Puskás Lajos (1892–1969) - Laptörténet

Jzoltan: Bankó András belső hivatkozása

2021-11-24T15:00:04Z

Bankó András belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2021. november 24., 15:00-kori változata
11. sor:		11. sor:
	Gyoroki Gyurkó Pál festőművész Puskás Lajos és felesége portréját is megfestette.		Gyoroki Gyurkó Pál festőművész Puskás Lajos és felesége portréját is megfestette.

-	Puskás Lajos '''77 éves korában~~'''~~, [[1969]]. [[április 17.\|április 17]]-én Budapesten hunyt el.	+	Puskás Lajos '''77 éves korában, [[1969]]. [[április 17.\|április 17]]-én Budapesten hunyt el'''.

	== A csabai selyemgyár ==		== A csabai selyemgyár ==
18. sor:		18. sor:

	A '''Selyemfonodák Haszonbérlete Rt'''. ‒ Schober József központi igazgató kezdeményezésére ‒ [[1920\|1920-ban]] bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban '''Merkur Szövöde''' néven szövőüzemet létesített [[1921\|1921-ben]].		A '''Selyemfonodák Haszonbérlete Rt'''. ‒ Schober József központi igazgató kezdeményezésére ‒ [[1920\|1920-ban]] bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban '''Merkur Szövöde''' néven szövőüzemet létesített [[1921\|1921-ben]].
-	A selyemtermelést biztosító területek elvesztése miatt a selyemfonoda helyett az országban kevésbé elterjedt '''pamutszövőgyárat hoztak létre'''. A szövőgyár berendezése '''a vidékre vezényelt, [[1921\|1921-ben]] kinevezett Puskás Lajos igazgató tervei szerint''' történt. Elévülhetetlen érdemei voltak [[Berthóty István (1872–1929)\|dr. Berthóty István]] polgármesternek, dr. Debreczeny Lajos rendőrfőkapitánynak, [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)\|Ádám Gusztáv]] főmérnöknek, valamint [[Baukó András]] mérnöknek abban, hogy a szövöde megkezdhette működését.	+	A selyemtermelést biztosító területek elvesztése miatt a selyemfonoda helyett az országban kevésbé elterjedt '''pamutszövőgyárat hoztak létre'''. A szövőgyár berendezése '''a vidékre vezényelt, [[1921\|1921-ben]] kinevezett Puskás Lajos igazgató tervei szerint''' történt. Elévülhetetlen érdemei voltak [[Berthóty István (1872–1929)\|dr. Berthóty István]] polgármesternek, dr. Debreczeny Lajos rendőrfőkapitánynak, [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)\|Ádám Gusztáv]] főmérnöknek, valamint [[Bankó (Baukó) András (1891–1970)\|Baukó András]] mérnöknek abban, hogy a szövöde megkezdhette működését.

	Az új cég [[1922]]-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd [[1923]]-ban a földszinten is megindult a termelés. [[1924]]-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. A néhány esztendő alatt szembetűnő fejlődésen keresztülmenő vállalat [[1924\|1924-ben]] '''első állami díj'''at kapott. Később a gyár 250 munkást foglalkoztatott, és 300 szövőszékkel működött. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra. [[1928\|1928-as]] adat szerint évente nagyjából 2,5 millió méter szövetárut állítottak elő.		Az új cég [[1922]]-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd [[1923]]-ban a földszinten is megindult a termelés. [[1924]]-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. A néhány esztendő alatt szembetűnő fejlődésen keresztülmenő vállalat [[1924\|1924-ben]] '''első állami díj'''at kapott. Később a gyár 250 munkást foglalkoztatott, és 300 szövőszékkel működött. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra. [[1928\|1928-as]] adat szerint évente nagyjából 2,5 millió méter szövetárut állítottak elő.

Jzoltan: Puskás Lajos (1892‒1969) lapot átneveztem Puskás Lajos (1892–1969) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-15T12:30:59Z

Puskás Lajos (1892‒1969) lapot átneveztem Puskás Lajos (1892–1969) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 15., 12:30-kori változata

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-02-23T13:53:31Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 13:53-kori változata
18. sor:		18. sor:

	A '''Selyemfonodák Haszonbérlete Rt'''. ‒ Schober József központi igazgató kezdeményezésére ‒ [[1920\|1920-ban]] bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban '''Merkur Szövöde''' néven szövőüzemet létesített [[1921\|1921-ben]].		A '''Selyemfonodák Haszonbérlete Rt'''. ‒ Schober József központi igazgató kezdeményezésére ‒ [[1920\|1920-ban]] bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban '''Merkur Szövöde''' néven szövőüzemet létesített [[1921\|1921-ben]].
-	A selyemtermelést biztosító területek elvesztése miatt a selyemfonoda helyett az országban kevésbé elterjedt '''pamutszövőgyárat hoztak létre'''. A szövőgyár berendezése '''a vidékre vezényelt, [[1921\|1921-ben]] kinevezett Puskás Lajos igazgató tervei szerint''' történt. Elévülhetetlen érdemei voltak [[Berthóty István (~~1872-1929~~)\|dr. Berthóty István]] polgármesternek, dr. Debreczeny Lajos rendőrfőkapitánynak, [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)\|Ádám Gusztáv]] főmérnöknek, valamint [[Baukó András]] mérnöknek abban, hogy a szövöde megkezdhette működését.	+	A selyemtermelést biztosító területek elvesztése miatt a selyemfonoda helyett az országban kevésbé elterjedt '''pamutszövőgyárat hoztak létre'''. A szövőgyár berendezése '''a vidékre vezényelt, [[1921\|1921-ben]] kinevezett Puskás Lajos igazgató tervei szerint''' történt. Elévülhetetlen érdemei voltak [[Berthóty István (1872–1929)\|dr. Berthóty István]] polgármesternek, dr. Debreczeny Lajos rendőrfőkapitánynak, [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)\|Ádám Gusztáv]] főmérnöknek, valamint [[Baukó András]] mérnöknek abban, hogy a szövöde megkezdhette működését.

	Az új cég [[1922]]-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd [[1923]]-ban a földszinten is megindult a termelés. [[1924]]-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. A néhány esztendő alatt szembetűnő fejlődésen keresztülmenő vállalat [[1924\|1924-ben]] '''első állami díj'''at kapott. Később a gyár 250 munkást foglalkoztatott, és 300 szövőszékkel működött. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra. [[1928\|1928-as]] adat szerint évente nagyjából 2,5 millió méter szövetárut állítottak elő.		Az új cég [[1922]]-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd [[1923]]-ban a földszinten is megindult a termelés. [[1924]]-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. A néhány esztendő alatt szembetűnő fejlődésen keresztülmenő vállalat [[1924\|1924-ben]] '''első állami díj'''at kapott. Később a gyár 250 munkást foglalkoztatott, és 300 szövőszékkel működött. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra. [[1928\|1928-as]] adat szerint évente nagyjából 2,5 millió méter szövetárut állítottak elő.

Jzoltan: Kép feltöltése

2019-05-14T12:26:58Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2019. május 14., 12:26-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete, munkássága ==		== Élete, munkássága ==
-		+	[[Fájl:Puskas Lajos.jpg\|bélyegkép\|300px\|Puskás Lajos]]
	'''Szatmárnémetiben született [[1892]]. [[február 4.\|február 4-én]]''', Puskás Károly és Martha Erzsébet gyermekeként.		'''Szatmárnémetiben született [[1892]]. [[február 4.\|február 4-én]]''', Puskás Károly és Martha Erzsébet gyermekeként.

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2019-01-24T13:34:42Z

Nyelvi ellenőrzés

Jzoltan: Leírások egységesítése, gépészmérnök kategória

2018-11-09T18:14:40Z

Leírások egységesítése, gépészmérnök kategória

Jzoltan: /* Források */

2018-02-26T18:18:32Z

Források

←Régebbi változat		A lap 2018. február 26., 18:18-kori változata
41. sor:		41. sor:
	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BME_ET_1966-1967/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22%2Bigazgat%C3%B3%2Bmerk%C3%BAr&pg=135&layout=s 8. sz. Jegyzőkönyv. Készült az Egyetemi Tanács 1967. junius 5-én tartott ülésén. 12. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)		* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BME_ET_1966-1967/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22%2Bigazgat%C3%B3%2Bmerk%C3%BAr&pg=135&layout=s 8. sz. Jegyzőkönyv. Készült az Egyetemi Tanács 1967. junius 5-én tartott ülésén. 12. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
	* Puskás Lajos: A „Merkur” gyárszentelése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=283&layout=s Körösvidék, 3. évf. 133. szám, 1922. június 13. 4. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)		* Puskás Lajos: A „Merkur” gyárszentelése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=283&layout=s Körösvidék, 3. évf. 133. szám, 1922. június 13. 4. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
		+	* Puskás Lajos életrajzi adatai. In: [https://www.geni.com/people/Lajos-Pusk%C3%A1s/6000000031073483417 geni.com] (Látogatva: 2018. 02. 26.)
	* Részvénytársasági közgyülések. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_1/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=140&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 27. szám, 5. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)		* Részvénytársasági közgyülések. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_1/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=140&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 27. szám, 5. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
	* Nyugtázás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1926_01-03/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=22&layout=s Körösvidék, 7. évf. 5. szám, 1926. január 8. 3. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)		* Nyugtázás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1926_01-03/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=22&layout=s Körösvidék, 7. évf. 5. szám, 1926. január 8. 3. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)

Jzoltan: bővítés

2018-02-26T18:11:50Z

bővítés

←Régebbi változat		A lap 2018. február 26., 18:11-kori változata
5. sor:		5. sor:
	'''Szatmárnémetiben született [[1892]]. [[február 4.\|február 4-én]]''', Puskás Károly és Martha Erzsébet gyermekeként.		'''Szatmárnémetiben született [[1892]]. [[február 4.\|február 4-én]]''', Puskás Károly és Martha Erzsébet gyermekeként.

-	Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait a''' budapesti kir. József műegyetemen végezte''', [[1914]]-ben szerezte meg mérnöki oklevelét. '''Németországban képezte magát szövőmérnöknek.''' 1914-től [[1919]]-ig a műegyetemen a textilipari, illetve a mechanikai technológiai tanszéken előbb tanársegéd, majd adjunktus lett. [[1920]]-ban az országos központi árvizsgáló bizottság textilosztályának előadója volt~~. '''[[1921]]-ben a békéscsabai Merkur Szövöde igazgatójává nevezték ki.'''~~	+	Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait a''' budapesti kir. József műegyetemen végezte''', [[1914]]-ben szerezte meg mérnöki oklevelét. '''Németországban képezte magát szövőmérnöknek.''' 1914-től [[1919]]-ig a műegyetemen a textilipari, illetve a mechanikai technológiai tanszéken előbb tanársegéd, majd adjunktus lett. [[1920]]-ban az országos központi árvizsgáló bizottság textilosztályának előadója volt.
-		+
-	~~[[1932]] után Kőszegen és Budapesten dolgozott~~.	+

	Az [[1923]]-ban '''Várkonyi Dalmával''' (1892‒1971) kötött házasságából '''egy lánya (Éva) és egy fia (Endre)''' született.		Az [[1923]]-ban '''Várkonyi Dalmával''' (1892‒1971) kötött házasságából '''egy lánya (Éva) és egy fia (Endre)''' született.
		+
		+	A Dr. Korniss Gézáné úrnőt is megfestő Gyoroki Gyurkó Pál Puskás Lajos és felesége portréját is megfestette.

	Puskás Lajos '''77 éves korában''', [[1969]]. [[április 17.\|április 17]]-én Budapesten hunyt el.		Puskás Lajos '''77 éves korában''', [[1969]]. [[április 17.\|április 17]]-én Budapesten hunyt el.
15. sor:		15. sor:
	== A csabai selyemgyár ==		== A csabai selyemgyár ==

-	Békéscsaba első textilüzemét a '''Magyar Királyi Selyemfonodák Haszonbérlete Rt.''' budapesti cége építette [[1907]]‒[[1909]] között a körgát mellett, a Békési úton. Az rt. a gyártelepítést a környéken folyó nagyarányú selyemhernyó-tenyésztésre alapozta. A száz méter hosszúságú, emeletes Csabai Selyemfonoda látványos üzemépülete [[1916]]-ig dolgozott eredeti formájában. A '''háború közbeszólt''', az üzem olasz kezelői hazamentek, a selyemfonodát leszerelték, és az '''épületben hadikórház kezdte el működését'''. Amikor újra indulhatott volna a termelés, a bevonuló román királyi csapatok teljesen kifosztották az épületet, a berendezéseket leszerelték, és hadizsákmányként Romániába szállították. A '''Magyar–Olasz Bank''' érdekeltségi vállalata, a Selyemfonodák Haszonbérlete Rt. [[1920]]-ban bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban '''Merkur Szövöde''' néven szövőüzemet létesített [[1921]]-ben. A szövőgyár berendezése Puskás Lajos igazgató tervei szerint történt. Az új cég [[1922]]-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd [[1923]]-ban a földszinten is megindult a termelés. [[1924]]-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. Később már 250 munkást foglalkoztattak, és 300 szövőszék volt az üzemben. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra. '''[[1932]]-ben, a gazdasági válság hatására, a részvénytársaságot felszámolták, az üzem a Soroksári Textilipari Rt. fiókgyára lett.''' A selyemfonodát [[1948]] márciusában államosították, és '''Békéscsabai Pamutszövő Nemzeti Vállalat néven működött tovább'''. Fennállásának 80 éves jubileumát [[1987]]-ben mint a '''Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára''' ünnepelte meg. A rendszerváltás után sok más gyárhoz hasonlóan a város legrégebbi textilüzemét is bezárták. Napjainkban a selyemfonoda épületei különböző üzleteknek adnak helyet.	+	Békéscsaba első textilüzemét a '''Magyar Királyi Selyemfonodák Haszonbérlete Rt.''' budapesti cége építette [[1907]]‒[[1909]] között a körgát mellett, a Békési úton. Az rt. a gyártelepítést a környéken folyó nagyarányú selyemhernyó-tenyésztésre alapozta. A száz méter hosszúságú, emeletes Csabai Selyemfonoda látványos üzemépülete [[1916]]-ig dolgozott eredeti formájában. A '''háború közbeszólt''', az üzem olasz kezelői hazamentek, a selyemfonodát leszerelték, és az '''épületben hadikórház kezdte el működését'''. Amikor újra indulhatott volna a termelés, a bevonuló román királyi csapatok teljesen kifosztották az épületet, a berendezéseket leszerelték, és hadizsákmányként Romániába szállították.

-	~~== Források ==~~	+	A '''Magyar–Olasz Bank''' érdekeltségi vállalata, az államtól valamennyi selyemfonodát bérlő '''Selyemfonodák Haszonbérlete Rt'''. - Schober József központi igazgató kezdeményezésére - [[1920\|1920-ban]] bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban '''Merkur Szövöde''' néven szövőüzemet létesített 1921-ben.
		+	A selyemtermelést biztosító területek elvesztése miatt a selyemfonoda helyett az országban kevésbé elterjedt '''pamutszövőgyárat hoztak létre'''. A szövőgyár berendezése '''a vidékre vezényelt, [[1921\|1921-ben]] kinevezett Puskás Lajos igazgató tervei szerint''' történt. Elévülhetetlen érdemei voltak [[Berthóty István (1872-1929)\|dr. Berthóty István]] polgármesternek, [[dr. Debreczeny Lajos]] rendőrfőkapitánynak, [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)\|Ádám Gusztáv]] főmérnöknek, valamint [[Baukó András]] mérnöknek abban, hogy a szövöde megkezdhette működését.

-	* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	Az új cég [[1922]]-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd [[1923]]-ban a földszinten is megindult a termelés. [[1924]]-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. A néhány esztendő alatt szembetűnő fejlődésen keresztülmenő vállalat [[1924\|1924-ben]] '''első állami díj'''at kapott. Később már 250 munkást foglalkoztattak, és 300 szövőszék volt az üzemben. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra. Áruik a külföldön előállítottakkal is felvette a versenyt. [[1928\|1928-as]] adat szerint évente nagyjából 2,5 millió méter szövetárut állítottak elő.
-	* Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+
-	* ~~Körösvidék, 1922~~. ~~június 11~~.~~, III~~. ~~évf~~. ~~132~~. ~~szám~~. ~~Lelőhely~~: ~~Békés Megyei Könyvtár~~	+	'''[[1932]]-ben, a gazdasági válság hatására, a részvénytársaságot felszámolták, az üzem a Soroksári Textilipari Rt. fiókgyára lett.''' A selyemfonodát [[1948]] márciusában államosították, és '''Békéscsabai Pamutszövő Nemzeti Vállalat néven működött tovább'''. Fennállásának 80 éves jubileumát [[1987]]-ben mint a '''Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára''' ünnepelte meg. A rendszerváltás után sok más gyárhoz hasonlóan a város legrégebbi textilüzemét is bezárták. Napjainkban a selyemfonoda épületei különböző üzleteknek adnak helyet.
-	* [~~http~~://~~csabaihazak~~.~~blog~~.hu/~~2015~~/12/10/~~selyemfonoda_merkur_pamutszovo Selyemfonoda – Merkur – Pamutszövő~~] ~~In: Csabai házak blog~~ (Látogatva: 2018.01.04.)	+
		+	Puskás Lajos békéscsabai tartózkodása során a csabai közélet különböző színterein képviselte magát. [[1922]] augusztusában az erzsébethelyi fürdőben megrendezett vízi ünnepély egyik bírája volt. [[1924\|1924-ben]] létrejött a Városfejlesztő és Értékforgalmi Rt., melynek felügyelő bizottságának tagja volt. [[1924\|1924-ben]] a békéscsabai iparkiállításért felelős bizottságban társelnöki pozíciót viselt. A Békéscsabai Önkéntes Mentőegyesület első közgyűlésén társelnökké választották.
		+
		+	Puskás Lajos [[1932]] után Kőszegen és Budapesten dolgozott. [[1952\|1952-ben]] a Textilipari Kutatóintézet osztályvezető helyettese. A Budapesti Műszaki Egyetem Tanácsa '''[[1966\|1966-ban]] aranydiplomát ítélt''' munkássága elismeréseként.
		+
		+	== Források ==
		+	* A főispán és az alispán a mentők fővédnöke. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_3/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=228&layout=s Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 189. szám, 1924. szeptember 2. 1-2. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
		+	* A „Merkur” szövőgyár ünnepélyes bemutatása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=273&layout=s Körösvidék, 3. évf. 132. szám., 1922. június 11. 2. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
		+	* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1932/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=3&layout=s Békésvármegye Törvényhatóságának Bizottságai és Albizottságai. (Békésvármegye Hivatalos Lapja 1932. évfolyama tárgymutatójának melléklete.) összeáll.: Uhrin László. Gyula : Dobay János Könyvnyomdája. 4. p.] (Látogatva: 2018.02.24.)
		+	* I. Békéscsabai Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás és Árumintavásár. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_3/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=174&layout=s Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 177. szám, 1924. augusztus 17. 3-4. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
	* [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=435&type=5 Gécs Béla: Békéscsaba ipartörténete] In: Békéscsaba.hu (Látogatva: 2018.01.04.)		* [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=435&type=5 Gécs Béla: Békéscsaba ipartörténete] In: Békéscsaba.hu (Látogatva: 2018.01.04.)
		+	* Gyoroki Gyurkó Pál kiállitása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_1/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=124&layout=s Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 18. szám, 1929. január 22. 5. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
		+	* Magyar Hét : Békéscsaba kereskedői és iparosai méltóan veszik ki részüket a magyar hétből. Beszámoló Békéscsaba gyáriparáról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_4/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=166&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 250. szám, 1928. november 4. 3-4. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
		+	* Nagy iparkiállítás és árumintavásár lesz pünkösdkor Csabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_1/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=29&layout=s Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 7. szám, 1924. január 22. 2. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
		+	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BME_ET_1966-1967/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22%2Bigazgat%C3%B3%2Bmerk%C3%BAr&pg=135&layout=s 8. sz. Jegyzőkönyv. Készült az Egyetemi Tanács 1967. junius 5-én tartott ülésén. 12. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
		+	* Puskás Lajos: A „Merkur” gyárszentelése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=283&layout=s Körösvidék, 3. évf. 133. szám, 1922. június 13. 4. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
		+	* Részvénytársasági közgyülések. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_1/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=140&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 27. szám, 5. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
		+	* Nyugtázás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1926_01-03/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=22&layout=s Körösvidék, 7. évf. 5. szám, 1926. január 8. 3. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
		+	* [http://csabaihazak.blog.hu/2015/12/10/selyemfonoda_merkur_pamutszovo Selyemfonoda – Merkur – Pamutszövő] In: Csabai házak blog (Látogatva: 2018.01.04.)
		+	* Viziünnepély. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_07-09/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=188&layout=s Körösvidék, 3. évf. 188. szám, 1922. augusztus 19. 3. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)

	[[Kategória: személyek]]		[[Kategória: személyek]]

Jzoltan: /* Élete, munkássága */ +infók

2018-02-26T17:46:34Z

Élete, munkássága: +infók

←Régebbi változat		A lap 2018. február 26., 17:46-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete, munkássága ==		== Élete, munkássága ==

-	'''Szatmárnémetiben született~~'''~~ [[1892]]-~~ben~~. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait a''' budapesti kir. József műegyetemen végezte''', [[1914]]-ben szerezte meg mérnöki oklevelét. '''Németországban képezte magát szövőmérnöknek.''' 1914-től [[1919]]-ig a műegyetemen a textilipari, illetve a mechanikai technológiai tanszéken előbb tanársegéd, majd adjunktus lett. [[1920]]-ban az országos központi árvizsgáló bizottság textilosztályának előadója volt. '''[[1921]]-ben a békéscsabai Merkur Szövöde igazgatójává nevezték ki.''' [[1932]] után Kőszegen és Budapesten dolgozott.	+	'''Szatmárnémetiben született [[1892]]. [[február 4.\|február 4-én]]''', Puskás Károly és Martha Erzsébet gyermekeként.
-	Az [[1923]]-ban '''Várkonyi Dalmával''' (1892‒1971) kötött házasságából '''egy lánya (Éva) és egy fia (Endre)''' született. Puskás Lajos '''77 éves korában''', [[1969]]. [[április 17.\|április 17]]-én Budapesten hunyt el.	+
		+	Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait a''' budapesti kir. József műegyetemen végezte''', [[1914]]-ben szerezte meg mérnöki oklevelét. '''Németországban képezte magát szövőmérnöknek.''' 1914-től [[1919]]-ig a műegyetemen a textilipari, illetve a mechanikai technológiai tanszéken előbb tanársegéd, majd adjunktus lett. [[1920]]-ban az országos központi árvizsgáló bizottság textilosztályának előadója volt. '''[[1921]]-ben a békéscsabai Merkur Szövöde igazgatójává nevezték ki.'''
		+
		+	[[1932]] után Kőszegen és Budapesten dolgozott.
		+
		+	Az [[1923]]-ban '''Várkonyi Dalmával''' (1892‒1971) kötött házasságából '''egy lánya (Éva) és egy fia (Endre)''' született.
		+
		+	Puskás Lajos '''77 éves korában''', [[1969]]. [[április 17.\|április 17]]-én Budapesten hunyt el.

	== A csabai selyemgyár ==		== A csabai selyemgyár ==

Ker0: Új oldal, tartalma: „gépészmérnök, szövőgyári igazgató == Élete, munkássága == '''Szatmárnémetiben született''' 1892-ben. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanu…”

2018-01-16T21:22:49Z

Új oldal, tartalma: „gépészmérnök, szövőgyári igazgató == Élete, munkássága == '''Szatmárnémetiben született''' 1892-ben. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanu…”

Új lap

gépészmérnök, szövőgyári igazgató

== Élete, munkássága ==

'''Szatmárnémetiben született''' [[1892]]-ben. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait a''' budapesti kir. József műegyetemen végezte''', [[1914]]-ben szerezte meg mérnöki oklevelét. '''Németországban képezte magát szövőmérnöknek.''' 1914-től [[1919]]-ig a műegyetemen a textilipari, illetve a mechanikai technológiai tanszéken előbb tanársegéd, majd adjunktus lett. [[1920]]-ban az országos központi árvizsgáló bizottság textilosztályának előadója volt. '''[[1921]]-ben a békéscsabai Merkur Szövöde igazgatójává nevezték ki.''' [[1932]] után Kőszegen és Budapesten dolgozott.
Az [[1923]]-ban '''Várkonyi Dalmával''' (1892‒1971) kötött házasságából '''egy lánya (Éva) és egy fia (Endre)''' született. Puskás Lajos '''77 éves korában''', [[1969]]. [[április 17.|április 17]]-én Budapesten hunyt el.

== A csabai selyemgyár ==

Békéscsaba első textilüzemét a '''Magyar Királyi Selyemfonodák Haszonbérlete Rt.''' budapesti cége építette [[1907]]‒[[1909]] között a körgát mellett, a Békési úton. Az rt. a gyártelepítést a környéken folyó nagyarányú selyemhernyó-tenyésztésre alapozta. A száz méter hosszúságú, emeletes Csabai Selyemfonoda látványos üzemépülete [[1916]]-ig dolgozott eredeti formájában. A '''háború közbeszólt''', az üzem olasz kezelői hazamentek, a selyemfonodát leszerelték, és az '''épületben hadikórház kezdte el működését'''. Amikor újra indulhatott volna a termelés, a bevonuló román királyi csapatok teljesen kifosztották az épületet, a berendezéseket leszerelték, és hadizsákmányként Romániába szállították. A '''Magyar–Olasz Bank''' érdekeltségi vállalata, a Selyemfonodák Haszonbérlete Rt. [[1920]]-ban bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban '''Merkur Szövöde''' néven szövőüzemet létesített [[1921]]-ben. A szövőgyár berendezése Puskás Lajos igazgató tervei szerint történt. Az új cég [[1922]]-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd [[1923]]-ban a földszinten is megindult a termelés. [[1924]]-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. Később már 250 munkást foglalkoztattak, és 300 szövőszék volt az üzemben. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra. '''[[1932]]-ben, a gazdasági válság hatására, a részvénytársaságot felszámolták, az üzem a Soroksári Textilipari Rt. fiókgyára lett.''' A selyemfonodát [[1948]] márciusában államosították, és '''Békéscsabai Pamutszövő Nemzeti Vállalat néven működött tovább'''. Fennállásának 80 éves jubileumát [[1987]]-ben mint a '''Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára''' ünnepelte meg. A rendszerváltás után sok más gyárhoz hasonlóan a város legrégebbi textilüzemét is bezárták. Napjainkban a selyemfonoda épületei különböző üzleteknek adnak helyet.

== Források ==

* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Körösvidék, 1922. június 11., III. évf. 132. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* [http://csabaihazak.blog.hu/2015/12/10/selyemfonoda_merkur_pamutszovo Selyemfonoda – Merkur – Pamutszövő] In: Csabai házak blog (Látogatva: 2018.01.04.)
* [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=435&type=5 Gécs Béla: Békéscsaba ipartörténete] In: Békéscsaba.hu (Látogatva: 2018.01.04.)

[[Kategória: személyek]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 13:53-kori változata
18. sor:		18. sor:

	A '''Selyemfonodák Haszonbérlete Rt'''. ‒ Schober József központi igazgató kezdeményezésére ‒ [[1920\|1920-ban]] bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban '''Merkur Szövöde''' néven szövőüzemet létesített [[1921\|1921-ben]].		A '''Selyemfonodák Haszonbérlete Rt'''. ‒ Schober József központi igazgató kezdeményezésére ‒ [[1920\|1920-ban]] bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban '''Merkur Szövöde''' néven szövőüzemet létesített [[1921\|1921-ben]].
-	A selyemtermelést biztosító területek elvesztése miatt a selyemfonoda helyett az országban kevésbé elterjedt '''pamutszövőgyárat hoztak létre'''. A szövőgyár berendezése '''a vidékre vezényelt, [[1921\|1921-ben]] kinevezett Puskás Lajos igazgató tervei szerint''' történt. Elévülhetetlen érdemei voltak [[Berthóty István (~~1872-1929~~)\|dr. Berthóty István]] polgármesternek, dr. Debreczeny Lajos rendőrfőkapitánynak, [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)\|Ádám Gusztáv]] főmérnöknek, valamint [[Baukó András]] mérnöknek abban, hogy a szövöde megkezdhette működését.	+	A selyemtermelést biztosító területek elvesztése miatt a selyemfonoda helyett az országban kevésbé elterjedt '''pamutszövőgyárat hoztak létre'''. A szövőgyár berendezése '''a vidékre vezényelt, [[1921\|1921-ben]] kinevezett Puskás Lajos igazgató tervei szerint''' történt. Elévülhetetlen érdemei voltak [[Berthóty István (1872–1929)\|dr. Berthóty István]] polgármesternek, dr. Debreczeny Lajos rendőrfőkapitánynak, [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)\|Ádám Gusztáv]] főmérnöknek, valamint [[Baukó András]] mérnöknek abban, hogy a szövöde megkezdhette működését.

	Az új cég [[1922]]-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd [[1923]]-ban a földszinten is megindult a termelés. [[1924]]-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. A néhány esztendő alatt szembetűnő fejlődésen keresztülmenő vállalat [[1924\|1924-ben]] '''első állami díj'''at kapott. Később a gyár 250 munkást foglalkoztatott, és 300 szövőszékkel működött. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra. [[1928\|1928-as]] adat szerint évente nagyjából 2,5 millió méter szövetárut állítottak elő.		Az új cég [[1922]]-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd [[1923]]-ban a földszinten is megindult a termelés. [[1924]]-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. A néhány esztendő alatt szembetűnő fejlődésen keresztülmenő vállalat [[1924\|1924-ben]] '''első állami díj'''at kapott. Később a gyár 250 munkást foglalkoztatott, és 300 szövőszékkel működött. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra. [[1928\|1928-as]] adat szerint évente nagyjából 2,5 millió méter szövetárut állítottak elő.

←Régebbi változat		A lap 2019. január 24., 13:34-kori változata
5. sor:		5. sor:
	'''Szatmárnémetiben született [[1892]]. [[február 4.\|február 4-én]]''', Puskás Károly és Martha Erzsébet gyermekeként.		'''Szatmárnémetiben született [[1892]]. [[február 4.\|február 4-én]]''', Puskás Károly és Martha Erzsébet gyermekeként.

-	Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait a''' budapesti ~~kir.~~ József ~~műegyetemen~~ végezte''', [[1914]]-ben szerezte meg mérnöki oklevelét. '''Németországban képezte magát szövőmérnöknek.''' 1914-től [[1919]]-ig a műegyetemen a textilipari, illetve a mechanikai technológiai tanszéken előbb tanársegéd, majd adjunktus lett. [[1920]]-ban az országos központi árvizsgáló bizottság textilosztályának előadója volt.	+	Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait a''' budapesti Királyi József Műegyetemen végezte''', [[1914]]-ben szerezte meg mérnöki oklevelét. '''Németországban képezte magát szövőmérnöknek.''' 1914-től [[1919]]-ig a műegyetemen a textilipari, illetve a mechanikai technológiai tanszéken előbb tanársegéd, majd adjunktus lett. [[1920]]-ban az országos központi árvizsgáló bizottság textilosztályának előadója volt.

	Az [[1923]]-ban '''Várkonyi Dalmával''' (1892‒1971) kötött házasságából '''egy lánya (Éva) és egy fia (Endre)''' született.		Az [[1923]]-ban '''Várkonyi Dalmával''' (1892‒1971) kötött házasságából '''egy lánya (Éva) és egy fia (Endre)''' született.

-	~~A Dr. Korniss Gézáné úrnőt is megfestő~~ Gyoroki Gyurkó Pál Puskás Lajos és felesége portréját is megfestette.	+	Gyoroki Gyurkó Pál festőművész Puskás Lajos és felesége portréját is megfestette.

	Puskás Lajos '''77 éves korában''', [[1969]]. [[április 17.\|április 17]]-én Budapesten hunyt el.		Puskás Lajos '''77 éves korában''', [[1969]]. [[április 17.\|április 17]]-én Budapesten hunyt el.
15. sor:		15. sor:
	== A csabai selyemgyár ==		== A csabai selyemgyár ==

-	Békéscsaba első textilüzemét a '''Magyar Királyi Selyemfonodák Haszonbérlete Rt.''' budapesti cége építette [[1907]]‒[[1909]] között a körgát mellett, a Békési úton. ~~Az rt.~~ a gyártelepítést a környéken folyó nagyarányú selyemhernyó-tenyésztésre alapozta. A száz méter hosszúságú, emeletes Csabai Selyemfonoda látványos üzemépülete [[1916]]-ig dolgozott eredeti formájában. A '''háború közbeszólt''', az üzem olasz kezelői hazamentek, a selyemfonodát leszerelték, és az '''épületben hadikórház kezdte el működését'''. Amikor újra indulhatott volna a termelés, a bevonuló román királyi csapatok teljesen kifosztották az épületet, a berendezéseket leszerelték, és hadizsákmányként Romániába szállították.	+	Békéscsaba első textilüzemét a '''Magyar Királyi Selyemfonodák Haszonbérlete Rt.''' budapesti cége építette [[1907]]‒[[1909]] között a körgát mellett, a Békési úton. A részvénytársaság a gyártelepítést a környéken folyó nagyarányú selyemhernyó-tenyésztésre alapozta. A száz méter hosszúságú, emeletes Csabai Selyemfonoda látványos üzemépülete [[1916]]-ig dolgozott eredeti formájában. A '''háború közbeszólt''', az üzem olasz kezelői hazamentek, a selyemfonodát leszerelték, és az '''épületben hadikórház kezdte el működését'''. Amikor újra indulhatott volna a termelés, a bevonuló román királyi csapatok teljesen kifosztották az épületet, a berendezéseket leszerelték, és hadizsákmányként Romániába szállították.

-	A ~~'''Magyar–Olasz Bank''' érdekeltségi vállalata, az államtól valamennyi selyemfonodát bérlő~~ '''Selyemfonodák Haszonbérlete Rt'''. - Schober József központi igazgató kezdeményezésére - [[1920\|1920-ban]] bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban '''Merkur Szövöde''' néven szövőüzemet létesített 1921-ben.	+	A '''Selyemfonodák Haszonbérlete Rt'''. ‒ Schober József központi igazgató kezdeményezésére ‒ [[1920\|1920-ban]] bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban '''Merkur Szövöde''' néven szövőüzemet létesített [[1921\|1921-ben]].
-	A selyemtermelést biztosító területek elvesztése miatt a selyemfonoda helyett az országban kevésbé elterjedt '''pamutszövőgyárat hoztak létre'''. A szövőgyár berendezése '''a vidékre vezényelt, [[1921\|1921-ben]] kinevezett Puskás Lajos igazgató tervei szerint''' történt. Elévülhetetlen érdemei voltak [[Berthóty István (1872-1929)\|dr. Berthóty István]] polgármesternek, [[dr. Debreczeny Lajos]] rendőrfőkapitánynak, [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)\|Ádám Gusztáv]] főmérnöknek, valamint [[Baukó András]] mérnöknek abban, hogy a szövöde megkezdhette működését.	+	A selyemtermelést biztosító területek elvesztése miatt a selyemfonoda helyett az országban kevésbé elterjedt '''pamutszövőgyárat hoztak létre'''. A szövőgyár berendezése '''a vidékre vezényelt, [[1921\|1921-ben]] kinevezett Puskás Lajos igazgató tervei szerint''' történt. Elévülhetetlen érdemei voltak [[Berthóty István (1872-1929)\|dr. Berthóty István]] polgármesternek, dr. Debreczeny Lajos rendőrfőkapitánynak, [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)\|Ádám Gusztáv]] főmérnöknek, valamint [[Baukó András]] mérnöknek abban, hogy a szövöde megkezdhette működését.

-	Az új cég [[1922]]-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd [[1923]]-ban a földszinten is megindult a termelés. [[1924]]-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. A néhány esztendő alatt szembetűnő fejlődésen keresztülmenő vállalat [[1924\|1924-ben]] '''első állami díj'''at kapott. Később ~~már~~ 250 munkást ~~foglalkoztattak~~, és 300 ~~szövőszék volt az üzemben~~. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra~~. Áruik a külföldön előállítottakkal is felvette a versenyt~~. [[1928\|1928-as]] adat szerint évente nagyjából 2,5 millió méter szövetárut állítottak elő.	+	Az új cég [[1922]]-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd [[1923]]-ban a földszinten is megindult a termelés. [[1924]]-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. A néhány esztendő alatt szembetűnő fejlődésen keresztülmenő vállalat [[1924\|1924-ben]] '''első állami díj'''at kapott. Később a gyár 250 munkást foglalkoztatott, és 300 szövőszékkel működött. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra. [[1928\|1928-as]] adat szerint évente nagyjából 2,5 millió méter szövetárut állítottak elő.

-	'''[[1932]]-ben, a gazdasági válság hatására, a részvénytársaságot felszámolták, az üzem a Soroksári Textilipari Rt. fiókgyára lett.''' A selyemfonodát [[1948]] márciusában államosították, és '''Békéscsabai Pamutszövő Nemzeti Vállalat néven működött tovább'''. Fennállásának 80 éves jubileumát [[1987]]-ben mint a '''Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára''' ünnepelte meg. A rendszerváltás után sok más gyárhoz hasonlóan a város legrégebbi textilüzemét is bezárták. Napjainkban a selyemfonoda épületei különböző üzleteknek adnak helyet.	+	'''[[1932]]-ben a gazdasági válság hatására a részvénytársaságot felszámolták, az üzem a Soroksári Textilipari Rt. fiókgyára lett.''' A selyemfonodát [[1948]] márciusában államosították, és '''Békéscsabai Pamutszövő Nemzeti Vállalat néven működött tovább'''. Fennállásának 80 éves jubileumát [[1987]]-ben mint a '''Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára''' ünnepelte meg. A rendszerváltás után sok más gyárhoz hasonlóan a város legrégebbi textilüzemét is bezárták. Napjainkban a selyemfonoda épületei különböző üzleteknek adnak helyet.

	Puskás Lajos békéscsabai tartózkodása során a csabai közélet különböző színterein képviselte magát. [[1922]] augusztusában az erzsébethelyi fürdőben megrendezett vízi ünnepély egyik bírája volt. [[1924\|1924-ben]] létrejött a Városfejlesztő és Értékforgalmi Rt., melynek felügyelő bizottságának tagja volt. [[1924\|1924-ben]] a békéscsabai iparkiállításért felelős bizottságban társelnöki pozíciót viselt. A Békéscsabai Önkéntes Mentőegyesület első közgyűlésén társelnökké választották.		Puskás Lajos békéscsabai tartózkodása során a csabai közélet különböző színterein képviselte magát. [[1922]] augusztusában az erzsébethelyi fürdőben megrendezett vízi ünnepély egyik bírája volt. [[1924\|1924-ben]] létrejött a Városfejlesztő és Értékforgalmi Rt., melynek felügyelő bizottságának tagja volt. [[1924\|1924-ben]] a békéscsabai iparkiállításért felelős bizottságban társelnöki pozíciót viselt. A Békéscsabai Önkéntes Mentőegyesület első közgyűlésén társelnökké választották.

-	Puskás Lajos [[1932]] után Kőszegen és Budapesten dolgozott. [[1952\|1952-ben]] a Textilipari Kutatóintézet osztályvezető helyettese. A Budapesti Műszaki Egyetem Tanácsa '''[[1966\|1966-ban]] aranydiplomát ítélt''' munkássága elismeréseként.	+	Puskás Lajos [[1932]] után Kőszegen és Budapesten dolgozott. [[1952\|1952-ben]] a Textilipari Kutatóintézet osztályvezető helyettese lett. A Budapesti Műszaki Egyetem Tanácsa '''[[1966\|1966-ban]] aranydiplomát ítélt''' munkássága elismeréseként.

	== Források ==		== Források ==

←Régebbi változat		A lap 2018. november 9., 18:14-kori változata
29. sor:		29. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* A főispán és az alispán a mentők fővédnöke. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_3/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=228&layout=s Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 189. szám, 1924. szeptember 2. ~~1-2~~. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)	+	* A főispán és az alispán a mentők fővédnöke. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_3/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=228&layout=s Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 189. szám (1924. szeptember 2.) 1–2. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
-	* A „Merkur” szövőgyár ünnepélyes bemutatása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=273&layout=s Körösvidék, 3. évf. 132. szám., 1922. június 11. 2. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)	+	* A „Merkur” szövőgyár ünnepélyes bemutatása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=273&layout=s Körösvidék, 3. évf. 132. szám. (1922. június 11.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
-	* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1932/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=3&layout=s Békésvármegye Törvényhatóságának Bizottságai és Albizottságai. (Békésvármegye Hivatalos Lapja 1932. évfolyama tárgymutatójának melléklete.) összeáll.: Uhrin László. Gyula : Dobay János Könyvnyomdája. 4. p.] (Látogatva: 2018.02.24.)	+	* Békésvármegye Törvényhatóságának Bizottságai és Albizottságai. (Békésvármegye Hivatalos Lapja 1932. évfolyama tárgymutatójának melléklete.) összeáll.: Uhrin László. Gyula : Dobay János Könyvnyomdája. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1932/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=3&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
-	* I. Békéscsabai Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás és Árumintavásár. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_3/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=174&layout=s Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 177. szám, 1924. augusztus 17. ~~3-4~~. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)	+	* I. Békéscsabai Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás és Árumintavásár. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_3/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=174&layout=s Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 177. szám (1924. augusztus 17.) 3–4. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
-	* [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=435&type=5 ~~Gécs Béla: Békéscsaba ipartörténete] In:~~ Békéscsaba.hu (Látogatva: 2018.01.04.)	+	* Gécs Béla: Békéscsaba ipartörténete. In: [http://www.bekescsaba.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=435&type=5 Békéscsaba.hu] (Látogatva: 2018. 01. 04.)
-	* Gyoroki Gyurkó Pál kiállitása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_1/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=124&layout=s Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 18. szám, 1929. január 22. 5. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)	+	* Gyoroki Gyurkó Pál kiállitása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_1/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=124&layout=s Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 18. szám (1929. január 22.) 5. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
-	* Magyar Hét : Békéscsaba kereskedői és iparosai méltóan veszik ki részüket a magyar hétből. Beszámoló Békéscsaba gyáriparáról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_4/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=166&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 250. szám, 1928. november 4. ~~3-4~~. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)	+	* Magyar Hét : Békéscsaba kereskedői és iparosai méltóan veszik ki részüket a magyar hétből. Beszámoló Békéscsaba gyáriparáról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_4/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=166&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 250. szám (1928. november 4.) 3–4. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
-	* Nagy iparkiállítás és árumintavásár lesz pünkösdkor Csabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_1/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=29&layout=s Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 7. szám, 1924. január 22. 2. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)	+	* Nagy iparkiállítás és árumintavásár lesz pünkösdkor Csabán. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_1/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=29&layout=s Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 7. szám (1924. január 22.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
-	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BME_ET_1966-1967/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22%2Bigazgat%C3%B3%2Bmerk%C3%BAr&pg=135&layout=s ~~8. sz. Jegyzőkönyv. Készült az Egyetemi Tanács 1967. junius 5-én tartott ülésén.~~ 12. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)	+	* 8. sz. Jegyzőkönyv. Készült az Egyetemi Tanács 1967. junius 5-én tartott ülésén. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BME_ET_1966-1967/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22%2Bigazgat%C3%B3%2Bmerk%C3%BAr&pg=135&layout=s 12. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
-	* Puskás Lajos: A „Merkur” gyárszentelése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=283&layout=s Körösvidék, 3. évf. 133. szám, 1922. június 13. 4. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)	+	* Puskás Lajos: A „Merkur” gyárszentelése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=283&layout=s Körösvidék, 3. évf. 133. szám (1922. június 13.) 4. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
	* Puskás Lajos életrajzi adatai. In: [https://www.geni.com/people/Lajos-Pusk%C3%A1s/6000000031073483417 geni.com] (Látogatva: 2018. 02. 26.)		* Puskás Lajos életrajzi adatai. In: [https://www.geni.com/people/Lajos-Pusk%C3%A1s/6000000031073483417 geni.com] (Látogatva: 2018. 02. 26.)
	* Részvénytársasági közgyülések. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_1/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=140&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 27. szám, 5. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)		* Részvénytársasági közgyülések. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_1/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=140&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 27. szám, 5. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
-	* Nyugtázás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1926_01-03/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=22&layout=s Körösvidék, 7. évf. 5. szám, 1926. január 8. 3. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)	+	* Nyugtázás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1926_01-03/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=22&layout=s Körösvidék, 7. évf. 5. szám (1926. január 8.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)
-	* [http://csabaihazak.blog.hu/2015/12/10/selyemfonoda_merkur_pamutszovo ~~Selyemfonoda – Merkur – Pamutszövő] In:~~ Csabai házak blog (Látogatva: 2018.01.04.)	+	* Selyemfonoda – Merkur – Pamutszövő In: [http://csabaihazak.blog.hu/2015/12/10/selyemfonoda_merkur_pamutszovo Csabai házak blog] (Látogatva: 2018.01.04.)
-	* Viziünnepély. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_07-09/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=188&layout=s Körösvidék, 3. évf. 188. szám, 1922. augusztus 19. 3. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)	+	* Viziünnepély. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_07-09/?query=%22Pusk%C3%A1s%20Lajos%22&pg=188&layout=s Körösvidék, 3. évf. 188. szám (1922. augusztus 19.) 3. p.] (Látogatva: 2018. 02. 24.)

	[[Kategória: személyek]]		[[Kategória: személyek]]
51. sor:		51. sor:
	[[Kategória:Békéscsabai személyek]]		[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
	[[Kategória:Békéscsabai Százak]]		[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
		+	[[Kategória:Gépészmérnökök]]