Petényi (Donner) László (1887–1971) - Laptörténet

Jzoltan: Kiegészítés: sírhelye

2022-11-08T17:16:03Z

Kiegészítés: sírhelye

←Régebbi változat		A lap 2022. november 8., 17:16-kori változata
1. sor:		1. sor:
	orvos		orvos
	[[Fájl:Petenyi Donner Laszlo.jpg\|bélyegkép\|300px\|Dr. Donner László városi ügyvezető orvos, tb. vármegyei főorvos]]		[[Fájl:Petenyi Donner Laszlo.jpg\|bélyegkép\|300px\|Dr. Donner László városi ügyvezető orvos, tb. vármegyei főorvos]]
-	[[Fájl:Petenyi Laszlo sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Berthóty-családi sírboltban]]	+	[[Fájl:Petenyi Laszlo sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Berthóty családi sírboltban, a Ligeti temetőben]]

	== Élete ==		== Élete ==
8. sor:		8. sor:
	'''Berthóty Magdát''', Békéscsaba első polgármesterének lányát '''vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.'''		'''Berthóty Magdát''', Békéscsaba első polgármesterének lányát '''vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.'''

-	'''[[1971]]. [[szeptember 14.\|szeptember 14-én]] hunyt el Békéscsabán.''' ''„Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”''	+	'''[[1971]]. [[szeptember 14.\|szeptember 14-én]] hunyt el Békéscsabán.''' A Ligeti temetőben helyezték örök nyugalomra. ''„Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: Petényi (Donner) László (1887-1971) lapot átneveztem Petényi (Donner) László (1887–1971) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-14T11:18:14Z

Petényi (Donner) László (1887-1971) lapot átneveztem Petényi (Donner) László (1887–1971) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 14., 11:18-kori változata

Jzoltan: Formázás javítása

2020-09-29T16:12:04Z

Formázás javítása

←Régebbi változat		A lap 2020. szeptember 29., 16:12-kori változata
1. sor:		1. sor:
	orvos		orvos
	[[Fájl:Petenyi Donner Laszlo.jpg\|bélyegkép\|300px\|Dr. Donner László városi ügyvezető orvos, tb. vármegyei főorvos]]		[[Fájl:Petenyi Donner Laszlo.jpg\|bélyegkép\|300px\|Dr. Donner László városi ügyvezető orvos, tb. vármegyei főorvos]]
		+	[[Fájl:Petenyi Laszlo sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Berthóty-családi sírboltban]]

	== Élete ==		== Élete ==
7. sor:		8. sor:
	'''Berthóty Magdát''', Békéscsaba első polgármesterének lányát '''vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.'''		'''Berthóty Magdát''', Békéscsaba első polgármesterének lányát '''vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.'''

-	~~[[[[Fájl:Petenyi Laszlo sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Berthóty-családi sírboltban]]]].~~'''[[1971]]. [[szeptember 14.\|szeptember 14-én]] hunyt el Békéscsabán.''' ''„Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”''	+	'''[[1971]]. [[szeptember 14.\|szeptember 14-én]] hunyt el Békéscsabán.''' ''„Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Ker0: képkorrekció

2020-06-30T07:55:40Z

képkorrekció

←Régebbi változat		A lap 2020. június 30., 07:55-kori változata
7. sor:		7. sor:
	'''Berthóty Magdát''', Békéscsaba első polgármesterének lányát '''vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.'''		'''Berthóty Magdát''', Békéscsaba első polgármesterének lányát '''vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.'''

-	[[[[Fájl:Petenyi Laszlo sirja.JPG\|bélyegkép\| Sírja a Berthóty-családi sírboltban]]]].'''[[1971]]. [[szeptember 14.\|szeptember 14-én]] hunyt el Békéscsabán.''' ''„Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”''	+	[[[[Fájl:Petenyi Laszlo sirja.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Berthóty-családi sírboltban]]]].'''[[1971]]. [[szeptember 14.\|szeptember 14-én]] hunyt el Békéscsabán.''' ''„Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Gmari, 2020. június 29., 16:54-n

2020-06-29T16:54:32Z

←Régebbi változat		A lap 2020. június 29., 16:54-kori változata
7. sor:		7. sor:
	'''Berthóty Magdát''', Békéscsaba első polgármesterének lányát '''vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.'''		'''Berthóty Magdát''', Békéscsaba első polgármesterének lányát '''vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.'''

-	'''[[1971]]. [[szeptember 14.\|szeptember 14-én]] hunyt el Békéscsabán.''' ''„Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”''	+	[[[[Fájl:Petenyi Laszlo sirja.JPG\|bélyegkép\| Sírja a Berthóty-családi sírboltban]]]].'''[[1971]]. [[szeptember 14.\|szeptember 14-én]] hunyt el Békéscsabán.''' ''„Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: Ev. gimnázium belső hivatkozása

2020-02-21T08:03:47Z

Ev. gimnázium belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. február 21., 08:03-kori változata
3. sor:		3. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	Donner Lajos iskolaigazgató és Haan Ida gyerekeként látott napvilágot '''[[1887]]. [[szeptember 29.\|szeptember 29-én]], [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' A városban tanult egészen a középiskola befejezéséig, majd '''Kolozsvárra ment egyetemre, ahol [[1910]]. [[december 12.\|december 12-én]] orvosdoktorrá avatták.'''	+	Donner Lajos iskolaigazgató és Haan Ida gyerekeként látott napvilágot '''[[1887]]. [[szeptember 29.\|szeptember 29-én]], [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' A városban tanult egészen a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|középiskola]] befejezéséig, majd '''Kolozsvárra ment egyetemre, ahol [[1910]]. [[december 12.\|december 12-én]] orvosdoktorrá avatták.'''

	'''Berthóty Magdát''', Békéscsaba első polgármesterének lányát '''vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.'''		'''Berthóty Magdát''', Békéscsaba első polgármesterének lányát '''vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.'''
28. sor:		28. sor:

	== Források ==		== Források ==
		+	* A békéscsabai Állami Rózsa Ferenc Általános Fiúgimnázium százéves fennállásának alkalmából rendezett iskolatörténeti és szakköri kiállítás. Összeáll.: Mengyán György. Békéscsaba : Rózsa F. Ált. Gimn., 1955. 18. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Dr. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 424. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Dr. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 424. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Dr. Berthóty István. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1929/?query=%22Berth%C3%B3ty%20Istv%C3%A1n%22&pg=292&layout=s Békés, 61. évf. 58. szám (1929. július 24.) 1–2. p.] (Látogatva: 2018. 01. 26.)		* Dr. Berthóty István. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1929/?query=%22Berth%C3%B3ty%20Istv%C3%A1n%22&pg=292&layout=s Békés, 61. évf. 58. szám (1929. július 24.) 1–2. p.] (Látogatva: 2018. 01. 26.)

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2019-01-24T12:47:20Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2019. január 24., 12:47-kori változata
7. sor:		7. sor:
	'''Berthóty Magdát''', Békéscsaba első polgármesterének lányát '''vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.'''		'''Berthóty Magdát''', Békéscsaba első polgármesterének lányát '''vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.'''

-	'''[[1971]]. [[szeptember 14.\|szeptember 14-én]] hunyt el Békéscsabán.''' „Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”	+	'''[[1971]]. [[szeptember 14.\|szeptember 14-én]] hunyt el Békéscsabán.''' ''„Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	Miután megszerezte a diplomáját Bécsbe ment, onnan pedig Temesvárra, ahol aktív '''katonaorvosként dolgozott a helyőrségi kórház sebészeti osztályán''', egészen [[1913]]. [[október 1.\|október 1-jéig]], ~~addig amíg ki nem nevezték~~ ezredorvosnak. [[1914]] júliusáig, '''az első világháború kitöréséig a temesvári 7. ~~cs.~~ és ~~kir.~~ tarackezrednél ezredorvosfőnökként működött'''. A háború kitörésekor 7. ~~cs.~~ és ~~kir.~~ Vilmos huszárezred '''orvosfőnökek'''ént vonult hadba~~, majd~~ [[1917]]. [[december 1.\|december 1-jétől]] [[1918]]. [[november 12.\|november 12-ig]] az 1035. sz. '''tábori kórház parancsnok'''a és a '''belgyógyászati, aztán a sebészeti osztály vezetője'''ként munkálkodott Maroshévízen. Itt nemcsak a katonákat kezelték, hanem a lakosoknak is bérmentes ~~kezelést~~ nyújtottak. A sebesült katonákat, akik az 1916-18-as harcokban sérültek meg mind idehozták, az elhunytakat viszont a patak túloldalára, a település egyik legszebb magaslatára, a zsákhegyi temetőbe vitték elhantolni.	+	Miután megszerezte a diplomáját Bécsbe ment, onnan pedig Temesvárra, ahol aktív '''katonaorvosként dolgozott a helyőrségi kórház sebészeti osztályán''', egészen [[1913]]. [[október 1.\|október 1-jéig]], amikor kinevezték ezredorvosnak. [[1914]] júliusáig, '''az első világháború kitöréséig a temesvári 7. császári és királyi tarackezrednél ezredorvosfőnökként működött'''. A háború kitörésekor 7. császári és királyi Vilmos huszárezred '''orvosfőnökek'''ént vonult hadba. [[1917]]. [[december 1.\|december 1-jétől]] [[1918]]. [[november 12.\|november 12-ig]] az 1035. sz. '''tábori kórház parancsnok'''a volt, valamint a '''belgyógyászati, aztán a sebészeti osztály vezetője'''ként munkálkodott Maroshévízen. Itt nemcsak a katonákat kezelték, hanem a lakosoknak is bérmentes ellátást nyújtottak.

-	Petényi a háború végével '''visszatért Békéscsabára''', ahol a Tanácsköztársaság idején '''a helyi tartalékkórház sebészeti ~~osztályának lett a főnöke~~'''~~, utána~~ '''kerületi orvosként praktizált''' az oláhok bevonulásáig. [[1926\|1926-ban]] a városban '''ügyvezető ~~orvosává~~ választották''', majd [[1929\|1929-ben]] Békés vármegye főispánja kinevezte '''~~tb.~~ vármegyei főorvos'''sá. '''[[1936\|1936-ban]] állami tisztiorvosi megbízást kapott''', ~~rá lett bízva~~ a város egészségügyének ~~az irányítása~~. ~~Nyugdíjba meneteléig látta el ezt~~ a tevékenységet, [[1962]]. májusáig.	+	Petényi a háború végével '''visszatért Békéscsabára''', ahol a Tanácsköztársaság idején '''a helyi tartalékkórház sebészeti osztályát vezette'''. Később '''kerületi orvosként praktizált''' az oláhok bevonulásáig. [[1926\|1926-ban]] a városban '''ügyvezető orvossá választották''', majd [[1929\|1929-ben]] Békés vármegye főispánja kinevezte '''tiszteletbeli vármegyei főorvos'''sá. '''[[1936\|1936-ban]] állami tisztiorvosi megbízást kapott''', rábízták a város egészségügyének irányítását. Ezt a tevékenységet nyugdíjazásáig, [[1962]]. májusáig látta el.

-	'''Békéscsaba egészségügyi hálózatának az irányítása 43 éven keresztül volt Petényi (Donner) László kezében.''' ~~Ezen évek alatt sikerült kialakítania a feltételeit a magasabb színvonalú egészségügyi ellátásnak.~~ Munkája kezdetén még sokszor nem volt elegendő pénzügyi háttér a szegény betegek ellátásának finanszírozására. ~~Munkaköre az egészségügy minden ágazatára kiterjedt, ezért igen sokoldalú volt~~. '''Irányítása alatt alakult meg a Stefánia Csecsemővédő Egyesület helyi szervezete, a Tüdőgondozó Intézet és a Bőr-Nemibeteggondozó Intézet. Mindemellett részt vett a kórház korszerűsítésében, az új szakrendelő-intézet megalakításában.''' Az Országos Társadalombiztosító Intézetnek, a város képviselőtestületének, és számos kulturális és társadalmi egyesületnek is tagja volt. Folyamatosan harcolt a gyógyítás korszerű feltételeinek a megteremtéséért a kórházi bizottságban és a képviselő-testületben, idős kora ellenére a felszabadulást követő időkben is meglátta a szocialista egészségügy kialakításának az előnyeit, szükségességét.	+	'''Békéscsaba egészségügyi hálózatának az irányítása 43 éven keresztül volt Petényi (Donner) László kezében.''' Munkája kezdetén még sokszor nem volt elegendő pénzügyi háttér a szegény betegek ellátásának finanszírozására. Vezetése alatt sikerült kialakítania egy magasabb színvonalú egészségügyi rendszer feltételeit. '''Irányítása alatt alakult meg a Stefánia Csecsemővédő Egyesület helyi szervezete, a Tüdőgondozó Intézet és a Bőr-Nemibeteggondozó Intézet. Mindemellett részt vett a kórház korszerűsítésében, az új szakrendelő-intézet megalakításában.''' Az Országos Társadalombiztosító Intézetnek, a város képviselőtestületének, és számos kulturális és társadalmi egyesületnek is tagja volt.

	Szeretett városa sorsát igazán a szívén viselte, mindennapos teendői mellett '''nagy gonddal kutatta fel Békéscsaba történetének dokumentumait''', hogy azok az utókor számára fennmaradjanak.		Szeretett városa sorsát igazán a szívén viselte, mindennapos teendői mellett '''nagy gonddal kutatta fel Békéscsaba történetének dokumentumait''', hogy azok az utókor számára fennmaradjanak.

Jzoltan: Leírások egységesítése

2018-11-09T11:23:57Z

Leírások egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2018. november 9., 11:23-kori változata
28. sor:		28. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* Békéscsaba : ~~Történelmi~~ és kulturális monográfia. főszerk.: Dr. Korniss Géza. Békéscsaba: Körösvidék Nyomda, 1930. 424. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Dr. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 424. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-		+	* Dr. Berthóty István. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1929/?query=%22Berth%C3%B3ty%20Istv%C3%A1n%22&pg=292&layout=s Békés, 61. évf. 58. szám (1929. július 24.) 1–2. p.] (Látogatva: 2018. 01. 26.)
-	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1929/?query=%22Berth%C3%B3ty%20Istv%C3%A1n%22&pg=292&layout=s ~~Dr. Berthóty István. In:~~ Békés, 61. évf. 58. szám, 1929. július 24. ~~1-2~~. p.] (Látogatva: 2018.01.26.)	+	* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba, História Könyvkiadó, 2011. 303. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-		+	* Régen történt. In: [http://hirlap.marosheviz.info/szam/6evf-9szam.pdf Maroshévízi Hírlap 6. évf. 9. szám (2016. szeptember) 6. p] (Látogatva: 2017. 06. 16.)
-	* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba, História Könyvkiadó ~~Bt.~~, 2011. 303. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Dr. Sonkoly Kálmán: Dr. Petényi (Donner) Lászlóra emlékezünk. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_10/?pg=26&layout=s Békés Megyei Népújság 42. évf. 235. szám (1987. október 6.) 3. p] (Látogatva: 2017. 06. 21.)
-		+
-	* [http://hirlap.marosheviz.info/szam/6evf-9szam.pdf ~~Régen történt In.~~ Maroshévízi Hírlap 6. évf. 9. ~~sz.~~ 2016. ~~Szeptember~~ 6. p] (Látogatva: 2017. 06. 16.)	+
-		+
-	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_10/?pg=26&layout=s ~~Dr. Sonkoly Kálmán: Dr. Petényi (Donner) Lászlóra emlékezünk In.~~ Békés Megyei Népújság 42. évf. 235. ~~sz.~~ 1987. október 3. p] (Látogatva: 2017. 06. 21.)	+

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
-	* Békésmegyei ~~Fejek~~. szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba, ~~„Corvina”~~-könyvnyomda, 1929. 116. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békésmegyei fejek, 1929. szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba, Corvina-könyvnyomda, 1929. 116. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-		+	* A szocialista gyógyszerészet 25 éve Békés megyében. szerk.: Dr. Palovits Gyula et al. Békéscsaba : Békés megyei Tanács Gyógyszertári Központja, 1975. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* A szocialista gyógyszerészet 25 éve Békés megyében. szerk.: Dr. Palovits Gyula et al. Békéscsaba, Békés megyei Tanács Gyógyszertári Központja, 1975. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

Jzoltan: 300px-es kép

2018-02-24T18:40:52Z

300px-es kép

←Régebbi változat		A lap 2018. február 24., 18:40-kori változata
1. sor:		1. sor:
	orvos		orvos
		+	[[Fájl:Petenyi Donner Laszlo.jpg\|bélyegkép\|300px\|Dr. Donner László városi ügyvezető orvos, tb. vármegyei főorvos]]

	== Élete ==		== Élete ==
-	~~[[Fájl:Petenyi Donner Laszlo.jpg\|bélyegkép\|Dr. Donner László városi ügyvezető orvos, tb. vármegyei főorvos]]~~
-
	Donner Lajos iskolaigazgató és Haan Ida gyerekeként látott napvilágot '''[[1887]]. [[szeptember 29.\|szeptember 29-én]], [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' A városban tanult egészen a középiskola befejezéséig, majd '''Kolozsvárra ment egyetemre, ahol [[1910]]. [[december 12.\|december 12-én]] orvosdoktorrá avatták.'''		Donner Lajos iskolaigazgató és Haan Ida gyerekeként látott napvilágot '''[[1887]]. [[szeptember 29.\|szeptember 29-én]], [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' A városban tanult egészen a középiskola befejezéséig, majd '''Kolozsvárra ment egyetemre, ahol [[1910]]. [[december 12.\|december 12-én]] orvosdoktorrá avatták.'''

Jzoltan: feleség,gyerekek

2018-01-26T19:20:20Z

feleség,gyerekek

←Régebbi változat		A lap 2018. január 26., 19:20-kori változata
6. sor:		6. sor:
	Donner Lajos iskolaigazgató és Haan Ida gyerekeként látott napvilágot '''[[1887]]. [[szeptember 29.\|szeptember 29-én]], [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' A városban tanult egészen a középiskola befejezéséig, majd '''Kolozsvárra ment egyetemre, ahol [[1910]]. [[december 12.\|december 12-én]] orvosdoktorrá avatták.'''		Donner Lajos iskolaigazgató és Haan Ida gyerekeként látott napvilágot '''[[1887]]. [[szeptember 29.\|szeptember 29-én]], [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' A városban tanult egészen a középiskola befejezéséig, majd '''Kolozsvárra ment egyetemre, ahol [[1910]]. [[december 12.\|december 12-én]] orvosdoktorrá avatták.'''

		+	'''Berthóty Magdát''', Békéscsaba első polgármesterének lányát '''vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.'''
		+
		+	'''[[1971]]. [[szeptember 14.\|szeptember 14-én]] hunyt el Békéscsabán.''' „Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”
		+
		+	== Munkássága ==
	Miután megszerezte a diplomáját Bécsbe ment, onnan pedig Temesvárra, ahol aktív '''katonaorvosként dolgozott a helyőrségi kórház sebészeti osztályán''', egészen [[1913]]. [[október 1.\|október 1-jéig]], addig amíg ki nem nevezték ezredorvosnak. [[1914]] júliusáig, '''az első világháború kitöréséig a temesvári 7. cs. és kir. tarackezrednél ezredorvosfőnökként működött'''. A háború kitörésekor 7. cs. és kir. Vilmos huszárezred '''orvosfőnökek'''ént vonult hadba, majd [[1917]]. [[december 1.\|december 1-jétől]] [[1918]]. [[november 12.\|november 12-ig]] az 1035. sz. '''tábori kórház parancsnok'''a és a '''belgyógyászati, aztán a sebészeti osztály vezetője'''ként munkálkodott Maroshévízen. Itt nemcsak a katonákat kezelték, hanem a lakosoknak is bérmentes kezelést nyújtottak. A sebesült katonákat, akik az 1916-18-as harcokban sérültek meg mind idehozták, az elhunytakat viszont a patak túloldalára, a település egyik legszebb magaslatára, a zsákhegyi temetőbe vitték elhantolni.		Miután megszerezte a diplomáját Bécsbe ment, onnan pedig Temesvárra, ahol aktív '''katonaorvosként dolgozott a helyőrségi kórház sebészeti osztályán''', egészen [[1913]]. [[október 1.\|október 1-jéig]], addig amíg ki nem nevezték ezredorvosnak. [[1914]] júliusáig, '''az első világháború kitöréséig a temesvári 7. cs. és kir. tarackezrednél ezredorvosfőnökként működött'''. A háború kitörésekor 7. cs. és kir. Vilmos huszárezred '''orvosfőnökek'''ént vonult hadba, majd [[1917]]. [[december 1.\|december 1-jétől]] [[1918]]. [[november 12.\|november 12-ig]] az 1035. sz. '''tábori kórház parancsnok'''a és a '''belgyógyászati, aztán a sebészeti osztály vezetője'''ként munkálkodott Maroshévízen. Itt nemcsak a katonákat kezelték, hanem a lakosoknak is bérmentes kezelést nyújtottak. A sebesült katonákat, akik az 1916-18-as harcokban sérültek meg mind idehozták, az elhunytakat viszont a patak túloldalára, a település egyik legszebb magaslatára, a zsákhegyi temetőbe vitték elhantolni.

13. sor:		18. sor:

	Szeretett városa sorsát igazán a szívén viselte, mindennapos teendői mellett '''nagy gonddal kutatta fel Békéscsaba történetének dokumentumait''', hogy azok az utókor számára fennmaradjanak.		Szeretett városa sorsát igazán a szívén viselte, mindennapos teendői mellett '''nagy gonddal kutatta fel Békéscsaba történetének dokumentumait''', hogy azok az utókor számára fennmaradjanak.
-
-	'''[[1971]]. [[szeptember 14.\|szeptember 14-én]] hunyt el Békéscsabán.''' „Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”

	== Díjai ==		== Díjai ==
27. sor:		30. sor:
	== Források ==		== Források ==
	* Békéscsaba : Történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Dr. Korniss Géza. Békéscsaba: Körösvidék Nyomda, 1930. 424. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár		* Békéscsaba : Történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Dr. Korniss Géza. Békéscsaba: Körösvidék Nyomda, 1930. 424. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
		+
		+	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1929/?query=%22Berth%C3%B3ty%20Istv%C3%A1n%22&pg=292&layout=s Dr. Berthóty István. In: Békés, 61. évf. 58. szám, 1929. július 24. 1-2. p.] (Látogatva: 2018.01.26.)

	* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. 303. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár		* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. 303. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár