Omazta János Tóbiás (1742–1805) - Laptörténet

Jzoltan: Omazta János Tóbiás (1742-1805) lapot átneveztem Omazta János Tóbiás (1742–1805) névre

2021-02-23T09:59:53Z

Omazta János Tóbiás (1742-1805) lapot átneveztem Omazta János Tóbiás (1742–1805) névre

←Régebbi változat

A lap 2021. február 23., 09:59-kori változata

Jzoltan: Városháza belső hivatkozása

2020-12-03T17:39:46Z

Városháza belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. december 3., 17:39-kori változata
25. sor:		25. sor:
	'''[[1788]] előtt Békés vármegyében''' '''nem volt postaútvonal'''. [[1786\|1786-ban]] II. József elrendelte a Nagyváradra tartó, Békés vármegyén keresztülhaladó postaút megnyitását. Ez remek lehetőség volt a vagyonát növelni kívánó János Tóbiásnak. Egyik leveléből megtudhatjuk, hogy jelen volt a mai [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)\|Élővíz-csatorna]] ősének tekinthető vízelvezető, a Kanális Veszei-pusztától Csabáig tartó szakaszának [[1777\|1777-es]] kiásásánál. Így az egykor folyókiöntéssel veszélyeztetett térségekben tartós utakat tudtak létrehozni. A leendő posták kialakításához ugyanis feltétlenül szükség volt télen-nyáron használható úthálózatra. '''A békéscsabai jegyzőségét feladó''' János Tóbiás az Anton von Bartoskával, a temesvári főpostahivatal főfelügyelőjével folytatott tárgyalásoknak köszönhetően [[1787]]. [[február 28.\|február 28-án]] '''megszerezte az orosházi és a csabai postaállomást'''. Mivel egy személy nem tölthetett be két postamesteri címet, ezért az ekkor még csak 16 éves '''Sámuel fia kapta a csabai kirendeltséget''' (a fiatalkorú tulajdonos neve Emánuelként szerepel a hivatalos iratokon, amely János Tóbiás halála után sok bonyodalmat okoz a testvérek közötti öröklésben).		'''[[1788]] előtt Békés vármegyében''' '''nem volt postaútvonal'''. [[1786\|1786-ban]] II. József elrendelte a Nagyváradra tartó, Békés vármegyén keresztülhaladó postaút megnyitását. Ez remek lehetőség volt a vagyonát növelni kívánó János Tóbiásnak. Egyik leveléből megtudhatjuk, hogy jelen volt a mai [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)\|Élővíz-csatorna]] ősének tekinthető vízelvezető, a Kanális Veszei-pusztától Csabáig tartó szakaszának [[1777\|1777-es]] kiásásánál. Így az egykor folyókiöntéssel veszélyeztetett térségekben tartós utakat tudtak létrehozni. A leendő posták kialakításához ugyanis feltétlenül szükség volt télen-nyáron használható úthálózatra. '''A békéscsabai jegyzőségét feladó''' János Tóbiás az Anton von Bartoskával, a temesvári főpostahivatal főfelügyelőjével folytatott tárgyalásoknak köszönhetően [[1787]]. [[február 28.\|február 28-án]] '''megszerezte az orosházi és a csabai postaállomást'''. Mivel egy személy nem tölthetett be két postamesteri címet, ezért az ekkor még csak 16 éves '''Sámuel fia kapta a csabai kirendeltséget''' (a fiatalkorú tulajdonos neve Emánuelként szerepel a hivatalos iratokon, amely János Tóbiás halála után sok bonyodalmat okoz a testvérek közötti öröklésben).

-	'''Az első csabai postaállomás az Omazta-család birtokán rendezkedett be.''' Az épület lakott területen kívül állt, mégis közel volt a postaútvonalhoz, a városháza is néhány száz méteres körzeten belül helyezkedett el. '''A posta tényleges irányítása az édesapa kezében volt''', aki igyekezett legjobb tudása szerint, a felsőbb körökkel esetlegesen kialakuló konfliktusok nélkül dolgozni. Talpraesett, sok mindenhez értő ember volt, például a tűzvészben megrongálódott orosházi lóváltóállomás istállójának újjáépítésekor is számítottak rá: segítségével hamarosan újra használhatóvá vált az épület.	+	'''Az első csabai postaállomás az Omazta-család birtokán rendezkedett be.''' Az épület lakott területen kívül állt, mégis közel volt a postaútvonalhoz, a [[Városháza (Békéscsaba)\|városháza]] is néhány száz méteres körzeten belül helyezkedett el. '''A posta tényleges irányítása az édesapa kezében volt''', aki igyekezett legjobb tudása szerint, a felsőbb körökkel esetlegesen kialakuló konfliktusok nélkül dolgozni. Talpraesett, sok mindenhez értő ember volt, például a tűzvészben megrongálódott orosházi lóváltóállomás istállójának újjáépítésekor is számítottak rá: segítségével hamarosan újra használhatóvá vált az épület.

	A postamesteri cím örökíthetőségéből fakadóan '''a két posta felügyelete továbbra is az Omazta-családot illette.		A postamesteri cím örökíthetőségéből fakadóan '''a két posta felügyelete továbbra is az Omazta-családot illette.

Jzoltan: Kép feltöltése

2020-06-25T15:12:21Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. június 25., 15:12-kori változata
20. sor:		20. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
		+	[[Fájl:Protocollum1768 1.jpg\|bélyegkép\|300px\|Protocollum Csabensae (1768)]]
	Békéscsabán hamarosan munkába is állt, Király Márton helyére hívták meg: '''[[1768\|1768]] és [[1788\|1788]] között viselte a település jegyzői tisztségét'''. Legjelentősebb munkája '''a birtoknyilvántartó jegyzőkönyv ([[Protocollum Csabensae]]) [[1768\|1768-as]] elkészítése''' volt, amely a csabai hivatalos jegyzőkönyvezés alapdokumentuma. Szerepet játszott '''[[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)\|a helyi evangélikus templom]] kibővítési ügyében is''', melynek sikeréről az épület falán látható T. M. /Masnitius Tóbiás/ monogram árulkodik.		Békéscsabán hamarosan munkába is állt, Király Márton helyére hívták meg: '''[[1768\|1768]] és [[1788\|1788]] között viselte a település jegyzői tisztségét'''. Legjelentősebb munkája '''a birtoknyilvántartó jegyzőkönyv ([[Protocollum Csabensae]]) [[1768\|1768-as]] elkészítése''' volt, amely a csabai hivatalos jegyzőkönyvezés alapdokumentuma. Szerepet játszott '''[[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)\|a helyi evangélikus templom]] kibővítési ügyében is''', melynek sikeréről az épület falán látható T. M. /Masnitius Tóbiás/ monogram árulkodik.

Jzoltan: Apja nevének javítása

2020-06-24T18:07:28Z

Apja nevének javítása

←Régebbi változat		A lap 2020. június 24., 18:07-kori változata
13. sor:		13. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	Masnitius János Tóbiás '''[[1742]]. [[június 24.\|június 24-én]] született''' a felvidéki Hont vármegyében található '''Tészeren''' ~~Masinitus~~ János, a település evangélikus papja és Mezibrodszky Juditha gyermekeként.	+	Masnitius János Tóbiás '''[[1742]]. [[június 24.\|június 24-én]] született''' a felvidéki Hont vármegyében található '''Tészeren''' Masnitius János, a település evangélikus papja és Mezibrodszky Juditha gyermekeként.

	János Tóbiás szülőfalujában töltött '''gyermekévei után''', '''[[Békéscsaba\|Békéscsabára]] érkezett'''. Az elkövetkezendő években jelentős változások történtek magánéletében: kollégája, Omazta István hatására felvette az '''Omazta''' nevet, mellyel '''nemesi származásra szeretett volna szert tenni'''. '''[[1770\|1770-ben]] házasodott össze Povázsai Zsuzsannával''', aki '''5 fiúgyermek'''nek (Sámuelnek, Sándornak, Tóbiásnak, Jánosnak és Zsigmondnak) adott életet.		János Tóbiás szülőfalujában töltött '''gyermekévei után''', '''[[Békéscsaba\|Békéscsabára]] érkezett'''. Az elkövetkezendő években jelentős változások történtek magánéletében: kollégája, Omazta István hatására felvette az '''Omazta''' nevet, mellyel '''nemesi származásra szeretett volna szert tenni'''. '''[[1770\|1770-ben]] házasodott össze Povázsai Zsuzsannával''', aki '''5 fiúgyermek'''nek (Sámuelnek, Sándornak, Tóbiásnak, Jánosnak és Zsigmondnak) adott életet.

Jzoltan: Élővíz-csatorna belső hivatkozása

2019-11-03T12:08:44Z

Élővíz-csatorna belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2019. november 3., 12:08-kori változata
22. sor:		22. sor:
	Békéscsabán hamarosan munkába is állt, Király Márton helyére hívták meg: '''[[1768\|1768]] és [[1788\|1788]] között viselte a település jegyzői tisztségét'''. Legjelentősebb munkája '''a birtoknyilvántartó jegyzőkönyv ([[Protocollum Csabensae]]) [[1768\|1768-as]] elkészítése''' volt, amely a csabai hivatalos jegyzőkönyvezés alapdokumentuma. Szerepet játszott '''[[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)\|a helyi evangélikus templom]] kibővítési ügyében is''', melynek sikeréről az épület falán látható T. M. /Masnitius Tóbiás/ monogram árulkodik.		Békéscsabán hamarosan munkába is állt, Király Márton helyére hívták meg: '''[[1768\|1768]] és [[1788\|1788]] között viselte a település jegyzői tisztségét'''. Legjelentősebb munkája '''a birtoknyilvántartó jegyzőkönyv ([[Protocollum Csabensae]]) [[1768\|1768-as]] elkészítése''' volt, amely a csabai hivatalos jegyzőkönyvezés alapdokumentuma. Szerepet játszott '''[[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)\|a helyi evangélikus templom]] kibővítési ügyében is''', melynek sikeréről az épület falán látható T. M. /Masnitius Tóbiás/ monogram árulkodik.

-	'''[[1788]] előtt Békés vármegyében''' '''nem volt postaútvonal'''. [[1786\|1786-ban]] II. József elrendelte a Nagyváradra tartó, Békés vármegyén keresztülhaladó postaút megnyitását. Ez remek lehetőség volt a vagyonát növelni kívánó János Tóbiásnak. Egyik leveléből megtudhatjuk, hogy jelen volt a mai Élővíz-csatorna ősének tekinthető vízelvezető, a Kanális Veszei-pusztától Csabáig tartó szakaszának [[1777\|1777-es]] kiásásánál. Így az egykor folyókiöntéssel veszélyeztetett térségekben tartós utakat tudtak létrehozni. A leendő posták kialakításához ugyanis feltétlenül szükség volt télen-nyáron használható úthálózatra. '''A békéscsabai jegyzőségét feladó''' János Tóbiás az Anton von Bartoskával, a temesvári főpostahivatal főfelügyelőjével folytatott tárgyalásoknak köszönhetően [[1787]]. [[február 28.\|február 28-án]] '''megszerezte az orosházi és a csabai postaállomást'''. Mivel egy személy nem tölthetett be két postamesteri címet, ezért az ekkor még csak 16 éves '''Sámuel fia kapta a csabai kirendeltséget''' (a fiatalkorú tulajdonos neve Emánuelként szerepel a hivatalos iratokon, amely János Tóbiás halála után sok bonyodalmat okoz a testvérek közötti öröklésben).	+	'''[[1788]] előtt Békés vármegyében''' '''nem volt postaútvonal'''. [[1786\|1786-ban]] II. József elrendelte a Nagyváradra tartó, Békés vármegyén keresztülhaladó postaút megnyitását. Ez remek lehetőség volt a vagyonát növelni kívánó János Tóbiásnak. Egyik leveléből megtudhatjuk, hogy jelen volt a mai [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)\|Élővíz-csatorna]] ősének tekinthető vízelvezető, a Kanális Veszei-pusztától Csabáig tartó szakaszának [[1777\|1777-es]] kiásásánál. Így az egykor folyókiöntéssel veszélyeztetett térségekben tartós utakat tudtak létrehozni. A leendő posták kialakításához ugyanis feltétlenül szükség volt télen-nyáron használható úthálózatra. '''A békéscsabai jegyzőségét feladó''' János Tóbiás az Anton von Bartoskával, a temesvári főpostahivatal főfelügyelőjével folytatott tárgyalásoknak köszönhetően [[1787]]. [[február 28.\|február 28-án]] '''megszerezte az orosházi és a csabai postaállomást'''. Mivel egy személy nem tölthetett be két postamesteri címet, ezért az ekkor még csak 16 éves '''Sámuel fia kapta a csabai kirendeltséget''' (a fiatalkorú tulajdonos neve Emánuelként szerepel a hivatalos iratokon, amely János Tóbiás halála után sok bonyodalmat okoz a testvérek közötti öröklésben).

	'''Az első csabai postaállomás az Omazta-család birtokán rendezkedett be.''' Az épület lakott területen kívül állt, mégis közel volt a postaútvonalhoz, a városháza is néhány száz méteres körzeten belül helyezkedett el. '''A posta tényleges irányítása az édesapa kezében volt''', aki igyekezett legjobb tudása szerint, a felsőbb körökkel esetlegesen kialakuló konfliktusok nélkül dolgozni. Talpraesett, sok mindenhez értő ember volt, például a tűzvészben megrongálódott orosházi lóváltóállomás istállójának újjáépítésekor is számítottak rá: segítségével hamarosan újra használhatóvá vált az épület.		'''Az első csabai postaállomás az Omazta-család birtokán rendezkedett be.''' Az épület lakott területen kívül állt, mégis közel volt a postaútvonalhoz, a városháza is néhány száz méteres körzeten belül helyezkedett el. '''A posta tényleges irányítása az édesapa kezében volt''', aki igyekezett legjobb tudása szerint, a felsőbb körökkel esetlegesen kialakuló konfliktusok nélkül dolgozni. Talpraesett, sok mindenhez értő ember volt, például a tűzvészben megrongálódott orosházi lóváltóállomás istállójának újjáépítésekor is számítottak rá: segítségével hamarosan újra használhatóvá vált az épület.

Jzoltan: Fejezetekre tagolás

2019-01-25T15:32:45Z

Fejezetekre tagolás

←Régebbi változat		A lap 2019. január 25., 15:32-kori változata
13. sor:		13. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-
	Masnitius János Tóbiás '''[[1742]]. [[június 24.\|június 24-én]] született''' a felvidéki Hont vármegyében található '''Tészeren''' Masinitus János, a település evangélikus papja és Mezibrodszky Juditha gyermekeként.		Masnitius János Tóbiás '''[[1742]]. [[június 24.\|június 24-én]] született''' a felvidéki Hont vármegyében található '''Tészeren''' Masinitus János, a település evangélikus papja és Mezibrodszky Juditha gyermekeként.

-	János Tóbiás szülőfalujában töltött '''gyermekévei után''', '''[[Békéscsaba\|Békéscsabára]] érkezett'''. ~~Itt hamarosan munkába is állt~~, ~~Király Márton helyére hívták meg:~~ '''~~[[1768\|1768]] és [[1788\|1788]] között viselte Békéscsaba jegyzői tisztségét~~'''. ~~Legjelentősebb munkája~~ '''~~a birtoknyilvántartó jegyzőkönyv (~~[[~~Protocollum Csabensae]]) [[1768~~\|~~1768~~-as]] ~~elkészítése~~''' ~~volt~~, ~~amely a csabai hivatalos jegyzőkönyvezés alapdokumentuma~~. ~~Szerepet játszott~~ '''[[~~Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)~~\|~~a helyi evangélikus templom~~]] ~~kibővítési ügyében is~~''', ~~melynek sikeréről~~ az ~~épület falán látható T. M. /Masnitius Tóbiás/ monogram árulkodik~~.	+	János Tóbiás szülőfalujában töltött '''gyermekévei után''', '''[[Békéscsaba\|Békéscsabára]] érkezett'''. Az elkövetkezendő években jelentős változások történtek magánéletében: kollégája, Omazta István hatására felvette az '''Omazta''' nevet, mellyel '''nemesi származásra szeretett volna szert tenni'''. '''[[1770\|1770-ben]] házasodott össze Povázsai Zsuzsannával''', aki '''5 fiúgyermek'''nek (Sámuelnek, Sándornak, Tóbiásnak, Jánosnak és Zsigmondnak) adott életet.
		+
		+	A békéscsabai postamesterség megalapítója '''[[1805]]. [[december 27.\|december 27-én]] hunyt el''', az elsők között volt, akit a Kanálison túli temetőben helyeztek örök nyugalomra.

-	~~Az elkövetkezendő években jelentős változások történtek magánéletében~~: ~~kollégája, Omazta István hatására felvette az~~ '''~~Omazta''' nevet, mellyel '''nemesi származásra szeretett volna szert tenni~~'''. '''[[~~1770~~\|~~1770~~-~~ben~~]] ~~házasodott össze Povázsai Zsuzsannával~~''', ~~aki~~ '''~~5 fiúgyermek~~'''~~nek (Sámuelnek~~, ~~Sándornak, Tóbiásnak, Jánosnak és Zsigmondnak) adott életet~~.	+	== Munkássága ==
		+	Békéscsabán hamarosan munkába is állt, Király Márton helyére hívták meg: '''[[1768\|1768]] és [[1788\|1788]] között viselte a település jegyzői tisztségét'''. Legjelentősebb munkája '''a birtoknyilvántartó jegyzőkönyv ([[Protocollum Csabensae]]) [[1768\|1768-as]] elkészítése''' volt, amely a csabai hivatalos jegyzőkönyvezés alapdokumentuma. Szerepet játszott '''[[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)\|a helyi evangélikus templom]] kibővítési ügyében is''', melynek sikeréről az épület falán látható T. M. /Masnitius Tóbiás/ monogram árulkodik.

	'''[[1788]] előtt Békés vármegyében''' '''nem volt postaútvonal'''. [[1786\|1786-ban]] II. József elrendelte a Nagyváradra tartó, Békés vármegyén keresztülhaladó postaút megnyitását. Ez remek lehetőség volt a vagyonát növelni kívánó János Tóbiásnak. Egyik leveléből megtudhatjuk, hogy jelen volt a mai Élővíz-csatorna ősének tekinthető vízelvezető, a Kanális Veszei-pusztától Csabáig tartó szakaszának [[1777\|1777-es]] kiásásánál. Így az egykor folyókiöntéssel veszélyeztetett térségekben tartós utakat tudtak létrehozni. A leendő posták kialakításához ugyanis feltétlenül szükség volt télen-nyáron használható úthálózatra. '''A békéscsabai jegyzőségét feladó''' János Tóbiás az Anton von Bartoskával, a temesvári főpostahivatal főfelügyelőjével folytatott tárgyalásoknak köszönhetően [[1787]]. [[február 28.\|február 28-án]] '''megszerezte az orosházi és a csabai postaállomást'''. Mivel egy személy nem tölthetett be két postamesteri címet, ezért az ekkor még csak 16 éves '''Sámuel fia kapta a csabai kirendeltséget''' (a fiatalkorú tulajdonos neve Emánuelként szerepel a hivatalos iratokon, amely János Tóbiás halála után sok bonyodalmat okoz a testvérek közötti öröklésben).		'''[[1788]] előtt Békés vármegyében''' '''nem volt postaútvonal'''. [[1786\|1786-ban]] II. József elrendelte a Nagyváradra tartó, Békés vármegyén keresztülhaladó postaút megnyitását. Ez remek lehetőség volt a vagyonát növelni kívánó János Tóbiásnak. Egyik leveléből megtudhatjuk, hogy jelen volt a mai Élővíz-csatorna ősének tekinthető vízelvezető, a Kanális Veszei-pusztától Csabáig tartó szakaszának [[1777\|1777-es]] kiásásánál. Így az egykor folyókiöntéssel veszélyeztetett térségekben tartós utakat tudtak létrehozni. A leendő posták kialakításához ugyanis feltétlenül szükség volt télen-nyáron használható úthálózatra. '''A békéscsabai jegyzőségét feladó''' János Tóbiás az Anton von Bartoskával, a temesvári főpostahivatal főfelügyelőjével folytatott tárgyalásoknak köszönhetően [[1787]]. [[február 28.\|február 28-án]] '''megszerezte az orosházi és a csabai postaállomást'''. Mivel egy személy nem tölthetett be két postamesteri címet, ezért az ekkor még csak 16 éves '''Sámuel fia kapta a csabai kirendeltséget''' (a fiatalkorú tulajdonos neve Emánuelként szerepel a hivatalos iratokon, amely János Tóbiás halála után sok bonyodalmat okoz a testvérek közötti öröklésben).
24. sor:		26. sor:
	'''Az első csabai postaállomás az Omazta-család birtokán rendezkedett be.''' Az épület lakott területen kívül állt, mégis közel volt a postaútvonalhoz, a városháza is néhány száz méteres körzeten belül helyezkedett el. '''A posta tényleges irányítása az édesapa kezében volt''', aki igyekezett legjobb tudása szerint, a felsőbb körökkel esetlegesen kialakuló konfliktusok nélkül dolgozni. Talpraesett, sok mindenhez értő ember volt, például a tűzvészben megrongálódott orosházi lóváltóállomás istállójának újjáépítésekor is számítottak rá: segítségével hamarosan újra használhatóvá vált az épület.		'''Az első csabai postaállomás az Omazta-család birtokán rendezkedett be.''' Az épület lakott területen kívül állt, mégis közel volt a postaútvonalhoz, a városháza is néhány száz méteres körzeten belül helyezkedett el. '''A posta tényleges irányítása az édesapa kezében volt''', aki igyekezett legjobb tudása szerint, a felsőbb körökkel esetlegesen kialakuló konfliktusok nélkül dolgozni. Talpraesett, sok mindenhez értő ember volt, például a tűzvészben megrongálódott orosházi lóváltóállomás istállójának újjáépítésekor is számítottak rá: segítségével hamarosan újra használhatóvá vált az épület.

-	~~A békéscsabai postamesterség megalapítója '''[[1805]]. [[december 27.\|december 27-én]] hunyt el''', az elsők között volt, akit a Kanálison túli temetőben helyeztek örök nyugalomra.~~ A postamesteri cím örökíthetőségéből fakadóan '''a két posta felügyelete továbbra is az Omazta-családot illette.	+	A postamesteri cím örökíthetőségéből fakadóan '''a két posta felügyelete továbbra is az Omazta-családot illette.

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2019-01-24T09:26:10Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2019. január 24., 09:26-kori változata
14. sor:		14. sor:
	== Élete ==		== Élete ==

-	Masnitius János Tóbiás '''[[1742]]. [[június 24.\|június 24-én]] született''' a felvidéki Hont vármegyében található '''Tészeren''' Masinitus János, a település evangélikus papja és Mezibrodszky Juditha gyermekeként. Dédapja a vallását az [[1675\|1675-ös]] pozsonyi vértörvényszék ítélete (gályarabság, majd börtönbüntetés) ellenére sem megtagadó későbbi zayugróci lelkész, Masnitius Tóbiás volt.	+	Masnitius János Tóbiás '''[[1742]]. [[június 24.\|június 24-én]] született''' a felvidéki Hont vármegyében található '''Tészeren''' Masinitus János, a település evangélikus papja és Mezibrodszky Juditha gyermekeként.

-	János Tóbiás ~~korai,~~ szülőfalujában töltött '''gyermekévei után''' ~~(a szlovákok telepítésének következtében) felvidéki evangélikus társaival együtt~~ '''[[Békéscsaba\|Békéscsabára]] érkezett'''. Itt hamarosan munkába is állt, Király Márton helyére hívták meg: '''[[1768\|1768]] és [[1788\|1788]] között viselte Békéscsaba jegyzői tisztségét'''. Legjelentősebb ~~szakmai cselekedete~~ '''a birtoknyilvántartó jegyzőkönyv ([[Protocollum Csabensae]]) [[1768\|1768-as]] elkészítése''' volt, amely a csabai hivatalos jegyzőkönyvezés alapdokumentuma~~, de szerepet~~ játszott ~~például~~ '''[[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)\|a helyi evangélikus templom]] kibővítési ügyében is''', melynek sikeréről az épület ~~északi kapuja feletti feliraton~~ látható T. M. /Masnitius Tóbiás/ monogram árulkodik.	+	János Tóbiás szülőfalujában töltött '''gyermekévei után''', '''[[Békéscsaba\|Békéscsabára]] érkezett'''. Itt hamarosan munkába is állt, Király Márton helyére hívták meg: '''[[1768\|1768]] és [[1788\|1788]] között viselte Békéscsaba jegyzői tisztségét'''. Legjelentősebb munkája '''a birtoknyilvántartó jegyzőkönyv ([[Protocollum Csabensae]]) [[1768\|1768-as]] elkészítése''' volt, amely a csabai hivatalos jegyzőkönyvezés alapdokumentuma. Szerepet játszott '''[[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)\|a helyi evangélikus templom]] kibővítési ügyében is''', melynek sikeréről az épület falán látható T. M. /Masnitius Tóbiás/ monogram árulkodik.

-	Az elkövetkezendő években jelentős változások történtek magánéletében: kollégája, Omazta István hatására felvette az '''Omazta''' nevet, mellyel '''nemesi származásra szeretett volna szert tenni'''. '''[[1770\|1770-ben]] házasodott össze Povázsai Zsuzsannával''' ~~(Povázsai Máté csizmadia lányával)~~, aki '''5 fiúgyermek'''nek (Sámuelnek, Sándornak, Tóbiásnak, Jánosnak és Zsigmondnak) adott életet. ~~A családfő legjelentősebb feladata az anyagi háttér biztosítása volt, János Tóbiás mindent megtett a héttagú család jólétének fenntartásáért.~~	+	Az elkövetkezendő években jelentős változások történtek magánéletében: kollégája, Omazta István hatására felvette az '''Omazta''' nevet, mellyel '''nemesi származásra szeretett volna szert tenni'''. '''[[1770\|1770-ben]] házasodott össze Povázsai Zsuzsannával''', aki '''5 fiúgyermek'''nek (Sámuelnek, Sándornak, Tóbiásnak, Jánosnak és Zsigmondnak) adott életet.

-	'''[[1788]] előtt Békés vármegyében''' ~~(a török megszállás alatti elnéptelenedés, illetve a gyakori árvizek eredményeképp kocsis közlekedésre alkalmatlan vizes, mocsaras területek miatt)~~ '''nem volt postaútvonal'''. [[1786\|1786-ban]] ~~- az országjáró körút tapasztalatait és a Német-római Birodalom korszerűsítését figyelembe véve -~~ II. József elrendelte a Nagyváradra tartó, Békés vármegyén keresztülhaladó postaút megnyitását. Ez remek lehetőség volt a vagyonát növelni kívánó János Tóbiásnak. Egyik leveléből megtudhatjuk, hogy jelen volt a mai Élővíz-csatorna ősének tekinthető vízelvezető, a Kanális Veszei-pusztától Csabáig tartó szakaszának [[1777\|1777-es]] kiásásánál, ami pozitív hatással volt a vármegyei életre: a vízmentesített területekből szántókat, legelőket alakítottak ki, a learatott gabonát a vízimalmokban őrölték meg, a térségben termelt cikkeket a fellendülő hajózás segítségével könnyebben szállították el, és az egykor folyókiöntéssel veszélyeztetett térségekben tartós utakat tudtak létrehozni. ~~Ez a beruházás rendkívüli fontossággal bírt a~~ leendő posták ~~kialakításának ügyében,~~ ugyanis feltétlenül szükség volt télen-nyáron használható úthálózatra. '''A békéscsabai jegyzőségét~~''' hamarosan '''~~feladó''' János Tóbiás az Anton von Bartoskával, a temesvári főpostahivatal főfelügyelőjével folytatott tárgyalásoknak köszönhetően [[1787]]. [[február 28.\|február 28-án]] '''megszerezte az orosházi és a csabai postaállomást''' ~~(a postamesteri tisztség megváltásához szükséges 200 helyett 260 forintot fizetett nagylelkű segítőjének)~~. Mivel egy személy nem tölthetett be két postamesteri címet, ezért az ekkor még csak 16 éves '''Sámuel fia kapta a csabai kirendeltséget''' (a fiatalkorú tulajdonos neve Emánuelként szerepel a hivatalos iratokon, amely János Tóbiás halála után sok bonyodalmat okoz a testvérek közötti öröklésben).	+	'''[[1788]] előtt Békés vármegyében''' '''nem volt postaútvonal'''. [[1786\|1786-ban]] II. József elrendelte a Nagyváradra tartó, Békés vármegyén keresztülhaladó postaút megnyitását. Ez remek lehetőség volt a vagyonát növelni kívánó János Tóbiásnak. Egyik leveléből megtudhatjuk, hogy jelen volt a mai Élővíz-csatorna ősének tekinthető vízelvezető, a Kanális Veszei-pusztától Csabáig tartó szakaszának [[1777\|1777-es]] kiásásánál. Így az egykor folyókiöntéssel veszélyeztetett térségekben tartós utakat tudtak létrehozni. A leendő posták kialakításához ugyanis feltétlenül szükség volt télen-nyáron használható úthálózatra. '''A békéscsabai jegyzőségét feladó''' János Tóbiás az Anton von Bartoskával, a temesvári főpostahivatal főfelügyelőjével folytatott tárgyalásoknak köszönhetően [[1787]]. [[február 28.\|február 28-án]] '''megszerezte az orosházi és a csabai postaállomást'''. Mivel egy személy nem tölthetett be két postamesteri címet, ezért az ekkor még csak 16 éves '''Sámuel fia kapta a csabai kirendeltséget''' (a fiatalkorú tulajdonos neve Emánuelként szerepel a hivatalos iratokon, amely János Tóbiás halála után sok bonyodalmat okoz a testvérek közötti öröklésben).

-	'''Az első csabai postaállomás ~~a minden szempontból kedvező helyen fekvő~~ Omazta-család birtokán rendezkedett be.''' ~~Habár~~ lakott területen kívül állt, mégis közel volt a postaútvonalhoz, a városháza ~~(ahová napi rendszerességgel kellett eljutniuk az alkalmazottaknak)~~ is néhány száz méteres körzeten belül helyezkedett el. '''A posta tényleges irányítása az édesapa kezében volt''', aki igyekezett legjobb tudása szerint, a felsőbb körökkel esetlegesen kialakuló konfliktusok nélkül dolgozni. Természetesen tartott attól, hogy egy ellenőrzés során fény derülhet a birtokpapírokon szereplő helytelen névre, ami végzetes következményekkel is járhatott volna, de mesterségbeli precizitásával sikeresen elkerülte a kellemetlenségeket. Korán felismerte, hogy a jól végzett munkának gyümölcse van; esetében megmentheti fiait a katonai szolgálattól (3 gyermekét sikeresen szabadítja fel a hadkötelezettség alól). Köztudott volt róla, hogy talpraesett, sok mindenhez értő ember, ~~ezért nem meglepő, hogy~~ a tűzvészben megrongálódott orosházi lóváltóállomás istállójának újjáépítésekor is számítottak rá: segítségével hamarosan újra használhatóvá vált az épület.	+	'''Az első csabai postaállomás az Omazta-család birtokán rendezkedett be.''' Az épület lakott területen kívül állt, mégis közel volt a postaútvonalhoz, a városháza is néhány száz méteres körzeten belül helyezkedett el. '''A posta tényleges irányítása az édesapa kezében volt''', aki igyekezett legjobb tudása szerint, a felsőbb körökkel esetlegesen kialakuló konfliktusok nélkül dolgozni. Talpraesett, sok mindenhez értő ember volt, például a tűzvészben megrongálódott orosházi lóváltóállomás istállójának újjáépítésekor is számítottak rá: segítségével hamarosan újra használhatóvá vált az épület.

-	A békéscsabai postamesterség megalapítója '''[[1805]]. [[december 27.\|december 27-én]] hunyt el''', az elsők között volt, akit a Kanálison túli temetőben helyeztek örök nyugalomra. A postamesteri cím örökíthetőségéből fakadóan '''a két posta felügyelete továbbra is az ~~Omaszta~~-családot illette~~, felesége halála (1822) után azonban jogi vita támadt a fivérek között''', mely során felfedték az apjuk által oly gondosan őrzött titkot~~.	+	A békéscsabai postamesterség megalapítója '''[[1805]]. [[december 27.\|december 27-én]] hunyt el''', az elsők között volt, akit a Kanálison túli temetőben helyeztek örök nyugalomra. A postamesteri cím örökíthetőségéből fakadóan '''a két posta felügyelete továbbra is az Omazta-családot illette.

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Leírások egységesítése

2018-11-09T09:14:15Z

Leírások egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2018. november 9., 09:14-kori változata
27. sor:		27. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 116. szám 1993. ~~05.~~ 20. 13. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 116. szám (1993. május 20.) 13. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. ~~21-22~~. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 21–22. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 45. szám~~, 1909~~. 06. ~~06. 5~~. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békésmegyei Közlöny, 9. évf. 22. szám (1882. február 19.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békésmegyei Közlöny, 9.évf. 22. szám~~, 1882~~. 02. ~~19. 1~~. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 45. szám (1909. június 6.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Fábry Károly: Tallózás Csaba múltjából : ~~1738-1803~~. Békéscsaba, Körösvidék Ny., 1923. ~~9-11~~. p, 84.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Fábry Károly: Tallózás Csaba múltjából : 1738–1803. Békéscsaba, Körösvidék Ny., 1923. 9–11., 84. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Gécs Béla: Csabai bírók - csabai históriák ~~1717-1918~~. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008 ~~30-31~~. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák 1717–1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008. 30–31. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében : ~~1787-1850~~. Békéscsaba: Békéscsabai Városi Tanács, 1972 ~~104-113~~. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Gecsei Lajos: A postaszervezet működése Békés vármegyében : 1787–1850. Békéscsaba: Békéscsabai Városi Tanács, 1972. 104–113. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* ~~[http://www.oslovma.hu/XXX/HaanBekC.pdf~~ Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba: Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatala, 1991 ~~40-41~~. p, 86. p, 102. p, ~~149-150~~. p] (Látogatva: 2017.08.15.)	+	* Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatala, 1991. [http://www.oslovma.hu/XXX/HaanBekC.pdf 40–41., 86., 102., 149–150. p.] (Látogatva: 2017. 08. 15.)
-	* Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858. 56. p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858. 56. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Ogrincs Pálné - Lovászi József: A csabai posta 225 éve : a postai szolgáltatás története Békéscsabán ~~1788-2013~~. Békéscsaba: Munkácsy Mihály Múzeum megyei hatókörű városi múzeum, 2013. 12.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Ogrincs Pálné – Lovászi József: A csabai posta 225 éve : a postai szolgáltatás története Békéscsabán 1788–2013. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum megyei hatókörű városi múzeum, 2013. 12. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* [http://church.lutheran.hu/oroshaza/egyeb/harangszo/pdf/OH_2003_03.pdf ~~Orosházi Harangszó,~~ 10. ~~évf. 3. szám, 2003 ősze 10~~. p] (Látogatva: 2017.08.15.)	+	* Orosházi Harangszó, 10. évf. 3. szám (2003 ősze) [http://church.lutheran.hu/oroshaza/egyeb/harangszo/pdf/OH_2003_03.pdf 10. p.] (Látogatva: 2017. 08. 15.)
-	* [http://www.psze.info/wp-content/uploads/2015/02/Posta-2011-1.pdf ~~Posta, 13. évf. 1. szám, 2011. 03.~~ 67. p] (Látogatva: 2017.08.15.)	+	* Posta, 13. évf. 1. szám (2011. március) [http://www.psze.info/wp-content/uploads/2015/02/Posta-2011-1.pdf 67. p.] (Látogatva: 2017. 08. 15.)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==
-	* Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2014. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* [http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/fuggelek-181F6/omazta-rozwaci-18247/ ~~Omazta (rozwáci)- függelék -] In.~~ Kempelen Béla: Magyar nemes családok (Arcanum Kézikönyvtár)	+	* Omazta (rozwáci) In: [http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/fuggelek-181F6/omazta-rozwaci-18247/ Kempelen Béla: Magyar nemes családok (Arcanum Kézikönyvtár)]

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==
-	* Masnicius Tóbiás gályarab lelkész feljegyzései [http://reformacio.mnl.gov.hu/galeria/masnicius_tobias_galyarab_lelkesz_feljegyzesei a reformacio.mnl.gov.hu weboldalon]	+	* Masnicius Tóbiás gályarab lelkész feljegyzései [http://reformacio.mnl.gov.hu/galeria/masnicius_tobias_galyarab_lelkesz_feljegyzesei a reformacio.mnl.gov.hu weboldalon].

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

Jzoltan, 2017. november 6., 18:07-n

2017-11-06T18:07:59Z

←Régebbi változat		A lap 2017. november 6., 18:07-kori változata
11. sor:		11. sor:
	* Ornazta János Tóbiás		* Ornazta János Tóbiás
	* Joamen Tóbiam Masznitium		* Joamen Tóbiam Masznitium
-

	== Élete ==		== Élete ==

Jzoltan: /* Élete */

2017-08-21T15:49:53Z

Élete

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 21., 15:49-kori változata
21. sor:		21. sor:
	Az elkövetkezendő években jelentős változások történtek magánéletében: kollégája, Omazta István hatására felvette az '''Omazta''' nevet, mellyel '''nemesi származásra szeretett volna szert tenni'''. '''[[1770\|1770-ben]] házasodott össze Povázsai Zsuzsannával''' (Povázsai Máté csizmadia lányával), aki '''5 fiúgyermek'''nek (Sámuelnek, Sándornak, Tóbiásnak, Jánosnak és Zsigmondnak) adott életet. A családfő legjelentősebb feladata az anyagi háttér biztosítása volt, János Tóbiás mindent megtett a héttagú család jólétének fenntartásáért.		Az elkövetkezendő években jelentős változások történtek magánéletében: kollégája, Omazta István hatására felvette az '''Omazta''' nevet, mellyel '''nemesi származásra szeretett volna szert tenni'''. '''[[1770\|1770-ben]] házasodott össze Povázsai Zsuzsannával''' (Povázsai Máté csizmadia lányával), aki '''5 fiúgyermek'''nek (Sámuelnek, Sándornak, Tóbiásnak, Jánosnak és Zsigmondnak) adott életet. A családfő legjelentősebb feladata az anyagi háttér biztosítása volt, János Tóbiás mindent megtett a héttagú család jólétének fenntartásáért.

-	'''[[1788]] előtt Békés vármegyében''' (a török megszállás alatti elnéptelenedés, illetve a gyakori árvizek eredményeképp kocsis közlekedésre alkalmatlan vizes, mocsaras területek miatt) '''nem volt postaútvonal'''. [[1786\|1786-ban]] - az országjáró körút tapasztalatait és a Német-római Birodalom korszerűsítését figyelembe véve - II. József elrendelte a Nagyváradra tartó, Békés vármegyén keresztülhaladó postaút megnyitását. Ez remek lehetőség volt a vagyonát növelni kívánó János Tóbiásnak. Egyik leveléből megtudhatjuk, hogy jelen volt a mai Élővíz-csatorna ősének tekinthető vízelvezető, a Kanális Veszei-pusztától Csabáig tartó szakaszának [[1777\|1777-es]] ~~kialakításánál~~, ami pozitív hatással volt a vármegyei életre: a vízmentesített területekből szántókat, legelőket alakítottak ki, a learatott gabonát a vízimalmokban őrölték meg, a térségben termelt cikkeket a fellendülő hajózás segítségével könnyebben szállították el, és az egykor folyókiöntéssel veszélyeztetett térségekben tartós utakat tudtak létrehozni. Ez a beruházás rendkívüli fontossággal bírt a leendő posták kialakításának ügyében, ugyanis feltétlenül szükség volt télen-nyáron használható úthálózatra. '''A békéscsabai jegyzőségét''' hamarosan '''feladó''' János Tóbiás az Anton von Bartoskával, a temesvári főpostahivatal főfelügyelőjével folytatott tárgyalásoknak köszönhetően [[1787]]. [[február 28.\|február 28-án]] '''megszerezte az orosházi és a csabai postaállomást''' (a postamesteri tisztség megváltásához szükséges 200 helyett 260 forintot fizetett nagylelkű segítőjének). Mivel egy személy nem tölthetett be két postamesteri címet, ezért az ekkor még csak 16 éves '''Sámuel fia kapta a csabai kirendeltséget''' (a fiatalkorú tulajdonos neve Emánuelként szerepel a hivatalos iratokon, amely János Tóbiás halála után sok bonyodalmat okoz a testvérek közötti öröklésben).	+	'''[[1788]] előtt Békés vármegyében''' (a török megszállás alatti elnéptelenedés, illetve a gyakori árvizek eredményeképp kocsis közlekedésre alkalmatlan vizes, mocsaras területek miatt) '''nem volt postaútvonal'''. [[1786\|1786-ban]] - az országjáró körút tapasztalatait és a Német-római Birodalom korszerűsítését figyelembe véve - II. József elrendelte a Nagyváradra tartó, Békés vármegyén keresztülhaladó postaút megnyitását. Ez remek lehetőség volt a vagyonát növelni kívánó János Tóbiásnak. Egyik leveléből megtudhatjuk, hogy jelen volt a mai Élővíz-csatorna ősének tekinthető vízelvezető, a Kanális Veszei-pusztától Csabáig tartó szakaszának [[1777\|1777-es]] kiásásánál, ami pozitív hatással volt a vármegyei életre: a vízmentesített területekből szántókat, legelőket alakítottak ki, a learatott gabonát a vízimalmokban őrölték meg, a térségben termelt cikkeket a fellendülő hajózás segítségével könnyebben szállították el, és az egykor folyókiöntéssel veszélyeztetett térségekben tartós utakat tudtak létrehozni. Ez a beruházás rendkívüli fontossággal bírt a leendő posták kialakításának ügyében, ugyanis feltétlenül szükség volt télen-nyáron használható úthálózatra. '''A békéscsabai jegyzőségét''' hamarosan '''feladó''' János Tóbiás az Anton von Bartoskával, a temesvári főpostahivatal főfelügyelőjével folytatott tárgyalásoknak köszönhetően [[1787]]. [[február 28.\|február 28-án]] '''megszerezte az orosházi és a csabai postaállomást''' (a postamesteri tisztség megváltásához szükséges 200 helyett 260 forintot fizetett nagylelkű segítőjének). Mivel egy személy nem tölthetett be két postamesteri címet, ezért az ekkor még csak 16 éves '''Sámuel fia kapta a csabai kirendeltséget''' (a fiatalkorú tulajdonos neve Emánuelként szerepel a hivatalos iratokon, amely János Tóbiás halála után sok bonyodalmat okoz a testvérek közötti öröklésben).

	'''Az első csabai postaállomás a minden szempontból kedvező helyen fekvő Omazta-család birtokán rendezkedett be.''' Habár lakott területen kívül állt, mégis közel volt a postaútvonalhoz, a városháza (ahová napi rendszerességgel kellett eljutniuk az alkalmazottaknak) is néhány száz méteres körzeten belül helyezkedett el. '''A posta tényleges irányítása az édesapa kezében volt''', aki igyekezett legjobb tudása szerint, a felsőbb körökkel esetlegesen kialakuló konfliktusok nélkül dolgozni. Természetesen tartott attól, hogy egy ellenőrzés során fény derülhet a birtokpapírokon szereplő helytelen névre, ami végzetes következményekkel is járhatott volna, de mesterségbeli precizitásával sikeresen elkerülte a kellemetlenségeket. Korán felismerte, hogy a jól végzett munkának gyümölcse van; esetében megmentheti fiait a katonai szolgálattól (3 gyermekét sikeresen szabadítja fel a hadkötelezettség alól). Köztudott volt róla, hogy talpraesett, sok mindenhez értő ember, ezért nem meglepő, hogy a tűzvészben megrongálódott orosházi lóváltóállomás istállójának újjáépítésekor is számítottak rá: segítségével hamarosan újra használhatóvá vált az épület.		'''Az első csabai postaállomás a minden szempontból kedvező helyen fekvő Omazta-család birtokán rendezkedett be.''' Habár lakott területen kívül állt, mégis közel volt a postaútvonalhoz, a városháza (ahová napi rendszerességgel kellett eljutniuk az alkalmazottaknak) is néhány száz méteres körzeten belül helyezkedett el. '''A posta tényleges irányítása az édesapa kezében volt''', aki igyekezett legjobb tudása szerint, a felsőbb körökkel esetlegesen kialakuló konfliktusok nélkül dolgozni. Természetesen tartott attól, hogy egy ellenőrzés során fény derülhet a birtokpapírokon szereplő helytelen névre, ami végzetes következményekkel is járhatott volna, de mesterségbeli precizitásával sikeresen elkerülte a kellemetlenségeket. Korán felismerte, hogy a jól végzett munkának gyümölcse van; esetében megmentheti fiait a katonai szolgálattól (3 gyermekét sikeresen szabadítja fel a hadkötelezettség alól). Köztudott volt róla, hogy talpraesett, sok mindenhez értő ember, ezért nem meglepő, hogy a tűzvészben megrongálódott orosházi lóváltóállomás istállójának újjáépítésekor is számítottak rá: segítségével hamarosan újra használhatóvá vált az épület.