Jzoltan: Új oldal, tartalma: „== Története == '''A kondorosi postaállomást a kiegyezés után a függetlené vált magyar postaigazgatóság hozta létre.''' A postahivatal létesít…”

2020-05-08T13:47:42Z

Új oldal, tartalma: „== Története == '''A kondorosi postaállomást a kiegyezés után a függetlené vált magyar postaigazgatóság hozta létre.''' A postahivatal létesít…”

Új lap

== Története ==
'''A [[Kondoros|kondorosi]] postaállomást a kiegyezés után a függetlené vált magyar postaigazgatóság hozta létre.'''

A postahivatal létesítését a Postai Rendeletek Tára 1878. évi 15. száma a következő szöveggel közli:
''„Kondoros a postahivatal neve, Békés megyében fekszik. Kondorosról Csorvásra kocsiposta közlekedik küldemények továbbítása céljából. Kondoros postahivatal forgalomköre: Kondoros és Gáspártelki falvakra terjed ki.”''

A levelek, csomagok és pénzküldemények szállítására alkalmas intézmény a falu szívében foglalt helyet.
Az első szemlekönyv bejegyzése szerint ''„az itteni postahivatal folyó 1878-ik május 1-jén kezdte meg működését. Első postamesternek kineveztetett Perke József községi jegyző...”'' Aláírás: alpári Abonyi János kir. postafelügyelő.

[[1896|1896-ban]] Kondoros '''III. osztályú postahivatalként működött. A faluban egy levélgyűjtőszekrényt volt''', amelyet naponta egyszer ürítettek. A hivatal kézbesítési körzete 5 puszta, 13 major, 3 tanya és 3 telep területére terjedt ki. Az ellenőrző hivatal Mezőtúr volt.

A táviratozás szempontjából Kondoros postahivatala továbbra is nehéz helyzetben maradt. ''A táviratok irányítására útmutatást nyújtó helységnévtár'' 1884. évi kiadása Kondoros utolsó távírdaállomásaként Csorvás vasúti távírdaállomást említi. Kondoros '''távírószolgálata [[1905]]. [[november 7.|november 7-én]] nyílt meg'''.

A postahivatal '''távbeszélővel már a századforduló előtt rendelkezett'''. A posta a távíró- és távbeszélő-szolgálattal egyesítve működött. Az [[1899]]. [[január 1.|január 1-én]] készült Magyar Korona országai távbeszélő hálózatának térképe a Békés vármegyében működő távbeszélő-hálózat részeként a kondorosi posta- és távbeszélő-állomást is feltünteti.

A postától az állomásra, illetve az állomásról a postára a küldeményeket lovaskocsival szállították. A postakocsis közvetlen a postamester alá volt rendelve. Feltétel volt, hogy 18. életévét betöltse, hajtani és lovagolni tudjon. A kocsisokat szolgálati könyvvel látták el. A szolgálati könyv a kocsis bizonyítványa is volt. Ebben jegyezte a postamester az észrevételeit, az igazgatósági ellenőr pedig a jutalmazást, illetve büntetést.

'''Az 1930-as évek elejéig a postahivatal az Endrődi és Csabai út találkozásánál álló épületben működött''', [[1896|1896-tól]] [[1939]]. [[január 29.|január 29-ig]] Czirbusz Endréné, magyar királyi postamester vezetésével. A postamesterek meghatározó egyéniségei voltak az adott településnek. Ők vezették a postaállomásokat és a tulajdonukban volt a működtetéshez szükséges tárgyi eszközök jelentős része. Postamesteri jogot előszeretettel vásárolták a nemesek is.

A külterületen [[1981]]. [[november 1.|november 1-től]] támpontos kézbesítés történik. A kézbesítés külterületi gépkocsi-járattal történik, előre meghatározott időpontban érkeznek, bizonyos ideig ott tartózkodnak, és a kézbesítés mellett küldeményfelvételt és egyéb postai szolgáltatást is végeznek. Az európai uniós elvárásoknak való megfelelés következménye, hogy a támpontok száma egyre csökken, a házhoz történő kézbesítések száma nő.

A postaállomás [[1988]]. [[szeptember 13.]] és [[1989]]. [[július 18.]] között a régi posta helyére, a Hősök út 25. szám alá költözött. Ekkor került sor a Hősök út 26. szám alatt található posta felújítására.

Az [[1989]]. évi rendszerváltozás nagy hatással volt az ország társadalmi és gazdasági rendszerére. A postai szolgáltatások részleges liberalizációjával, a Magyar Posta monopolhelyzetének megszűnésével, a lakosság életszínvonalának és szokásainak változásával, a versenytársak fokozatos megjelenésével gyökeresen megváltozott a posta piaci helyzete. A postán kézi kapcsolású „különtelep-rendszerű (LB) zsinóros központ" működött. A technika fejlődésének eredményeként [[1992|1992-ben]] automata központot létesítettek, amely biztosította a bekapcsolódást a távbeszélő rendszerbe. A posta feladatköréhez tartozott a lottó, totó árusítás. Nagy feladatot jelentet a rádió- és televízió-előfizetések beszedése és elszámolása.

A kondorosi posta '''[[2001]]. [[március 5.|március 5-én]] bekapcsolódott az Integrált Posta Hálózatba''', mint IPH gépes posta. Az Országos Logisztikai Központ a vasútról közútra szervezte a postai szállítást. Az új korszerű technológiával felszerelt logisztikai központ idejétmúlt technológiát váltott ki. A Kondoros Posta ettől az időtől Békéscsaba PFÜ-től kapja az egyesített zárlatot, és ide is indít. Centrális csomagkézbesítés szempontjából a Szarvas Postához tartozik.

== Postamesterek ==
* Pethe József (1878. augusztus 30.–1896)
* Czirbusz Endréné (1896–1939. január 29.)
* Czirbusz Imre (1939. február 1.–1957. november 1.)
* Mészáros József (1957. november 1.–1957. december 1.) megbízott postavezető
* Dian Jánosné (1957. december 2.–1972. március 22.)
* Oláh Péter (1972. március 22–1997. augusztus 8.)
* Roszik Gáborné (1998. augusztus 9.–2008. december 28.)
* Pusztai Zsolt (2008. december 29.–2009. január 26.) megbízott postavezető
* Gyebnárné Vereska Ildikó (2009. január 27.–)

== Forrás ==
* Roszik Gáborné: Fejezetek Kondoros posta történetéből. In: [https://issuu.com/lovaszi/docs/multidezo2 Múltidéző : tanulmányok és visszaemlékezések a dél-alföldi postaszolgálat történetéből. 2. kötet. Szentes : Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány, 2010. 153–166. p.] (Látogatva: 2020. 05. 08.)

[[Kategória:Kondoros]]
[[Kategória:Postahivatalok]]

Posta (Kondoros) - Laptörténet

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „== Története == '''A kondorosi postaállomást a kiegyezés után a függetlené vált magyar postaigazgatóság hozta létre.''' A postahivatal létesít…”