http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Ok%C3%A1nyOkány - Laptörténet2026-05-05T10:52:10ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.16.4http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?title=Ok%C3%A1ny&diff=2119&oldid=prevVandi: Szócikk létrehozása2013-03-20T16:28:05Z<p>Szócikk létrehozása</p>
<p><b>Új lap</b></p><div>Okány község Békés megye észak-keleti részén, Békéscsabától 45 km-re található. A településhez tartozik Pásztorormágy, Balázs, Tóhegy, Pálos, Varjas, Nyárfáspuszta, Szilasdűlő, Kereki, Csókás, Ebüllőpuszta, Romogypuszta, Demeteres, Lápoldal, Köröspuszta és Veresgyűrűs.<br />
<br />
A település tömegközlekedési eszközzel is megközelíthető. Vonattal Békéscsaba felől a [http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9scsaba%E2%80%93K%C3%B6tegy%C3%A1n%E2%80%93V%C3%A9szt%C5%91%E2%80%93P%C3%BCsp%C3%B6klad%C3%A1ny-vas%C3%BAtvonal Békéscsaba-Kötegyán-Vésztő-Püspökladány vasútvonalon], autóbusszal a Budapestről, Békéscsabáról, Gyuláról, Vésztőről, Debrecenből induló távolsági járatokkal. <br />
<br />
<br />
== Története ==<br />
<br />
<br />
Okány az Árpád kortól 1950-ig Bihar megyéhez tartozott. A Sebes-Körös hordalékából épült partvonulatra épült, a Kis-Sárrétnek nevezett vadakban, halakban gazdag vízivilág szélén. A települést egykor észak és nyugat felől összefüggő nádtenger, erek, lápok zárták el; dél és kelet felől is csak vízfolyásokon keresztül lehetett megközelíteni. <br />
<br />
Okány nevével először 1220-ban a váradi regesztrumban (Villa Vcan) találkozunk, amely már falunak említi, története tehát korábbi időkre vezethető vissza. Oklevelekben 1249-ben Wkan, 1458-ban pedig Okan néven említik. A település 1249-ben Pál országbíró és zalai főispán, a XV. században pedig az okányi és a hencidai Bacsó családok tulajdonában volt. Okánynak már 1332-34-ben szervezett egyháza volt. A Jagellók alatt, 1507-ben, Werbőczy István országbíró és Torday Miklós osztozkodtak a falun. Később valamennyi ideig a bethlenfalvi Thurzók is birtokolták.<br />
<br />
A török korban Okány nem vált teljesen lakatlanná. Lakosai már a XVI. században felvették a reformációt. A Rákóczi szabadságharc után Okány kincstári birtok lett. III. Károly a Szlávy családnak adományozta Okányt. A település később az Uray, Noszlopy és a Gorove családok kezébe került. <br />
<br />
A Szlávy család kastélyt is építtetett a falu határában, melyet a község későbbi nagybirtokosa az Okányi-Schwarcz család szerzett meg. Petőfi Sándor több alkalommal is átutazott a falun. Kiss József költő huzamosabb időt töltött a településen vándortanítóként.<br />
<br />
A községnek az 1870-es évektől volt helybenlakó orvosa. Gyógyszertára 1894-ben nyílt meg Patika néven Daróczi József vezetésével. Az Olvasó Egylet 1889-ben, a Polgári Kör 1892-ben, a Függetlenségi Olvasókör 1905-ben alakult. A Népkör 1907-ben kezdte meg működését. A község Népkönyvtárát 1952-ben szervezték újjá. A település anyakönyvi hivatalát 1895-ben állították fel. A község óvodája 1896-97-ben kezdte meg működését. 1901-ben a Posta után a Községházára kötötték be a telefont. 1909-ben az új bővizű ártézi kúthoz közfürdő és fürdőmedence építését rendelték el. Okány 1922-ben a Cséffa-Nagyszalontai járási székhelye lett. A község hősi emlékművét 1923-ban avatták fel.<br />
<br />
1925. december 23-án éjjel nagy árvíz pusztította a községet és határát. Sok ház rombadőlt és a templom is megrongálódott. A jelenlegi iskola földszinti része 1937-ben épült fel váltókölcsönből és államsegélyből. A község Tűzoltó Egyesülete 1935-ben, Sportköre az 1945-ös években alakult. A falu lakosai 1948-ban hónapokig tartó társadalmi munkában végzett kubikolással új pályát létesítettek a volt urasági parkban. Schwarcz József kastélyából 1950-ben kezdték kialakítani a Szociális Otthont. <br />
<br />
<br />
== Természeti értékek ==<br />
<br />
<br />
A település külterületén lévő vízügyi gátőrháznál élő több mint 200 éves öreg /Sissy fa/ kocsányos tölgy (Quercus robur), melynek árnyékában Erzsébet királyné férjével Ferenc József császárral Gyula városából jövet pihentek meg, 1989-ben nyilvánították védetté. Az ingatlan kezelője a gyulai Körkövízig.<br />
<br />
<br />
== Képgaléria ==<br />
<br />
<br />
<gallery><br />
</gallery><br />
<br />
<br />
== Lásd még ==<br />
<br />
<br />
== Források ==<br />
<br />
<br />
* Erőss Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp.: 1985<br />
* Házi Albert: Okány krónikája I. Községi Tanács, Okány, Okány : 1984. Lelőhely: Könyvtár (Okány)<br />
* Házi Albert: Okányi tájszótár. Bp.: 1996<br />
<br />
<br />
<br />
== Kapcsolódó irodalom ==<br />
<br />
<br />
* Házi Albert: Lápoldal és lakói története. Képviselő-testület, Okány: 2001<br />
* Sárréti írások 3. Szeghalom, 1988.<br />
<br />
<br />
== Külső hivatkozások ==<br />
<br />
<br />
* [http://okany.hu Okány] (honlap)<br />
* [http://europeanalocal.bmk.hu:80/?docId=22508 Okány] (képeslap, 1960)<br />
* [http://europeanalocal.bmk.hu:80/?docId=24033 Okány] (képeslap, 1969)<br />
* [http://europeanalocal.bmk.hu:80/?docId=24032 Okány] (képeslap, 1970)<br />
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Ok%C3%A1ny Okány] (szócikk a Wikipédiában)<br />
<br />
[[Kategória:Okány]] [[Kategória:Települések]]</div>Vandi