http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=N%C3%A9meth_J%C3%B3zsef_%281825%E2%80%931885%29 2026-04-27T17:37:09Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.16.4 http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?title=N%C3%A9meth_J%C3%B3zsef_(1825%E2%80%931885)&diff=11921&oldid=prev 2021-03-10T13:50:12Z

<p>Új oldal, tartalma: „1848-as honvédtiszt, aljegyző, árvaszéki ülnök == Élete == Németh József &#39;&#39;&#39;<a href="/index.php/1825" title="1825">1825</a>. <a href="/index.php/J%C3%BAlius_29." title="Július 29.">július 29-én</a> született <a href="/index.php?title=Gyula&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Gyula (a lap nem létezik)">Gyulán</a>&#39;&#39;&#39; Németh Anta…”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>1848-as honvédtiszt, aljegyző, árvaszéki ülnök<br /> <br /> == Élete ==<br /> Németh József '''[[1825]]. [[július 29.|július 29-én]] született [[Gyula|Gyulán]]''' Németh Antal (?–1874) Békés megyei alispán és gyergyószentmiklósi Kövér Magdolna (?–1887) gyermekeként. Lánytestvére, Alojzia [[1829|1829-ben]] született.<br /> <br /> Édesapja [[1844]]. [[március 29.|március 29-én]] a Békés vármegyei rendektől kérvényezte, hogy saját és gyermekei számára állítsanak ki nemesi bizonyságlevelet és hitelesítsék azt a vármegyei okmánypecséttel. A nemzeti származásuk rendezése után a hivatalos pozíciók betöltése, valamint a nősülés is könnyebbé vált.<br /> <br /> Németh József Nagyváradon és Aradon tanult.<br /> <br /> '''Felesége''' báró dezseri Rudnyánszky Sándor alispán (1793–1853) és báró Dessewffy Mária Emília (1800–1839) lánya, '''Rudnyánszky Emília''' (1823–?) lett.<br /> <br /> Németh József '''[[1885]]. [[május 11.|május 11-én]] hunyt el Gyulán'''.<br /> <br /> == Munkássága ==<br /> Tanulmányait követően a '''Békés vármegyei irodában dolgozott'''. Esküjét [[1845]]. [[június 30.|június 30-án]] tette le. [[1845]]. [[október 10.|október 10-én]], majd [[1846]]. [[július 28.|július 28-án]] ismét '''tiszteletbeli aljegyzővé nevezte ki''' gróf nagykárolyi Károlyi György, Békés vármegyei főispánja, a Maros szabályozásának királyi biztosa. [[1847|1847-ben]] sikeres '''ügyvédi vizsgát tett'''. Gyulán járásbíróként, később Békés vármegye árvaszéki tanácsosaként dolgozott.<br /> <br /> [[1848]]. [[november 22.|november 22-én]] '''honvéd hadnagy''' lett, a Békés megyei nemzetőrségnél Okolitsány István őrnagy '''segédtisztjeként szolgált'''. A megye önkéntes nemzetőrcsapatával [[1848]] telén és [[1849]] tavaszán részt vett a bánsági harcokban. [[1849]]. [[március 16.|március 16-án]] '''kinevezték főhadnaggyá''', ebben a rangban fejezte be a szabadságharcot.<br /> <br /> Németh József az [[1867|1867-es]] kiegyezést követően '''árvaszéki ülnök lett''' Békés vármegyében. Ezt a pozíciót hosszú ideig betöltötte.<br /> <br /> == Források ==<br /> * Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. Budapest : Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, 1983<br /> * Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontógiája (1699) 1715–1950 : főispánok és alispánok. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> * Magyar életrajzi lexikon. I. kötet (A–K). Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)<br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom ==<br /> * A Bartakovich-, Justh-, Rudnay- és Rudnyánszky-családok és részben azok rokonsága. Összeáll.: Csizmadia János. Késmárk : Sauter Ny. ; 1905<br /> <br /> [[Kategória:Gyula]]<br /> [[Kategória:Személyek]]<br /> [[Kategória:1848/49]]<br /> [[Kategória:Jegyzők]]</div>

Jzoltan