Rábai Miklós (1921–1974) - Laptörténet

Jzoltan: + Gyulán utca viseli nevét

2021-04-19T08:26:53Z

+ Gyulán utca viseli nevét

←Régebbi változat		A lap 2021. április 19., 08:26-kori változata
20. sor:		20. sor:

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
		+
	* Békéscsabán [[1976]]-ban '''táncegyüttest''', [[1992]]-ben '''utcát neveztek el''' emlékére.		* Békéscsabán [[1976]]-ban '''táncegyüttest''', [[1992]]-ben '''utcát neveztek el''' emlékére.
		+	* '''Gyulán''' [[1987]] óta '''utca''' viseli a nevét.
	* Munkássága előtt '''néptánckoreográfus-versenyek''' szervezésével tisztelegtek.		* Munkássága előtt '''néptánckoreográfus-versenyek''' szervezésével tisztelegtek.
	* Az '''ecseri művelődési ház''' Rábai Miklós nevét viseli.		* Az '''ecseri művelődési ház''' Rábai Miklós nevét viseli.
45. sor:		47. sor:

	* Alexa Károly: Elhunyt Rábai Miklós. In: Magyar Hírlap, 7. évf. 228. szám (1974. augusztus 19.) 13. p.		* Alexa Károly: Elhunyt Rábai Miklós. In: Magyar Hírlap, 7. évf. 228. szám (1974. augusztus 19.) 13. p.
		+	* Czeglédi Imre: Gyula város utcanevei : közterületi nevek, 1851–2005. Gyula : Városi Önkorm., 2008. 184. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Csonka Katalin: Öröm és üröm. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/08/tancmuveszet-1992-5-6-beliv.pdf Táncművészet, 17. (23.) évf. 5–6. szám (1992) 48. p.] (Látogatva: 2021. 04. 16.)		* Csonka Katalin: Öröm és üröm. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/08/tancmuveszet-1992-5-6-beliv.pdf Táncművészet, 17. (23.) évf. 5–6. szám (1992) 48. p.] (Látogatva: 2021. 04. 16.)
	* Gábor István: Meghalt Rábai Miklós. In: Magyar Nemzet, 30. évf. 194. szám (1974. augusztus 19.) 2. p.		* Gábor István: Meghalt Rábai Miklós. In: Magyar Nemzet, 30. évf. 194. szám (1974. augusztus 19.) 2. p.
60. sor:		63. sor:
	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

		+	* A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* A tüzet éleszteni kell! In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/TolnaMegyeiNepujsag_1971_05/?pg=34&layout=s Tolna Megyei Népújság, 21. évf. 105. szám (1971. május 6.) 5. p.]		* A tüzet éleszteni kell! In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/TolnaMegyeiNepujsag_1971_05/?pg=34&layout=s Tolna Megyei Népújság, 21. évf. 105. szám (1971. május 6.) 5. p.]
	* Földink volt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_04/?pg=228&layout=s Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 90. szám (1995. április 18.) 5. p.]		* Földink volt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_04/?pg=228&layout=s Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 90. szám (1995. április 18.) 5. p.]
	* Földink volt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_08/?pg=196&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 193. szám (1996. augusztus 17–20.) 5. p.]		* Földink volt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_08/?pg=196&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 193. szám (1996. augusztus 17–20.) 5. p.]
-	* ~~Harcabajszú~~ rozmár – rókaszőrű Belmondó. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_1981_04/?pg=144&layout=s Délmagyarország, 71. évf. 93. szám (1981. április 22.) 5. p.]	+	* Gulyás László et al.: A Magyar Állami Népi Együttes. Budapest : Corvina, 1974 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Harcsabajszú rozmár – rókaszőrű Belmondó. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_1981_04/?pg=144&layout=s Délmagyarország, 71. évf. 93. szám (1981. április 22.) 5. p.]
	* Hergyán Péter: Iskolám, egy országos jelentőségű tanáregyénisége Rábai Miklós. Békéscsaba : Hergyán P. : Urbán S., 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Hergyán Péter: Iskolám, egy országos jelentőségű tanáregyénisége Rábai Miklós. Békéscsaba : Hergyán P. : Urbán S., 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Maácz László: Emlékbeszéd Rábai Miklós sírjánál. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/08/tancmuveszet-1994-10-12-beliv.pdf Táncművészet, 25. évf. 1–12. szám (1994) 92–95. p.]		* Maácz László: Emlékbeszéd Rábai Miklós sírjánál. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/08/tancmuveszet-1994-10-12-beliv.pdf Táncművészet, 25. évf. 1–12. szám (1994) 92–95. p.]
		+	* Magyar Állami Népi Együttes. Szerk.: Horváth Vince. Budapest : Corvina, 1961 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Rábai Miklós: Az én ars poeticám. In: [http://epa.oszk.hu/00400/00458/00433/pdf/EPA00458_Korunk_1973_07_1035-1038.pdf Korunk, 32. évf. 7. szám (1973) 1035–1038. p.]		* Rábai Miklós: Az én ars poeticám. In: [http://epa.oszk.hu/00400/00458/00433/pdf/EPA00458_Korunk_1973_07_1035-1038.pdf Korunk, 32. évf. 7. szám (1973) 1035–1038. p.]
	* Vadasi Tibor: Szálljatok fiókáim... : Rábai Miklós portré. Budapest : Hagyományok Háza, 2001		* Vadasi Tibor: Szálljatok fiókáim... : Rábai Miklós portré. Budapest : Hagyományok Háza, 2001

Jzoltan: Kiegészítés

2021-04-18T12:14:10Z

Kiegészítés

←Régebbi változat		A lap 2021. április 18., 12:14-kori változata
7. sor:		7. sor:

	Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. Békéscsabán a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Reálgimnáziumban]] tanult. A szegedi tudományegyetemen '''biológia–kémia szakos tanári diplomát szerzett'''.		Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. Békéscsabán a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Reálgimnáziumban]] tanult. A szegedi tudományegyetemen '''biológia–kémia szakos tanári diplomát szerzett'''.
		+
		+	'''Hunyady Ilonát vette feleségül.''' Rábai klarinétozással, felesége pedig időnként cimbalomjátékával egészítette ki a gimnáziumi táncegyüttes zenekarát.

	53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után '''Budapesten hunyt el [[1974]]. [[augusztus 18.\|augusztus 18]]-án'''. [[1974]]. [[augusztus 28.\|augusztus 28-án]] a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.		53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után '''Budapesten hunyt el [[1974]]. [[augusztus 18.\|augusztus 18]]-án'''. [[1974]]. [[augusztus 28.\|augusztus 28-án]] a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
13. sor:		15. sor:
	Néhány évig, '''[[1945]]-től [[1948]]-ig a békéscsabai gimnáziumban tanított'''. Szabadidejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból '''megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest''', mely [[1947]]-ben Franciaországban is fellépett, [[1948]]-ban pedig [[Gyula\|Gyulán]] megnyerte az országos kulturális verseny első díját.		Néhány évig, '''[[1945]]-től [[1948]]-ig a békéscsabai gimnáziumban tanított'''. Szabadidejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból '''megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest''', mely [[1947]]-ben Franciaországban is fellépett, [[1948]]-ban pedig [[Gyula\|Gyulán]] megnyerte az országos kulturális verseny első díját.

-	'''[[1949]]-től Budapesten, a Testnevelési Főiskola néptánc szakán tanított.''' Emellett '''az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott''' Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ), utóbb a DISZ Központi Együttes '''táncegyüttesét vezette'''. Ekkor már koreográfiákat készített, betanította ~~például~~ a ''Ludas Matyi'' című táncjátékot. '''Később a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd [[1950]]–[[1951]]-től az Állami Népi Együttesnél dolgozott''', melynek 21 éven át koreográfusa, főrendezője, művészeti vezetője, '''[[1971]]-től''' pedig '''igazgatója volt'''. Az együttes első bemutatkozásán (''Ecseri lakodalmas'') korábbi kísérleteit összegezte. Ebben a műsorban alkalmazta először az úgynevezett triós műfaj színpadi kísérletét: az ének-zene-tánckar együttes közreműködését. [[1958]]–[[1961]] között szviteken, zsánerképeken, mese- és történeti játékokon, balladákon és táncdrámákon keresztül létrehozott egy új formát, a népi balettet.	+	'''[[1949]]-től Budapesten, a Testnevelési Főiskola néptánc szakán tanított.''' Emellett '''az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott''' Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ), utóbb a DISZ Központi Együttes '''táncegyüttesét vezette'''. Ekkor már koreográfiákat készített, betanította a ''Ludas Matyi'' című táncjátékot. '''Később a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd [[1950]]–[[1951]]-től az Állami Népi Együttesnél dolgozott''', melynek 21 éven át koreográfusa, főrendezője, művészeti vezetője, '''[[1971]]-től''' pedig '''igazgatója volt'''. Az együttes első bemutatkozásán (''Ecseri lakodalmas'') korábbi kísérleteit összegezte. Ebben a műsorban alkalmazta először az úgynevezett triós műfaj színpadi kísérletét: az ének-zene-tánckar együttes közreműködését. [[1958]]–[[1961]] között szviteken, zsánerképeken, mese- és történeti játékokon, balladákon és táncdrámákon keresztül létrehozott egy új formát, a népi balettet.

-	Rábai Miklós nevéhez a népművészet legősibb forrásait kutató, és azt korszerűvé varázsoló koreográfusi, szcenikusi és rendezői munka fűződik. '''Százötven tánckompozíciót, néptáncfeldolgozást és önálló táncjátékot hívott életre.''' '''Az első magyar népi táncjáték, a ''Kisbojtár'' megalkotója volt.''' Szakértőként és koreográfusként több mozi- és TV-film elkészítésében segédkezett. Vezetésével az Állami Népi Együttes a világ több mint harminc országában, csaknem valamennyi hazai településen fellépett. Elmaradhatatlan vendégszereplői voltak a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Margitszigeti Színpadnak. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült. A Magyar Televízió [[1971]]-ben portréfilmet készített a művésszel ''Egy óra Rábai Miklóssal'' címmel. A Magyar Táncművészek Szövetségénél elnöki pozíciót töltött be.	+	Rábai Miklós nevéhez a népművészet legősibb forrásait kutató, és azt korszerűvé varázsoló koreográfusi, szcenikusi és rendezői munka fűződik. '''Százötven tánckompozíciót, néptáncfeldolgozást és önálló táncjátékot hívott életre.''' '''Az első magyar népi táncjáték, a ''Kisbojtár'' megalkotója volt.''' Szakértőként és koreográfusként több mozi- és TV-film elkészítésében segédkezett. Vezetésével az Állami Népi Együttes a világ több mint harminc országában, csaknem valamennyi hazai településen fellépett. Elmaradhatatlan vendégszereplői voltak a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Margitszigeti Színpadnak. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült. A Magyar Televízió [[1971]]-ben portréfilmet készített a művésszel ''Egy óra Rábai Miklóssal'' címmel. Cikkei a ''Táncművészet'' című folyóiratban jelentek meg. A Magyar Táncművészek Szövetségénél elnöki pozíciót töltött be.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
21. sor:		23. sor:
	* Munkássága előtt '''néptánckoreográfus-versenyek''' szervezésével tisztelegtek.		* Munkássága előtt '''néptánckoreográfus-versenyek''' szervezésével tisztelegtek.
	* Az '''ecseri művelődési ház''' Rábai Miklós nevét viseli.		* Az '''ecseri művelődési ház''' Rábai Miklós nevét viseli.
		+	* A tanulókat hivatott segíteni a '''Rábai Miklós Alapítvány a Néptáncművészetért'''.

	== Díjak, elismerések ==		== Díjak, elismerések ==
31. sor:		34. sor:
	== Koreográfiái ==		== Koreográfiái ==

-	''Ecseri lakodalmas, Este a fonóban, ~~Kállai kettős~~, ~~Üveges tánc~~, ~~Szüreten~~, ~~Pontozó~~, ~~Magyarországi cigánytáncok~~, ~~Huszártánc~~, ~~Békési esték~~, Kalotaszegi leánytánc, Latinca ballada, ~~Kádár Kata~~, ~~Kukoricafosztás~~, ~~Bíró Szép Anna~~, ~~Jóka ördöge~~, ~~Hajnalodik~~, ~~Sarkantyús~~ tánc, Völgységi szvit''	+	''Barcsai szeretője, Békési esték, Bíró Szép Anna, Ecseri lakodalmas, Első szerelem, Este a fonóban, Györgyfalvi legényes, Hajnalodik, Háromugrós, Huszártánc, Jeles napok, Jóka ördöge, Kádár Kata, Kállai kettős, Kalotaszegi leánytánc, Kisbojtár, Kukoricafosztás, Latinca ballada, Magyarországi cigánytáncok, Pontozó, Sarkantyús tánc, Szüreten, Utak, Üveges tánc, Völgységi szvit''

	== Művei ==		== Művei ==
41. sor:		44. sor:
	== Források ==		== Források ==

-	* Alexa Károly: Elhunyt Rábai Miklós. In: Magyar Hírlap, 7. évf. 228. ~~sz.~~ (1974. augusztus 19.) 13. p.	+	* Alexa Károly: Elhunyt Rábai Miklós. In: Magyar Hírlap, 7. évf. 228. szám (1974. augusztus 19.) 13. p.
-	* Csonka Katalin: Öröm és üröm. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/08/tancmuveszet-1992-5-6-beliv.pdf Táncművészet, 17. (23.) évf. ~~5-6~~. szám (1992) 48. p.] (Látogatva: 2021. 04. 16.)	+	* Csonka Katalin: Öröm és üröm. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/08/tancmuveszet-1992-5-6-beliv.pdf Táncművészet, 17. (23.) évf. 5–6. szám (1992) 48. p.] (Látogatva: 2021. 04. 16.)
-	* Gábor István: Meghalt Rábai Miklós. In: Magyar Nemzet, 30. évf. 194. ~~sz.~~ (1974. augusztus 19.) 2. p.	+	* Gábor István: Meghalt Rábai Miklós. In: Magyar Nemzet, 30. évf. 194. szám (1974. augusztus 19.) 2. p.
-	* Illés Jenő: Rábai Miklós öröksége. In: Filmvilág, 17. évf. 19. ~~sz.~~ (1974.) 31. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Illés Jenő: Rábai Miklós öröksége. In: Filmvilág, 17. évf. 19. szám (1974) 31. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Körtvélyes Géza: Búcsú Rábai Miklóstól. In: Muzsika, 17. évf. 11. ~~sz.~~ (1974.) 43–44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Körtvélyes Géza: Búcsú Rábai Miklóstól. In: Muzsika, 17. évf. 11. szám (1974) 43–44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Krónika. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/09/tancmuveszet-1955-4-beliv.pdf Táncművészet, 5. évf. 4. szám (1955. április 1.) 191. p.] (Látogatva: 2021. 04. 16.)		* Krónika. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/09/tancmuveszet-1955-4-beliv.pdf Táncművészet, 5. évf. 4. szám (1955. április 1.) 191. p.] (Látogatva: 2021. 04. 16.)
	* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 633. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 633. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* „Összetenném a kezemet...” In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1992_10/?pg=92&layout=s Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 238. szám (1992. október 8.) 5. p.] (Látogatva: 2021. 04. 16.)		* „Összetenném a kezemet...” In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1992_10/?pg=92&layout=s Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 238. szám (1992. október 8.) 5. p.] (Látogatva: 2021. 04. 16.)
-	* Papp János: Rábai Miklósnál. In: Békési Élet, 7. évf. 3. ~~sz.~~ (1972.) 436–442. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Papp János: Rábai Miklósnál. In: Békési Élet, 7. évf. 3. szám (1972) 436–442. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Rábai Miklós Alapítvány a Néptáncművészetért. In: [http://mte.eu/szervezet/intezmeny/egyuttmukodo-partnereink/ Magyar Táncművészeti Egyetem honlapja] (Látogatva: 2021. 04. 18.)
	* Rábai Miklós Művelődési és Közösségi Ház, Könyvtár. In: [https://ecser.hu/aktualis/anyag.php?id=3729 Ecser.hu] (Látogatva: 2021. 04. 16.)		* Rábai Miklós Művelődési és Közösségi Ház, Könyvtár. In: [https://ecser.hu/aktualis/anyag.php?id=3729 Ecser.hu] (Látogatva: 2021. 04. 16.)
	* Szerdán temetik Rábai Miklóst. In: Magyar Nemzet, 30. évf. 197. szám (1974. augusztus 24.) 4. p.		* Szerdán temetik Rábai Miklóst. In: Magyar Nemzet, 30. évf. 197. szám (1974. augusztus 24.) 4. p.
		+	* Varga Józsefné: Rábai Miklós élő öröksége. Budapest : Planétás, 1997. 18–24. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
59. sor:		64. sor:
	* Földink volt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_08/?pg=196&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 193. szám (1996. augusztus 17–20.) 5. p.]		* Földink volt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_08/?pg=196&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 193. szám (1996. augusztus 17–20.) 5. p.]
	* Harcabajszú rozmár – rókaszőrű Belmondó. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_1981_04/?pg=144&layout=s Délmagyarország, 71. évf. 93. szám (1981. április 22.) 5. p.]		* Harcabajszú rozmár – rókaszőrű Belmondó. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_1981_04/?pg=144&layout=s Délmagyarország, 71. évf. 93. szám (1981. április 22.) 5. p.]
		+	* Hergyán Péter: Iskolám, egy országos jelentőségű tanáregyénisége Rábai Miklós. Békéscsaba : Hergyán P. : Urbán S., 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Maácz László: Emlékbeszéd Rábai Miklós sírjánál. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/08/tancmuveszet-1994-10-12-beliv.pdf Táncművészet, 25. évf. 1–12. szám (1994) 92–95. p.]		* Maácz László: Emlékbeszéd Rábai Miklós sírjánál. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/08/tancmuveszet-1994-10-12-beliv.pdf Táncművészet, 25. évf. 1–12. szám (1994) 92–95. p.]
	* Rábai Miklós: Az én ars poeticám. In: [http://epa.oszk.hu/00400/00458/00433/pdf/EPA00458_Korunk_1973_07_1035-1038.pdf Korunk, 32. évf. 7. szám (1973) 1035–1038. p.]		* Rábai Miklós: Az én ars poeticám. In: [http://epa.oszk.hu/00400/00458/00433/pdf/EPA00458_Korunk_1973_07_1035-1038.pdf Korunk, 32. évf. 7. szám (1973) 1035–1038. p.]

Jzoltan: Kiegészítés

2021-04-16T13:19:52Z

Kiegészítés

←Régebbi változat		A lap 2021. április 16., 13:19-kori változata
3. sor:		3. sor:
	koreográfus		koreográfus

-	== Élete~~, munkássága~~ ==	+	== Élete ==
-	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1921]]. [[április 18.\|április 18]]-án.''' Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. A szegedi tudományegyetemen szerzett biológia–kémia szakos tanári diplomát. Néhány évig, '''[[1945]]-től [[1948]]-ig a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|békéscsabai gimnáziumban]] tanított'''. Szabad idejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból '''megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest''', amely [[1948]]-ban az országos kulturális versenyen első díjat nyert.	+	Rábai Miklós '''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1921]]. [[április 18.\|április 18]]-án.'''

-	~~'''[[1949]]-től Budapesten tanított~~ a ~~Testnevelési Főiskola~~ néptánc ~~szakán.''' Továbbá '''az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott MEFESZ''' (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége~~, ~~utóbb~~ a ~~DISZ Központi Együttes) '''táncegyüttest vezette'''. Már ekkor készített koreográfiákat~~, ~~betanította~~ a ~~''Ludas Matyi'' című táncjátékot~~. ~~'''Később~~ a ~~Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd~~ [[~~1950~~]]~~-től az Állami Népi Együttesnél működött~~'''~~, melynek 21 éven át koreográfusa, főrendezője, művészeti vezetője,~~ '''[[1971]]-től''' pedig '''igazgatója volt'''. Az együttes első bemutatkozásán – Ecseri lakodalmas – korábbi kísérleteit összegezte. E műsorban alkalmazta először az ún. triós műfaj színpadi kísérletét: az ének-zene-tánckar együttes közreműködését. [[1958]]–[[1961]] között szviteken, zsánerképeken, mese-és történeti játékokon, balladákon és táncdrámákon keresztül egy új formát, a népi balettet alakította ki.	+	Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. Békéscsabán a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rudolf Reálgimnáziumban]] tanult. A szegedi tudományegyetemen '''biológia–kémia szakos tanári diplomát szerzett'''.

-	~~Nevéhez a népművészet legősibb forrásait kutató és azt korszerűvé varázsoló koreográfusi~~, ~~szcenikusi és rendezői munka fűződik.~~ '''~~Másfél száz tánckompozíciót, néptáncfeldolgozást és önálló táncjátékot hívott életre~~.''' '''Az első magyar népi táncjáték – a Kisbojtár – megalkotója volt.''' Sok mozi- és TV-film elkészítésében segédkezett szakértőként és koreográfusként. Az általa vezetett Állami Népi Együttes fellépett a világ több mint harminc országában. Elmaradhatatlan vendégszereplői voltak a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Margitszigeti Színpadnak. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült. A Magyar Televízió [[~~1971~~]]-~~ben portréfilmet készített a művésszel~~ ''~~Egy óra Rábai Miklóssal~~'~~' címmel~~. ~~'''~~[[~~1952~~]]~~-ben Kossuth-díjjal,~~ [[~~1967]]~~-~~ben Érdemes Művész címmel, [[1973~~]]~~-ban SZOT-díjjal tüntették ki~~.	+	53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után '''Budapesten hunyt el [[1974]]. [[augusztus 18.\|augusztus 18]]-án'''. [[1974]]. [[augusztus 28.\|augusztus 28-án]] a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

-	~~53 éves korában~~, ~~hosszan tartó súlyos betegség után~~ '''~~Budapesten hunyt el~~ [[~~1974~~]]. [[~~augusztus 18.\|augusztus 18~~]]-án'''.	+	== Munkássága ==
		+	Néhány évig, '''[[1945]]-től [[1948]]-ig a békéscsabai gimnáziumban tanított'''. Szabadidejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból '''megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest''', mely [[1947]]-ben Franciaországban is fellépett, [[1948]]-ban pedig [[Gyula\|Gyulán]] megnyerte az országos kulturális verseny első díját.

-	Békéscsabán [[1992]]-ben '''utcát neveztek el''' emlékére.	+	'''[[1949]]-től Budapesten, a Testnevelési Főiskola néptánc szakán tanított.''' Emellett '''az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott''' Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ), utóbb a DISZ Központi Együttes '''táncegyüttesét vezette'''. Ekkor már koreográfiákat készített, betanította például a ''Ludas Matyi'' című táncjátékot. '''Később a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd [[1950]]–[[1951]]-től az Állami Népi Együttesnél dolgozott''', melynek 21 éven át koreográfusa, főrendezője, művészeti vezetője, '''[[1971]]-től''' pedig '''igazgatója volt'''. Az együttes első bemutatkozásán (''Ecseri lakodalmas'') korábbi kísérleteit összegezte. Ebben a műsorban alkalmazta először az úgynevezett triós műfaj színpadi kísérletét: az ének-zene-tánckar együttes közreműködését. [[1958]]–[[1961]] között szviteken, zsánerképeken, mese- és történeti játékokon, balladákon és táncdrámákon keresztül létrehozott egy új formát, a népi balettet.
		+
		+	Rábai Miklós nevéhez a népművészet legősibb forrásait kutató, és azt korszerűvé varázsoló koreográfusi, szcenikusi és rendezői munka fűződik. '''Százötven tánckompozíciót, néptáncfeldolgozást és önálló táncjátékot hívott életre.''' '''Az első magyar népi táncjáték, a ''Kisbojtár'' megalkotója volt.''' Szakértőként és koreográfusként több mozi- és TV-film elkészítésében segédkezett. Vezetésével az Állami Népi Együttes a világ több mint harminc országában, csaknem valamennyi hazai településen fellépett. Elmaradhatatlan vendégszereplői voltak a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Margitszigeti Színpadnak. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült. A Magyar Televízió [[1971]]-ben portréfilmet készített a művésszel ''Egy óra Rábai Miklóssal'' címmel. A Magyar Táncművészek Szövetségénél elnöki pozíciót töltött be.
		+
		+	== Emlékezete ==
		+	* Békéscsabán [[1976]]-ban '''táncegyüttest''', [[1992]]-ben '''utcát neveztek el''' emlékére.
		+	* Munkássága előtt '''néptánckoreográfus-versenyek''' szervezésével tisztelegtek.
		+	* Az '''ecseri művelődési ház''' Rábai Miklós nevét viseli.
		+
		+	== Díjak, elismerések ==
		+
		+	* Kossuth-díj (1952)
		+	* Munka Érdemrend (1955)
		+	* Érdemes művész cím (1967)
		+	* SZOT-díj (1973)

	== Koreográfiái ==		== Koreográfiái ==
27. sor:		42. sor:

	* Alexa Károly: Elhunyt Rábai Miklós. In: Magyar Hírlap, 7. évf. 228. sz. (1974. augusztus 19.) 13. p.		* Alexa Károly: Elhunyt Rábai Miklós. In: Magyar Hírlap, 7. évf. 228. sz. (1974. augusztus 19.) 13. p.
		+	* Csonka Katalin: Öröm és üröm. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/08/tancmuveszet-1992-5-6-beliv.pdf Táncművészet, 17. (23.) évf. 5-6. szám (1992) 48. p.] (Látogatva: 2021. 04. 16.)
	* Gábor István: Meghalt Rábai Miklós. In: Magyar Nemzet, 30. évf. 194. sz. (1974. augusztus 19.) 2. p.		* Gábor István: Meghalt Rábai Miklós. In: Magyar Nemzet, 30. évf. 194. sz. (1974. augusztus 19.) 2. p.
-	* Illés Jenő: Rábai Miklós öröksége. In: Filmvilág, 17. évf. 19. sz. (1974.) 31. p.	+	* Illés Jenő: Rábai Miklós öröksége. In: Filmvilág, 17. évf. 19. sz. (1974.) 31. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Körtvélyes Géza: Búcsú Rábai Miklóstól. In: Muzsika, 17. évf. 11. sz. (1974.) 43–44. p.	+	* Körtvélyes Géza: Búcsú Rábai Miklóstól. In: Muzsika, 17. évf. 11. sz. (1974.) 43–44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 633. p.	+	* Krónika. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/09/tancmuveszet-1955-4-beliv.pdf Táncművészet, 5. évf. 4. szám (1955. április 1.) 191. p.] (Látogatva: 2021. 04. 16.)
-	* Papp János: Rábai Miklósnál. In: Békési Élet, 7. évf. 3. sz. (1972.) 436–442. p.	+	* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 633. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* „Összetenném a kezemet...” In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1992_10/?pg=92&layout=s Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 238. szám (1992. október 8.) 5. p.] (Látogatva: 2021. 04. 16.)
		+	* Papp János: Rábai Miklósnál. In: Békési Élet, 7. évf. 3. sz. (1972.) 436–442. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Rábai Miklós Művelődési és Közösségi Ház, Könyvtár. In: [https://ecser.hu/aktualis/anyag.php?id=3729 Ecser.hu] (Látogatva: 2021. 04. 16.)
		+	* Szerdán temetik Rábai Miklóst. In: Magyar Nemzet, 30. évf. 197. szám (1974. augusztus 24.) 4. p.
		+
		+	== Kapcsolódó irodalom ==
		+
		+	* A tüzet éleszteni kell! In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/TolnaMegyeiNepujsag_1971_05/?pg=34&layout=s Tolna Megyei Népújság, 21. évf. 105. szám (1971. május 6.) 5. p.]
		+	* Földink volt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1995_04/?pg=228&layout=s Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 90. szám (1995. április 18.) 5. p.]
		+	* Földink volt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_08/?pg=196&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 193. szám (1996. augusztus 17–20.) 5. p.]
		+	* Harcabajszú rozmár – rókaszőrű Belmondó. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_1981_04/?pg=144&layout=s Délmagyarország, 71. évf. 93. szám (1981. április 22.) 5. p.]
		+	* Maácz László: Emlékbeszéd Rábai Miklós sírjánál. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/08/tancmuveszet-1994-10-12-beliv.pdf Táncművészet, 25. évf. 1–12. szám (1994) 92–95. p.]
		+	* Rábai Miklós: Az én ars poeticám. In: [http://epa.oszk.hu/00400/00458/00433/pdf/EPA00458_Korunk_1973_07_1035-1038.pdf Korunk, 32. évf. 7. szám (1973) 1035–1038. p.]
		+	* Vadasi Tibor: Szálljatok fiókáim... : Rábai Miklós portré. Budapest : Hagyományok Háza, 2001
		+	* Várady Gyula: Rábai Miklós emlékezete. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/09/tancmuveszet-1979-8-beliv.pdf Táncművészet, 4. (10.) évf. 8. szám (1979) 27–31. p.]
		+	* Vojnich Iván: Rábai Miklós és az Állami Együttes. In: [http://tancmuveszet.hu/wp-content/uploads/2016/09/tancmuveszet-1955-4-beliv.pdf Táncművészet, 5. évf. 4. szám (1955) 145–146. p.]
		+
		+	== Külső hivatkozás ==
		+
		+	* Rábai Miklós. In: [https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz22/5.html Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk.: Székely György. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994]

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
		+	[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
	[[Kategória:Pedagógusok]]		[[Kategória:Pedagógusok]]
	[[Kategória:Kossuth-díjasok]]		[[Kategória:Kossuth-díjasok]]

Jzoltan: + Kossuth-díjasok kategória

2021-03-23T08:45:36Z

+ Kossuth-díjasok kategória

←Régebbi változat		A lap 2021. március 23., 08:45-kori változata
26. sor:		26. sor:
	== Források ==		== Források ==

-	* Alexa Károly: Elhunyt Rábai Miklós. In: Magyar Hírlap. 7. évf. 228. sz. (1974. augusztus 19.) 13. p.	+	* Alexa Károly: Elhunyt Rábai Miklós. In: Magyar Hírlap, 7. évf. 228. sz. (1974. augusztus 19.) 13. p.
-	* Gábor István: Meghalt Rábai Miklós. In: Magyar Nemzet. 30. évf. 194. sz. (1974. augusztus 19.) 2. p.	+	* Gábor István: Meghalt Rábai Miklós. In: Magyar Nemzet, 30. évf. 194. sz. (1974. augusztus 19.) 2. p.
-	* Illés Jenő: Rábai Miklós öröksége. In: Filmvilág. 17. évf. 19. sz. (1974.) 31. p.	+	* Illés Jenő: Rábai Miklós öröksége. In: Filmvilág, 17. évf. 19. sz. (1974.) 31. p.
-	* Körtvélyes Géza: Búcsú Rábai Miklóstól. In: Muzsika. 17. évf. 11. sz. (1974.) 43–44. p.	+	* Körtvélyes Géza: Búcsú Rábai Miklóstól. In: Muzsika, 17. évf. 11. sz. (1974.) 43–44. p.
	* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 633. p.		* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 633. p.
-	* Papp János: Rábai Miklósnál. In: Békési Élet. 7. évf. 3. sz. (1972.) 436–442. p.	+	* Papp János: Rábai Miklósnál. In: Békési Élet, 7. évf. 3. sz. (1972.) 436–442. p.

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Pedagógusok]]		[[Kategória:Pedagógusok]]
		+	[[Kategória:Kossuth-díjasok]]

Jzoltan: Rábai Miklós (1921-1974) lapot átneveztem Rábai Miklós (1921–1974) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-17T07:50:50Z

Rábai Miklós (1921-1974) lapot átneveztem Rábai Miklós (1921–1974) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 17., 07:50-kori változata

Jzoltan: Kép feltöltése

2021-03-17T07:44:38Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 17., 07:44-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Rabai Miklos fortepan 106567.jpg\|bélyegkép\|300px\|Rábai Miklós (1964)]]
		+	[[Fájl:Rabai Miklos sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Farkasréti temetőben]]
	koreográfus		koreográfus

	== Élete, munkássága ==		== Élete, munkássága ==
-	~~[[Fájl:Rabai Miklos sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Farkasréti temetőben.]]~~
	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1921]]. [[április 18.\|április 18]]-án.''' Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. A szegedi tudományegyetemen szerzett biológia–kémia szakos tanári diplomát. Néhány évig, '''[[1945]]-től [[1948]]-ig a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|békéscsabai gimnáziumban]] tanított'''. Szabad idejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból '''megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest''', amely [[1948]]-ban az országos kulturális versenyen első díjat nyert.		'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1921]]. [[április 18.\|április 18]]-án.''' Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. A szegedi tudományegyetemen szerzett biológia–kémia szakos tanári diplomát. Néhány évig, '''[[1945]]-től [[1948]]-ig a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|békéscsabai gimnáziumban]] tanított'''. Szabad idejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból '''megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest''', amely [[1948]]-ban az országos kulturális versenyen első díjat nyert.

Jzoltan: Korrekció

2021-03-17T07:16:00Z

Korrekció

←Régebbi változat		A lap 2021. március 17., 07:16-kori változata
1. sor:		1. sor:
	koreográfus		koreográfus
		+
		+	== Élete, munkássága ==
	[[Fájl:Rabai Miklos sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Farkasréti temetőben.]]		[[Fájl:Rabai Miklos sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Farkasréti temetőben.]]
-	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1921]]. [[április 18.\|április 18]]-án.''' Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. A szegedi tudományegyetemen szerzett ~~biológia-kémia~~ szakos tanári diplomát. Néhány évig, '''[[1945]]-től [[1948]]-ig a békéscsabai gimnáziumban tanított'''. Szabad idejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból '''megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest''', amely [[1948]]-ban az országos kulturális versenyen első díjat nyert.	+	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1921]]. [[április 18.\|április 18]]-án.''' Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. A szegedi tudományegyetemen szerzett biológia–kémia szakos tanári diplomát. Néhány évig, '''[[1945]]-től [[1948]]-ig a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|békéscsabai gimnáziumban]] tanított'''. Szabad idejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból '''megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest''', amely [[1948]]-ban az országos kulturális versenyen első díjat nyert.
		+
		+	'''[[1949]]-től Budapesten tanított a Testnevelési Főiskola néptánc szakán.''' Továbbá '''az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott MEFESZ''' (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, utóbb a DISZ Központi Együttes) '''táncegyüttest vezette'''. Már ekkor készített koreográfiákat, betanította a ''Ludas Matyi'' című táncjátékot. '''Később a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd [[1950]]-től az Állami Népi Együttesnél működött''', melynek 21 éven át koreográfusa, főrendezője, művészeti vezetője, '''[[1971]]-től''' pedig '''igazgatója volt'''. Az együttes első bemutatkozásán – Ecseri lakodalmas – korábbi kísérleteit összegezte. E műsorban alkalmazta először az ún. triós műfaj színpadi kísérletét: az ének-zene-tánckar együttes közreműködését. [[1958]]–[[1961]] között szviteken, zsánerképeken, mese-és történeti játékokon, balladákon és táncdrámákon keresztül egy új formát, a népi balettet alakította ki.

-	~~'''[[1949]]-től Budapesten tanított~~ a ~~Testnevelési Főiskola néptánc szakán~~.''' ~~Továbbá~~ '''~~vezette az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott MEFESZ~~''' ~~(Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, utóbb~~ a ~~DISZ Központi Együttes) '''táncegyüttest~~'''. ~~Már ekkor készített koreográfiákat, betanította~~ a ~~Ludas Matyi című táncjátékot~~. ~~'''Később~~ a ~~Színház-~~ és ~~Filmművészeti Főiskolán tanított, majd~~ [[~~1950~~]]-~~től az Állami Népi Együttesnél működött~~'''~~, melynek 21 éven át koreográfusa, főrendezője, művészeti vezetője,~~ '''[[~~1971~~]]-~~től''' pedig '''igazgatója volt'''. Az együttes első bemutatkozásán~~ - ~~Ecseri lakodalmas-korábbi kísérleteit összegezte. E műsorban alkalmazta először az ún. triós műfaj színpadi kísérletét: az ének-zene-tánckar együttes közreműködését.~~ [[~~1958~~]]-[[~~1961~~]] ~~között szviteken, zsánerképeken, mese~~-~~és történeti játékokon, balladákon és táncdrámákon keresztül egy új formát, a népi balettet alakította~~ ki.	+	Nevéhez a népművészet legősibb forrásait kutató és azt korszerűvé varázsoló koreográfusi, szcenikusi és rendezői munka fűződik. '''Másfél száz tánckompozíciót, néptáncfeldolgozást és önálló táncjátékot hívott életre.''' '''Az első magyar népi táncjáték – a Kisbojtár – megalkotója volt.''' Sok mozi- és TV-film elkészítésében segédkezett szakértőként és koreográfusként. Az általa vezetett Állami Népi Együttes fellépett a világ több mint harminc országában. Elmaradhatatlan vendégszereplői voltak a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Margitszigeti Színpadnak. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült. A Magyar Televízió [[1971]]-ben portréfilmet készített a művésszel ''Egy óra Rábai Miklóssal'' címmel. '''[[1952]]-ben Kossuth-díjjal, [[1967]]-ben Érdemes Művész címmel, [[1973]]-ban SZOT-díjjal tüntették ki.

-	Nevéhez a népművészet legősibb forrásait kutató és azt korszerűvé varázsoló koreográfusi, szcenikusi és rendezői munka fűződik. '''Másfél száz tánckompozíciót, néptáncfeldolgozást és önálló táncjátékot hívott életre.''' '''Az első magyar népi táncjáték - a Kisbojtár - megalkotója volt.''' Sok mozi- és TV-film elkészítésében segédkezett szakértőként és koreográfusként. Az általa vezetett Állami Népi Együttes fellépett a világ több mint harminc országában. Elmaradhatatlan vendégszereplői voltak a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Margitszigeti Színpadnak. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült. A Magyar Televízió [[1971]]-ben portréfilmet készített a művésszel Egy óra Rábai Miklóssal címmel. '''[[1952]]-ben Kossuth-díjjal, [[1967]]-ben Érdemes Művész címmel, [[1973]]-ban SZOT-díjjal tüntették ki.	+	53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után '''Budapesten hunyt el [[1974]]. [[augusztus 18.\|augusztus 18]]-án'''.
-	53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után Budapesten hunyt el [[1974]]. [[augusztus 18.\|augusztus 18]]-án.'''	+

-	Békéscsabán [[1992]]-ben utcát neveztek el emlékére.	+	Békéscsabán [[1992]]-ben '''utcát neveztek el''' emlékére.

	== Koreográfiái ==		== Koreográfiái ==

-	Ecseri lakodalmas, Este a fonóban, Kállai kettős, Üveges tánc, Szüreten, Pontozó, Magyarországi cigánytáncok, Huszártánc, Békési	+	''Ecseri lakodalmas, Este a fonóban, Kállai kettős, Üveges tánc, Szüreten, Pontozó, Magyarországi cigánytáncok, Huszártánc, Békési esték, Kalotaszegi leánytánc, Latinca ballada, Kádár Kata, Kukoricafosztás, Bíró Szép Anna, Jóka ördöge, Hajnalodik, Sarkantyús tánc, Völgységi szvit''
-	esték, Kalotaszegi leánytánc, Latinca ballada, Kádár Kata, Kukoricafosztás, Bíró Szép Anna, Jóka ördöge, Hajnalodik, Sarkantyús	+
-	tánc, Völgységi szvit	+

	== Művei ==		== Művei ==

-	* Három ugrós. ~~Bp. 1953.~~ Művelt Nép. p~~. 30~~.	+	* Három ugrós. Budapest : Művelt Nép, 1953. 30 p.
-	* Szatmári táncok. ~~Bp. 1954.~~ Művelt Nép. p~~. 87~~.	+	* Szatmári táncok. Budapest : Művelt Nép, 1954. 87 p.
-	* Kállai kettős. ~~Bp.~~ 1959. ~~Gondolat.~~ p~~. 67~~.	+	* Kállai kettős. Budapest : Gondolat, 1959. 67 p.

-	== ~~Kapcsolódó irodalom~~ ==	+	== Források ==

-	* Alexa Károly: Elhunyt Rábai Miklós. In: Magyar Hírlap. 7. évf. (1974. augusztus 19.) ~~228. sz~~. p~~. 13~~.	+	* Alexa Károly: Elhunyt Rábai Miklós. In: Magyar Hírlap. 7. évf. 228. sz. (1974. augusztus 19.) 13. p.
-	* Gábor István: Meghalt Rábai Miklós. In: Magyar Nemzet. 30. évf. (1974. augusztus 19.) ~~194. sz~~. p~~. 2~~.	+	* Gábor István: Meghalt Rábai Miklós. In: Magyar Nemzet. 30. évf. 194. sz. (1974. augusztus 19.) 2. p.
-	* Illés Jenő: Rábai Miklós öröksége. In: Filmvilág. 17. évf. ~~(1974.)~~ 19. sz. p. 31.	+	* Illés Jenő: Rábai Miklós öröksége. In: Filmvilág. 17. évf. 19. sz. (1974.) 31. p.
-	* Körtvélyes Géza: Búcsú Rábai Miklóstól. In: Muzsika. 17. évf. ~~(1974.)~~ 11. sz~~. p. 43-44.~~	+	* Körtvélyes Géza: Búcsú Rábai Miklóstól. In: Muzsika. 17. évf. 11. sz. (1974.) 43–44. p.
-	* Körtvélyes Géza: Búcsú Rábai Miklóstól. In: Muzsika. 17. évf. (1974.) ~~11. sz~~. p. ~~43. (Kép)~~	+	* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 633. p.
-	* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest: Akadémiai K., 1981~~. p~~. 633.	+	* Papp János: Rábai Miklósnál. In: Békési Élet. 7. évf. 3. sz. (1972.) 436–442. p.
-	* Papp János: Rábai Miklósnál. In: Békési Élet. 7. évf. ~~(1972.)~~ 3. sz~~. p. 436-442.~~	+
-	* Papp János: Rábai Miklósnál. In: Békési Élet. 7. évf. (1972.) ~~3. sz~~. p. ~~436. (Kép)~~	+

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
		+	[[Kategória:Pedagógusok]]

Ker0: képkorrekció

2020-05-25T19:17:41Z

képkorrekció

←Régebbi változat		A lap 2020. május 25., 19:17-kori változata
1. sor:		1. sor:
	koreográfus		koreográfus
-		+	[[Fájl:Rabai Miklos sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Farkasréti temetőben.]]
	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1921]]. [[április 18.\|április 18]]-án.''' Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. A szegedi tudományegyetemen szerzett biológia-kémia szakos tanári diplomát. Néhány évig, '''[[1945]]-től [[1948]]-ig a békéscsabai gimnáziumban tanított'''. Szabad idejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból '''megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest''', amely [[1948]]-ban az országos kulturális versenyen első díjat nyert.		'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1921]]. [[április 18.\|április 18]]-án.''' Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. A szegedi tudományegyetemen szerzett biológia-kémia szakos tanári diplomát. Néhány évig, '''[[1945]]-től [[1948]]-ig a békéscsabai gimnáziumban tanított'''. Szabad idejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból '''megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest''', amely [[1948]]-ban az országos kulturális versenyen első díjat nyert.

6. sor:		6. sor:

	Nevéhez a népművészet legősibb forrásait kutató és azt korszerűvé varázsoló koreográfusi, szcenikusi és rendezői munka fűződik. '''Másfél száz tánckompozíciót, néptáncfeldolgozást és önálló táncjátékot hívott életre.''' '''Az első magyar népi táncjáték - a Kisbojtár - megalkotója volt.''' Sok mozi- és TV-film elkészítésében segédkezett szakértőként és koreográfusként. Az általa vezetett Állami Népi Együttes fellépett a világ több mint harminc országában. Elmaradhatatlan vendégszereplői voltak a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Margitszigeti Színpadnak. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült. A Magyar Televízió [[1971]]-ben portréfilmet készített a művésszel Egy óra Rábai Miklóssal címmel. '''[[1952]]-ben Kossuth-díjjal, [[1967]]-ben Érdemes Művész címmel, [[1973]]-ban SZOT-díjjal tüntették ki.		Nevéhez a népművészet legősibb forrásait kutató és azt korszerűvé varázsoló koreográfusi, szcenikusi és rendezői munka fűződik. '''Másfél száz tánckompozíciót, néptáncfeldolgozást és önálló táncjátékot hívott életre.''' '''Az első magyar népi táncjáték - a Kisbojtár - megalkotója volt.''' Sok mozi- és TV-film elkészítésében segédkezett szakértőként és koreográfusként. Az általa vezetett Állami Népi Együttes fellépett a világ több mint harminc országában. Elmaradhatatlan vendégszereplői voltak a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Margitszigeti Színpadnak. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült. A Magyar Televízió [[1971]]-ben portréfilmet készített a művésszel Egy óra Rábai Miklóssal címmel. '''[[1952]]-ben Kossuth-díjjal, [[1967]]-ben Érdemes Művész címmel, [[1973]]-ban SZOT-díjjal tüntették ki.
-	~~[[Fájl:Rabai Miklos sirja.JPG\|bélyegkép\|Sírja a Farkasréti temetőben.]]~~ 53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után Budapesten hunyt el [[1974]]. [[augusztus 18.\|augusztus 18]]-án.'''	+	53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után Budapesten hunyt el [[1974]]. [[augusztus 18.\|augusztus 18]]-án.'''

	Békéscsabán [[1992]]-ben utcát neveztek el emlékére.		Békéscsabán [[1992]]-ben utcát neveztek el emlékére.

Gmari: kép beillesztése

2020-05-25T15:14:49Z

kép beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2020. május 25., 15:14-kori változata
5. sor:		5. sor:
	'''[[1949]]-től Budapesten tanított a Testnevelési Főiskola néptánc szakán.''' Továbbá '''vezette az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott MEFESZ''' (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, utóbb a DISZ Központi Együttes) '''táncegyüttest'''. Már ekkor készített koreográfiákat, betanította a Ludas Matyi című táncjátékot. '''Később a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd [[1950]]-től az Állami Népi Együttesnél működött''', melynek 21 éven át koreográfusa, főrendezője, művészeti vezetője, '''[[1971]]-től''' pedig '''igazgatója volt'''. Az együttes első bemutatkozásán - Ecseri lakodalmas-korábbi kísérleteit összegezte. E műsorban alkalmazta először az ún. triós műfaj színpadi kísérletét: az ének-zene-tánckar együttes közreműködését. [[1958]]-[[1961]] között szviteken, zsánerképeken, mese-és történeti játékokon, balladákon és táncdrámákon keresztül egy új formát, a népi balettet alakította ki.		'''[[1949]]-től Budapesten tanított a Testnevelési Főiskola néptánc szakán.''' Továbbá '''vezette az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott MEFESZ''' (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, utóbb a DISZ Központi Együttes) '''táncegyüttest'''. Már ekkor készített koreográfiákat, betanította a Ludas Matyi című táncjátékot. '''Később a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd [[1950]]-től az Állami Népi Együttesnél működött''', melynek 21 éven át koreográfusa, főrendezője, művészeti vezetője, '''[[1971]]-től''' pedig '''igazgatója volt'''. Az együttes első bemutatkozásán - Ecseri lakodalmas-korábbi kísérleteit összegezte. E műsorban alkalmazta először az ún. triós műfaj színpadi kísérletét: az ének-zene-tánckar együttes közreműködését. [[1958]]-[[1961]] között szviteken, zsánerképeken, mese-és történeti játékokon, balladákon és táncdrámákon keresztül egy új formát, a népi balettet alakította ki.

-	Nevéhez a népművészet legősibb forrásait kutató és azt korszerűvé varázsoló koreográfusi, szcenikusi és rendezői munka fűződik. '''Másfél száz tánckompozíciót, néptáncfeldolgozást és önálló táncjátékot hívott életre.''' '''Az első magyar népi táncjáték - a Kisbojtár - megalkotója volt.''' Sok mozi- és TV-film elkészítésében segédkezett szakértőként és koreográfusként. Az általa vezetett Állami Népi Együttes fellépett a világ több mint harminc országában. Elmaradhatatlan vendégszereplői voltak a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Margitszigeti Színpadnak. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült. A Magyar Televízió [[1971]]-ben portréfilmet készített a művésszel Egy óra Rábai Miklóssal címmel. '''[[1952]]-ben Kossuth-díjjal, [[1967]]-ben Érdemes Művész címmel, [[1973]]-ban SZOT-díjjal tüntették ki. 53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után Budapesten hunyt el [[1974]]. [[augusztus 18.\|augusztus 18]]-án.'''	+	Nevéhez a népművészet legősibb forrásait kutató és azt korszerűvé varázsoló koreográfusi, szcenikusi és rendezői munka fűződik. '''Másfél száz tánckompozíciót, néptáncfeldolgozást és önálló táncjátékot hívott életre.''' '''Az első magyar népi táncjáték - a Kisbojtár - megalkotója volt.''' Sok mozi- és TV-film elkészítésében segédkezett szakértőként és koreográfusként. Az általa vezetett Állami Népi Együttes fellépett a világ több mint harminc országában. Elmaradhatatlan vendégszereplői voltak a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a Margitszigeti Színpadnak. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült. A Magyar Televízió [[1971]]-ben portréfilmet készített a művésszel Egy óra Rábai Miklóssal címmel. '''[[1952]]-ben Kossuth-díjjal, [[1967]]-ben Érdemes Művész címmel, [[1973]]-ban SZOT-díjjal tüntették ki.
		+	[[Fájl:Rabai Miklos sirja.JPG\|bélyegkép\|Sírja a Farkasréti temetőben.]] 53 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után Budapesten hunyt el [[1974]]. [[augusztus 18.\|augusztus 18]]-án.'''

	Békéscsabán [[1992]]-ben utcát neveztek el emlékére.		Békéscsabán [[1992]]-ben utcát neveztek el emlékére.

Lodiszilvi: belső hivatkozás szerkesztése

2015-02-19T15:30:40Z

belső hivatkozás szerkesztése

←Régebbi változat		A lap 2015. február 19., 15:30-kori változata
1. sor:		1. sor:
	koreográfus		koreográfus

-	'''Békéscsabán született [[1921]]. [[április 18.\|április 18]]-án.''' Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. A szegedi tudományegyetemen szerzett biológia-kémia szakos tanári diplomát. Néhány évig, '''[[1945]]-től [[1948]]-ig a békéscsabai gimnáziumban tanított'''. Szabad idejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból '''megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest''', amely [[1948]]-ban az országos kulturális versenyen első díjat nyert.	+	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1921]]. [[április 18.\|április 18]]-án.''' Bár a néptánc már fiatal korától érdekelte, pályája nem a művészetek, hanem a természettudományok felé indult. A szegedi tudományegyetemen szerzett biológia-kémia szakos tanári diplomát. Néhány évig, '''[[1945]]-től [[1948]]-ig a békéscsabai gimnáziumban tanított'''. Szabad idejében a fiú- és leánygimnázium tanulóiból '''megalakította első amatőr csoportját, a Batsányi Népi Együttest''', amely [[1948]]-ban az országos kulturális versenyen első díjat nyert.

	'''[[1949]]-től Budapesten tanított a Testnevelési Főiskola néptánc szakán.''' Továbbá '''vezette az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott MEFESZ''' (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, utóbb a DISZ Központi Együttes) '''táncegyüttest'''. Már ekkor készített koreográfiákat, betanította a Ludas Matyi című táncjátékot. '''Később a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd [[1950]]-től az Állami Népi Együttesnél működött''', melynek 21 éven át koreográfusa, főrendezője, művészeti vezetője, '''[[1971]]-től''' pedig '''igazgatója volt'''. Az együttes első bemutatkozásán - Ecseri lakodalmas-korábbi kísérleteit összegezte. E műsorban alkalmazta először az ún. triós műfaj színpadi kísérletét: az ének-zene-tánckar együttes közreműködését. [[1958]]-[[1961]] között szviteken, zsánerképeken, mese-és történeti játékokon, balladákon és táncdrámákon keresztül egy új formát, a népi balettet alakította ki.		'''[[1949]]-től Budapesten tanított a Testnevelési Főiskola néptánc szakán.''' Továbbá '''vezette az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott MEFESZ''' (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, utóbb a DISZ Központi Együttes) '''táncegyüttest'''. Már ekkor készített koreográfiákat, betanította a Ludas Matyi című táncjátékot. '''Később a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, majd [[1950]]-től az Állami Népi Együttesnél működött''', melynek 21 éven át koreográfusa, főrendezője, művészeti vezetője, '''[[1971]]-től''' pedig '''igazgatója volt'''. Az együttes első bemutatkozásán - Ecseri lakodalmas-korábbi kísérleteit összegezte. E műsorban alkalmazta először az ún. triós műfaj színpadi kísérletét: az ének-zene-tánckar együttes közreműködését. [[1958]]-[[1961]] között szviteken, zsánerképeken, mese-és történeti játékokon, balladákon és táncdrámákon keresztül egy új formát, a népi balettet alakította ki.