Mogyoróssy János, ifj. (1805–1893) - Laptörténet

Ker0: + kategória

2021-03-11T07:30:22Z

+ kategória

←Régebbi változat		A lap 2021. március 11., 07:30-kori változata
67. sor:		67. sor:
	[[Kategória:Helytörténészek]]		[[Kategória:Helytörténészek]]
	[[Kategória:Jegyzők]]		[[Kategória:Jegyzők]]
		+	[[Kategória: 1848/49]]

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-24T18:54:45Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 24., 18:54-kori változata
24. sor:		24. sor:
	Az [[1828]]–[[1835]] között írogatott feljegyzései már jelzik a történelem és a genealógia iránti érdeklődését. Első írásai a ''Hasznos Mulatságok'' és a ''Nemzeti Újság'' hasábjain jelentek meg. Munkáját az [[1848\|1848-as]] szabadságharc kitörése szakította meg, '''a gyulai nemzetőrség kapitánya''' volt. A szabadságharc leverése után visszatért munkájához és tovább gyűjtötte az adatokat Gyula történetének megírásához, amelyekből később '''megírta Gyula város történetét'''. [[1858\|1858-ban]] jelent meg a ''Gyula hajdan és most'' című műve, amely az akkoriban még gyér helytörténeti irodalomban nagy feltűnést keltett. [[1864\|1864-ben]] jelent meg második nagyobb műve, a ''Wenckheim-codex'', [[1882\|1882-ben]] pedig a ''Gyulai-codex''. A ''Századok'' c. újságban és a megyei hírlapokban is sok cikke és dolgozata jelent meg.		Az [[1828]]–[[1835]] között írogatott feljegyzései már jelzik a történelem és a genealógia iránti érdeklődését. Első írásai a ''Hasznos Mulatságok'' és a ''Nemzeti Újság'' hasábjain jelentek meg. Munkáját az [[1848\|1848-as]] szabadságharc kitörése szakította meg, '''a gyulai nemzetőrség kapitánya''' volt. A szabadságharc leverése után visszatért munkájához és tovább gyűjtötte az adatokat Gyula történetének megírásához, amelyekből később '''megírta Gyula város történetét'''. [[1858\|1858-ban]] jelent meg a ''Gyula hajdan és most'' című műve, amely az akkoriban még gyér helytörténeti irodalomban nagy feltűnést keltett. [[1864\|1864-ben]] jelent meg második nagyobb műve, a ''Wenckheim-codex'', [[1882\|1882-ben]] pedig a ''Gyulai-codex''. A ''Századok'' c. újságban és a megyei hírlapokban is sok cikke és dolgozata jelent meg.

-	Mogyoróssy '''[[1836\|1836-ban]] közkönyvtárat alapított Gyulán''' (ennek nagy része sajnos elkallódott), [[1868\|1868-ban]] kelt adománylevelével pedig '''megvetette a gyulai múzeum alapjait''', amikor gyűjteményét – amelyet 10 000 forintra becsültek – a városi gimnázium múzeumának adományozta. Ezerkötetes könyvadománnyal, valamint pénzérmékkel gyarapította a könyvtárat és a múzeumot. Az iskolai helyiség szűknek bizonyult, ezért a várostól kért segítséget, de támogatást nem kapott, így a megyéhez fordult. Gyűjtést indított [[Haan Antal (~~1827-1888~~)\|Haan Antal]] festőművész gyűjteményének megvételére, illetve felajánlotta saját gyűjteményét is. Ennek eredményeképp '''[[1874\|1874-ben]] létrejött a Békésvármegyei Múzeum'''. Egyik fő szervezője volt a '''Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat'''nak, amelynek [[1874\|1874-től]] haláláig '''igazgatója''' volt. A Göndöcs-kertben [[1895\|1895-ben]] átadott Békésmegyei Múzeum megnyitóján már nem tudott ott lenni.	+	Mogyoróssy '''[[1836\|1836-ban]] közkönyvtárat alapított Gyulán''' (ennek nagy része sajnos elkallódott), [[1868\|1868-ban]] kelt adománylevelével pedig '''megvetette a gyulai múzeum alapjait''', amikor gyűjteményét – amelyet 10 000 forintra becsültek – a városi gimnázium múzeumának adományozta. Ezerkötetes könyvadománnyal, valamint pénzérmékkel gyarapította a könyvtárat és a múzeumot. Az iskolai helyiség szűknek bizonyult, ezért a várostól kért segítséget, de támogatást nem kapott, így a megyéhez fordult. Gyűjtést indított [[Haan Antal (1827–1888)\|Haan Antal]] festőművész gyűjteményének megvételére, illetve felajánlotta saját gyűjteményét is. Ennek eredményeképp '''[[1874\|1874-ben]] létrejött a Békésvármegyei Múzeum'''. Egyik fő szervezője volt a '''Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat'''nak, amelynek [[1874\|1874-től]] haláláig '''igazgatója''' volt. A Göndöcs-kertben [[1895\|1895-ben]] átadott Békésmegyei Múzeum megnyitóján már nem tudott ott lenni.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==

Ker0: képkorrekció

2020-05-25T19:16:40Z

képkorrekció

←Régebbi változat		A lap 2020. május 25., 19:16-kori változata
17. sor:		17. sor:

	[[1890\|1890-ben]] lemondott tisztségéről (tárlati igazgató), majd '''[[1893]]. [[május 10.\|május 10-én]] elhunyt'''.		[[1890\|1890-ben]] lemondott tisztségéről (tárlati igazgató), majd '''[[1893]]. [[május 10.\|május 10-én]] elhunyt'''.
-	[[Fájl:Mogyorossy csalad.jpg\|bélyegkép\|Családi sírbolt a gyulai Szentháromság temetőben.]]	+	[[Fájl:Mogyorossy csalad.jpg\|bélyegkép\|300px\|Családi sírbolt a gyulai Szentháromság temetőben.]]

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Gmari: kép beillesztése

2020-05-25T17:42:50Z

kép beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2020. május 25., 17:42-kori változata
17. sor:		17. sor:

	[[1890\|1890-ben]] lemondott tisztségéről (tárlati igazgató), majd '''[[1893]]. [[május 10.\|május 10-én]] elhunyt'''.		[[1890\|1890-ben]] lemondott tisztségéről (tárlati igazgató), majd '''[[1893]]. [[május 10.\|május 10-én]] elhunyt'''.
		+	[[Fájl:Mogyorossy csalad.jpg\|bélyegkép\|Családi sírbolt a gyulai Szentháromság temetőben.]]

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: Kép feltöltése

2019-12-31T09:25:53Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2019. december 31., 09:25-kori változata
5. sor:		5. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
		+	[[Fájl:Mogyorossy Janos.jpg\|bélyegkép\|300px\|Mogyoróssy János]]
	Mogyoróssy János '''[[1805]]. [[szeptember 8.\|szeptember 8-án]] született [[Gyula\|Gyulán]]'''. Apja id. Mogyoróssy János, Gyula városának egykori bírája, anyja Vutsák Ilona. A család első gyermekeként született, testvére Mogyoróssy József.		Mogyoróssy János '''[[1805]]. [[szeptember 8.\|szeptember 8-án]] született [[Gyula\|Gyulán]]'''. Apja id. Mogyoróssy János, Gyula városának egykori bírája, anyja Vutsák Ilona. A család első gyermekeként született, testvére Mogyoróssy József.

38. sor:		39. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténeti Társulat évkönyve 1892/93. 59–61. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténeti Társulat évkönyve 1892/93. Szerk.: Karácsonyi János. Gyula : Békésvárm. Régészeti és Művelődéstörténetitört. Társ., 1893. 59–61. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 124. szám (1993. május 29–30.) 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 124. szám (1993. május 29–30.) 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 248. szám (1993. október 25.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 248. szám (1993. október 25.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „uradalmi számtartó, történész == A Mogyoróssy család == A Mogyoróssy-család II. Ferdinándtól kapta a nemességet, 1634-ben. Mogyoróssy János dédapj…”

2019-12-31T09:18:07Z

Új oldal, tartalma: „uradalmi számtartó, történész == A Mogyoróssy család == A Mogyoróssy-család II. Ferdinándtól kapta a nemességet, 1634-ben. Mogyoróssy János dédapj…”

Új lap

uradalmi számtartó, történész

== A Mogyoróssy család ==
A Mogyoróssy-család II. Ferdinándtól kapta a nemességet, [[1634|1634-ben]]. Mogyoróssy János dédapja szíjgyártó mesterként érkezett Békés megyébe, így került a család a megyébe.

== Élete ==
Mogyoróssy János '''[[1805]]. [[szeptember 8.|szeptember 8-án]] született [[Gyula|Gyulán]]'''. Apja id. Mogyoróssy János, Gyula városának egykori bírája, anyja Vutsák Ilona. A család első gyermekeként született, testvére Mogyoróssy József.

'''Iskolai tanulmányait Gyulán kezdte, majd Aradon, Temesváron és Nagyváradon végezte.''' A rajzoláshoz és festészethez már gyermekkora óta nagy hajlama volt, Temesváron alkalma nyílt Schütz János rajztanár által gyarapítani tudását. Schütz várerődítési és hadászati térképeket készíttetett vele, így Mogyoróssy figyelme egyre jobban a magyar történelem felé fordult. A bölcsészeti '''tanulmányait az egri érseki líceumban, majd a nagyváradi királyi akadémián folytatta'''.

Eleinte jogi pályára készült, de szülei nem tudták a tanulmányait finanszírozni, így [[1827|1827-ben]] a megye irodájában '''írnokoskodott'''. [[1828|1828-ban]] már a gróf Wenckheim-család gyulai uradalmában szolgált. Kezdetben Wenckheim Ferenc gróf mellett volt titkár, majd '''az úriszékben jegyzőként tevékenykedett'''.

[[1832]]. [[november 26.|november 26-án]] vette feleségül Pecz Annát (Pecz Imre vésztői uradalmi magtárnok lánya), hat gyermekük született: Emília, Erzse, Anna, Paulina, Elek és Stephania.

'''[[1865|1865-ben]]''' negyvenévi gazdatiszti szolgálat után '''nyugdíjba vonult''' Gyulára. A következő évben meghalt a felesége.

[[1890|1890-ben]] lemondott tisztségéről (tárlati igazgató), majd '''[[1893]]. [[május 10.|május 10-én]] elhunyt'''.

== Munkássága ==
[[1832|1832-ben]] Vas megye táblabírájává nevezte ki Bathyány Fülöp, illetve ebben az évben lett '''a gyulai uradalom gazdatisztje''' is. [[1833|1833-tól]] az uradalmi gazdálkodásban is részt vett. [[1836|1836-ban]] vásárolt egy gyulai telket, ahol gyümölcsfatermesztéssel foglalkozott. Ebben az évben került sor első könyvadományozására. [[1846|1846-ban]] '''uradalmi számtartóvá nevezték ki''', illetve a grófi család megbízta a gyulai '''levéltárának a gondozásával''' is, így kedvet kapott a történelem tanulmányozására. Erre a tudományosan képzett nagybátyja (Kornéli Ambrus) is buzdította. Ezen kívül pesti látogatásai során alkalma volt megismerkedni olyan neves tudósokkal, mint Döbrentey Gábor, Kulcsár István, Bajza József, Horváth István, Kisfaludy Károly. '''Kutatásai főként Gyulára valamint Békés vármegyére irányultak.'''

Az [[1828]]–[[1835]] között írogatott feljegyzései már jelzik a történelem és a genealógia iránti érdeklődését. Első írásai a ''Hasznos Mulatságok'' és a ''Nemzeti Újság'' hasábjain jelentek meg. Munkáját az [[1848|1848-as]] szabadságharc kitörése szakította meg, '''a gyulai nemzetőrség kapitánya''' volt. A szabadságharc leverése után visszatért munkájához és tovább gyűjtötte az adatokat Gyula történetének megírásához, amelyekből később '''megírta Gyula város történetét'''. [[1858|1858-ban]] jelent meg a ''Gyula hajdan és most'' című műve, amely az akkoriban még gyér helytörténeti irodalomban nagy feltűnést keltett. [[1864|1864-ben]] jelent meg második nagyobb műve, a ''Wenckheim-codex'', [[1882|1882-ben]] pedig a ''Gyulai-codex''. A ''Századok'' c. újságban és a megyei hírlapokban is sok cikke és dolgozata jelent meg.

Mogyoróssy '''[[1836|1836-ban]] közkönyvtárat alapított Gyulán''' (ennek nagy része sajnos elkallódott), [[1868|1868-ban]] kelt adománylevelével pedig '''megvetette a gyulai múzeum alapjait''', amikor gyűjteményét – amelyet 10 000 forintra becsültek – a városi gimnázium múzeumának adományozta. Ezerkötetes könyvadománnyal, valamint pénzérmékkel gyarapította a könyvtárat és a múzeumot. Az iskolai helyiség szűknek bizonyult, ezért a várostól kért segítséget, de támogatást nem kapott, így a megyéhez fordult. Gyűjtést indított [[Haan Antal (1827-1888)|Haan Antal]] festőművész gyűjteményének megvételére, illetve felajánlotta saját gyűjteményét is. Ennek eredményeképp '''[[1874|1874-ben]] létrejött a Békésvármegyei Múzeum'''. Egyik fő szervezője volt a '''Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat'''nak, amelynek [[1874|1874-től]] haláláig '''igazgatója''' volt. A Göndöcs-kertben [[1895|1895-ben]] átadott Békésmegyei Múzeum megnyitóján már nem tudott ott lenni.

== Emlékezete ==
A '''gyulai könyvtár''' [[1969|1969-ben]] vette fel alapítója nevét.

== Művei ==
''Cím szerint ismert munkái a kiadás sorrendjében''
* Gyula hajdan és most történeti és statisztikai vázlatokban. Gyula, 1858
* A Wenckheimi Hund család eredete és ivadékai Magyarhonban. Gyula, 1864. [Címváltozat: Wenckheim-codex]
* Gyulai határkő. In: Archeológiai Értesítő, 1871. 5. [A Sugárúton megtalált XVII. századi határkő feliratát elemzi.]
* Gyulai lelet. In: Archeológiai Értesítő, 1871. 5. [Saját ásatásairól számol be, amelyet a Kálvária dombtól délre végzett.]
* Két gyulai lelet. In: Archeológiai Közlemények. 1871. 8. [Az 1867-ben Szent-Benedeken előkerült leleteket ismerteti.]
* Értekezése Mogyoróssy Jánosnak a hajdankori előszázadokban keletkezett magyar feliratú gyulai határkőről. Gyula, 1872
* Üdvözlet Göndöcs Benedekhez. Gyula, 1874

== Források ==
* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténeti Társulat évkönyve 1892/93. 59–61. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 124. szám (1993. május 29–30.) 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 248. szám (1993. október 25.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2000. 329–333. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Héjja Julianna: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája, 1715–1848. Gyula : Békés Megyei Lvt., 2009. 382. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1960. évi munkájáról. Összeállította: Dankó Imre. Gyula : Gyulai Erkel Ferenc Múzeum, 1961. 16–19. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyar Életrajzi Lexikon II. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1981–1982. 226. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Scherer Ferenc: Gyula város története I. Gyula : Gyula m. város kiadása, 1938. 9–12. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* 125 éves az ország harmadik városi múzeuma. A kelta sisaktól Knézich kardjáig. In: Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 248. szám (1993. október 25.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* 1836, 1868 vagy 1874. Mikor alapították a gyulai múzeumot? In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 68. szám (1987. március 21.) 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A város a béke elkötelezett híve. Sokszínű rendezvénysorozattal ünneplik a település névnapját. In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 83. szám (2004. április 8.) 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Az emlékezés koszorúi. In: Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 124. szám (1993. május 29–31.) 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Banner János emlékezete. Szerk. Szabó Ferenc. Békéscsaba : Békés M. Múz. Szerv., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kétszáz éve született Mogyoróssy János Gyulán. In: Békés Megyei Népújság, 60. évf. 211. szám (2005. szeptember 9.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mogyoróssy-emlékülés Gyulán. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 240. szám (1981. október 13.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Román nemzetiségi könyvtárosok tanácskozása a gyulai Mogyoróssy Könyvtárban. In: Békés Megyei Népújság, 29. évf. 104. szám (1974. május 7.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* Mogyoróssy János. In: [http://www.mjvk.hu/web/guest/mogyorossy-janos Mogyoróssy János Városi Könyvtár Gyula honlapja]
* Mogyoróssy János. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Mogyor%C3%B3ssy_J%C3%A1nos Wikipedia]

[[Kategória:Gyula]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Helytörténészek]]
[[Kategória:Jegyzők]]