Ortodox zsinagóga (Békéscsaba) - Laptörténet

Jzoltan: Helyesírás

2020-06-11T14:09:03Z

Helyesírás

←Régebbi változat		A lap 2020. június 11., 14:09-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Az izraelita ortodox '''templom''' épülete [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. Az épület a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István térről]] gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető.		Az izraelita ortodox '''templom''' épülete [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. Az épület a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István térről]] gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető.

-	A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821\|1821-ből]] származik.''' A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, de '''[[1883\|1883-ban]] kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra'''. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4 000 fő körül mozgott.	+	A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821\|1821-ből]] származik.''' A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, mely '''[[1883\|1883-ban]] kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra'''. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4 000 fő körül mozgott.

	== A zsinagóga története ==		== A zsinagóga története ==

	[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎\|bélyegkép\|400px\|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]		[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎\|bélyegkép\|400px\|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]
-	'''A békéscsabai ortodox zsinagógát [[1894\|1894-ben]] építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)\|neológ zsinagógával]] szemben. A templom '''terveit Michay Sándor készítette'''. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát [[1894]]. [[szeptember 28.\|szeptember 28-án]] avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, ~~amely~~ felső részébe nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret – amely minden díszítést nélkülözött – az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el.	+	'''A békéscsabai ortodox zsinagógát [[1894\|1894-ben]] építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)\|neológ zsinagógával]] szemben. A templom '''terveit Michay Sándor készítette'''. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát [[1894]]. [[szeptember 28.\|szeptember 28-án]] avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, melynek felső részébe nagyméretű, színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret – amely minden díszítést nélkülözött – az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el.

	'''A hitközség [[1944\|1944-ig]], a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A közösség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett [[Ortodox zsinagóga-emléktábla (Békéscsaba)\|tábla]] őrzi.		'''A hitközség [[1944\|1944-ig]], a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A közösség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett [[Ortodox zsinagóga-emléktábla (Békéscsaba)\|tábla]] őrzi.

Jzoltan: Hibás belső hivatkozás javítása

2020-04-01T10:41:46Z

Hibás belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2020. április 1., 10:41-kori változata
6. sor:		6. sor:

	[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎\|bélyegkép\|400px\|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]		[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎\|bélyegkép\|400px\|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]
-	'''A békéscsabai ortodox zsinagógát [[1894\|1894-ben]] építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)	+	'''A békéscsabai ortodox zsinagógát [[1894\|1894-ben]] építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)\|neológ zsinagógával]] szemben. A templom '''terveit Michay Sándor készítette'''. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát [[1894]]. [[szeptember 28.\|szeptember 28-án]] avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, amely felső részébe nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret – amely minden díszítést nélkülözött – az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el.
-	\|neológ zsinagógával]] szemben. A templom '''terveit Michay Sándor készítette'''. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát [[1894]]. [[szeptember 28.\|szeptember 28-án]] avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, amely felső részébe nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret – amely minden díszítést nélkülözött – az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el.	+

	'''A hitközség [[1944\|1944-ig]], a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A közösség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett [[Ortodox zsinagóga-emléktábla (Békéscsaba)\|tábla]] őrzi.		'''A hitközség [[1944\|1944-ig]], a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A közösség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett [[Ortodox zsinagóga-emléktábla (Békéscsaba)\|tábla]] őrzi.

Jzoltan: Ligeti zsinagóga belső hivatkozása

2020-03-18T12:03:52Z

Ligeti zsinagóga belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. március 18., 12:03-kori változata
13. sor:		13. sor:
	'''A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Külsejét az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte eredeti formáját. Az épületet raktárként és üzlethelyiségként hasznosították.		'''A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Külsejét az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte eredeti formáját. Az épületet raktárként és üzlethelyiségként hasznosították.

-	'''A második világháború után a neológ és az ortodox zsidó közösség száma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott.''' Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A zsidó hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken új zsinagógát építtetett. Az épületet [[2004\|2004-ben]] adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket [[2008\|2008-ban]] helyezték az épületbe.	+	'''A második világháború után a neológ és az ortodox zsidó közösség száma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott.''' Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A zsidó hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken [[Zsinagóga (Békéscsaba, Széchenyi liget)\|új zsinagógát]] építtetett. Az épületet [[2004\|2004-ben]] adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket [[2008\|2008-ban]] helyezték az épületbe.

	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==

Jzoltan: Formázás

2020-03-08T15:44:50Z

Formázás

←Régebbi változat		A lap 2020. március 8., 15:44-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	Az izraelita ortodox '''templom''' épülete Békéscsabán a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. Az épület a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik.''' A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, de '''1883-ban kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra'''. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül ~~4000~~ fő körül mozgott.	+	Az izraelita ortodox '''templom''' épülete [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. Az épület a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István térről]] gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető.
		+
		+	A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821\|1821-ből]] származik.''' A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, de '''[[1883\|1883-ban]] kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra'''. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4 000 fő körül mozgott.

	== A zsinagóga története ==		== A zsinagóga története ==

-	[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎\|bélyegkép\|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]'''A békéscsabai ortodox zsinagógát 1894-ben építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült neológ zsinagógával szemben. A templom ~~terveit~~ '''Michay Sándor''' ~~készítette~~. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát 1894. szeptember 28-án avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, amely felső részébe nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret, amely minden díszítést nélkülözött, az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el.	+	[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎\|bélyegkép\|400px\|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]
		+	'''A békéscsabai ortodox zsinagógát [[1894\|1894-ben]] építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)
		+	\|neológ zsinagógával]] szemben. A templom '''terveit Michay Sándor készítette'''. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát [[1894]]. [[szeptember 28.\|szeptember 28-án]] avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, amely felső részébe nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret – amely minden díszítést nélkülözött – az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el.

-	'''A hitközség 1944-ig, a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A ~~hitközség~~ és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett tábla őrzi.	+	'''A hitközség [[1944\|1944-ig]], a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A közösség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett [[Ortodox zsinagóga-emléktábla (Békéscsaba)\|tábla]] őrzi.

	'''A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Külsejét az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte eredeti formáját. Az épületet raktárként és üzlethelyiségként hasznosították.		'''A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Külsejét az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte eredeti formáját. Az épületet raktárként és üzlethelyiségként hasznosították.

-	'''A második világháború után a neológ és az ortodox zsidó közösség száma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott.''' Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A zsidó hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken új zsinagógát építtetett. Az épületet 2004-ben adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra tekercseket 2008-ban helyezték az épületbe.	+	'''A második világháború után a neológ és az ortodox zsidó közösség száma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott.''' Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A zsidó hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken új zsinagógát építtetett. Az épületet [[2004\|2004-ben]] adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket [[2008\|2008-ban]] helyezték az épületbe.

	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==

-	<~~gallery~~>	+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
	File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_07.jpg‎\|(2013)		File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_07.jpg‎\|(2013)
	File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_emlek_tablaja_foto_va_20.jpg‎\|Emléktábla (2013)		File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_emlek_tablaja_foto_va_20.jpg‎\|Emléktábla (2013)
24. sor:		28. sor:
	== Források ==		== Források ==

-	* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 92. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 92. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/3448_0_2_A_varos_muemlekei.pdf ~~A város műemlékei. In:~~ Békéscsaba honlapja. 2. p.] (Látogatva: 2013. ~~április~~. 19.)	+	* A város műemlékei. In: [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/3448_0_2_A_varos_muemlekei.pdf Békéscsaba honlapja. 2. p.] (Látogatva: 2013. 04. 19.)
-	* Magyarországi zsinagógák ~~/ főszerk~~. Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1989. ~~96-97~~. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Magyarországi zsinagógák. Főszerk.: Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1989. 96–97. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* [http://hir6.hu/cikk/19596/080928_uj_zsinagogat_adtak_at_bekescsaban ~~Új zsinagógát adtak át Békéscsabán. In:~~ Hír6 honlapja] (Látogatva: 2013. ~~április~~ 19.)	+	* Új zsinagógát adtak át Békéscsabán. In: [http://hir6.hu/cikk/19596/080928_uj_zsinagogat_adtak_at_bekescsaban Hír6 honlapja] (Látogatva: 2013. 04. 19.)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

-	* Békés megye képes krónikája ~~/ szerk~~. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia ~~/ főszerk~~. Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* A művelődés évszázadai Békéscsabán ~~/ szerk~~. Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, ~~1944-1960~~. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944–1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==

-	* ~~[http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=11196 Kis~~ zsinagóga. In: ~~műemlékem.hu] (Látogatva: 2013. április 19.)~~	+	* Békéscsaba zsinagóga. In: [http://avelecion.wordpress.com/2011/03/12/bekescsaba-zsinagoga/ Avelecion] (Látogatva: 2013. 04. 19.)
-	* [http://avelecion.wordpress.com/2011/03/12/bekescsaba-zsinagoga/ ~~Békéscsaba~~ zsinagóga. In: ~~Avelecion~~] (Látogatva: 2013. ~~április~~ 19.)	+	* Kis zsinagóga. In: [http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=11196 Műemlékem.hu] (Látogatva: 2013. 04. 19.)

	[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]][[Kategória:Holokauszt]]		[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]][[Kategória:Holokauszt]]

Vandi: Holokauszt kategória - belső hivatkozás beillesztése

2014-06-15T00:48:46Z

Holokauszt kategória - belső hivatkozás beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2014. június 15., 00:48-kori változata
43. sor:		43. sor:
	* [http://avelecion.wordpress.com/2011/03/12/bekescsaba-zsinagoga/ Békéscsaba zsinagóga. In: Avelecion] (Látogatva: 2013. április 19.)		* [http://avelecion.wordpress.com/2011/03/12/bekescsaba-zsinagoga/ Békéscsaba zsinagóga. In: Avelecion] (Látogatva: 2013. április 19.)

-	[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]]	+	[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]][[Kategória:Holokauszt]]

Vandi: Formázás

2013-04-22T17:33:29Z

Formázás

←Régebbi változat		A lap 2013. április 22., 17:33-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	Az izraelita ortodox '''templom''' épülete Békéscsabán a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. Az épület a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik.''' A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, de 1883-ban kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4000 fő körül mozgott.	+	Az izraelita ortodox '''templom''' épülete Békéscsabán a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. Az épület a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik.''' A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, de '''1883-ban kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra'''. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4000 fő körül mozgott.

	== A zsinagóga története ==		== A zsinagóga története ==

Brigi: Helyesírási hibák és mondatszerkezetek korrektúrázása.

2013-04-22T16:52:09Z

Helyesírási hibák és mondatszerkezetek korrektúrázása.

←Régebbi változat		A lap 2013. április 22., 16:52-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	Az izraelita ortodox '''templom''' épülete Békéscsabán a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található~~. A Luther utca az Andrássy úttal párhuzamosan elhelyezkedő utca~~. Az épület a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük~~. Erről~~ pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''A ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik.''' A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek~~. '''A település zsidó hitközsége~~ 1883-ban kettészakadt ~~neológra~~ és ~~ortodoxra~~.~~'''~~ Az ~~ortodox irányzat~~ a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4000 fő körül mozgott.	+	Az izraelita ortodox '''templom''' épülete Békéscsabán a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. Az épület a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik.''' A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, de 1883-ban kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4000 fő körül mozgott.

	== A zsinagóga története ==		== A zsinagóga története ==

-	[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎\|bélyegkép\|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]'''A békéscsabai ortodox zsinagógát 1894-ben építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült neológ zsinagógával szemben. A templom terveit '''Michay Sándor''' készítette. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát 1894. szeptember 28-án avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot~~. A homlokzat~~ felső ~~részében kialakított~~ nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös ~~homlokzatszegéllyel~~ díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki~~. A hátsó homlokzaton a főhomlokzathoz hasonlóan három kisebb, középen fent egy nagyméretű kör ablakot építettek be~~. A belső teret, amely minden díszítést nélkülözött, az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ~~ültek~~. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el~~. A tervező a romantikus homlokzat architektúrájával a zsidó hagyományokat kívánta hangsúlyozni~~.	+	[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎\|bélyegkép\|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]'''A békéscsabai ortodox zsinagógát 1894-ben építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült neológ zsinagógával szemben. A templom terveit '''Michay Sándor''' készítette. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát 1894. szeptember 28-án avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, amely felső részébe nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret, amely minden díszítést nélkülözött, az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el.

-	'''A hitközség 1944-ig, a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A hitközség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett ~~emléktábla~~ őrzi.	+	'''A hitközség 1944-ig, a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A hitközség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett tábla őrzi.

-	'''A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. ~~Homlokzatát~~ az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte ~~külső,~~ eredeti formáját. Az épületet raktárként, üzlethelyiségként hasznosították.	+	'''A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Külsejét az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte eredeti formáját. Az épületet raktárként és üzlethelyiségként hasznosították.

-	'''A második világháború után a neológ és az ortodox zsidó közösség a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott.''' Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A zsidó hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken új zsinagógát ~~épített~~. Az épületet 2004-ben adták át. A ~~Tóra tekercsek, amelyek~~ Mózes tanításait ~~tartalmazzák~~ 2008-ban ~~kerültek a helyükre~~.	+	'''A második világháború után a neológ és az ortodox zsidó közösség száma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott.''' Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A zsidó hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken új zsinagógát építtetett. Az épületet 2004-ben adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra tekercseket 2008-ban helyezték az épületbe.

	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==

Vandi: /* A zsinagóga története */ Fogalmazás módosítása

2013-04-21T11:09:34Z

A zsinagóga története: Fogalmazás módosítása

←Régebbi változat		A lap 2013. április 21., 11:09-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== A zsinagóga története ==		== A zsinagóga története ==

-	[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎\|bélyegkép\|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]'''A békéscsabai ortodox zsinagógát 1894-ben építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült neológ zsinagógával szemben. A templom terveit '''Michay Sándor''' készítette. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát 1894. szeptember 28-án avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt,a Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, a középső zsinagógai térbe, a két oldalsó ~~pedig~~ a női karzatra vezetett. Az ajtók ~~fölött~~ kis kerek ablakokat ~~alakítottak ki, ezek~~ fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot~~, amely a~~ homlokzat felső részében kialakított nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös homlokzatszegéllyel díszített, kör alakú ~~ablakba ért össze~~. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el~~, ezek~~ fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki, hátsó ~~homlokzatán~~ a főhomlokzathoz hasonlóan ~~megjelenik a~~ három kisebb, és középen fent a nagyméretű kör ~~ablak~~. A belső ~~tér~~ minden díszítést nélkülözött, ~~kialakítása~~ az ortodox szokásoknak megfelelően ~~történt~~. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ültek~~, a bimát a földszinti tér közepén, a~~ frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt helyezték el. A tervező a romantikus homlokzat architektúrájával a zsidó hagyományokat kívánta hangsúlyozni.	+	[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎\|bélyegkép\|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]'''A békéscsabai ortodox zsinagógát 1894-ben építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült neológ zsinagógával szemben. A templom terveit '''Michay Sándor''' készítette. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát 1894. szeptember 28-án avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot. A homlokzat felső részében kialakított nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös homlokzatszegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A hátsó homlokzaton a főhomlokzathoz hasonlóan három kisebb, középen fent egy nagyméretű kör ablakot építettek be. A belső teret, amely minden díszítést nélkülözött, az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ültek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el. A tervező a romantikus homlokzat architektúrájával a zsidó hagyományokat kívánta hangsúlyozni.

	'''A hitközség 1944-ig, a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A hitközség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett emléktábla őrzi.		'''A hitközség 1944-ig, a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A hitközség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett emléktábla őrzi.

Vandi: /* A zsinagóga története */ kifejezés helyesbítése "zsidó ortodox közösség" -> "ortodox zsidó közösség"

2013-04-21T10:47:54Z

A zsinagóga története: kifejezés helyesbítése "zsidó ortodox közösség" -> "ortodox zsidó közösség"

←Régebbi változat		A lap 2013. április 21., 10:47-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== A zsinagóga története ==		== A zsinagóga története ==

-	[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎\|bélyegkép\|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]'''A békéscsabai ortodox zsinagógát 1894-ben építette fel a ~~zsidó~~ ortodox közösség''' a régebben épült neológ zsinagógával szemben. A templom terveit '''Michay Sándor''' készítette. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát 1894. szeptember 28-án avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt,a Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, a középső zsinagógai térbe, a két oldalsó pedig a női karzatra vezetett. Az ajtók fölött kis kerek ablakokat alakítottak ki, ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, amely a homlokzat felső részében kialakított nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös homlokzatszegéllyel díszített, kör alakú ablakba ért össze. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el, ezek fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki, hátsó homlokzatán a főhomlokzathoz hasonlóan megjelenik a három kisebb, és középen fent a nagyméretű kör ablak. A belső tér minden díszítést nélkülözött, kialakítása az ortodox szokásoknak megfelelően történt. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ültek, a bimát a földszinti tér közepén, a frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt helyezték el. A tervező a romantikus homlokzat architektúrájával a zsidó hagyományokat kívánta hangsúlyozni.	+	[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎\|bélyegkép\|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]'''A békéscsabai ortodox zsinagógát 1894-ben építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült neológ zsinagógával szemben. A templom terveit '''Michay Sándor''' készítette. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát 1894. szeptember 28-án avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt,a Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, a középső zsinagógai térbe, a két oldalsó pedig a női karzatra vezetett. Az ajtók fölött kis kerek ablakokat alakítottak ki, ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, amely a homlokzat felső részében kialakított nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös homlokzatszegéllyel díszített, kör alakú ablakba ért össze. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el, ezek fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki, hátsó homlokzatán a főhomlokzathoz hasonlóan megjelenik a három kisebb, és középen fent a nagyméretű kör ablak. A belső tér minden díszítést nélkülözött, kialakítása az ortodox szokásoknak megfelelően történt. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ültek, a bimát a földszinti tér közepén, a frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt helyezték el. A tervező a romantikus homlokzat architektúrájával a zsidó hagyományokat kívánta hangsúlyozni.

	'''A hitközség 1944-ig, a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A hitközség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett emléktábla őrzi.		'''A hitközség 1944-ig, a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A hitközség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett emléktábla őrzi.

Vandi: /* Kapcsolódó irodalom */ Irodalomjegyzék beillesztése

2013-04-21T10:44:52Z

Kapcsolódó irodalom: Irodalomjegyzék beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2013. április 21., 10:44-kori változata
31. sor:		31. sor:
	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

		+	* Békés megye képes krónikája / szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
		+	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia / főszerk. Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
		+	* Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
		+	* A művelődés évszázadai Békéscsabán / szerk. Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
		+	* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
		+	* Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944-1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==

←Régebbi változat		A lap 2020. június 11., 14:09-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Az izraelita ortodox '''templom''' épülete [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. Az épület a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István térről]] gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető.		Az izraelita ortodox '''templom''' épülete [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. Az épület a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István térről]] gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető.

-	A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821\|1821-ből]] származik.''' A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, de '''[[1883\|1883-ban]] kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra'''. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4 000 fő körül mozgott.	+	A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821\|1821-ből]] származik.''' A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, mely '''[[1883\|1883-ban]] kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra'''. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4 000 fő körül mozgott.

	== A zsinagóga története ==		== A zsinagóga története ==

	[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎\|bélyegkép\|400px\|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]		[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎\|bélyegkép\|400px\|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]
-	'''A békéscsabai ortodox zsinagógát [[1894\|1894-ben]] építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)\|neológ zsinagógával]] szemben. A templom '''terveit Michay Sándor készítette'''. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát [[1894]]. [[szeptember 28.\|szeptember 28-án]] avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, ~~amely~~ felső részébe nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret – amely minden díszítést nélkülözött – az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el.	+	'''A békéscsabai ortodox zsinagógát [[1894\|1894-ben]] építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)\|neológ zsinagógával]] szemben. A templom '''terveit Michay Sándor készítette'''. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát [[1894]]. [[szeptember 28.\|szeptember 28-án]] avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, melynek felső részébe nagyméretű, színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret – amely minden díszítést nélkülözött – az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el.

	'''A hitközség [[1944\|1944-ig]], a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A közösség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett [[Ortodox zsinagóga-emléktábla (Békéscsaba)\|tábla]] őrzi.		'''A hitközség [[1944\|1944-ig]], a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A közösség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett [[Ortodox zsinagóga-emléktábla (Békéscsaba)\|tábla]] őrzi.

←Régebbi változat		A lap 2020. április 1., 10:41-kori változata
6. sor:		6. sor:

	[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎\|bélyegkép\|400px\|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]		[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎\|bélyegkép\|400px\|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]
-	'''A békéscsabai ortodox zsinagógát [[1894\|1894-ben]] építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)	+	'''A békéscsabai ortodox zsinagógát [[1894\|1894-ben]] építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)\|neológ zsinagógával]] szemben. A templom '''terveit Michay Sándor készítette'''. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát [[1894]]. [[szeptember 28.\|szeptember 28-án]] avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, amely felső részébe nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret – amely minden díszítést nélkülözött – az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el.
-	\|neológ zsinagógával]] szemben. A templom '''terveit Michay Sándor készítette'''. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült. '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát [[1894]]. [[szeptember 28.\|szeptember 28-án]] avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, amely felső részébe nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret – amely minden díszítést nélkülözött – az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el.	+

	'''A hitközség [[1944\|1944-ig]], a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A közösség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett [[Ortodox zsinagóga-emléktábla (Békéscsaba)\|tábla]] őrzi.		'''A hitközség [[1944\|1944-ig]], a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A közösség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett [[Ortodox zsinagóga-emléktábla (Békéscsaba)\|tábla]] őrzi.