Meszéna Ferenc (1819–1902) - Laptörténet

Jzoltan: Meszéna Ferenc (1819-1902) lapot átneveztem Meszéna Ferenc (1819–1902) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-12T09:00:17Z

Meszéna Ferenc (1819-1902) lapot átneveztem Meszéna Ferenc (1819–1902) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 12., 09:00-kori változata

Jzoltan: + 1848/49-es kategória

2020-11-27T20:07:50Z

+ 1848/49-es kategória

←Régebbi változat		A lap 2020. november 27., 20:07-kori változata
53. sor:		53. sor:
	[[Kategória: Mérnökök]]		[[Kategória: Mérnökök]]
	[[Kategória: Postamesterek]]		[[Kategória: Postamesterek]]
		+	[[Kategória: 1848/49]]

Jzoltan: Képméret megváltoztatása

2020-03-22T12:55:12Z

Képméret megváltoztatása

←Régebbi változat		A lap 2020. március 22., 12:55-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:Meszena Ferenc emlektabla Ujkigyos.jpg\|bélyegkép\|400px\|Meszéna Ferenc emléktáblája]]		[[Fájl:Meszena Ferenc emlektabla Ujkigyos.jpg\|bélyegkép\|400px\|Meszéna Ferenc emléktáblája]]
		+	[[Fájl: 20170501 105838.jpg\|bélyegkép\|300px\|Sírja az újkígyósi Szent Antal temetőben]]
	Báró Meszéna Ferenc Sándor '''[[1819]]. [[augusztus 10.\|augusztus 10-én]] Milánóban született''' Meszéna János és Zámoczky Erzsébet gyermekeként. Édesapja katonatisztként harcolt a napóleoni háborúkban, szolgálataiért Mária Terézia-rendet ([[1815]]) és Hiv-vári előnévvel bárói címet kapott ([[1816]]). Ferencnek három testvére született: István, József és Zsanett. Meszéna István szintén részt vett az 1848–49-es szabadságharcban.		Báró Meszéna Ferenc Sándor '''[[1819]]. [[augusztus 10.\|augusztus 10-én]] Milánóban született''' Meszéna János és Zámoczky Erzsébet gyermekeként. Édesapja katonatisztként harcolt a napóleoni háborúkban, szolgálataiért Mária Terézia-rendet ([[1815]]) és Hiv-vári előnévvel bárói címet kapott ([[1816]]). Ferencnek három testvére született: István, József és Zsanett. Meszéna István szintén részt vett az 1848–49-es szabadságharcban.

	Meszéna Ferenc a 33. gyalogezred nevelőintézete után a tullni utásziskolában tanult, ahol '''Görgey Artúr évfolyamtársa''' volt.		Meszéna Ferenc a 33. gyalogezred nevelőintézete után a tullni utásziskolában tanult, ahol '''Görgey Artúr évfolyamtársa''' volt.

-	'''[[1849]]. [[július 2.\|július 2-án]] feleségül vette Pacséri Odry Idát.''' [[1851\|1851-ben]] született gyermekük, Claudia.	+	'''[[1849]]. [[július 2.\|július 2-án]] feleségül vette Pacséri Odry Idát.''' [[1851\|1851-ben]] született gyermekük, Claudia.
-	~~[[[[fájl: 20170501 105838.jpg\|bélyegkép\|Sírja az újkígyósi Szent Antal temetőben]]]].~~Meszéna Ferenc '''[[Újkígyós\|Újkígyóson]] hunyt el [[1902]]. [[március 22.\|március 22-én]]'''. [[1926\|1926-ban]] az Újkígyósi Keresztény Polgári Olvasókör síremléket állított számára a Szent Antal temetőben. Rossz állapotú sírját [[1988\|1988-ban]] hozták rendbe az Újkígyósiak.	+
		+	Meszéna Ferenc '''[[Újkígyós\|Újkígyóson]] hunyt el [[1902]]. [[március 22.\|március 22-én]]'''. [[1926\|1926-ban]] az Újkígyósi Keresztény Polgári Olvasókör síremléket állított számára a Szent Antal temetőben. Rossz állapotú sírját [[1988\|1988-ban]] hozták rendbe az Újkígyósiak.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Gmari, 2020. január 30., 15:54-n

2020-01-30T15:54:45Z

←Régebbi változat		A lap 2020. január 30., 15:54-kori változata
8. sor:		8. sor:

	'''[[1849]]. [[július 2.\|július 2-án]] feleségül vette Pacséri Odry Idát.''' [[1851\|1851-ben]] született gyermekük, Claudia.		'''[[1849]]. [[július 2.\|július 2-án]] feleségül vette Pacséri Odry Idát.''' [[1851\|1851-ben]] született gyermekük, Claudia.
-		+	[[[[fájl: 20170501 105838.jpg\|bélyegkép\|Sírja az újkígyósi Szent Antal temetőben]]]].Meszéna Ferenc '''[[Újkígyós\|Újkígyóson]] hunyt el [[1902]]. [[március 22.\|március 22-én]]'''. [[1926\|1926-ban]] az Újkígyósi Keresztény Polgári Olvasókör síremléket állított számára a Szent Antal temetőben. Rossz állapotú sírját [[1988\|1988-ban]] hozták rendbe az Újkígyósiak.
-	Meszéna Ferenc '''[[Újkígyós\|Újkígyóson]] hunyt el [[1902]]. [[március 22.\|március 22-én]]'''. [[1926\|1926-ban]] az Újkígyósi Keresztény Polgári Olvasókör síremléket állított számára a Szent Antal temetőben. Rossz állapotú sírját [[1988\|1988-ban]] hozták rendbe az Újkígyósiak.	+

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: Kép feltöltése

2019-07-23T12:41:30Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2019. július 23., 12:41-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
		+	[[Fájl:Meszena Ferenc emlektabla Ujkigyos.jpg\|bélyegkép\|400px\|Meszéna Ferenc emléktáblája]]
	Báró Meszéna Ferenc Sándor '''[[1819]]. [[augusztus 10.\|augusztus 10-én]] Milánóban született''' Meszéna János és Zámoczky Erzsébet gyermekeként. Édesapja katonatisztként harcolt a napóleoni háborúkban, szolgálataiért Mária Terézia-rendet ([[1815]]) és Hiv-vári előnévvel bárói címet kapott ([[1816]]). Ferencnek három testvére született: István, József és Zsanett. Meszéna István szintén részt vett az 1848–49-es szabadságharcban.		Báró Meszéna Ferenc Sándor '''[[1819]]. [[augusztus 10.\|augusztus 10-én]] Milánóban született''' Meszéna János és Zámoczky Erzsébet gyermekeként. Édesapja katonatisztként harcolt a napóleoni háborúkban, szolgálataiért Mária Terézia-rendet ([[1815]]) és Hiv-vári előnévvel bárói címet kapott ([[1816]]). Ferencnek három testvére született: István, József és Zsanett. Meszéna István szintén részt vett az 1848–49-es szabadságharcban.

Jzoltan: Kiegészítés

2019-05-18T14:16:51Z

Kiegészítés

←Régebbi változat		A lap 2019. május 18., 14:16-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	~~[[1819]]. [[augusztus 10.\|augusztus 10]]-én Milánóban született. Apja Meszéna János katonatiszt~~,~~''' aki a napóleoni háborúkban szolgált'''~~, ~~ezért Mária Terézia rendet és '''bárói címet kapott.'''~~	+	törzstiszt, főmérnök, postamester

-	Ferenc ~~a tullni utásziskolában '''Görgey Artúr évfolyamtársa volt.~~''' [[~~1835~~]]~~-ben hadapród, majd~~ [[~~1838~~]]~~-ban hadnagy lett a 6~~. ~~huszárezredben~~, ~~később a 41. gyalogezredben.~~ [[~~1844~~]]-~~ben a sikeres vizsga után a vezérkarhoz osztották be.~~ [[~~1846~~]]~~-ban előléptették főhadnaggyá, majd Magyarországra vezérelték katonai felmérések céljából~~. ~~Az 1848-as forradalomban a császári~~, ~~valamint a királyi hadseregben főhadnagyi tisztséget töltött be~~. A legjelentősebb szerepet a pákozdi csatában töltött be, ahol '''Perczel Mór''' vezérkari tisztjeként szolgált. A temesvári vereség után '''Karánsebesnél tette le a fegyvert''' [[augusztus 19.\|augusztus 19]]-én.	+	== Élete ==
		+	Báró Meszéna Ferenc Sándor '''[[1819]]. [[augusztus 10.\|augusztus 10-én]] Milánóban született''' Meszéna János és Zámoczky Erzsébet gyermekeként. Édesapja katonatisztként harcolt a napóleoni háborúkban, szolgálataiért Mária Terézia-rendet ([[1815]]) és Hiv-vári előnévvel bárói címet kapott ([[1816]]). Ferencnek három testvére született: István, József és Zsanett. Meszéna István szintén részt vett az 1848–49-es szabadságharcban.

-	A szabadságharc után az öccsével, Istvánnal együtt hadbíróság elé állították, ahol Haynau halálra ítélte őket, azonban az apjuk érdemei miatt Ferencet 12, Istvánt 10 évi várfogságra ítélték. Ferenc ~~végül [[1855]]-ben kegyelmet kapott~~. ~~A kiegyezés~~ után ~~főmérnök lett Bihar megyében. Majd [[Újkígyós]]ra költözött~~, ahol ~~postamesterként dolgozott. Újkígyóson halt meg [[1902]]. [[március 22.\|március 22]]-én. Síremlékét Újkígyóson az Újkígyósi Keresztény Polgári Olvasókör állíttatta [[1926]]-ban~~.	+	Meszéna Ferenc a 33. gyalogezred nevelőintézete után a tullni utásziskolában tanult, ahol '''Görgey Artúr évfolyamtársa''' volt.

-	~~== Forrás ==~~	+	'''[[1849]]. [[július 2.\|július 2-án]] feleségül vette Pacséri Odry Idát.''' [[1851\|1851-ben]] született gyermekük, Claudia.
-	* A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. ~~szerk~~.~~: Harangozó Imre~~. ~~Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 11~~-19.~~p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár~~	+

-	[[Kategória: ~~személyek~~]]	+	Meszéna Ferenc '''[[Újkígyós\|Újkígyóson]] hunyt el [[1902]]. [[március 22.\|március 22-én]]'''. [[1926\|1926-ban]] az Újkígyósi Keresztény Polgári Olvasókör síremléket állított számára a Szent Antal temetőben. Rossz állapotú sírját [[1988\|1988-ban]] hozták rendbe az Újkígyósiak.
		+
		+	== Munkássága ==
		+	Meszéna Ferenc [[1835\|1835-től]] hadapródként szolgált a 33. gyalogezrednél. [[1838\|1838-ban]] a 6. huszárezred, majd még abban az évben a 41. gyalogezred hadnagyává nevezték ki. [[1844\|1844-ben]] sikeres vezérkari vizsgát tett. [[1846\|1846-ban]] '''a császári és királyi 41. gyalogezred főhadnagyává léptették elő'''.
		+
		+	[[1848]] májusában levélben '''kérte''' az Országos Nemzetőri Haditanácstól, '''hogy a szabadságharcban magyar századosként harcolhasson'''. [[1848]] júniusában a Szegedi III. Honvédzászlóalj századosává nevezték ki. A délvidéki harcokat követően a szolnoki, később a csepeli nemzetőr csapatoknál szolgált. Meghatározó szerepe volt a pákozdi csatában, ahol Perczel Mór vezérkari tisztje volt. Októberben honvéd őrnagyként az eszéki vár védelméért felelt.
		+
		+	[[1849]]. [[március 13.\|március 13-án]] '''alezredessé léptették elő'''. A tavaszi hadjáratokban a II. hadtest vezérkari főnökeként vett részt. Asbóth Lajos távozása után Meszéna is elhagyta a hadtestet. Júliustól Perczel Mór csapatánál, a IX. hadtestnél szolgált. A temesvári vereség után, [[1849]]. [[augusztus 19.\|augusztus 19-én]] '''Karánsebesnél tette le a fegyvert'''.
		+
		+	A szabadságharc leverése után Meszéna Ferenc és öccse, István sorsáról hadbíróság döntött. '''Haynau halálra ítélte''' őket; apjuk érdemeire való tekintettel Ferencet '''12''', Istvánt pedig 10 '''év várfogságra büntették'''. Ferenc [[1855\|1855-ben]] '''kegyelmet kapott'''. A kiegyezés után '''főmérnök lett Bihar megyében'''. [[1876\|1876-ban]] '''kinevezték Újkígyós postamesterévé'''. Lakása a Hosszú utca 113. szám alatt volt. Gyakran látogatta a Wenckheim családot. Támogatta a gyulai Erkel-szobor felállítását.
		+
		+	Tagja volt a Budapesti, a Bihar megyei, valamint a Békés megyei Honvédegyletnek is. A Biharmegyei Történelmi és Régészeti Egylet választmányi tagjai között szerepelt.
		+
		+	== Emlékezete ==
		+	* [[2005]]. [[október 6-án]] Újkígyóson '''[[Meszéna Ferenc-emléktábla (Újkígyós)\|emléktáblát]] avattak''' tiszteletére.
		+
		+	== Források ==
		+	* A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 15–17.p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Anton Balázs: [https://fdocument.pub/document/antos-balazs-az-1848-49-es-szabadsagharc-egy-kevesse-ismert-honved-tisztje.html Az 1848–49-es szabadságharc egy kevéssé ismert honvédtisztje, Újkígyós szabadsághőse: Meszéna Ferenc] (Látogatva: 2019. 04. 20.)
		+	* Báró Meszéna Ferenc. In: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Bona-bona-tabornokok-torzstisztek-1/tabornokok-es-torzstisztek-az-184849-evi-szabadsagharcban-23DD/iii-eletrajzi-adatok-273C/torzstisztek-27A0/baro-meszena-ferenc-2A32/ Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara] (Látogatva: 2018. 10. 14.)
		+	* Budapesti Közlöny, 6. évf. 199. szám (1872. szeptember 1.)
		+	* Csiszér Áron: Báró Meszéna Ferencre emlékeztek Újkígyóson. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2005_10/?query=%22mesz%C3%A9na%20ferenc%22%20&pg=91&layout=s Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 235. szám (2005. október 7.) 4. p.] (Látogatva: 2019. 04. 20.)
		+	* Nagy András, D. – Hankó József: Szabadságharcos sírok Békés megyében. Gyula : 1848–49-es Honvédtiszti Emlékhely Alap., 1998. 31–32. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Hetedik kötet. Pest : Ráth Mór, 1860. 456–457. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Politikai Újdonságok, 13. évf. 27. szám (1867. július 3.)
		+	* Postai Rendeletek Tára, 11. szám (1876. április 25.) 145. p.
		+
		+	== Kapcsolódó irodalom ==
		+	* A szabadságharc zalai honvédei 1848–1849. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_zgy_33_szabharc_ZALM_honved/?query=%22meszena%20ferenc%22&pg=0&layout=s szerk.: Molnár András. Zalaegerszeg, 1992.]
		+	* Antos Balázs: Báró Meszéna Ferenc visszaemlékezése. In: [http://acta.bibl.u-szeged.hu/41509/1/aetas_2009_004_172-189.pdf Aetas, 24. évf. 4. szám (2009) 172–189. p.]
		+	* Hermann Róbert: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BACS_Sk_kecskemetiek_48ban4/?query=%22meszena%20ferenc%22&pg=0&layout=s Kecskemétiek a szabadságharcban IV. : Gáspár András honvédtábornok. Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Múzeuma, 2005.]
		+	* Hermann Róbert: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_zgy_36_2/?pg=0&layout=s Perczel Mór első honmentő hadjárata. Zalaegerszeg : Zala Megyei Levéltár, 1995.]
		+	* Hermann Róbert: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. In: Zounuk – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. szerk.: Fülöp Tamás. Szolnok : Fülöp Tamás, 2011. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/JNSM_Ek_26/?query=%22meszena%20ferenc%22&pg=202&layout=s 199–252. p.]
		+	* Králik Jánosné: Újkígyós szabadsághősének emlékére. In: Kígyósi Kurír (1992. március)
		+	* Zakar Péter: Remélem, hogy válságos helyzetbe jutott hazám biztonsága helyreáll... Báró Meszéna Ferenc katonai pályafutása. In: Kígyósi Hírmondó (2005)
		+
		+	== Külső hivatkozások ==
		+	* Meszéna Ferenc gyászjelentése. In: [https://dspace.oszk.hu/handle/123456789/213644# OSZK gyászjelentések]
		+
		+	[[Kategória: Személyek]]
		+	[[Kategória: Újkígyós]]
		+	[[Kategória: Mérnökök]]
	[[Kategória: Postamesterek]]		[[Kategória: Postamesterek]]

Ker0: Meszéna Ferenc lapot átneveztem Meszéna Ferenc (1819-1902) névre: Egységesítés

2018-02-19T13:09:36Z

Meszéna Ferenc lapot átneveztem Meszéna Ferenc (1819-1902) névre: Egységesítés

←Régebbi változat

A lap 2018. február 19., 13:09-kori változata

Ker0: formázás + kategóriák

2017-08-24T18:38:46Z

formázás + kategóriák

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 24., 18:38-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	1819. augusztus 10-én Milánóban született. Apja Meszéna János katonatiszt, aki a napóleoni háborúkban szolgált, ezért Mária Terézia rendet és bárói címet kapott.	+	[[1819]]. [[augusztus 10.\|augusztus 10]]-én Milánóban született. Apja Meszéna János katonatiszt,''' aki a napóleoni háborúkban szolgált''', ezért Mária Terézia rendet és '''bárói címet kapott.'''

-	Ferenc a tullni utásziskolában Görgey Artúr évfolyamtársa volt. 1835-ben hadapród, majd 1838-ban hadnagy lett a 6. huszárezredben, később a 41. gyalogezredben. 1844-ben a sikeres vizsga után a vezérkarhoz osztották be. 1846-ban előléptették főhadnaggyá, majd Magyarországra vezérelték katonai felmérések céljából. Az 1848-as forradalomban a császári, valamint a királyi hadseregben főhadnagyi tisztséget töltött be. A legjelentősebb szerepet a pákozdi csatában töltött be, ahol Perczel Mór vezérkari tisztjeként szolgált. A temesvári vereség után Karánsebesnél tette le a fegyvert augusztus 19-én.	+	Ferenc a tullni utásziskolában '''Görgey Artúr évfolyamtársa volt.''' [[1835]]-ben hadapród, majd [[1838]]-ban hadnagy lett a 6. huszárezredben, később a 41. gyalogezredben. [[1844]]-ben a sikeres vizsga után a vezérkarhoz osztották be. [[1846]]-ban előléptették főhadnaggyá, majd Magyarországra vezérelték katonai felmérések céljából. Az 1848-as forradalomban a császári, valamint a királyi hadseregben főhadnagyi tisztséget töltött be. A legjelentősebb szerepet a pákozdi csatában töltött be, ahol '''Perczel Mór''' vezérkari tisztjeként szolgált. A temesvári vereség után '''Karánsebesnél tette le a fegyvert''' [[augusztus 19.\|augusztus 19]]-én.

-	A szabadságharc után az öccsével, Istvánnal együtt hadbíróság elé állították, ahol Haynau halálra ítélte őket, azonban az apjuk érdemei miatt Ferencet 12, Istvánt 10 évi várfogságra ítélték. Ferenc végül 1855-ben kegyelmet kapott. A kiegyezés után főmérnök lett Bihar megyében. Majd [[Újkígyós]]ra költözött, ahol postamesterként dolgozott. Újkígyóson halt meg 1902. március 22-én. Síremlékét Újkígyóson az Újkígyósi Keresztény Polgári Olvasókör állíttatta 1926-ban.	+	A szabadságharc után az öccsével, Istvánnal együtt hadbíróság elé állították, ahol Haynau halálra ítélte őket, azonban az apjuk érdemei miatt Ferencet 12, Istvánt 10 évi várfogságra ítélték. Ferenc végül [[1855]]-ben kegyelmet kapott. A kiegyezés után főmérnök lett Bihar megyében. Majd [[Újkígyós]]ra költözött, ahol postamesterként dolgozott. Újkígyóson halt meg [[1902]]. [[március 22.\|március 22]]-én. Síremlékét Újkígyóson az Újkígyósi Keresztény Polgári Olvasókör állíttatta [[1926]]-ban.

	== Forrás ==		== Forrás ==
	* A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 11-19.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár		* A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 11-19.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
		+
		+	[[Kategória: személyek]]
		+	[[Kategória: Postamesterek]]

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „1819. augusztus 10-én Milánóban született. Apja Meszéna János katonatiszt, aki a napóleoni háborúkban szolgált, ezért Mária Terézia rendet és bárói címet …”

2016-09-19T12:45:09Z

Új oldal, tartalma: „1819. augusztus 10-én Milánóban született. Apja Meszéna János katonatiszt, aki a napóleoni háborúkban szolgált, ezért Mária Terézia rendet és bárói címet …”

Új lap

1819. augusztus 10-én Milánóban született. Apja Meszéna János katonatiszt, aki a napóleoni háborúkban szolgált, ezért Mária Terézia rendet és bárói címet kapott.

Ferenc a tullni utásziskolában Görgey Artúr évfolyamtársa volt. 1835-ben hadapród, majd 1838-ban hadnagy lett a 6. huszárezredben, később a 41. gyalogezredben. 1844-ben a sikeres vizsga után a vezérkarhoz osztották be. 1846-ban előléptették főhadnaggyá, majd Magyarországra vezérelték katonai felmérések céljából. Az 1848-as forradalomban a császári, valamint a királyi hadseregben főhadnagyi tisztséget töltött be. A legjelentősebb szerepet a pákozdi csatában töltött be, ahol Perczel Mór vezérkari tisztjeként szolgált. A temesvári vereség után Karánsebesnél tette le a fegyvert augusztus 19-én.

A szabadságharc után az öccsével, Istvánnal együtt hadbíróság elé állították, ahol Haynau halálra ítélte őket, azonban az apjuk érdemei miatt Ferencet 12, Istvánt 10 évi várfogságra ítélték. Ferenc végül 1855-ben kegyelmet kapott. A kiegyezés után főmérnök lett Bihar megyében. Majd [[Újkígyós]]ra költözött, ahol postamesterként dolgozott. Újkígyóson halt meg 1902. március 22-én. Síremlékét Újkígyóson az Újkígyósi Keresztény Polgári Olvasókör állíttatta 1926-ban.

== Forrás ==
* A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 11-19.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár