Jzoltan: +1 forrás

2020-08-15T08:52:12Z

+1 forrás

←Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 15., 08:52-kori változata
41. sor:		41. sor:

	== Források ==		== Források ==
		+	* Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 375–380. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. 2. kötet. 386–391. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. 2. kötet. 386–391. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Mezőhegyes képes albuma. Szerk.: Hollós László. Mezőhegyes : Önkorm. Hiv., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Mezőhegyes képes albuma. Szerk.: Hollós László. Mezőhegyes : Önkorm. Hiv., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Jzoltan: Leírás javítása

2020-07-29T12:13:13Z

Leírás javítása

←Régebbi változat		A lap 2020. július 29., 12:13-kori változata
75. sor:		75. sor:
	* Perneki Mihály: Mezőhegyes eszmei községgé alakulásának történeti körülményei. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1975/?pg=417&layout=s Békési Élet, 10. évf. 2. szám (1975) 414–419. p.]		* Perneki Mihály: Mezőhegyes eszmei községgé alakulásának történeti körülményei. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1975/?pg=417&layout=s Békési Élet, 10. évf. 2. szám (1975) 414–419. p.]
	* Ruisz Gyula: Mezőhegyes irodalmának könyvészeti összeállitása. Makó : Csanád Megyei Régészeti és Történelmi Társulat, 1902 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Ruisz Gyula: Mezőhegyes irodalmának könyvészeti összeállitása. Makó : Csanád Megyei Régészeti és Történelmi Társulat, 1902 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Tarkó Gábor: Menedéke volt a szökevényeknek, s börtöne a hazafiaknak : Mezőhegyes ~~1848-49~~-ben. Mezőhegyes : Városvédők Egyes., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Tarkó Gábor: Menedéke volt a szökevényeknek, s börtöne a hazafiaknak : Mezőhegyes 1848–49-ben. Mezőhegyes : Városvédők Egyes., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Tarkó Mihályné: Kezek dicsérete : a szakmunkásképzés története Mezőhegyesen. Mezőhegyes : Városvédő Egyes., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Tarkó Mihályné: Kezek dicsérete : a szakmunkásképzés története Mezőhegyesen. Mezőhegyes : Városvédő Egyes., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Templomaink : hitélet Mezőhegyesen. Szerk.: Zomborácz Pálné. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Város- és Környezetvédő Egyes., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Templomaink : hitélet Mezőhegyesen. Szerk.: Zomborácz Pálné. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Város- és Környezetvédő Egyes., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Jzoltan: Címer feltöltése

2020-07-28T15:00:49Z

Címer feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. július 28., 15:00-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Mezohegyes cimer.png\|bélyegkép\|150px\|Mezőhegyes címere]]
		+
	Mezőhegyes Békés megye déli részén helyezkedik el. Vasútállomásán találkoznak a Szeged–[[Kétegyháza]] és az [[Orosháza]]–[[Battonya]] vasútvonalak. A 4 945 lakosú (2019. 01. 01.) település [[Békéscsaba\|Békéscsabától]] 52 km-re található.		Mezőhegyes Békés megye déli részén helyezkedik el. Vasútállomásán találkoznak a Szeged–[[Kétegyháza]] és az [[Orosháza]]–[[Battonya]] vasútvonalak. A 4 945 lakosú (2019. 01. 01.) település [[Békéscsaba\|Békéscsabától]] 52 km-re található.

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „Mezőhegyes Békés megye déli részén helyezkedik el. Vasútállomásán találkoznak a Szeged–Kétegyháza és az Orosháza–Battonya vasútvonalak. A 4…”

2020-07-28T14:48:37Z

Új oldal, tartalma: „Mezőhegyes Békés megye déli részén helyezkedik el. Vasútállomásán találkoznak a Szeged–Kétegyháza és az Orosháza–Battonya vasútvonalak. A 4…”

Új lap

Mezőhegyes Békés megye déli részén helyezkedik el. Vasútállomásán találkoznak a Szeged–[[Kétegyháza]] és az [[Orosháza]]–[[Battonya]] vasútvonalak. A 4 945 lakosú (2019. 01. 01.) település [[Békéscsaba|Békéscsabától]] 52 km-re található.

== Története ==
Mezőhegyes területe már '''az időszámítás előtt lakott volt'''. A honfoglaláskor a térséget Ajtony, majd Csanád vezér uralta. A tatárjárás után kunok, a 14. században magyarok települtek erre a vidékre.

A település '''nevét [[1421|1421-ben]] használták először''' (Mezewheges). Dr. Kálmán Béla professzor szerint a hegyes utónév arra utal, hogy a helység emelkedésen található. A nagylaki uradalom részeként Mezőhegyest '''Hunyadi János, majd Hunyadi Mátyás is birtokolta'''. [[1464|1464-ben]] Mátyás király a Jaksics testvéreknek adományozta az uradalmat, akik szerb jobbágyokat telepítettek Mezőhegyesre. A település a török uralom alatt '''pusztává vált'''. A 17. században többször benépesült, de az 1680-as években újra elpusztult. A századfordulón a területen határőrség állomásozott. A 18. század során az aradi kincstári uradalom '''hadiszállítóknak adta bérbe''' a mezőhegyesi pusztát.

'''II. József''' a habsburg lótenyésztés elősegítése érdekében '''[[1784]]. [[december 20.|december 20-án]] aláírta a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok|Császári és Királyi Ménesintézet]] alapítólevelét'''. A lakatlan mezőhegyesi pusztán Csekonics József vértes kapitány irányításával [[1785]] és [[1801]] között felépült a ménes. [[1786|1786-ban]] megkezdődött a lótenyésztés, az állatállomány [[1788|1788-tól]] hadi célt szolgált. A ménesben tenyésztették ki a nóniusz, a gidrán és a félvér lófajtákat. Mezőhegyes '''[[1789|1789-ben]] vásárjogot kapott'''.

Az 1800-as évek elejére '''a mezőhegyesi ménes Európa-szerte ismertté vált'''. A 19. század első felében erdősítés és takarmánygazdálkodás kezdődött. [[1846|1846-ban]] római katolikus templom, [[1847|1847-ben]] „ember-kóroda” épült. [[1849]] augusztusában Kossuth Lajos két napot Mezőhegyesen töltött. [[1849]] októberében kivégezték a magyar nemzeti kormányt támogató mezőhegyesi katonalelkészt, Gonzeczky Jánost. Ferenc József [[1852|1852-ben]] és [[1872|1872-ben]] látogatást tett a faluban. A kiegyezés után '''a mezőhegyesi ménes magyar tulajdonba került. [[1869|1869-ben]] különvált a ménes és a ménesbirtok.''' [[1870|1870-ben]] Mezőhegyesen 423 fő lakott. '''[[1872|1872-ben]]''' a Pitvaroshoz tartozó Mezőhegyes '''önálló községgé vált'''. Kozma Ferenc miniszteri tanácsos jóvoltából a ménes világkiállításokon szerepelt ([[1873|1873-ban]] Bécsben, [[1878|1878-ban]] Párizsban). [[1882]]–[[1883]] között megnyíltak az Arad–Mezőhegyes, a Makó–Mezőhegyes és a Kétegyháza–Mezőhegyes vasútvonalak. A 19. század végére Mezőhegyes bekapcsolódott a megyei telefonhálózatba. A cukorgyár működése érdekében a Maros vizét az Élővíz-csatornával Mezőhegyesre terelték. [[1880|1880-ban]] gépműhely, [[1883|1883-ban]] szeszfőzde, [[1889|1889-ben]] cukorgyár, [[1893|1893-ban]] téglagyár és kendergyár létesült. A gazdaság és a termelés korszerűsítésében jelentős érdeme volt Gluzek Gyula jószágigazgatónak. [[1894|1894-re]] kiépült a Mezőhegyest [[Szarvas|Szarvassal]] összekötő vasútvonal, a település '''vasúti gócponttá vált'''. A település lakossága az 1890-es évek végére elérte az 5 500 főt.

Az első világháború idején nagyjából 800 mezőhegyesi vonult a frontra. [[1923|1923-ban]] a központi utcák és a lakások villanyvilágítást kaptak. [[1931|1931-ben]] növénynemesítő telep nyílt. A második világháború teljesen kimerítette a mezőhegyesi gazdaságot. [[1944]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] megérkeztek a községbe a felszabadító orosz csapatok. [[1945|1945-ben]] '''a mezőhegyesi birtok felét szétosztották''' a szomszédos községek igénylői között. A gazdaságot [[1981|1981-ben]] kombináttá alakították. Az 1970–1980-as éveket közműépítések jellemezték. Az agrártörténeti műemlékek felújításáért a település [[1984|1984-ben]] Hild János-emlékérmet kapott. Mezőhegyest '''[[1989]]. [[március 1.|március 1-én]] várossá nyilvánították'''. Az 1990-es években a lakosság negyede a külterületi majorokban élt. [[1997|1997-ben]] felszámolták a cukorgyárat.

== Gazdaság ==
Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel az [[1874|1874-ben]] alapított ménesintézet jogutódja, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. foglalkozik. Legfőbb ipari üzeme a Mezőhegyesi Fémipari Kft.

== Kultúra ==
Az oktatás kezdetben egy katonai ménesiskolában folyt. A majorokban vándortanító oktatott. [[1923|1923-ban]] az egykori kórházépületbe költözött az iskola. Az [[1983|1983-ban]] felépített József Attila Általános Művelődési Központ színházteremnek, mozinak, könyvtárnak és szabadidős tevékenységeknek ad otthont. Mezőhegyesen általános és középiskola is működik.

== Látnivalók, rendezvények ==
'''Látnivalók'''
* A ménesbirtok reprezentatív központja: diadalívek, fedeles lovarda ([[1810]] körüli), igazgatósági épület ([[1790]]), Nonius Hotel ([[1790]]), déli kaszárnya ([[1790]]), Kocsimúzeum, központi istálló ([[1807]]).
* Alapfokú Művészeti Iskola: az 1900-as években építették, benne csendőrlaktanya, rendőrőrs, iskola, majd bölcsőde működött.
* Evangélikus templom ([[1934]])
* Expressz ABC: az egykori Vadász vendéglőt [[1895|1895-ben]] építették.
* Főépítészeti villa: a romantikus stílusú ház [[1864|1864-ben]] épült. [[1989|1989-ben]] renoválták.
* Hotel Centrál: [[1885|1885-ben]] épült, kiállítási pavilonként, majd szállodaként funkcionált. Az egyetlen hazai fachwerkes (fagerendavázas) szálló.
* József Attila Általános Művelődési Központ: az intézmény az [[1982]]–[[1983|83-as]] tanévben nyílt meg.
* Mezőgazdasági és Ipari Szakképző középiskola ([[1984|1984-től]] Hangai Vendégfogadó és Postaállomás): az [[1789|1789-ben]] épült fogadót Jung József tervezte.
* Peregi magtár ([[1850]] körüli), központi magtár ([[1805]] körüli), öregcsűr ([[1796]]–[[1810]]), [[Bolondtorony (Mezőhegyes)|zabsilótorony]] ([[1830]]–[[1832]])
* Református templom: [[1909|1909-ben]] építették, hasonmása Sármáson (Erdély) található.
* Szent György római katolikus templom: [[1844]]–[[1846]] között épült Handl Ferdinánd tervei szerint.
* Városháza: [[1913|1913-ban]] építették, emeletes fagerendavázas épület.
* Vasútállomás ([[1883]])

'''Rendezvények'''
* Nemzetközi Kanca- és Ménverseny
* Növénytermesztési Napok

== Források ==
* Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. 2. kötet. 386–391. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mezőhegyes képes albuma. Szerk.: Hollós László. Mezőhegyes : Önkorm. Hiv., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tóth István: Mezőhegyes kétszáz éve. Budapest : Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* A mezőhegyesi ellenforradalomról. Mezőhegyes : MSZMP Intéző Biz., 1957 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A Mezőhegyesi Magyar Királyi Állami Ménesbirtok rövid leirása. Szeged, 1909 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Bajnai István: A mezőhegyesi katolikus egyházközség története, 1785–2000. 3., jav., bőv. kiad. Orosháza : Print-Kódex Ny., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Bajnai István: Gonzeczky János és az 1848–49-es szabadságharc. Orosháza : Print Kódex, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Balanyi Miklós: "... az elbocsátó iskola-padok" : a mezőhegyesi majori iskolák története. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Város- és Környezetvédő Egyes., 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Balanyi Miklós: A mi utcánk. Mezőhegyes : Városvédők Egyes., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Borbás Lajos: Mezőhegyesi közkatonák. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Áll. Gazd., 1973 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Borbély Ákos: Volt egyszer egy cukoripar : a cukor szerepe a magyar gazdaság- és társadalomtörténetben. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Bugár-Mészáros Károly: Mezőhegyes, műemlékek. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Szerv. Biz., 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csanádi István, id.: Mezőhegyesi műemlékek és emlékezések. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Ménesbirtok : Városi Önkorm., 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dvorschák János: Adatok Mezőhegyes történetéhez : a Nonius származása és fejlődése. Budapest : Budapesti Hírlap, 1931 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Fáy Andor: A régi Mezőhegyes fejlődése, sikerei és hibái. Budapest : Fáy A., 1955 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Idegenforgalom Mezőhegyesen. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_03/?pg=208&layout=s Békés Megyei Népújság, 42. évf. 73. szám (1987. március 27.) 9. p.]
* Inkey Béla: Mezőhegyes és vidéke agronomgeológiai szempontból. Budapest : M. Királyi Földtani Int., 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Iványi Anna: Az 1945-ös földosztás Mezőhegyesen. Szeged : TF, 1965 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kalmár Edit: A kendergyár : a mezőhegyesi kendergyár története. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Város- és Környezetvédő Egyes., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kerekes György: Békebeli üdvözlet Mezőhegyesről : válogatás Kerekes György képeslapgyűjteményéből. Mezőhegyes : Agenda Natura Kft., 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kovács János: Volt egyszer egy cukorgyár. Mezőhegyes : Város- és Környezetvédő Egyesület, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kovácsné Oláh Veronika: Mezőhegyes város fejlődése, társadalmi-gazdasági helyzete. Békéscsaba : KSH Békés M. Ig., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mezőhegyes lótenyésztésének története 1785-től 1985-ig. Szerk.: Sz. Bozsik Nóra. 2., bőv. kiad Mezőhegyes : Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mezőhegyes, a magyar lótenyésztés bölcsője: In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1955_10/?pg=9&layout=s Viharsarok Népe, 11. évf. 232. szám (1955. október 2.) 6. p.]
* Mezőhegyes szorosabban a mezőhegyesi állami gazdaság története. Összeáll.: Tóth István. 2016 [http://online.fliphtml5.com/gyuy/khhu/ Online kiadvány]
* Mezőhegyesi kalendárium. Főszerk.: Sásné Balda Dorottya. Mezőhegyes : Város- és Környezetvédő Egyesület, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mihók Sándor: A gidrán : hagyományos magyar lófajták. Budapest : Mezőgazda : Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége, cop. 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Műemlékváros a pusztán – Mezőhegyes. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_07/?pg=231&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 169. szám (1996. július 20–21.) 18. p.]
* Perneki Mihály: A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok gazdálkodása : 1867–1900. Budapest : Akad. ny., 1976 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Perneki Mihály: Mezőhegyes eszmei községgé alakulásának történeti körülményei. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1975/?pg=417&layout=s Békési Élet, 10. évf. 2. szám (1975) 414–419. p.]
* Ruisz Gyula: Mezőhegyes irodalmának könyvészeti összeállitása. Makó : Csanád Megyei Régészeti és Történelmi Társulat, 1902 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tarkó Gábor: Menedéke volt a szökevényeknek, s börtöne a hazafiaknak : Mezőhegyes 1848-49-ben. Mezőhegyes : Városvédők Egyes., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tarkó Mihályné: Kezek dicsérete : a szakmunkásképzés története Mezőhegyesen. Mezőhegyes : Városvédő Egyes., 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Templomaink : hitélet Mezőhegyesen. Szerk.: Zomborácz Pálné. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Város- és Környezetvédő Egyes., 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vági Gábor: Mezőhegyes. Budapest : Századvég, 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Végezés a Mezőhegyesi Ménesbirtok alapításáról, mely nyomtattatott Ő Császári és Királyi Felsége II. József parancsára az 1785. esztendőben. Repr. kiad. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* Mezőhegyes város [http://mezohegyes.hu/ honlapja]
* Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. [https://mezohegyesbirtok.hu/ honlapja]

[[Kategória:Települések]]
[[Kategória:Mezőhegyes]]

Mezőhegyes - Laptörténet

Jzoltan: +1 forrás

Jzoltan: Leírás javítása

Jzoltan: Címer feltöltése

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „Mezőhegyes Békés megye déli részén helyezkedik el. Vasútállomásán találkoznak a Szeged–Kétegyháza és az Orosháza–Battonya vasútvonalak. A 4…”