Pusztaottlaka - Laptörténet

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-25T12:14:13Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 25., 12:14-kori változata
15. sor:		15. sor:
	== Gazdaság ==		== Gazdaság ==
	A település lakói '''földművelés'''sel foglalkoznak. Többségében eredetileg Erdélyből, majd Ottlakáról származó román ősökkel rendelkező családok lakják.		A település lakói '''földművelés'''sel foglalkoznak. Többségében eredetileg Erdélyből, majd Ottlakáról származó román ősökkel rendelkező családok lakják.
-	Négy nemzetiség jellemezte Pusztaottlakát: magyarok, az Ottlakáról idetelepült románok, a [[Harruckern János György (~~1664-1742~~)\|Harruckern]] báró által telepített szlovákok, valamint az [[Elek\|Elekről]] ideköltöző dohánytermesztő németek. [[1946\|1946-ban]] a német és a szlovák lakosok egy részét kitelepítették.	+	Négy nemzetiség jellemezte Pusztaottlakát: magyarok, az Ottlakáról idetelepült románok, a [[Harruckern János György (1664–1742)\|Harruckern]] báró által telepített szlovákok, valamint az [[Elek\|Elekről]] ideköltöző dohánytermesztő németek. [[1946\|1946-ban]] a német és a szlovák lakosok egy részét kitelepítették.

	A terület fejlődéséért a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány tevékenykedik. Főként a napsütést igénylő terményeket – például kukoricát és tököt – termesztenek.		A terület fejlődéséért a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány tevékenykedik. Főként a napsütést igénylő terményeket – például kukoricát és tököt – termesztenek.
47. sor:		47. sor:
	* Patai János: Kicsi falu a nagy pusztában : Pusztaottlaka története. Pusztaottlaka : Közs. Önkorm., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Patai János: Kicsi falu a nagy pusztában : Pusztaottlaka története. Pusztaottlaka : Közs. Önkorm., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Patai János: Luther-rózsa Kis Megyes pusztán : a bodzás-ottlakai evangélikus gyülekezet története. Pusztaottlaka : Bodzásottlakai Evang. Gyülekezet, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Patai János: Luther-rózsa Kis Megyes pusztán : a bodzás-ottlakai evangélikus gyülekezet története. Pusztaottlaka : Bodzásottlakai Evang. Gyülekezet, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Patai József: Pusztaottlaka, ~~1928-2003~~ : szemelvények a település múltjából, jelenéből és hagyományvilágából. Pusztaottlaka : Közs. Önkorm., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Patai József: Pusztaottlaka, 1928–2003 : szemelvények a település múltjából, jelenéből és hagyományvilágából. Pusztaottlaka : Közs. Önkorm., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Végh Zoltán: Helyzetkép a helyi önkormányzat örökségéről : Pusztaottlaka fontosabb adatai : 1989. Békéscsaba : KSH Békés M. Ig., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Végh Zoltán: Helyzetkép a helyi önkormányzat örökségéről : Pusztaottlaka fontosabb adatai : 1989. Békéscsaba : KSH Békés M. Ig., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Jzoltan: Kiegészítés

2020-08-13T15:46:11Z

Kiegészítés

←Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 13., 15:46-kori változata
15. sor:		15. sor:
	== Gazdaság ==		== Gazdaság ==
	A település lakói '''földművelés'''sel foglalkoznak. Többségében eredetileg Erdélyből, majd Ottlakáról származó román ősökkel rendelkező családok lakják.		A település lakói '''földművelés'''sel foglalkoznak. Többségében eredetileg Erdélyből, majd Ottlakáról származó román ősökkel rendelkező családok lakják.
-	Négy nemzetiség ~~jellemzi~~ Pusztaottlakát: magyarok, az Ottlakáról idetelepült románok, a Harruckern báró által telepített szlovákok, valamint az [[Elek\|Elekről]] ideköltöző dohánytermesztő németek.	+	Négy nemzetiség jellemezte Pusztaottlakát: magyarok, az Ottlakáról idetelepült románok, a [[Harruckern János György (1664-1742)\|Harruckern]] báró által telepített szlovákok, valamint az [[Elek\|Elekről]] ideköltöző dohánytermesztő németek. [[1946\|1946-ban]] a német és a szlovák lakosok egy részét kitelepítették.

	A terület fejlődéséért a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány tevékenykedik. Főként a napsütést igénylő terményeket – például kukoricát és tököt – termesztenek.		A terület fejlődéséért a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány tevékenykedik. Főként a napsütést igénylő terményeket – például kukoricát és tököt – termesztenek.
38. sor:		38. sor:
	* Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. 366. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 08. 12.)		* Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 08. 12.)
	* Tepertőfesztiválból Elektro-Ottlaka – a Szigettel konkurálna a LikeFest. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/tepertofesztivalbol-elektro-ottlaka-a-szigettel-konkuralna-a-likefest-425870/ Beol.hu] (Látogatva: 2020. 08. 12.)		* Tepertőfesztiválból Elektro-Ottlaka – a Szigettel konkurálna a LikeFest. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/tepertofesztivalbol-elektro-ottlaka-a-szigettel-konkuralna-a-likefest-425870/ Beol.hu] (Látogatva: 2020. 08. 12.)

Jzoltan: Címer feltöltése

2020-08-12T16:28:25Z

Címer feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 12., 16:28-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Pusztaottlaka cimer.png\|bélyegkép\|150px\|Pusztaottlaka címere]]
	Békés megyei község a Mezőkovácsházi járásban. A 322 lakosú (2019. 01. 01.) település [[Medgyesbodzás]], [[Medgyesegyháza]] és [[Újkígyós]] között, [[Orosháza\|Orosházától]] keletre található.		Békés megyei község a Mezőkovácsházi járásban. A 322 lakosú (2019. 01. 01.) település [[Medgyesbodzás]], [[Medgyesegyháza]] és [[Újkígyós]] között, [[Orosháza\|Orosházától]] keletre található.

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „Békés megyei község a Mezőkovácsházi járásban. A 322 lakosú (2019. 01. 01.) település Medgyesbodzás, Medgyesegyháza és Újkígyós között, [[O…”

2020-08-12T16:08:37Z

Új oldal, tartalma: „Békés megyei község a Mezőkovácsházi járásban. A 322 lakosú (2019. 01. 01.) település Medgyesbodzás, Medgyesegyháza és Újkígyós között, [[O…”

Új lap

Békés megyei község a Mezőkovácsházi járásban. A 322 lakosú (2019. 01. 01.) település [[Medgyesbodzás]], [[Medgyesegyháza]] és [[Újkígyós]] között, [[Orosháza|Orosházától]] keletre található.

Pusztaottlaka két fő részből áll. A külső terület '''Tökfalu''', a töktermesztésről kapta a nevét. '''Bagófalu''' neve a románajkúak napszámos fizetéséből ered, amit állítólag így hívtak.

== Történet ==
A területet eredetileg Ajtony vezér birtokolta. '''Csanád''' győzelmet aratott Ajtony felett, majd Szent István királytól jutalmul '''megkapta a földeket'''. A térség sokáig Csanád vármegyéhez tartozott.

A település neve a hagyomány szerint Mátyás király Ott nevű jegyzőjére utal. A török uralom előtt Ottlaka a jelenlegi helyétől távolabb helyezkedett el. Eredetileg [[Gyula]] várának előőrse volt. A területet [[1497|1497-ben]] a Miskeyek tulajdona volt. [[1560|1560-ban]] Bethlen Anna, [[1732|1732-ben]] Raynald modenai herceg birtokolta.

Egy [[1863|1863-as]] katonai térképeken Tökfalu Bodzás új falu néven szerepelt. [[1878|1878-ban]] Ottlaka határát tagosították. A földtulajdonosok két tagot kaptak, az egyik a 26 km-re lévő Meggyespuszta volt. A távolság miatt ez a terület sokaknak megművelhetetlen volt. Ștefan Rus nagygazda vezetésével '''ötven család Meggyespusztára települt''', és '''megalapították''' a későbbi '''Pusztaottlakát'''.

[[1920|1920-ban]] a pusztaottlakai román családok a határ magyar oldalára, míg az ottlakai németek a román oldalra kerültek. Pusztaottlaka – a Romániához csatolt Ottlaka község határon belül maradt Meggyespuszta nevű részéből – '''[[1928|1928-ban]] vált önálló községgé'''. [[1945]] után a kollektivizálás, valamint a tanyarendszer megszüntetése miatt fokozatosan elvesztette önállóságát. A település '''[[1973|1973-ban]] közigazgatásilag [[Medgyesbodzás|Medgyesbodzáshoz]] került''', de lakossági kezdeményezésre '''[[1990|1990-ben]] függetlenedett'''. Utolsó Békés megyei településként [[1997|1997-ben]] Pusztaottlakára is bevezették a vezetékes földgázt. Pusztaottlaka és [[Kunágota]] közös önkormányzattal rendelkezik.

== Gazdaság ==
A település lakói '''földművelés'''sel foglalkoznak. Többségében eredetileg Erdélyből, majd Ottlakáról származó román ősökkel rendelkező családok lakják.
Négy nemzetiség jellemzi Pusztaottlakát: magyarok, az Ottlakáról idetelepült románok, a Harruckern báró által telepített szlovákok, valamint az [[Elek|Elekről]] ideköltöző dohánytermesztő németek.

A terület fejlődéséért a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány tevékenykedik. Főként a napsütést igénylő terményeket – például kukoricát és tököt – termesztenek.

== Kultúra ==
A község kultúráját a Pusztaottlaka Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány gondozza. A román nyelvet, táncot és hagyományokat óvodában és iskolában oktatják.
Pusztaottlakán '''[[1962|1962-től]] általános iskola működik''', mely [[1989|1989-ben]] lett önálló, előtte a medgyesbodzási iskola tagintézménye volt.

== Látnivalók, rendezvények ==
'''Látnivalók'''
* Román ortodox templom
* LikeFest park
* Pusztaottlakai roncsderbi és autocross pálya
* Eredeti román ház a Felszabadulás u. 13. alatt.
* Kunhalom a görögkeleti temetőben, illetve a kígyósi hármas határnál.

'''Rendezvények'''
* Pusztaottlakán korábban Tepertőfesztivált szerveztek. [[2012|2012-ben]] megrendezték a LikeFest fesztivált.

== Források ==
* Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 08. 12.)
* Tepertőfesztiválból Elektro-Ottlaka – a Szigettel konkurálna a LikeFest. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/tepertofesztivalbol-elektro-ottlaka-a-szigettel-konkuralna-a-likefest-425870/ Beol.hu] (Látogatva: 2020. 08. 12.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Féja Géza: Viharsarok : az alsó Tiszavidék földje és népe. 2. kiad. Budapest : Athenaeum, 1938 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Nemzetiségeink képekben, 2008. Szerk.: Győri Lajos. Budapest : Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Patai János: Kicsi falu a nagy pusztában : Pusztaottlaka története. Pusztaottlaka : Közs. Önkorm., 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Patai János: Luther-rózsa Kis Megyes pusztán : a bodzás-ottlakai evangélikus gyülekezet története. Pusztaottlaka : Bodzásottlakai Evang. Gyülekezet, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Patai József: Pusztaottlaka, 1928-2003 : szemelvények a település múltjából, jelenéből és hagyományvilágából. Pusztaottlaka : Közs. Önkorm., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Végh Zoltán: Helyzetkép a helyi önkormányzat örökségéről : Pusztaottlaka fontosabb adatai : 1989. Békéscsaba : KSH Békés M. Ig., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* Pusztaottlaka község [http://www.pusztaottlaka.hu/ honlapja]

[[Kategória:Települések]]