Perlrott-Csaba Vilmos (1880–1955) - Laptörténet

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T12:35:18Z

Szócikkcímek egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 12:35-kori változata
33. sor:		33. sor:
	Művészetében ötvözni akarta a francia fauvizmus, az expresszionizmus és a magyar tradíció, elsősorban Koszta József és Ferenczy Károly formajegyeit. Cézanne és Greco alkotásait tekintette példaértékűnek. Posztimpresszionista stílusban is alkotott.		Művészetében ötvözni akarta a francia fauvizmus, az expresszionizmus és a magyar tradíció, elsősorban Koszta József és Ferenczy Károly formajegyeit. Cézanne és Greco alkotásait tekintette példaértékűnek. Posztimpresszionista stílusban is alkotott.

-	A [[Munkácsy Mihály Múzeum]] 19 Perlrott-alkotást őriz.	+	A [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]] 19 Perlrott-alkotást őriz.

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==
44. sor:		44. sor:
	* [[1977\|1977-ben]] '''Szentendrén nyílt emlékkiállítás''' a Művésztelepi Galériában.		* [[1977\|1977-ben]] '''Szentendrén nyílt emlékkiállítás''' a Művésztelepi Galériában.
	* '''A Szekszárdi Művészetek Háza''' [[1898\|1989-ben]] '''emlékezett kiállítással''' Perlrott-Csaba Vilmosra.		* '''A Szekszárdi Művészetek Háza''' [[1898\|1989-ben]] '''emlékezett kiállítással''' Perlrott-Csaba Vilmosra.
-	* '''Békéscsabán''' a [[Békés Megyei Könyvtár]] adott otthont '''emlékkiállítás'''nak a Békéstáji Művészeti Társaság szervezésében.	+	* '''Békéscsabán''' a [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Békés Megyei Könyvtár]] adott otthont '''emlékkiállítás'''nak a Békéstáji Művészeti Társaság szervezésében.
	* [[2005\|2005-ben]] a '''Munkácsy Mihály Múzeum kiállítással és egy kiadott kötettel emlékezett''' a város szülöttéről.		* [[2005\|2005-ben]] a '''Munkácsy Mihály Múzeum kiállítással és egy kiadott kötettel emlékezett''' a város szülöttéről.
	* [[2015\|2015-ben]] a szentendrei Ferenczy Múzeumban '''''Szenvedély és ráció''''' címmel nyílt meg Perlrott-Csaba Vilmos '''életmű-kiállítása'''.		* [[2015\|2015-ben]] a szentendrei Ferenczy Múzeumban '''''Szenvedély és ráció''''' címmel nyílt meg Perlrott-Csaba Vilmos '''életmű-kiállítása'''.

Jzoltan: Perlrott-Csaba Vilmos (1880-1955) lapot átneveztem Perlrott-Csaba Vilmos (1880–1955) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-14T11:07:07Z

Perlrott-Csaba Vilmos (1880-1955) lapot átneveztem Perlrott-Csaba Vilmos (1880–1955) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 14., 11:07-kori változata

Jzoltan: +1 kép feltöltése

2020-06-25T06:30:33Z

+1 kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. június 25., 06:30-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:PerlrottCsabaVilmos SzinhaziElet 1923.jpg\|bélyegkép\|300px\|Perlrott-Csaba Vilmos]]		[[Fájl:PerlrottCsabaVilmos SzinhaziElet 1923.jpg\|bélyegkép\|300px\|Perlrott-Csaba Vilmos]]
		+	[[Fájl: Perlrott Csaba Vilmos.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben]]
	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1880]]. [[február 2.\|február 2-án]].''' Az elemi iskola négy osztályát szülővárosában végezte. Rajzkészségére az iskola '''tanítója''' figyelt fel először, akinek '''tanácsára kezdett el rajzolni'''. [[1899\|1899-től]] '''Pesten a Fővárosi Iparrajz Iskolába járt'''. Órásmester édesapja zenészt vagy órást akart belőle nevelni, a zene tanulásához azonban nem volt kedve, inkább '''a festői pálya vonzotta'''.		'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1880]]. [[február 2.\|február 2-án]].''' Az elemi iskola négy osztályát szülővárosában végezte. Rajzkészségére az iskola '''tanítója''' figyelt fel először, akinek '''tanácsára kezdett el rajzolni'''. [[1899\|1899-től]] '''Pesten a Fővárosi Iparrajz Iskolába járt'''. Órásmester édesapja zenészt vagy órást akart belőle nevelni, a zene tanulásához azonban nem volt kedve, inkább '''a festői pálya vonzotta'''.

13. sor:		14. sor:
	Miután a fehérterror idején veszélybe került az élete, az [[1920]] és [[1923]] közti időszakot emigrációban töltötte feleségével.		Miután a fehérterror idején veszélybe került az élete, az [[1920]] és [[1923]] közti időszakot emigrációban töltötte feleségével.

-	~~[[Fájl: Perlrott Csaba Vilmos.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Kozmai utcai zsidó temetőben]]~~Pár nappal a 75. születésnapja előtt, '''Budapesten hunyt el [[1955]]. [[január 23.\|január 23-án]]'''. Budapesten a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik.	+	Pár nappal a 75. születésnapja előtt, '''Budapesten hunyt el [[1955]]. [[január 23.\|január 23-án]]'''. Budapesten a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
79. sor:		80. sor:
	Fájl:PerlrottCsabaVilmos Csendelet.jpg\|Csendélet (Perlrott-Csaba Vilmos festménye)		Fájl:PerlrottCsabaVilmos Csendelet.jpg\|Csendélet (Perlrott-Csaba Vilmos festménye)
	Fájl:PatzayPal PerlrottCsabaVilmos.jpg\|Pátzay Pál szobrászművész Perlrott-Csaba Vilmost ábrázoló alkotása		Fájl:PatzayPal PerlrottCsabaVilmos.jpg\|Pátzay Pál szobrászművész Perlrott-Csaba Vilmost ábrázoló alkotása
		+	Fájl:Perlrott onarckep MagyarMuveszet 1926.jpg\|Önarckép
	</Gallery>		</Gallery>

Jzoltan: Képméret növelése

2020-05-19T13:28:05Z

Képméret növelése

←Régebbi változat		A lap 2020. május 19., 13:28-kori változata
13. sor:		13. sor:
	Miután a fehérterror idején veszélybe került az élete, az [[1920]] és [[1923]] közti időszakot emigrációban töltötte feleségével.		Miután a fehérterror idején veszélybe került az élete, az [[1920]] és [[1923]] közti időszakot emigrációban töltötte feleségével.

-	[[Fájl: Perlrott Csaba Vilmos.JPG\|bélyegkép\| Sírja a Kozmai utcai zsidó temetőben.]]Pár nappal a 75. születésnapja előtt, '''Budapesten hunyt el [[1955]]. [[január 23.\|január 23-án]]'''. Budapesten a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik.	+	[[Fájl: Perlrott Csaba Vilmos.JPG\|bélyegkép\|300px\|Sírja a Kozmai utcai zsidó temetőben]]Pár nappal a 75. születésnapja előtt, '''Budapesten hunyt el [[1955]]. [[január 23.\|január 23-án]]'''. Budapesten a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Gmari: kép beillesztése

2020-05-14T16:11:04Z

kép beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2020. május 14., 16:11-kori változata
13. sor:		13. sor:
	Miután a fehérterror idején veszélybe került az élete, az [[1920]] és [[1923]] közti időszakot emigrációban töltötte feleségével.		Miután a fehérterror idején veszélybe került az élete, az [[1920]] és [[1923]] közti időszakot emigrációban töltötte feleségével.

-	Pár nappal a 75. születésnapja előtt, '''Budapesten hunyt el [[1955]]. [[január 23.\|január 23-án]]'''. Budapesten a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik.	+	[[Fájl: Perlrott Csaba Vilmos.JPG\|bélyegkép\| Sírja a Kozmai utcai zsidó temetőben.]]Pár nappal a 75. születésnapja előtt, '''Budapesten hunyt el [[1955]]. [[január 23.\|január 23-án]]'''. Budapesten a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: + 2015-ös életmű-kiállítás Szentendrén

2020-02-04T10:49:57Z

+ 2015-ös életmű-kiállítás Szentendrén

←Régebbi változat		A lap 2020. február 4., 10:49-kori változata
45. sor:		45. sor:
	* '''Békéscsabán''' a [[Békés Megyei Könyvtár]] adott otthont '''emlékkiállítás'''nak a Békéstáji Művészeti Társaság szervezésében.		* '''Békéscsabán''' a [[Békés Megyei Könyvtár]] adott otthont '''emlékkiállítás'''nak a Békéstáji Művészeti Társaság szervezésében.
	* [[2005\|2005-ben]] a '''Munkácsy Mihály Múzeum kiállítással és egy kiadott kötettel emlékezett''' a város szülöttéről.		* [[2005\|2005-ben]] a '''Munkácsy Mihály Múzeum kiállítással és egy kiadott kötettel emlékezett''' a város szülöttéről.
		+	* [[2015\|2015-ben]] a szentendrei Ferenczy Múzeumban '''''Szenvedély és ráció''''' címmel nyílt meg Perlrott-Csaba Vilmos '''életmű-kiállítása'''.
	* Békéscsabán [[2016\|2016-ban]] [[Perlrott-Csaba Vilmos-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak tiszteletére.		* Békéscsabán [[2016\|2016-ban]] [[Perlrott-Csaba Vilmos-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak tiszteletére.

106. sor:		107. sor:

	* Sümegi György: Az ismeretlen Perlrott-Csaba Vilmos. In: Új Művészet. 2. évf. 10. sz. 1991. 26-28. p. (Kép)		* Sümegi György: Az ismeretlen Perlrott-Csaba Vilmos. In: Új Művészet. 2. évf. 10. sz. 1991. 26-28. p. (Kép)
		+
		+	* Szenvedély és ráció. In: [https://szentendre.hu/szenvedely-es-racio/ Szentendre város hivatalos honlapja] (Látogatva: 2020. 02. 04.)

	* Szilágyi András: A Csabai Perlrott. Az ismeretlenség és az újrafelfedezés áldozata. In: Békés Megyei Hírlap. 49. évf. 72. szám (1994. március 26–27.) 7. p. (Kép)		* Szilágyi András: A Csabai Perlrott. Az ismeretlenség és az újrafelfedezés áldozata. In: Békés Megyei Hírlap. 49. évf. 72. szám (1994. március 26–27.) 7. p. (Kép)

Jzoltan: Kép feltöltése, képgaléria létrehozása

2020-02-02T12:52:12Z

Kép feltöltése, képgaléria létrehozása

←Régebbi változat		A lap 2020. február 2., 12:52-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-		+	[[Fájl:PerlrottCsabaVilmos SzinhaziElet 1923.jpg\|bélyegkép\|300px\|Perlrott-Csaba Vilmos]]
	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1880]]. [[február 2.\|február 2-án]].''' Az elemi iskola négy osztályát szülővárosában végezte. Rajzkészségére az iskola '''tanítója''' figyelt fel először, akinek '''tanácsára kezdett el rajzolni'''. [[1899\|1899-től]] '''Pesten a Fővárosi Iparrajz Iskolába járt'''. Órásmester édesapja zenészt vagy órást akart belőle nevelni, a zene tanulásához azonban nem volt kedve, inkább '''a festői pálya vonzotta'''.		'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1880]]. [[február 2.\|február 2-án]].''' Az elemi iskola négy osztályát szülővárosában végezte. Rajzkészségére az iskola '''tanítója''' figyelt fel először, akinek '''tanácsára kezdett el rajzolni'''. [[1899\|1899-től]] '''Pesten a Fővárosi Iparrajz Iskolába járt'''. Órásmester édesapja zenészt vagy órást akart belőle nevelni, a zene tanulásához azonban nem volt kedve, inkább '''a festői pálya vonzotta'''.

72. sor:		72. sor:
	* 1923 • Prága		* 1923 • Prága
	* 1928 • Zürich		* 1928 • Zürich
		+
		+	== Képgaléria ==
		+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
		+	Fájl:En es a felesegem PerlrottCsV.jpg\|Én és a feleségem (Perlrott-Csaba Vilmos festménye)
		+	Fájl:PerlrottCsabaVilmos Csendelet.jpg\|Csendélet (Perlrott-Csaba Vilmos festménye)
		+	Fájl:PatzayPal PerlrottCsabaVilmos.jpg\|Pátzay Pál szobrászművész Perlrott-Csaba Vilmost ábrázoló alkotása
		+	</Gallery>

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: + települési értéktár kategória

2019-05-10T14:59:37Z

+ települési értéktár kategória

←Régebbi változat		A lap 2019. május 10., 14:59-kori változata
150. sor:		150. sor:
	[[Kategória:Festőművészek]]		[[Kategória:Festőművészek]]
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
		+	[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

Jzoltan: /* Emlékezete */

2019-01-24T12:30:05Z

Emlékezete

←Régebbi változat		A lap 2019. január 24., 12:30-kori változata
45. sor:		45. sor:
	* '''Békéscsabán''' a [[Békés Megyei Könyvtár]] adott otthont '''emlékkiállítás'''nak a Békéstáji Művészeti Társaság szervezésében.		* '''Békéscsabán''' a [[Békés Megyei Könyvtár]] adott otthont '''emlékkiállítás'''nak a Békéstáji Művészeti Társaság szervezésében.
	* [[2005\|2005-ben]] a '''Munkácsy Mihály Múzeum kiállítással és egy kiadott kötettel emlékezett''' a város szülöttéről.		* [[2005\|2005-ben]] a '''Munkácsy Mihály Múzeum kiállítással és egy kiadott kötettel emlékezett''' a város szülöttéről.
-	* Békéscsabán [[2016\|2016-ban]] [[Perlrott-Csaba Vilmos-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak ~~a város szülöttének~~.	+	* Békéscsabán [[2016\|2016-ban]] [[Perlrott-Csaba Vilmos-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak tiszteletére.

	== Kiállítások, melyeken részt vett ==		== Kiállítások, melyeken részt vett ==

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2019-01-24T12:29:41Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2019. január 24., 12:29-kori változata
18. sor:		18. sor:
	Külföldön kiállításon először [[1907\|1907-ben]] szerepelt festményeivel a Salon d’Automne termében. [[1908]] és [[1913]] között egyre gyakoribbá váló párizsi kiállításai mellett '''képeivel Brüsszelben, Nizzában és Kölnben is szerepelt'''. [[1911\|1911-ben]] Spanyolországban járt francia alapítványi ösztöndíjjal. El Greco képeinek hatására Perlrott művészete az expresszionizmus irányába fordult.		Külföldön kiállításon először [[1907\|1907-ben]] szerepelt festményeivel a Salon d’Automne termében. [[1908]] és [[1913]] között egyre gyakoribbá váló párizsi kiállításai mellett '''képeivel Brüsszelben, Nizzában és Kölnben is szerepelt'''. [[1911\|1911-ben]] Spanyolországban járt francia alapítványi ösztöndíjjal. El Greco képeinek hatására Perlrott művészete az expresszionizmus irányába fordult.

-	A tízes évek elején "neós" barátaival "kivonult" Nagybányáról és [[1919\|1919-ig]] '''a kecskeméti művésztelepen dolgozott''', aminek vezetője Iványi Grünwald lett. Perlrott mellett Nagybányáról érkezett Mikola András, Bálint Rezső és Bornemissza Géza is. Kecskemét Cigányvárosa tökéletes ~~motívumot~~ biztosított a művészek számára, de Perlrottnak alkotói szempontból hiányoztak a nagybányai hegyek. A művésztelepesek [[1913\|1913-ban]] és [[1919\|1919-ben]] állítottak ki közösen. A fehérterror kezdetén azt ajánlották neki, hogy meneküljön. Emigrálása szakította meg a hazai ténykedését.	+	A tízes évek elején "neós" barátaival "kivonult" Nagybányáról és [[1919\|1919-ig]] '''a kecskeméti művésztelepen dolgozott''', aminek vezetője Iványi Grünwald lett. Perlrott mellett Nagybányáról érkezett Mikola András, Bálint Rezső és Bornemissza Géza is. Kecskemét Cigányvárosa tökéletes témát biztosított a művészek számára, de Perlrottnak alkotói szempontból hiányoztak a nagybányai hegyek. A művésztelepesek [[1913\|1913-ban]] és [[1919\|1919-ben]] állítottak ki közösen. A fehérterror kezdetén azt ajánlották neki, hogy meneküljön. Emigrálása szakította meg a hazai ténykedését.

-	Külföldi tartózkodása alatt több kiállításon is láthatók voltak alkotásai. '''[[1924\|1924-ben]] hazatért''', az Andrássy úton bérelt műtermet. '''Tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának''' (KÚT)~~. A tagok kiállításokon képviseltethették magukat~~, ~~a KÚT~~ [[1943\|1943-ig]] évente szervezett tárlatokat a Nemzeti Szalonban~~, melyeken~~ Perlrott állandó kiállító volt.	+	Külföldi tartózkodása alatt több kiállításon is láthatók voltak alkotásai. '''[[1924\|1924-ben]] hazatért''', az Andrássy úton bérelt műtermet. '''Tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának''' (KÚT), mely [[1943\|1943-ig]] évente szervezett tárlatokat a Nemzeti Szalonban. Ezeken Perlrott állandó kiállító volt.

	Az 1920-as és 1930-as években kisebb megszakításokkal Németországban, majd Párizsban élt. A Notre Dame-ot több festményén is szerepeltette. A Műbarátok Köre megrendelésére készülő művészi mappa készítői között volt Perlrott is. '''[[1930\|1930-ban]] szülővárosa, Békéscsaba számára is megmutathatta tehetségét, a múzeumban nyílt kiállítása.''' A kolozsvári, nagybányai, nagyváradi, aradi kiállításokat hatósági engedély tette lehetővé idegen állampolgársága miatt. A temesvári tárlat esetén jóváhagyás híján két festőtársával együtt kiutasították, festményeiket egy temesvári barátjuknál hagyták, ahol pár héttel az eset után csoportos kiállítás nyílt.		Az 1920-as és 1930-as években kisebb megszakításokkal Németországban, majd Párizsban élt. A Notre Dame-ot több festményén is szerepeltette. A Műbarátok Köre megrendelésére készülő művészi mappa készítői között volt Perlrott is. '''[[1930\|1930-ban]] szülővárosa, Békéscsaba számára is megmutathatta tehetségét, a múzeumban nyílt kiállítása.''' A kolozsvári, nagybányai, nagyváradi, aradi kiállításokat hatósági engedély tette lehetővé idegen állampolgársága miatt. A temesvári tárlat esetén jóváhagyás híján két festőtársával együtt kiutasították, festményeiket egy temesvári barátjuknál hagyták, ahol pár héttel az eset után csoportos kiállítás nyílt.

-	Matisse és Braque hatása alól folyamatosan eltávolodott, és bizonyos mértékig visszatért a nagybányai elvekhez. '''Az 1930-as évek második felétől''' – miután kapcsolata ~~megszakad~~ Nagybányával - '''rendszeresen járt Szentendrére''', ahol főként tájképeket festett. Utolsó párizsi kiállítására [[1939\|1939-ben]] került sor. Az 1940-es évektől '''Szentendrén élt egészen haláláig'''. A tájképek mellett csendéleteket és női aktokat festett. Izraelita vallásához kapcsolódóan a jeles személyek portréját is elkészítette. '''A két világháború között leggyakrabban a KÚT és a Tamás Galéria tárlatain lépett a nyilvánosság elé.'''	+	Matisse és Braque hatása alól folyamatosan eltávolodott, és bizonyos mértékig visszatért a nagybányai elvekhez. '''Az 1930-as évek második felétől''' – miután kapcsolata megszakadt Nagybányával – '''rendszeresen járt Szentendrére''', ahol főként tájképeket festett. Utolsó párizsi kiállítására [[1939\|1939-ben]] került sor. Az 1940-es évektől '''Szentendrén élt egészen haláláig'''. A tájképek mellett csendéleteket és női aktokat festett. Izraelita vallásához kapcsolódóan a jeles személyek portréját is elkészítette. '''A két világháború között leggyakrabban a KÚT és a Tamás Galéria tárlatain lépett a nyilvánosság elé.'''

	[[1941\|1941-ben]] szerepelt a neve a Szocialista Képzőművészek Csoportjának jegyzőkönyvében, mint meghívott kiállító. Tiszteletbeli tagja volt a Szocialista Képzőművészek Társaságának. [[1949\|1949-ben]] beválasztották a Szentendrei Festők Társaságába.		[[1941\|1941-ben]] szerepelt a neve a Szocialista Képzőművészek Csoportjának jegyzőkönyvében, mint meghívott kiállító. Tiszteletbeli tagja volt a Szocialista Képzőművészek Társaságának. [[1949\|1949-ben]] beválasztották a Szentendrei Festők Társaságába.

-	'''[[1949]] elején gyűjteményének nagy részét a békéscsabai múzeumnak ajándékozta volna, a Városi Tanács nem foglalkozott a felajánlással.'''	+	'''[[1949]] elején gyűjteményének nagy részét a békéscsabai múzeumnak ajándékozta volna, a Városi Tanács azonban nem foglalkozott a felajánlással.'''

-	Művészetében ötvözni akarta a francia ~~Fauves~~, az expresszionizmus és a magyar tradíció, elsősorban Koszta József és Ferenczy Károly formajegyeit. Cézanne és Greco alkotásait tekintette példaértékűnek. ~~A posztimpresszionista~~ stílusban is alkotott.	+	Művészetében ötvözni akarta a francia fauvizmus, az expresszionizmus és a magyar tradíció, elsősorban Koszta József és Ferenczy Károly formajegyeit. Cézanne és Greco alkotásait tekintette példaértékűnek. Posztimpresszionista stílusban is alkotott.

	A [[Munkácsy Mihály Múzeum]] 19 Perlrott-alkotást őriz.		A [[Munkácsy Mihály Múzeum]] 19 Perlrott-alkotást őriz.
42. sor:		42. sor:
	* [[1972\|1972-ben]] 62 festményét bemutató '''emlékkiállítás''' nyílt '''Kecskeméten'''.		* [[1972\|1972-ben]] 62 festményét bemutató '''emlékkiállítás''' nyílt '''Kecskeméten'''.
	* [[1977\|1977-ben]] '''Szentendrén nyílt emlékkiállítás''' a Művésztelepi Galériában.		* [[1977\|1977-ben]] '''Szentendrén nyílt emlékkiállítás''' a Művésztelepi Galériában.
-	* '''A Szekszárdi Művészetek Háza''' [[1898\|1989-ben]] '''emlékezett kiállítással''' Perlrott Csaba Vilmosra.	+	* '''A Szekszárdi Művészetek Háza''' [[1898\|1989-ben]] '''emlékezett kiállítással''' Perlrott-Csaba Vilmosra.
	* '''Békéscsabán''' a [[Békés Megyei Könyvtár]] adott otthont '''emlékkiállítás'''nak a Békéstáji Művészeti Társaság szervezésében.		* '''Békéscsabán''' a [[Békés Megyei Könyvtár]] adott otthont '''emlékkiállítás'''nak a Békéstáji Művészeti Társaság szervezésében.
	* [[2005\|2005-ben]] a '''Munkácsy Mihály Múzeum kiállítással és egy kiadott kötettel emlékezett''' a város szülöttéről.		* [[2005\|2005-ben]] a '''Munkácsy Mihály Múzeum kiállítással és egy kiadott kötettel emlékezett''' a város szülöttéről.