Póstelek - Laptörténet

Jzoltan: Pósteleki kastély belső hivatkozása

2022-09-24T15:07:30Z

Pósteleki kastély belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2022. szeptember 24., 15:07-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Póstelek története ==		== Póstelek története ==

-	A pósteleki uradalom a 18. században a '''Harruckern család''' birtoka volt. Házasság révén került a Wenckheim család birtokába. A Wenckheim családtagok egymástól öröklés, zálog illetve vásárlás útján birtokolták. '''[[Wenckheim Károly (1811–1891)\|Gróf Wenckheim Károly]] 1874-ben Gerla-Póstelek néven önálló falut létesített.''' A pósteleki uradalmat '''[[Wenckheim Károly (1811–1891)\|Károly]]''' elsőszülött gyermeke '''[[Wenckheim Frigyes (1842–1912)\|Wenckheim Frigyes]]''' örökölte, aki aztán az uradalmat nászajándékba adta leányának '''[[Wenckheim Krisztina (1874–1970)\|Krisztinának]]''', aki '''gróf Széchenyi Antal'''hoz ment feleségül. A pósteleki uradalom '''1876'''-tól fokozatosan fejlődött. A belvizeket levezették. Az akkor kialakított csatornarendszer még ma is létezik. Gyorsütemű fejlődése [[Wenckheim Frigyes (1842–1912)\|gróf Wenckheim Frigyes]] idejében indult el, aki új cselédlakásokat, istállókat, gazdasági épületeket, gőzmalmot, iskolát stb. építtetett, talajművelő eszközöket és cséplőgépet vásárolt. '''Az uradalom a fénykorát a [[~~Széchenyi~~-~~Wenckheim~~ kastély (Póstelek)\|kastély]] építésével érte el''', melynek romjai és '''[[Kastélypark (Póstelek)\|parkjának maradványai]]''' a mai szabadidő központ legnevezetesebb látnivalói közé tartoznak.	+	A pósteleki uradalom a 18. században a '''Harruckern család''' birtoka volt. Házasság révén került a Wenckheim család birtokába. A Wenckheim családtagok egymástól öröklés, zálog illetve vásárlás útján birtokolták. '''[[Wenckheim Károly (1811–1891)\|Gróf Wenckheim Károly]] 1874-ben Gerla-Póstelek néven önálló falut létesített.''' A pósteleki uradalmat '''[[Wenckheim Károly (1811–1891)\|Károly]]''' elsőszülött gyermeke '''[[Wenckheim Frigyes (1842–1912)\|Wenckheim Frigyes]]''' örökölte, aki aztán az uradalmat nászajándékba adta leányának '''[[Wenckheim Krisztina (1874–1970)\|Krisztinának]]''', aki '''gróf Széchenyi Antal'''hoz ment feleségül. A pósteleki uradalom '''1876'''-tól fokozatosan fejlődött. A belvizeket levezették. Az akkor kialakított csatornarendszer még ma is létezik. Gyorsütemű fejlődése [[Wenckheim Frigyes (1842–1912)\|gróf Wenckheim Frigyes]] idejében indult el, aki új cselédlakásokat, istállókat, gazdasági épületeket, gőzmalmot, iskolát stb. építtetett, talajművelő eszközöket és cséplőgépet vásárolt. '''Az uradalom a fénykorát a [[Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)\|kastély]] építésével érte el''', melynek romjai és '''[[Kastélypark (Póstelek)\|parkjának maradványai]]''' a mai szabadidő központ legnevezetesebb látnivalói közé tartoznak.

	A kastélyhoz '''2 majorság''' tartozott. A '''kismajo'''r a dobozi út mellett, a '''nagymajor''' a kastélytól 2-3 km-re. A majorokon kívül a birtokhoz tartozott egy gyönyörű alma, szilva és naspolyafákból álló '''hatalmas gyümölcsös''' is. A gyümölcsös közepére építették a '''lekvárgyár'''at. A gyár 1935-re készült el. Nagy üstökben főzték a lekvárt. A kész lekvárt ládákba öntötték. '''Ezt a ládákba öntött lekvárt nevezte a nép „Hitler szalonnának”.''' A háború után ennek a gyárnak a helyén működött a békéscsabai Konzervgyár II. sz. telepe.		A kastélyhoz '''2 majorság''' tartozott. A '''kismajo'''r a dobozi út mellett, a '''nagymajor''' a kastélytól 2-3 km-re. A majorokon kívül a birtokhoz tartozott egy gyönyörű alma, szilva és naspolyafákból álló '''hatalmas gyümölcsös''' is. A gyümölcsös közepére építették a '''lekvárgyár'''at. A gyár 1935-re készült el. Nagy üstökben főzték a lekvárt. A kész lekvárt ládákba öntötték. '''Ezt a ládákba öntött lekvárt nevezte a nép „Hitler szalonnának”.''' A háború után ennek a gyárnak a helyén működött a békéscsabai Konzervgyár II. sz. telepe.
15. sor:		15. sor:
	== Lásd még ==		== Lásd még ==

-	* [[~~Széchenyi~~-~~Wenckheim~~ kastély (Póstelek)\|~~Széchenyi~~-~~Wenckheim~~ kastély]]	+	* [[Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)\|Széchenyi–Wenckheim-kastély]]
	* [[Wenckheim Frigyes (1842–1912)]]		* [[Wenckheim Frigyes (1842–1912)]]
	* [[Wenckheim Krisztina (1874–1970)]]		* [[Wenckheim Krisztina (1874–1970)]]

Jzoltan: Korrekció

2021-03-25T15:23:54Z

Korrekció

←Régebbi változat		A lap 2021. március 25., 15:23-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Póstelek története ==		== Póstelek története ==

-	A pósteleki uradalom a ~~XVIII~~. században a '''Harruckern család''' birtoka volt. Házasság révén került a Wenckheim család birtokába. A Wenckheim családtagok egymástól öröklés, zálog illetve vásárlás útján birtokolták. '''[[Wenckheim Károly (~~1811-1891~~)\|Gróf Wenckheim Károly]] 1874-ben Gerla-Póstelek néven önálló falut létesített.''' A pósteleki uradalmat '''[[Wenckheim Károly (~~1811-1891~~)\|Károly]]''' elsőszülött gyermeke '''[[Wenckheim Frigyes (~~1842-1912~~)\|Wenckheim Frigyes]]''' örökölte, aki aztán az uradalmat nászajándékba adta leányának '''[[Wenckheim Krisztina (~~1874-1970~~)\|Krisztinának]]''', aki '''gróf Széchenyi Antal'''hoz ment feleségül. A pósteleki uradalom '''1876'''-tól fokozatosan fejlődött. A belvizeket levezették. Az akkor kialakított csatornarendszer még ma is létezik. Gyorsütemű fejlődése [[Wenckheim Frigyes (~~1842-1912~~)\|gróf Wenckheim Frigyes]] idejében indult el, aki új cselédlakásokat, istállókat, gazdasági épületeket, gőzmalmot, iskolát stb. építtetett, talajművelő eszközöket és cséplőgépet vásárolt. '''Az uradalom a fénykorát a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)\|kastély]] építésével érte el''', melynek romjai és '''[[Kastélypark (Póstelek)\|parkjának maradványai]]''' a mai szabadidő központ legnevezetesebb látnivalói közé tartoznak.	+	A pósteleki uradalom a 18. században a '''Harruckern család''' birtoka volt. Házasság révén került a Wenckheim család birtokába. A Wenckheim családtagok egymástól öröklés, zálog illetve vásárlás útján birtokolták. '''[[Wenckheim Károly (1811–1891)\|Gróf Wenckheim Károly]] 1874-ben Gerla-Póstelek néven önálló falut létesített.''' A pósteleki uradalmat '''[[Wenckheim Károly (1811–1891)\|Károly]]''' elsőszülött gyermeke '''[[Wenckheim Frigyes (1842–1912)\|Wenckheim Frigyes]]''' örökölte, aki aztán az uradalmat nászajándékba adta leányának '''[[Wenckheim Krisztina (1874–1970)\|Krisztinának]]''', aki '''gróf Széchenyi Antal'''hoz ment feleségül. A pósteleki uradalom '''1876'''-tól fokozatosan fejlődött. A belvizeket levezették. Az akkor kialakított csatornarendszer még ma is létezik. Gyorsütemű fejlődése [[Wenckheim Frigyes (1842–1912)\|gróf Wenckheim Frigyes]] idejében indult el, aki új cselédlakásokat, istállókat, gazdasági épületeket, gőzmalmot, iskolát stb. építtetett, talajművelő eszközöket és cséplőgépet vásárolt. '''Az uradalom a fénykorát a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)\|kastély]] építésével érte el''', melynek romjai és '''[[Kastélypark (Póstelek)\|parkjának maradványai]]''' a mai szabadidő központ legnevezetesebb látnivalói közé tartoznak.

	A kastélyhoz '''2 majorság''' tartozott. A '''kismajo'''r a dobozi út mellett, a '''nagymajor''' a kastélytól 2-3 km-re. A majorokon kívül a birtokhoz tartozott egy gyönyörű alma, szilva és naspolyafákból álló '''hatalmas gyümölcsös''' is. A gyümölcsös közepére építették a '''lekvárgyár'''at. A gyár 1935-re készült el. Nagy üstökben főzték a lekvárt. A kész lekvárt ládákba öntötték. '''Ezt a ládákba öntött lekvárt nevezte a nép „Hitler szalonnának”.''' A háború után ennek a gyárnak a helyén működött a békéscsabai Konzervgyár II. sz. telepe.		A kastélyhoz '''2 majorság''' tartozott. A '''kismajo'''r a dobozi út mellett, a '''nagymajor''' a kastélytól 2-3 km-re. A majorokon kívül a birtokhoz tartozott egy gyönyörű alma, szilva és naspolyafákból álló '''hatalmas gyümölcsös''' is. A gyümölcsös közepére építették a '''lekvárgyár'''at. A gyár 1935-re készült el. Nagy üstökben főzték a lekvárt. A kész lekvárt ládákba öntötték. '''Ezt a ládákba öntött lekvárt nevezte a nép „Hitler szalonnának”.''' A háború után ennek a gyárnak a helyén működött a békéscsabai Konzervgyár II. sz. telepe.
16. sor:		16. sor:

	* [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)\|Széchenyi-Wenckheim kastély]]		* [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)\|Széchenyi-Wenckheim kastély]]
-	* [[Wenckheim Frigyes (~~1842-1912~~)]]	+	* [[Wenckheim Frigyes (1842–1912)]]
-	* [[Wenckheim Krisztina (~~1874-1970~~)]]	+	* [[Wenckheim Krisztina (1874–1970)]]
-	* [[Wenckheim Károly (~~1811-1891~~)]]	+	* [[Wenckheim Károly (1811–1891)]]

-	== ~~Forrás~~ ==	+	== Források ==

-	* Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése II. 1988. ~~306-323~~ p. (kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula	+	* Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése II. 1988. 306–323. p. (kézirat) (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula)
-	* Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal. Gyula : Linotype Bt., 2000. ~~131-135~~ p. Lelőhely: Békés Megyei ~~Tudásház és~~ Könyvtár	+	* Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal. Gyula : Linotype Bt., 2000. 131–135. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-		+
-	~~== Kapcsolódó irodalom ==~~	+

	== Térképek, birtokvázlatok ==		== Térképek, birtokvázlatok ==

-	* Póstelek. Birtokvázlat. 1923. Lelőhely: Békéscsabai Földhivatal	+	* Póstelek. Birtokvázlat. 1923 (Lelőhely: Békéscsabai Földhivatal)
-	* [http://maps.google.com/maps?q=Gerla&hl=hu&ie=UTF8&ll=46.687606,21.196977&spn=0.00198,0.003449&sll=46.686646,21.194062&sspn=0.00099,0.001725&vpsrc=6&hnear=B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Gerla,+Magyarorsz%C3%A1g&t=h&z=18 Póstelek. Műholdfelvétel. In.: Google] [2011.12.16.]	+	* [http://maps.google.com/maps?q=Gerla&hl=hu&ie=UTF8&ll=46.687606,21.196977&spn=0.00198,0.003449&sll=46.686646,21.194062&sspn=0.00099,0.001725&vpsrc=6&hnear=B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Gerla,+Magyarorsz%C3%A1g&t=h&z=18 Póstelek. Műholdfelvétel. In: Google] (Látogatva: 2011. 12. 16.)
		+
	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==

-	* [http://postelek.com ~~postelek~~.com] (honlap)	+	* [http://postelek.com Postelek.com] (honlap)

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]
	[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]		[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

Ker0: új kategória

2018-01-06T21:19:00Z

új kategória

←Régebbi változat		A lap 2018. január 6., 21:19-kori változata
36. sor:		36. sor:

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]
		+	[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

Vandi: Formázás

2012-05-19T07:04:58Z

Formázás

←Régebbi változat		A lap 2012. május 19., 07:04-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	Póstelek a környék lakosainak kedvelt ~~kirándulóhelye~~. A hajdani Weinckheim birtok jelenleg közigazgatásilag Békéscsabához tartozik és szabadidő központként működik. [[Gyula]], [[Békéscsaba]], [[Gerla]] között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű ~~túrista~~ útvonal [[Gerla\|Gerlán]] át vezet Póstelekre.	+	Póstelek a környék lakosainak kedvelt '''kirándulóhely'''e. A hajdani Weinckheim birtok jelenleg közigazgatásilag '''Békéscsabához tartozik és szabadidő központként működik'''. [[Gyula]], [[Békéscsaba]], [[Gerla]] között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű turista útvonal [[Gerla\|Gerlán]] át vezet Póstelekre.

	== Póstelek története ==		== Póstelek története ==

-	A pósteleki uradalom a XVIII. században a '''Harruckern család''' birtoka volt. Házasság révén került a Wenckheim család birtokába. A Wenckheim családtagok egymástól öröklés, zálog illetve vásárlás útján birtokolták. [[Wenckheim Károly (1811-1891)\|Gróf Wenckheim Károly]] 1874-ben Gerla-Póstelek néven önálló falut létesített. A pósteleki uradalmat Károly elsőszülött gyermeke '''[[Wenckheim Frigyes (1842-1912)\|Wenckheim Frigyes]]''' örökölte, aki aztán az uradalmat nászajándékba adta leányának '''[[Wenckheim Krisztina (1874-1970)\|Krisztinának]]''', aki gróf Széchenyi ~~Antalhoz~~ ment feleségül. A pósteleki ~~uradolom~~ 1876-tól fokozatosan fejlődött. A belvizeket levezették. Az akkor kialakított csatornarendszer még ma is létezik. Gyorsütemű fejlődése [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)\|gróf Wenckheim Frigyes]] idejében indult el, aki új cselédlakásokat, istállókat, gazdasági épületeket, gőzmalmot, iskolát stb. építtetett, talajművelő eszközöket és cséplőgépet vásárolt. '''Az uradalom a fénykorát a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)\|kastély]] építésével érte el''', melynek romjai és '''[[Kastélypark (Póstelek)\|parkjának maradványai]]''' a mai szabadidő központ legnevezetesebb látnivalói közé tartoznak.	+	A pósteleki uradalom a XVIII. században a '''Harruckern család''' birtoka volt. Házasság révén került a Wenckheim család birtokába. A Wenckheim családtagok egymástól öröklés, zálog illetve vásárlás útján birtokolták. '''[[Wenckheim Károly (1811-1891)\|Gróf Wenckheim Károly]] 1874-ben Gerla-Póstelek néven önálló falut létesített.''' A pósteleki uradalmat '''[[Wenckheim Károly (1811-1891)\|Károly]]''' elsőszülött gyermeke '''[[Wenckheim Frigyes (1842-1912)\|Wenckheim Frigyes]]''' örökölte, aki aztán az uradalmat nászajándékba adta leányának '''[[Wenckheim Krisztina (1874-1970)\|Krisztinának]]''', aki '''gróf Széchenyi Antal'''hoz ment feleségül. A pósteleki uradalom '''1876'''-tól fokozatosan fejlődött. A belvizeket levezették. Az akkor kialakított csatornarendszer még ma is létezik. Gyorsütemű fejlődése [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)\|gróf Wenckheim Frigyes]] idejében indult el, aki új cselédlakásokat, istállókat, gazdasági épületeket, gőzmalmot, iskolát stb. építtetett, talajművelő eszközöket és cséplőgépet vásárolt. '''Az uradalom a fénykorát a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)\|kastély]] építésével érte el''', melynek romjai és '''[[Kastélypark (Póstelek)\|parkjának maradványai]]''' a mai szabadidő központ legnevezetesebb látnivalói közé tartoznak.

-	A kastélyhoz 2 majorság tartozott. A ~~kismajor~~ a dobozi út mellett, a nagymajor a kastélytól 2-3 km-re. A majorokon kívül a birtokhoz tartozott egy gyönyörű alma, szilva és naspolyafákból álló '''hatalmas gyümölcsös''' is. A gyümölcsös közepére építették a '''lekvárgyár'''at. A gyár 1935-re készült el. Nagy üstökben főzték a lekvárt. A kész lekvárt ládákba öntötték. '''Ezt a ládákba öntött lekvárt nevezte a nép „Hitler szalonnának”.''' A háború után ennek a gyárnak a helyén működött a békéscsabai Konzervgyár II. sz. telepe.	+	A kastélyhoz '''2 majorság''' tartozott. A '''kismajo'''r a dobozi út mellett, a '''nagymajor''' a kastélytól 2-3 km-re. A majorokon kívül a birtokhoz tartozott egy gyönyörű alma, szilva és naspolyafákból álló '''hatalmas gyümölcsös''' is. A gyümölcsös közepére építették a '''lekvárgyár'''at. A gyár 1935-re készült el. Nagy üstökben főzték a lekvárt. A kész lekvárt ládákba öntötték. '''Ezt a ládákba öntött lekvárt nevezte a nép „Hitler szalonnának”.''' A háború után ennek a gyárnak a helyén működött a békéscsabai Konzervgyár II. sz. telepe.

	A II. világháború után az uradalom egyes részei állami illetve szövetkezeti tulajdonba kerültek. A rendszerváltás után Póstelek önkormányzati tulajdonba került.		A II. világháború után az uradalom egyes részei állami illetve szövetkezeti tulajdonba kerültek. A rendszerváltás után Póstelek önkormányzati tulajdonba került.

Vandi: Térképek, birtokvázlatok

2011-12-16T14:43:48Z

Térképek, birtokvázlatok

←Régebbi változat		A lap 2011. december 16., 14:43-kori változata
27. sor:		27. sor:
	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

		+	== Térképek, birtokvázlatok ==
		+
		+	* Póstelek. Birtokvázlat. 1923. Lelőhely: Békéscsabai Földhivatal
		+	* [http://maps.google.com/maps?q=Gerla&hl=hu&ie=UTF8&ll=46.687606,21.196977&spn=0.00198,0.003449&sll=46.686646,21.194062&sspn=0.00099,0.001725&vpsrc=6&hnear=B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Gerla,+Magyarorsz%C3%A1g&t=h&z=18 Póstelek. Műholdfelvétel. In.: Google] [2011.12.16.]
	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==

Vandi: Történet alfejezet tartalmának kiegészítése: levárgyár

2011-11-28T06:07:12Z

Történet alfejezet tartalmának kiegészítése: levárgyár

←Régebbi változat		A lap 2011. november 28., 06:07-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Póstelek a környék lakosainak kedvelt kirándulóhelye. A hajdani Weinckheim birtok jelenleg közigazgatásilag Békéscsabához tartozik és szabadidő központként működik. [[Gyula]], [[Békéscsaba]], [[Gerla]] között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű túrista útvonal [[Gerla\|Gerlán]] át vezet Póstelekre.		Póstelek a környék lakosainak kedvelt kirándulóhelye. A hajdani Weinckheim birtok jelenleg közigazgatásilag Békéscsabához tartozik és szabadidő központként működik. [[Gyula]], [[Békéscsaba]], [[Gerla]] között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű túrista útvonal [[Gerla\|Gerlán]] át vezet Póstelekre.

-	== ~~Történelem~~ ==	+	== Póstelek története ==

-	A pósteleki uradalom a XVIII. században a '''Harruckern család''' birtoka volt. Házasság révén került a Wenckheim család birtokába. A Wenckheim családtagok egymástól öröklés, zálog illetve vásárlás útján birtokolták. [[Wenckheim Károly (1811-1891)\|Gróf Wenckheim Károly]] 1874-ben Gerla-Póstelek néven önálló falut létesített. A pósteleki uradalmat Károly elsőszülött gyermeke '''[[Wenckheim Frigyes (1842-1912)\|Wenckheim Frigyes]]''' örökölte, aki aztán az uradalmat nászajándékba adta leányának '''[[Wenckheim Krisztina (1874-1970)\|Krisztinának]]''', aki gróf Széchenyi Antalhoz ment feleségül. A pósteleki uradolom 1876-tól fokozatosan fejlődött. A belvizeket levezették. Az akkor kialakított csatornarendszer még ma is létezik. Gyorsütemű fejlődése [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)\|gróf Wenckheim Frigyes]] idejében indult el, aki új cselédlakásokat, istállókat, gazdasági épületeket, gőzmalmot, iskolát stb. építtetett, talajművelő eszközöket és cséplőgépet vásárolt. '''Az uradalom a fénykorát a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)\|kastély]] építésével érte el''', melynek romjai és parkjának maradványai a mai szabadidő központ legnevezetesebb látnivalói közé tartoznak. A II. világháború után az uradalom egyes részei állami illetve szövetkezeti tulajdonba kerültek. A rendszerváltás után Póstelek önkormányzati tulajdonba került.	+	A pósteleki uradalom a XVIII. században a '''Harruckern család''' birtoka volt. Házasság révén került a Wenckheim család birtokába. A Wenckheim családtagok egymástól öröklés, zálog illetve vásárlás útján birtokolták. [[Wenckheim Károly (1811-1891)\|Gróf Wenckheim Károly]] 1874-ben Gerla-Póstelek néven önálló falut létesített. A pósteleki uradalmat Károly elsőszülött gyermeke '''[[Wenckheim Frigyes (1842-1912)\|Wenckheim Frigyes]]''' örökölte, aki aztán az uradalmat nászajándékba adta leányának '''[[Wenckheim Krisztina (1874-1970)\|Krisztinának]]''', aki gróf Széchenyi Antalhoz ment feleségül. A pósteleki uradolom 1876-tól fokozatosan fejlődött. A belvizeket levezették. Az akkor kialakított csatornarendszer még ma is létezik. Gyorsütemű fejlődése [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)\|gróf Wenckheim Frigyes]] idejében indult el, aki új cselédlakásokat, istállókat, gazdasági épületeket, gőzmalmot, iskolát stb. építtetett, talajművelő eszközöket és cséplőgépet vásárolt. '''Az uradalom a fénykorát a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)\|kastély]] építésével érte el''', melynek romjai és '''[[Kastélypark (Póstelek)\|parkjának maradványai]]''' a mai szabadidő központ legnevezetesebb látnivalói közé tartoznak.
		+
		+	A kastélyhoz 2 majorság tartozott. A kismajor a dobozi út mellett, a nagymajor a kastélytól 2-3 km-re. A majorokon kívül a birtokhoz tartozott egy gyönyörű alma, szilva és naspolyafákból álló '''hatalmas gyümölcsös''' is. A gyümölcsös közepére építették a '''lekvárgyár'''at. A gyár 1935-re készült el. Nagy üstökben főzték a lekvárt. A kész lekvárt ládákba öntötték. '''Ezt a ládákba öntött lekvárt nevezte a nép „Hitler szalonnának”.''' A háború után ennek a gyárnak a helyén működött a békéscsabai Konzervgyár II. sz. telepe.
		+
		+	A II. világháború után az uradalom egyes részei állami illetve szövetkezeti tulajdonba kerültek. A rendszerváltás után Póstelek önkormányzati tulajdonba került.

	== Szabadidőközpont ==		== Szabadidőközpont ==

Vandi: /* Szabadidőközpont */ formázás

2011-11-27T15:42:19Z

Szabadidőközpont: formázás

←Régebbi változat		A lap 2011. november 27., 15:42-kori változata
7. sor:		7. sor:
	== Szabadidőközpont ==		== Szabadidőközpont ==

-	A szabadidőközpont a ~~túrázáson~~ túl ~~kempingezési~~ és ~~sportolási~~ lehetőségeket is kínál az oda érkező látogatók számára. Az alkalmi nagy rendezvényeken túl autósmozi is színesíti a szabadidőközpont kulturális palettáját. A hajdani erdészlakot ~~Mókuscsárdaként~~ ismerik a látogatók.	+	A szabadidőközpont a '''túrázás'''on túl '''kempingezés'''i és '''sportolás'''i lehetőségeket is kínál az oda érkező látogatók számára. Az alkalmi nagy rendezvényeken túl '''autósmozi''' is színesíti a szabadidőközpont kulturális palettáját. A hajdani erdészlakot '''Mókuscsárda'''ként ismerik a látogatók.

	== Lásd még ==		== Lásd még ==

Vandi: /* Szabadidőközpont */ Mókuscsárda info beillesztése

2011-11-27T15:40:42Z

Szabadidőközpont: Mókuscsárda info beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2011. november 27., 15:40-kori változata
7. sor:		7. sor:
	== Szabadidőközpont ==		== Szabadidőközpont ==

-	A szabadidőközpont a túrázáson túl kempingezési és sportolási lehetőségeket is kínál az oda érkező látogatók számára. Az alkalmi nagy rendezvényeken túl autósmozi is színesíti a szabadidőközpont kulturális palettáját.	+	A szabadidőközpont a túrázáson túl kempingezési és sportolási lehetőségeket is kínál az oda érkező látogatók számára. Az alkalmi nagy rendezvényeken túl autósmozi is színesíti a szabadidőközpont kulturális palettáját. A hajdani erdészlakot Mókuscsárdaként ismerik a látogatók.
-		+
	== Lásd még ==		== Lásd még ==

Vandi: /* Forrás */ oldalszámok beillesztése

2011-11-27T15:35:35Z

Forrás: oldalszámok beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2011. november 27., 15:35-kori változata
18. sor:		18. sor:
	== Forrás ==		== Forrás ==

-	* Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése I-II. 1988. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula	+	* Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése II. 1988. 306-323 p. (kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula
-	* Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal. Gyula : Linotype Bt., 2000. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár	+	* Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal. Gyula : Linotype Bt., 2000. 131-135 p. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

Vandi: formázás + források

2011-11-27T15:31:24Z

formázás + források

←Régebbi változat		A lap 2011. november 27., 15:31-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	Póstelek a környék lakosainak kedvelt ~~kirándulóhely~~. A hajdani Weinckheim birtok jelenleg közigazgatásilag Békéscsabához tartozik és szabadidő központként működik. [[Gyula]], [[Békéscsaba]], [[Gerla]] között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű túrista útvonal [[Gerla\|Gerlán]] át vezet Póstelekre.	+	Póstelek a környék lakosainak kedvelt kirándulóhelye. A hajdani Weinckheim birtok jelenleg közigazgatásilag Békéscsabához tartozik és szabadidő központként működik. [[Gyula]], [[Békéscsaba]], [[Gerla]] között helyezkedik el. Műúton és földutakon (is!) autóval, kerékpárral, gyalog több irányból is megközelíthető. A sárga jelzésű túrista útvonal [[Gerla\|Gerlán]] át vezet Póstelekre.

	== Történelem ==		== Történelem ==

-	A pósteleki uradalom a XVIII. században a '''Harruckern család''' birtoka volt. Házasság révén került a Wenckheim család birtokába. A Wenckheim családtagok egymástól öröklés, zálog illetve vásárlás útján birtokolták. [[Wenckheim Károly (1811-1891)\|Gróf Wenckheim Károly]] 1874-ben Gerla-Póstelek néven önálló falut létesített. A pósteleki uradalmat Károly elsőszülött gyermeke '''[[Wenckheim Frigyes (1842-1912)\|Wenckheim Frigyes]]''' örökölte, aki aztán az uradalmat nászajándékba adta leányának '''Krisztinának''', aki gróf Széchenyi Antalhoz ment feleségül.	+	A pósteleki uradalom a XVIII. században a '''Harruckern család''' birtoka volt. Házasság révén került a Wenckheim család birtokába. A Wenckheim családtagok egymástól öröklés, zálog illetve vásárlás útján birtokolták. [[Wenckheim Károly (1811-1891)\|Gróf Wenckheim Károly]] 1874-ben Gerla-Póstelek néven önálló falut létesített. A pósteleki uradalmat Károly elsőszülött gyermeke '''[[Wenckheim Frigyes (1842-1912)\|Wenckheim Frigyes]]''' örökölte, aki aztán az uradalmat nászajándékba adta leányának '''[[Wenckheim Krisztina (1874-1970)\|Krisztinának]]''', aki gróf Széchenyi Antalhoz ment feleségül. A pósteleki uradolom 1876-tól fokozatosan fejlődött. A belvizeket levezették. Az akkor kialakított csatornarendszer még ma is létezik. Gyorsütemű fejlődése [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)\|gróf Wenckheim Frigyes]] idejében indult el, aki új cselédlakásokat, istállókat, gazdasági épületeket, gőzmalmot, iskolát stb. építtetett, talajművelő eszközöket és cséplőgépet vásárolt. '''Az uradalom a fénykorát a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)\|kastély]] építésével érte el''', melynek romjai és parkjának maradványai a mai szabadidő központ legnevezetesebb látnivalói közé tartoznak. A II. világháború után az uradalom egyes részei állami illetve szövetkezeti tulajdonba kerültek. A rendszerváltás után Póstelek önkormányzati tulajdonba került.
-	A pósteleki uradolom 1876-tól fokozatosan fejlődött. A belvizeket levezették. Az akkor kialakított csatornarendszer még ma is létezik. Gyorsütemű fejlődése Frigyes (1842-1912)\|gróf Wenckheim Frigyes idejében indult el, aki új cselédlakásokat, istállókat, gazdasági épületeket, gőzmalmot, iskolát stb. építtetett, talajművelő eszközöket és cséplőgépet vásárolt. '''Az uradalom a fénykorát a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)\|kastély]] építésével érte el''', melynek romjai és parkjának maradványai a mai szabadidő központ legnevezetesebb látnivalói közé tartoznak. A II. világháború után az uradalom egyes részei állami illetve szövetkezeti tulajdonba kerültek. A rendszerváltás után Póstelek önkormányzati tulajdonba került.	+

	== Szabadidőközpont ==		== Szabadidőközpont ==
12. sor:		11. sor:
	== Lásd még ==		== Lásd még ==

-	* Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)\|Széchenyi-Wenckheim kastély	+	* [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)\|Széchenyi-Wenckheim kastély]]
	* [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)]]		* [[Wenckheim Frigyes (1842-1912)]]
-	* [[Wenckheim Krisztina]]	+	* [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]
	* [[Wenckheim Károly (1811-1891)]]		* [[Wenckheim Károly (1811-1891)]]

	== Forrás ==		== Forrás ==
		+
		+	* Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése I-II. 1988. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula
		+	* Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal. Gyula : Linotype Bt., 2000. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==