Réthy Lipót (1817–1903) - Laptörténet

Ker0: + kategória

2021-03-11T07:17:39Z

+ kategória

←Régebbi változat		A lap 2021. március 11., 07:17-kori változata
67. sor:		67. sor:
	[[Kategória:Réthy család]]		[[Kategória:Réthy család]]
	[[Kategória: személyek]]		[[Kategória: személyek]]
		+	[[Kategória: 1848/49]]

Ker0: Réthy Lipót (nyomdász) lapot átneveztem Réthy Lipót (1817–1903) névre: hibajavítás

2018-05-07T20:04:17Z

Réthy Lipót (nyomdász) lapot átneveztem Réthy Lipót (1817–1903) névre: hibajavítás

←Régebbi változat

A lap 2018. május 7., 20:04-kori változata

Ker0: új kategória hozzáadása

2018-05-07T20:02:29Z

új kategória hozzáadása

←Régebbi változat		A lap 2018. május 7., 20:02-kori változata
66. sor:		66. sor:
	[[Kategória: Szarvas]]		[[Kategória: Szarvas]]
	[[Kategória:Réthy család]]		[[Kategória:Réthy család]]
		+	[[Kategória: személyek]]

Vandi: Kategória beillesztése

2017-07-26T17:10:57Z

Kategória beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2017. július 26., 17:10-kori változata
63. sor:		63. sor:


-	[[Kategória: BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória: Szarvas]]	+	[[Kategória: BékésWiki szócikkíró verseny 2012]]
		+	[[Kategória: Szarvas]]
		+	[[Kategória:Réthy család]]

Bmoni, 2012. április 5., 18:23-n

2012-04-05T18:23:22Z

Bmoni, 2012. április 4., 21:17-n

2012-04-04T21:17:49Z

←Régebbi változat		A lap 2012. április 4., 21:17-kori változata
41. sor:		41. sor:

	Réthy Lipót a nyomdászi pályájának 70 éves évfordulójának évében 1903-ban, 86 éves korában hunyt el.		Réthy Lipót a nyomdászi pályájának 70 éves évfordulójának évében 1903-ban, 86 éves korában hunyt el.
		+
		+
		+	== '''Lásd még''' ==
		+	[[:Kategória:Nyomdászat\|Nyomdászat]]


50. sor:		54. sor:
	* Dr. Réthy László (összeáll.): A békés- és aradmegyei Réthy-család történetére vonatkozó adatok. Budapest, 1908. - digitalizált változat: [http://europeanalocal.bmk.hu:80/?docId=30360] (Látogatva: 2012.04.01.)		* Dr. Réthy László (összeáll.): A békés- és aradmegyei Réthy-család történetére vonatkozó adatok. Budapest, 1908. - digitalizált változat: [http://europeanalocal.bmk.hu:80/?docId=30360] (Látogatva: 2012.04.01.)

-	* Petőcz Károly: Réthy Lipót szarvasi nyomdája. Békéscsaba, 1986.	+	* Petőcz Károly: Réthy Lipót szarvasi nyomdája. Békéscsaba, 1986. Lelőhely: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára, Szeged

-	* Szabó Ferenc, Elek László (szerk.): Békés megye első nyomdásza, Réthy Lipót : dokumentumok, 1844-1858. Békéscsaba : Rózsa Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola, 1977 [!1978].	+	* Szabó Ferenc, Elek László (szerk.): Békés megye első nyomdásza, Réthy Lipót : dokumentumok, 1844-1858. Békéscsaba : Rózsa Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola, 1977 [!1978]. Lelőhely: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára, Szeged


	== '''Kapcsolódó irodalom''' ==		== '''Kapcsolódó irodalom''' ==
-	* Ballóné Mike Ágnes: A szarvasi Réthy nyomda története : 1847-1856 : az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Könyvtártudományi Tanszékére benyujtott [!benyújtott] szakdolgozat. Szeged : [s.n.], 1962.	+	* Ballóné Mike Ágnes: A szarvasi Réthy nyomda története : 1847-1856 : az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Könyvtártudományi Tanszékére benyujtott [!benyújtott] szakdolgozat. Szeged : [s.n.], 1962. Lelőhely: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára, Szeged


-	[[Kategória: BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória: Szarvas~~]] [[:Kategória:Nyomdászat\|Nyomdászat~~]]	+	[[Kategória: BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória: Szarvas]]

Bmoni, 2012. április 4., 21:11-n

2012-04-04T21:11:13Z

←Régebbi változat		A lap 2012. április 4., 21:11-kori változata
16. sor:		16. sor:
	A nyomda már az induláskor jól felszerelt volt, sőt minden valószínűség szerint az elhúzódó engedélyezés miatt előbb készen állt minden a munkára. Nyomtatványaihoz az ekkor divatos angolos-franciás, ma úgynevezett Antiqua családból származó betűket használta. Mindez előrevetíti, hogy az ízléses kiadványok nagy odafigyeléssel készültek. Utóbbit az is bizonyítja, hogy a nyomtatványokat impresszummal, a nagyobb terjedelműeket pedig évszámmal is ellátta Réthy.		A nyomda már az induláskor jól felszerelt volt, sőt minden valószínűség szerint az elhúzódó engedélyezés miatt előbb készen állt minden a munkára. Nyomtatványaihoz az ekkor divatos angolos-franciás, ma úgynevezett Antiqua családból származó betűket használta. Mindez előrevetíti, hogy az ízléses kiadványok nagy odafigyeléssel készültek. Utóbbit az is bizonyítja, hogy a nyomtatványokat impresszummal, a nagyobb terjedelműeket pedig évszámmal is ellátta Réthy.

-	Miután ekkoriban már a [[mezőberényi evangélikus gimnázium]] Szarvasra költözött, így a szerzők közt több tanárral is találkozhatunk. Emellett a [[Bolza család]] és a vármegye megrendeléseiből tartotta fenn magát a nyomda. Ráadásul a népesség összetétele miatt a magyar mellett nagy számban jelentetett meg szlovák, német, latin nyelvű munkákat is.	+	Miután ekkoriban már a mezőberényi evangélikus gimnázium Szarvasra költözött, így a szerzők közt több tanárral is találkozhatunk. Emellett a [[Bolza család]] és a vármegye megrendeléseiből tartotta fenn magát a nyomda. Ráadásul a népesség összetétele miatt a magyar mellett nagy számban jelentetett meg szlovák, német, latin nyelvű munkákat is.

	Pár hónappal a megnyitást követően azonban elkezdődtek az 1848-49-es események, melyekben a nyomda oroszlánrészt vállalt.		Pár hónappal a megnyitást követően azonban elkezdődtek az 1848-49-es események, melyekben a nyomda oroszlánrészt vállalt.
41. sor:		41. sor:

	Réthy Lipót a nyomdászi pályájának 70 éves évfordulójának évében 1903-ban, 86 éves korában hunyt el.		Réthy Lipót a nyomdászi pályájának 70 éves évfordulójának évében 1903-ban, 86 éves korában hunyt el.
-
-
-	~~== '''Lásd még''' ==~~
-	~~[[Szarvas]] <br>~~
-	~~[[Nyomdászat]]~~


53. sor:		48. sor:
	* Dr. Molitorisz Pál: Melyik épületben működött a szarvasi Réthy nyomda? II. rész. In: Szarvas és Vidéke (hetilap) 2005.04.14-ei szám 5. oldal. – digitalizált változat: [http://phoenix.szarvas.hu/szarvas_es_videke/2005/04.14/ap14-5.pdf] (Látogatva: 2012. 03.20.)		* Dr. Molitorisz Pál: Melyik épületben működött a szarvasi Réthy nyomda? II. rész. In: Szarvas és Vidéke (hetilap) 2005.04.14-ei szám 5. oldal. – digitalizált változat: [http://phoenix.szarvas.hu/szarvas_es_videke/2005/04.14/ap14-5.pdf] (Látogatva: 2012. 03.20.)

-	* Dr. Réthy László (összeáll.): A békés- és aradmegyei Réthy-család történetére vonatkozó adatok. Budapest, 1908.	+	* Dr. Réthy László (összeáll.): A békés- és aradmegyei Réthy-család történetére vonatkozó adatok. Budapest, 1908. - digitalizált változat: [http://europeanalocal.bmk.hu:80/?docId=30360] (Látogatva: 2012.04.01.)

	* Petőcz Károly: Réthy Lipót szarvasi nyomdája. Békéscsaba, 1986.		* Petőcz Károly: Réthy Lipót szarvasi nyomdája. Békéscsaba, 1986.
64. sor:		59. sor:


-	[[Kategória: BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória: ~~Nyomdászat~~]] [[Kategória: ~~Szarvas~~]]	+	[[Kategória: BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória: Szarvas]] [[:Kategória:Nyomdászat\|Nyomdászat]]

Bmoni, 2012. április 4., 10:33-n

2012-04-04T10:33:13Z

←Régebbi változat		A lap 2012. április 4., 10:33-kori változata
64. sor:		64. sor:


-	[[Kategória: BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória: ~~nyomdászat~~]] [[Szarvas]]	+	[[Kategória: BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória: Nyomdászat]] [[Kategória: Szarvas]]

Bmoni, 2012. április 4., 10:32-n

2012-04-04T10:32:42Z

←Régebbi változat		A lap 2012. április 4., 10:32-kori változata
6. sor:		6. sor:
	Lipótot apja bátyjához, Pálhoz hasonlóan – aki orvosnak készült - tudományos pályára szánta, azonban már a mezőberényi evangélikus gimnázium alsóbb osztályait is nehezen végezte el. Miután szülők nélkül maradtak a testvérek, Pál vette át a családfenntartó szerepét, aki öccsét Pestre hívta, s 1833-ban Beimel József könyvnyomdájába adta. A tanulóévek után, 1841 és 1843 között Nyugat-Európát járta körbe, így gyűjtve tapasztalatokat, fejlesztve tovább magát. Visszatérése után a Heckenast-féle nyomdában kezdett dolgozni, ahol többek között Kossuth Pesti Hírlapját is szedte.		Lipótot apja bátyjához, Pálhoz hasonlóan – aki orvosnak készült - tudományos pályára szánta, azonban már a mezőberényi evangélikus gimnázium alsóbb osztályait is nehezen végezte el. Miután szülők nélkül maradtak a testvérek, Pál vette át a családfenntartó szerepét, aki öccsét Pestre hívta, s 1833-ban Beimel József könyvnyomdájába adta. A tanulóévek után, 1841 és 1843 között Nyugat-Európát járta körbe, így gyűjtve tapasztalatokat, fejlesztve tovább magát. Visszatérése után a Heckenast-féle nyomdában kezdett dolgozni, ahol többek között Kossuth Pesti Hírlapját is szedte.

-	Rövidesen a Schlottenbeck nevet Réthyre változtatták a testvérek – hetük közül ekkor már csak hárman voltak életben. Ezzel egy időben a szarvasi nyomda alapítását kérvényezte Lipót, azonban erre csak 1846-ban kapta meg az engedélyt: ''„emlékezetül adjuk ezennel jelentvén mindennek, kit illet, hogy Mi mind Réthy Lipót hívünknek […] megengedőnek tartottuk, […] Békés vármegyében fekvő Szarvas mezővárosban könyvnyomtató intézetet állíthasson és az egyes könyvek nyomtatására bárkinek részére kiadott más különösb kívánságok sérelme nélkül bárminémű könyveket és munkákat nyomtathasson…”'' ~~<small>~~ Szabó ~~Ferenc, Elek László (szerk~~.~~): Békés megye első nyomdásza, Réthy Lipót : dokumentumok, 1844~~-~~1858~~. ~~Békéscsaba : Rózsa Gimn. és Nyomdaip. Szakközépisk. : Kner Ny., 1977 [!1978]. </small>~~ <br>	+	Rövidesen a Schlottenbeck nevet Réthyre változtatták a testvérek – hetük közül ekkor már csak hárman voltak életben. Ezzel egy időben a szarvasi nyomda alapítását kérvényezte Lipót, azonban erre csak 1846-ban kapta meg az engedélyt: ''„emlékezetül adjuk ezennel jelentvén mindennek, kit illet, hogy Mi mind Réthy Lipót hívünknek […] megengedőnek tartottuk, […] Békés vármegyében fekvő Szarvas mezővárosban könyvnyomtató intézetet állíthasson és az egyes könyvek nyomtatására bárkinek részére kiadott más különösb kívánságok sérelme nélkül bárminémű könyveket és munkákat nyomtathasson…”'' (Forrás alfejezet: Szabó F. 21-22.o) <br>
	Ezt követően, 1847. május 17-én beindította Békés vármegye és Szarvas első nyomdája.		Ezt követően, 1847. május 17-én beindította Békés vármegye és Szarvas első nyomdája.

22. sor:		22. sor:

	=== '''''1848-49-es forradalom és szabadságharc''''' ===		=== '''''1848-49-es forradalom és szabadságharc''''' ===
-	''„A forradalom idején a megye (bár nem névleges) központja határozottan Szarvas volt. Innen nyerték a megyei mozgalmak éltető elemüket, a megyei, s országos rendeletek, s forradalmi iratok formájában.”'' ~~<small> Dr. Réthy László~~ (~~összeáll.)~~: ~~A békés- és aradmegyei~~ Réthy~~-család történetére vonatkozó adatok~~. ~~Budapest, 1908~~. ~~</small>~~ <br>	+	Dr. Réthy László az események kapcsán a következőket írja: ''„A forradalom idején a megye (bár nem névleges) központja határozottan Szarvas volt. Innen nyerték a megyei mozgalmak éltető elemüket, a megyei, s országos rendeletek, s forradalmi iratok formájában.”'' (Forrás alfejezet: Réthy L. XIX.3.)<br>
	Ennek köszönhetően március 16-án mintegy 1000 példányban nyomtatták ki Réthy nyomdájában a 12 pontot. Azonban az aktív részvételt a tulajdonos megsínylette a szabadságharc bukása után. Egyrészt állandó zaklatásoknak, ellenőrzéseknek volt kitéve, másrészt a Bach-korszakban kiadványait elkobozták, lefoglalták, harmadrészt politikai fogolyként fél évig börtönben tartották Nagyváradon. Szabadulását követően még hat évig fenntartotta a nyomdát, ugyanakkor az officina röpke, 10 éves működésének mindenképp az 1848-49-es időszak mondható csúcspontjának, hiszen a teljes fennállás alatt kibocsátott 112 kiadványból 42 ekkor készült.		Ennek köszönhetően március 16-án mintegy 1000 példányban nyomtatták ki Réthy nyomdájában a 12 pontot. Azonban az aktív részvételt a tulajdonos megsínylette a szabadságharc bukása után. Egyrészt állandó zaklatásoknak, ellenőrzéseknek volt kitéve, másrészt a Bach-korszakban kiadványait elkobozták, lefoglalták, harmadrészt politikai fogolyként fél évig börtönben tartották Nagyváradon. Szabadulását követően még hat évig fenntartotta a nyomdát, ugyanakkor az officina röpke, 10 éves működésének mindenképp az 1848-49-es időszak mondható csúcspontjának, hiszen a teljes fennállás alatt kibocsátott 112 kiadványból 42 ekkor készült.

64. sor:		64. sor:


-	[[Kategória: BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória: nyomdászat]]	+	[[Kategória: BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória: nyomdászat]] [[Szarvas]]

Bmoni, 2012. április 3., 17:01-n

2012-04-03T17:01:53Z

←Régebbi változat		A lap 2012. április 3., 17:01-kori változata
62. sor:		62. sor:
	== '''Kapcsolódó irodalom''' ==		== '''Kapcsolódó irodalom''' ==
	* Ballóné Mike Ágnes: A szarvasi Réthy nyomda története : 1847-1856 : az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Könyvtártudományi Tanszékére benyujtott [!benyújtott] szakdolgozat. Szeged : [s.n.], 1962.		* Ballóné Mike Ágnes: A szarvasi Réthy nyomda története : 1847-1856 : az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Könyvtártudományi Tanszékére benyujtott [!benyújtott] szakdolgozat. Szeged : [s.n.], 1962.
		+
		+
		+	[[Kategória: BékésWiki szócikkíró verseny 2012]] [[Kategória: nyomdászat]]

←Régebbi változat		A lap 2012. április 5., 18:23-kori változata
6. sor:		6. sor:
	Lipótot apja bátyjához, Pálhoz hasonlóan – aki orvosnak készült - tudományos pályára szánta, azonban már a mezőberényi evangélikus gimnázium alsóbb osztályait is nehezen végezte el. Miután szülők nélkül maradtak a testvérek, Pál vette át a családfenntartó szerepét, aki öccsét Pestre hívta, s 1833-ban Beimel József könyvnyomdájába adta. A tanulóévek után, 1841 és 1843 között Nyugat-Európát járta körbe, így gyűjtve tapasztalatokat, fejlesztve tovább magát. Visszatérése után a Heckenast-féle nyomdában kezdett dolgozni, ahol többek között Kossuth Pesti Hírlapját is szedte.		Lipótot apja bátyjához, Pálhoz hasonlóan – aki orvosnak készült - tudományos pályára szánta, azonban már a mezőberényi evangélikus gimnázium alsóbb osztályait is nehezen végezte el. Miután szülők nélkül maradtak a testvérek, Pál vette át a családfenntartó szerepét, aki öccsét Pestre hívta, s 1833-ban Beimel József könyvnyomdájába adta. A tanulóévek után, 1841 és 1843 között Nyugat-Európát járta körbe, így gyűjtve tapasztalatokat, fejlesztve tovább magát. Visszatérése után a Heckenast-féle nyomdában kezdett dolgozni, ahol többek között Kossuth Pesti Hírlapját is szedte.

-	Rövidesen a ~~Schlottenbeck~~ nevet Réthyre változtatták a testvérek – hetük közül ekkor már csak hárman voltak életben. Ezzel egy időben a szarvasi nyomda alapítását kérvényezte Lipót, azonban erre csak 1846-ban kapta meg az engedélyt: ''„emlékezetül adjuk ezennel jelentvén mindennek, kit illet, hogy Mi mind Réthy Lipót hívünknek […] megengedőnek tartottuk, […] Békés vármegyében fekvő Szarvas mezővárosban könyvnyomtató intézetet állíthasson és az egyes könyvek nyomtatására bárkinek részére kiadott más különösb kívánságok sérelme nélkül bárminémű könyveket és munkákat nyomtathasson…”'' (Forrás alfejezet: Szabó F. 21-22.o) <br>	+	Rövidesen a Schlotterbeck nevet Réthyre változtatták a testvérek – hetük közül ekkor már csak hárman voltak életben. Ezzel egy időben a szarvasi nyomda alapítását kérvényezte Lipót, azonban erre csak 1846-ban kapta meg az engedélyt: ''„emlékezetül adjuk ezennel jelentvén mindennek, kit illet, hogy Mi mind Réthy Lipót hívünknek […] megengedőnek tartottuk, […] Békés vármegyében fekvő Szarvas mezővárosban könyvnyomtató intézetet állíthasson és az egyes könyvek nyomtatására bárkinek részére kiadott más különösb kívánságok sérelme nélkül bárminémű könyveket és munkákat nyomtathasson…”'' (Forrás alfejezet: Szabó F. 21-22.o) <br>
	Ezt követően, 1847. május 17-én beindította Békés vármegye és Szarvas első nyomdája.		Ezt követően, 1847. május 17-én beindította Békés vármegye és Szarvas első nyomdája.


	== '''Szarvasi nyomda''' ==		== '''Szarvasi nyomda''' ==
-	Ekkoriban az Alföldön még nem volt túl sok nyomda, s Szarvas a megye második legnépesebb városának számított.	+	Ekkoriban az Alföldön még nem volt túl sok nyomda, ugyanakkor Szarvas a megye második legnépesebb városának számított.

	Lipót eleinte egy szedősegéddel, később három tanonccal dolgozott, mely arra enged következtetni, hogy maga is tevékenyen részt vett a munkában.		Lipót eleinte egy szedősegéddel, később három tanonccal dolgozott, mely arra enged következtetni, hogy maga is tevékenyen részt vett a munkában.
22. sor:		22. sor:

	=== '''''1848-49-es forradalom és szabadságharc''''' ===		=== '''''1848-49-es forradalom és szabadságharc''''' ===
-	Dr. Réthy László az események kapcsán a következőket írja: ''„A forradalom idején a megye (bár nem névleges) központja határozottan Szarvas volt. Innen nyerték a megyei mozgalmak éltető elemüket, a megyei, s országos rendeletek, s forradalmi iratok formájában.”'' (Forrás alfejezet: Réthy L. XIX.3.)<br>	+	Dr. Réthy László az események kapcsán a következőket írja: ''„A forradalom idején a megye (bár nem névleges) központja határozottan Szarvas volt. Innen nyerték a megyei mozgalmak éltető elemüket, a megyei, s országos rendeletek, s forradalmi iratok formájában.”'' (Forrás alfejezet: Dr. Réthy L. XIX.3.)<br>
	Ennek köszönhetően március 16-án mintegy 1000 példányban nyomtatták ki Réthy nyomdájában a 12 pontot. Azonban az aktív részvételt a tulajdonos megsínylette a szabadságharc bukása után. Egyrészt állandó zaklatásoknak, ellenőrzéseknek volt kitéve, másrészt a Bach-korszakban kiadványait elkobozták, lefoglalták, harmadrészt politikai fogolyként fél évig börtönben tartották Nagyváradon. Szabadulását követően még hat évig fenntartotta a nyomdát, ugyanakkor az officina röpke, 10 éves működésének mindenképp az 1848-49-es időszak mondható csúcspontjának, hiszen a teljes fennállás alatt kibocsátott 112 kiadványból 42 ekkor készült.		Ennek köszönhetően március 16-án mintegy 1000 példányban nyomtatták ki Réthy nyomdájában a 12 pontot. Azonban az aktív részvételt a tulajdonos megsínylette a szabadságharc bukása után. Egyrészt állandó zaklatásoknak, ellenőrzéseknek volt kitéve, másrészt a Bach-korszakban kiadványait elkobozták, lefoglalták, harmadrészt politikai fogolyként fél évig börtönben tartották Nagyváradon. Szabadulását követően még hat évig fenntartotta a nyomdát, ugyanakkor az officina röpke, 10 éves működésének mindenképp az 1848-49-es időszak mondható csúcspontjának, hiszen a teljes fennállás alatt kibocsátott 112 kiadványból 42 ekkor készült.


	=== '''''Az utolsó évek''''' ===		=== '''''Az utolsó évek''''' ===
-	A fogvatartása alatt a nyomda szinte vegetált~~, s visszatérte~~ után is kisebb megrendeléseket kaptak, ~~ráadásul~~ a zaklatások, házkutatások ~~sem~~ maradtak el. Az 1850-es évek közepén azonban Lipót felújította a nyomdát, s 1854-ben gyorssajtót állított fel. A kiadványok tekintetében is bővült a repertoárja: a főként egyházi munkák mellé kalendáriumok, drámák, álmoskönyvek megjelentetése társult.	+	A fogvatartása alatt a nyomda szinte vegetált. Visszatérte után ugyan kisebb megrendeléseket kaptak, a zaklatások, házkutatások nem maradtak el. Az 1850-es évek közepén azonban Lipót felújította a nyomdát, s 1854-ben gyorssajtót állított fel. A kiadványok tekintetében is bővült a repertoárja: a főként egyházi munkák mellé kalendáriumok, drámák, álmoskönyvek megjelentetése társult.

	A nem szűnő zaklatások miatt viszont 1856-ban Gyulára, majd 1858-ban Aradra költözött.		A nem szűnő zaklatások miatt viszont 1856-ban Gyulára, majd 1858-ban Aradra költözött.
40. sor:		40. sor:
	Az Aradra költözést követően 1861-től az induló Alföld című folyóirat nyomdai munkálatait annak megszüntetéséig, 1897-ig ellátta. A kiegyezés idején a nyomdát az Alföld kiadójára, a Bettelheim Testvérekre bízta, s ő maga Budapestre ment, ahol betársult a Leitner és Kunosy nyomdavállalatba. Aradra 1870-ben tért vissza, de ekkor már maga mellé vette fiát, Viktort is, akit 1878-ban üzlettársává tett, így Réthy Lipót és Fia néven működtek tovább.		Az Aradra költözést követően 1861-től az induló Alföld című folyóirat nyomdai munkálatait annak megszüntetéséig, 1897-ig ellátta. A kiegyezés idején a nyomdát az Alföld kiadójára, a Bettelheim Testvérekre bízta, s ő maga Budapestre ment, ahol betársult a Leitner és Kunosy nyomdavállalatba. Aradra 1870-ben tért vissza, de ekkor már maga mellé vette fiát, Viktort is, akit 1878-ban üzlettársává tett, így Réthy Lipót és Fia néven működtek tovább.

-	~~Réthy~~ Lipót a nyomdászi pályájának 70 éves évfordulójának évében 1903-ban, 86 éves korában hunyt el.	+	Lipót a nyomdászi pályájának 70 éves évfordulójának évében 1903-ban, 86 éves korában hunyt el.