakban feltehetőleg a mérsékeltekhez közeledett. 1848 májusától '''titkárként dolgozott''' az első felelős magyar Minisztérium Klauzál Gábor által irányított földművelés-, ipar- és kereskedés osztályán.

-	'''A harcok elől Cserépvárra menekült''' testvéréhez, Antalhoz. Itt találkozott utoljára nővérével, Cecíliával, '''[[Munkácsy Mihály (~~1844-1900~~)\|Munkácsy Mihály]]''' édesanyjával. [[1850]]. [[január 12.\|január 12-én]] elhunyt Cecília; gyermekei, Gizella és Mihály nagybátyjukhoz, '''Reök Istvánhoz került'''ek. [[1849]] decemberében még visszatért a fővárosba, ám korábbi cselekedeteinek esetleges megtorlása miatt jobbnak látta elhagyni Pestet. '''[[1850]] tavaszán érkezett meg''' feleségével és másfél éves kislányával (első gyermeküket, Ilkát még Pesten elvesztették) Sarolta nővéréhez '''[[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''', ahol nem tervezett hosszú ideig maradni. Életének egyik legsötétebb időszaka volt ez: édesapját, testvérét és második kislányát, Gizellát is gyászolta, felesége a trauma hatására elhagyta őt és visszaköltözött a fővárosba. Radikális múltja miatt nehéz anyagi helyzetbe került. Eleinte '''senki sem alkalmazta''' a korábban forradalmi nézetekkel szimpatizáló ügyvédet, akit '''el is tiltottak hivatalos pályájától'''. '''[[1851\|1851-ben]]''' költségeinek fedezésére '''a gazdálkodás mellett döntött''': [[Gerendás\|Gerendáson]] bérelt földjén kezdett el mezőgazdasággal foglalkozni, ahol főként búzát, kukoricát és dohányt termelt. '''Helyzete [[1853\|1853-ra]] megváltozott:''' '''gróf [[Apponyi György]] adott ügyészi feladatokat számára'''.	+	'''A harcok elől Cserépvárra menekült''' testvéréhez, Antalhoz. Itt találkozott utoljára nővérével, Cecíliával, '''[[Munkácsy Mihály (1844–1900)\|Munkácsy Mihály]]''' édesanyjával. [[1850]]. [[január 12.\|január 12-én]] elhunyt Cecília; gyermekei, Gizella és Mihály nagybátyjukhoz, '''Reök Istvánhoz került'''ek. [[1849]] decemberében még visszatért a fővárosba, ám korábbi cselekedeteinek esetleges megtorlása miatt jobbnak látta elhagyni Pestet. '''[[1850]] tavaszán érkezett meg''' feleségével és másfél éves kislányával (első gyermeküket, Ilkát még Pesten elvesztették) Sarolta nővéréhez '''[[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''', ahol nem tervezett hosszú ideig maradni. Életének egyik legsötétebb időszaka volt ez: édesapját, testvérét és második kislányát, Gizellát is gyászolta, felesége a trauma hatására elhagyta őt és visszaköltözött a fővárosba. Radikális múltja miatt nehéz anyagi helyzetbe került. Eleinte '''senki sem alkalmazta''' a korábban forradalmi nézetekkel szimpatizáló ügyvédet, akit '''el is tiltottak hivatalos pályájától'''. '''[[1851\|1851-ben]]''' költségeinek fedezésére '''a gazdálkodás mellett döntött''': [[Gerendás\|Gerendáson]] bérelt földjén kezdett el mezőgazdasággal foglalkozni, ahol főként búzát, kukoricát és dohányt termelt. '''Helyzete [[1853\|1853-ra]] megváltozott:''' '''gróf [[Apponyi György]] adott ügyészi feladatokat számára'''.

	A Csabán berendezkedett, anyagilag is stabilizálódott István '''sokban járult hozzá a helyi kulturális élet felpezsdítéséhez''': műkedvelő társulatot alapított – körülbelül 18-20 fiatal színésszel dolgozott együtt –, melynek jelképesen igazgatójává választották. Színdarabok előadását szorgalmazta, melyekkel később a pesti Nemzeti Színházat támogatta. A Szeberényi-testvérekkel karöltve sokat tett a szarvasi evangélikus gimnáziumért is. Az [[1859\|1859-ig]] tartó Bach-korszak lezárulásával a megyei élet visszatért a régi kerékvágásba, ennek következtében István is '''elhelyezkedhetett a hivatalnokok között'''. [[1860]] októberében az ügyvéd [[Gyula\|Gyulára]] költözött, ahol városi, majd megyei állást szerzett. Az abszolutizmusnak már aligha nevezhető, mégis jelentős hatalmi befolyásoltságú Anton von Schmerling által irányított időszak alatt gerendási birtokára vonult, és itt várta meg az enyhülést. Miután [[1867\|1867-ben]] sor került a kiegyezésre, '''a közéletbe való visszatérés reményével ismét Pestre ment''', de a húsz év alatt megtört város nem tudott munkát biztosítani számára. Így a második felesége által örökölt '''Kismegyeren található birtokon rendezkedett be''', és mintagazdaság kiépítésébe kezdett. A vidéki ház [[1874\|1874-ben]] igazi családi összejövetel helyszíne volt. Munkácsy nászútja alkalmából meglátogatta nagybátyjáékat, ahol 22 év után találkozott testvéreivel, Gizellával és Emillel is.		A Csabán berendezkedett, anyagilag is stabilizálódott István '''sokban járult hozzá a helyi kulturális élet felpezsdítéséhez''': műkedvelő társulatot alapított – körülbelül 18-20 fiatal színésszel dolgozott együtt –, melynek jelképesen igazgatójává választották. Színdarabok előadását szorgalmazta, melyekkel később a pesti Nemzeti Színházat támogatta. A Szeberényi-testvérekkel karöltve sokat tett a szarvasi evangélikus gimnáziumért is. Az [[1859\|1859-ig]] tartó Bach-korszak lezárulásával a megyei élet visszatért a régi kerékvágásba, ennek következtében István is '''elhelyezkedhetett a hivatalnokok között'''. [[1860]] októberében az ügyvéd [[Gyula\|Gyulára]] költözött, ahol városi, majd megyei állást szerzett. Az abszolutizmusnak már aligha nevezhető, mégis jelentős hatalmi befolyásoltságú Anton von Schmerling által irányított időszak alatt gerendási birtokára vonult, és itt várta meg az enyhülést. Miután [[1867\|1867-ben]] sor került a kiegyezésre, '''a közéletbe való visszatérés reményével ismét Pestre ment''', de a húsz év alatt megtört város nem tudott munkát biztosítani számára. Így a második felesége által örökölt '''Kismegyeren található birtokon rendezkedett be''', és mintagazdaság kiépítésébe kezdett. A vidéki ház [[1874\|1874-ben]] igazi családi összejövetel helyszíne volt. Munkácsy nászútja alkalmából meglátogatta nagybátyjáékat, ahol 22 év után találkozott testvéreivel, Gizellával és Emillel is.

Jzoltan: Kép feltöltése

2020-02-10T16:32:37Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. február 10., 16:32-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
		+	[[Fájl:Reok Istvan.jpg\|bélyegkép\|300px\|Reök István]]
	Reök István Imre '''[[1816]]. [[augusztus 4.\|augusztus 4-én]] született a Zemplén megyei Mándokon'''. Édesapja, Reök Theofil, uradalmi tiszttartóként dolgozott, édesanyját Szélig Annának hívták. Istvánnak 6 testvére volt, a szülők a családi jólét mellett a fiúgyermekek magas iskolai képesítéséről is gondoskodtak.		Reök István Imre '''[[1816]]. [[augusztus 4.\|augusztus 4-én]] született a Zemplén megyei Mándokon'''. Édesapja, Reök Theofil, uradalmi tiszttartóként dolgozott, édesanyját Szélig Annának hívták. Istvánnak 6 testvére volt, a szülők a családi jólét mellett a fiúgyermekek magas iskolai képesítéséről is gondoskodtak.

Jzoltan: Fejezetekre tagolás

2019-01-25T15:42:16Z

Fejezetekre tagolás

←Régebbi változat		A lap 2019. január 25., 15:42-kori változata
8. sor:		8. sor:
	[[1839\|1839-ben]] Pestre költözött, ahol '''megismerkedett''' későbbi feleségével, a nála 4 évvel fiatalabb '''Grobetti Lujzával'''. Esküvőjükre [[1845]]. [[január 1.\|január 1-én]] a pesti belvárosi római katolikus templomban került sor, pár éven belül '''két leánygyermek'''ük született.		[[1839\|1839-ben]] Pestre költözött, ahol '''megismerkedett''' későbbi feleségével, a nála 4 évvel fiatalabb '''Grobetti Lujzával'''. Esküvőjükre [[1845]]. [[január 1.\|január 1-én]] a pesti belvárosi római katolikus templomban került sor, pár éven belül '''két leánygyermek'''ük született.

		+	Második feleségével, Omaszta Zsigmond lányával, Máriával [[1871\|1871-ben]] házasodott össze. Korábban is együtt éltek a kismegyeri birtokon, első gyermekük, Iván [[1855\|1855-ben]] született. A család végül visszatért Csabára. [[1877]]. [[július 7.\|július 7-én]] elhunyt a legkisebb fia, a négy és fél éves Aba.
		+
		+	Gyermeke temetése után két nappal, '''[[1877]]. [[július 9.\|július 9-én]] Reök István a Körös-parton saját kezével vetett véget életének'''. Halála után családja elköltözött Békéscsabáról.
		+
		+	== Munkássága ==
	Az [[1848]] környéki felfokozott hangulat őt is megérintette: csatlakozott Kazinczy Gábor köréhez, valamint '''tagja, majd jegyzője lett az Ellenzéki Körnek''', ami [[1848]]. [[április 16.\|április 16-án]] Radical Körré alakult át. A továbbiakban feltehetőleg a mérsékeltekhez közeledett. 1848 májusától '''titkárként dolgozott''' az első felelős magyar Minisztérium Klauzál Gábor által irányított földművelés-, ipar- és kereskedés osztályán.		Az [[1848]] környéki felfokozott hangulat őt is megérintette: csatlakozott Kazinczy Gábor köréhez, valamint '''tagja, majd jegyzője lett az Ellenzéki Körnek''', ami [[1848]]. [[április 16.\|április 16-án]] Radical Körré alakult át. A továbbiakban feltehetőleg a mérsékeltekhez közeledett. 1848 májusától '''titkárként dolgozott''' az első felelős magyar Minisztérium Klauzál Gábor által irányított földművelés-, ipar- és kereskedés osztályán.

15. sor:		20. sor:

	Vidéki élete nem hátráltatta abban, hogy részese legyen a gazdaság terén bekövetkező változásoknak, újításoknak: '''alapítótagként játszott szerepet a Békésmegyei Gazdasági Egylet [[1860\|1860-as]] létrehozásánál''', majd 3 évig ([[1867]]–[[1870]] között) '''az egylet igazgató-elnökeként tevékenykedett'''. Ezekből az évekből származó szakirodalmi munkái igen jelentősek. Nem állt tőle távol az irodalom, illetve az újságírás sem: néhány hónapig ő volt a [[Békésmegyei Közlöny]] és a [[Szépirodalmi Lapok]] szerkesztője. '''Nevéhez köthető a Békés Megyei Régészeti és Művészettörténeti Társulat alapgondolata, illetve a megyeszékhely Csabára való áthelyezésének ötlete is.'''		Vidéki élete nem hátráltatta abban, hogy részese legyen a gazdaság terén bekövetkező változásoknak, újításoknak: '''alapítótagként játszott szerepet a Békésmegyei Gazdasági Egylet [[1860\|1860-as]] létrehozásánál''', majd 3 évig ([[1867]]–[[1870]] között) '''az egylet igazgató-elnökeként tevékenykedett'''. Ezekből az évekből származó szakirodalmi munkái igen jelentősek. Nem állt tőle távol az irodalom, illetve az újságírás sem: néhány hónapig ő volt a [[Békésmegyei Közlöny]] és a [[Szépirodalmi Lapok]] szerkesztője. '''Nevéhez köthető a Békés Megyei Régészeti és Művészettörténeti Társulat alapgondolata, illetve a megyeszékhely Csabára való áthelyezésének ötlete is.'''
-
-	Második feleségével, Omaszta Zsigmond lányával, Máriával [[1871\|1871-ben]] házasodott össze. Korábban is együtt éltek a kismegyeri birtokon, első gyermekük, Iván [[1855\|1855-ben]] született. A család végül visszatért Csabára. [[1877]]. [[július 7.\|július 7-én]] elhunyt a legkisebb fia, a négy és fél éves Aba. Gyermeke temetése után két nappal, '''[[1877]]. [[július 9.\|július 9-én]] Reök István a Körös-parton saját kezével vetett véget életének'''. Halála után családja elköltözött Békéscsabáról.

	== Emlékezete==		== Emlékezete==

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2019-01-25T08:12:17Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2019. január 25., 08:12-kori változata
8. sor:		8. sor:
	[[1839\|1839-ben]] Pestre költözött, ahol '''megismerkedett''' későbbi feleségével, a nála 4 évvel fiatalabb '''Grobetti Lujzával'''. Esküvőjükre [[1845]]. [[január 1.\|január 1-én]] a pesti belvárosi római katolikus templomban került sor, pár éven belül '''két leánygyermek'''ük született.		[[1839\|1839-ben]] Pestre költözött, ahol '''megismerkedett''' későbbi feleségével, a nála 4 évvel fiatalabb '''Grobetti Lujzával'''. Esküvőjükre [[1845]]. [[január 1.\|január 1-én]] a pesti belvárosi római katolikus templomban került sor, pár éven belül '''két leánygyermek'''ük született.

-	Az 1848 környéki felfokozott hangulat őt is megérintette: csatlakozott Kazinczy Gábor köréhez, valamint '''tagja, majd jegyzője lett az Ellenzéki Körnek''', ami [[1848]]. [[április 16.\|április 16-án]] Radical Körré alakult át. A továbbiakban feltehetőleg a mérsékeltekhez közeledett. 1848 májusától '''titkárként dolgozott''' az első felelős magyar Minisztérium Klauzál Gábor által irányított földművelés-, ipar- és kereskedés osztályán.	+	Az [[1848]] környéki felfokozott hangulat őt is megérintette: csatlakozott Kazinczy Gábor köréhez, valamint '''tagja, majd jegyzője lett az Ellenzéki Körnek''', ami [[1848]]. [[április 16.\|április 16-án]] Radical Körré alakult át. A továbbiakban feltehetőleg a mérsékeltekhez közeledett. 1848 májusától '''titkárként dolgozott''' az első felelős magyar Minisztérium Klauzál Gábor által irányított földművelés-, ipar- és kereskedés osztályán.

-	'''A harcok elől Cserépvárra menekült''' testvéréhez, Antalhoz. Itt találkozott utoljára nővérével, Cecíliával, ~~akinek~~ [[1850]]. [[január 12.\|január 12-én]] ~~bekövetkezett halála után részben hozzá került két gyermeke~~, Gizella és Mihály. ~~István~~ [[1849]] decemberében még visszatért a fővárosba, ám korábbi cselekedeteinek esetleges megtorlása miatt jobbnak látta elhagyni Pestet. '''[[1850]] tavaszán érkezett meg''' feleségével és másfél éves kislányával (első gyermeküket Ilkát még Pesten elvesztették) Sarolta nővéréhez '''[[Békéscsaba\|~~Csabára~~]]''', ahol nem tervezett hosszú ideig maradni. Életének egyik legsötétebb időszaka volt ez: édesapját, testvérét és második kislányát, Gizellát is gyászolta, felesége a trauma hatására ~~maga mögött hagyta férjét~~ és visszaköltözött a fővárosba~~, a haza helyzete válságos volt, barátai messze kerültek tőle, a szellemi élet hanyatlott~~. Radikális múltja miatt nehéz anyagi helyzetbe került~~, eleinte~~ '''senki sem alkalmazta''' a korábban forradalmi nézetekkel szimpatizáló ügyvédet, akit '''el is tiltottak hivatalos pályájától'''. '''[[1851\|1851-ben]]''' költségeinek fedezésére '''a gazdálkodás mellett döntött''': [[Gerendás\|Gerendáson]] bérelt földjén kezdett el mezőgazdasággal foglalkozni, ahol főként búzát, kukoricát és dohányt termelt. '''Helyzete [[1853\|1853-ra]] megváltozott:''' valószínűleg sógora, [[Steiner Jakab]] (aki az Apponyi-birtok uradalmi inspektora volt) tekintélye is hozzájárult ahhoz, hogy Polner főszolgabíró szemet hunyt forradalmi szerepe fölött, kezdésként '''gróf [[Apponyi György]] adott ügyészi feladatokat számára''' ~~([[1851\|1851-ben]] sikeresen véghez vitte a grófnők által indított örökváltsági pert, ekkor említették meg nevét először a város iratai között)~~.	+	'''A harcok elől Cserépvárra menekült''' testvéréhez, Antalhoz. Itt találkozott utoljára nővérével, Cecíliával, '''[[Munkácsy Mihály (1844-1900)\|Munkácsy Mihály]]''' édesanyjával. [[1850]]. [[január 12.\|január 12-én]] elhunyt Cecília; gyermekei, Gizella és Mihály nagybátyjukhoz, '''Reök Istvánhoz került'''ek. [[1849]] decemberében még visszatért a fővárosba, ám korábbi cselekedeteinek esetleges megtorlása miatt jobbnak látta elhagyni Pestet. '''[[1850]] tavaszán érkezett meg''' feleségével és másfél éves kislányával (első gyermeküket, Ilkát még Pesten elvesztették) Sarolta nővéréhez '''[[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''', ahol nem tervezett hosszú ideig maradni. Életének egyik legsötétebb időszaka volt ez: édesapját, testvérét és második kislányát, Gizellát is gyászolta, felesége a trauma hatására elhagyta őt és visszaköltözött a fővárosba. Radikális múltja miatt nehéz anyagi helyzetbe került. Eleinte '''senki sem alkalmazta''' a korábban forradalmi nézetekkel szimpatizáló ügyvédet, akit '''el is tiltottak hivatalos pályájától'''. '''[[1851\|1851-ben]]''' költségeinek fedezésére '''a gazdálkodás mellett döntött''': [[Gerendás\|Gerendáson]] bérelt földjén kezdett el mezőgazdasággal foglalkozni, ahol főként búzát, kukoricát és dohányt termelt. '''Helyzete [[1853\|1853-ra]] megváltozott:''' '''gróf [[Apponyi György]] adott ügyészi feladatokat számára'''.

-	~~Az egyedül maradt Istvánra és nővérére egy másik családi tragédia következtében új feladatok hárultak~~, ~~életüknek ezen szakasza összefonódott~~ [[~~Munkácsy Mihály (1844-1900)~~\|~~Munkácsy Mihályéval~~]] - a ~~későbbi világhírű festőével -~~, ~~aki~~ [[~~1851~~\|~~1851-ben~~]], az ~~édesanyja halála után érkezett~~ [[~~Békéscsaba~~\|~~Békéscsabára~~]]. A ~~néhány éves csabai élet~~ után ~~elköltözött művész pályafutását a nagybátyjával folytatott levelezéséből~~ is ~~nyomon követhetjük~~.	+	A Csabán berendezkedett, anyagilag is stabilizálódott István '''sokban járult hozzá a helyi kulturális élet felpezsdítéséhez''': műkedvelő társulatot alapított – körülbelül 18-20 fiatal színésszel dolgozott együtt –, melynek jelképesen igazgatójává választották. Színdarabok előadását szorgalmazta, melyekkel később a pesti Nemzeti Színházat támogatta. A Szeberényi-testvérekkel karöltve sokat tett a szarvasi evangélikus gimnáziumért is. Az [[1859\|1859-ig]] tartó Bach-korszak lezárulásával a megyei élet visszatért a régi kerékvágásba, ennek következtében István is '''elhelyezkedhetett a hivatalnokok között'''. [[1860]] októberében az ügyvéd [[Gyula\|Gyulára]] költözött, ahol városi, majd megyei állást szerzett. Az abszolutizmusnak már aligha nevezhető, mégis jelentős hatalmi befolyásoltságú Anton von Schmerling által irányított időszak alatt gerendási birtokára vonult, és itt várta meg az enyhülést. Miután [[1867\|1867-ben]] sor került a kiegyezésre, '''a közéletbe való visszatérés reményével ismét Pestre ment''', de a húsz év alatt megtört város nem tudott munkát biztosítani számára. Így a második felesége által örökölt '''Kismegyeren található birtokon rendezkedett be''', és mintagazdaság kiépítésébe kezdett. A vidéki ház [[1874\|1874-ben]] igazi családi összejövetel helyszíne volt. Munkácsy nászútja alkalmából meglátogatta nagybátyjáékat, ahol 22 év után találkozott testvéreivel, Gizellával és Emillel is.

-	~~A Csabán berendezkedett~~, ~~anyagilag is stabilizálódott István~~ '''~~sokban járult hozzá~~ a ~~helyi kulturális élet felpezsdítéséhez~~'''~~: műkedvelő társulatot alapított - körülbelül 18-20 fiatal színésszel dolgozott együtt -~~, ~~melynek jelképesen igazgatójává választották, színdarabok előadását szorgalmazta~~ (passzív ellenállás a túlzott németesítés ellen), melyekkel később a pesti Nemzeti Színházat támogatta (sorsjegyvásárral egybekötött táncmulatságot rendezett, melynek bevételét a teátrumnak adta), valamint a Szeberényi-testvérekkel karöltve sokat tett a szarvasi evangélikus gimnáziumért is. Ezek a tettek a később [[~~Békéscsaba~~]] ~~képviselőjeként számon tartott~~ [[~~Zsilinszky Mihály (1838-1925)\|Zsilinszky Mihály~~]] ~~- aki idővel vejévé és életrajzírójává is vált -, szerint rövid idő alatt olyan társadalmi tekintélyt hoztak számára, mely más politikai viszonyok~~ között magas pozíciójú állást biztosított volna neki, ám a történelem alakulása ellen nem tehetett semmit, meg kellett várnia a viszonyok elrendeződését. Az [[1859\|1859-ig]] elhúzódott Bach- korszak lezárulásával a megyei élet visszatért a régi kerékvágásba, ennek következtében István is '''~~elhelyezkedhetett a hivatalnokok között~~'''. ~~[[1860]] októberében~~ az ~~ügyvéd~~ [[~~Gyula\|Gyulára~~]] költözött, ahol városi, majd megyei állást szerzett. Az abszolutizmusnak már aligha nevezhető, mégis jelentős hatalmi befolyásoltságú Anton von Schmerling által irányított időszak alatt gerendási birtokára vonult, és ~~itt várta meg az enyhülést. Miután~~ [[~~1867\|1867-ben~~]] ~~sor került a kiegyezésre,~~ '''a ~~közéletbe~~ való ~~visszatérés reményével ismét Pestre ment'''~~. ~~Terve sajnos nem sikerült, a húsz év alatt megtört város nem tudott munkát biztosítani számára, így~~ '''újra Békéscsaba felé vette az irányt''', ahol a második felesége által örökölt, '''Kismegyeren található birtokon rendezkedett be''' és kezdett bele egy mintagazdaság kiépítésébe. A vidéki ház [[1874\|1874-ben]] igazi családi összejövetel helyszíne volt. Munkácsy nászútja alkalmából meglátogatta nagybátyjáékat, ahol 22 év után találkozott testvéreivel, Gizellával és Emillel is.	+	Vidéki élete nem hátráltatta abban, hogy részese legyen a gazdaság terén bekövetkező változásoknak, újításoknak: '''alapítótagként játszott szerepet a Békésmegyei Gazdasági Egylet [[1860\|1860-as]] létrehozásánál''', majd 3 évig ([[1867]]–[[1870]] között) '''az egylet igazgató-elnökeként tevékenykedett'''. Ezekből az évekből származó szakirodalmi munkái igen jelentősek. Nem állt tőle távol az irodalom, illetve az újságírás sem: néhány hónapig ő volt a [[Békésmegyei Közlöny]] és a [[Szépirodalmi Lapok]] szerkesztője. '''Nevéhez köthető a Békés Megyei Régészeti és Művészettörténeti Társulat alapgondolata, illetve a megyeszékhely Csabára való áthelyezésének ötlete is.'''

-	Vidéki élete nem hátráltatta abban, hogy részese legyen a gazdaság terén bekövetkező változásoknak, újításoknak: '''alapítótagként játszott szerepet a [[Békésmegyei Gazdasági Egylet]] [[1860\|1860-as]] létrehozásánál''', majd 3 évig ([[1867]]-[[1870]] között) '''az egylet igazgató-elnökeként tevékenykedett'''. Ezekből az évekből származó szakirodalmi munkái igen jelentősek. Nem állt tőle távol az irodalom, illetve az újságírás sem: néhány hónapig ő volt a [[Békésmegyei Közlöny]] és a [[Szépirodalmi Lapok]] szerkesztője. '''Nevéhez köthető a [[Békés Megyei Régészeti és Művészettörténeti Társulat]] alapgondolata, a megyeszékhely Csabára való áthelyezésének ötlete is.'''	+	Második feleségével, Omaszta Zsigmond lányával, Máriával [[1871\|1871-ben]] házasodott össze. Korábban is együtt éltek a kismegyeri birtokon, első gyermekük, Iván [[1855\|1855-ben]] született. A család végül visszatért Csabára. [[1877]]. [[július 7.\|július 7-én]] elhunyt a legkisebb fia, a négy és fél éves Aba. Gyermeke temetése után két nappal, '''[[1877]]. [[július 9.\|július 9-én]] Reök István a Körös-parton saját kezével vetett véget életének'''. Halála után családja elköltözött Békéscsabáról.
-		+
-	Második feleségével, ~~a csabai otthonának szomszédos házában lakó~~ Omaszta Zsigmond lányával, Máriával [[1871\|1871-ben]] ~~(Lujzától való törvényes válása után)~~ házasodott össze~~, de már korábban~~ is együtt éltek: a ~~család által Teréznek becézett “gazdasszony” vezette Reök háztartását (~~első gyermekük, Iván [[1855\|1855-ben]] született~~), a kismegyeri birtokra is közösen költöztek ki~~. A család végül visszatért Csabára ([[~~1876~~]]. [[szeptember 28.\|szeptember 28-ára]] készült el Gyulai úti ház, amely ma nagyjából a kórház bejárata körül helyezkedne el), ahol sajnos a családfő csak egy betegséggel teli esztendőt tölthetett, melynek legsötétebb napja [[július 7.\|július 7-e]] ~~volt:~~ elhunyt legkisebb fia, a négy és fél éves Aba. Gyermeke temetése után két nappal, '''[[1877]]. [[július 9.\|július 9-én]] Reök István a Körös-parton saját kezével vetett véget életének'''. Halála után családja elköltözött Békéscsabáról~~, a decembert már Pesten töltötték~~.	+

	== Emlékezete==		== Emlékezete==

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés 1

2019-01-24T15:00:53Z

Nyelvi ellenőrzés 1

←Régebbi változat		A lap 2019. január 24., 15:00-kori változata
6. sor:		6. sor:
	Reök István '''az eperjesi kollégium diákja'''ként töltötte az 1830-as éveket, ahol tagja volt a virágzó kollégiumi diáktársaságnak: itt ismerkedett meg Széchenyi és Kölcsey hazafias eszméivel. Kezdetben a színészi pálya vonzotta (Vahot Imre szerint “Thália papja”-nak kellett volna lennie), de végül '''a jog útjára lépett és ügyvéd végzettség'''gel hagyta el az iskolát. Műveltségével, képzettségével és nyelvtudásával (németül, latinul, magyarul, szlávul és franciául is értett) mindig kitűnt társai közül, továbbá rendkívül szerette a zenét és a színházat, szenvedélyeire mindig tudott időt szakítani.		Reök István '''az eperjesi kollégium diákja'''ként töltötte az 1830-as éveket, ahol tagja volt a virágzó kollégiumi diáktársaságnak: itt ismerkedett meg Széchenyi és Kölcsey hazafias eszméivel. Kezdetben a színészi pálya vonzotta (Vahot Imre szerint “Thália papja”-nak kellett volna lennie), de végül '''a jog útjára lépett és ügyvéd végzettség'''gel hagyta el az iskolát. Műveltségével, képzettségével és nyelvtudásával (németül, latinul, magyarul, szlávul és franciául is értett) mindig kitűnt társai közül, továbbá rendkívül szerette a zenét és a színházat, szenvedélyeire mindig tudott időt szakítani.

-	[[1839\|1839-ben]] Pestre költözött, ahol '''megismerkedett''' későbbi feleségével, a nála 4 évvel fiatalabb '''Grobetti Lujzával'''. Esküvőjükre [[1845]]. [[január 1.\|január 1-én]] a pesti belvárosi római katolikus templomban került sor, pár éven belül '''két leánygyermek''' ~~szüleivé váltak~~.	+	[[1839\|1839-ben]] Pestre költözött, ahol '''megismerkedett''' későbbi feleségével, a nála 4 évvel fiatalabb '''Grobetti Lujzával'''. Esküvőjükre [[1845]]. [[január 1.\|január 1-én]] a pesti belvárosi római katolikus templomban került sor, pár éven belül '''két leánygyermek'''ük született.

-	Az 1848 környéki felfokozott hangulat őt is megérintette: csatlakozott Kazinczy Gábor köréhez, valamint '''tagja, majd jegyzője ~~volt~~ az Ellenzéki Körnek''', ami [[1848]]. [[április 16.\|április 16-án]] Radical Körré alakult át. A továbbiakban feltehetőleg a mérsékeltekhez közeledett, 1848 májusától '''titkárként dolgozott''' az első felelős magyar Minisztérium Klauzál Gábor által irányított földművelés-, ipar- és kereskedés osztályán.	+	Az 1848 környéki felfokozott hangulat őt is megérintette: csatlakozott Kazinczy Gábor köréhez, valamint '''tagja, majd jegyzője lett az Ellenzéki Körnek''', ami [[1848]]. [[április 16.\|április 16-án]] Radical Körré alakult át. A továbbiakban feltehetőleg a mérsékeltekhez közeledett. 1848 májusától '''titkárként dolgozott''' az első felelős magyar Minisztérium Klauzál Gábor által irányított földművelés-, ipar- és kereskedés osztályán.

-	'''A harcok elől Cserépvárra menekült''' testvéréhez, Antalhoz~~; itt~~ találkozott utoljára nővérével, Cecíliával, ~~kinek~~ [[1850]]. [[január 12.\|január 12-én]] bekövetkezett halála után részben hozzá került két gyermeke, Gizella és Mihály. István [[1849]] decemberében még visszatért a fővárosba, ám korábbi cselekedeteinek esetleges megtorlása miatt jobbnak látta elhagyni Pestet. '''[[1850]] tavaszán érkezett meg''' feleségével és másfél éves kislányával (első gyermeküket Ilkát még Pesten elvesztették) Sarolta nővéréhez '''[[Békéscsaba\|Csabára]]''', ahol nem tervezett hosszú ideig maradni. Életének egyik legsötétebb időszaka volt ez: édesapját, testvérét és második kislányát, Gizellát is gyászolta, felesége a trauma hatására maga mögött hagyta férjét és visszaköltözött a fővárosba, a haza helyzete válságos volt, barátai messze kerültek tőle, a szellemi élet hanyatlott. Radikális múltja miatt nehéz anyagi helyzetbe került, eleinte '''senki sem alkalmazta''' a korábban forradalmi nézetekkel szimpatizáló ügyvédet, akit '''el is tiltottak hivatalos pályájától'''. '''[[1851\|1851-ben]]''' költségeinek fedezésére '''a gazdálkodás mellett döntött''': [[Gerendás\|Gerendáson]] bérelt földjén kezdett el mezőgazdasággal foglalkozni, ahol főként búzát, kukoricát és dohányt termelt. '''Helyzete [[1853\|1853-ra]] megváltozott:''' valószínűleg sógora, [[Steiner Jakab]] (aki az Apponyi-birtok uradalmi inspektora volt) tekintélye is hozzájárult ahhoz, hogy Polner főszolgabíró szemet hunyt forradalmi szerepe fölött, kezdésként '''gróf [[Apponyi György]] adott ügyészi feladatokat számára''' ([[1851\|1851-ben]] sikeresen véghez vitte a grófnők által indított örökváltsági pert, ekkor említették meg nevét először a város iratai között).	+	'''A harcok elől Cserépvárra menekült''' testvéréhez, Antalhoz. Itt találkozott utoljára nővérével, Cecíliával, akinek [[1850]]. [[január 12.\|január 12-én]] bekövetkezett halála után részben hozzá került két gyermeke, Gizella és Mihály. István [[1849]] decemberében még visszatért a fővárosba, ám korábbi cselekedeteinek esetleges megtorlása miatt jobbnak látta elhagyni Pestet. '''[[1850]] tavaszán érkezett meg''' feleségével és másfél éves kislányával (első gyermeküket Ilkát még Pesten elvesztették) Sarolta nővéréhez '''[[Békéscsaba\|Csabára]]''', ahol nem tervezett hosszú ideig maradni. Életének egyik legsötétebb időszaka volt ez: édesapját, testvérét és második kislányát, Gizellát is gyászolta, felesége a trauma hatására maga mögött hagyta férjét és visszaköltözött a fővárosba, a haza helyzete válságos volt, barátai messze kerültek tőle, a szellemi élet hanyatlott. Radikális múltja miatt nehéz anyagi helyzetbe került, eleinte '''senki sem alkalmazta''' a korábban forradalmi nézetekkel szimpatizáló ügyvédet, akit '''el is tiltottak hivatalos pályájától'''. '''[[1851\|1851-ben]]''' költségeinek fedezésére '''a gazdálkodás mellett döntött''': [[Gerendás\|Gerendáson]] bérelt földjén kezdett el mezőgazdasággal foglalkozni, ahol főként búzát, kukoricát és dohányt termelt. '''Helyzete [[1853\|1853-ra]] megváltozott:''' valószínűleg sógora, [[Steiner Jakab]] (aki az Apponyi-birtok uradalmi inspektora volt) tekintélye is hozzájárult ahhoz, hogy Polner főszolgabíró szemet hunyt forradalmi szerepe fölött, kezdésként '''gróf [[Apponyi György]] adott ügyészi feladatokat számára''' ([[1851\|1851-ben]] sikeresen véghez vitte a grófnők által indított örökváltsági pert, ekkor említették meg nevét először a város iratai között).

	Az egyedül maradt Istvánra és nővérére egy másik családi tragédia következtében új feladatok hárultak, életüknek ezen szakasza összefonódott [[Munkácsy Mihály (1844-1900)\|Munkácsy Mihályéval]] - a későbbi világhírű festőével -, aki [[1851\|1851-ben]], az édesanyja halála után érkezett [[Békéscsaba\|Békéscsabára]]. A néhány éves csabai élet után elköltözött művész pályafutását a nagybátyjával folytatott levelezéséből is nyomon követhetjük.		Az egyedül maradt Istvánra és nővérére egy másik családi tragédia következtében új feladatok hárultak, életüknek ezen szakasza összefonódott [[Munkácsy Mihály (1844-1900)\|Munkácsy Mihályéval]] - a későbbi világhírű festőével -, aki [[1851\|1851-ben]], az édesanyja halála után érkezett [[Békéscsaba\|Békéscsabára]]. A néhány éves csabai élet után elköltözött művész pályafutását a nagybátyjával folytatott levelezéséből is nyomon követhetjük.

Jzoltan: Leírások egységesítése

2018-11-09T19:08:20Z

Leírások egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2018. november 9., 19:08-kori változata
25. sor:		25. sor:

	== Művei ==		== Művei ==
-	* A dohány okszerű kezelése. Gyula, 1867. Dobay ny. 54. p	+	* A dohány okszerű kezelése. Gyula, 1867. Dobay ny. 54 p
-	* Munkácsy Mihály. Tárca. Békés, 2. évf. 1870. április 24. ~~17. sz.~~ 2. p	+	* Munkácsy Mihály. Tárca. In: Békés, 2. évf. 17. szám (1870. április 24.) 2. p
-	* Csaba-e vagy Gyula! Békés, 3. évf. 1871. ~~1. rész~~ szeptember 28. 78. sz. 1-2. p., 2. ~~rész~~. október 1. 79. ~~sz. 1-2~~. p.	+	* Csaba-e vagy Gyula! 1. rész. In: Békés, 3. évf. 78. szám (1871. szeptember 28.) 1–2. p.,
-	* Társadalmi életképek tekint(ettel) a székhelykérdésre Békésmegyében. ~~Bcs~~., 1873~~. Dobay ny~~.	+	* Csaba-e vagy Gyula! 2. rész. In: Békés, 3. évf. 79. szám (1871. október 1.) 79. 1–2. p.
-	* Eszmék a megyei múzeum körül. Békés, 3. évf., Új folyam. 1874. március 15. ~~11. sz.~~ 1. p.	+	* Társadalmi életképek tekint(ettel) a székhelykérdésre Békésmegyében. Békéscsaba : Dobay ny., 1873.
-	* Röpívek a megye székének áttétele érdekében Gyuláról Csabára. ~~Bcs~~., 1874~~. Dobay ny~~.	+	* Eszmék a megyei múzeum körül. Békés, 3. évf. (Új folyam) 11. szám (1874. március 15.) 1. p.
		+	* Röpívek a megye székének áttétele érdekében Gyuláról Csabára. Békéscsaba : Dobay ny., 1874.

	== Források ==		== Források ==
-	* A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. : a millecentenárium évében, főszerk.: Grin Igor. Békéscsaba, 1996. 31. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. : a millecentenárium évében, főszerk.: Grin Igor. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 1996. 31. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. főszerk.: Forján János. Békéscsaba: História Könyvkiadó ~~Bt.~~, 2011. ~~326-327~~. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. főszerk.: Forján János. Békéscsaba: História Könyvkiadó, 2011. 326–327. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Czeglédi Imre: Békéscsaba Megyei Jogú Város közterületi nevei. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2000. ~~165-166~~. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Czeglédi Imre: Békéscsaba Megyei Jogú Város közterületi nevei. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2000. 165–166. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békéscsaba: Munkácsy Mihály Múzeum, 2004. ~~13-18. p~~., ~~29-30 p~~., 38. p. (a 117. oldalon ~~vannak~~ Munkácsy-ceruzarajzok ~~róla~~, 126. oldalon időskori fényképe ~~látható~~, ~~131-132~~. oldalon levelének fénymásolata) ~~140-141~~. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békéscsaba: Munkácsy Mihály Múzeum, 2004. 13–18., 29–30., 38., (a 117. oldalon Munkácsy-ceruzarajzok, a 126. oldalon időskori fényképe, 131–132. oldalon levelének fénymásolata található) 140–141. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága : a Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. főszerk.: Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2001. ~~25-26. p~~., 38. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága : a Békés Megyei Múzeumok Közleményei 22. főszerk.: Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2001. 25–26., 38. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. : a XIX. század derekától az 1880-as évekig. főszerk.: Szabó Ferenc. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1988. ~~55-57. p~~., 179. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. : a XIX. század derekától az 1880-as évekig. főszerk.: Szabó Ferenc. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1988. 55–57., 179. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Ónody Magdolna: “Íme, a festő” : Munkácsy Mihályról, rokonairól, emlékhelyeiről. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2008. ~~49-50~~. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Ónody Magdolna: “Íme, a festő” : Munkácsy Mihályról, rokonairól, emlékhelyeiről. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2008. 49–50. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
-	* Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán. Gyula : Békés Megyei Nyomda, 1963. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán. Gyula : Békés Megyei Nyomda, 1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Munkácsy a nagyvilágban : Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben : kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2005. március 24 - 2005. július 31. szerk. Gosztonyi Ferenc. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria : Szemimpex Kiadó, 2005. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Munkácsy a nagyvilágban : Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben : kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2005. március 24 – 2005. július 31. szerk.: Gosztonyi Ferenc. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria : Szemimpex Kiadó, 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1977_07/?query=%22re%C3%B6k%20istv%C3%A1n%22&pg=61&layout=s ~~Reök István emlékére In.~~ Békés Megyei Népújság, 32. évf. 160. szám, 1977. július 9. 6. p.]	+	* Reök István emlékére. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1977_07/?query=%22re%C3%B6k%20istv%C3%A1n%22&pg=61&layout=s Békés Megyei Népújság, 32. évf. 160. szám (1977. július 9.) 6. p.]

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==
-	* Reök István In. [https://hu.wikipedia.org/wiki/Re%C3%B6k_Istv%C3%A1n ~~wikipedia~~]	+	* Reök István In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Re%C3%B6k_Istv%C3%A1n Wikipedia]
-	* Reök István Imre In. [http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=5184 ~~MAGYAR CSALÁDTÖRTÉNETI ADATTÁR~~]	+	* Reök István Imre In: [http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=5184 Magyar Családtörténeti Adattár]
-	* Reök-kúria In. [http://csabaihazak.blog.hu/2014/12/08/reok-kuria Csabai házak]	+	* Reök-kúria In: [http://csabaihazak.blog.hu/2014/12/08/reok-kuria Csabai házak blog]

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

←Régebbi változat		A lap 2022. november 8., 19:37-kori változata
8. sor:		8. sor:

	[[1839\|1839-ben]] Pestre költözött, ahol '''megismerkedett''' későbbi feleségével, a nála 4 évvel fiatalabb '''Grobetti Lujzával'''. Esküvőjükre [[1845]]. [[január 1.\|január 1-én]] a pesti belvárosi római katolikus templomban került sor, pár éven belül '''két leánygyermek'''ük született.		[[1839\|1839-ben]] Pestre költözött, ahol '''megismerkedett''' későbbi feleségével, a nála 4 évvel fiatalabb '''Grobetti Lujzával'''. Esküvőjükre [[1845]]. [[január 1.\|január 1-én]] a pesti belvárosi római katolikus templomban került sor, pár éven belül '''két leánygyermek'''ük született.
-		+	[[Fájl:Reök István sírja.jpg\|bélyegkép\|300px\|Reök István sírja]]
	Második feleségével, Omaszta Zsigmond lányával, Máriával [[1871\|1871-ben]] házasodott össze. Korábban is együtt éltek a kismegyeri birtokon, első gyermekük, Iván [[1855\|1855-ben]] született. A család végül visszatért Csabára. [[1877]]. [[július 7.\|július 7-én]] elhunyt a legkisebb fia, a négy és fél éves Aba.		Második feleségével, Omaszta Zsigmond lányával, Máriával [[1871\|1871-ben]] házasodott össze. Korábban is együtt éltek a kismegyeri birtokon, első gyermekük, Iván [[1855\|1855-ben]] született. A család végül visszatért Csabára. [[1877]]. [[július 7.\|július 7-én]] elhunyt a legkisebb fia, a négy és fél éves Aba.

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 09:46-kori változata
16. sor:		16. sor:
	Az [[1848]] környéki felfokozott hangulat őt is megérintette: csatlakozott Kazinczy Gábor köréhez, valamint '''tagja, majd jegyzője lett az Ellenzéki Körnek''', ami [[1848]]. [[április 16.\|április 16-án]] Radical Körré alakult át. A továbbiakban feltehetőleg a mérsékeltekhez közeledett. 1848 májusától '''titkárként dolgozott''' az első felelős magyar Minisztérium Klauzál Gábor által irányított földművelés-, ipar- és kereskedés osztályán.		Az [[1848]] környéki felfokozott hangulat őt is megérintette: csatlakozott Kazinczy Gábor köréhez, valamint '''tagja, majd jegyzője lett az Ellenzéki Körnek''', ami [[1848]]. [[április 16.\|április 16-án]] Radical Körré alakult át. A továbbiakban feltehetőleg a mérsékeltekhez közeledett. 1848 májusától '''titkárként dolgozott''' az első felelős magyar Minisztérium Klauzál Gábor által irányított földművelés-, ipar- és kereskedés osztályán.

-	'''A harcok elől Cserépvárra menekült''' testvéréhez, Antalhoz. Itt találkozott utoljára nővérével, Cecíliával, '''[[Munkácsy Mihály (~~1844-1900~~)\|Munkácsy Mihály]]''' édesanyjával. [[1850]]. [[január 12.\|január 12-én]] elhunyt Cecília; gyermekei, Gizella és Mihály nagybátyjukhoz, '''Reök Istvánhoz került'''ek. [[1849]] decemberében még visszatért a fővárosba, ám korábbi cselekedeteinek esetleges megtorlása miatt jobbnak látta elhagyni Pestet. '''[[1850]] tavaszán érkezett meg''' feleségével és másfél éves kislányával (első gyermeküket, Ilkát még Pesten elvesztették) Sarolta nővéréhez '''[[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''', ahol nem tervezett hosszú ideig maradni. Életének egyik legsötétebb időszaka volt ez: édesapját, testvérét és második kislányát, Gizellát is gyászolta, felesége a trauma hatására elhagyta őt és visszaköltözött a fővárosba. Radikális múltja miatt nehéz anyagi helyzetbe került. Eleinte '''senki sem alkalmazta''' a korábban forradalmi nézetekkel szimpatizáló ügyvédet, akit '''el is tiltottak hivatalos pályájától'''. '''[[1851\|1851-ben]]''' költségeinek fedezésére '''a gazdálkodás mellett döntött''': [[Gerendás\|Gerendáson]] bérelt földjén kezdett el mezőgazdasággal foglalkozni, ahol főként búzát, kukoricát és dohányt termelt. '''Helyzete [[1853\|1853-ra]] megváltozott:''' '''gróf [[Apponyi György]] adott ügyészi feladatokat számára'''.	+	'''A harcok elől Cserépvárra menekült''' testvéréhez, Antalhoz. Itt találkozott utoljára nővérével, Cecíliával, '''[[Munkácsy Mihály (1844–1900)\|Munkácsy Mihály]]''' édesanyjával. [[1850]]. [[január 12.\|január 12-én]] elhunyt Cecília; gyermekei, Gizella és Mihály nagybátyjukhoz, '''Reök Istvánhoz került'''ek. [[1849]] decemberében még visszatért a fővárosba, ám korábbi cselekedeteinek esetleges megtorlása miatt jobbnak látta elhagyni Pestet. '''[[1850]] tavaszán érkezett meg''' feleségével és másfél éves kislányával (első gyermeküket, Ilkát még Pesten elvesztették) Sarolta nővéréhez '''[[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''', ahol nem tervezett hosszú ideig maradni. Életének egyik legsötétebb időszaka volt ez: édesapját, testvérét és második kislányát, Gizellát is gyászolta, felesége a trauma hatására elhagyta őt és visszaköltözött a fővárosba. Radikális múltja miatt nehéz anyagi helyzetbe került. Eleinte '''senki sem alkalmazta''' a korábban forradalmi nézetekkel szimpatizáló ügyvédet, akit '''el is tiltottak hivatalos pályájától'''. '''[[1851\|1851-ben]]''' költségeinek fedezésére '''a gazdálkodás mellett döntött''': [[Gerendás\|Gerendáson]] bérelt földjén kezdett el mezőgazdasággal foglalkozni, ahol főként búzát, kukoricát és dohányt termelt. '''Helyzete [[1853\|1853-ra]] megváltozott:''' '''gróf [[Apponyi György]] adott ügyészi feladatokat számára'''.

	A Csabán berendezkedett, anyagilag is stabilizálódott István '''sokban járult hozzá a helyi kulturális élet felpezsdítéséhez''': műkedvelő társulatot alapított – körülbelül 18-20 fiatal színésszel dolgozott együtt –, melynek jelképesen igazgatójává választották. Színdarabok előadását szorgalmazta, melyekkel később a pesti Nemzeti Színházat támogatta. A Szeberényi-testvérekkel karöltve sokat tett a szarvasi evangélikus gimnáziumért is. Az [[1859\|1859-ig]] tartó Bach-korszak lezárulásával a megyei élet visszatért a régi kerékvágásba, ennek következtében István is '''elhelyezkedhetett a hivatalnokok között'''. [[1860]] októberében az ügyvéd [[Gyula\|Gyulára]] költözött, ahol városi, majd megyei állást szerzett. Az abszolutizmusnak már aligha nevezhető, mégis jelentős hatalmi befolyásoltságú Anton von Schmerling által irányított időszak alatt gerendási birtokára vonult, és itt várta meg az enyhülést. Miután [[1867\|1867-ben]] sor került a kiegyezésre, '''a közéletbe való visszatérés reményével ismét Pestre ment''', de a húsz év alatt megtört város nem tudott munkát biztosítani számára. Így a második felesége által örökölt '''Kismegyeren található birtokon rendezkedett be''', és mintagazdaság kiépítésébe kezdett. A vidéki ház [[1874\|1874-ben]] igazi családi összejövetel helyszíne volt. Munkácsy nászútja alkalmából meglátogatta nagybátyjáékat, ahol 22 év után találkozott testvéreivel, Gizellával és Emillel is.		A Csabán berendezkedett, anyagilag is stabilizálódott István '''sokban járult hozzá a helyi kulturális élet felpezsdítéséhez''': műkedvelő társulatot alapított – körülbelül 18-20 fiatal színésszel dolgozott együtt –, melynek jelképesen igazgatójává választották. Színdarabok előadását szorgalmazta, melyekkel később a pesti Nemzeti Színházat támogatta. A Szeberényi-testvérekkel karöltve sokat tett a szarvasi evangélikus gimnáziumért is. Az [[1859\|1859-ig]] tartó Bach-korszak lezárulásával a megyei élet visszatért a régi kerékvágásba, ennek következtében István is '''elhelyezkedhetett a hivatalnokok között'''. [[1860]] októberében az ügyvéd [[Gyula\|Gyulára]] költözött, ahol városi, majd megyei állást szerzett. Az abszolutizmusnak már aligha nevezhető, mégis jelentős hatalmi befolyásoltságú Anton von Schmerling által irányított időszak alatt gerendási birtokára vonult, és itt várta meg az enyhülést. Miután [[1867\|1867-ben]] sor került a kiegyezésre, '''a közéletbe való visszatérés reményével ismét Pestre ment''', de a húsz év alatt megtört város nem tudott munkát biztosítani számára. Így a második felesége által örökölt '''Kismegyeren található birtokon rendezkedett be''', és mintagazdaság kiépítésébe kezdett. A vidéki ház [[1874\|1874-ben]] igazi családi összejövetel helyszíne volt. Munkácsy nászútja alkalmából meglátogatta nagybátyjáékat, ahol 22 év után találkozott testvéreivel, Gizellával és Emillel is.

←Régebbi változat		A lap 2019. január 25., 08:12-kori változata
8. sor:		8. sor:
	[[1839\|1839-ben]] Pestre költözött, ahol '''megismerkedett''' későbbi feleségével, a nála 4 évvel fiatalabb '''Grobetti Lujzával'''. Esküvőjükre [[1845]]. [[január 1.\|január 1-én]] a pesti belvárosi római katolikus templomban került sor, pár éven belül '''két leánygyermek'''ük született.		[[1839\|1839-ben]] Pestre költözött, ahol '''megismerkedett''' későbbi feleségével, a nála 4 évvel fiatalabb '''Grobetti Lujzával'''. Esküvőjükre [[1845]]. [[január 1.\|január 1-én]] a pesti belvárosi római katolikus templomban került sor, pár éven belül '''két leánygyermek'''ük született.

-	Az 1848 környéki felfokozott hangulat őt is megérintette: csatlakozott Kazinczy Gábor köréhez, valamint '''tagja, majd jegyzője lett az Ellenzéki Körnek''', ami [[1848]]. [[április 16.\|április 16-án]] Radical Körré alakult át. A továbbiakban feltehetőleg a mérsékeltekhez közeledett. 1848 májusától '''titkárként dolgozott''' az első felelős magyar Minisztérium Klauzál Gábor által irányított földművelés-, ipar- és kereskedés osztályán.	+	Az [[1848]] környéki felfokozott hangulat őt is megérintette: csatlakozott Kazinczy Gábor köréhez, valamint '''tagja, majd jegyzője lett az Ellenzéki Körnek''', ami [[1848]]. [[április 16.\|április 16-án]] Radical Körré alakult át. A továbbiakban feltehetőleg a mérsékeltekhez közeledett. 1848 májusától '''titkárként dolgozott''' az első felelős magyar Minisztérium Klauzál Gábor által irányított földművelés-, ipar- és kereskedés osztályán.

-	'''A harcok elől Cserépvárra menekült''' testvéréhez, Antalhoz. Itt találkozott utoljára nővérével, Cecíliával, ~~akinek~~ [[1850]]. [[január 12.\|január 12-én]] ~~bekövetkezett halála után részben hozzá került két gyermeke~~, Gizella és Mihály. ~~István~~ [[1849]] decemberében még visszatért a fővárosba, ám korábbi cselekedeteinek esetleges megtorlása miatt jobbnak látta elhagyni Pestet. '''[[1850]] tavaszán érkezett meg''' feleségével és másfél éves kislányával (első gyermeküket Ilkát még Pesten elvesztették) Sarolta nővéréhez '''[[Békéscsaba\|~~Csabára~~]]''', ahol nem tervezett hosszú ideig maradni. Életének egyik legsötétebb időszaka volt ez: édesapját, testvérét és második kislányát, Gizellát is gyászolta, felesége a trauma hatására ~~maga mögött hagyta férjét~~ és visszaköltözött a fővárosba~~, a haza helyzete válságos volt, barátai messze kerültek tőle, a szellemi élet hanyatlott~~. Radikális múltja miatt nehéz anyagi helyzetbe került~~, eleinte~~ '''senki sem alkalmazta''' a korábban forradalmi nézetekkel szimpatizáló ügyvédet, akit '''el is tiltottak hivatalos pályájától'''. '''[[1851\|1851-ben]]''' költségeinek fedezésére '''a gazdálkodás mellett döntött''': [[Gerendás\|Gerendáson]] bérelt földjén kezdett el mezőgazdasággal foglalkozni, ahol főként búzát, kukoricát és dohányt termelt. '''Helyzete [[1853\|1853-ra]] megváltozott:''' valószínűleg sógora, [[Steiner Jakab]] (aki az Apponyi-birtok uradalmi inspektora volt) tekintélye is hozzájárult ahhoz, hogy Polner főszolgabíró szemet hunyt forradalmi szerepe fölött, kezdésként '''gróf [[Apponyi György]] adott ügyészi feladatokat számára''' ~~([[1851\|1851-ben]] sikeresen véghez vitte a grófnők által indított örökváltsági pert, ekkor említették meg nevét először a város iratai között)~~.	+	'''A harcok elől Cserépvárra menekült''' testvéréhez, Antalhoz. Itt találkozott utoljára nővérével, Cecíliával, '''[[Munkácsy Mihály (1844-1900)\|Munkácsy Mihály]]''' édesanyjával. [[1850]]. [[január 12.\|január 12-én]] elhunyt Cecília; gyermekei, Gizella és Mihály nagybátyjukhoz, '''Reök Istvánhoz került'''ek. [[1849]] decemberében még visszatért a fővárosba, ám korábbi cselekedeteinek esetleges megtorlása miatt jobbnak látta elhagyni Pestet. '''[[1850]] tavaszán érkezett meg''' feleségével és másfél éves kislányával (első gyermeküket, Ilkát még Pesten elvesztették) Sarolta nővéréhez '''[[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''', ahol nem tervezett hosszú ideig maradni. Életének egyik legsötétebb időszaka volt ez: édesapját, testvérét és második kislányát, Gizellát is gyászolta, felesége a trauma hatására elhagyta őt és visszaköltözött a fővárosba. Radikális múltja miatt nehéz anyagi helyzetbe került. Eleinte '''senki sem alkalmazta''' a korábban forradalmi nézetekkel szimpatizáló ügyvédet, akit '''el is tiltottak hivatalos pályájától'''. '''[[1851\|1851-ben]]''' költségeinek fedezésére '''a gazdálkodás mellett döntött''': [[Gerendás\|Gerendáson]] bérelt földjén kezdett el mezőgazdasággal foglalkozni, ahol főként búzát, kukoricát és dohányt termelt. '''Helyzete [[1853\|1853-ra]] megváltozott:''' '''gróf [[Apponyi György]] adott ügyészi feladatokat számára'''.

-	~~Az egyedül maradt Istvánra és nővérére egy másik családi tragédia következtében új feladatok hárultak~~, ~~életüknek ezen szakasza összefonódott~~ [[~~Munkácsy Mihály (1844-1900)~~\|~~Munkácsy Mihályéval~~]] - a ~~későbbi világhírű festőével -~~, ~~aki~~ [[~~1851~~\|~~1851-ben~~]], az ~~édesanyja halála után érkezett~~ [[~~Békéscsaba~~\|~~Békéscsabára~~]]. A ~~néhány éves csabai élet~~ után ~~elköltözött művész pályafutását a nagybátyjával folytatott levelezéséből~~ is ~~nyomon követhetjük~~.	+	A Csabán berendezkedett, anyagilag is stabilizálódott István '''sokban járult hozzá a helyi kulturális élet felpezsdítéséhez''': műkedvelő társulatot alapított – körülbelül 18-20 fiatal színésszel dolgozott együtt –, melynek jelképesen igazgatójává választották. Színdarabok előadását szorgalmazta, melyekkel később a pesti Nemzeti Színházat támogatta. A Szeberényi-testvérekkel karöltve sokat tett a szarvasi evangélikus gimnáziumért is. Az [[1859\|1859-ig]] tartó Bach-korszak lezárulásával a megyei élet visszatért a régi kerékvágásba, ennek következtében István is '''elhelyezkedhetett a hivatalnokok között'''. [[1860]] októberében az ügyvéd [[Gyula\|Gyulára]] költözött, ahol városi, majd megyei állást szerzett. Az abszolutizmusnak már aligha nevezhető, mégis jelentős hatalmi befolyásoltságú Anton von Schmerling által irányított időszak alatt gerendási birtokára vonult, és itt várta meg az enyhülést. Miután [[1867\|1867-ben]] sor került a kiegyezésre, '''a közéletbe való visszatérés reményével ismét Pestre ment''', de a húsz év alatt megtört város nem tudott munkát biztosítani számára. Így a második felesége által örökölt '''Kismegyeren található birtokon rendezkedett be''', és mintagazdaság kiépítésébe kezdett. A vidéki ház [[1874\|1874-ben]] igazi családi összejövetel helyszíne volt. Munkácsy nászútja alkalmából meglátogatta nagybátyjáékat, ahol 22 év után találkozott testvéreivel, Gizellával és Emillel is.

-	~~A Csabán berendezkedett~~, ~~anyagilag is stabilizálódott István~~ '''~~sokban járult hozzá~~ a ~~helyi kulturális élet felpezsdítéséhez~~'''~~: műkedvelő társulatot alapított - körülbelül 18-20 fiatal színésszel dolgozott együtt -~~, ~~melynek jelképesen igazgatójává választották, színdarabok előadását szorgalmazta~~ (passzív ellenállás a túlzott németesítés ellen), melyekkel később a pesti Nemzeti Színházat támogatta (sorsjegyvásárral egybekötött táncmulatságot rendezett, melynek bevételét a teátrumnak adta), valamint a Szeberényi-testvérekkel karöltve sokat tett a szarvasi evangélikus gimnáziumért is. Ezek a tettek a később [[~~Békéscsaba~~]] ~~képviselőjeként számon tartott~~ [[~~Zsilinszky Mihály (1838-1925)\|Zsilinszky Mihály~~]] ~~- aki idővel vejévé és életrajzírójává is vált -, szerint rövid idő alatt olyan társadalmi tekintélyt hoztak számára, mely más politikai viszonyok~~ között magas pozíciójú állást biztosított volna neki, ám a történelem alakulása ellen nem tehetett semmit, meg kellett várnia a viszonyok elrendeződését. Az [[1859\|1859-ig]] elhúzódott Bach- korszak lezárulásával a megyei élet visszatért a régi kerékvágásba, ennek következtében István is '''~~elhelyezkedhetett a hivatalnokok között~~'''. ~~[[1860]] októberében~~ az ~~ügyvéd~~ [[~~Gyula\|Gyulára~~]] költözött, ahol városi, majd megyei állást szerzett. Az abszolutizmusnak már aligha nevezhető, mégis jelentős hatalmi befolyásoltságú Anton von Schmerling által irányított időszak alatt gerendási birtokára vonult, és ~~itt várta meg az enyhülést. Miután~~ [[~~1867\|1867-ben~~]] ~~sor került a kiegyezésre,~~ '''a ~~közéletbe~~ való ~~visszatérés reményével ismét Pestre ment'''~~. ~~Terve sajnos nem sikerült, a húsz év alatt megtört város nem tudott munkát biztosítani számára, így~~ '''újra Békéscsaba felé vette az irányt''', ahol a második felesége által örökölt, '''Kismegyeren található birtokon rendezkedett be''' és kezdett bele egy mintagazdaság kiépítésébe. A vidéki ház [[1874\|1874-ben]] igazi családi összejövetel helyszíne volt. Munkácsy nászútja alkalmából meglátogatta nagybátyjáékat, ahol 22 év után találkozott testvéreivel, Gizellával és Emillel is.	+	Vidéki élete nem hátráltatta abban, hogy részese legyen a gazdaság terén bekövetkező változásoknak, újításoknak: '''alapítótagként játszott szerepet a Békésmegyei Gazdasági Egylet [[1860\|1860-as]] létrehozásánál''', majd 3 évig ([[1867]]–[[1870]] között) '''az egylet igazgató-elnökeként tevékenykedett'''. Ezekből az évekből származó szakirodalmi munkái igen jelentősek. Nem állt tőle távol az irodalom, illetve az újságírás sem: néhány hónapig ő volt a [[Békésmegyei Közlöny]] és a [[Szépirodalmi Lapok]] szerkesztője. '''Nevéhez köthető a Békés Megyei Régészeti és Művészettörténeti Társulat alapgondolata, illetve a megyeszékhely Csabára való áthelyezésének ötlete is.'''

-	Vidéki élete nem hátráltatta abban, hogy részese legyen a gazdaság terén bekövetkező változásoknak, újításoknak: '''alapítótagként játszott szerepet a [[Békésmegyei Gazdasági Egylet]] [[1860\|1860-as]] létrehozásánál''', majd 3 évig ([[1867]]-[[1870]] között) '''az egylet igazgató-elnökeként tevékenykedett'''. Ezekből az évekből származó szakirodalmi munkái igen jelentősek. Nem állt tőle távol az irodalom, illetve az újságírás sem: néhány hónapig ő volt a [[Békésmegyei Közlöny]] és a [[Szépirodalmi Lapok]] szerkesztője. '''Nevéhez köthető a [[Békés Megyei Régészeti és Művészettörténeti Társulat]] alapgondolata, a megyeszékhely Csabára való áthelyezésének ötlete is.'''	+	Második feleségével, Omaszta Zsigmond lányával, Máriával [[1871\|1871-ben]] házasodott össze. Korábban is együtt éltek a kismegyeri birtokon, első gyermekük, Iván [[1855\|1855-ben]] született. A család végül visszatért Csabára. [[1877]]. [[július 7.\|július 7-én]] elhunyt a legkisebb fia, a négy és fél éves Aba. Gyermeke temetése után két nappal, '''[[1877]]. [[július 9.\|július 9-én]] Reök István a Körös-parton saját kezével vetett véget életének'''. Halála után családja elköltözött Békéscsabáról.
-		+
-	Második feleségével, ~~a csabai otthonának szomszédos házában lakó~~ Omaszta Zsigmond lányával, Máriával [[1871\|1871-ben]] ~~(Lujzától való törvényes válása után)~~ házasodott össze~~, de már korábban~~ is együtt éltek: a ~~család által Teréznek becézett “gazdasszony” vezette Reök háztartását (~~első gyermekük, Iván [[1855\|1855-ben]] született~~), a kismegyeri birtokra is közösen költöztek ki~~. A család végül visszatért Csabára ([[~~1876~~]]. [[szeptember 28.\|szeptember 28-ára]] készült el Gyulai úti ház, amely ma nagyjából a kórház bejárata körül helyezkedne el), ahol sajnos a családfő csak egy betegséggel teli esztendőt tölthetett, melynek legsötétebb napja [[július 7.\|július 7-e]] ~~volt:~~ elhunyt legkisebb fia, a négy és fél éves Aba. Gyermeke temetése után két nappal, '''[[1877]]. [[július 9.\|július 9-én]] Reök István a Körös-parton saját kezével vetett véget életének'''. Halála után családja elköltözött Békéscsabáról~~, a decembert már Pesten töltötték~~.	+

	== Emlékezete==		== Emlékezete==

←Régebbi változat		A lap 2019. január 24., 15:00-kori változata
6. sor:		6. sor:
	Reök István '''az eperjesi kollégium diákja'''ként töltötte az 1830-as éveket, ahol tagja volt a virágzó kollégiumi diáktársaságnak: itt ismerkedett meg Széchenyi és Kölcsey hazafias eszméivel. Kezdetben a színészi pálya vonzotta (Vahot Imre szerint “Thália papja”-nak kellett volna lennie), de végül '''a jog útjára lépett és ügyvéd végzettség'''gel hagyta el az iskolát. Műveltségével, képzettségével és nyelvtudásával (németül, latinul, magyarul, szlávul és franciául is értett) mindig kitűnt társai közül, továbbá rendkívül szerette a zenét és a színházat, szenvedélyeire mindig tudott időt szakítani.		Reök István '''az eperjesi kollégium diákja'''ként töltötte az 1830-as éveket, ahol tagja volt a virágzó kollégiumi diáktársaságnak: itt ismerkedett meg Széchenyi és Kölcsey hazafias eszméivel. Kezdetben a színészi pálya vonzotta (Vahot Imre szerint “Thália papja”-nak kellett volna lennie), de végül '''a jog útjára lépett és ügyvéd végzettség'''gel hagyta el az iskolát. Műveltségével, képzettségével és nyelvtudásával (németül, latinul, magyarul, szlávul és franciául is értett) mindig kitűnt társai közül, továbbá rendkívül szerette a zenét és a színházat, szenvedélyeire mindig tudott időt szakítani.

-	[[1839\|1839-ben]] Pestre költözött, ahol '''megismerkedett''' későbbi feleségével, a nála 4 évvel fiatalabb '''Grobetti Lujzával'''. Esküvőjükre [[1845]]. [[január 1.\|január 1-én]] a pesti belvárosi római katolikus templomban került sor, pár éven belül '''két leánygyermek''' ~~szüleivé váltak~~.	+	[[1839\|1839-ben]] Pestre költözött, ahol '''megismerkedett''' későbbi feleségével, a nála 4 évvel fiatalabb '''Grobetti Lujzával'''. Esküvőjükre [[1845]]. [[január 1.\|január 1-én]] a pesti belvárosi római katolikus templomban került sor, pár éven belül '''két leánygyermek'''ük született.

-	Az 1848 környéki felfokozott hangulat őt is megérintette: csatlakozott Kazinczy Gábor köréhez, valamint '''tagja, majd jegyzője ~~volt~~ az Ellenzéki Körnek''', ami [[1848]]. [[április 16.\|április 16-án]] Radical Körré alakult át. A továbbiakban feltehetőleg a mérsékeltekhez közeledett, 1848 májusától '''titkárként dolgozott''' az első felelős magyar Minisztérium Klauzál Gábor által irányított földművelés-, ipar- és kereskedés osztályán.	+	Az 1848 környéki felfokozott hangulat őt is megérintette: csatlakozott Kazinczy Gábor köréhez, valamint '''tagja, majd jegyzője lett az Ellenzéki Körnek''', ami [[1848]]. [[április 16.\|április 16-án]] Radical Körré alakult át. A továbbiakban feltehetőleg a mérsékeltekhez közeledett. 1848 májusától '''titkárként dolgozott''' az első felelős magyar Minisztérium Klauzál Gábor által irányított földművelés-, ipar- és kereskedés osztályán.

-	'''A harcok elől Cserépvárra menekült''' testvéréhez, Antalhoz~~; itt~~ találkozott utoljára nővérével, Cecíliával, ~~kinek~~ [[1850]]. [[január 12.\|január 12-én]] bekövetkezett halála után részben hozzá került két gyermeke, Gizella és Mihály. István [[1849]] decemberében még visszatért a fővárosba, ám korábbi cselekedeteinek esetleges megtorlása miatt jobbnak látta elhagyni Pestet. '''[[1850]] tavaszán érkezett meg''' feleségével és másfél éves kislányával (első gyermeküket Ilkát még Pesten elvesztették) Sarolta nővéréhez '''[[Békéscsaba\|Csabára]]''', ahol nem tervezett hosszú ideig maradni. Életének egyik legsötétebb időszaka volt ez: édesapját, testvérét és második kislányát, Gizellát is gyászolta, felesége a trauma hatására maga mögött hagyta férjét és visszaköltözött a fővárosba, a haza helyzete válságos volt, barátai messze kerültek tőle, a szellemi élet hanyatlott. Radikális múltja miatt nehéz anyagi helyzetbe került, eleinte '''senki sem alkalmazta''' a korábban forradalmi nézetekkel szimpatizáló ügyvédet, akit '''el is tiltottak hivatalos pályájától'''. '''[[1851\|1851-ben]]''' költségeinek fedezésére '''a gazdálkodás mellett döntött''': [[Gerendás\|Gerendáson]] bérelt földjén kezdett el mezőgazdasággal foglalkozni, ahol főként búzát, kukoricát és dohányt termelt. '''Helyzete [[1853\|1853-ra]] megváltozott:''' valószínűleg sógora, [[Steiner Jakab]] (aki az Apponyi-birtok uradalmi inspektora volt) tekintélye is hozzájárult ahhoz, hogy Polner főszolgabíró szemet hunyt forradalmi szerepe fölött, kezdésként '''gróf [[Apponyi György]] adott ügyészi feladatokat számára''' ([[1851\|1851-ben]] sikeresen véghez vitte a grófnők által indított örökváltsági pert, ekkor említették meg nevét először a város iratai között).	+	'''A harcok elől Cserépvárra menekült''' testvéréhez, Antalhoz. Itt találkozott utoljára nővérével, Cecíliával, akinek [[1850]]. [[január 12.\|január 12-én]] bekövetkezett halála után részben hozzá került két gyermeke, Gizella és Mihály. István [[1849]] decemberében még visszatért a fővárosba, ám korábbi cselekedeteinek esetleges megtorlása miatt jobbnak látta elhagyni Pestet. '''[[1850]] tavaszán érkezett meg''' feleségével és másfél éves kislányával (első gyermeküket Ilkát még Pesten elvesztették) Sarolta nővéréhez '''[[Békéscsaba\|Csabára]]''', ahol nem tervezett hosszú ideig maradni. Életének egyik legsötétebb időszaka volt ez: édesapját, testvérét és második kislányát, Gizellát is gyászolta, felesége a trauma hatására maga mögött hagyta férjét és visszaköltözött a fővárosba, a haza helyzete válságos volt, barátai messze kerültek tőle, a szellemi élet hanyatlott. Radikális múltja miatt nehéz anyagi helyzetbe került, eleinte '''senki sem alkalmazta''' a korábban forradalmi nézetekkel szimpatizáló ügyvédet, akit '''el is tiltottak hivatalos pályájától'''. '''[[1851\|1851-ben]]''' költségeinek fedezésére '''a gazdálkodás mellett döntött''': [[Gerendás\|Gerendáson]] bérelt földjén kezdett el mezőgazdasággal foglalkozni, ahol főként búzát, kukoricát és dohányt termelt. '''Helyzete [[1853\|1853-ra]] megváltozott:''' valószínűleg sógora, [[Steiner Jakab]] (aki az Apponyi-birtok uradalmi inspektora volt) tekintélye is hozzájárult ahhoz, hogy Polner főszolgabíró szemet hunyt forradalmi szerepe fölött, kezdésként '''gróf [[Apponyi György]] adott ügyészi feladatokat számára''' ([[1851\|1851-ben]] sikeresen véghez vitte a grófnők által indított örökváltsági pert, ekkor említették meg nevét először a város iratai között).

	Az egyedül maradt Istvánra és nővérére egy másik családi tragédia következtében új feladatok hárultak, életüknek ezen szakasza összefonódott [[Munkácsy Mihály (1844-1900)\|Munkácsy Mihályéval]] - a későbbi világhírű festőével -, aki [[1851\|1851-ben]], az édesanyja halála után érkezett [[Békéscsaba\|Békéscsabára]]. A néhány éves csabai élet után elköltözött művész pályafutását a nagybátyjával folytatott levelezéséből is nyomon követhetjük.		Az egyedül maradt Istvánra és nővérére egy másik családi tragédia következtében új feladatok hárultak, életüknek ezen szakasza összefonódott [[Munkácsy Mihály (1844-1900)\|Munkácsy Mihályéval]] - a későbbi világhírű festőével -, aki [[1851\|1851-ben]], az édesanyja halála után érkezett [[Békéscsaba\|Békéscsabára]]. A néhány éves csabai élet után elköltözött művész pályafutását a nagybátyjával folytatott levelezéséből is nyomon követhetjük.