Naményi Elek (1900–1975) - Laptörténet

Jzoltan: Kiegészítés

2023-01-08T10:45:56Z

Kiegészítés

←Régebbi változat		A lap 2023. január 8., 10:45-kori változata
44. sor:		44. sor:

	* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* * Braham, Randolph L.: A népirtás politikája : a Holocaust Magyarországon. 2., bőv., átdolg. kiad. Budapest : Belvárosi Könyvkiadó, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Braham, Randolph L.: A népirtás politikája : a Holocaust Magyarországon. 2., bőv., átdolg. kiad. Budapest : Belvárosi Könyvkiadó, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Hirsch Gábor: Békéscsaba – Auschwitz-Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Hirsch Gábor: Békéscsaba – Auschwitz-Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

51. sor:		51. sor:
	* [http://www.mazsihisz.hu/index.php?nid=5085 Állítsunk emléket Neumann Gábornak!] In: MAZSIHISZ (Látogatva: 2014. 12. 05.)		* [http://www.mazsihisz.hu/index.php?nid=5085 Állítsunk emléket Neumann Gábornak!] In: MAZSIHISZ (Látogatva: 2014. 12. 05.)
	* [http://mishpaha.weebly.com/blog/category/neumann%20gaacutebor4ae8de1d9d A jótevő Neumann]. In:mispaha blog (Látogatva: 2015. 04. 12.)		* [http://mishpaha.weebly.com/blog/category/neumann%20gaacutebor4ae8de1d9d A jótevő Neumann]. In:mispaha blog (Látogatva: 2015. 04. 12.)
		+	* Neumann Manóné és Neumann Elek bérházának terve. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2022/04/04/neumann_manone_es_neumann_elek_berhazanak_terve Csabai házak blog]
	* [http://hir6.hu/cikk/93278/neumannobeliszk_letesul_a_holokauszt_gyermekaldozatainak Neumann-obeliszk létesül a holokauszt gyermekáldozatainak] (Látogatva: 2014. 12. 05.)		* [http://hir6.hu/cikk/93278/neumannobeliszk_letesul_a_holokauszt_gyermekaldozatainak Neumann-obeliszk létesül a holokauszt gyermekáldozatainak] (Látogatva: 2014. 12. 05.)
	* [http://tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=2970&id=163691 Technikailag nem volt lehetséges gázkamrában meggyilkolni hatmillió zsidót.] In: Tényleg! Hogy volt, hogy nem volt... (Látogatva: 2014. 12. 05.)		* [http://tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=2970&id=163691 Technikailag nem volt lehetséges gázkamrában meggyilkolni hatmillió zsidót.] In: Tényleg! Hogy volt, hogy nem volt... (Látogatva: 2014. 12. 05.)

Ker0: /* Élete */ gyermekek javítása

2022-10-27T09:43:07Z

Élete: gyermekek javítása

←Régebbi változat		A lap 2022. október 27., 09:43-kori változata
7. sor:		7. sor:
	Neumann Elek középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban végezte. Ezt követően a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ahol két félévet követően a Numerus Clausus miatt nem tanulhatott tovább. Tanulmányait Zürichben folytatta. Az Eidgenössische Technische Hochschule-n szerzett vegyészmérnöki diplomát [[1924]]-ben kitűnő eredménnyel. [[1927]]-ig Franciaországban Mülhouse-ban, Párizsban, Marseille-ben, és Lille-ben neves vegyipari cégeknél szerzett gyakorlatot. '''[[1928]]-tól [[1939]]-ig a [[Békéscsabai Vegyipari Részvénytársaság\|Békéscsabai Vegyipari Rt.]]-nek volt a műszaki vezetője.''' [[1940]]-ben a Hubertus Rt. festödéjében, [[1943]]–44-ben a Dobla vegyiüzemben dolgozott. Közben édesanyjával 191 kat. hold földbirtokukon eredményesen gazdálkodott mindaddig, amíg a zsidó törvény alapján a földet el nem vették a családtól.		Neumann Elek középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban végezte. Ezt követően a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ahol két félévet követően a Numerus Clausus miatt nem tanulhatott tovább. Tanulmányait Zürichben folytatta. Az Eidgenössische Technische Hochschule-n szerzett vegyészmérnöki diplomát [[1924]]-ben kitűnő eredménnyel. [[1927]]-ig Franciaországban Mülhouse-ban, Párizsban, Marseille-ben, és Lille-ben neves vegyipari cégeknél szerzett gyakorlatot. '''[[1928]]-tól [[1939]]-ig a [[Békéscsabai Vegyipari Részvénytársaság\|Békéscsabai Vegyipari Rt.]]-nek volt a műszaki vezetője.''' [[1940]]-ben a Hubertus Rt. festödéjében, [[1943]]–44-ben a Dobla vegyiüzemben dolgozott. Közben édesanyjával 191 kat. hold földbirtokukon eredményesen gazdálkodott mindaddig, amíg a zsidó törvény alapján a földet el nem vették a családtól.

-	'''[[1937]]. [[november 25.\|november 25]]-én házasságot kötött''' a békéscsabai kereskedőcsalád, Róna Gusztáv és Kugel Adél lányával, '''Róna Margittal''' ([[1914]]. [[január 2.]] – [[1944]]. [[június 29.]]). '''Házasságukból ~~egy~~ gyermek született [[Neumann Gábor (1940–1944)\|Neumann Gábor Mihály (1940. február 10. – 1944. június 29.)]]'''	+	'''[[1937]]. [[november 25.\|november 25]]-én házasságot kötött''' a békéscsabai kereskedőcsalád, Róna Gusztáv és Kugel Adél lányával, '''Róna Margittal''' ([[1914]]. [[január 2.]] – [[1944]]. [[június 29.]]). '''Házasságukból két gyermek született [[Neumann Gábor (1940–1944)\|Neumann Gábor Mihály (1940. február 10. – 1944. június 29.)]] és [[Neumann Marianne (1944–1944)]]'''

	Neumann Eleket [[1940]]-ben, [[1942]]-ben és [[1943]]-ban '''munkaszolgálatra hívták be''' ([[Gyoma]], Debrecen, Hajdúnánás). [[1944]]. májusában a debreceni reptérre rendelték ki munkaszolgálatra. Távollétében, [[1944]]. májusában édesanyját, feleségét és Gábort a zsidók számára kijelölt házakban, majd a dohánybeváltó/szárító épületeibe helyezték el. '''Kisfiát, szülés előtt álló feleségét és édesanyját [[június 26.\|június 26]]-án deportálták. A szerelvény [[1944]]. [[június 29]]-én megérkezett Auschwitz-Birkenauba.''' Amennyiben fia és a 9. hónapban lévő állapotos felesége és a születendő gyermek túlélték az utazást, még aznap a gázkamrába küldték mindannyiukat. Gábor az a [[Neumann Gábor (1940–1944)\|Neumann Gábor]], aki a holokauszt áldozatainak arcaként vált ismertté. A Yad Vasem Intézet a holokauszt gyermekáldozatainak megjelenítésére az ő fényképét és emléklapját használja, melyet több külföldi és magyar sajtó is leközölt. '''A háborút és a holokausztot a családból csak Neumann Elek élte túl.''' A családfő a debreceni reptéri munkaszolgálatról megszökött és Budapesten bujkált a felszabadulásig. Elvesztette édesanyját, feleségét, 4 éves kisfiát és születendő kislányát, Mariannét. E tragédiát követően lett egy vallásos zsidó család hívő emberéből materialista. Soha többé nem vágyott vagyonra. Az életet, a családot és a soha el nem vehető tudást, így a tanulást tartotta fontosnak.		Neumann Eleket [[1940]]-ben, [[1942]]-ben és [[1943]]-ban '''munkaszolgálatra hívták be''' ([[Gyoma]], Debrecen, Hajdúnánás). [[1944]]. májusában a debreceni reptérre rendelték ki munkaszolgálatra. Távollétében, [[1944]]. májusában édesanyját, feleségét és Gábort a zsidók számára kijelölt házakban, majd a dohánybeváltó/szárító épületeibe helyezték el. '''Kisfiát, szülés előtt álló feleségét és édesanyját [[június 26.\|június 26]]-án deportálták. A szerelvény [[1944]]. [[június 29]]-én megérkezett Auschwitz-Birkenauba.''' Amennyiben fia és a 9. hónapban lévő állapotos felesége és a születendő gyermek túlélték az utazást, még aznap a gázkamrába küldték mindannyiukat. Gábor az a [[Neumann Gábor (1940–1944)\|Neumann Gábor]], aki a holokauszt áldozatainak arcaként vált ismertté. A Yad Vasem Intézet a holokauszt gyermekáldozatainak megjelenítésére az ő fényképét és emléklapját használja, melyet több külföldi és magyar sajtó is leközölt. '''A háborút és a holokausztot a családból csak Neumann Elek élte túl.''' A családfő a debreceni reptéri munkaszolgálatról megszökött és Budapesten bujkált a felszabadulásig. Elvesztette édesanyját, feleségét, 4 éves kisfiát és születendő kislányát, Mariannét. E tragédiát követően lett egy vallásos zsidó család hívő emberéből materialista. Soha többé nem vágyott vagyonra. Az életet, a családot és a soha el nem vehető tudást, így a tanulást tartotta fontosnak.

Ker0: új családtag beszúrása

2022-10-27T09:34:01Z

új családtag beszúrása

←Régebbi változat		A lap 2022. október 27., 09:34-kori változata
18. sor:		18. sor:

	* [[Neumann Gábor (1940–1944)\|Neumann Gábor Mihály (1940–1944)]]		* [[Neumann Gábor (1940–1944)\|Neumann Gábor Mihály (1940–1944)]]
		+	* [[Neumann Marianne (1944–1944)\|Neumann Marianne (1944–1944)]]
	* Naményi Péter (1947. július 13. –)		* Naményi Péter (1947. július 13. –)

Jzoltan: + 2 kategória

2021-04-13T13:58:32Z

+ 2 kategória

←Régebbi változat		A lap 2021. április 13., 13:58-kori változata
55. sor:		55. sor:
	* [http://mishpaha.weebly.com/1/post/2012/04/neumann.html Tű a szénakazalban] (Látogatva: 2014. 12. 05.)		* [http://mishpaha.weebly.com/1/post/2012/04/neumann.html Tű a szénakazalban] (Látogatva: 2014. 12. 05.)

-		+	[[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória: Békéscsabai személyek]] [[Kategória:Földbirtokosok]] [[Kategória:Vegyészmérnökök]]
-	[[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória: Békéscsabai személyek]]	+

Jzoltan: Kötőjelek javítása

2021-03-28T10:04:16Z

Kötőjelek javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. március 28., 10:04-kori változata
9. sor:		9. sor:
	'''[[1937]]. [[november 25.\|november 25]]-én házasságot kötött''' a békéscsabai kereskedőcsalád, Róna Gusztáv és Kugel Adél lányával, '''Róna Margittal''' ([[1914]]. [[január 2.]] – [[1944]]. [[június 29.]]). '''Házasságukból egy gyermek született [[Neumann Gábor (1940–1944)\|Neumann Gábor Mihály (1940. február 10. – 1944. június 29.)]]'''		'''[[1937]]. [[november 25.\|november 25]]-én házasságot kötött''' a békéscsabai kereskedőcsalád, Róna Gusztáv és Kugel Adél lányával, '''Róna Margittal''' ([[1914]]. [[január 2.]] – [[1944]]. [[június 29.]]). '''Házasságukból egy gyermek született [[Neumann Gábor (1940–1944)\|Neumann Gábor Mihály (1940. február 10. – 1944. június 29.)]]'''

-	Neumann Eleket [[1940]]-ben, [[1942]]-ben és [[1943]]-ban '''munkaszolgálatra hívták be''' ([[Gyoma]], Debrecen, Hajdúnánás). [[1944]]. májusában a debreceni reptérre rendelték ki munkaszolgálatra. Távollétében, [[1944]]. májusában édesanyját, feleségét és Gábort a zsidók számára kijelölt házakban, majd a dohánybeváltó/szárító épületeibe helyezték el. '''Kisfiát, szülés előtt álló feleségét és édesanyját [[június 26.\|június 26]]-án deportálták. A szerelvény [[1944]]. [[június 29]]-én megérkezett ~~Auschwitz–Birkenauba~~.''' Amennyiben fia és a 9. hónapban lévő állapotos felesége és a születendő gyermek túlélték az utazást, még aznap a gázkamrába küldték mindannyiukat. Gábor az a [[Neumann Gábor (1940–1944)\|Neumann Gábor]], aki a holokauszt áldozatainak arcaként vált ismertté. A Yad Vasem Intézet a holokauszt gyermekáldozatainak megjelenítésére az ő fényképét és emléklapját használja, melyet több külföldi és magyar sajtó is leközölt. '''A háborút és a holokausztot a családból csak Neumann Elek élte túl.''' A családfő a debreceni reptéri munkaszolgálatról megszökött és Budapesten bujkált a felszabadulásig. Elvesztette édesanyját, feleségét, 4 éves kisfiát és születendő kislányát, Mariannét. E tragédiát követően lett egy vallásos zsidó család hívő emberéből materialista. Soha többé nem vágyott vagyonra. Az életet, a családot és a soha el nem vehető tudást, így a tanulást tartotta fontosnak.	+	Neumann Eleket [[1940]]-ben, [[1942]]-ben és [[1943]]-ban '''munkaszolgálatra hívták be''' ([[Gyoma]], Debrecen, Hajdúnánás). [[1944]]. májusában a debreceni reptérre rendelték ki munkaszolgálatra. Távollétében, [[1944]]. májusában édesanyját, feleségét és Gábort a zsidók számára kijelölt házakban, majd a dohánybeváltó/szárító épületeibe helyezték el. '''Kisfiát, szülés előtt álló feleségét és édesanyját [[június 26.\|június 26]]-án deportálták. A szerelvény [[1944]]. [[június 29]]-én megérkezett Auschwitz-Birkenauba.''' Amennyiben fia és a 9. hónapban lévő állapotos felesége és a születendő gyermek túlélték az utazást, még aznap a gázkamrába küldték mindannyiukat. Gábor az a [[Neumann Gábor (1940–1944)\|Neumann Gábor]], aki a holokauszt áldozatainak arcaként vált ismertté. A Yad Vasem Intézet a holokauszt gyermekáldozatainak megjelenítésére az ő fényképét és emléklapját használja, melyet több külföldi és magyar sajtó is leközölt. '''A háborút és a holokausztot a családból csak Neumann Elek élte túl.''' A családfő a debreceni reptéri munkaszolgálatról megszökött és Budapesten bujkált a felszabadulásig. Elvesztette édesanyját, feleségét, 4 éves kisfiát és születendő kislányát, Mariannét. E tragédiát követően lett egy vallásos zsidó család hívő emberéből materialista. Soha többé nem vágyott vagyonra. Az életet, a családot és a soha el nem vehető tudást, így a tanulást tartotta fontosnak.

	'''[[1945]]-ben Békéscsabán [[Polikémia Vegyi Üzem]] néven egy kis üzemet létesített''', melyet – látva a politikai folyamatokat és a várható következményeket - [[1949]]-ben önként felszámolt. 1947-ben megnősült, '''feleségül vette a kötegyáni születésű Ványai Máriát''' ([[1909]]. [[március 2.]] – [[1983]]. [[július 14.]]) és megszületett Péter ([[1947]]. [[július 13.]] –) nevű fia. [[1949]]-ben családjával elköltözött Budapestre. '''Nevét [[1950]]-ben Naményira magyarosította.''' Minden családi vagyona; föld, munkagépek, épülő ház az államosítással, a kisajátítással elveszett. Osztályidegen értelmiségiként majd egy évig nem volt állása. [[1950]]-ben felvételt nyert a Standard Villamossági Gyár (BHG) laboratóriumába. Az 50-es évek elején Kiváló újító volt, ezért kerülhette el családjával a kitelepítést az 50-es évek elején. [[1961]]-től az Általános Géptervező Irodában dolgozott [[1974]]-ben történt nyugdíjazásáig. Folyamatosan képezte magát, szakmájában mindig napra kész volt, elismert tudományos tevékenységet végzett a korróziós szabványosítás területén, számtalan szakmai publikációja, fordítása jelent meg.''' [[1975]]. [[május 18.\|május 18]]-án hunyt el.'''		'''[[1945]]-ben Békéscsabán [[Polikémia Vegyi Üzem]] néven egy kis üzemet létesített''', melyet – látva a politikai folyamatokat és a várható következményeket - [[1949]]-ben önként felszámolt. 1947-ben megnősült, '''feleségül vette a kötegyáni születésű Ványai Máriát''' ([[1909]]. [[március 2.]] – [[1983]]. [[július 14.]]) és megszületett Péter ([[1947]]. [[július 13.]] –) nevű fia. [[1949]]-ben családjával elköltözött Budapestre. '''Nevét [[1950]]-ben Naményira magyarosította.''' Minden családi vagyona; föld, munkagépek, épülő ház az államosítással, a kisajátítással elveszett. Osztályidegen értelmiségiként majd egy évig nem volt állása. [[1950]]-ben felvételt nyert a Standard Villamossági Gyár (BHG) laboratóriumába. Az 50-es évek elején Kiváló újító volt, ezért kerülhette el családjával a kitelepítést az 50-es évek elején. [[1961]]-től az Általános Géptervező Irodában dolgozott [[1974]]-ben történt nyugdíjazásáig. Folyamatosan képezte magát, szakmájában mindig napra kész volt, elismert tudományos tevékenységet végzett a korróziós szabványosítás területén, számtalan szakmai publikációja, fordítása jelent meg.''' [[1975]]. [[május 18.\|május 18]]-án hunyt el.'''
44. sor:		44. sor:
	* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* * Braham, Randolph L.: A népirtás politikája : a Holocaust Magyarországon. 2., bőv., átdolg. kiad. Budapest : Belvárosi Könyvkiadó, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* * Braham, Randolph L.: A népirtás politikája : a Holocaust Magyarországon. 2., bőv., átdolg. kiad. Budapest : Belvárosi Könyvkiadó, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Hirsch Gábor: Békéscsaba – ~~Auschwitz–Birkenau~~ retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Hirsch Gábor: Békéscsaba – Auschwitz-Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Külső hivatakozások ==		== Külső hivatakozások ==

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása, korrekciók

2021-03-13T09:28:43Z

Belső hivatkozások javítása, korrekciók

←Régebbi változat		A lap 2021. március 13., 09:28-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==

-	[[Fájl:Neumann_elek.jpg\|bélyegkép\|Neumann Elek]]'''Neumann Elek [[1900]]. [[szeptember 20.\|szeptember 20]]-án [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született.''' Édesapja, a németszentpéteri születésű '''Neumann Manó''' ([[1857]]. [[november 22.\|november 22]] – [[1928]]. [[augusztus 11.]]) földbirtokos és a [[Békéscsabai Áruforgalmi Részvénytársaság\|Békéscsabai Áruforgalmi Rt.]] ügyvezetője volt. Édesanyja '''Raschofszky Matild''' ([[1866]]. [[március 5.~~\|március 5~~]] – [[1944]]. [[június 29.]]) [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született.	+	[[Fájl:Neumann_elek.jpg\|bélyegkép\|300px\|Neumann Elek]]'''Neumann Elek [[1900]]. [[szeptember 20.\|szeptember 20]]-án [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született.''' Édesapja, a németszentpéteri születésű '''Neumann Manó''' ([[1857]]. [[november 22.\|november 22]] – [[1928]]. [[augusztus 11.]]) földbirtokos és a [[Békéscsabai Áruforgalmi Részvénytársaság\|Békéscsabai Áruforgalmi Rt.]] ügyvezetője volt. Édesanyja '''Raschofszky Matild''' ([[1866]]. [[március 5.]] – [[1944]]. [[június 29.]]) [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született.

-	Neumann Elek középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban végezte. Ezt követően a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ahol két félévet követően a Numerus Clausus miatt nem tanulhatott tovább. Tanulmányait Zürichben folytatta. Az Eidgenössische Technische Hochschule-n szerzett vegyészmérnöki diplomát [[1924]]-ben kitűnő eredménnyel. [[1927]]-ig Franciaországban Mülhouse-ban, Párizsban, Marseille-ben, és Lille-ben neves vegyipari cégeknél szerzett gyakorlatot. '''[[1928]]-tól [[1939]]-ig a [[Békéscsabai Vegyipari Részvénytársaság\|Békéscsabai Vegyipari Rt.]]-nek volt a műszaki vezetője.''' [[1940]]-ben a Hubertus Rt. festödéjében, [[1943]]~~-44~~-ben a Dobla vegyiüzemben dolgozott. Közben édesanyjával 191 kat. hold földbirtokukon eredményesen gazdálkodott mindaddig, amíg a zsidó törvény alapján a földet el nem vették a családtól.	+	Neumann Elek középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban végezte. Ezt követően a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ahol két félévet követően a Numerus Clausus miatt nem tanulhatott tovább. Tanulmányait Zürichben folytatta. Az Eidgenössische Technische Hochschule-n szerzett vegyészmérnöki diplomát [[1924]]-ben kitűnő eredménnyel. [[1927]]-ig Franciaországban Mülhouse-ban, Párizsban, Marseille-ben, és Lille-ben neves vegyipari cégeknél szerzett gyakorlatot. '''[[1928]]-tól [[1939]]-ig a [[Békéscsabai Vegyipari Részvénytársaság\|Békéscsabai Vegyipari Rt.]]-nek volt a műszaki vezetője.''' [[1940]]-ben a Hubertus Rt. festödéjében, [[1943]]–44-ben a Dobla vegyiüzemben dolgozott. Közben édesanyjával 191 kat. hold földbirtokukon eredményesen gazdálkodott mindaddig, amíg a zsidó törvény alapján a földet el nem vették a családtól.

-	'''[[1937]]. [[november 25.\|november 25]]-én házasságot kötött''' a békéscsabai kereskedőcsalád, Róna Gusztáv és Kugel Adél lányával, '''Róna Margittal''' ([[1914]]. [[január 2.~~\|január 2~~]] – [[1944]]. [[június 29.]]). '''Házasságukból egy gyermek született [[Neumann Gábor (~~1940-1944~~)\|Neumann Gábor Mihály (1940. február 10 – 1944. június 29.)]]'''	+	'''[[1937]]. [[november 25.\|november 25]]-én házasságot kötött''' a békéscsabai kereskedőcsalád, Róna Gusztáv és Kugel Adél lányával, '''Róna Margittal''' ([[1914]]. [[január 2.]] – [[1944]]. [[június 29.]]). '''Házasságukból egy gyermek született [[Neumann Gábor (1940–1944)\|Neumann Gábor Mihály (1940. február 10. – 1944. június 29.)]]'''

-	Neumann Eleket [[1940]]-ben, [[1942]]-ben és [[1943]]-ban '''munkaszolgálatra hívták be''' ([[Gyoma]], Debrecen, Hajdúnánás). [[1944]]. májusában a debreceni reptérre rendelték ki munkaszolgálatra. Távollétében, [[1944]]. májusában édesanyját, feleségét és Gábort a zsidók számára kijelölt házakban, majd a dohánybeváltó/szárító épületeibe helyezték el. '''Kisfiát, szülés előtt álló feleségét és édesanyját [[június 26.\|június 26]]-án deportálták. A szerelvény [[1944]]. [[június 29]]-én megérkezett ~~Auschwitz-Birkenauba~~.''' Amennyiben fia és a 9. hónapban lévő állapotos felesége és a születendő gyermek túlélték az utazást, még aznap a gázkamrába küldték mindannyiukat. Gábor az a [[Neumann Gábor (~~1940-1944~~)\|Neumann Gábor]], aki a holokauszt áldozatainak arcaként vált ismertté. A Yad Vasem Intézet a holokauszt gyermekáldozatainak megjelenítésére az ő fényképét és emléklapját használja, melyet több külföldi és magyar sajtó is leközölt. '''A háborút és a holokausztot a családból csak Neumann Elek élte túl.''' A családfő a debreceni reptéri munkaszolgálatról megszökött és Budapesten bujkált a felszabadulásig. Elvesztette édesanyját, feleségét, 4 éves kisfiát és születendő kislányát, Mariannét. E tragédiát követően lett egy vallásos zsidó család hívő emberéből materialista. Soha többé nem vágyott vagyonra. Az életet, a családot és a soha el nem vehető tudást, így a tanulást tartotta fontosnak.	+	Neumann Eleket [[1940]]-ben, [[1942]]-ben és [[1943]]-ban '''munkaszolgálatra hívták be''' ([[Gyoma]], Debrecen, Hajdúnánás). [[1944]]. májusában a debreceni reptérre rendelték ki munkaszolgálatra. Távollétében, [[1944]]. májusában édesanyját, feleségét és Gábort a zsidók számára kijelölt házakban, majd a dohánybeváltó/szárító épületeibe helyezték el. '''Kisfiát, szülés előtt álló feleségét és édesanyját [[június 26.\|június 26]]-án deportálták. A szerelvény [[1944]]. [[június 29]]-én megérkezett Auschwitz–Birkenauba.''' Amennyiben fia és a 9. hónapban lévő állapotos felesége és a születendő gyermek túlélték az utazást, még aznap a gázkamrába küldték mindannyiukat. Gábor az a [[Neumann Gábor (1940–1944)\|Neumann Gábor]], aki a holokauszt áldozatainak arcaként vált ismertté. A Yad Vasem Intézet a holokauszt gyermekáldozatainak megjelenítésére az ő fényképét és emléklapját használja, melyet több külföldi és magyar sajtó is leközölt. '''A háborút és a holokausztot a családból csak Neumann Elek élte túl.''' A családfő a debreceni reptéri munkaszolgálatról megszökött és Budapesten bujkált a felszabadulásig. Elvesztette édesanyját, feleségét, 4 éves kisfiát és születendő kislányát, Mariannét. E tragédiát követően lett egy vallásos zsidó család hívő emberéből materialista. Soha többé nem vágyott vagyonra. Az életet, a családot és a soha el nem vehető tudást, így a tanulást tartotta fontosnak.

-	'''[[1945]]-ben Békéscsabán [[Polikémia Vegyi Üzem]] néven egy kis üzemet létesített''', melyet – látva a politikai folyamatokat és a várható következményeket - [[1949]]-ben önként felszámolt. 1947-ben megnősült, '''feleségül vette a kötegyáni születésű Ványai Máriát''', ([[1909]]. [[március 2.~~\|március 2~~]] – [[1983]]. [[július 14.]]) és megszületett Péter ([[1947]]. [[július 13.~~\|július 13~~]] - ) nevű fia. [[1949]]-ben családjával elköltözött Budapestre. '''Nevét [[1950]]-ben Naményira magyarosította.''' Minden családi vagyona; föld, munkagépek, épülő ház az államosítással, a kisajátítással elveszett. Osztályidegen értelmiségiként majd egy évig nem volt állása. [[1950]]-ben felvételt nyert a Standard Villamossági Gyár (BHG) laboratóriumába. Az 50-es évek elején Kiváló újító volt, ezért kerülhette el családjával a kitelepítést az 50-es évek elején. [[1961]]-től az Általános Géptervező Irodában dolgozott [[1974]]-ben történt nyugdíjazásáig. Folyamatosan képezte magát, szakmájában mindig napra kész volt, elismert tudományos tevékenységet végzett a korróziós szabványosítás területén, számtalan szakmai publikációja, fordítása jelent meg.''' [[1975]]. [[május 18.\|május 18]]-án hunyt el.'''	+	'''[[1945]]-ben Békéscsabán [[Polikémia Vegyi Üzem]] néven egy kis üzemet létesített''', melyet – látva a politikai folyamatokat és a várható következményeket - [[1949]]-ben önként felszámolt. 1947-ben megnősült, '''feleségül vette a kötegyáni születésű Ványai Máriát''' ([[1909]]. [[március 2.]] – [[1983]]. [[július 14.]]) és megszületett Péter ([[1947]]. [[július 13.]] –) nevű fia. [[1949]]-ben családjával elköltözött Budapestre. '''Nevét [[1950]]-ben Naményira magyarosította.''' Minden családi vagyona; föld, munkagépek, épülő ház az államosítással, a kisajátítással elveszett. Osztályidegen értelmiségiként majd egy évig nem volt állása. [[1950]]-ben felvételt nyert a Standard Villamossági Gyár (BHG) laboratóriumába. Az 50-es évek elején Kiváló újító volt, ezért kerülhette el családjával a kitelepítést az 50-es évek elején. [[1961]]-től az Általános Géptervező Irodában dolgozott [[1974]]-ben történt nyugdíjazásáig. Folyamatosan képezte magát, szakmájában mindig napra kész volt, elismert tudományos tevékenységet végzett a korróziós szabványosítás területén, számtalan szakmai publikációja, fordítása jelent meg.''' [[1975]]. [[május 18.\|május 18]]-án hunyt el.'''

	== Leszármazottak ==		== Leszármazottak ==
17. sor:		17. sor:
	=== Gyermekek ===		=== Gyermekek ===

-	* [[Neumann Gábor (~~1940-1944~~)\|Neumann Gábor Mihály (~~1940-1944~~)]]	+	* [[Neumann Gábor (1940–1944)\|Neumann Gábor Mihály (1940–1944)]]
-	* Naményi Péter (1947. július 13 - )	+	* Naményi Péter (1947. július 13. –)

	=== Unokák ===		=== Unokák ===
-	* Naményi Krisztián (1977- március 11. - )	+	* Naményi Krisztián (1977. március 11. –)

	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==

-	<Gallery>	+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
	Fájl:Szemelyi_ig_neumann_elek_19200407.jpg\|Neumann Elek sz.ig. (1920)		Fájl:Szemelyi_ig_neumann_elek_19200407.jpg\|Neumann Elek sz.ig. (1920)
	Fájl:Francia_szemelyi_ig_neumann_elek.jpg\|Neumann Elek francia szem.igazolványa		Fájl:Francia_szemelyi_ig_neumann_elek.jpg\|Neumann Elek francia szem.igazolványa
38. sor:		38. sor:
	== Forrás ==		== Forrás ==

-	* Naményi Péter: Naményi (Neumann) Elek életrajza (kézirat 2014.)	+	* Naményi Péter: Naményi (Neumann) Elek életrajza (kézirat, 2014)

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

-	* Balogh István: Békés békétlenség. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Randolph L. ~~Braham~~: A népirtás politikája ~~/ A~~ Holocaust Magyarországon. Budapest : Belvárosi ~~Kiadó~~, 1997.	+	* * Braham, Randolph L.: A népirtás politikája : a Holocaust Magyarországon. 2., bőv., átdolg. kiad. Budapest : Belvárosi Könyvkiadó, 1997 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Hirsch Gábor: Békéscsaba~~-Auschwitz-Birkenau~~ retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Hirsch Gábor: Békéscsaba – Auschwitz–Birkenau retúr. Budapest : Tevan Alapítvány, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Külső hivatakozások ==		== Külső hivatakozások ==

-	* [http://www.mazsihisz.hu/index.php?nid=5085 Állítsunk emléket Neumann Gábornak!] In: MAZSIHISZ (Látogatva: 2014.12.05.)	+	* [http://www.mazsihisz.hu/index.php?nid=5085 Állítsunk emléket Neumann Gábornak!] In: MAZSIHISZ (Látogatva: 2014. 12. 05.)
-	* [http://mishpaha.weebly.com/blog/category/neumann%20gaacutebor4ae8de1d9d A jótevő Neumann]. In:mispaha blog (Látogatva: 2015.04.12.)	+	* [http://mishpaha.weebly.com/blog/category/neumann%20gaacutebor4ae8de1d9d A jótevő Neumann]. In:mispaha blog (Látogatva: 2015. 04. 12.)
-	* [http://hir6.hu/cikk/93278/neumannobeliszk_letesul_a_holokauszt_gyermekaldozatainak Neumann-obeliszk létesül a holokauszt gyermekáldozatainak] (Látogatva: 2014.12.05.)	+	* [http://hir6.hu/cikk/93278/neumannobeliszk_letesul_a_holokauszt_gyermekaldozatainak Neumann-obeliszk létesül a holokauszt gyermekáldozatainak] (Látogatva: 2014. 12. 05.)
-	* [http://tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=2970&id=163691 Technikailag nem volt lehetséges gázkamrában meggyilkolni hatmillió zsidót.] In: Tényleg! Hogy volt, hogy nem volt... (Látogatva: 2014.12.05.)	+	* [http://tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=2970&id=163691 Technikailag nem volt lehetséges gázkamrában meggyilkolni hatmillió zsidót.] In: Tényleg! Hogy volt, hogy nem volt... (Látogatva: 2014. 12. 05.)
-	* [http://www.yadvashem.org/yv/en/holocaust/about/ The Holocaust.] In: Yad Vashem (Látogatva: 2014.12.05.)	+	* [http://www.yadvashem.org/yv/en/holocaust/about/ The Holocaust.] In: Yad Vashem (Látogatva: 2014. 12. 05.)
-	* [http://mishpaha.weebly.com/1/post/2012/04/neumann.html Tű a szénakazalban] (Látogatva: 2014.12.05.)	+	* [http://mishpaha.weebly.com/1/post/2012/04/neumann.html Tű a szénakazalban] (Látogatva: 2014. 12. 05.)


	[[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória: Békéscsabai személyek]]		[[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória: Békéscsabai személyek]]

Jzoltan: Naményi Elek (1900-1975) lapot átneveztem Naményi Elek (1900–1975) névre

2021-02-23T08:29:08Z

Naményi Elek (1900-1975) lapot átneveztem Naményi Elek (1900–1975) névre

←Régebbi változat

A lap 2021. február 23., 08:29-kori változata

Ker0: új kategória felvétele

2017-09-28T21:40:45Z

új kategória felvétele

←Régebbi változat		A lap 2017. szeptember 28., 21:40-kori változata
56. sor:		56. sor:


-	[[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Békéscsaba]]	+	[[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória: Békéscsabai személyek]]

Vandi: /* Külső hivatakozások */ Külső hivatkozás beillesztése (A jótevő Neumann)

2015-04-13T22:27:50Z

Külső hivatakozások: Külső hivatkozás beillesztése (A jótevő Neumann)

←Régebbi változat		A lap 2015. április 13., 22:27-kori változata
49. sor:		49. sor:

	* [http://www.mazsihisz.hu/index.php?nid=5085 Állítsunk emléket Neumann Gábornak!] In: MAZSIHISZ (Látogatva: 2014.12.05.)		* [http://www.mazsihisz.hu/index.php?nid=5085 Állítsunk emléket Neumann Gábornak!] In: MAZSIHISZ (Látogatva: 2014.12.05.)
		+	* [http://mishpaha.weebly.com/blog/category/neumann%20gaacutebor4ae8de1d9d A jótevő Neumann]. In:mispaha blog (Látogatva: 2015.04.12.)
	* [http://hir6.hu/cikk/93278/neumannobeliszk_letesul_a_holokauszt_gyermekaldozatainak Neumann-obeliszk létesül a holokauszt gyermekáldozatainak] (Látogatva: 2014.12.05.)		* [http://hir6.hu/cikk/93278/neumannobeliszk_letesul_a_holokauszt_gyermekaldozatainak Neumann-obeliszk létesül a holokauszt gyermekáldozatainak] (Látogatva: 2014.12.05.)
	* [http://tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=2970&id=163691 Technikailag nem volt lehetséges gázkamrában meggyilkolni hatmillió zsidót.] In: Tényleg! Hogy volt, hogy nem volt... (Látogatva: 2014.12.05.)		* [http://tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=2970&id=163691 Technikailag nem volt lehetséges gázkamrában meggyilkolni hatmillió zsidót.] In: Tényleg! Hogy volt, hogy nem volt... (Látogatva: 2014.12.05.)

Vandi: /* Élete */ Javítás, kiegészítés (1961

2014-12-16T16:59:40Z

Élete: Javítás, kiegészítés (1961

←Régebbi változat		A lap 2014. december 16., 16:59-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==

-	[[Fájl:Neumann_elek.jpg\|bélyegkép\|Neumann Elek]]'''~~Naményi (~~Neumann) Elek [[1900]]. [[szeptember 20.\|szeptember 20]]-án [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született.''' Édesapja, a németszentpéteri születésű '''Neumann Manó''' ([[1857]]. [[november 22.\|november 22]] – [[1928]]. [[augusztus 11.]]) földbirtokos és a [[Békéscsabai Áruforgalmi Részvénytársaság\|Békéscsabai Áruforgalmi Rt.]] ügyvezetője volt. Édesanyja '''Raschofszky Matild''' ([[1866]]. [[március 5.\|március 5]] – [[1944]]. [[június 29.]]) [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született.	+	[[Fájl:Neumann_elek.jpg\|bélyegkép\|Neumann Elek]]'''Neumann Elek [[1900]]. [[szeptember 20.\|szeptember 20]]-án [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született.''' Édesapja, a németszentpéteri születésű '''Neumann Manó''' ([[1857]]. [[november 22.\|november 22]] – [[1928]]. [[augusztus 11.]]) földbirtokos és a [[Békéscsabai Áruforgalmi Részvénytársaság\|Békéscsabai Áruforgalmi Rt.]] ügyvezetője volt. Édesanyja '''Raschofszky Matild''' ([[1866]]. [[március 5.\|március 5]] – [[1944]]. [[június 29.]]) [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született.

	Neumann Elek középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban végezte. Ezt követően a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ahol két félévet követően a Numerus Clausus miatt nem tanulhatott tovább. Tanulmányait Zürichben folytatta. Az Eidgenössische Technische Hochschule-n szerzett vegyészmérnöki diplomát [[1924]]-ben kitűnő eredménnyel. [[1927]]-ig Franciaországban Mülhouse-ban, Párizsban, Marseille-ben, és Lille-ben neves vegyipari cégeknél szerzett gyakorlatot. '''[[1928]]-tól [[1939]]-ig a [[Békéscsabai Vegyipari Részvénytársaság\|Békéscsabai Vegyipari Rt.]]-nek volt a műszaki vezetője.''' [[1940]]-ben a Hubertus Rt. festödéjében, [[1943]]-44-ben a Dobla vegyiüzemben dolgozott. Közben édesanyjával 191 kat. hold földbirtokukon eredményesen gazdálkodott mindaddig, amíg a zsidó törvény alapján a földet el nem vették a családtól.		Neumann Elek középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban végezte. Ezt követően a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ahol két félévet követően a Numerus Clausus miatt nem tanulhatott tovább. Tanulmányait Zürichben folytatta. Az Eidgenössische Technische Hochschule-n szerzett vegyészmérnöki diplomát [[1924]]-ben kitűnő eredménnyel. [[1927]]-ig Franciaországban Mülhouse-ban, Párizsban, Marseille-ben, és Lille-ben neves vegyipari cégeknél szerzett gyakorlatot. '''[[1928]]-tól [[1939]]-ig a [[Békéscsabai Vegyipari Részvénytársaság\|Békéscsabai Vegyipari Rt.]]-nek volt a műszaki vezetője.''' [[1940]]-ben a Hubertus Rt. festödéjében, [[1943]]-44-ben a Dobla vegyiüzemben dolgozott. Közben édesanyjával 191 kat. hold földbirtokukon eredményesen gazdálkodott mindaddig, amíg a zsidó törvény alapján a földet el nem vették a családtól.
11. sor:		11. sor:
	Neumann Eleket [[1940]]-ben, [[1942]]-ben és [[1943]]-ban '''munkaszolgálatra hívták be''' ([[Gyoma]], Debrecen, Hajdúnánás). [[1944]]. májusában a debreceni reptérre rendelték ki munkaszolgálatra. Távollétében, [[1944]]. májusában édesanyját, feleségét és Gábort a zsidók számára kijelölt házakban, majd a dohánybeváltó/szárító épületeibe helyezték el. '''Kisfiát, szülés előtt álló feleségét és édesanyját [[június 26.\|június 26]]-án deportálták. A szerelvény [[1944]]. [[június 29]]-én megérkezett Auschwitz-Birkenauba.''' Amennyiben fia és a 9. hónapban lévő állapotos felesége és a születendő gyermek túlélték az utazást, még aznap a gázkamrába küldték mindannyiukat. Gábor az a [[Neumann Gábor (1940-1944)\|Neumann Gábor]], aki a holokauszt áldozatainak arcaként vált ismertté. A Yad Vasem Intézet a holokauszt gyermekáldozatainak megjelenítésére az ő fényképét és emléklapját használja, melyet több külföldi és magyar sajtó is leközölt. '''A háborút és a holokausztot a családból csak Neumann Elek élte túl.''' A családfő a debreceni reptéri munkaszolgálatról megszökött és Budapesten bujkált a felszabadulásig. Elvesztette édesanyját, feleségét, 4 éves kisfiát és születendő kislányát, Mariannét. E tragédiát követően lett egy vallásos zsidó család hívő emberéből materialista. Soha többé nem vágyott vagyonra. Az életet, a családot és a soha el nem vehető tudást, így a tanulást tartotta fontosnak.		Neumann Eleket [[1940]]-ben, [[1942]]-ben és [[1943]]-ban '''munkaszolgálatra hívták be''' ([[Gyoma]], Debrecen, Hajdúnánás). [[1944]]. májusában a debreceni reptérre rendelték ki munkaszolgálatra. Távollétében, [[1944]]. májusában édesanyját, feleségét és Gábort a zsidók számára kijelölt házakban, majd a dohánybeváltó/szárító épületeibe helyezték el. '''Kisfiát, szülés előtt álló feleségét és édesanyját [[június 26.\|június 26]]-án deportálták. A szerelvény [[1944]]. [[június 29]]-én megérkezett Auschwitz-Birkenauba.''' Amennyiben fia és a 9. hónapban lévő állapotos felesége és a születendő gyermek túlélték az utazást, még aznap a gázkamrába küldték mindannyiukat. Gábor az a [[Neumann Gábor (1940-1944)\|Neumann Gábor]], aki a holokauszt áldozatainak arcaként vált ismertté. A Yad Vasem Intézet a holokauszt gyermekáldozatainak megjelenítésére az ő fényképét és emléklapját használja, melyet több külföldi és magyar sajtó is leközölt. '''A háborút és a holokausztot a családból csak Neumann Elek élte túl.''' A családfő a debreceni reptéri munkaszolgálatról megszökött és Budapesten bujkált a felszabadulásig. Elvesztette édesanyját, feleségét, 4 éves kisfiát és születendő kislányát, Mariannét. E tragédiát követően lett egy vallásos zsidó család hívő emberéből materialista. Soha többé nem vágyott vagyonra. Az életet, a családot és a soha el nem vehető tudást, így a tanulást tartotta fontosnak.

-	'''[[1945]]-ben Békéscsabán [[Polikémia Vegyi Üzem]] néven egy kis üzemet létesített''', melyet – látva a politikai folyamatokat és a várható következményeket - [[1949]]-ben önként felszámolt. 1947-ben megnősült, '''feleségül vette a kötegyáni születésű Ványai Máriát''', ([[1909]]. [[március 2.\|március 2]] – [[1983]]. [[július 14.]]) és megszületett Péter ([[1947]]. [[július 13.\|július 13]] - ) nevű fia. [[1949]]-ben családjával elköltözött Budapestre. '''Nevét [[1950]]-ben Naményira magyarosította.''' Minden családi vagyona; föld, munkagépek, épülő ház az államosítással, a kisajátítással elveszett. Osztályidegen értelmiségiként majd egy évig nem volt állása. [[1950]]-ben felvételt nyert a Standard Villamossági Gyár (BHG) laboratóriumába. Az 50-es évek elején Kiváló újító volt, ezért kerülhette el családjával a kitelepítést az 50-es évek elején. ~~Később~~ az Általános Géptervező Irodában dolgozott [[1974]]-ben történt nyugdíjazásáig. Folyamatosan képezte magát, szakmájában mindig napra kész volt, elismert tudományos tevékenységet végzett a korróziós szabványosítás területén, számtalan szakmai publikációja, fordítása jelent meg.''' [[1975]]. [[május 18.\|május 18]]-án hunyt el.'''	+	'''[[1945]]-ben Békéscsabán [[Polikémia Vegyi Üzem]] néven egy kis üzemet létesített''', melyet – látva a politikai folyamatokat és a várható következményeket - [[1949]]-ben önként felszámolt. 1947-ben megnősült, '''feleségül vette a kötegyáni születésű Ványai Máriát''', ([[1909]]. [[március 2.\|március 2]] – [[1983]]. [[július 14.]]) és megszületett Péter ([[1947]]. [[július 13.\|július 13]] - ) nevű fia. [[1949]]-ben családjával elköltözött Budapestre. '''Nevét [[1950]]-ben Naményira magyarosította.''' Minden családi vagyona; föld, munkagépek, épülő ház az államosítással, a kisajátítással elveszett. Osztályidegen értelmiségiként majd egy évig nem volt állása. [[1950]]-ben felvételt nyert a Standard Villamossági Gyár (BHG) laboratóriumába. Az 50-es évek elején Kiváló újító volt, ezért kerülhette el családjával a kitelepítést az 50-es évek elején. [[1961]]-től az Általános Géptervező Irodában dolgozott [[1974]]-ben történt nyugdíjazásáig. Folyamatosan képezte magát, szakmájában mindig napra kész volt, elismert tudományos tevékenységet végzett a korróziós szabványosítás területén, számtalan szakmai publikációja, fordítása jelent meg.''' [[1975]]. [[május 18.\|május 18]]-án hunyt el.'''

	== Leszármazottak ==		== Leszármazottak ==

←Régebbi változat		A lap 2022. október 27., 09:43-kori változata
7. sor:		7. sor:
	Neumann Elek középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban végezte. Ezt követően a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ahol két félévet követően a Numerus Clausus miatt nem tanulhatott tovább. Tanulmányait Zürichben folytatta. Az Eidgenössische Technische Hochschule-n szerzett vegyészmérnöki diplomát [[1924]]-ben kitűnő eredménnyel. [[1927]]-ig Franciaországban Mülhouse-ban, Párizsban, Marseille-ben, és Lille-ben neves vegyipari cégeknél szerzett gyakorlatot. '''[[1928]]-tól [[1939]]-ig a [[Békéscsabai Vegyipari Részvénytársaság\|Békéscsabai Vegyipari Rt.]]-nek volt a műszaki vezetője.''' [[1940]]-ben a Hubertus Rt. festödéjében, [[1943]]–44-ben a Dobla vegyiüzemben dolgozott. Közben édesanyjával 191 kat. hold földbirtokukon eredményesen gazdálkodott mindaddig, amíg a zsidó törvény alapján a földet el nem vették a családtól.		Neumann Elek középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban végezte. Ezt követően a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ahol két félévet követően a Numerus Clausus miatt nem tanulhatott tovább. Tanulmányait Zürichben folytatta. Az Eidgenössische Technische Hochschule-n szerzett vegyészmérnöki diplomát [[1924]]-ben kitűnő eredménnyel. [[1927]]-ig Franciaországban Mülhouse-ban, Párizsban, Marseille-ben, és Lille-ben neves vegyipari cégeknél szerzett gyakorlatot. '''[[1928]]-tól [[1939]]-ig a [[Békéscsabai Vegyipari Részvénytársaság\|Békéscsabai Vegyipari Rt.]]-nek volt a műszaki vezetője.''' [[1940]]-ben a Hubertus Rt. festödéjében, [[1943]]–44-ben a Dobla vegyiüzemben dolgozott. Közben édesanyjával 191 kat. hold földbirtokukon eredményesen gazdálkodott mindaddig, amíg a zsidó törvény alapján a földet el nem vették a családtól.

-	'''[[1937]]. [[november 25.\|november 25]]-én házasságot kötött''' a békéscsabai kereskedőcsalád, Róna Gusztáv és Kugel Adél lányával, '''Róna Margittal''' ([[1914]]. [[január 2.]] – [[1944]]. [[június 29.]]). '''Házasságukból ~~egy~~ gyermek született [[Neumann Gábor (1940–1944)\|Neumann Gábor Mihály (1940. február 10. – 1944. június 29.)]]'''	+	'''[[1937]]. [[november 25.\|november 25]]-én házasságot kötött''' a békéscsabai kereskedőcsalád, Róna Gusztáv és Kugel Adél lányával, '''Róna Margittal''' ([[1914]]. [[január 2.]] – [[1944]]. [[június 29.]]). '''Házasságukból két gyermek született [[Neumann Gábor (1940–1944)\|Neumann Gábor Mihály (1940. február 10. – 1944. június 29.)]] és [[Neumann Marianne (1944–1944)]]'''

	Neumann Eleket [[1940]]-ben, [[1942]]-ben és [[1943]]-ban '''munkaszolgálatra hívták be''' ([[Gyoma]], Debrecen, Hajdúnánás). [[1944]]. májusában a debreceni reptérre rendelték ki munkaszolgálatra. Távollétében, [[1944]]. májusában édesanyját, feleségét és Gábort a zsidók számára kijelölt házakban, majd a dohánybeváltó/szárító épületeibe helyezték el. '''Kisfiát, szülés előtt álló feleségét és édesanyját [[június 26.\|június 26]]-án deportálták. A szerelvény [[1944]]. [[június 29]]-én megérkezett Auschwitz-Birkenauba.''' Amennyiben fia és a 9. hónapban lévő állapotos felesége és a születendő gyermek túlélték az utazást, még aznap a gázkamrába küldték mindannyiukat. Gábor az a [[Neumann Gábor (1940–1944)\|Neumann Gábor]], aki a holokauszt áldozatainak arcaként vált ismertté. A Yad Vasem Intézet a holokauszt gyermekáldozatainak megjelenítésére az ő fényképét és emléklapját használja, melyet több külföldi és magyar sajtó is leközölt. '''A háborút és a holokausztot a családból csak Neumann Elek élte túl.''' A családfő a debreceni reptéri munkaszolgálatról megszökött és Budapesten bujkált a felszabadulásig. Elvesztette édesanyját, feleségét, 4 éves kisfiát és születendő kislányát, Mariannét. E tragédiát követően lett egy vallásos zsidó család hívő emberéből materialista. Soha többé nem vágyott vagyonra. Az életet, a családot és a soha el nem vehető tudást, így a tanulást tartotta fontosnak.		Neumann Eleket [[1940]]-ben, [[1942]]-ben és [[1943]]-ban '''munkaszolgálatra hívták be''' ([[Gyoma]], Debrecen, Hajdúnánás). [[1944]]. májusában a debreceni reptérre rendelték ki munkaszolgálatra. Távollétében, [[1944]]. májusában édesanyját, feleségét és Gábort a zsidók számára kijelölt házakban, majd a dohánybeváltó/szárító épületeibe helyezték el. '''Kisfiát, szülés előtt álló feleségét és édesanyját [[június 26.\|június 26]]-án deportálták. A szerelvény [[1944]]. [[június 29]]-én megérkezett Auschwitz-Birkenauba.''' Amennyiben fia és a 9. hónapban lévő állapotos felesége és a születendő gyermek túlélték az utazást, még aznap a gázkamrába küldték mindannyiukat. Gábor az a [[Neumann Gábor (1940–1944)\|Neumann Gábor]], aki a holokauszt áldozatainak arcaként vált ismertté. A Yad Vasem Intézet a holokauszt gyermekáldozatainak megjelenítésére az ő fényképét és emléklapját használja, melyet több külföldi és magyar sajtó is leközölt. '''A háborút és a holokausztot a családból csak Neumann Elek élte túl.''' A családfő a debreceni reptéri munkaszolgálatról megszökött és Budapesten bujkált a felszabadulásig. Elvesztette édesanyját, feleségét, 4 éves kisfiát és születendő kislányát, Mariannét. E tragédiát követően lett egy vallásos zsidó család hívő emberéből materialista. Soha többé nem vágyott vagyonra. Az életet, a családot és a soha el nem vehető tudást, így a tanulást tartotta fontosnak.