Petőfi Zoltán (1848–1870) - Laptörténet

Ker0: lásd még rovat

2023-01-06T15:06:32Z

lásd még rovat

←Régebbi változat		A lap 2023. január 6., 15:06-kori változata
30. sor:		30. sor:
	* Izsó Miklós szobrászművész elkészítette Petőfi Zoltán mellszobrát, melyet a budapesti, V. kerületi, Markó utcai főgimnáziumnak adományozott. Mivel Petőfi nem volt az iskola tanulója, a szobor [[1909\|1909-ben]] a Petőfi-házba, [[1954\|1954-ben]] a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményébe került.		* Izsó Miklós szobrászművész elkészítette Petőfi Zoltán mellszobrát, melyet a budapesti, V. kerületi, Markó utcai főgimnáziumnak adományozott. Mivel Petőfi nem volt az iskola tanulója, a szobor [[1909\|1909-ben]] a Petőfi-házba, [[1954\|1954-ben]] a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményébe került.
	* Petőfi Zoltán tiszteletére Nagykőrösön emléktáblát avattak az egykori lakhelye falán.		* Petőfi Zoltán tiszteletére Nagykőrösön emléktáblát avattak az egykori lakhelye falán.
		+
		+	== Lásd még ==
		+	* [[Petőfi Sándor (1823–1849)]]
		+	* [[Petőfi István (1825–1880)]]
		+	* [[Szendrey Júlia (1828–1868)]]
		+	* [[Szendrey Júlia-szobor (Mezőberény)]]
		+	* [[Batthyány–Geist-kastély (Kondoros)]]
		+

	== Források ==		== Források ==

Ker0: hivatkozásik beillesztése + új kategória

2023-01-06T15:03:58Z

hivatkozásik beillesztése + új kategória

←Régebbi változat		A lap 2023. január 6., 15:03-kori változata
8. sor:		8. sor:

	== Élete, munkássága ==		== Élete, munkássága ==
-	Petőfi Zoltán '''[[1848]]. [[december 15.\|december 15-én]] született Debrecenben'''. Édesapja '''Petőfi Sándor''', édesanyja '''Szendrey Júlia'''. A keresztszülei '''Arany János''' és felesége, '''Ercsey Julianna''' lettek. [[1849]] februárjától náluk tartózkodott Szalontán Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán. A Petőfi család [[1849]]. [[július 21.\|július 21-én]] Tordán volt együtt utoljára.	+	Petőfi Zoltán '''[[1848]]. [[december 15.\|december 15-én]] született Debrecenben'''. Édesapja '''[[Petőfi Sándor (1823–1849)\|Petőfi Sándor]]''', édesanyja '''[[Szendrey Júlia (1828–1868)\|Szendrey Júlia]]'''. A keresztszülei '''Arany János''' és felesége, '''Ercsey Julianna''' lettek. [[1849]] februárjától náluk tartózkodott Szalontán Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán. A Petőfi család [[1849]]. [[július 21.\|július 21-én]] Tordán volt együtt utoljára.

-	Édesanyja [[1850\|1850-ben]] Petőfi Sándor keresésére indult, Petőfi Zoltánt a nagyapja, '''Szendrey Ignác''' nevelte Mágocson. Édesanyja '''Horváth Árpád''' ügyvéddel kötött házassága után Pestre vitte gyermekét. Petőfi Sándor összes költeménye [[1858\|1858-ben]] a Magyar Tudományos Akadémia 1000 forintos nagydíjában részesült, melynek örököse Zoltán lett. Ugyanebben az évben Szendrey Júlia meghatalmazásával a nagybátyja, '''Petőfi István''' (a csákói Geist-uradalom gazdatisztje) lett a fiú gondnoka, aki első alkalommal [[1861\|1861-ben]] járt Csákón. Élményeit több – rajzokkal illusztrált – költeményben és levélben megírta.	+	Édesanyja [[1850\|1850-ben]] Petőfi Sándor keresésére indult, Petőfi Zoltánt a nagyapja, '''Szendrey Ignác''' nevelte Mágocson. Édesanyja '''Horváth Árpád''' ügyvéddel kötött házassága után Pestre vitte gyermekét. Petőfi Sándor összes költeménye [[1858\|1858-ben]] a Magyar Tudományos Akadémia 1000 forintos nagydíjában részesült, melynek örököse Zoltán lett. Ugyanebben az évben Szendrey Júlia meghatalmazásával a nagybátyja, '''[[Petőfi István (1825–1880)\|Petőfi István]]''' ([[Batthyány–Geist-kastély (Kondoros)\|a csákói Geist-uradalom]] gazdatisztje) lett a fiú gondnoka, aki első alkalommal [[1861\|1861-ben]] járt Csákón. Élményeit több – rajzokkal illusztrált – költeményben és levélben megírta.

-	[[1858\|1858-ban]] a '''pesti piarista gimnázium''' tanulója lett. A szüneteket Petőfi Istvánnál töltötte Csákón. Ötödikes korában szorgalma és magaviselete is megromlott. Petőfi a hatodik osztályban megbukott görög nyelvből (1863–64. tanév). [[1864]] nyarán Pestről Csákóra került, a neveltetését Petőfi Istvánra bízták. A fiú augusztusban '''gazdasági gyakornoknak állt'''. [[1864]] őszén a '''szarvasi főgimnázium''' hatodik osztályos '''magántanulója''' lett – emellett folytatta a gazdasági teendőit. A tanuláshoz és a versíráshoz a Geist Ilonához (Ilkához) fűződő – reménytelen – szerelme adott ihletet. A lány nem viszonozta az érzéseit, költeményeiben a szerelmi boldogtalanság és a sóvárgás jelenik meg. Verseit ''Ifjúkori kísérletek'' címmel gyűjtötte. [[1865]] júliusában az édesapja barátjához, Horváth Károly tanítóhoz költözött Szarvasra. A hatodik osztályt kiváló eredménnyel zárta. Az 1865–66-os tanévet a gimnázium '''rendes tanulója'''ként kezdte, Lányi Gusztáv osztályába járt. Tanárai között volt Tatay István, Szendi (Golnhoffer) György, [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)\|Zsilinszky Mihály]]. Tagja volt a gimnázium önképzőkörének. Szarvason ''„költői hivatásának is mutatkoztak a jelei, olykor egy-egy tréfás és talpraesett ötletben, rövid, humoros, a padok alatt kézről-kézre járó verssorokban.”'' A fiatal Petőfi rendszeresen szórakozott, bálok állandó résztvevője lett, társaival kocsmába járt. Az első félévben többnyire dicséretes osztályzatot kapott. Dorbézoló életmódja a tantestületi értekezletek állandó témája lett, az [[1866]]. [[április 19.\|április 19-i]] jegyzőkönyvben kilátásban helyezték az elbocsátását. Petőfi három nap múlva '''távozott''' a gimnáziumból.	+	[[1858\|1858-ban]] a '''pesti piarista gimnázium''' tanulója lett. A szüneteket Petőfi Istvánnál töltötte Csákón. Ötödikes korában szorgalma és magaviselete is megromlott. Petőfi a hatodik osztályban megbukott görög nyelvből (1863–64. tanév). [[1864]] nyarán Pestről Csákóra került, a neveltetését Petőfi Istvánra bízták. A fiú augusztusban '''gazdasági gyakornoknak állt'''. [[1864]] őszén a '''[[Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (Szarvas)\|szarvasi főgimnázium]]''' hatodik osztályos '''magántanulója''' lett – emellett folytatta a gazdasági teendőit. A tanuláshoz és a versíráshoz a Geist Ilonához (Ilkához) fűződő – reménytelen – szerelme adott ihletet. A lány nem viszonozta az érzéseit, költeményeiben a szerelmi boldogtalanság és a sóvárgás jelenik meg. Verseit ''Ifjúkori kísérletek'' címmel gyűjtötte. [[1865]] júliusában az édesapja barátjához, Horváth Károly tanítóhoz költözött Szarvasra. A hatodik osztályt kiváló eredménnyel zárta. Az 1865–66-os tanévet a gimnázium '''rendes tanulója'''ként kezdte, Lányi Gusztáv osztályába járt. Tanárai között volt Tatay István, Szendi (Golnhoffer) György, [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)\|Zsilinszky Mihály]]. Tagja volt a gimnázium önképzőkörének. Szarvason ''„költői hivatásának is mutatkoztak a jelei, olykor egy-egy tréfás és talpraesett ötletben, rövid, humoros, a padok alatt kézről-kézre járó verssorokban.”'' A fiatal Petőfi rendszeresen szórakozott, bálok állandó résztvevője lett, társaival kocsmába járt. Az első félévben többnyire dicséretes osztályzatot kapott. Dorbézoló életmódja a tantestületi értekezletek állandó témája lett, az [[1866]]. [[április 19.\|április 19-i]] jegyzőkönyvben kilátásban helyezték az elbocsátását. Petőfi három nap múlva '''távozott''' a gimnáziumból.

	Mezőtúrra szökött, de a nagybátyja hazavitte. A '''nagykőrösi gimnázium''' tanulója lett, [[1866]] nyarán levizsgázott. [[1866]] szeptemberében Csákón színtársulatot szervezett. Tanulmányait '''Szegeden''' folytatta, Kálló Antalnál szállásolták el. Folytatta a könnyelmű életmódot, [[1867]] elején eltanácsolták a szegedi kegyesrendiek, s nagybátyja sem fogadta vissza. Pestre került a nagyapjához, beíratták a '''IV. kerületi állami főgimnázium'''ba, ahonnan [[1867]] áprilisában '''megszökött'''.		Mezőtúrra szökött, de a nagybátyja hazavitte. A '''nagykőrösi gimnázium''' tanulója lett, [[1866]] nyarán levizsgázott. [[1866]] szeptemberében Csákón színtársulatot szervezett. Tanulmányait '''Szegeden''' folytatta, Kálló Antalnál szállásolták el. Folytatta a könnyelmű életmódot, [[1867]] elején eltanácsolták a szegedi kegyesrendiek, s nagybátyja sem fogadta vissza. Pestre került a nagyapjához, beíratták a '''IV. kerületi állami főgimnázium'''ba, ahonnan [[1867]] áprilisában '''megszökött'''.
66. sor:		66. sor:
	[[Kategória:Irodalmárok]]		[[Kategória:Irodalmárok]]
	[[Kategória:Színészek]]		[[Kategória:Színészek]]
		+	[[Kategória:Petőfi 200]]

Jzoltan: Képek feltöltése

2022-10-22T15:03:33Z

Képek feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2022. október 22., 15:03-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Petofi Zoltan nyolceves.jpg\|bélyegkép\|300px\|Petőfi Zoltán nyolcéves korában]]
		+	[[Fájl:Petofi Zoltan VasarnapiUjsag 1898.jpg\|bélyegkép\|300px\|]]
		+	[[Fájl:Petofi Zoltan sirja.jpg\|bélyegkép\|250px\|Eredeti sírja a budapesti Kerepesi úti temetőben]]
		+	[[Fájl:Petofi siremlek VasarnapiUjsag 1911.jpg\|bélyegkép\|250px\|A Petőfi család tagjainak közös síremléke a Kerepesi úti temetőben]]
	költő, író, műfordító, színész, Petőfi Sándor fia		költő, író, műfordító, színész, Petőfi Sándor fia

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „költő, író, műfordító, színész, Petőfi Sándor fia ''„Volt: diák, színész, gazdász, naplopó. – Most költész. Leend: Minden lehet!”'' – Petőfi Zo…”

2022-10-20T13:39:37Z

Új oldal, tartalma: „költő, író, műfordító, színész, Petőfi Sándor fia ''„Volt: diák, színész, gazdász, naplopó. – Most költész. Leend: Minden lehet!”'' – Petőfi Zo…”

Új lap

költő, író, műfordító, színész, Petőfi Sándor fia

''„Volt: diák, színész, gazdász, naplopó. – Most költész. Leend: Minden lehet!”'' – Petőfi Zoltán (1870)

== Élete, munkássága ==
Petőfi Zoltán '''[[1848]]. [[december 15.|december 15-én]] született Debrecenben'''. Édesapja '''Petőfi Sándor''', édesanyja '''Szendrey Júlia'''. A keresztszülei '''Arany János''' és felesége, '''Ercsey Julianna''' lettek. [[1849]] februárjától náluk tartózkodott Szalontán Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán. A Petőfi család [[1849]]. [[július 21.|július 21-én]] Tordán volt együtt utoljára.

Édesanyja [[1850|1850-ben]] Petőfi Sándor keresésére indult, Petőfi Zoltánt a nagyapja, '''Szendrey Ignác''' nevelte Mágocson. Édesanyja '''Horváth Árpád''' ügyvéddel kötött házassága után Pestre vitte gyermekét. Petőfi Sándor összes költeménye [[1858|1858-ben]] a Magyar Tudományos Akadémia 1000 forintos nagydíjában részesült, melynek örököse Zoltán lett. Ugyanebben az évben Szendrey Júlia meghatalmazásával a nagybátyja, '''Petőfi István''' (a csákói Geist-uradalom gazdatisztje) lett a fiú gondnoka, aki első alkalommal [[1861|1861-ben]] járt Csákón. Élményeit több – rajzokkal illusztrált – költeményben és levélben megírta.

[[1858|1858-ban]] a '''pesti piarista gimnázium''' tanulója lett. A szüneteket Petőfi Istvánnál töltötte Csákón. Ötödikes korában szorgalma és magaviselete is megromlott. Petőfi a hatodik osztályban megbukott görög nyelvből (1863–64. tanév). [[1864]] nyarán Pestről Csákóra került, a neveltetését Petőfi Istvánra bízták. A fiú augusztusban '''gazdasági gyakornoknak állt'''. [[1864]] őszén a '''szarvasi főgimnázium''' hatodik osztályos '''magántanulója''' lett – emellett folytatta a gazdasági teendőit. A tanuláshoz és a versíráshoz a Geist Ilonához (Ilkához) fűződő – reménytelen – szerelme adott ihletet. A lány nem viszonozta az érzéseit, költeményeiben a szerelmi boldogtalanság és a sóvárgás jelenik meg. Verseit ''Ifjúkori kísérletek'' címmel gyűjtötte. [[1865]] júliusában az édesapja barátjához, Horváth Károly tanítóhoz költözött Szarvasra. A hatodik osztályt kiváló eredménnyel zárta. Az 1865–66-os tanévet a gimnázium '''rendes tanulója'''ként kezdte, Lányi Gusztáv osztályába járt. Tanárai között volt Tatay István, Szendi (Golnhoffer) György, [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)|Zsilinszky Mihály]]. Tagja volt a gimnázium önképzőkörének. Szarvason ''„költői hivatásának is mutatkoztak a jelei, olykor egy-egy tréfás és talpraesett ötletben, rövid, humoros, a padok alatt kézről-kézre járó verssorokban.”'' A fiatal Petőfi rendszeresen szórakozott, bálok állandó résztvevője lett, társaival kocsmába járt. Az első félévben többnyire dicséretes osztályzatot kapott. Dorbézoló életmódja a tantestületi értekezletek állandó témája lett, az [[1866]]. [[április 19.|április 19-i]] jegyzőkönyvben kilátásban helyezték az elbocsátását. Petőfi három nap múlva '''távozott''' a gimnáziumból.

Mezőtúrra szökött, de a nagybátyja hazavitte. A '''nagykőrösi gimnázium''' tanulója lett, [[1866]] nyarán levizsgázott. [[1866]] szeptemberében Csákón színtársulatot szervezett. Tanulmányait '''Szegeden''' folytatta, Kálló Antalnál szállásolták el. Folytatta a könnyelmű életmódot, [[1867]] elején eltanácsolták a szegedi kegyesrendiek, s nagybátyja sem fogadta vissza. Pestre került a nagyapjához, beíratták a '''IV. kerületi állami főgimnázium'''ba, ahonnan [[1867]] áprilisában '''megszökött'''.

[[1867]] tavaszán '''a debreceni színházhoz szerződött''', kisebb szerepeket kapott. Húszévesen vándorútra indult, Szolnokon megismerkedett Jászai Mari művésznővel, járt [[Gyomaendrőd|Gyomán]], [[Szarvas|Szarvason]], [[Gyula|Gyulán]], [[Békéscsaba|Csabán]], [[Szeghalom|Szeghalmon]], Csákón, [[Kondoros|Kondoroson]], [[Orosháza|Orosházán]], Nagyváradon. [[1868]]. [[szeptember 6.|szeptember 6-án]] elhunyt az édesanyja, [[1869]]. [[március 2.|március 2-án]] a '''nagybátyja lemondott a gondokságáról'''. Az árvaszék '''Toldy József''' tiszti gyámügyészt jelölte ki a gyámjául. Gyógyulás céljából a morvaországi Rosenauban, majd Meránban tartózkodott. A mulatozást tovább folytatta, állapota romlott. Barátjánál, '''Dolinay Gyulánál''' lakott, aki megjelentette az írásait. Petőfi színművet és verset fordított, egyik költeményét a ''Vasárnapi Újság'' közölte.

Petőfi Zoltán betegsége tovább súlyosbodott, '''[[1870]]. [[november 5.|november 5-én]] hunyt el Pesten'''. Másnap a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

''„Borok és lányok mindhiába csalták'' <br>
''Rövid mámorba; nyomta valami:'' <br>
''Egy szent örökség roppant álmai.”'' <br>
(Részlet Juhász Gyula Petőfi Zoltánról írt költeményéből.)

== Emlékezete ==
* Megmaradt vagyonából a végakarata szerint Szendrey Ignác alapítványt hozott létre a pesti állami főgimnázium ötödik osztályos szegény tanulói támogatására ("Petőfi Zoltán tanulók segélyző alapítványa").
* A Petőfi Társaság [[1908]] októberében a Petőfi család hamvait (Petőfi Sándor szülei, Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán és Petőfi István) közös díszsírban helyezte el a Kerepesi temetőben.
* Izsó Miklós szobrászművész elkészítette Petőfi Zoltán mellszobrát, melyet a budapesti, V. kerületi, Markó utcai főgimnáziumnak adományozott. Mivel Petőfi nem volt az iskola tanulója, a szobor [[1909|1909-ben]] a Petőfi-házba, [[1954|1954-ben]] a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményébe került.
* Petőfi Zoltán tiszteletére Nagykőrösön emléktáblát avattak az egykori lakhelye falán.

== Források ==
* A Petőfi-család hamvai. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1908/?pg=432&layout=s Békés, 40. évf. 43. szám (1908. október 25.) 5. p.] (Látogatva: 2022. 10. 19.)
* Déri Gyula: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_PetofiKonyvtar_15/?pg=0&layout=s Petőfi Zoltán. Budapest : Kunossy, Szilágyi és Társa, 1909] (Látogatva: 2022. 10. 19.)
* Irányi István: Petőfi Zoltán életpályája, különös tekintettel Békés megyei, szarvasi éveire. Szarvas : Közs. Tcs., 1964 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ónody Magdolna: Petőfi Zoltán életéből. Miskolc : Ónody M., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vayerné Zibolen Ágnes: Izsó Miklós elfelejtett szobra Petőfi Zoltán ismeretlen portréja. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Muveszet1960_1961/?pg=587&layout=s Művészet, 2. évf. 12. szám (1961) 6–7. p.] (Látogatva: 2022. 10. 19.)
* Verstár – ötven költő összes verse. In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/juhasz-gyula-16356/1913-16BD3/petofi-zoltan-16C8B/ Arcanum.com] (Látogatva: 2022. 10. 19.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Déri Gyula: Petőfi Zoltánról. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/PetofiAlbum_PestiNaploKiadas_1907/?pg=142&layout=s Petőfi-album : adatok, okmányok és képek Petőfi Sándor diadalútjáról. Budapest : Pesti Napló, 1907. 109–116. p.]
* Gyimesi Emese: Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában : Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán, Horvát Attila, Árpád és Ilona gyemekkori levelei, versei és játékai, 1840–1870. Budapest : Gyimesi Emese, 2019
* Győrfi Dénes: Petőfi Zoltán emlékezete. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/RomaniaiMagyarSzo_1999_07/?pg=250&layout=s Romániai Magyar Szó, 11. évf. 3138–3139. szám (1999. július 31.) c–d.]
* Kutas Ferenc: Pefőti és Szarvas. In: [http://www.szarvasnet.hu/konyvjelzo/kronika/02szam.pdf Szarvasi Krónika, 2. szám (1989) 43–56. p.]
* Ónody Magdolna: A Petőfi és a Szendrey család életéből. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Kvt., 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ónody Magdolna: Petőfi Zoltán élete. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Honismeret_1989/?pg=516&layout=s Honismeret, 17. évf. 1. szám (1989) 65–67. p.]
* Pethő György: Közelről : irodalmi forgatókönyv és dokumentumok Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán életéből, 1850–1870. Budapest : Magvető, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ratzky Rita: Rövid portrék Petőfi Sándor rokonságáról. In: [http://real.mtak.hu/103070/1/GHESAURUS-SZINES.pdf Ghesaurus : tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára. Szerk.: Csörsz Rumen István. Budapest : rec.iti 2010. 433–444. p.]
* Rindó József: Petőfi István és Petőfi Zoltán nyomában Kondoroson. In: Séták a művelődés ösvényein : egyesületi esték. Szerk.: Friedrich Endréné, Szabó Ferenc, Székely János. Gyula : Arany János Művelődési Egyesület, 2001. 55–76. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Róna Béla: Petőfi Zoltán. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarSzalon_22_12-1__1894-1895/?pg=554&layout=s Magyar Szalon, 12. évf. (1894. október – 1895. március) 1153–1162. p.]
* Sallér Géza: Hírességek gyermekei. 2. kiad. Keszthely : Sallér G., 1992 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szilágyi Márton: Petõfi Zoltán konfliktusos élete és halála. In: [http://www.barkaonline.hu/archivum/barka_200204.pdf Bárka, 10. évf. 4. szám (2002) 71–81. p.]
* Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas : Szarvas Vár. Barát. Köre, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Túlzott teher: Petőfi Zoltán rövid élete alatt megpróbált apja nyomdokaiba lépni. In: BBC History, 10. évf. 11. szám (2020) 8–11. p.
* Vajda Sándor: Petőfinek, a haza ragyogó csillagának, Zoltán fia. In: [http://biharkutatas.hu/wp-content/uploads/2015/06/partium2016_2.pdf Partium, 20. évf. 2. szám (2016) 4. p.]

== Külső hivatkozások ==
* Petőfi Zoltán. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_Zolt%C3%A1n Wikipedia]
* Petőfi Zoltán. In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/p-9E91B/petofi-zoltan-A0F99/ Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József (Arcanum.com)]
* Petőfi Zoltán. In: [https://www.nevpont.hu/palyakep/petofi-zoltan-42a1a Nevpont.hu]

[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Kondoros]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Színészek]]