Neológ zsinagóga (Békéscsaba) - Laptörténet

Jzoltan: Helyesírás

2020-06-11T14:07:37Z

Helyesírás

←Régebbi változat		A lap 2020. június 11., 14:07-kori változata
3. sor:		3. sor:
	A bútoráruház a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István térről]] gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a [[Vasútállomás (Békéscsaba)\|vasútállomástól]] kb. 20 percnyire van.		A bútoráruház a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István térről]] gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a [[Vasútállomás (Békéscsaba)\|vasútállomástól]] kb. 20 percnyire van.

-	A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk,hogy a ligeti '''zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821\|1821-ből]] származik'''. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, de '''[[1883\|1883-ban]] kettészakadt ortodox és neológ irányzatra.''' Utóbbi az újító mozgalmak egyik, tipikusan a magyar judaizmusra jellemző vallási ága. A neológia változásokat hozott a prédikációban, öltözködésben, viselkedési szokásokban és a zsinagógaépítészetben. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma 4 000 fő körül mozgott.	+	A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk,hogy a ligeti '''zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821\|1821-ből]] származik'''. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, mely '''[[1883\|1883-ban]] kettészakadt ortodox és neológ irányzatra.''' Utóbbi az újító mozgalmak egyik, tipikusan a magyar judaizmusra jellemző vallási ága. A neológia változásokat hozott a prédikációban, öltözködésben, viselkedési szokásokban és a zsinagógaépítészetben. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma 4 000 fő körül mozgott.

	== A zsinagóga története ==		== A zsinagóga története ==

	[[File:Bekescsaba_neolog_zsinagoga_foto_molnar_pal.jpg\|bélyegkép\|400px\|A békéscsabai neológ zsinagóga]]		[[File:Bekescsaba_neolog_zsinagoga_foto_molnar_pal.jpg\|bélyegkép\|400px\|A békéscsabai neológ zsinagóga]]
-	'''[[1846\|1846-ban]] épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán. Ennek helyén '''[[1893\|1893-ban]] épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozó'''kat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther–Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó ~~emelvényt~~ és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség. 92. p.)''	+	'''[[1846\|1846-ban]] épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán. Ennek helyén '''[[1893\|1893-ban]] épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozó'''kat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther–Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvény és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség. 92. p.)''

-	'''[[1944\|1944-ben]] a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták.''' ~~A deportált zsidók és a zsinagóga emlékét az áruház falán elhelyezett [[Zsidó-neológ templom-emléktábla (Békéscsaba)\|tábla]] őrzi.~~	+	'''[[1944\|1944-ben]] a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták.'''

	[[File:20130417_bekescsaba_luther_utca_butoraruhaz_foto_va_01.jpg\|bélyegkép\|400px\|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]]		[[File:20130417_bekescsaba_luther_utca_butoraruhaz_foto_va_01.jpg\|bélyegkép\|400px\|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]]
-	'''A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épületet a város egy bútoráruház céljára '''átalakíttatta'''. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik.	+	'''A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épületet a város egy bútoráruház céljára '''átalakíttatta'''. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik. Az áruház falán [[2004]] óta [[Zsidó-neológ templom-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktábla]] őrzi a deportált zsidók és az egykori zsinagóga emlékét.

	A második világháború után a békéscsabai zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A háborút követően a két hitközség egyesült. '''Az békéscsabai zsidó hitközség''' a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken '''[[Zsinagóga (Békéscsaba, Széchenyi liget)\|új zsinagógát]] építtetett'''. Az épületet [[2004\|2004-ben]] adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket [[2008\|2008-ban]] helyezték az épületbe.		A második világháború után a békéscsabai zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A háborút követően a két hitközség egyesült. '''Az békéscsabai zsidó hitközség''' a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken '''[[Zsinagóga (Békéscsaba, Széchenyi liget)\|új zsinagógát]] építtetett'''. Az épületet [[2004\|2004-ben]] adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket [[2008\|2008-ban]] helyezték az épületbe.

Jzoltan: Ligeti zsinagóga belső hivatkozása

2020-03-18T12:03:27Z

Ligeti zsinagóga belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. március 18., 12:03-kori változata
15. sor:		15. sor:
	'''A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épületet a város egy bútoráruház céljára '''átalakíttatta'''. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik.		'''A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épületet a város egy bútoráruház céljára '''átalakíttatta'''. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik.

-	A második világháború után a békéscsabai zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A háborút követően a két hitközség egyesült. '''Az békéscsabai zsidó hitközség''' a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken '''új zsinagógát építtetett'''. Az épületet [[2004\|2004-ben]] adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket [[2008\|2008-ban]] helyezték az épületbe.	+	A második világháború után a békéscsabai zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A háborút követően a két hitközség egyesült. '''Az békéscsabai zsidó hitközség''' a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken '''[[Zsinagóga (Békéscsaba, Széchenyi liget)\|új zsinagógát]] építtetett'''. Az épületet [[2004\|2004-ben]] adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket [[2008\|2008-ban]] helyezték az épületbe.

	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==

Jzoltan: Formázás

2020-03-08T15:32:56Z

Formázás

←Régebbi változat		A lap 2020. március 8., 15:32-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	Békéscsaba neológ zsinagógája a Lázár és a Luther utca sarkán lévő telekre épült. '''A templom helyén ma bútorbolt működik.''' A bútoráruház a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 percnyire van. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk,hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve ~~'''~~1821~~'''~~-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek,de '''1883-ban kettészakadt ortodox és neológ irányzatra, ''' ~~az utóbbi~~ az újító mozgalmak egyik tipikusan a magyar judaizmusra jellemző vallási ága. A neológia változásokat hozott a prédikációban, öltözködésben, viselkedési szokásokban és a zsinagógaépítészetben. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma ~~4000~~ fő körül mozgott.	+	[[Békéscsaba]] neológ zsinagógája a Lázár és a Luther utca sarkán lévő telekre épült. '''A templom helyén ma bútorbolt működik.'''
		+
		+	A bútoráruház a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István térről]] gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a [[Vasútállomás (Békéscsaba)\|vasútállomástól]] kb. 20 percnyire van.
		+
		+	A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk,hogy a ligeti '''zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821\|1821-ből]] származik'''. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, de '''[[1883\|1883-ban]] kettészakadt ortodox és neológ irányzatra.''' Utóbbi az újító mozgalmak egyik, tipikusan a magyar judaizmusra jellemző vallási ága. A neológia változásokat hozott a prédikációban, öltözködésben, viselkedési szokásokban és a zsinagógaépítészetben. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma 4 000 fő körül mozgott.

	== A zsinagóga története ==		== A zsinagóga története ==

-	[[File:Bekescsaba_neolog_zsinagoga_foto_molnar_pal.jpg\|bélyegkép\|A békéscsabai neológ zsinagóga]]'''1846-ban épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán~~, melynek~~ helyén '''1893-ban épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozó'''kat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a ~~Luther-Lázár~~ utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvényt és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség 92. p.)''	+	[[File:Bekescsaba_neolog_zsinagoga_foto_molnar_pal.jpg\|bélyegkép\|400px\|A békéscsabai neológ zsinagóga]]
		+	'''[[1846\|1846-ban]] épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán. Ennek helyén '''[[1893\|1893-ban]] épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozó'''kat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther–Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvényt és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség. 92. p.)''

-	'''1944-ben a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták.''' A deportált zsidók és a zsinagóga emlékét az áruház falán elhelyezett tábla őrzi.	+	'''[[1944\|1944-ben]] a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták.''' A deportált zsidók és a zsinagóga emlékét az áruház falán elhelyezett [[Zsidó-neológ templom-emléktábla (Békéscsaba)\|tábla]] őrzi.

-	[[File:20130417_bekescsaba_luther_utca_butoraruhaz_foto_va_01.jpg\|bélyegkép\|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]]A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épületet a város egy bútoráruház céljára átalakíttatta. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik.	+	[[File:20130417_bekescsaba_luther_utca_butoraruhaz_foto_va_01.jpg\|bélyegkép\|400px\|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]]
		+	'''A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épületet a város egy bútoráruház céljára '''átalakíttatta'''. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik.

-	A második világháború után a békéscsabai zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A háborút követően a két hitközség egyesült. '''Az békéscsabai zsidó hitközség''' a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken '''új zsinagógát építtetett'''. Az épületet ~~'''~~2004~~'''~~-ben adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra tekercseket 2008-ban helyezték az épületbe.	+	A második világháború után a békéscsabai zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A háborút követően a két hitközség egyesült. '''Az békéscsabai zsidó hitközség''' a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken '''új zsinagógát építtetett'''. Az épületet [[2004\|2004-ben]] adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket [[2008\|2008-ban]] helyezték az épületbe.

	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==

-	<~~gallery~~>	+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
	File:20130417_bekescsaba_butoraruhaz_foto_va_06.jpg\|BÉ-KIS Bútoráruház (2013)		File:20130417_bekescsaba_butoraruhaz_foto_va_06.jpg\|BÉ-KIS Bútoráruház (2013)
	File:20130417_bekescsaba_butoraruhaz_foto_va_12.jpg‎\|BÉ-KIS Bútoráruház (2013)		File:20130417_bekescsaba_butoraruhaz_foto_va_12.jpg‎\|BÉ-KIS Bútoráruház (2013)
26. sor:		32. sor:
	== Források ==		== Források ==

-	* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. ~~91-92~~ p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 91–92 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, ~~1897-1935~~. Békéscsaba : Typografika, 2005. 58 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897–1935. Békéscsaba : Typografika, 2005. 58 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Magyarországi zsinagógák ~~/ főszerk~~. Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1989. 96 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Magyarországi zsinagógák. Főszerk.: Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1989. 96 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* [http://csabaihazak.blog.hu/2012/12/28/neolog_zsinagoga ~~Neológ zsinagóga. In:~~ Csabai Házak] (Látogatva: 2013.04.18.)	+	* Neológ zsinagóga. In: [http://csabaihazak.blog.hu/2012/12/28/neolog_zsinagoga Csabai Házak blog] (Látogatva: 2013. 04. 18.)
-	* [http://hir6.hu/cikk/19596/080928_uj_zsinagogat_adtak_at_bekescsaban ~~Új zsinagógát adtak át Békéscsabán. In:~~ Hír6 honlapja] (Látogatva: 2013. ~~április~~ 19.)	+	* Új zsinagógát adtak át Békéscsabán. In: [http://hir6.hu/cikk/19596/080928_uj_zsinagogat_adtak_at_bekescsaban Hír6 honlapja] (Látogatva: 2013. 04. 19.)
-		+

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

-	* Békés megye képes krónikája ~~/ szerk~~. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia ~~/ főszerk~~. Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* A művelődés évszázadai Békéscsabán ~~/ szerk~~. Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, ~~1944-1960~~. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944–1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==

-	* [http://www.milev.hu/ ~~Magyar Zsidó Levéltár~~ honlapja] (Látogatva: 2013.04.18.)	+	* Magyar Zsidó Levéltár [http://www.milev.hu/ honlapja] (Látogatva: 2013. 04. 18.)
-	* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Neol%C3%B3gia ~~Neológia~~]~~. In: Wikipédia~~ (Látogatva: 2013.04.18.)	+	* Neológia. In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Neol%C3%B3gia Wikipédia] (Látogatva: 2013. 04. 18.)

	[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]][[Kategória:Holokauszt]]		[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]][[Kategória:Holokauszt]]

Vandi: Holokauszt kategória - belső hivatkozás beillesztése

2014-06-15T00:47:55Z

Holokauszt kategória - belső hivatkozás beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2014. június 15., 00:47-kori változata
47. sor:		47. sor:
	* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Neol%C3%B3gia Neológia]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.04.18.)		* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Neol%C3%B3gia Neológia]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.04.18.)

-	[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]]	+	[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]][[Kategória:Holokauszt]]

Vandi: /* A zsinagóga története */ Kiegészítés - hitközségek egyesülése

2014-05-26T16:58:03Z

A zsinagóga története: Kiegészítés - hitközségek egyesülése

←Régebbi változat		A lap 2014. május 26., 16:58-kori változata
5. sor:		5. sor:
	[[File:Bekescsaba_neolog_zsinagoga_foto_molnar_pal.jpg\|bélyegkép\|A békéscsabai neológ zsinagóga]]'''1846-ban épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán, melynek helyén '''1893-ban épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozó'''kat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther-Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvényt és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség 92. p.)''		[[File:Bekescsaba_neolog_zsinagoga_foto_molnar_pal.jpg\|bélyegkép\|A békéscsabai neológ zsinagóga]]'''1846-ban épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán, melynek helyén '''1893-ban épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozó'''kat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther-Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvényt és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség 92. p.)''

-	'''1944-ben a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták,''' ~~ami a hitközség megszűnését vonta maga után.~~ A deportált zsidók és a zsinagóga emlékét az áruház falán elhelyezett tábla őrzi.	+	'''1944-ben a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták.''' A deportált zsidók és a zsinagóga emlékét az áruház falán elhelyezett tábla őrzi.

-	[[File:20130417_bekescsaba_luther_utca_butoraruhaz_foto_va_01.jpg\|bélyegkép\|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]]A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épületet a város egy bútoráruház céljára ~~átalakítatta~~. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik.	+	[[File:20130417_bekescsaba_luther_utca_butoraruhaz_foto_va_01.jpg\|bélyegkép\|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]]A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épületet a város egy bútoráruház céljára átalakíttatta. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik.

-	A második világháború után a ~~békéscsaba~~ zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. '''A békéscsabai hitközség''' a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken '''új zsinagógát ~~építetett~~'''. Az épületet '''2004'''-ben adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra tekercseket 2008-ban helyezték az épületbe.	+	A második világháború után a békéscsabai zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A háborút követően a két hitközség egyesült. '''Az békéscsabai zsidó hitközség''' a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken '''új zsinagógát építtetett'''. Az épületet '''2004'''-ben adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra tekercseket 2008-ban helyezték az épületbe.

	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==

Vandi: Javítás + külső hivatkozás beillesztése

2013-04-23T11:23:36Z

Javítás + külső hivatkozás beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2013. április 23., 11:23-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	Békéscsaba neológ zsinagógája a Lázár és a Luther utca sarkán lévő telekre épült. '''A templom helyén ma bútorbolt működik.''' A bútoráruház a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 percnyire van. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk,hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve '''1821'''-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek,de '''1883-ban kettészakadt neológ ~~és ortodox~~ irányzatra.''' ~~A zsidó vallás neológ (kongresszusi) irányzata a zsidó~~ újító mozgalmak ~~speciálisan~~ magyar ága. A neológia változásokat hozott a prédikációban, öltözködésben, viselkedési szokásokban és a zsinagógaépítészetben. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma 4000 fő körül mozgott.	+	Békéscsaba neológ zsinagógája a Lázár és a Luther utca sarkán lévő telekre épült. '''A templom helyén ma bútorbolt működik.''' A bútoráruház a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 percnyire van. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk,hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve '''1821'''-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek,de '''1883-ban kettészakadt ortodox és neológ irányzatra, ''' az utóbbi az újító mozgalmak egyik tipikusan a magyar judaizmusra jellemző vallási ága. A neológia változásokat hozott a prédikációban, öltözködésben, viselkedési szokásokban és a zsinagógaépítészetben. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma 4000 fő körül mozgott.

	== A zsinagóga története ==		== A zsinagóga története ==

-	[[File:Bekescsaba_neolog_zsinagoga_foto_molnar_pal.jpg\|bélyegkép\|A békéscsabai neológ zsinagóga]]'''1846-ban épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán, melynek helyén '''1893-ban épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozó'''kat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther-Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki~~. Mindegyik~~ ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvényt és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség 92. p.)''	+	[[File:Bekescsaba_neolog_zsinagoga_foto_molnar_pal.jpg\|bélyegkép\|A békéscsabai neológ zsinagóga]]'''1846-ban épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán, melynek helyén '''1893-ban épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozó'''kat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther-Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvényt és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség 92. p.)''

	'''1944-ben a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták,''' ami a hitközség megszűnését vonta maga után. A deportált zsidók és a zsinagóga emlékét az áruház falán elhelyezett tábla őrzi.		'''1944-ben a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták,''' ami a hitközség megszűnését vonta maga után. A deportált zsidók és a zsinagóga emlékét az áruház falán elhelyezett tábla őrzi.
45. sor:		45. sor:

	* [http://www.milev.hu/ Magyar Zsidó Levéltár honlapja] (Látogatva: 2013.04.18.)		* [http://www.milev.hu/ Magyar Zsidó Levéltár honlapja] (Látogatva: 2013.04.18.)
		+	* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Neol%C3%B3gia Neológia]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.04.18.)

	[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]]		[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]]

Vandi: Helyesírási és mondattani hibák javítása

2013-04-22T17:16:13Z

Helyesírási és mondattani hibák javítása

←Régebbi változat		A lap 2013. április 22., 17:16-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	Békéscsaba neológ zsinagógája a Lázár és a Luther utca lévő telekre épült. '''A templom helyén ma bútorbolt működik.''' A bútoráruház a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz ~~pályaudvarról~~ és a ~~vasútállomásról~~ kb. 20 percnyire van. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. A ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve '''1821'''-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek. '''~~A település zsidó hitközsége~~ 1883-ban kettészakadt.''' A zsidó vallás neológ (kongresszusi) irányzata a zsidó újító mozgalmak speciálisan magyar ága. A neológia változásokat hozott a prédikációban, öltözködésben, viselkedési szokásokban és a zsinagógaépítészetben. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma 4000 fő körül mozgott. .	+	Békéscsaba neológ zsinagógája a Lázár és a Luther utca sarkán lévő telekre épült. '''A templom helyén ma bútorbolt működik.''' A bútoráruház a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 percnyire van. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk,hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve '''1821'''-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek,de '''1883-ban kettészakadt neológ és ortodox irányzatra.''' A zsidó vallás neológ (kongresszusi) irányzata a zsidó újító mozgalmak speciálisan magyar ága. A neológia változásokat hozott a prédikációban, öltözködésben, viselkedési szokásokban és a zsinagógaépítészetben. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma 4000 fő körül mozgott.

	== A zsinagóga története ==		== A zsinagóga története ==

-	[[File:Bekescsaba_neolog_zsinagoga_foto_molnar_pal.jpg\|bélyegkép\|A békéscsabai neológ zsinagóga]]'''1846-ban épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán, melynek helyén '''1893-ban épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal a '''Kiszely és Hugyecz építési ~~vállalkozás~~'''t bízták meg.. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther-Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott~~. A kupolák~~ csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki.~~, mindegyik~~ ajtó fölött az emeleti részen boltíves ~~ablakok voltak~~. A két torony közötti félköríves ~~záródására~~ helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvényt és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség 92. p.)''	+	[[File:Bekescsaba_neolog_zsinagoga_foto_molnar_pal.jpg\|bélyegkép\|A békéscsabai neológ zsinagóga]]'''1846-ban épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán, melynek helyén '''1893-ban épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozó'''kat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther-Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. Mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvényt és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség 92. p.)''

-	'''1944-ben a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták,''' ami a hitközség megszűnését vonta maga után. A deportált zsidók és a zsinagóga emlékét az áruház falán elhelyezett ~~emléktábla~~ őrzi.	+	'''1944-ben a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták,''' ami a hitközség megszűnését vonta maga után. A deportált zsidók és a zsinagóga emlékét az áruház falán elhelyezett tábla őrzi.

-	[[File:20130417_bekescsaba_luther_utca_butoraruhaz_foto_va_01.jpg\|bélyegkép\|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]]A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épületet a város bútoráruház céljára átalakítatta. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik.	+	[[File:20130417_bekescsaba_luther_utca_butoraruhaz_foto_va_01.jpg\|bélyegkép\|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]]A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épületet a város egy bútoráruház céljára átalakítatta. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik.

-	A második világháború után a békéscsaba zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. '''A békéscsabai hitközség''' a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken '''új zsinagógát ~~épített~~'''. Az épületet '''2004'''-ben adták át. A ~~Tóra tekercsek, amelyek~~ Mózes tanításait ~~tartalmazzák '''~~2008~~'''~~-ban ~~kerültek a helyükre~~.	+	A második világháború után a békéscsaba zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. '''A békéscsabai hitközség''' a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken '''új zsinagógát építetett'''. Az épületet '''2004'''-ben adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra tekercseket 2008-ban helyezték az épületbe.

	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==

Vandi: /* Kapcsolódó irodalom */ Micheller Magdolna könyvének adatai

2013-04-21T10:43:55Z

Kapcsolódó irodalom: Micheller Magdolna könyvének adatai

←Régebbi változat		A lap 2013. április 21., 10:43-kori változata
37. sor:		37. sor:
	* Békés megye képes krónikája / szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár		* Békés megye képes krónikája / szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia / főszerk. Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár		* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia / főszerk. Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
		+	* Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
	* A művelődés évszázadai Békéscsabán / szerk. Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár		* A művelődés évszázadai Békéscsabán / szerk. Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
	* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár		* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

Vandi: /* Kapcsolódó irodalom */1 tétel törlése (Ádám Gusztáv könyve)

2013-04-21T10:38:33Z

Kapcsolódó irodalom: 1 tétel törlése (Ádám Gusztáv könyve)

←Régebbi változat		A lap 2013. április 21., 10:38-kori változata
35. sor:		35. sor:
	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

-	* Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozása, alkotásai. Ádám Gusztáv, 1930. 68-70 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=613 digitalizált változat], látogatva: 2013.04.19.)
	* Békés megye képes krónikája / szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár		* Békés megye képes krónikája / szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia / főszerk. Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár		* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia / főszerk. Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
41. sor:		40. sor:
	* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár		* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
	* Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944-1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár		* Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944-1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==

Vandi: /* Lásd még */ Belső hivatkozás beillesztése

2013-04-21T10:24:28Z

Lásd még: Belső hivatkozás beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2013. április 21., 10:24-kori változata
21. sor:		21. sor:

	== Lásd még ==		== Lásd még ==
		+
		+	* [[Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)]]

	== Források ==		== Források ==

←Régebbi változat		A lap 2020. június 11., 14:07-kori változata
3. sor:		3. sor:
	A bútoráruház a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István térről]] gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a [[Vasútállomás (Békéscsaba)\|vasútállomástól]] kb. 20 percnyire van.		A bútoráruház a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)\|Szent István térről]] gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a [[Vasútállomás (Békéscsaba)\|vasútállomástól]] kb. 20 percnyire van.

-	A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk,hogy a ligeti '''zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821\|1821-ből]] származik'''. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, de '''[[1883\|1883-ban]] kettészakadt ortodox és neológ irányzatra.''' Utóbbi az újító mozgalmak egyik, tipikusan a magyar judaizmusra jellemző vallási ága. A neológia változásokat hozott a prédikációban, öltözködésben, viselkedési szokásokban és a zsinagógaépítészetben. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma 4 000 fő körül mozgott.	+	A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk,hogy a ligeti '''zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821\|1821-ből]] származik'''. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, mely '''[[1883\|1883-ban]] kettészakadt ortodox és neológ irányzatra.''' Utóbbi az újító mozgalmak egyik, tipikusan a magyar judaizmusra jellemző vallási ága. A neológia változásokat hozott a prédikációban, öltözködésben, viselkedési szokásokban és a zsinagógaépítészetben. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma 4 000 fő körül mozgott.

	== A zsinagóga története ==		== A zsinagóga története ==

	[[File:Bekescsaba_neolog_zsinagoga_foto_molnar_pal.jpg\|bélyegkép\|400px\|A békéscsabai neológ zsinagóga]]		[[File:Bekescsaba_neolog_zsinagoga_foto_molnar_pal.jpg\|bélyegkép\|400px\|A békéscsabai neológ zsinagóga]]
-	'''[[1846\|1846-ban]] épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán. Ennek helyén '''[[1893\|1893-ban]] épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozó'''kat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther–Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó ~~emelvényt~~ és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség. 92. p.)''	+	'''[[1846\|1846-ban]] épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán. Ennek helyén '''[[1893\|1893-ban]] épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozó'''kat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther–Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvény és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség. 92. p.)''

-	'''[[1944\|1944-ben]] a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták.''' ~~A deportált zsidók és a zsinagóga emlékét az áruház falán elhelyezett [[Zsidó-neológ templom-emléktábla (Békéscsaba)\|tábla]] őrzi.~~	+	'''[[1944\|1944-ben]] a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták.'''

	[[File:20130417_bekescsaba_luther_utca_butoraruhaz_foto_va_01.jpg\|bélyegkép\|400px\|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]]		[[File:20130417_bekescsaba_luther_utca_butoraruhaz_foto_va_01.jpg\|bélyegkép\|400px\|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]]
-	'''A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épületet a város egy bútoráruház céljára '''átalakíttatta'''. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik.	+	'''A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épületet a város egy bútoráruház céljára '''átalakíttatta'''. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik. Az áruház falán [[2004]] óta [[Zsidó-neológ templom-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktábla]] őrzi a deportált zsidók és az egykori zsinagóga emlékét.

	A második világháború után a békéscsabai zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A háborút követően a két hitközség egyesült. '''Az békéscsabai zsidó hitközség''' a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken '''[[Zsinagóga (Békéscsaba, Széchenyi liget)\|új zsinagógát]] építtetett'''. Az épületet [[2004\|2004-ben]] adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket [[2008\|2008-ban]] helyezték az épületbe.		A második világháború után a békéscsabai zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A háborút követően a két hitközség egyesült. '''Az békéscsabai zsidó hitközség''' a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken '''[[Zsinagóga (Békéscsaba, Széchenyi liget)\|új zsinagógát]] építtetett'''. Az épületet [[2004\|2004-ben]] adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket [[2008\|2008-ban]] helyezték az épületbe.