Réthy Zsigmond (1946‒1998) - Laptörténet

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T14:47:24Z

Szócikkcímek egységesítése

Jzoltan: Fotó feltöltése

2019-04-11T13:38:53Z

Fotó feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2019. április 11., 13:38-kori változata
13. sor:		13. sor:
	== Egy gazdag pályafutás ==		== Egy gazdag pályafutás ==
	[[Fájl:Rethy Zsigmond 2.jpg\|bélyegkép\|300px\|]]		[[Fájl:Rethy Zsigmond 2.jpg\|bélyegkép\|300px\|]]
		+	[[Fájl:Rethy Zsigmond sirja.jpg\|bélyegkép\|300px\|Réthy Zsigmond sírja]]
	A természet kutatása már diákként vonzotta, a múzeumok tisztelete is benne élt. Az 1960-as években dr. Vertse Albert, a Madártani Intézet egykori igazgatója rendszeresen végzett madárvédelmi kutatásokat a Szarvasi Arborétumban. Az író Fekete István volt gyakori segítőtársa, s hozzájuk csatlakozott később a fiatal Réthy Zsigmond, aki mindent tudni akart a Körösök menti tájról.		A természet kutatása már diákként vonzotta, a múzeumok tisztelete is benne élt. Az 1960-as években dr. Vertse Albert, a Madártani Intézet egykori igazgatója rendszeresen végzett madárvédelmi kutatásokat a Szarvasi Arborétumban. Az író Fekete István volt gyakori segítőtársa, s hozzájuk csatlakozott később a fiatal Réthy Zsigmond, aki mindent tudni akart a Körösök menti tájról.

Jzoltan: +1 kategória

2019-02-22T13:08:39Z

+1 kategória

←Régebbi változat		A lap 2019. február 22., 13:08-kori változata
98. sor:		98. sor:
	[[Kategória: Könyvtárosok]]		[[Kategória: Könyvtárosok]]
	[[Kategória: Muzeológusok]]		[[Kategória: Muzeológusok]]
		+	[[Kategória:Réthy család]]

Jzoltan: Képek feltöltése

2019-02-22T12:12:11Z

Képek feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2019. február 22., 12:12-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
		+	[[Fájl:Rethy Zsigmond 1.jpg\|bélyegkép\|300px\|Réthy Zsigmond]]
	Réthy Zsigmond '''[[1946]]. [[február 23.\|február 23-án]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]'''. Szülei: Réthy Zsigmond és Miskolczy Erzsébet. Testvérei: Réthy István, Réthy Gabriella, Réthy Katalin és Réthy László. Felesége Réthy-Szabó Erzsébet, házasságukból egy gyerekük született, Réthy Attila ([[1969]]).		Réthy Zsigmond '''[[1946]]. [[február 23.\|február 23-án]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]'''. Szülei: Réthy Zsigmond és Miskolczy Erzsébet. Testvérei: Réthy István, Réthy Gabriella, Réthy Katalin és Réthy László. Felesége Réthy-Szabó Erzsébet, házasságukból egy gyerekük született, Réthy Attila ([[1969]]).

11. sor:		12. sor:

	== Egy gazdag pályafutás ==		== Egy gazdag pályafutás ==
		+	[[Fájl:Rethy Zsigmond 2.jpg\|bélyegkép\|300px\|]]
	A természet kutatása már diákként vonzotta, a múzeumok tisztelete is benne élt. Az 1960-as években dr. Vertse Albert, a Madártani Intézet egykori igazgatója rendszeresen végzett madárvédelmi kutatásokat a Szarvasi Arborétumban. Az író Fekete István volt gyakori segítőtársa, s hozzájuk csatlakozott később a fiatal Réthy Zsigmond, aki mindent tudni akart a Körösök menti tájról.		A természet kutatása már diákként vonzotta, a múzeumok tisztelete is benne élt. Az 1960-as években dr. Vertse Albert, a Madártani Intézet egykori igazgatója rendszeresen végzett madárvédelmi kutatásokat a Szarvasi Arborétumban. Az író Fekete István volt gyakori segítőtársa, s hozzájuk csatlakozott később a fiatal Réthy Zsigmond, aki mindent tudni akart a Körösök menti tájról.

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „természettudós, muzeológus == Élete == Réthy Zsigmond '''1946. február 23-án született Békéscsabán'''. Szülei: Réthy Zs…”

2019-02-22T11:35:34Z

Új oldal, tartalma: „természettudós, muzeológus == Élete == Réthy Zsigmond '''1946. február 23-án született Békéscsabán'''. Szülei: Réthy Zs…”

Új lap

természettudós, muzeológus

== Élete ==
Réthy Zsigmond '''[[1946]]. [[február 23.|február 23-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Szülei: Réthy Zsigmond és Miskolczy Erzsébet. Testvérei: Réthy István, Réthy Gabriella, Réthy Katalin és Réthy László. Felesége Réthy-Szabó Erzsébet, házasságukból egy gyerekük született, Réthy Attila ([[1969]]).

Az általános iskolát Békéscsabán, középiskolai tanulmányait [[Szarvas|Szarvason]], a Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Technikumban végezte. [[1969|1969-től]] [[1971|1971-ig]] a magyarbánhegyesi művelődési ház igazgatója volt, 1971‒1973 között '''módszertani könyvtárosként dolgozott a [[Békés Megyei Könyvtár|Békés Megyei Könyvtárban]]'''. Innen került [[1973|1973-ban]] a [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumba]], először mint segédkönyvtáros, majd mint természettudományi muzeológus. '''[[1974|1974-ben]] elvégezte a Debreceni Tanítóképző Főiskola népművelő‒könyvtáros szakát, [[1976|1976-ban]] a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán biológiatanári diplomát szerzett.''' Időközben kiváló '''ornitológussá képezte magát'''. 1977‒1979 között az Országos Természetvédelmi Hivatal (OTVH) szabadkígyósi tájvédelmi körzetének a vezetője volt. '''[[1981|1981-től]] a Munkácsy Mihály Múzeum természettudományi osztályának a vezetésével bízták meg''', amelyet haláláig irányított. Már az 1980-as években '''szorgalmazta önálló nemzeti park kialakítását''' Békés megyében, meghatározó szerepet vállalt az [[1994]]. [[május 21.|május 21-én]] létrejött Körös‒Maros Nemzeti Park szakmai előkészítésében.

A megyében elsők között hívta fel a figyelmet a természetvédelem fontosságára. [[1975|1975-ben]] tizedmagával Békéscsabán '''megalapította a Természetvédelmi Klubot''', a régió első zöld mozgalmát. A rendszerváltás idején, [[1989|1989-ben]] '''részt vett a Magyarországi Zöld Párt megalakításában''', az első szabad választáson, [[1990]] márciusában a párt egyéni országgyűlési képviselőjelöltje volt Békésen.

Réthy Zsigmond alig 52 évesen, '''[[1998]]. [[július 10.|július 10-én]] hunyt el'''. A békéscsabai Ligeti temetőben nyugszik.

== Egy gazdag pályafutás ==
A természet kutatása már diákként vonzotta, a múzeumok tisztelete is benne élt. Az 1960-as években dr. Vertse Albert, a Madártani Intézet egykori igazgatója rendszeresen végzett madárvédelmi kutatásokat a Szarvasi Arborétumban. Az író Fekete István volt gyakori segítőtársa, s hozzájuk csatlakozott később a fiatal Réthy Zsigmond, aki mindent tudni akart a Körösök menti tájról.

Élete során '''sokat utazott''', többször járt Svédországban, Dániában, Norvégiában. [[1972|1972-ben]] a Stockholmban megrendezett ENSZ I. Környezetvédelmi Világkongresszusán, [[1976|1976-ban]] a Nemzetközi Túzokvédelmi Szimpóziumon, [[1981|1981-ben]] a Nemzetközi Vízivadvédelmi Konferencián, [[1982|1982-ben]] Moszkvában és [[1986|1986-ban]] Ottawában a Nemzetközi Ornitológiai Világkongresszuson vett részt. Az utazásain és a nemzetközi konferenciákon szerzett tapasztalatait a hazai viszonyokra próbálta átültetni.

'''A környezet- és természetvédelmi muzeológia első letéteményese volt a békéscsabai múzeumban.''' Az évek folyamán a Körös menti táj növény- és állatvilágának egyik legjobb ismerőjévé vált, kutatta a természeti környezet életét, a táji környezetben megjelenő emberi kultúrát. '''Számos Békés megyei védetté nyilvánítás kötődik a nevéhez''', amelyek segítségével páratlan természeti értékeket sikerült megőrizni az utókor számára. Szakmai munkásságából ki kell emelni az ornitológia hazai kutatási eredményeit összegző Magyar Madártani Bibliográfia szerkesztését, a hétkötetes természetvédelmi évkönyv sorozatot, a Múzeumi Közlemények természettudományos számait, a Doboz-monográfiát, a Natura Bekesiensis köteteit, a Körösök vidéke és a Békés megyei természetvédelmi kalauz című kiadványokat. Kutatásainak eredményeit számos tudományos dolgozatban adta közre. '''Cikkei, írásai, kutatási jelentései folyamatosan megjelentek a helyi és az országos sajtóban és különböző kiadványokban''' (''Búvár, Aquila, Múzeumi Híradó, Békés Megyei Múzeumi Szervezet Füzetei, Honismeret, [[Békési Élet]], [[Békés Megyei Népújság]], Békés Megyei Hírlap, Élet és Tudomány, Natura környezet- és természetvédelmi évkönyv, Környezetgazdálkodási Évkönyv, Békéscsaba története I., Munkácsy Mihály Múzeum Természettudományi Adattára, Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis, Natura Bekesiensis, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Arborétuma Évkönyve'').

Az országban '''az elsők között szervezett természetismereti táborokat''', ahol több mint ezer kisdiákot tanított kollégáival együtt a természet szeretetére, az ornitológia alapismereteire. Összesen 25 tábort szervezett, az elsőt [[1975|1975-ben]] Békés-Tarhoson, a másodikat [[1976|1976-ban]] Gyula-Városerdőn, az utolsót [[1993|1993-ban]] Békés-Dánfokon.

'''Kiállítások sora készült el Réthy Zsigmond vezetése alatt.''' Életének utolsó szakaszában a békéscsabai múzeumban egy új, korszerű szemléletű, nagyszabású, Békés megye természeti értékeit bemutató állandó természettudományi kiállítás megvalósításán fáradozott munkatársaival, amit már nem tudott befejezni.

Múzeumi, madártani és a természet- és környezetvédelem területén kifejtett több évtizedes '''tevékenységét több kitüntetéssel ismerték el'''.

== Díjak, kitüntetések ==
* Chermel István-emlékérem (1981)
* Szocialista Kultúráért (1981)
* Az Emberi Környezetért Érdemérem
* Művelődésügyi Minisztérium, Miniszteri Dicséret
* Pro Natura emlékplakett (1997)

== Emlékezete ==
* Réthy Zsigmond szellemi örökségének ápolására [[1998|1998-ban]] a tudós családja létrehozta a '''Réthy Zsigmond Természettudományi Alapítvány'''t.
* [[1999|1999-ben]] Békéscsabán '''Réthy Zsigmond természetismereti vetélkedőt''' szerveztek az általános iskolák felső tagozatos osztályai részére; ugyanebben az évben rendezte meg először az orosházi Eötvös József Általános Iskola a '''Réthy Zsigmond környezetvédő és horgásztábort'''.
* A Munkácsy Mihály Múzeum [[1999|1999-ben]] szervezte meg az első '''Réthy Zsigmond-emléktúrát''' Békéscsabán.
* Tiszteletére rendezték meg [[1999|1999-ben]] Fonyban a '''Kortárs Nomád Művészeti Fesztivál'''t.
* [[1999]]. [[május 28.|május 28-án]] Szanazugban Réthy Zsigmondról neveztek el egy 50 személy befogadására képes motorhajót; a '''Réthy Zsigmond vízibusz''' ‒ nem menetrendszerűen, hanem az idegenforgalmi irodákon keresztül történő eseti megrendelések alapján ‒ [[2004|2004-ig]] járta a Körösöket és a Tiszát.
* Halálának tízéves évfordulóján [[2008]]. [[július 10.|július 10-én]] Békéscsabán '''[[Réthy Zsigmond-emléktábla (Békéscsaba, Széchenyi liget)|emléktáblát]] és emlékszobát''' avattak fel. Ezt követően emlékülést tartott a Réthy Zsigmond Természettudományi Alapítvány.

== Szervezeti tagságai ==
* Országos Múzeumi Tanács Természettudományi Szakosztálya
* Magyar Biológiai Társaság
* TIT Biológiai Szakosztálya
* Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
* MTA Ökológiai Munkabizottsága
* Körös‒Maros Nemzeti Parkért Egyesület
* Pulszky Társaság

== Kiadványai, publikációi (válogatás) ==
* Békés megyei természetvédelmi kalauz (1976, 1981)
* Békés Megyei természetvédelmi évkönyv (1976, 1977, 1979)
* Környezet- és természetvédelmi évkönyv 1., 2., 3. (1976‒1979)
* Szabadkígyósi tájvédelmi körzet (1977)
* Vadgazdálkodás és természetvédelem (1978)
* Magyar Madártani Bibliográfia. Bibliographia Ornithologica Hungarica (1980)
* Natura: környezet- és természetvédelmi évkönyv (1982)
* Környezet- és természetvédelmi évkönyv 5., 6., 7. (1983‒1986)
* Körös‒Sárrét útikalauz (1984)
* A Körösök vidéke (1986, 1990)
* Dobozi tanulmányok (1989)
* Békés megyei természetvédelmi zsebkönyv (1990)
* Békéscsaba története I. (1991)
* Füzesgyarmat térségének madártani vizsgálata (1993)
* Természeti változások Füzesgyarmat térségében (1993)
* Natura Bekesiensis: időszakos természettudományi közlemények (1994‒1996)
* A Száraz-ér múltja, jelene és jövője (1998)
* Gerendás története (2000)

== Kiállításrendezései (válogatás) ==
* Természetvédelem Békés megyében (időszaki kiállítás, Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum, 1976)
* Halászat, vadászat, természetvédelem Békés megyében (természettudományi kiállítás, Szabadkígyós, 1978)
* A Körös-völgy madárvilága (állandó kiállítás, Békés, Jantyik Mátyás Múzeum, 1980)
* Természetrajzi alapismeretek (vándorkiállítás, 1981)
* Hazánk ritkább madarai (vándorkiállítás, 1981)
* Pillantás a természetbe (állandó természettudományi kiállítás, Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum, 1983‒1996)
* Pro natura: Dél-Tiszántúl természeti értékei (állandó természettudományi kiállítás, Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum, 1999)

== Források ==
* Kertész Éva: In memoriam Réthy Zsigmond. Natura Bekesiensis. Időszakos természettudományi közlemények ‒ 5. Békéscsaba : Békés Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatósága Természettudományi Osztálya, 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ki kicsoda Békéscsabán '99, szerk.: Nemesi László. Gyula : Lovász és Tsa Bt, 1999. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Merényi-Metzger Gábor: Hová tűnt a „Réthy Zsigmond”? In: [Gyulai Hírlap https://www.gyulaihirlap.hu/793-hova-tunt-a-8222rethy-zsigmond8221]
* Sterbetz István, Dr.: In memoriam Réthy Zsigmond. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Aquila_1996-1997/?query=%22r%C3%A9thy%20zsigmond%22&pg=160&layout=s Aquila : a Magyar Madártani Intézet (KÖM Természetvédelmi Hivatal Madártani Intézete) évkönyve 1996–1997. vol. 103–104. Budapest, 1998.]
* Tirják László: In memoriam Réthy Zsigmond. In: [http://kmnp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/CRISICUM_I_pdf/I_9_10.pdf Körös-Maros Nemzeti Park honlapja]

== Kapcsolódó irodalom ==
* Boldog Gusztáv: Réthy Zsigmond (1946‒1998). In: Körösök Völgye, 2. évf. 1. szám (2013) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Grin Igor: Réthy Zsigmond (1946‒1998). In: Honismeret, 26. évf. 6. szám (1998) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Réthy Zsigmond: Személyi bibliográfia 1990‒1994; Réthy Zsigmond. Békéscsaba : Békés M. Képviselő-test. Múz. Ig., 1995. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* Réthy Zsigmond síremléke. In: [https://www.kozterkep.hu/~/36529/Rethy_Zsigmond_siremleke_Bekescsaba_1998.html Kozterkep.hu]

[[Kategória: Békéscsaba]]
[[Kategória: Békéscsabai személyek]]
[[Kategória: Személyek]]
[[Kategória: Könyvtárosok]]
[[Kategória: Muzeológusok]]

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 14:47-kori változata
5. sor:		5. sor:
	Réthy Zsigmond '''[[1946]]. [[február 23.\|február 23-án]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]'''. Szülei: Réthy Zsigmond és Miskolczy Erzsébet. Testvérei: Réthy István, Réthy Gabriella, Réthy Katalin és Réthy László. Felesége Réthy-Szabó Erzsébet, házasságukból egy gyerekük született, Réthy Attila ([[1969]]).		Réthy Zsigmond '''[[1946]]. [[február 23.\|február 23-án]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]'''. Szülei: Réthy Zsigmond és Miskolczy Erzsébet. Testvérei: Réthy István, Réthy Gabriella, Réthy Katalin és Réthy László. Felesége Réthy-Szabó Erzsébet, házasságukból egy gyerekük született, Réthy Attila ([[1969]]).

-	Az általános iskolát Békéscsabán, középiskolai tanulmányait [[Szarvas\|Szarvason]], a Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Technikumban végezte. [[1969\|1969-től]] [[1971\|1971-ig]] a magyarbánhegyesi művelődési ház igazgatója volt, 1971‒1973 között '''módszertani könyvtárosként dolgozott a [[Békés Megyei Könyvtár\|Békés Megyei Könyvtárban]]'''. Innen került [[1973\|1973-ban]] a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|Munkácsy Mihály Múzeumba]], először mint segédkönyvtáros, majd mint természettudományi muzeológus. '''[[1974\|1974-ben]] elvégezte a Debreceni Tanítóképző Főiskola népművelő‒könyvtáros szakát, [[1976\|1976-ban]] a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán biológiatanári diplomát szerzett.''' Időközben kiváló '''ornitológussá képezte magát'''. 1977‒1979 között az Országos Természetvédelmi Hivatal (OTVH) szabadkígyósi tájvédelmi körzetének a vezetője volt. '''[[1981\|1981-től]] a Munkácsy Mihály Múzeum természettudományi osztályának a vezetésével bízták meg''', amelyet haláláig irányított. Már az 1980-as években '''szorgalmazta önálló nemzeti park kialakítását''' Békés megyében, meghatározó szerepet vállalt az [[1994]]. [[május 21.\|május 21-én]] létrejött Körös‒Maros Nemzeti Park szakmai előkészítésében.	+	Az általános iskolát Békéscsabán, középiskolai tanulmányait [[Szarvas\|Szarvason]], a Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Technikumban végezte. [[1969\|1969-től]] [[1971\|1971-ig]] a magyarbánhegyesi művelődési ház igazgatója volt, 1971‒1973 között '''módszertani könyvtárosként dolgozott a [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtárban]]'''. Innen került [[1973\|1973-ban]] a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeumba]], először mint segédkönyvtáros, majd mint természettudományi muzeológus. '''[[1974\|1974-ben]] elvégezte a Debreceni Tanítóképző Főiskola népművelő‒könyvtáros szakát, [[1976\|1976-ban]] a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán biológiatanári diplomát szerzett.''' Időközben kiváló '''ornitológussá képezte magát'''. 1977‒1979 között az Országos Természetvédelmi Hivatal (OTVH) szabadkígyósi tájvédelmi körzetének a vezetője volt. '''[[1981\|1981-től]] a Munkácsy Mihály Múzeum természettudományi osztályának a vezetésével bízták meg''', amelyet haláláig irányított. Már az 1980-as években '''szorgalmazta önálló nemzeti park kialakítását''' Békés megyében, meghatározó szerepet vállalt az [[1994]]. [[május 21.\|május 21-én]] létrejött Körös‒Maros Nemzeti Park szakmai előkészítésében.

	A megyében elsők között hívta fel a figyelmet a természetvédelem fontosságára. [[1975\|1975-ben]] tizedmagával Békéscsabán '''megalapította a Természetvédelmi Klubot''', a régió első zöld mozgalmát. A rendszerváltás idején, [[1989\|1989-ben]] '''részt vett a Magyarországi Zöld Párt megalakításában''', az első szabad választáson, [[1990]] márciusában a párt egyéni országgyűlési képviselőjelöltje volt Békésen.		A megyében elsők között hívta fel a figyelmet a természetvédelem fontosságára. [[1975\|1975-ben]] tizedmagával Békéscsabán '''megalapította a Természetvédelmi Klubot''', a régió első zöld mozgalmát. A rendszerváltás idején, [[1989\|1989-ben]] '''részt vett a Magyarországi Zöld Párt megalakításában''', az első szabad választáson, [[1990]] márciusában a párt egyéni országgyűlési képviselőjelöltje volt Békésen.
80. sor:		80. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* Kertész Éva: In memoriam Réthy Zsigmond. Natura Bekesiensis. Időszakos természettudományi közlemények ‒ 5. Békéscsaba : Békés Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatósága Természettudományi Osztálya, 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Kertész Éva: In memoriam Réthy Zsigmond. Natura Bekesiensis. Időszakos természettudományi közlemények ‒ 5. Békéscsaba : Békés Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatósága Természettudományi Osztálya, 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Ki kicsoda Békéscsabán '99~~, szerk~~.: Nemesi László. Gyula : Lovász és Tsa Bt, 1999. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Ki kicsoda Békéscsabán '99. Szerk.: Nemesi László. Gyula : Lovász és Tsa Bt, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Merényi-Metzger Gábor: Hová tűnt a „Réthy Zsigmond”? In: [Gyulai Hírlap https://www.gyulaihirlap.hu/793-hova-tunt-a-8222rethy-zsigmond8221]		* Merényi-Metzger Gábor: Hová tűnt a „Réthy Zsigmond”? In: [Gyulai Hírlap https://www.gyulaihirlap.hu/793-hova-tunt-a-8222rethy-zsigmond8221]
-	* Sterbetz István, Dr.: In memoriam Réthy Zsigmond. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Aquila_1996-1997/?query=%22r%C3%A9thy%20zsigmond%22&pg=160&layout=s Aquila : a Magyar Madártani Intézet (KÖM Természetvédelmi Hivatal Madártani Intézete) évkönyve 1996–1997. vol. 103–104. Budapest, 1998.]	+	* Sterbetz István, Dr.: In memoriam Réthy Zsigmond. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Aquila_1996-1997/?query=%22r%C3%A9thy%20zsigmond%22&pg=160&layout=s Aquila : a Magyar Madártani Intézet (KÖM Természetvédelmi Hivatal Madártani Intézete) évkönyve 1996–1997. vol. 103–104. Budapest, 1998]
	* Tirják László: In memoriam Réthy Zsigmond. In: [http://kmnp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/CRISICUM_I_pdf/I_9_10.pdf Körös-Maros Nemzeti Park honlapja]		* Tirják László: In memoriam Réthy Zsigmond. In: [http://kmnp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/CRISICUM_I_pdf/I_9_10.pdf Körös-Maros Nemzeti Park honlapja]

89. sor:		89. sor:
	* Boldog Gusztáv: Réthy Zsigmond (1946‒1998). In: Körösök Völgye, 2. évf. 1. szám (2013) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Boldog Gusztáv: Réthy Zsigmond (1946‒1998). In: Körösök Völgye, 2. évf. 1. szám (2013) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Grin Igor: Réthy Zsigmond (1946‒1998). In: Honismeret, 26. évf. 6. szám (1998) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Grin Igor: Réthy Zsigmond (1946‒1998). In: Honismeret, 26. évf. 6. szám (1998) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Réthy Zsigmond: Személyi bibliográfia 1990‒1994; Réthy Zsigmond. Békéscsaba : Békés M. Képviselő-test. Múz. Ig., 1995. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Réthy Zsigmond: Személyi bibliográfia 1990‒1994; Réthy Zsigmond. Békéscsaba : Békés M. Képviselő-test. Múz. Ig., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==