Pátkai Ervin (1936–1985) - Laptörténet

Jzoltan: /* Források */ +Bcs-i személyek kategória

2021-03-30T16:57:32Z

Források: +Bcs-i személyek kategória

←Régebbi változat		A lap 2021. március 30., 16:57-kori változata
41. sor:		41. sor:
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Szobrászok]]		[[Kategória:Szobrászok]]
		+	[[Kategória:Békéscsabai személyek]]

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-30T16:33:41Z

Szócikkcímek egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 30., 16:33-kori változata
9. sor:		9. sor:
	'''[[1956]]-ban került Párizsba. Szobrászati tanulmányait a párizsi École Nationale Supérieure des Beaux-Arts-on fejezte be, ahol H. Georges Adam tanítványa volt.'''		'''[[1956]]-ban került Párizsba. Szobrászati tanulmányait a párizsi École Nationale Supérieure des Beaux-Arts-on fejezte be, ahol H. Georges Adam tanítványa volt.'''

-	Élete utolsó időszakában évenként járt szülőhazájába. Egyre jobban erősödött vonzalma szűkebb otthona, Békéscsaba iránt, ahol régi osztálytársai és barátai várták. Életének tragikus esemény vetett véget: '''[[1985]]. [[június 28.\|június 28]]-án Párizsban halálos égési sérüléseket szenvedett egy gázrobbanás következtében.''' Elhunytával minden idők egyik legnagyobb magyar szobrászművészét veszítette el a művészvilág. '''Két évvel halála után emlékkiállítás nyílt tiszteletére Békéscsabán a [[Békés Megyei Könyvtár\|Megyei Könyvtárban]].'''	+	Élete utolsó időszakában évenként járt szülőhazájába. Egyre jobban erősödött vonzalma szűkebb otthona, Békéscsaba iránt, ahol régi osztálytársai és barátai várták. Életének tragikus esemény vetett véget: '''[[1985]]. [[június 28.\|június 28]]-án Párizsban halálos égési sérüléseket szenvedett egy gázrobbanás következtében.''' Elhunytával minden idők egyik legnagyobb magyar szobrászművészét veszítette el a művészvilág. '''Két évvel halála után emlékkiállítás nyílt tiszteletére Békéscsabán a [[Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)\|Megyei Könyvtárban]].'''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
16. sor:		16. sor:
	'''Monumentális szobrai először Franciaországban tűntek fel''', majd másutt is Európában. Kiállított a világ minden táján. Könyvek jelentek meg róla; az egyik francia művészeti folyóiratban "korunk Michelangelojá"-nak nevezték. Összegezte a görög építészet tektonikáját, a barokk játékos szárnyalását, a gótika misztikumának mágikus varázsát, transzcendenciáját, de az inka, sőt a kínai és más távol-keleti művészetek pagoda- és misztérium csodáit is belesejthetjük alkotásaiba. Művészetében nagyon ősi, mégis forradalmian új, zseniális megoldásokat alkalmazott.		'''Monumentális szobrai először Franciaországban tűntek fel''', majd másutt is Európában. Kiállított a világ minden táján. Könyvek jelentek meg róla; az egyik francia művészeti folyóiratban "korunk Michelangelojá"-nak nevezték. Összegezte a görög építészet tektonikáját, a barokk játékos szárnyalását, a gótika misztikumának mágikus varázsát, transzcendenciáját, de az inka, sőt a kínai és más távol-keleti művészetek pagoda- és misztérium csodáit is belesejthetjük alkotásaiba. Művészetében nagyon ősi, mégis forradalmian új, zseniális megoldásokat alkalmazott.

-	Pátkai Ervin '''nagy fontosságot tulajdonított a rajzoknak''' is. Mint szobrainak, úgy rajzainak sem adott mindig címet. '''Témái a fantasztikus tájak, viaduktvariációk, táncoló idomok, megbillenő városszerkezetek.''' A rajzokban ugyan fellelhetők szobrászi gondolatok, viszont nem voltak alapjai, vázlatai egy-egy szobornak. Művei között több építészeti jellegű rajz található. [[1975]]. [[május 24.\|május 24]]-én önálló kiállítása nyílt az akkor újonnan felépült orléans-i művelődési házban. Ez alkalommal vetítették először a "Pátkai - ahogy Vanier látja" című diamontázst.	+	Pátkai Ervin '''nagy fontosságot tulajdonított a rajzoknak''' is. Mint szobrainak, úgy rajzainak sem adott mindig címet. '''Témái a fantasztikus tájak, viaduktvariációk, táncoló idomok, megbillenő városszerkezetek.''' A rajzokban ugyan fellelhetők szobrászi gondolatok, viszont nem voltak alapjai, vázlatai egy-egy szobornak. Művei között több építészeti jellegű rajz található. [[1975]]. [[május 24.\|május 24]]-én önálló kiállítása nyílt az akkor újonnan felépült orléans-i művelődési házban. Ez alkalommal vetítették először a ''Pátkai – ahogy Vanier látja'' című diamontázst.

-	'''Irodalmi munkássága is jelentős: alapító tagja és művészeti vezetője volt a Magyar Műhely című''' irodalmi, művészeti és kritikai '''folyóiratnak'''. Támogatásával, közreműködésével készült az urbanizáció mai kérdéseivel foglalkozó ''Ember és város'' című értékes kiadvány (Antológia. Wien. [[1977]]. 255. p.). Egy ideig tagja volt az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem elnökségének.	+	'''Irodalmi munkássága is jelentős: alapító tagja és művészeti vezetője volt a ''Magyar Műhely'' című''' irodalmi, művészeti és kritikai '''folyóiratnak'''. Támogatásával, közreműködésével készült az urbanizáció mai kérdéseivel foglalkozó ''Ember és város'' című értékes kiadvány (Antológia. Wien. [[1977]]. 255. p.). Egy ideig tagja volt az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem elnökségének.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==

Jzoltan: Pátkai Ervin (1936-1985) lapot átneveztem Pátkai Ervin (1936–1985) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-15T12:15:33Z

Pátkai Ervin (1936-1985) lapot átneveztem Pátkai Ervin (1936–1985) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 15., 12:15-kori változata

Jzoltan: + emlékezete, kép

2020-10-08T11:15:48Z

+ emlékezete, kép

←Régebbi változat		A lap 2020. október 8., 11:15-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
		+	[[Fájl:PatkaiErvin emlektabla Bcs.jpg\|bélyegkép\|400px\|Pátkai Ervin emléktáblája Békéscsabán]]
	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1936]]. [[április 11.\|április 11]]-én.''' Szegény családból származott, édesanyja korai halála miatt nővére volt a gondviselője.		'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1936]]. [[április 11.\|április 11]]-én.''' Szegény családból származott, édesanyja korai halála miatt nővére volt a gondviselője.

17. sor:		18. sor:
	Pátkai Ervin '''nagy fontosságot tulajdonított a rajzoknak''' is. Mint szobrainak, úgy rajzainak sem adott mindig címet. '''Témái a fantasztikus tájak, viaduktvariációk, táncoló idomok, megbillenő városszerkezetek.''' A rajzokban ugyan fellelhetők szobrászi gondolatok, viszont nem voltak alapjai, vázlatai egy-egy szobornak. Művei között több építészeti jellegű rajz található. [[1975]]. [[május 24.\|május 24]]-én önálló kiállítása nyílt az akkor újonnan felépült orléans-i művelődési házban. Ez alkalommal vetítették először a "Pátkai - ahogy Vanier látja" című diamontázst.		Pátkai Ervin '''nagy fontosságot tulajdonított a rajzoknak''' is. Mint szobrainak, úgy rajzainak sem adott mindig címet. '''Témái a fantasztikus tájak, viaduktvariációk, táncoló idomok, megbillenő városszerkezetek.''' A rajzokban ugyan fellelhetők szobrászi gondolatok, viszont nem voltak alapjai, vázlatai egy-egy szobornak. Művei között több építészeti jellegű rajz található. [[1975]]. [[május 24.\|május 24]]-én önálló kiállítása nyílt az akkor újonnan felépült orléans-i művelődési házban. Ez alkalommal vetítették először a "Pátkai - ahogy Vanier látja" című diamontázst.

-	'''Irodalmi munkássága is jelentős: alapító tagja és művészeti vezetője volt a Magyar Műhely című''' irodalmi, művészeti és kritikai '''folyóiratnak'''. Támogatásával, közreműködésével készült az urbanizáció mai kérdéseivel foglalkozó ''Ember és város'' című értékes kiadvány (Antológia. Wien. [[1977]]. 255. p.). Egy ideig tagja volt az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem elnökségének.	+	'''Irodalmi munkássága is jelentős: alapító tagja és művészeti vezetője volt a Magyar Műhely című''' irodalmi, művészeti és kritikai '''folyóiratnak'''. Támogatásával, közreműködésével készült az urbanizáció mai kérdéseivel foglalkozó ''Ember és város'' című értékes kiadvány (Antológia. Wien. [[1977]]. 255. p.). Egy ideig tagja volt az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem elnökségének.
		+
		+	== Emlékezete ==
		+	* Tiszteletére [[2016\|2016-ban]] '''[[Pátkai Ervin-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak''' Békéscsabán.

	== Katalógus ==		== Katalógus ==
23. sor:		27. sor:

	== Források ==		== Források ==
		+	* Akire emlékeznek, él. In: [https://medit.lutheran.hu/files/evangelikus_elet_2016_23.pdf Evangélikus Élet, 81. évf. 23. szám (2016. június 12.) 30. p.] (Látogatva: 2020. 10. 08.)
	* Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest: Hitel, 1992. 287. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest: Hitel, 1992. 287. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Budur Lajos: In memoriam Pátkai Ervin. In: Békés Megyei Népújság. 40. évf. 222. szám (1985. szeptember 21.) 9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Budur Lajos: In memoriam Pátkai Ervin. In: Békés Megyei Népújság. 40. évf. 222. szám (1985. szeptember 21.) 9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Jzoltan: Formázás, tagolás

2020-04-11T13:56:13Z

Formázás, tagolás

←Régebbi változat		A lap 2020. április 11., 13:56-kori változata
1. sor:		1. sor:
	szobrászművész		szobrászművész

		+	== Élete ==
	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1936]]. [[április 11.\|április 11]]-én.''' Szegény családból származott, édesanyja korai halála miatt nővére volt a gondviselője.		'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1936]]. [[április 11.\|április 11]]-én.''' Szegény családból származott, édesanyja korai halála miatt nővére volt a gondviselője.

-	'''Iskoláit szülővárosában végezte, a csabai gimnáziumban érettségizett.''' A Színművészeti Főiskolára jelentkezett, de nem vették fel. Ezután egy évig a vasútnál volt pályamunkás, majd ismét jelentkezett a ~~Színművészeti~~, s ezzel párhuzamosan a '''Képzőművészeti Főiskolára''' is. Mindkét helyen '''felvételt nyert''', de választása az utóbbira esett. Budapestre került, ahol Medgyessy Ferenc tanítványa lett.	+	'''Iskoláit szülővárosában végezte, a csabai gimnáziumban érettségizett.''' A Színművészeti Főiskolára jelentkezett, de nem vették fel. Ezután egy évig a vasútnál volt pályamunkás, majd ismét jelentkezett a Színművészetire, s ezzel párhuzamosan a '''Képzőművészeti Főiskolára''' is. Mindkét helyen '''felvételt nyert''', de választása az utóbbira esett. Budapestre került, ahol Medgyessy Ferenc tanítványa lett.

-	'''[[1956]]-ban került Párizsba. Szobrászati tanulmányait a párizsi École Nationale Supérieure des Beaux-Arts-on fejezte be, ahol H. Georges Adam tanítványa volt.''' Több éven keresztül ~~küszködött~~ anyagi gondokkal, így különféle munkákat vállalt. '''[[1961]]-től''' azonban '''pályája fölfelé ívelt''', ami megváltoztatta életét is. Ebben az évben '''megkapta''' a Fiatalok II. Párizsi Biennáléja, majd '''[[1966]]-ban a Modern szobrászat díját'''. Szobrait az állam és a magángyűjtők kezdték vásárolni. [[1969]]-től a Fiatal Szobrászok Szalonjának zsűritagja lett. Képzőművészeti munkásságáért '''[[1973]]-ban megkapta a Művészetek Lovagrendje kitüntetést'''. '''[[1973]]-[[1976]] között a Párizsi Sorbonne-on szobrászatot tanított.''' Nevével összefüggésbe került a madridi operaház, a párizsi Beauborg-központ, továbbá Párizs egyik elővárosa, a Marne la Wallée, melyet az ott lakók "Pátkai város"-nak neveznek. Életművének nagyon fontos része ez, mivel szobrászati-építészeti irányító tevékenysége tükröződik benne. Egész városrészek arculata alakult ki Pátkai elgondolásai nyomán.	+	'''[[1956]]-ban került Párizsba. Szobrászati tanulmányait a párizsi École Nationale Supérieure des Beaux-Arts-on fejezte be, ahol H. Georges Adam tanítványa volt.'''
		+
		+	Élete utolsó időszakában évenként járt szülőhazájába. Egyre jobban erősödött vonzalma szűkebb otthona, Békéscsaba iránt, ahol régi osztálytársai és barátai várták. Életének tragikus esemény vetett véget: '''[[1985]]. [[június 28.\|június 28]]-án Párizsban halálos égési sérüléseket szenvedett egy gázrobbanás következtében.''' Elhunytával minden idők egyik legnagyobb magyar szobrászművészét veszítette el a művészvilág. '''Két évvel halála után emlékkiállítás nyílt tiszteletére Békéscsabán a [[Békés Megyei Könyvtár\|Megyei Könyvtárban]].'''
		+
		+	== Munkássága ==
		+	Több éven keresztül anyagi gondokkal küszködött, így különféle munkákat vállalt. '''[[1961]]-től''' azonban '''pályája fölfelé ívelt''', ami megváltoztatta életét is. Ebben az évben '''megkapta''' a Fiatalok II. Párizsi Biennáléja, majd '''[[1966]]-ban a Modern szobrászat díját'''. Szobrait az állam és a magángyűjtők kezdték vásárolni. [[1969]]-től a Fiatal Szobrászok Szalonjának zsűritagja lett. Képzőművészeti munkásságáért '''[[1973]]-ban megkapta a Művészetek Lovagrendje kitüntetést'''. '''[[1973]]–[[1976]] között a Párizsi Sorbonne-on szobrászatot tanított.''' Nevével összefüggésbe került a madridi operaház, a párizsi Beauborg-központ, továbbá Párizs egyik elővárosa, a Marne la Wallée, melyet az ott lakók "Pátkai város"-nak neveznek. Életművének nagyon fontos része ez, mivel szobrászati-építészeti irányító tevékenysége tükröződik benne. Egész városrészek arculata alakult ki Pátkai elgondolásai nyomán.

	'''Monumentális szobrai először Franciaországban tűntek fel''', majd másutt is Európában. Kiállított a világ minden táján. Könyvek jelentek meg róla; az egyik francia művészeti folyóiratban "korunk Michelangelojá"-nak nevezték. Összegezte a görög építészet tektonikáját, a barokk játékos szárnyalását, a gótika misztikumának mágikus varázsát, transzcendenciáját, de az inka, sőt a kínai és más távol-keleti művészetek pagoda- és misztérium csodáit is belesejthetjük alkotásaiba. Művészetében nagyon ősi, mégis forradalmian új, zseniális megoldásokat alkalmazott.		'''Monumentális szobrai először Franciaországban tűntek fel''', majd másutt is Európában. Kiállított a világ minden táján. Könyvek jelentek meg róla; az egyik francia művészeti folyóiratban "korunk Michelangelojá"-nak nevezték. Összegezte a görög építészet tektonikáját, a barokk játékos szárnyalását, a gótika misztikumának mágikus varázsát, transzcendenciáját, de az inka, sőt a kínai és más távol-keleti művészetek pagoda- és misztérium csodáit is belesejthetjük alkotásaiba. Művészetében nagyon ősi, mégis forradalmian új, zseniális megoldásokat alkalmazott.
11. sor:		17. sor:
	Pátkai Ervin '''nagy fontosságot tulajdonított a rajzoknak''' is. Mint szobrainak, úgy rajzainak sem adott mindig címet. '''Témái a fantasztikus tájak, viaduktvariációk, táncoló idomok, megbillenő városszerkezetek.''' A rajzokban ugyan fellelhetők szobrászi gondolatok, viszont nem voltak alapjai, vázlatai egy-egy szobornak. Művei között több építészeti jellegű rajz található. [[1975]]. [[május 24.\|május 24]]-én önálló kiállítása nyílt az akkor újonnan felépült orléans-i művelődési házban. Ez alkalommal vetítették először a "Pátkai - ahogy Vanier látja" című diamontázst.		Pátkai Ervin '''nagy fontosságot tulajdonított a rajzoknak''' is. Mint szobrainak, úgy rajzainak sem adott mindig címet. '''Témái a fantasztikus tájak, viaduktvariációk, táncoló idomok, megbillenő városszerkezetek.''' A rajzokban ugyan fellelhetők szobrászi gondolatok, viszont nem voltak alapjai, vázlatai egy-egy szobornak. Művei között több építészeti jellegű rajz található. [[1975]]. [[május 24.\|május 24]]-én önálló kiállítása nyílt az akkor újonnan felépült orléans-i művelődési házban. Ez alkalommal vetítették először a "Pátkai - ahogy Vanier látja" című diamontázst.

-	'''Irodalmi munkássága is jelentős: alapító tagja és művészeti vezetője volt a Magyar Műhely című''' irodalmi, művészeti és kritikai '''folyóiratnak'''. Támogatásával, közreműködésével készült az urbanizáció mai kérdéseivel foglalkozó Ember és város című értékes kiadvány (Antológia. Wien. [[1977]]. p~~. 255~~.). Egy ideig tagja volt az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem elnökségének.	+	'''Irodalmi munkássága is jelentős: alapító tagja és művészeti vezetője volt a Magyar Műhely című''' irodalmi, művészeti és kritikai '''folyóiratnak'''. Támogatásával, közreműködésével készült az urbanizáció mai kérdéseivel foglalkozó ''Ember és város'' című értékes kiadvány (Antológia. Wien. [[1977]]. 255. p.). Egy ideig tagja volt az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem elnökségének.
-		+
-	Élete utolsó időszakában évenként járt szülőhazájába. Egyre jobban erősödött vonzalma szűkebb otthona, Békéscsaba iránt, ahol régi osztálytársai és barátai várták. Életének tragikus esemény vetett véget: '''[[1985]]. [[június 28.\|június 28]]-án Párizsban halálos égési sérüléseket szenvedett egy gázrobbanás következtében.''' Elhunytával minden idők egyik legnagyobb magyar szobrászművészét veszítette el a művészvilág. '''Két évvel halála után emlékkiállítás nyílt tiszteletére Békéscsabán a [[Békés Megyei Könyvtár\|Megyei Könyvtárban]].'''	+

	== Katalógus ==		== Katalógus ==
		+	* Pátkai Ervin szobrászművész emlékkiállítása. A Megyei Könyvtárban 1988. június 2–30-ig. Előszó: Lipták Pál. Fel. kiad.: dr. Ambrus Zoltán. Békéscsaba: 1988. 4 p.

-		+	== Források ==
-	* Pátkai Ervin szobrászművész emlékkiállítása. A Megyei Könyvtárban 1988. június 2-30-ig. Előszó Lipták Pál. Fel. kiad. dr. Ambrus Zoltán. Békéscsaba: 1988. p. 4.	+	* Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest: Hitel, 1992. 287. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-		+	* Budur Lajos: In memoriam Pátkai Ervin. In: Békés Megyei Népújság. 40. évf. 222. szám (1985. szeptember 21.) 9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	== ~~Kapcsolódó irodalom~~ ==	+	* Ember Mária: Pátkai Ervin emlékére. In: Új Aurora. 15. évf. 3. szám (1987.) 39–43. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-		+	* Kiss Katalin: Isten hozott, Kataline! In: Napi Délkelet. 1. évf. 90. szám (1992. augusztus 1.) 9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest: Hitel, 1992~~. p~~. 287.	+	* Magyar életrajzi lexikon. 4. köt. Budapest: Akadémiai K., 1994. 706. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Budur Lajos: In memoriam Pátkai Ervin. In: Békés Megyei ~~Népújság. 40. évf. (1985. szeptember 21.~~) ~~222. sz. p. 9.~~	+	* Pátkai Ervin. In: Magyar Műhely. 22. évf. 70. szám (1985.) 64. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Budur Lajos: In memoriam Pátkai Ervin. In: Békés Megyei Népújság. 40. évf. (1985. szeptember 21.) ~~222. sz~~. p~~. 9~~. (~~Kép~~)	+	* Pátkai Ervin ötven rajza. Bev. tanlm.: Ember Mária. Békéscsaba: Megyei Könyvtár. 1987. 50. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Ember Mária: Pátkai Ervin emlékére. In: Új Aurora. 15. évf. (1987.) ~~3. sz~~. p. ~~39-43.~~	+	* Schéner Mihály: Pátkai Ervin szobrászművészről. In: Új Aurora. 15. évf. 3. szám (1987.) 29–32. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Kiss Katalin: Isten hozott, Kataline! In: Napi Délkelet. 1. évf. (1992. augusztus 1.) ~~90. sz~~. p. 9.	+
-	* Magyar életrajzi lexikon. 4. köt. Budapest: Akadémiai K., 1994. p. ~~706.~~	+
-	* Pátkai Ervin. In: Magyar Műhely. 22. évf. (1985.) ~~70. sz~~. p. ~~64.~~	+
-	* Pátkai Ervin ötven rajza. Bev. tanlm. Ember Mária. Békéscsaba: Megyei Könyvtár. 1987~~. p~~. 50.	+
-	* Schéner Mihály: Pátkai Ervin szobrászművészről. In: ~~Új Aurora. 15. évf. (1987.~~) ~~3. sz. p. 29-32.~~	+
-	* Schéner Mihály: Pátkai Ervin szobrászművészről. In: Új Aurora. 15. évf. (1987.) ~~3. sz~~. p~~. 30~~. (~~Kép~~)	+

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

Lodiszilvi: belső hivatkozás javítása

2015-02-20T13:58:45Z

belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2015. február 20., 13:58-kori változata
1. sor:		1. sor:
	szobrászművész		szobrászművész

-	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1936]]. április 11.\|április 11-én.''' Szegény családból származott, édesanyja korai halála miatt nővére volt a gondviselője.	+	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1936]]. [[április 11.\|április 11]]-én.''' Szegény családból származott, édesanyja korai halála miatt nővére volt a gondviselője.

	'''Iskoláit szülővárosában végezte, a csabai gimnáziumban érettségizett.''' A Színművészeti Főiskolára jelentkezett, de nem vették fel. Ezután egy évig a vasútnál volt pályamunkás, majd ismét jelentkezett a Színművészeti, s ezzel párhuzamosan a '''Képzőművészeti Főiskolára''' is. Mindkét helyen '''felvételt nyert''', de választása az utóbbira esett. Budapestre került, ahol Medgyessy Ferenc tanítványa lett.		'''Iskoláit szülővárosában végezte, a csabai gimnáziumban érettségizett.''' A Színművészeti Főiskolára jelentkezett, de nem vették fel. Ezután egy évig a vasútnál volt pályamunkás, majd ismét jelentkezett a Színművészeti, s ezzel párhuzamosan a '''Képzőművészeti Főiskolára''' is. Mindkét helyen '''felvételt nyert''', de választása az utóbbira esett. Budapestre került, ahol Medgyessy Ferenc tanítványa lett.

Lodiszilvi: kategória létrehozása

2015-02-19T15:27:24Z

kategória létrehozása

←Régebbi változat		A lap 2015. február 19., 15:27-kori változata
32. sor:		32. sor:
	* Schéner Mihály: Pátkai Ervin szobrászművészről. In: Új Aurora. 15. évf. (1987.) 3. sz. p. 29-32.		* Schéner Mihály: Pátkai Ervin szobrászművészről. In: Új Aurora. 15. évf. (1987.) 3. sz. p. 29-32.
	* Schéner Mihály: Pátkai Ervin szobrászművészről. In: Új Aurora. 15. évf. (1987.) 3. sz. p. 30. (Kép)		* Schéner Mihály: Pátkai Ervin szobrászművészről. In: Új Aurora. 15. évf. (1987.) 3. sz. p. 30. (Kép)
		+
		+	[[Kategória:Békéscsaba]]
		+	[[Kategória:Képzőművészek]]
		+	[[Kategória:Személyek]]
		+	[[Kategória:Szobrászok]]

Lodiszilvi: belső hivatkozás javítása

2015-02-19T15:24:39Z

belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2015. február 19., 15:24-kori változata
1. sor:		1. sor:
	szobrászművész		szobrászművész

-	'''Békéscsabán született [[1936]]. április 11.\|április 11-én.''' Szegény családból származott, édesanyja korai halála miatt nővére volt a gondviselője.	+	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1936]]. április 11.\|április 11-én.''' Szegény családból származott, édesanyja korai halála miatt nővére volt a gondviselője.

	'''Iskoláit szülővárosában végezte, a csabai gimnáziumban érettségizett.''' A Színművészeti Főiskolára jelentkezett, de nem vették fel. Ezután egy évig a vasútnál volt pályamunkás, majd ismét jelentkezett a Színművészeti, s ezzel párhuzamosan a '''Képzőművészeti Főiskolára''' is. Mindkét helyen '''felvételt nyert''', de választása az utóbbira esett. Budapestre került, ahol Medgyessy Ferenc tanítványa lett.		'''Iskoláit szülővárosában végezte, a csabai gimnáziumban érettségizett.''' A Színművészeti Főiskolára jelentkezett, de nem vették fel. Ezután egy évig a vasútnál volt pályamunkás, majd ismét jelentkezett a Színművészeti, s ezzel párhuzamosan a '''Képzőművészeti Főiskolára''' is. Mindkét helyen '''felvételt nyert''', de választása az utóbbira esett. Budapestre került, ahol Medgyessy Ferenc tanítványa lett.
13. sor:		13. sor:
	'''Irodalmi munkássága is jelentős: alapító tagja és művészeti vezetője volt a Magyar Műhely című''' irodalmi, művészeti és kritikai '''folyóiratnak'''. Támogatásával, közreműködésével készült az urbanizáció mai kérdéseivel foglalkozó Ember és város című értékes kiadvány (Antológia. Wien. [[1977]]. p. 255.). Egy ideig tagja volt az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem elnökségének.		'''Irodalmi munkássága is jelentős: alapító tagja és művészeti vezetője volt a Magyar Műhely című''' irodalmi, művészeti és kritikai '''folyóiratnak'''. Támogatásával, közreműködésével készült az urbanizáció mai kérdéseivel foglalkozó Ember és város című értékes kiadvány (Antológia. Wien. [[1977]]. p. 255.). Egy ideig tagja volt az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem elnökségének.

-	Élete utolsó időszakában évenként járt szülőhazájába. Egyre jobban erősödött vonzalma szűkebb otthona, Békéscsaba iránt, ahol régi osztálytársai és barátai várták. Életének tragikus esemény vetett véget: '''[[1985]]. [[június 28.\|június 28]]-án Párizsban halálos égési sérüléseket szenvedett egy gázrobbanás következtében.''' Elhunytával minden idők egyik legnagyobb magyar szobrászművészét veszítette el a művészvilág. '''Két évvel halála után emlékkiállítás nyílt tiszteletére Békéscsabán a Megyei Könyvtárban.'''	+	Élete utolsó időszakában évenként járt szülőhazájába. Egyre jobban erősödött vonzalma szűkebb otthona, Békéscsaba iránt, ahol régi osztálytársai és barátai várták. Életének tragikus esemény vetett véget: '''[[1985]]. [[június 28.\|június 28]]-án Párizsban halálos égési sérüléseket szenvedett egy gázrobbanás következtében.''' Elhunytával minden idők egyik legnagyobb magyar szobrászművészét veszítette el a művészvilág. '''Két évvel halála után emlékkiállítás nyílt tiszteletére Békéscsabán a [[Békés Megyei Könyvtár\|Megyei Könyvtárban]].'''

	== Katalógus ==		== Katalógus ==

Lodiszilvi: belső hivatkozás szerkesztése

2015-02-18T18:50:58Z

belső hivatkozás szerkesztése

←Régebbi változat		A lap 2015. február 18., 18:50-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	szobrászművész.	+	szobrászművész

-	~~Békéscsaba,~~ 1936. április 11. - ~~Párizs (Franciaország), 1985~~. ~~június 18~~.	+	'''Békéscsabán született [[1936]]. április 11.\|április 11-én.''' Szegény családból származott, édesanyja korai halála miatt nővére volt a gondviselője.

-	~~Szegény családból származott~~, ~~édesanyja korai halála miatt nővére~~ volt a ~~gondviselője~~.	+	'''Iskoláit szülővárosában végezte, a csabai gimnáziumban érettségizett.''' A Színművészeti Főiskolára jelentkezett, de nem vették fel. Ezután egy évig a vasútnál volt pályamunkás, majd ismét jelentkezett a Színművészeti, s ezzel párhuzamosan a '''Képzőművészeti Főiskolára''' is. Mindkét helyen '''felvételt nyert''', de választása az utóbbira esett. Budapestre került, ahol Medgyessy Ferenc tanítványa lett.

-	~~Iskoláit szülővárosában végezte,~~ a ~~csabai gimnáziumban érettségizett~~. ~~A Színművészeti Főiskolára jelentkezett~~, ~~de nem vették fel~~. ~~Ezután egy évig~~ a ~~vasútnál volt pályamunkás~~, majd ~~ismét jelentkezett~~ a ~~Színművészeti, s ezzel párhuzamosan~~ a Képzőművészeti ~~Főiskolára is~~. ~~Mindkét helyen felvételt nyert~~, ~~de választása~~ az ~~utóbbira esett~~. ~~Budapestre került~~, ~~ahol Medgyessy Ferenc tanítványa lett~~.	+	'''[[1956]]-ban került Párizsba. Szobrászati tanulmányait a párizsi École Nationale Supérieure des Beaux-Arts-on fejezte be, ahol H. Georges Adam tanítványa volt.''' Több éven keresztül küszködött anyagi gondokkal, így különféle munkákat vállalt. '''[[1961]]-től''' azonban '''pályája fölfelé ívelt''', ami megváltoztatta életét is. Ebben az évben '''megkapta''' a Fiatalok II. Párizsi Biennáléja, majd '''[[1966]]-ban a Modern szobrászat díját'''. Szobrait az állam és a magángyűjtők kezdték vásárolni. [[1969]]-től a Fiatal Szobrászok Szalonjának zsűritagja lett. Képzőművészeti munkásságáért '''[[1973]]-ban megkapta a Művészetek Lovagrendje kitüntetést'''. '''[[1973]]-[[1976]] között a Párizsi Sorbonne-on szobrászatot tanított.''' Nevével összefüggésbe került a madridi operaház, a párizsi Beauborg-központ, továbbá Párizs egyik elővárosa, a Marne la Wallée, melyet az ott lakók "Pátkai város"-nak neveznek. Életművének nagyon fontos része ez, mivel szobrászati-építészeti irányító tevékenysége tükröződik benne. Egész városrészek arculata alakult ki Pátkai elgondolásai nyomán.

-	~~1956-ban került Párizsba. Szobrászati tanulmányait a párizsi École Nationale Supérieure des Beaux-Arts-on fejezte be~~, ahol H. Georges Adam tanítványa volt. Több éven keresztül küszködött anyagi gondokkal, így különféle munkákat vállalt. 1961-től azonban pályája fölfelé ívelt, ami megváltoztatta életét is. ~~Ebben az évben megkapta~~ a ~~Fiatalok II~~. ~~Párizsi Biennáléja, majd 1966-ban a Modern szobrászat díját. Szobrait~~ az ~~állam és a magángyűjtők kezdték vásárolni. 1969~~-~~től a Fiatal Szobrászok Szalonjának zsűritagja lett~~. ~~Képzőművészeti munkásságáért 1973-ban megkapta~~ a ~~Művészetek Lovagrendje kitüntetést. 1973-1976 között~~ a ~~Párizsi Sorbonne-on szobrászatot tanított. Nevével összefüggésbe került a madridi operaház~~, a ~~párizsi Beauborg-központ~~, ~~továbbá Párizs egyik elővárosa~~, a ~~Marne la Wallée, melyet az ott lakók "Pátkai város"~~-~~nak neveznek~~. ~~Életművének~~ nagyon ~~fontos része ez~~, ~~mivel szobrászati-építészeti irányító tevékenysége tükröződik benne. Egész városrészek arculata alakult ki Pátkai elgondolásai nyomán~~.	+	'''Monumentális szobrai először Franciaországban tűntek fel''', majd másutt is Európában. Kiállított a világ minden táján. Könyvek jelentek meg róla; az egyik francia művészeti folyóiratban "korunk Michelangelojá"-nak nevezték. Összegezte a görög építészet tektonikáját, a barokk játékos szárnyalását, a gótika misztikumának mágikus varázsát, transzcendenciáját, de az inka, sőt a kínai és más távol-keleti művészetek pagoda- és misztérium csodáit is belesejthetjük alkotásaiba. Művészetében nagyon ősi, mégis forradalmian új, zseniális megoldásokat alkalmazott.

-	~~Monumentális szobrai először Franciaországban tűntek fel, majd másutt~~ is ~~Európában~~.	+	Pátkai Ervin '''nagy fontosságot tulajdonított a rajzoknak''' is. Mint szobrainak, úgy rajzainak sem adott mindig címet. '''Témái a fantasztikus tájak, viaduktvariációk, táncoló idomok, megbillenő városszerkezetek.''' A rajzokban ugyan fellelhetők szobrászi gondolatok, viszont nem voltak alapjai, vázlatai egy-egy szobornak. Művei között több építészeti jellegű rajz található. [[1975]]. [[május 24.\|május 24]]-én önálló kiállítása nyílt az akkor újonnan felépült orléans-i művelődési házban. Ez alkalommal vetítették először a "Pátkai - ahogy Vanier látja" című diamontázst.
-	~~Kiállított a világ minden táján. Könyvek jelentek meg róla; az egyik francia művészeti folyóiratban "korunk Michelangelojá"-nak~~	+
-	~~nevezték~~. ~~Összegezte~~ a ~~görög építészet tektonikáját~~, ~~a barokk játékos szárnyalását~~, ~~a gótika misztikumának mágikus varázsát~~, ~~transzcendenciáját~~, ~~de az inka~~, ~~sőt a kínai és más távol~~-~~keleti művészetek pagoda~~- ~~és misztérium csodáit is belesejthetjük alkotásaiba~~. ~~Művészetében nagyon ősi, mégis forradalmian új, zseniális megoldásokat alkalmazott~~.	+

-	~~Pátkai Ervin nagy fontosságot tulajdonított a rajzoknak~~ is~~. Mint szobrainak, úgy rajzainak sem adott mindig címet. Témái~~ a ~~fantasztikus tájak~~, ~~viaduktvariációk, táncoló idomok, megbillenő városszerkezetek~~. ~~A rajzokban ugyan fellelhetők szobrászi gondolatok~~, ~~viszont nem voltak alapjai, vázlatai egy-egy szobornak~~. ~~Művei között több építészeti jellegű rajz található~~. ~~1975~~. ~~május 24-én önálló kiállítása nyílt~~ az ~~akkor újonnan felépült orléans-i művelődési házban. Ez alkalommal vetítették először a "Pátkai - ahogy Vanier látja" című diamontázst~~.	+	'''Irodalmi munkássága is jelentős: alapító tagja és művészeti vezetője volt a Magyar Műhely című''' irodalmi, művészeti és kritikai '''folyóiratnak'''. Támogatásával, közreműködésével készült az urbanizáció mai kérdéseivel foglalkozó Ember és város című értékes kiadvány (Antológia. Wien. [[1977]]. p. 255.). Egy ideig tagja volt az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem elnökségének.

-	Irodalmi munkássága is jelentős: Alapító tagja és művészeti vezetője volt a Magyar Műhely című irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratnak. Támogatásával, közreműködésével készült az urbanizáció mai kérdéseivel foglalkozó Ember és város című értékes kiadvány (Antológia. Wien. 1977. 255 p.). Egy ideig tagja volt az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem elnökségének.	+	Élete utolsó időszakában évenként járt szülőhazájába. Egyre jobban erősödött vonzalma szűkebb otthona, Békéscsaba iránt, ahol régi osztálytársai és barátai várták. Életének tragikus esemény vetett véget: '''[[1985]]. [[június 28.\|június 28]]-án Párizsban halálos égési sérüléseket szenvedett egy gázrobbanás következtében.''' Elhunytával minden idők egyik legnagyobb magyar szobrászművészét veszítette el a művészvilág. '''Két évvel halála után emlékkiállítás nyílt tiszteletére Békéscsabán a Megyei Könyvtárban.'''
-		+
-	Élete utolsó időszakában évenként járt szülőhazájába. Egyre jobban erősödött vonzalma szűkebb otthona, Békéscsaba iránt, ahol régi osztálytársai és barátai várták. Életének tragikus esemény vetett véget: halálos égési sérüléseket szenvedett egy gázrobbanás következtében. Elhunytával minden idők egyik legnagyobb magyar szobrászművészét veszítette el a művészvilág. Két évvel halála után emlékkiállítás nyílt tiszteletére Békéscsabán a Megyei Könyvtárban.	+

	== Katalógus ==		== Katalógus ==

Lodiszilvi: kapcsolódó irodalom szerkesztése

2015-02-18T18:35:11Z

kapcsolódó irodalom szerkesztése

←Régebbi változat		A lap 2015. február 18., 18:35-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	szobrászművész. Békéscsaba, 1936. április 11. - Párizs (Franciaország), 1985. június 18.	+	szobrászművész.
-	Szegény családból származott, édesanyja korai halála miatt nővére volt a gondviselője. Iskoláit szülővárosában végezte, a csabai gimnáziumban érettségizett. A Színművészeti Főiskolára jelentkezett, de nem vették fel. Ezután egy évig a vasútnál volt pályamunkás, majd ismét jelentkezett a Színművészeti, s ezzel párhuzamosan a Képzőművészeti Főiskolára is. Mindkét helyen felvételt nyert, de választása az utóbbira esett. Budapestre került, ahol Medgyessy Ferenc tanítványa lett. 1956-ban került Párizsba. Szobrászati tanulmányait a párizsi École Nationale Supérieure des Beaux-Arts-on fejezte be, ahol H. Georges Adam	+
-	tanítványa volt. Több éven keresztül küszködött anyagi gondokkal, így különféle munkákat vállalt. 1961-től azonban pályája	+	Békéscsaba, 1936. április 11. - Párizs (Franciaország), 1985. június 18.
-	fölfelé ívelt, ami megváltoztatta életét is. Ebben az évben megkapta a Fiatalok II. Párizsi Biennáléja, majd 1966-ban a Modern szobrászat díját. Szobrait az állam és a magángyűjtők kezdték vásárolni. 1969-től a Fiatal Szobrászok Szalonjának zsűritagja lett. Képzőművészeti munkásságáért 1973-ban megkapta a Művészetek Lovagrendje kitüntetést. 1973-1976 között a Párizsi Sorbonne-on szobrászatot tanított. Nevével összefüggésbe került a madridi operaház, a párizsi Beauborg-központ, továbbá Párizs egyik elővárosa,	+
-	a Marne la Wallée, melyet az ott lakók "Pátkai város"-nak neveznek. Életművének nagyon fontos része ez, mivel szobrászati-	+	Szegény családból származott, édesanyja korai halála miatt nővére volt a gondviselője.
-	építészeti irányító tevékenysége tükröződik benne. Egész városrészek arculata alakult ki Pátkai elgondolásai nyomán. Monumentális szobrai először Franciaországban tűntek fel, majd másutt is Európában.	+
		+	Iskoláit szülővárosában végezte, a csabai gimnáziumban érettségizett. A Színművészeti Főiskolára jelentkezett, de nem vették fel. Ezután egy évig a vasútnál volt pályamunkás, majd ismét jelentkezett a Színművészeti, s ezzel párhuzamosan a Képzőművészeti Főiskolára is. Mindkét helyen felvételt nyert, de választása az utóbbira esett. Budapestre került, ahol Medgyessy Ferenc tanítványa lett.
		+
		+	1956-ban került Párizsba. Szobrászati tanulmányait a párizsi École Nationale Supérieure des Beaux-Arts-on fejezte be, ahol H. Georges Adam tanítványa volt. Több éven keresztül küszködött anyagi gondokkal, így különféle munkákat vállalt. 1961-től azonban pályája fölfelé ívelt, ami megváltoztatta életét is. Ebben az évben megkapta a Fiatalok II. Párizsi Biennáléja, majd 1966-ban a Modern szobrászat díját. Szobrait az állam és a magángyűjtők kezdték vásárolni. 1969-től a Fiatal Szobrászok Szalonjának zsűritagja lett. Képzőművészeti munkásságáért 1973-ban megkapta a Művészetek Lovagrendje kitüntetést. 1973-1976 között a Párizsi Sorbonne-on szobrászatot tanított. Nevével összefüggésbe került a madridi operaház, a párizsi Beauborg-központ, továbbá Párizs egyik elővárosa, a Marne la Wallée, melyet az ott lakók "Pátkai város"-nak neveznek. Életművének nagyon fontos része ez, mivel szobrászati-építészeti irányító tevékenysége tükröződik benne. Egész városrészek arculata alakult ki Pátkai elgondolásai nyomán.
		+
		+	Monumentális szobrai először Franciaországban tűntek fel, majd másutt is Európában.
	Kiállított a világ minden táján. Könyvek jelentek meg róla; az egyik francia művészeti folyóiratban "korunk Michelangelojá"-nak		Kiállított a világ minden táján. Könyvek jelentek meg róla; az egyik francia művészeti folyóiratban "korunk Michelangelojá"-nak
-	nevezték. Összegezte a görög építészet tektonikáját, a barokk játékos szárnyalását, a gótika misztikumának mágikus varázsát, transzcendenciáját, de az inka, sőt a kínai és más távol-keleti művészetek pagoda- és misztérium csodáit is belesejthetjük alkotásaiba. Művészetében nagyon ősi, mégis forradalmian új, zseniális megoldásokat alkalmazott. Pátkai Ervin nagy fontosságot tu	+	nevezték. Összegezte a görög építészet tektonikáját, a barokk játékos szárnyalását, a gótika misztikumának mágikus varázsát, transzcendenciáját, de az inka, sőt a kínai és más távol-keleti művészetek pagoda- és misztérium csodáit is belesejthetjük alkotásaiba. Művészetében nagyon ősi, mégis forradalmian új, zseniális megoldásokat alkalmazott.
-	~~lajdonított~~ a rajzoknak is. Mint szobrainak, úgy rajzainak sem adott mindig címet. Témái a fantasztikus tájak, viaduktvariációk, táncoló idomok, megbillenő városszerkezetek. A rajzokban ugyan fellelhetők szobrászi gondolatok, viszont nem voltak alapjai, vázlatai egy-egy szobornak. Művei között több építészeti jellegű rajz található. 1975. május 24-én önálló kiállítása nyílt az akkor újonnan felépült orléans-i művelődési házban. Ez alkalommal vetítették először a "Pátkai - ahogy Vanier látja" című diamontázst. Irodalmi munkássága is jelentős: Alapító tagja és művészeti vezetője volt a Magyar Műhely című irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratnak. Támogatásával, közreműködésével készült az urbanizáció mai kérdéseivel foglalkozó Ember és város című értékes kiadvány (Antológia. Wien. 1977. 255 p.). Egy ideig tagja volt az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem elnökségének. Élete utolsó időszakában évenként járt szülőhazájába. Egyre jobban erősödött vonzalma szűkebb otthona, Békéscsaba iránt, ahol régi osztálytársai és barátai várták. Életének tragikus esemény vetett véget: halálos égési sérüléseket szenvedett egy gázrobbanás következtében. Elhunytával minden idők egyik legnagyobb magyar szobrászművészét veszítette el a művészvilág. Két évvel halála után emlékkiállítás nyílt tiszteletére Békéscsabán a Megyei Könyvtárban.	+
-	~~KATALÓGUS:~~	+	Pátkai Ervin nagy fontosságot tulajdonított a rajzoknak is. Mint szobrainak, úgy rajzainak sem adott mindig címet. Témái a fantasztikus tájak, viaduktvariációk, táncoló idomok, megbillenő városszerkezetek. A rajzokban ugyan fellelhetők szobrászi gondolatok, viszont nem voltak alapjai, vázlatai egy-egy szobornak. Művei között több építészeti jellegű rajz található. 1975. május 24-én önálló kiállítása nyílt az akkor újonnan felépült orléans-i művelődési házban. Ez alkalommal vetítették először a "Pátkai - ahogy Vanier látja" című diamontázst.
-	Pátkai Ervin szobrászművész emlékkiállítása. A Megyei Könyvtárban 1988. június 2-30-ig. Előszó Lipták Pál. Fel. kiad. dr. Ambrus Zoltán. ~~Bcs.~~ 1988. 4 p.	+
-	~~IRODALOM:~~	+	Irodalmi munkássága is jelentős: Alapító tagja és művészeti vezetője volt a Magyar Műhely című irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratnak. Támogatásával, közreműködésével készült az urbanizáció mai kérdéseivel foglalkozó Ember és város című értékes kiadvány (Antológia. Wien. 1977. 255 p.). Egy ideig tagja volt az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem elnökségének.
-	~~BORBÁNDI~~ Gyula Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. ~~Bp.~~ 1992. ~~Hitel~~. 287~~. p~~.	+
-	~~BUDUR~~ Lajos In memoriam Pátkai Ervin = Békés Megyei Népújság. 40. évf. 1985. szeptember 21. 222. sz.9. p.	+	Élete utolsó időszakában évenként járt szülőhazájába. Egyre jobban erősödött vonzalma szűkebb otthona, Békéscsaba iránt, ahol régi osztálytársai és barátai várták. Életének tragikus esemény vetett véget: halálos égési sérüléseket szenvedett egy gázrobbanás következtében. Elhunytával minden idők egyik legnagyobb magyar szobrászművészét veszítette el a művészvilág. Két évvel halála után emlékkiállítás nyílt tiszteletére Békéscsabán a Megyei Könyvtárban.
-	~~EMBER~~ Mária Pátkai Ervin emlékére = Új Aurora. 15. évf. 1987. 3. sz. 39-43~~. p~~.	+
-	~~KISS~~ Katalin Isten hozott, Kataline! =Napi Délkelet. 1. évf. 1992. augusztus 1. 90. sz~~. 9~~. p.	+	== Katalógus ==
-	Magyar életrajzi lexikon. 4. köt. ~~Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1994.~~ Akadémiai K. ~~706~~. p.	+
-	Pátkai Ervin = Magyar Műhely. 22. évf. 1985. 70. sz~~. 64~~. p.	+
-	Pátkai Ervin ötven rajza. Bev. tanlm.Ember Mária. ~~Bcs~~. 1987. ~~Megyei Könyvtár~~. 50 p.	+	* Pátkai Ervin szobrászművész emlékkiállítása. A Megyei Könyvtárban 1988. június 2-30-ig. Előszó Lipták Pál. Fel. kiad. dr. Ambrus Zoltán. Békéscsaba: 1988. p. 4.
-	~~SCHÉNER~~ Mihály Pátkai Ervin szobrászművészről = Új Aurora. 15. évf. 1987. 3. sz. 29-32~~. p~~.	+
-	~~KÉP~~:	+	== Kapcsolódó irodalom ==
-	~~BUDUR Lajos In memoriam~~ Pátkai Ervin ~~= Békés Megyei Népújság~~. ~~40. évf. 1985. szeptember 21. 222. sz.9. p.~~	+
-	~~SCHÉNER Mihály Pátkai Ervin szobrászművészről =~~ Új Aurora. 15. évf. 1987. 3. sz. 30. p.	+	* Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest: Hitel, 1992. p. 287.
		+	* Budur Lajos: In memoriam Pátkai Ervin. In: Békés Megyei Népújság. 40. évf. (1985. szeptember 21.) 222. sz. p. 9.
		+	* Budur Lajos: In memoriam Pátkai Ervin. In: Békés Megyei Népújság. 40. évf. (1985. szeptember 21.) 222. sz. p. 9. (Kép)
		+	* Ember Mária: Pátkai Ervin emlékére. In: Új Aurora. 15. évf. (1987.) 3. sz. p. 39-43.
		+	* Kiss Katalin: Isten hozott, Kataline! In: Napi Délkelet. 1. évf. (1992. augusztus 1.) 90. sz. p. 9.
		+	* Magyar életrajzi lexikon. 4. köt. Budapest: Akadémiai K., 1994. p. 706.
		+	* Pátkai Ervin. In: Magyar Műhely. 22. évf. (1985.) 70. sz. p. 64.
		+	* Pátkai Ervin ötven rajza. Bev. tanlm. Ember Mária. Békéscsaba: Megyei Könyvtár. 1987. p. 50.
		+	* Schéner Mihály: Pátkai Ervin szobrászművészről. In: Új Aurora. 15. évf. (1987.) 3. sz. p. 29-32.
		+	* Schéner Mihály: Pátkai Ervin szobrászművészről. In: Új Aurora. 15. évf. (1987.) 3. sz. p. 30. (Kép)