Munkácsy Mihály (1844–1900) - Laptörténet

Gmari, 2024. február 21., 13:19-n

2024-02-21T13:19:55Z

←Régebbi változat		A lap 2024. február 21., 13:19-kori változata
9. sor:		9. sor:
	'''[[1848\|1848-ban]] a család Munkácsról Miskolcra költözött.''' Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, miután a vidék hadszíntérré vált, egy ideig a közeli Cserépváron, az édesanya testvérénél Reök Antalnál laktak, majd a szabadságharc után visszaköltöztek Miskolcra. Munkácsy '''itt kezdte meg tanulmányait'''.		'''[[1848\|1848-ban]] a család Munkácsról Miskolcra költözött.''' Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, miután a vidék hadszíntérré vált, egy ideig a közeli Cserépváron, az édesanya testvérénél Reök Antalnál laktak, majd a szabadságharc után visszaköltöztek Miskolcra. Munkácsy '''itt kezdte meg tanulmányait'''.

-	Munkácsy édesanyja [[1850\|1850-ben]] elhunyt, majd '''az édesapa [[1852\|1852-ben]] bekövetkezett halála után a Lieb-gyermekeket a Reök család tagjai vették magukhoz''': Emil és Gyula Cserépvárra került Reök Antalhoz, Aurél Kaplonyba Reök Pálhoz, Gizella és Mihály pedig [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] kerültek. '''Gizella nagynénjükhöz, Steiner Jakabné Reök Karolinához került, Munkácsyt nagybátyjuk, [[Reök István (1816–1877)\|Reök István]] vette magához.'''	+	Munkácsy édesanyja [[1850\|1850-ben]] elhunyt, majd '''az édesapa [[1852\|1852-ben]] bekövetkezett halála után a Lieb-gyermekeket a Reök család tagjai vették magukhoz''': Emil és Gyula Cserépvárra került Reök Antalhoz, Aurél Kaplonyba Reök Pálhoz, Gizella és Mihály pedig [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] kerültek.'''Gizella nagynénjükhöz, Steiner Jakabné Reök Karolinához került, Munkácsyt nagybátyjuk, [[Reök István (1816–1877)\|Reök István]] vette magához.'''

	A festőművész '''[[1863\|1863-tól]] használta születési neve (Lieb) helyett a Munkácsi''', később a '''Munkácsy nevet'''. '''Hivatalosan [[1868\|1868-ban]] kérvényezte''' a Belügyminisztériumtól '''a névváltoztatást.'''		A festőművész '''[[1863\|1863-tól]] használta születési neve (Lieb) helyett a Munkácsi''', később a '''Munkácsy nevet'''. '''Hivatalosan [[1868\|1868-ban]] kérvényezte''' a Belügyminisztériumtól '''a névváltoztatást.'''

Jzoltan: +1 kép

2021-09-28T11:58:50Z

+1 kép

←Régebbi változat		A lap 2021. szeptember 28., 11:58-kori változata
91. sor:		91. sor:
	Fájl:Munkacsy Mihaly Levelolvasas.jpg\|Munkácsy Mihály: Levélolvasás		Fájl:Munkacsy Mihaly Levelolvasas.jpg\|Munkácsy Mihály: Levélolvasás
	Fájl:Munkacsy_mihaly.jpg\|Munkácsy Mihály (1844–1900)		Fájl:Munkacsy_mihaly.jpg\|Munkácsy Mihály (1844–1900)
		+	Fájl:Munkacsy siremlek PH Naptara 1912.jpg\|Munkácsy Mihály síremléke
	</gallery>		</gallery>

Wikibogi: /* Külső hivatkozás */ Digitális tananyagok

2021-06-04T11:03:23Z

Külső hivatkozás: Digitális tananyagok

←Régebbi változat		A lap 2021. június 4., 11:03-kori változata
166. sor:		166. sor:
	* [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba]		* [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba]
	* Munkácsy Mihály, Békéscsaba díszpolgára. In: [https://bekescsaba.hu/munkacsy Bekescsaba.hu]		* Munkácsy Mihály, Békéscsaba díszpolgára. In: [https://bekescsaba.hu/munkacsy Bekescsaba.hu]
		+	* [http://opac3.bmk.monguz.hu/hu/record/-/record/edu23 Munkácsy Mihály Békés megyében – digitális tananyag]
		+	* [http://opac3.bmk.monguz.hu/hu/record/-/record/edu17 Munkácsy Mihály élete – digitális tananyag]
		+	* [http://opac3.bmk.monguz.hu/hu/record/-/record/edu25 Munkácsy Mihály festészete – digitális tananyag]


	[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Békéscsabai Százak]][[Kategória:Képzőművészek]] [[Kategória:Békéscsabai személyek]] [[Kategória: személyek]]		[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Békéscsabai Százak]][[Kategória:Képzőművészek]] [[Kategória:Békéscsabai személyek]] [[Kategória: személyek]]
	[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]] [[Kategória:Festőművészek]]		[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]] [[Kategória:Festőművészek]]

Jzoltan: Emlékház hivatkozásának javítása

2021-03-29T11:22:32Z

Emlékház hivatkozásának javítása

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T09:55:08Z

Szócikkcímek egységesítése

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-03-12T09:13:48Z

Belső hivatkozások javítása

Jzoltan: Munkácsy Mihály (1844-1900) lapot átneveztem Munkácsy Mihály (1844–1900) névre

2021-02-23T09:55:28Z

Munkácsy Mihály (1844-1900) lapot átneveztem Munkácsy Mihály (1844–1900) névre

←Régebbi változat

A lap 2021. február 23., 09:55-kori változata

Jzoltan: Jókai Színház belső hivatkozása

2020-12-11T19:03:01Z

Jókai Színház belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. december 11., 19:03-kori változata
40. sor:		40. sor:
	'''[[1867]] őszén visszautazott Münchenbe''', hogy tanulmányait folytassa. '''Innentől kezdve egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében.''' [[1868\|1868-tól]] Düsseldorfban tanult, ahol nagy hatással volt rá Wilhelm Maria Hubertus Leibl, a német realizmus jeles képviselője. Ekkor készült az ''Ásító inas'' című festménye. A festmény készítése kapcsán feltételezhető, hogy személyes tapasztalatai, gyermekkori élményei, a sanyarú inasévek nagyban befolyásolták.''' [[1869\|1869-ben]] megfestette első nagyméretű, sokalakos képét, a ''Siralomház''at.''' Művét [[1870\|1870-ben]] mutatta be a párizsi Szalon kiállításán, ahol aranyérmet nyert. A kiállításon való részvétel és a siker garantálta Munkácsy számára a '''közismertség'''et és a '''világhírnev'''et.		'''[[1867]] őszén visszautazott Münchenbe''', hogy tanulmányait folytassa. '''Innentől kezdve egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében.''' [[1868\|1868-tól]] Düsseldorfban tanult, ahol nagy hatással volt rá Wilhelm Maria Hubertus Leibl, a német realizmus jeles képviselője. Ekkor készült az ''Ásító inas'' című festménye. A festmény készítése kapcsán feltételezhető, hogy személyes tapasztalatai, gyermekkori élményei, a sanyarú inasévek nagyban befolyásolták.''' [[1869\|1869-ben]] megfestette első nagyméretű, sokalakos képét, a ''Siralomház''at.''' Művét [[1870\|1870-ben]] mutatta be a párizsi Szalon kiállításán, ahol aranyérmet nyert. A kiállításon való részvétel és a siker garantálta Munkácsy számára a '''közismertség'''et és a '''világhírnev'''et.

-	Élete során még néhány alkalommal látogatott Békés megyébe. '''[[1870]] júniusában már mint ismert festőművész érkezett haza''': pár napot Pesten, Csabán és Gyulán töltött. '''[[1874]] szeptemberében feleségével, Cécile Papier-val érkezett Békéscsabára''', ahol '''másfél hónapot töltött nagybátyja kismegyeri birtokán'''. A festő kérésének eleget téve a nagybácsi műtermet építtetett, ahol Munkácsy hozzákezdett a ''Kukoricás'' és a ''Poros út I.'' című képekhez, és tanulmányokat, vázlatokat készített ''A falu hőse'' című festményhez. Itt tartózkodása idején találkozott több mint 20 év után testvéreivel, Emillel és Gizellával, meglátogatta Lang György özvegyét, majd Nagyváradon egykori mesterét, Szamossy Eleket.''' [[1890]]. [[október 5.\|október 5-én]] a Munkácsy házaspár Aradra látogatott''', ahol másnap az aradi vértanúk emlékművének leleplezési ünnepségén vettek részt. '''Innen indultak [[Békéscsaba\|Békéscsabára]], ahol egy napot töltöttek.''' Munkácsy meglátogatta gyermek- és ifjúkorának összes fontos színterét, és a házaspár részt vett a Redoutban (ma a Jókai Színház Vigadója) a festő tiszteletére rendezett fogadáson.''' A világhírű festőművész ekkor járt utoljára Békéscsabán.'''	+	Élete során még néhány alkalommal látogatott Békés megyébe. '''[[1870]] júniusában már mint ismert festőművész érkezett haza''': pár napot Pesten, Csabán és Gyulán töltött. '''[[1874]] szeptemberében feleségével, Cécile Papier-val érkezett Békéscsabára''', ahol '''másfél hónapot töltött nagybátyja kismegyeri birtokán'''. A festő kérésének eleget téve a nagybácsi műtermet építtetett, ahol Munkácsy hozzákezdett a ''Kukoricás'' és a ''Poros út I.'' című képekhez, és tanulmányokat, vázlatokat készített ''A falu hőse'' című festményhez. Itt tartózkodása idején találkozott több mint 20 év után testvéreivel, Emillel és Gizellával, meglátogatta Lang György özvegyét, majd Nagyváradon egykori mesterét, Szamossy Eleket.''' [[1890]]. [[október 5.\|október 5-én]] a Munkácsy házaspár Aradra látogatott''', ahol másnap az aradi vértanúk emlékművének leleplezési ünnepségén vettek részt. '''Innen indultak [[Békéscsaba\|Békéscsabára]], ahol egy napot töltöttek.''' Munkácsy meglátogatta gyermek- és ifjúkorának összes fontos színterét, és a házaspár részt vett a Redoutban (ma a [[Békéscsabai Jókai Színház\|Jókai Színház]] Vigadója) a festő tiszteletére rendezett fogadáson.''' A világhírű festőművész ekkor járt utoljára Békéscsabán.'''

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==

Jzoltan: Gerendás belső hivatkozása

2020-11-27T17:36:04Z

Gerendás belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. november 27., 17:36-kori változata
28. sor:		28. sor:
	'''Aradról''' legyengülve, '''betegen tért vissza [[1861\|1861-ben]]''', ekkor már '''Gyulára''', [[Reök István (1816-1877)\|Reök István]] Pacsirta utcai házába. A betegágyban töltött hetekben kezdett el először komolyabban rajzolással foglalkozni, ezért nagybátyja beíratta''' Karl Fischer rajztanár'''hoz. Itt ismerkedett meg későbbi mesterével, '''Szamossy Elek vándorfestő'''vel. Szamossy ekkor érkezett Gyulára, hogy a Wenckheim család festményeit restaurálja, másolja, hogy családi portrékat fessen. A Wenckheim-kastélyban műtermet rendezett be, ahova meghívta az ifjú Munkácsyt, és '''mestereként pártfogásába vette''': a festészet alapismeretei mellett az általános műveltség alapjaira is tanította. Ebben az időszakban készült legjobb alkotásaiból Munkácsy összeállított egy rajzgyűjteményt, melyet '''Gyulai vázlatkönyv'''ként ismerünk.		'''Aradról''' legyengülve, '''betegen tért vissza [[1861\|1861-ben]]''', ekkor már '''Gyulára''', [[Reök István (1816-1877)\|Reök István]] Pacsirta utcai házába. A betegágyban töltött hetekben kezdett el először komolyabban rajzolással foglalkozni, ezért nagybátyja beíratta''' Karl Fischer rajztanár'''hoz. Itt ismerkedett meg későbbi mesterével, '''Szamossy Elek vándorfestő'''vel. Szamossy ekkor érkezett Gyulára, hogy a Wenckheim család festményeit restaurálja, másolja, hogy családi portrékat fessen. A Wenckheim-kastélyban műtermet rendezett be, ahova meghívta az ifjú Munkácsyt, és '''mestereként pártfogásába vette''': a festészet alapismeretei mellett az általános műveltség alapjaira is tanította. Ebben az időszakban készült legjobb alkotásaiból Munkácsy összeállított egy rajzgyűjteményt, melyet '''Gyulai vázlatkönyv'''ként ismerünk.

-	Szamossy '''[[1862]]''' januárjában '''Aradra ment festeni''', ahova az ifjú is követte. Munkácsy innen tért haza [[1862]] őszén '''nagybátyja gerendási tanyájára''', ahol elkészítette '''első olajfestményé'''t, a '''''Levélolvasás'''''t.	+	Szamossy '''[[1862]]''' januárjában '''Aradra ment festeni''', ahova az ifjú is követte. Munkácsy innen tért haza [[1862]] őszén '''nagybátyja [[Gerendás\|gerendási]] tanyájára''', ahol elkészítette '''első olajfestményé'''t, a '''''Levélolvasás'''''t.

	'''[[1863\|1863-tól]] Pesten élt''', ahol biedermeier hatású portrék festésével teremtette elő a továbbtanuláshoz szükséges pénzt. '''[[1865\|1865-ben]]''' fél évet töltött a '''bécsi Képzőművészeti Akadémián''', de közben látogatta Karl Rahl magániskoláját is.		'''[[1863\|1863-tól]] Pesten élt''', ahol biedermeier hatású portrék festésével teremtette elő a továbbtanuláshoz szükséges pénzt. '''[[1865\|1865-ben]]''' fél évet töltött a '''bécsi Képzőművészeti Akadémián''', de közben látogatta Karl Rahl magániskoláját is.

Wikibogi: /* Emlékezete */

2020-05-04T09:43:05Z

Emlékezete

←Régebbi változat		A lap 2020. május 4., 09:43-kori változata
68. sor:		68. sor:
	* A Munkácsy Mihály Múzeum mellett az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)\|Élővíz-csatornán]] átívelő hidat [[2014-ben]] Munkácsy Mihályról nevezték el. ( A Munkácsy korabeli boltozott téglahíd helyén ma egy vasbeton híd áll.)		* A Munkácsy Mihály Múzeum mellett az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)\|Élővíz-csatornán]] átívelő hidat [[2014-ben]] Munkácsy Mihályról nevezték el. ( A Munkácsy korabeli boltozott téglahíd helyén ma egy vasbeton híd áll.)
	* [[2014]]. [[október 18.\|október 18-án]] nyílt meg a Munkácsy Hotel a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi liget]] melletti Sörház felújított épületében.		* [[2014]]. [[október 18.\|október 18-án]] nyílt meg a Munkácsy Hotel a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi liget]] melletti Sörház felújított épületében.
		+	* Munkácsyról neveztek már el csokoládét, pálinkát, kolbászt, lekvárt és tortát is.
		+	* [[2009]]-ben a Merkúr egyik kráterét nevezték el a festőművészről.
		+

←Régebbi változat		A lap 2024. február 21., 13:19-kori változata
9. sor:		9. sor:
	'''[[1848\|1848-ban]] a család Munkácsról Miskolcra költözött.''' Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, miután a vidék hadszíntérré vált, egy ideig a közeli Cserépváron, az édesanya testvérénél Reök Antalnál laktak, majd a szabadságharc után visszaköltöztek Miskolcra. Munkácsy '''itt kezdte meg tanulmányait'''.		'''[[1848\|1848-ban]] a család Munkácsról Miskolcra költözött.''' Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, miután a vidék hadszíntérré vált, egy ideig a közeli Cserépváron, az édesanya testvérénél Reök Antalnál laktak, majd a szabadságharc után visszaköltöztek Miskolcra. Munkácsy '''itt kezdte meg tanulmányait'''.

-	Munkácsy édesanyja [[1850\|1850-ben]] elhunyt, majd '''az édesapa [[1852\|1852-ben]] bekövetkezett halála után a Lieb-gyermekeket a Reök család tagjai vették magukhoz''': Emil és Gyula Cserépvárra került Reök Antalhoz, Aurél Kaplonyba Reök Pálhoz, Gizella és Mihály pedig [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] kerültek. '''Gizella nagynénjükhöz, Steiner Jakabné Reök Karolinához került, Munkácsyt nagybátyjuk, [[Reök István (1816–1877)\|Reök István]] vette magához.'''	+	Munkácsy édesanyja [[1850\|1850-ben]] elhunyt, majd '''az édesapa [[1852\|1852-ben]] bekövetkezett halála után a Lieb-gyermekeket a Reök család tagjai vették magukhoz''': Emil és Gyula Cserépvárra került Reök Antalhoz, Aurél Kaplonyba Reök Pálhoz, Gizella és Mihály pedig [[Békéscsaba\|Békéscsabára]] kerültek.'''Gizella nagynénjükhöz, Steiner Jakabné Reök Karolinához került, Munkácsyt nagybátyjuk, [[Reök István (1816–1877)\|Reök István]] vette magához.'''

	A festőművész '''[[1863\|1863-tól]] használta születési neve (Lieb) helyett a Munkácsi''', később a '''Munkácsy nevet'''. '''Hivatalosan [[1868\|1868-ban]] kérvényezte''' a Belügyminisztériumtól '''a névváltoztatást.'''		A festőművész '''[[1863\|1863-tól]] használta születési neve (Lieb) helyett a Munkácsi''', később a '''Munkácsy nevet'''. '''Hivatalosan [[1868\|1868-ban]] kérvényezte''' a Belügyminisztériumtól '''a névváltoztatást.'''

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 11:22-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	[[Fájl:Munkacsy Mihaly Vasarnapi Ujsag.jpg\|bélyegkép\|300px\|Munkácsy Mihály (~~1844-1900~~)]]	+	[[Fájl:Munkacsy Mihaly Vasarnapi Ujsag.jpg\|bélyegkép\|300px\|Munkácsy Mihály (1844–1900)]]
	festőművész		festőművész

	== Élete ==		== Élete ==
-	[[Fájl:Steiner Omaszta kuria.jpg\|bélyegkép\|300px\|A ~~Steiner-Omaszta~~-kúria]]	+	[[Fájl:Steiner Omaszta kuria.jpg\|bélyegkép\|300px\|A Steiner–Omaszta-kúria]]
	[[Fájl:Cecile Papier .jpg\|bélyegkép\|300px\|Munkácsy felesége, Cécile Papier]]		[[Fájl:Cecile Papier .jpg\|bélyegkép\|300px\|Munkácsy felesége, Cécile Papier]]
	Munkácsy Mihály '''[[1844]]. [[február 20.\|február 20-án]]''' '''Lieb Mihály Leó néven született Munkácson''' Lieb Mihály sóhivatali pénztárnok és Reök Cecília harmadik gyermekeként. Testvérei: Emil, Aurél, Szidónia (még gyermekkorában elhunyt), Gyula és Gizella.		Munkácsy Mihály '''[[1844]]. [[február 20.\|február 20-án]]''' '''Lieb Mihály Leó néven született Munkácson''' Lieb Mihály sóhivatali pénztárnok és Reök Cecília harmadik gyermekeként. Testvérei: Emil, Aurél, Szidónia (még gyermekkorában elhunyt), Gyula és Gizella.
55. sor:		55. sor:

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* Munkácsy gyermek- és ifjúkori élményeit francia nyelvű memoárjában örökítette meg, melyet először a Pesti Napló közölt le [[1894]]-ben Malonyay Dezső fordításában.	+	* Munkácsy gyermek- és ifjúkori élményeit francia nyelvű memoárjában örökítette meg, melyet először a ''Pesti Napló'' közölt le [[1894]]-ben Malonyay Dezső fordításában.
	* Békéscsabán [[1900]]. [[május 11\|május 11-én]] [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Munk%C3%A1csy+u.,+5600/@46.6780845,21.0951079,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b984d0e08d7:0xb0cfb3bda638bc6b!8m2!3d46.6780845!4d21.0972966 utcát], [[1959]]. [[október 3.\|október 3-án]] [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Munk%C3%A1csy+t%C3%A9r,+5600/@46.6746013,21.0833994,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b9177d59339:0x325a574322b65319!8m2!3d46.6746013!4d21.0855881 teret] neveztek el róla.		* Békéscsabán [[1900]]. [[május 11\|május 11-én]] [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Munk%C3%A1csy+u.,+5600/@46.6780845,21.0951079,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b984d0e08d7:0xb0cfb3bda638bc6b!8m2!3d46.6780845!4d21.0972966 utcát], [[1959]]. [[október 3.\|október 3-án]] [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Munk%C3%A1csy+t%C3%A9r,+5600/@46.6746013,21.0833994,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b9177d59339:0x325a574322b65319!8m2!3d46.6746013!4d21.0855881 teret] neveztek el róla.
	* Gyulán [[1900]]. [[június 6.\|június 6-án]] [https://www.google.hu/maps/place/Gyula,+Munk%C3%A1csy+Mih%C3%A1ly+u.,+5700/@46.6462299,21.2759311,17z/data=!4m5!3m4!1s0x4745d69849488c91:0x7f7f44e805373c38!8m2!3d46.647622!4d21.2793214 utcát] neveztek el róla.		* Gyulán [[1900]]. [[június 6.\|június 6-án]] [https://www.google.hu/maps/place/Gyula,+Munk%C3%A1csy+Mih%C3%A1ly+u.,+5700/@46.6462299,21.2759311,17z/data=!4m5!3m4!1s0x4745d69849488c91:0x7f7f44e805373c38!8m2!3d46.647622!4d21.2793214 utcát] neveztek el róla.
-	* Békéscsabán több szobor is őrzi emlékét: [https://www.kozterkep.hu/8028/munkacsy-mihaly Borsos Miklós alkotása] ([[1959]]) a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]] előkertjében, [https://www.kozterkep.hu/7980/munkacsy-mihaly Vilt Tibor alkotása] ([[1975]]) a szoborsétányon, [https://www.kozterkep.hu/36707/munkacsy-mihaly Farkas Miklós alkotása] ([[1902]]) a Munkácsy Mihály Múzeumban, [https://www.kozterkep.hu/37298/munkacsy-mihaly Pásztor János alkotása] ([[1994]]) a [[Munkácsy Mihály Emlékház\|Munkácsy Mihály Emlékházban]], [https://www.kozterkep.hu/24917/munkacsy-mihaly [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)\|Mladonyiczky Béla]] alkotása] az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Andrássy Gyula Gimnázium]] udvarán.	+	* Békéscsabán több szobor is őrzi emlékét: [https://www.kozterkep.hu/8028/munkacsy-mihaly Borsos Miklós alkotása] ([[1959]]) a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]] előkertjében, [https://www.kozterkep.hu/7980/munkacsy-mihaly Vilt Tibor alkotása] ([[1975]]) a szoborsétányon, [https://www.kozterkep.hu/36707/munkacsy-mihaly Farkas Miklós alkotása] ([[1902]]) a Munkácsy Mihály Múzeumban, [https://www.kozterkep.hu/37298/munkacsy-mihaly Pásztor János alkotása] ([[1994]]) a [[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Emlékházban]], [https://www.kozterkep.hu/24917/munkacsy-mihaly [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)\|Mladonyiczky Béla]] alkotása] az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Andrássy Gyula Gimnázium]] udvarán.
	* [https://www.kozterkep.hu/7142/munkacsy Gyulán Vasas Károly szobra] ([[1964]]) állít emléket a festőművésznek.		* [https://www.kozterkep.hu/7142/munkacsy Gyulán Vasas Károly szobra] ([[1964]]) állít emléket a festőművésznek.
	* Gyulán 1962. április 29-én emléktáblát helyeztek el [[Reök István (1816–1877)\|Reök István]] és Munkácsy egykori Pacsirta utcai (ma Munkácsy Mihály utca) házán.		* Gyulán 1962. április 29-én emléktáblát helyeztek el [[Reök István (1816–1877)\|Reök István]] és Munkácsy egykori Pacsirta utcai (ma Munkácsy Mihály utca) házán.
	* Békésen [[1973]]-ban a Széchenyi tér 2. szám alatt emléktáblát helyeztek el, mely Munkácsy portréfestő tevékenységének állít emléket (és modelljeinek, Tóth Matildnak és Nagy Irmának).		* Békésen [[1973]]-ban a Széchenyi tér 2. szám alatt emléktáblát helyeztek el, mely Munkácsy portréfestő tevékenységének állít emléket (és modelljeinek, Tóth Matildnak és Nagy Irmának).
	* A békéscsabai [[Városháza (Békéscsaba)\|városháza]] dísztermét díszítő pannók egyikén örökítette meg Munkácsy alakját Tóth Ernő festőművész.		* A békéscsabai [[Városháza (Békéscsaba)\|városháza]] dísztermét díszítő pannók egyikén örökítette meg Munkácsy alakját Tóth Ernő festőművész.
-	* [[1994]]. [[május 18.\|május 18-án]] nyílt meg Békéscsabán a Munkácsy (Mihály) Emlékház a ~~Steiner-Omaszta~~-kúria épületében.	+	* [[1994]]. [[május 18.\|május 18-án]] nyílt meg Békéscsabán a Munkácsy (Mihály) Emlékház a Steiner–Omaszta-kúria épületében.
	* [[1951]]-ben a békéscsabai múzeum felvette Munkácsy Mihály nevét.		* [[1951]]-ben a békéscsabai múzeum felvette Munkácsy Mihály nevét.
	* [[1935]] körül emlékszobát rendeztek be a békéscsabai múzeumban.		* [[1935]] körül emlékszobát rendeztek be a békéscsabai múzeumban.

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 09:55-kori változata
20. sor:		20. sor:

	== Munkácsy Békés megyében ==		== Munkácsy Békés megyében ==
-	'''Munkácsy Mihály Békés megyei kötődését elsősorban a Reök családhoz fűződő kapcsolata határozta meg.''' Munkácsy [[1852\|1852-ben]] érkezett [[Békéscsaba\|Csabára]] ügyvéd nagybátyjához, [[Reök István (1816–1877)\|Reök Istvánhoz]]. Az [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Kistemplomtól]] nem messze, a '''Sztraka-ház'''ban laktak. Az ifjú Munkácsyt délelőttönként nagybátyja tanította, ebédelni a közeli '''[[Munkácsy Mihály Emlékház\|Steiner-kúriá'''ba]], Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájába jártak Munkácsy nagynénjéhez, Steiner Jakabné Reök Karolinához (Sarolta néni) és férjéhez, '''Steiner Jakab'''hoz, aki az '''Apponyi-uradalom jószágigazgatója''' volt. Munkácsy a délutánokat is szívesen töltötte itt húga, Gizella és a néni társaságában, csak este tért haza nagybátyjához. [[1852]]. [[december 6.\|december 6-án]] '''betyártámadás''' érte a kúriát, és egy hónappal később Sarolta néni belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. '''Munkácsy gyermekkorának legszebb korszaka zárult ekkor le.'''	+	'''Munkácsy Mihály Békés megyei kötődését elsősorban a Reök családhoz fűződő kapcsolata határozta meg.''' Munkácsy [[1852\|1852-ben]] érkezett [[Békéscsaba\|Csabára]] ügyvéd nagybátyjához, [[Reök István (1816–1877)\|Reök Istvánhoz]]. Az [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)\|Evangélikus Kistemplomtól]] nem messze, a '''Sztraka-ház'''ban laktak. Az ifjú Munkácsyt délelőttönként nagybátyja tanította, ebédelni a közeli '''[[Munkácsy Mihály Emlékház (Békéscsaba)\|Steiner-kúriá'''ba]], Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájába jártak Munkácsy nagynénjéhez, Steiner Jakabné Reök Karolinához (Sarolta néni) és férjéhez, '''Steiner Jakab'''hoz, aki az '''Apponyi-uradalom jószágigazgatója''' volt. Munkácsy a délutánokat is szívesen töltötte itt húga, Gizella és a néni társaságában, csak este tért haza nagybátyjához. [[1852]]. [[december 6.\|december 6-án]] '''betyártámadás''' érte a kúriát, és egy hónappal később Sarolta néni belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. '''Munkácsy gyermekkorának legszebb korszaka zárult ekkor le.'''

	[[1853]] szeptemberében a város főterén álló nagyobb házba költöztek, a Trauttmansdorf-féle gazdatiszti lakásba. Így kerültek szomszédságba a '''Vidovszky család'''dal. Munkácsy hamar összebarátkozott a Vidovszky gyerekekkel: László és Ferenc lettek a legjobb barátai. Együtt tanultak, játszottak, rajzolgattak.		[[1853]] szeptemberében a város főterén álló nagyobb házba költöztek, a Trauttmansdorf-féle gazdatiszti lakásba. Így kerültek szomszédságba a '''Vidovszky család'''dal. Munkácsy hamar összebarátkozott a Vidovszky gyerekekkel: László és Ferenc lettek a legjobb barátai. Együtt tanultak, játszottak, rajzolgattak.
40. sor:		40. sor:
	'''[[1867]] őszén visszautazott Münchenbe''', hogy tanulmányait folytassa. '''Innentől kezdve egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében.''' [[1868\|1868-tól]] Düsseldorfban tanult, ahol nagy hatással volt rá Wilhelm Maria Hubertus Leibl, a német realizmus jeles képviselője. Ekkor készült az ''Ásító inas'' című festménye. A festmény készítése kapcsán feltételezhető, hogy személyes tapasztalatai, gyermekkori élményei, a sanyarú inasévek nagyban befolyásolták.''' [[1869\|1869-ben]] megfestette első nagyméretű, sokalakos képét, a ''Siralomház''at.''' Művét [[1870\|1870-ben]] mutatta be a párizsi Szalon kiállításán, ahol aranyérmet nyert. A kiállításon való részvétel és a siker garantálta Munkácsy számára a '''közismertség'''et és a '''világhírnev'''et.		'''[[1867]] őszén visszautazott Münchenbe''', hogy tanulmányait folytassa. '''Innentől kezdve egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében.''' [[1868\|1868-tól]] Düsseldorfban tanult, ahol nagy hatással volt rá Wilhelm Maria Hubertus Leibl, a német realizmus jeles képviselője. Ekkor készült az ''Ásító inas'' című festménye. A festmény készítése kapcsán feltételezhető, hogy személyes tapasztalatai, gyermekkori élményei, a sanyarú inasévek nagyban befolyásolták.''' [[1869\|1869-ben]] megfestette első nagyméretű, sokalakos képét, a ''Siralomház''at.''' Művét [[1870\|1870-ben]] mutatta be a párizsi Szalon kiállításán, ahol aranyérmet nyert. A kiállításon való részvétel és a siker garantálta Munkácsy számára a '''közismertség'''et és a '''világhírnev'''et.

-	Élete során még néhány alkalommal látogatott Békés megyébe. '''[[1870]] júniusában már mint ismert festőművész érkezett haza''': pár napot Pesten, Csabán és Gyulán töltött. '''[[1874]] szeptemberében feleségével, Cécile Papier-val érkezett Békéscsabára''', ahol '''másfél hónapot töltött nagybátyja kismegyeri birtokán'''. A festő kérésének eleget téve a nagybácsi műtermet építtetett, ahol Munkácsy hozzákezdett a ''Kukoricás'' és a ''Poros út I.'' című képekhez, és tanulmányokat, vázlatokat készített ''A falu hőse'' című festményhez. Itt tartózkodása idején találkozott több mint 20 év után testvéreivel, Emillel és Gizellával, meglátogatta Lang György özvegyét, majd Nagyváradon egykori mesterét, Szamossy Eleket.''' [[1890]]. [[október 5.\|október 5-én]] a Munkácsy házaspár Aradra látogatott''', ahol másnap az aradi vértanúk emlékművének leleplezési ünnepségén vettek részt. '''Innen indultak [[Békéscsaba\|Békéscsabára]], ahol egy napot töltöttek.''' Munkácsy meglátogatta gyermek- és ifjúkorának összes fontos színterét, és a házaspár részt vett a Redoutban (ma a [[Békéscsabai Jókai Színház\|Jókai Színház]] Vigadója) a festő tiszteletére rendezett fogadáson.''' A világhírű festőművész ekkor járt utoljára Békéscsabán.'''	+	Élete során még néhány alkalommal látogatott Békés megyébe. '''[[1870]] júniusában már mint ismert festőművész érkezett haza''': pár napot Pesten, Csabán és Gyulán töltött. '''[[1874]] szeptemberében feleségével, Cécile Papier-val érkezett Békéscsabára''', ahol '''másfél hónapot töltött nagybátyja kismegyeri birtokán'''. A festő kérésének eleget téve a nagybácsi műtermet építtetett, ahol Munkácsy hozzákezdett a ''Kukoricás'' és a ''Poros út I.'' című képekhez, és tanulmányokat, vázlatokat készített ''A falu hőse'' című festményhez. Itt tartózkodása idején találkozott több mint 20 év után testvéreivel, Emillel és Gizellával, meglátogatta Lang György özvegyét, majd Nagyváradon egykori mesterét, Szamossy Eleket.''' [[1890]]. [[október 5.\|október 5-én]] a Munkácsy házaspár Aradra látogatott''', ahol másnap az aradi vértanúk emlékművének leleplezési ünnepségén vettek részt. '''Innen indultak [[Békéscsaba\|Békéscsabára]], ahol egy napot töltöttek.''' Munkácsy meglátogatta gyermek- és ifjúkorának összes fontos színterét, és a házaspár részt vett a Redoutban (ma a [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)\|Jókai Színház]] Vigadója) a festő tiszteletére rendezett fogadáson.''' A világhírű festőművész ekkor járt utoljára Békéscsabán.'''

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==
58. sor:		58. sor:
	* Békéscsabán [[1900]]. [[május 11\|május 11-én]] [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Munk%C3%A1csy+u.,+5600/@46.6780845,21.0951079,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b984d0e08d7:0xb0cfb3bda638bc6b!8m2!3d46.6780845!4d21.0972966 utcát], [[1959]]. [[október 3.\|október 3-án]] [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Munk%C3%A1csy+t%C3%A9r,+5600/@46.6746013,21.0833994,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b9177d59339:0x325a574322b65319!8m2!3d46.6746013!4d21.0855881 teret] neveztek el róla.		* Békéscsabán [[1900]]. [[május 11\|május 11-én]] [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Munk%C3%A1csy+u.,+5600/@46.6780845,21.0951079,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b984d0e08d7:0xb0cfb3bda638bc6b!8m2!3d46.6780845!4d21.0972966 utcát], [[1959]]. [[október 3.\|október 3-án]] [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Munk%C3%A1csy+t%C3%A9r,+5600/@46.6746013,21.0833994,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b9177d59339:0x325a574322b65319!8m2!3d46.6746013!4d21.0855881 teret] neveztek el róla.
	* Gyulán [[1900]]. [[június 6.\|június 6-án]] [https://www.google.hu/maps/place/Gyula,+Munk%C3%A1csy+Mih%C3%A1ly+u.,+5700/@46.6462299,21.2759311,17z/data=!4m5!3m4!1s0x4745d69849488c91:0x7f7f44e805373c38!8m2!3d46.647622!4d21.2793214 utcát] neveztek el róla.		* Gyulán [[1900]]. [[június 6.\|június 6-án]] [https://www.google.hu/maps/place/Gyula,+Munk%C3%A1csy+Mih%C3%A1ly+u.,+5700/@46.6462299,21.2759311,17z/data=!4m5!3m4!1s0x4745d69849488c91:0x7f7f44e805373c38!8m2!3d46.647622!4d21.2793214 utcát] neveztek el róla.
-	* Békéscsabán több szobor is őrzi emlékét: [https://www.kozterkep.hu/8028/munkacsy-mihaly Borsos Miklós alkotása] ([[1959]]) a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] előkertjében, [https://www.kozterkep.hu/7980/munkacsy-mihaly Vilt Tibor alkotása] ([[1975]]) a szoborsétányon, [https://www.kozterkep.hu/36707/munkacsy-mihaly Farkas Miklós alkotása] ([[1902]]) a Munkácsy Mihály Múzeumban, [https://www.kozterkep.hu/37298/munkacsy-mihaly Pásztor János alkotása] ([[1994]]) a [[Munkácsy Mihály Emlékház\|Munkácsy Mihály Emlékházban]], [https://www.kozterkep.hu/24917/munkacsy-mihaly [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)\|Mladonyiczky Béla]] alkotása] az Andrássy Gyula Gimnázium udvarán.	+	* Békéscsabán több szobor is őrzi emlékét: [https://www.kozterkep.hu/8028/munkacsy-mihaly Borsos Miklós alkotása] ([[1959]]) a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|Munkácsy Mihály Múzeum]] előkertjében, [https://www.kozterkep.hu/7980/munkacsy-mihaly Vilt Tibor alkotása] ([[1975]]) a szoborsétányon, [https://www.kozterkep.hu/36707/munkacsy-mihaly Farkas Miklós alkotása] ([[1902]]) a Munkácsy Mihály Múzeumban, [https://www.kozterkep.hu/37298/munkacsy-mihaly Pásztor János alkotása] ([[1994]]) a [[Munkácsy Mihály Emlékház\|Munkácsy Mihály Emlékházban]], [https://www.kozterkep.hu/24917/munkacsy-mihaly [[Mladonyiczky Béla (1936–1995)\|Mladonyiczky Béla]] alkotása] az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Andrássy Gyula Gimnázium]] udvarán.
	* [https://www.kozterkep.hu/7142/munkacsy Gyulán Vasas Károly szobra] ([[1964]]) állít emléket a festőművésznek.		* [https://www.kozterkep.hu/7142/munkacsy Gyulán Vasas Károly szobra] ([[1964]]) állít emléket a festőművésznek.
	* Gyulán 1962. április 29-én emléktáblát helyeztek el [[Reök István (1816–1877)\|Reök István]] és Munkácsy egykori Pacsirta utcai (ma Munkácsy Mihály utca) házán.		* Gyulán 1962. április 29-én emléktáblát helyeztek el [[Reök István (1816–1877)\|Reök István]] és Munkácsy egykori Pacsirta utcai (ma Munkácsy Mihály utca) házán.