Mikkeli tér és finn házak - Laptörténet

Ker0: Királyvári hivatkozás javítása

2023-10-23T13:22:23Z

Királyvári hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2023. október 23., 13:22-kori változata
4. sor:		4. sor:
	Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 23]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társaság''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre, majd 1982. december 3-án megalakult a Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör is.		Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 23]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társaság''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre, majd 1982. december 3-án megalakult a Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör is.

-	Nem sokkal később, 1986-ban a Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, [[Királyvári Károly\|'''Királyvári Károlyt''']] leszerződtették a '''Mikkelin Palloilijat''' csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak magyar építészeti szabványoknak megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett.	+	Nem sokkal később, 1986-ban a Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, [[Királyvári Károly (labdarúgóedző, sportvezető)\|'''Királyvári Károlyt''']] leszerződtették a '''Mikkelin Palloilijat''' csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak magyar építészeti szabványoknak megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett.

	Ebben [[Borbola László (1944-2018)\|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási Vállalat''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt.		Ebben [[Borbola László (1944-2018)\|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási Vállalat''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt.

Ker0: bővítés, javítás

2023-10-20T08:16:47Z

bővítés, javítás

←Régebbi változat		A lap 2023. október 20., 08:16-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	[[Fájl:Mikkeli ter OpenStreetMap.png\|bélyegkép\|400px\|]]	+	[[Fájl:Mikkeli ter OpenStreetMap.png\|bélyegkép\|400px\|A Mikkeli tér Békéscsabán]]
	== Előzmények és alapítás ==		== Előzmények és alapítás ==

	Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 23]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társaság''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre, majd 1982. december 3-án megalakult a Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör is.		Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 23]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társaság''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre, majd 1982. december 3-án megalakult a Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör is.

-	Nem sokkal később, 1986-ban a Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, [[Királyvári Károly\|'''Királyvári Károlyt''']] leszerződtették a '''Mikkelin Palloilijat''' csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak magyar építészeti ~~szabávnyoknak~~ megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett.	+	Nem sokkal később, 1986-ban a Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, [[Királyvári Károly\|'''Királyvári Károlyt''']] leszerződtették a '''Mikkelin Palloilijat''' csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak magyar építészeti szabványoknak megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett.

	Ebben [[Borbola László (1944-2018)\|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási Vállalat''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt.		Ebben [[Borbola László (1944-2018)\|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási Vállalat''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt.
12. sor:		12. sor:
	A felépült házakba végül [[1988]]-ban költözhettek be.		A felépült házakba végül [[1988]]-ban költözhettek be.

		+	[[Fájl:Mikkeli teri haz.jpg\|bélyegkép\|400px\|Mikkeli téri ház]]
	== Az épületek ==		== Az épületek ==

17. sor:		18. sor:

	Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.		Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.
		+
		+	A békéscsabai házak jellemzője, hogy vörös klinkertégla burkolattal készültek, a nyílászárók és a tető sötétbarna árnyalatúak. A garázs integrálódik a lakóépületbe, szemben állva a házzal a jobb oldalon található meg, előtte fedett kocsibeálló van. A tetőszerkezet homogén egységet képez, a fedett nyílt tér is az épület téglalap alakú befoglaló formájának a része. Fontos megemlíteni, hogy az U alakban elrendezett házak a finnek természetszeretetének mintájára rengeteg sövénnyel és fával vannak körülvéve.

	== Az épületek utóélete ==		== Az épületek utóélete ==

Ker0: helyesírás, fogalmazás pontosítás

2023-10-20T07:09:50Z

helyesírás, fogalmazás pontosítás

←Régebbi változat		A lap 2023. október 20., 07:09-kori változata
2. sor:		2. sor:
	== Előzmények és alapítás ==		== Előzmények és alapítás ==

-	Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 26]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti ~~Társág~~''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre.	+	Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 23]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társaság''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre, majd 1982. december 3-án megalakult a Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör is.

-	Nem sokkal később, 1986-ban A Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, [[Királyvári Károly\|'''Királyvári Károlyt''']] leszerződtették a '''Mikkelin Palloilijat''' csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak ~~számos, a~~ magyar építészeti ~~szabályzatnak~~ megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett.	+	Nem sokkal később, 1986-ban a Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, [[Királyvári Károly\|'''Királyvári Károlyt''']] leszerződtették a '''Mikkelin Palloilijat''' csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak magyar építészeti szabávnyoknak megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett.

-	Ebben [[Borbola László (1944-2018)\|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási ~~vállalat~~''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt.	+	Ebben [[Borbola László (1944-2018)\|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási Vállalat''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt.

-	A házak a ma ~~ismert~~ Mikkeli ~~téren~~ kaptak helyet, mellyel kapcsolatban először esett meg, hogy egy tanácsi telket öt egyenlő részre osztottak fel, melyek megvételére licitálást szerveztek. A házak ötletgazdájának, Királyvári Károlynak elővásárlási joga volt az egyik telekre. Érdekesség, hogy Mikkeliben van egy [https://www.facebook.com/IBekescsaba/photos/a.367627947546/10151292376492547/ Békéscsaba utca], mely gesztus a testvérvárosi kapcsolatokat hivatott erősíteni.	+	A házak a ma Mikkeli térként ismert területen kaptak helyet, mellyel kapcsolatban először esett meg, hogy egy tanácsi telket öt egyenlő részre osztottak fel, melyek megvételére licitálást szerveztek. A házak ötletgazdájának, Királyvári Károlynak elővásárlási joga volt az egyik telekre. Érdekesség, hogy Mikkeliben van egy [https://www.facebook.com/IBekescsaba/photos/a.367627947546/10151292376492547/ Békéscsaba utca], mely gesztus a testvérvárosi kapcsolatokat hivatott erősíteni.

	A felépült házakba végül [[1988]]-ban költözhettek be.		A felépült házakba végül [[1988]]-ban költözhettek be.
14. sor:		14. sor:
	== Az épületek ==		== Az épületek ==

-	A finn háztípus vagy ~~másnéven~~ rintamamiestalo egy, általában 7–8×8–10 méteres, fából készült, másfél szintes, nyeregtetős épület, beépített tetőtérrel. Közepén, egyfajta szervezőegységként áll a téglából rakott kémény, eköré rendezik a helyiséget. A földszinten található a tornác, az előszoba, a két szoba és a konyha, az emeleten pedig a két szoba és hosszában, a tető alatt két, raktárnak használt szellőzőfolyosó. Ha egy pince is kialakításra kerül, akkor ott építik ki a szaunát – pince nélkül ez külön épületben jön létre.	+	A finn háztípus vagy más néven rintamamiestalo egy, általában 7–8×8–10 méteres, fából készült, másfél szintes, nyeregtetős épület, beépített tetőtérrel. Közepén, egyfajta szervezőegységként áll a téglából rakott kémény, eköré rendezik a helyiséget. A földszinten található a tornác, az előszoba, a két szoba és a konyha, az emeleten pedig a két szoba és hosszában, a tető alatt két, raktárnak használt szellőzőfolyosó. Ha egy pince is kialakításra kerül, akkor ott építik ki a szaunát – pince nélkül ez külön épületben jön létre.

	Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.		Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.
20. sor:		20. sor:
	== Az épületek utóélete ==		== Az épületek utóélete ==

-	[[1992]]-ben Békéscsabán csoportház kategóriában '''Év lakóháza díjat''' ~~nyert~~ el a Mikkeli tér 1-9. számú öt finn típusú lakóház.	+	[[1992]]-ben Békéscsabán csoportház kategóriában '''Év lakóháza díjat''' nyerte el a Mikkeli tér 1-9. számú, öt finn típusú lakóház.

	== Forrás ==		== Forrás ==
26. sor:		26. sor:
	* Királyváriné Dr. Szabó Ilona		* Királyváriné Dr. Szabó Ilona
	* Lukácsi László főépítész		* Lukácsi László főépítész
		+	* Ugrai Gábor, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke
		+	* Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör
	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_06/?pg=164&layout=s Serédi János: El kell oszlatni a népek közötti bizalmatlanságot : Beszélgetés a finn delegáció vezetőivel In: Békés Megyei Népújság, 1982.06.20. 37. évf. 143. szám.]		* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_06/?pg=164&layout=s Serédi János: El kell oszlatni a népek közötti bizalmatlanságot : Beszélgetés a finn delegáció vezetőivel In: Békés Megyei Népújság, 1982.06.20. 37. évf. 143. szám.]
	* [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_01/?pg=381&layout=s Laer: Az év lakóháza 1992 In: Napi Délkelet, 1993.01.30. 2. évf. 25. szám]		* [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_01/?pg=381&layout=s Laer: Az év lakóháza 1992 In: Napi Délkelet, 1993.01.30. 2. évf. 25. szám]

Ker0, 2023. október 20., 06:47-n

2023-10-20T06:47:41Z

←Régebbi változat		A lap 2023. október 20., 06:47-kori változata
8. sor:		8. sor:
	Ebben [[Borbola László (1944-2018)\|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási vállalat''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt.		Ebben [[Borbola László (1944-2018)\|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási vállalat''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt.

-	A házak a ma ismert Mikkeli téren kaptak helyet, mellyel kapcsolatban először esett meg, hogy egy tanácsi telket öt egyenlő részre osztottak fel, melyek megvételére licitálást szerveztek. A házak ötletgazdájának, Királyvári Károlynak elővásárlási joga volt az egyik telekre~~. A teret [[1993]]. [[október 23]]-án avatták fel~~. Érdekesség, hogy Mikkeliben van egy [https://www.facebook.com/IBekescsaba/photos/a.367627947546/10151292376492547/ Békéscsaba utca], mely gesztus a testvérvárosi kapcsolatokat hivatott erősíteni.	+	A házak a ma ismert Mikkeli téren kaptak helyet, mellyel kapcsolatban először esett meg, hogy egy tanácsi telket öt egyenlő részre osztottak fel, melyek megvételére licitálást szerveztek. A házak ötletgazdájának, Királyvári Károlynak elővásárlási joga volt az egyik telekre. Érdekesség, hogy Mikkeliben van egy [https://www.facebook.com/IBekescsaba/photos/a.367627947546/10151292376492547/ Békéscsaba utca], mely gesztus a testvérvárosi kapcsolatokat hivatott erősíteni.

	A felépült házakba végül [[1988]]-ban költözhettek be.		A felépült házakba végül [[1988]]-ban költözhettek be.

Ker0, 2023. október 20., 06:42-n

2023-10-20T06:42:43Z

←Régebbi változat		A lap 2023. október 20., 06:42-kori változata
17. sor:		17. sor:

	Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.		Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.
-

	== Az épületek utóélete ==		== Az épületek utóélete ==

Ker0, 2023. október 20., 06:42-n

2023-10-20T06:42:20Z

←Régebbi változat		A lap 2023. október 20., 06:42-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	[[Fájl:Mikkeli ter OpenStreetMap.png\|bélyegkép\|400px\|]]== Előzmények és alapítás ==	+	[[Fájl:Mikkeli ter OpenStreetMap.png\|bélyegkép\|400px\|]]
		+	== Előzmények és alapítás ==

	Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 26]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társág''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre.		Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 26]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társág''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre.

Ker0: térkép beszúrása

2023-10-20T06:42:05Z

térkép beszúrása

←Régebbi változat		A lap 2023. október 20., 06:42-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	== Előzmények és alapítás ==	+	[[Fájl:Mikkeli ter OpenStreetMap.png\|bélyegkép\|400px\|]]== Előzmények és alapítás ==

	Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 26]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társág''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre.		Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 26]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társág''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre.

Ker0: Új oldal, tartalma: „== Előzmények és alapítás == Békéscsaba városa 1993. október 26-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''',…”

2023-10-20T06:36:14Z

Új oldal, tartalma: „== Előzmények és alapítás == Békéscsaba városa 1993. október 26-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''',…”

Új lap

== Előzmények és alapítás ==

Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 26]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társág''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre.

Nem sokkal később, 1986-ban A Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, [[Királyvári Károly|'''Királyvári Károlyt''']] leszerződtették a '''Mikkelin Palloilijat''' csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak számos, a magyar építészeti szabályzatnak megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett.

Ebben [[Borbola László (1944-2018)|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási vállalat''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt.

A házak a ma ismert Mikkeli téren kaptak helyet, mellyel kapcsolatban először esett meg, hogy egy tanácsi telket öt egyenlő részre osztottak fel, melyek megvételére licitálást szerveztek. A házak ötletgazdájának, Királyvári Károlynak elővásárlási joga volt az egyik telekre. A teret [[1993]]. [[október 23]]-án avatták fel. Érdekesség, hogy Mikkeliben van egy [https://www.facebook.com/IBekescsaba/photos/a.367627947546/10151292376492547/ Békéscsaba utca], mely gesztus a testvérvárosi kapcsolatokat hivatott erősíteni.

A felépült házakba végül [[1988]]-ban költözhettek be.

== Az épületek ==

A finn háztípus vagy másnéven rintamamiestalo egy, általában 7–8×8–10 méteres, fából készült, másfél szintes, nyeregtetős épület, beépített tetőtérrel. Közepén, egyfajta szervezőegységként áll a téglából rakott kémény, eköré rendezik a helyiséget. A földszinten található a tornác, az előszoba, a két szoba és a konyha, az emeleten pedig a két szoba és hosszában, a tető alatt két, raktárnak használt szellőzőfolyosó. Ha egy pince is kialakításra kerül, akkor ott építik ki a szaunát – pince nélkül ez külön épületben jön létre.

Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.

== Az épületek utóélete ==

[[1992]]-ben Békéscsabán csoportház kategóriában '''Év lakóháza díjat''' nyert el a Mikkeli tér 1-9. számú öt finn típusú lakóház.

== Forrás ==
* Borbola István György
* Királyváriné Dr. Szabó Ilona
* Lukácsi László főépítész
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_06/?pg=164&layout=s Serédi János: El kell oszlatni a népek közötti bizalmatlanságot : Beszélgetés a finn delegáció vezetőivel In: Békés Megyei Népújság, 1982.06.20. 37. évf. 143. szám.]
* [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_01/?pg=381&layout=s Laer: Az év lakóháza 1992 In: Napi Délkelet, 1993.01.30. 2. évf. 25. szám]
* [https://adt.arcanum.com/hu/view/NapiDelkelet_1993_10/?pg=277&layout=s Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulója In: Napi Délkelet, 1993.10.21. 2. évf. 245. szám]
* Békés Megyei Hírlap, 2017. 21. évf. 126. szám.
* [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_2012_01/?query=mikkeli+t%C3%A9r&pg=338&layout=s Király volt a labdarúgópályán In: Vasárnapi Békés Megyei Hírlap, 2012.01.22. 15. évf. 3. szám]
* [https://tervlap.hu/cikk-nezet/haboru-utani-tipushazak-finnorszagban Timaffy: Háború utáni típusházak Finnországban In: Tervlap.hu]

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Épített értékek]]