Lipták András (1895–1953) - Laptörténet

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T10:17:39Z

Szócikkcímek egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 10:17-kori változata
15. sor:		15. sor:
	Az [[1945]]. [[március 10.\|március 10-én]] a [[Városháza (Békéscsaba)\|Városházán]] tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a '''107 szavazatból 77-et kapott''', '''így került a polgármesteri székbe'''. Hivatali tevékenységét igen nehéz körülmények között kezdte meg. A háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az [[István malom (Békéscsaba)\|István malom]] tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása [[1945]] nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni.		Az [[1945]]. [[március 10.\|március 10-én]] a [[Városháza (Békéscsaba)\|Városházán]] tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a '''107 szavazatból 77-et kapott''', '''így került a polgármesteri székbe'''. Hivatali tevékenységét igen nehéz körülmények között kezdte meg. A háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az [[István malom (Békéscsaba)\|István malom]] tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása [[1945]] nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni.

-	Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a Beleznay Ervin igazgató vezette színtársulat a [[Békéscsabai Jókai Színház\|Városi Színházban]]. Elindult a ''[[Viharsarok]]'' című lap [[Cseres Tibor (1915–1993)\|Cseres Tibor]] felelős szerkesztő vezetésével. Az infláció miatt jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6.000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49.904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5.492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. [[1946\|1946-ban]] a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől. Ezután – a nemrégiben hazajött – [[Károlyi Mihály\|Károlyi Mihályt]] választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának.	+	Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a Beleznay Ervin igazgató vezette színtársulat a [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)\|Városi Színházban]]. Elindult a ''[[Viharsarok]]'' című lap [[Cseres Tibor (1915–1993)\|Cseres Tibor]] felelős szerkesztő vezetésével. Az infláció miatt jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6.000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49.904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5.492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. [[1946\|1946-ban]] a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől. Ezután – a nemrégiben hazajött – [[Károlyi Mihály\|Károlyi Mihályt]] választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának.

	Meglepetésként hatott az [[1949]]. [[március 8.\|március 8-i]] rendkívüli törvényhatósági ülésen történt bejelentés, miszerint Lipták András polgármester '''magas korára való hivatkozással''' (54 éves volt) '''benyújtotta lemondását'''. Polgármestersége után '''szakmájában kért elhelyezést''', a megyei építőipari vállalat egyik osztályvezetője lett.		Meglepetésként hatott az [[1949]]. [[március 8.\|március 8-i]] rendkívüli törvényhatósági ülésen történt bejelentés, miszerint Lipták András polgármester '''magas korára való hivatkozással''' (54 éves volt) '''benyújtotta lemondását'''. Polgármestersége után '''szakmájában kért elhelyezést''', a megyei építőipari vállalat egyik osztályvezetője lett.

Jzoltan: Lipták András (1895-1953) lapot átneveztem Lipták András (1895–1953) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-09T10:47:51Z

Lipták András (1895-1953) lapot átneveztem Lipták András (1895–1953) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 9., 10:47-kori változata

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-03-09T10:47:25Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. március 9., 10:47-kori változata
13. sor:		13. sor:
	Az 1920-as években '''Békéscsabán szerzett munkát''', majd '''a főváros és az ország különböző építkezésein dolgozott'''. Ebben az időben ismerkedett meg a munkásmozgalommal. Tagja volt a famunkások helyi csoportjának, [[1921\|1921-től]] a csoport vezetőségi tagjává választották. Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék helyi megbízottja volt. Egyik alapító tagja volt az MKP békéscsabai szervezetének.		Az 1920-as években '''Békéscsabán szerzett munkát''', majd '''a főváros és az ország különböző építkezésein dolgozott'''. Ebben az időben ismerkedett meg a munkásmozgalommal. Tagja volt a famunkások helyi csoportjának, [[1921\|1921-től]] a csoport vezetőségi tagjává választották. Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék helyi megbízottja volt. Egyik alapító tagja volt az MKP békéscsabai szervezetének.

-	Az [[1945]]. [[március 10.\|március 10-én]] a Városházán tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a '''107 szavazatból 77-et kapott''', '''így került a polgármesteri székbe'''. Hivatali tevékenységét igen nehéz körülmények között kezdte meg. A háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az [[István malom (Békéscsaba)\|István malom]] tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása [[1945]] nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni.	+	Az [[1945]]. [[március 10.\|március 10-én]] a [[Városháza (Békéscsaba)\|Városházán]] tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a '''107 szavazatból 77-et kapott''', '''így került a polgármesteri székbe'''. Hivatali tevékenységét igen nehéz körülmények között kezdte meg. A háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az [[István malom (Békéscsaba)\|István malom]] tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása [[1945]] nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni.

-	Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a Beleznay Ervin igazgató vezette színtársulat a Városi Színházban. Elindult a [[Viharsarok]] című lap [[Cseres Tibor]] felelős szerkesztő vezetésével. Az infláció miatt jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6.000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49.904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5.492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. [[1946\|1946-ban]] a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől. Ezután – a nemrégiben hazajött – [[Károlyi Mihály\|Károlyi Mihályt]] választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának.	+	Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a Beleznay Ervin igazgató vezette színtársulat a [[Békéscsabai Jókai Színház\|Városi Színházban]]. Elindult a ''[[Viharsarok]]'' című lap [[Cseres Tibor (1915–1993)\|Cseres Tibor]] felelős szerkesztő vezetésével. Az infláció miatt jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6.000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49.904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5.492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. [[1946\|1946-ban]] a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől. Ezután – a nemrégiben hazajött – [[Károlyi Mihály\|Károlyi Mihályt]] választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának.

	Meglepetésként hatott az [[1949]]. [[március 8.\|március 8-i]] rendkívüli törvényhatósági ülésen történt bejelentés, miszerint Lipták András polgármester '''magas korára való hivatkozással''' (54 éves volt) '''benyújtotta lemondását'''. Polgármestersége után '''szakmájában kért elhelyezést''', a megyei építőipari vállalat egyik osztályvezetője lett.		Meglepetésként hatott az [[1949]]. [[március 8.\|március 8-i]] rendkívüli törvényhatósági ülésen történt bejelentés, miszerint Lipták András polgármester '''magas korára való hivatkozással''' (54 éves volt) '''benyújtotta lemondását'''. Polgármestersége után '''szakmájában kért elhelyezést''', a megyei építőipari vállalat egyik osztályvezetője lett.

Jzoltan: István malom belső hivatkozása

2019-07-23T08:06:49Z

István malom belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2019. július 23., 08:06-kori változata
13. sor:		13. sor:
	Az 1920-as években '''Békéscsabán szerzett munkát''', majd '''a főváros és az ország különböző építkezésein dolgozott'''. Ebben az időben ismerkedett meg a munkásmozgalommal. Tagja volt a famunkások helyi csoportjának, [[1921\|1921-től]] a csoport vezetőségi tagjává választották. Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék helyi megbízottja volt. Egyik alapító tagja volt az MKP békéscsabai szervezetének.		Az 1920-as években '''Békéscsabán szerzett munkát''', majd '''a főváros és az ország különböző építkezésein dolgozott'''. Ebben az időben ismerkedett meg a munkásmozgalommal. Tagja volt a famunkások helyi csoportjának, [[1921\|1921-től]] a csoport vezetőségi tagjává választották. Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék helyi megbízottja volt. Egyik alapító tagja volt az MKP békéscsabai szervezetének.

-	Az [[1945]]. [[március 10.\|március 10-én]] a Városházán tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a '''107 szavazatból 77-et kapott''', '''így került a polgármesteri székbe'''. Hivatali tevékenységét igen nehéz körülmények között kezdte meg. A háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az István malom tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása [[1945]] nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni.	+	Az [[1945]]. [[március 10.\|március 10-én]] a Városházán tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a '''107 szavazatból 77-et kapott''', '''így került a polgármesteri székbe'''. Hivatali tevékenységét igen nehéz körülmények között kezdte meg. A háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az [[István malom (Békéscsaba)\|István malom]] tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása [[1945]] nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni.

	Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a Beleznay Ervin igazgató vezette színtársulat a Városi Színházban. Elindult a [[Viharsarok]] című lap [[Cseres Tibor]] felelős szerkesztő vezetésével. Az infláció miatt jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6.000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49.904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5.492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. [[1946\|1946-ban]] a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől. Ezután – a nemrégiben hazajött – [[Károlyi Mihály\|Károlyi Mihályt]] választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának.		Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a Beleznay Ervin igazgató vezette színtársulat a Városi Színházban. Elindult a [[Viharsarok]] című lap [[Cseres Tibor]] felelős szerkesztő vezetésével. Az infláció miatt jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6.000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49.904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5.492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. [[1946\|1946-ban]] a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől. Ezután – a nemrégiben hazajött – [[Károlyi Mihály\|Károlyi Mihályt]] választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának.

Jzoltan: Leírások egységesítése

2018-10-30T16:18:33Z

Leírások egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2018. október 30., 16:18-kori változata
23. sor:		23. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* Békés Megyei Hírlap~~, 1994. december 20.~~, 49. évf. 300. szám	+	* Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 300. szám (1994. december 20.)
-	* Csabai Mérleg~~, 2002. augusztus 29.~~, 12. évf. 17. szám	+	* Csabai Mérleg, 12. évf. 17. szám (2002. augusztus 29.)

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2018-10-18T13:39:45Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2018. október 18., 13:39-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	'''[[1895]]. [[március 26.\|március 26-án]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' Édesapja ácsmester volt, ~~aki szezonális munkája mellett kevés saját földjének 12 kisholdat bérelt. Nyolc~~ gyermekét ~~azonban így is~~ nehezen tudta eltartani~~. Lipták András a négy polgári elvégzése után '''ácstanonc lett'''. Jó rajzkészsége volt, műszaki rajzot szeretett volna tanulni, de életkörülményei ezt nem tették lehetővé~~.	+	'''[[1895]]. [[március 26.\|március 26-án]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]].''' Édesapja ácsmester volt, nyolc gyermekét nehezen tudta eltartani.

-	~~A rendet~~ tisztelő, segítőkész ~~Lipták András~~ népszerű ember volt. A maga építette Ligeti sori családi házában lakott feleségével.	+	Lipták András a négy polgári elvégzése után '''ácstanonc lett'''. Jó rajzkészsége volt, műszaki rajzot szeretett volna tanulni, de életkörülményei ezt nem tették lehetővé.
		+
		+	Rendet tisztelő, segítőkész, népszerű ember volt. A maga építette Ligeti sori családi házában lakott feleségével.

	Tragikus körülmények között érte a halál '''[[1953]]. [[január 19.\|január 19-én]]''': egy anyagbeszerző útján, Pécs alatt '''autóbalesetet szenvedett.'''		Tragikus körülmények között érte a halál '''[[1953]]. [[január 19.\|január 19-én]]''': egy anyagbeszerző útján, Pécs alatt '''autóbalesetet szenvedett.'''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	'''Békéscsabán szerzett munkát''', majd '''a főváros és az ország különböző építkezésein dolgozott'''. Ebben az időben~~, az 1920-as években~~ ismerkedett meg a munkásmozgalommal. A famunkások helyi csoportjának ~~volt tagja~~, [[1921\|1921-től]] ~~pedig~~ vezetőségi ~~taggá~~ választották. ~~Mint az~~ Egyesült Szakszervezeti Ellenzék helyi megbízottja ~~illegális munkáját [[1933\|1933-ban]] kisréti házában történt letartóztatása szakította meg. Két hónapi előzetes letartóztatás után szabadult~~. Egyik alapító tagja volt az MKP békéscsabai szervezetének.	+	Az 1920-as években '''Békéscsabán szerzett munkát''', majd '''a főváros és az ország különböző építkezésein dolgozott'''. Ebben az időben ismerkedett meg a munkásmozgalommal. Tagja volt a famunkások helyi csoportjának, [[1921\|1921-től]] a csoport vezetőségi tagjává választották. Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék helyi megbízottja volt. Egyik alapító tagja volt az MKP békéscsabai szervezetének.

-	Az [[1945]]. [[március 10.\|március 10-én]] a ~~városházán~~ tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a '''107 szavazatból 77-et kapott''' ~~Lipták András~~, '''így került a polgármesteri székbe'''. ~~Igen~~ nehéz körülmények között kezdte ~~hivatali tevékenységét, a~~ háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az István malom tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása [[1945]] nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni.	+	Az [[1945]]. [[március 10.\|március 10-én]] a Városházán tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a '''107 szavazatból 77-et kapott''', '''így került a polgármesteri székbe'''. Hivatali tevékenységét igen nehéz körülmények között kezdte meg. A háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az István malom tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása [[1945]] nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni.

-	Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a [[Beleznay Ervin]] igazgató vezette színtársulat a Városi Színházban. Elindult a [[Viharsarok]] című lap [[Cseres Tibor]] felelős szerkesztő vezetésével. ~~Dühöngött az~~ infláció~~, ezért~~ jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely ~~6000~~ kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49 904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról ~~5492~~ magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. [[1946\|1946-ban]] a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől~~; ezután~~ a nemrégiben hazajött [[Károlyi Mihály\|Károlyi Mihályt]] választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának.	+	Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a Beleznay Ervin igazgató vezette színtársulat a Városi Színházban. Elindult a [[Viharsarok]] című lap [[Cseres Tibor]] felelős szerkesztő vezetésével. Az infláció miatt jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6.000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49.904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5.492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. [[1946\|1946-ban]] a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől. Ezután – a nemrégiben hazajött – [[Károlyi Mihály\|Károlyi Mihályt]] választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának.

	Meglepetésként hatott az [[1949]]. [[március 8.\|március 8-i]] rendkívüli törvényhatósági ülésen történt bejelentés, miszerint Lipták András polgármester '''magas korára való hivatkozással''' (54 éves volt) '''benyújtotta lemondását'''. Polgármestersége után '''szakmájában kért elhelyezést''', a megyei építőipari vállalat egyik osztályvezetője lett.		Meglepetésként hatott az [[1949]]. [[március 8.\|március 8-i]] rendkívüli törvényhatósági ülésen történt bejelentés, miszerint Lipták András polgármester '''magas korára való hivatkozással''' (54 éves volt) '''benyújtotta lemondását'''. Polgármestersége után '''szakmájában kért elhelyezést''', a megyei építőipari vállalat egyik osztályvezetője lett.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* '''Lipták András ~~munkás~~ polgármester emlékét a városban utca és 1971-től az Árpád sori szoborsétányon lévő mellszobra őrzi'''. Városunk szülöttének legjellegzetesebb arcvonásait őszinteséggel, humanizmussal ~~ábrázolja~~ Kampfl József szobrászművész. A kőből készült alkotás megragadja Lipták András egyéniségének lényeges jegyeit, és maradandó emléket állít a Békéscsaba történetében szerepet vállaló személyiségnek. A rendszerváltás idején, [[1989\|1989-ben]] nagy port vert fel Békéscsabán annak híre, hogy egyik este a szoborsétányon ledöntötték József Attila és Lipták András szobrát. Nem politikai indíttatás motiválta a fiatal elkövetőket; mint utóbb egyikük bevallotta, nem volt tisztában tettének következményeivel, nem tudta, ki volt József Attila (csak tippelt, hogy író), azt pedig végképp nem, hogy kit tisztelhet Lipták Andrásban.	+	* '''Lipták András polgármester emlékét a városban a róla elnevezett utca, és [[1971\|1971-től]] az Árpád sori szoborsétányon lévő mellszobra őrzi'''. Városunk szülöttének legjellegzetesebb arcvonásait őszinteséggel, humanizmussal ábrázolta Kampfl József szobrászművész.

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan, 2017. december 9., 20:51-n

2017-12-09T20:51:21Z

←Régebbi változat		A lap 2017. december 9., 20:51-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	ácsmunkás, ~~munkás~~ polgármester	+	ácsmunkás, polgármester

	== Élete ==		== Élete ==

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „ácsmunkás, munkás polgármester == Élete == '''1895. március 26-án született Békéscsabán.''' Édesapja ácsmester volt, ak…”

2017-12-09T20:49:07Z

Új oldal, tartalma: „ácsmunkás, munkás polgármester == Élete == '''1895. március 26-án született Békéscsabán.''' Édesapja ácsmester volt, ak…”

Új lap

ácsmunkás, munkás polgármester

== Élete ==
'''[[1895]]. [[március 26.|március 26-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja ácsmester volt, aki szezonális munkája mellett kevés saját földjének 12 kisholdat bérelt. Nyolc gyermekét azonban így is nehezen tudta eltartani. Lipták András a négy polgári elvégzése után '''ácstanonc lett'''. Jó rajzkészsége volt, műszaki rajzot szeretett volna tanulni, de életkörülményei ezt nem tették lehetővé.

A rendet tisztelő, segítőkész Lipták András népszerű ember volt. A maga építette Ligeti sori családi házában lakott feleségével.

Tragikus körülmények között érte a halál '''[[1953]]. [[január 19.|január 19-én]]''': egy anyagbeszerző útján, Pécs alatt '''autóbalesetet szenvedett.'''

== Munkássága ==
'''Békéscsabán szerzett munkát''', majd '''a főváros és az ország különböző építkezésein dolgozott'''. Ebben az időben, az 1920-as években ismerkedett meg a munkásmozgalommal. A famunkások helyi csoportjának volt tagja, [[1921|1921-től]] pedig vezetőségi taggá választották. Mint az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék helyi megbízottja illegális munkáját [[1933|1933-ban]] kisréti házában történt letartóztatása szakította meg. Két hónapi előzetes letartóztatás után szabadult. Egyik alapító tagja volt az MKP békéscsabai szervezetének.

Az [[1945]]. [[március 10.|március 10-én]] a városházán tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a '''107 szavazatból 77-et kapott''' Lipták András, '''így került a polgármesteri székbe'''. Igen nehéz körülmények között kezdte hivatali tevékenységét, a háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az István malom tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása [[1945]] nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni.

Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a [[Beleznay Ervin]] igazgató vezette színtársulat a Városi Színházban. Elindult a [[Viharsarok]] című lap [[Cseres Tibor]] felelős szerkesztő vezetésével. Dühöngött az infláció, ezért jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49 904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. [[1946|1946-ban]] a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől; ezután a nemrégiben hazajött [[Károlyi Mihály|Károlyi Mihályt]] választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának.

Meglepetésként hatott az [[1949]]. [[március 8.|március 8-i]] rendkívüli törvényhatósági ülésen történt bejelentés, miszerint Lipták András polgármester '''magas korára való hivatkozással''' (54 éves volt) '''benyújtotta lemondását'''. Polgármestersége után '''szakmájában kért elhelyezést''', a megyei építőipari vállalat egyik osztályvezetője lett.

== Emlékezete ==
* '''Lipták András munkás polgármester emlékét a városban utca és 1971-től az Árpád sori szoborsétányon lévő mellszobra őrzi'''. Városunk szülöttének legjellegzetesebb arcvonásait őszinteséggel, humanizmussal ábrázolja Kampfl József szobrászművész. A kőből készült alkotás megragadja Lipták András egyéniségének lényeges jegyeit, és maradandó emléket állít a Békéscsaba történetében szerepet vállaló személyiségnek. A rendszerváltás idején, [[1989|1989-ben]] nagy port vert fel Békéscsabán annak híre, hogy egyik este a szoborsétányon ledöntötték József Attila és Lipták András szobrát. Nem politikai indíttatás motiválta a fiatal elkövetőket; mint utóbb egyikük bevallotta, nem volt tisztában tettének következményeivel, nem tudta, ki volt József Attila (csak tippelt, hogy író), azt pedig végképp nem, hogy kit tisztelhet Lipták Andrásban.

== Források ==
* Békés Megyei Hírlap, 1994. december 20., 49. évf. 300. szám
* Csabai Mérleg, 2002. augusztus 29., 12. évf. 17. szám

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Építészek]]
[[Kategória:Politikusok]]

←Régebbi változat		A lap 2019. július 23., 08:06-kori változata
13. sor:		13. sor:
	Az 1920-as években '''Békéscsabán szerzett munkát''', majd '''a főváros és az ország különböző építkezésein dolgozott'''. Ebben az időben ismerkedett meg a munkásmozgalommal. Tagja volt a famunkások helyi csoportjának, [[1921\|1921-től]] a csoport vezetőségi tagjává választották. Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék helyi megbízottja volt. Egyik alapító tagja volt az MKP békéscsabai szervezetének.		Az 1920-as években '''Békéscsabán szerzett munkát''', majd '''a főváros és az ország különböző építkezésein dolgozott'''. Ebben az időben ismerkedett meg a munkásmozgalommal. Tagja volt a famunkások helyi csoportjának, [[1921\|1921-től]] a csoport vezetőségi tagjává választották. Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék helyi megbízottja volt. Egyik alapító tagja volt az MKP békéscsabai szervezetének.

-	Az [[1945]]. [[március 10.\|március 10-én]] a Városházán tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a '''107 szavazatból 77-et kapott''', '''így került a polgármesteri székbe'''. Hivatali tevékenységét igen nehéz körülmények között kezdte meg. A háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az István malom tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása [[1945]] nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni.	+	Az [[1945]]. [[március 10.\|március 10-én]] a Városházán tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a '''107 szavazatból 77-et kapott''', '''így került a polgármesteri székbe'''. Hivatali tevékenységét igen nehéz körülmények között kezdte meg. A háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az [[István malom (Békéscsaba)\|István malom]] tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása [[1945]] nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni.

	Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a Beleznay Ervin igazgató vezette színtársulat a Városi Színházban. Elindult a [[Viharsarok]] című lap [[Cseres Tibor]] felelős szerkesztő vezetésével. Az infláció miatt jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6.000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49.904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5.492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. [[1946\|1946-ban]] a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől. Ezután – a nemrégiben hazajött – [[Károlyi Mihály\|Károlyi Mihályt]] választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának.		Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a Beleznay Ervin igazgató vezette színtársulat a Városi Színházban. Elindult a [[Viharsarok]] című lap [[Cseres Tibor]] felelős szerkesztő vezetésével. Az infláció miatt jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6.000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49.904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5.492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. [[1946\|1946-ban]] a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől. Ezután – a nemrégiben hazajött – [[Károlyi Mihály\|Károlyi Mihályt]] választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának.