Linder László (1893–1980) - Laptörténet

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T13:19:15Z

Szócikkcímek egységesítése

Jzoltan: Linder László (1893-1980) lapot átneveztem Linder László (1893–1980) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-09T10:36:17Z

Linder László (1893-1980) lapot átneveztem Linder László (1893–1980) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 9., 10:36-kori változata

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-25T11:29:16Z

Belső hivatkozások javítása

Jzoltan: Erzsébethelyi evangélikus templom belső hivatkozása

2020-05-14T13:59:55Z

Erzsébethelyi evangélikus templom belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. május 14., 13:59-kori változata
27. sor:		27. sor:

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* [[1994]]. [[november 27.\|november 27-én]] az Erzsébethelyi ~~Evangélikus Templomban~~ '''[[Linder László-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak''' születésének 100. évfordulója alkalmából.	+	* [[1994]]. [[november 27.\|november 27-én]] az [[Erzsébethelyi evangélikus templom (Békéscsaba)\|erzsébethelyi evangélikus templomban]] '''[[Linder László-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak''' születésének 100. évfordulója alkalmából.
	* [[2006]] júliusában Békéscsabán '''[https://goo.gl/CiRJSU utcát] neveztek el''' róla.		* [[2006]] júliusában Békéscsabán '''[https://goo.gl/CiRJSU utcát] neveztek el''' róla.

Jzoltan: Belső hivatkozások, leírások egységesítése

2018-10-30T16:15:52Z

Belső hivatkozások, leírások egységesítése

Változtatások megtekintése

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2018-10-18T13:25:58Z

Nyelvi ellenőrzés

Jzoltan, 2017. december 23., 20:24-n

2017-12-23T20:24:58Z

Változtatások megtekintése

Jzoltan: /* Művei */ linkesítés

2017-12-23T19:11:22Z

Művei: linkesítés

←Régebbi változat		A lap 2017. december 23., 19:11-kori változata
25. sor:		25. sor:
	* Erdei árvácska. Vallásos színmű 5 képben. Békéscsaba: Körösvidéki ny., 1930. p. 69.		* Erdei árvácska. Vallásos színmű 5 képben. Békéscsaba: Körösvidéki ny., 1930. p. 69.
	* Doboz és környékének pásztorművészete. Népszerű ethnográfiai tanulmány. Békéscsaba: Városi Múzeum., 1940. p. 24.		* Doboz és környékének pásztorművészete. Népszerű ethnográfiai tanulmány. Békéscsaba: Városi Múzeum., 1940. p. 24.
-	* Emlékek, feljegyzések Kodály Zoltán békéscsabai látogatásairól. In: Békési Élet. 15. évf. (1980.) 1. sz. p. 100-104.	+	* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1980/?pg=101&layout=s Emlékek, feljegyzések Kodály Zoltán békéscsabai látogatásairól. In: Békési Élet. 15. évf. (1980.) 1. sz. p. 100-104.]

	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

Vandi: Kategória módosítása + beillesztése

2017-07-26T17:19:02Z

Kategória módosítása + beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2017. július 26., 17:19-kori változata
40. sor:		40. sor:

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]
-	[[Kategória:Egyházi ~~személy~~]]	+	[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
		+	[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
		+	[[Kategória:Egyházi személyek]]
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]

Lodiszilvi: kapcsolódó irodalom javítása

2015-02-25T17:51:29Z

kapcsolódó irodalom javítása

←Régebbi változat		A lap 2015. február 25., 17:51-kori változata
31. sor:		31. sor:
	* Akikről utcát nevezhetnek el... Linder László. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. (1990.) 51-52. sz. p. 2.		* Akikről utcát nevezhetnek el... Linder László. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. (1990.) 51-52. sz. p. 2.
	* Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718-1985-ig. Békéscsaba: Dedinszky Gy., 1985. p. 69-70. (Kézirat.)		* Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718-1985-ig. Békéscsaba: Dedinszky Gy., 1985. p. 69-70. (Kézirat.)
-	* Krupa, Ondrej: Pred sto rokmi sa narodil Ladislav Linder. In: Cabiansky Kalendár na rok 1994. Bcs. 1993. M. Samospráva Békésskej Caby; Nadácia " Prenárodné a etnické mensiny v Madarsku"; Cabianska Org. Slovákov. p. 33-37.
	* Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 434.		* Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 434.
	* Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 463. (Kép)		* Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 463. (Kép)
		+	* Krupa, Ondrej: Pred sto rokmi sa narodil Ladislav Linder. In: Cabiansky Kalendár na rok 1994. Bcs. 1993. M. Samospráva Békésskej Caby; Nadácia " Prenárodné a etnické mensiny v Madarsku"; Cabianska Org. Slovákov. p. 33-37.
	* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899-1979. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1979. p. 47-48.		* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899-1979. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1979. p. 47-48.
	* Vass István, G.: A békéscsabai múzeumtörténete. 1899-1979. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1979. p. 50. (Kép)		* Vass István, G.: A békéscsabai múzeumtörténete. 1899-1979. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1979. p. 50. (Kép)

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 13:19-kori változata
16. sor:		16. sor:
	A felszentelés napjától [[1917]] júliusáig '''segédlelkész volt Óturán'''. Ezt a helyet a szlovák nyelv elsajátítása céljából választotta.		A felszentelés napjától [[1917]] júliusáig '''segédlelkész volt Óturán'''. Ezt a helyet a szlovák nyelv elsajátítása céljából választotta.

-	'''[[1917]]. [[augusztus 1.\|augusztus 1]]-jén a Békéscsabai Evangélikus Egyház meghívta édesapja mellé segédlelkésznek, aki [[1920]]. [[november 7.\|november 7]]-én idős korára hivatkozva lemondott hivataláról. [[1920]]. [[október 12.\|október 12-én]] a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség közgyűlés keretében kihirdette, hogy pályázat nélkül, valamint a csabai gyülekezet támogatásával Linder Lászlót választják meg édesapja utódjául. ''' A feladatokat fokozatosan vette át, majd '''[[1925]]-től''' – édesapja halálától – teljesen '''rá hárult''' a mintegy ~~9.000~~ lélekből álló '''gyülekezet lelki gondozása egészen [[1960]]-ig''', nyugdíjba vonulásáig. Az [[1936\|1936-ban]] Békéscsabán megszerveződő Luther Szövetség élén elnöki teendőket látott el. Még ebben az évben az Evangélikus Egyház Presbiteriuma helyettes igazgató-lelkésznek választotta.	+	'''[[1917]]. [[augusztus 1.\|augusztus 1]]-jén a Békéscsabai Evangélikus Egyház meghívta édesapja mellé segédlelkésznek, aki [[1920]]. [[november 7.\|november 7]]-én idős korára hivatkozva lemondott hivataláról. [[1920]]. [[október 12.\|október 12-én]] a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség közgyűlés keretében kihirdette, hogy pályázat nélkül, valamint a csabai gyülekezet támogatásával Linder Lászlót választják meg édesapja utódjául. ''' A feladatokat fokozatosan vette át, majd '''[[1925]]-től''' – édesapja halálától – teljesen '''rá hárult''' a mintegy 9000 lélekből álló '''gyülekezet lelki gondozása egészen [[1960]]-ig''', nyugdíjba vonulásáig. Az [[1936\|1936-ban]] Békéscsabán megszerveződő Luther Szövetség élén elnöki teendőket látott el. Még ebben az évben az Evangélikus Egyház Presbiteriuma helyettes igazgató-lelkésznek választotta.

-	'''Képzett orgonista és kiváló himnológus is volt''', az istentiszteleten orgonált is. Emelett zongorán is játszott. Szorgalmasan kutatott az egyes egyházi énekek eredeti dallama után. Szívesen foglalkozott az ifjúsággal. Az egyházi iskolában előadótermet alakított ki, ahol rendszeresen vezetett énekkart; műkedvelő előadásokat rendezett, és maga is írt előadásra alkalmas rövid színdarabokat. Lelkészi munkája fontos területének tekintette a hívek rendszeres látogatását és a házi istentiszteletek tartását. Himnológiai gyűjtését megjelentette a Békéscsabai Evangélikus Egyházi Könyvkereskedés „''A lutheri reformáció énekköltészete''” címmel. A magyar zene fejlődéséről több alkalommal tartott előadást az Erzsébethelyi Daloskör délutánjain. [[1936\|1936-ban]] beválasztották az Egyetemes Énekügyi Bizottságba.	+	'''Képzett orgonista és kiváló himnológus is volt''', az istentiszteleten orgonált is. Emelett zongorán is játszott. Szorgalmasan kutatott az egyes egyházi énekek eredeti dallama után. Szívesen foglalkozott az ifjúsággal. Az egyházi iskolában előadótermet alakított ki, ahol rendszeresen vezetett énekkart; műkedvelő előadásokat rendezett, és maga is írt előadásra alkalmas rövid színdarabokat. Lelkészi munkája fontos területének tekintette a hívek rendszeres látogatását és a házi istentiszteletek tartását. Himnológiai gyűjtését megjelentette a Békéscsabai Evangélikus Egyházi Könyvkereskedés „''A lutheri reformáció énekköltészete''” címmel. A magyar zene fejlődéséről több alkalommal tartott előadást az [[Erzsébethelyi Daloskör]] délutánjain. [[1936\|1936-ban]] beválasztották az Egyetemes Énekügyi Bizottságba.

-	'''Az [[1920]]-as évek végén kezdett el érdeklődni a néprajzi tárgyak iránt''', melyekkel családlátogatásai alkalmával gyakran találkozott. Előszeretettel gyűjtött szlovák népművészeti tárgyakat. Tudatosan megszervezte a szlovák hiedelmek gyűjtését (versenyt indított), amit publikált az „''Adatok Békéscsaba és környékének néprajzához''” című munkájában. '''Értékes néprajzi gyűjteményt hozott létre.''' [[1931]]-ben és [[1933]]-ban nagy sikerű kiállítást rendezett a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|békéscsabai múzeumban]], főleg szlovák népviselet és tótkomlósi, mezőberényi, csabai szobabelsők bemutatásával. [[Doboz\|Dobozi]] gyűjtéséből jelentősek a szép tányérok és egyéb kerámiák. '''[[1934]] októberében beválasztották a Múzeumi Bizottságba, és megbízták a néprajzi gyűjtemény kezelésével'''. Ezt a munkát '''[[1949]]-ig''' végezte. Elsődleges feladatának a tárgyak felkutatását, az azokhoz kapcsolódó adatok lejegyzését és a kiállítások rendezését tekintette. Az egyes darabokról készített – jobbára kéziratban maradt – feljegyzései alapján a modern néprajzi gyűjtés meghonosítójának tekinthetjük. A tárgyakat az esztétikai szempontokat figyelembe véve válogatta, így a Békés megyei népművészet – elsősorban festett és faragott bútorok – páratlanul szép darabjait gyűjtötte össze. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak.	+	'''Az [[1920]]-as évek végén kezdett el érdeklődni a néprajzi tárgyak iránt''', melyekkel családlátogatásai alkalmával gyakran találkozott. Előszeretettel gyűjtött szlovák népművészeti tárgyakat. Tudatosan megszervezte a szlovák hiedelmek gyűjtését (versenyt indított), amit publikált az ''Adatok Békéscsaba és környékének néprajzához'' című munkájában. '''Értékes néprajzi gyűjteményt hozott létre.''' [[1931]]-ben és [[1933]]-ban nagy sikerű kiállítást rendezett a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|békéscsabai múzeumban]], főleg szlovák népviselet és tótkomlósi, mezőberényi, csabai szobabelsők bemutatásával. [[Doboz\|Dobozi]] gyűjtéséből jelentősek a szép tányérok és egyéb kerámiák. '''[[1934]] októberében beválasztották a Múzeumi Bizottságba, és megbízták a néprajzi gyűjtemény kezelésével'''. Ezt a munkát '''[[1949]]-ig''' végezte. Elsődleges feladatának a tárgyak felkutatását, az azokhoz kapcsolódó adatok lejegyzését és a kiállítások rendezését tekintette. Az egyes darabokról készített – jobbára kéziratban maradt – feljegyzései alapján a modern néprajzi gyűjtés meghonosítójának tekinthetjük. A tárgyakat az esztétikai szempontokat figyelembe véve válogatta, így a Békés megyei népművészet – elsősorban festett és faragott bútorok – páratlanul szép darabjait gyűjtötte össze. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak.

-	'''Szerkesztője volt a Békéscsabán megjelenő egyházi újságoknak''': a [[Békéscsabai Evangélikusok Lapja\|Békéscsabai Evangélikusok ~~Lapjának~~]] és az [[Evanjelicky Hlásnik (Evangélikus Híradó)\|Evanjelicky ~~Hlásniknak~~]], melyben cikkei is megjelentek. A Čabiansky ~~Kalendárban~~ és a helyi újságokban is megtalálható ~~egy–egy~~ írása. Átdolgozta az egykor [[Haan Lajos (1818–1891)\|Haan Lajos]] szerkesztette békéscsabai magyar evangélikus énekeskönyv egyik kiadását. Többször adakozott az Evangélikusok Lapja javára.	+	'''Szerkesztője volt a Békéscsabán megjelenő egyházi újságoknak''': a [[Békéscsabai Evangélikusok Lapja\|''Békéscsabai Evangélikusok Lapjá''nak]] és az [[Evanjelicky Hlásnik (Evangélikus Híradó)\|''Evanjelicky Hlásnik''nak]], melyben cikkei is megjelentek. A ''Čabiansky Kalendár''ban és a helyi újságokban is megtalálható egy-egy írása. Átdolgozta az egykor [[Haan Lajos (1818–1891)\|Haan Lajos]] szerkesztette békéscsabai magyar evangélikus énekeskönyv egyik kiadását. Többször adakozott az ''Evangélikusok Lapja'' javára.

	'''[[1960\|1960-ban]] nyugalmazták''', utóda [[Deme Károly]] lelkész lett.		'''[[1960\|1960-ban]] nyugalmazták''', utóda [[Deme Károly]] lelkész lett.
31. sor:		31. sor:

	== Művei ==		== Művei ==
-	* Erdei árvácska. Vallásos színmű 5 képben. Békéscsaba: Körösvidéki ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Erdei árvácska. Vallásos színmű 5 képben. Békéscsaba : Körösvidéki ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Evangélikus korálkönyvecske elemi és középiskolák számára. Békéscsaba : Evang. Egyházi Könyvkeresk., 1939 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Evangélikus korálkönyvecske elemi és középiskolák számára. Békéscsaba : Evang. Egyházi Könyvkeresk., 1939 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Doboz és környékének pásztorművészete. Népszerű ethnográfiai tanulmány. Békéscsaba: Városi Múzeum., 1940 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Doboz és környékének pásztorművészete. Népszerű ethnográfiai tanulmány. Békéscsaba : Városi Múzeum., 1940 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Emlékek, feljegyzések Kodály Zoltán békéscsabai látogatásairól. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1980/?pg=101&layout=s Békési Élet, 15. évf. 1. sz. (1980) 100–104. p.] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Emlékek, feljegyzések Kodály Zoltán békéscsabai látogatásairól. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1980/?pg=101&layout=s Békési Élet, 15. évf. 1. sz. (1980) 100–104. p.] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Az apáti kincses pince : arannyal-gyémánttal telt hordók az ókígyósi határ földjében Kígyósi népmonda. In: A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalap., 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Az apáti kincses pince : arannyal-gyémánttal telt hordók az ókígyósi határ földjében Kígyósi népmonda. In: A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalap., 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Források ==		== Források ==
-	* Akikről utcát nevezhetnek el... Linder László. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. 51–52. szám (1990) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Akikről utcát nevezhetnek el... Linder László. In: Csabai Hírmondó, 5. évf. 51–52. szám (1990) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Az Ev. Nőegyesület előadása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_3/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=341&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 220. szám (1928. szeptember 28.) 2. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)		* Az Ev. Nőegyesület előadása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_3/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=341&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 220. szám (1928. szeptember 28.) 2. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)
	* Babka Tivadar: A három-templomú gyülekezet ünnepe. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1963/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=176&layout=s Evangélikus Élet, 28. évf. 44. szám (1963. november 3.) 3. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)		* Babka Tivadar: A három-templomú gyülekezet ünnepe. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1963/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=176&layout=s Evangélikus Élet, 28. évf. 44. szám (1963. november 3.) 3. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)
	* Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 279. szám (1994. november 25.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_11/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=366&layout=s 7. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)		* Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 279. szám (1994. november 25.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_11/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=366&layout=s 7. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)
-	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. ~~főszerk~~.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 434. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 434. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 86. szám (1925. április 17.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_2/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=66&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)		* Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 86. szám (1925. április 17.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_2/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=66&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)
	* Békésmegyei Közlöny, 61. évf. 236. szám (1934. október 19.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1934_3/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=134&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)		* Békésmegyei Közlöny, 61. évf. 236. szám (1934. október 19.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1934_3/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=134&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)
-	* Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718–1985-ig. Békéscsaba: Dedinszky Gy., 1985. 69–70. p. (Kézirat.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718–1985-ig. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1985. 69–70. p. (Kézirat.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Ethnographia, 46. évf. 1–4. szám (1935) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ethnografia_1935_046/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=165&layout=s 160. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)		* Ethnographia, 46. évf. 1–4. szám (1935) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ethnografia_1935_046/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=165&layout=s 160. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)
	* Evangélikus Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv, (1936. október 29.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangKozgyulJkv_1936_10_29/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=23&layout=s 24. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)		* Evangélikus Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv, (1936. október 29.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangKozgyulJkv_1936_10_29/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=23&layout=s 24. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)
58. sor:		58. sor:
	* Lelkészválasztó közgyűlés. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1920_09-12/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=98&layout=s Körösvidék, 1. évf. 161. szám (1920. október 13.) 1. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)		* Lelkészválasztó közgyűlés. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1920_09-12/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=98&layout=s Körösvidék, 1. évf. 161. szám (1920. október 13.) 1. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)
	* Százhatvan szavazattal hetven ellenében ismét Szeberényi Gusztáv dr. az ev. egyház igazgató-lelkésze. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1936_1/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=16&layout=s Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 5. szám (1936. január 8.) 1. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22)		* Százhatvan szavazattal hetven ellenében ismét Szeberényi Gusztáv dr. az ev. egyház igazgató-lelkésze. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1936_1/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=16&layout=s Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 5. szám (1936. január 8.) 1. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22)
-	* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899–1979. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1979. 47–48. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899–1979. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1979. 47–48. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Vass István, G.: Látogatóban Linder Lászlónál. In: Békési Élet. 15. évf. 1. szám (1980) 71–78. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Vass István, G.: Látogatóban Linder Lászlónál. In: Békési Élet. 15. évf. 1. szám (1980) 71–78. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

←Régebbi változat		A lap 2021. február 25., 11:29-kori változata
22. sor:		22. sor:
	'''Az [[1920]]-as évek végén kezdett el érdeklődni a néprajzi tárgyak iránt''', melyekkel családlátogatásai alkalmával gyakran találkozott. Előszeretettel gyűjtött szlovák népművészeti tárgyakat. Tudatosan megszervezte a szlovák hiedelmek gyűjtését (versenyt indított), amit publikált az „''Adatok Békéscsaba és környékének néprajzához''” című munkájában. '''Értékes néprajzi gyűjteményt hozott létre.''' [[1931]]-ben és [[1933]]-ban nagy sikerű kiállítást rendezett a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|békéscsabai múzeumban]], főleg szlovák népviselet és tótkomlósi, mezőberényi, csabai szobabelsők bemutatásával. [[Doboz\|Dobozi]] gyűjtéséből jelentősek a szép tányérok és egyéb kerámiák. '''[[1934]] októberében beválasztották a Múzeumi Bizottságba, és megbízták a néprajzi gyűjtemény kezelésével'''. Ezt a munkát '''[[1949]]-ig''' végezte. Elsődleges feladatának a tárgyak felkutatását, az azokhoz kapcsolódó adatok lejegyzését és a kiállítások rendezését tekintette. Az egyes darabokról készített – jobbára kéziratban maradt – feljegyzései alapján a modern néprajzi gyűjtés meghonosítójának tekinthetjük. A tárgyakat az esztétikai szempontokat figyelembe véve válogatta, így a Békés megyei népművészet – elsősorban festett és faragott bútorok – páratlanul szép darabjait gyűjtötte össze. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak.		'''Az [[1920]]-as évek végén kezdett el érdeklődni a néprajzi tárgyak iránt''', melyekkel családlátogatásai alkalmával gyakran találkozott. Előszeretettel gyűjtött szlovák népművészeti tárgyakat. Tudatosan megszervezte a szlovák hiedelmek gyűjtését (versenyt indított), amit publikált az „''Adatok Békéscsaba és környékének néprajzához''” című munkájában. '''Értékes néprajzi gyűjteményt hozott létre.''' [[1931]]-ben és [[1933]]-ban nagy sikerű kiállítást rendezett a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|békéscsabai múzeumban]], főleg szlovák népviselet és tótkomlósi, mezőberényi, csabai szobabelsők bemutatásával. [[Doboz\|Dobozi]] gyűjtéséből jelentősek a szép tányérok és egyéb kerámiák. '''[[1934]] októberében beválasztották a Múzeumi Bizottságba, és megbízták a néprajzi gyűjtemény kezelésével'''. Ezt a munkát '''[[1949]]-ig''' végezte. Elsődleges feladatának a tárgyak felkutatását, az azokhoz kapcsolódó adatok lejegyzését és a kiállítások rendezését tekintette. Az egyes darabokról készített – jobbára kéziratban maradt – feljegyzései alapján a modern néprajzi gyűjtés meghonosítójának tekinthetjük. A tárgyakat az esztétikai szempontokat figyelembe véve válogatta, így a Békés megyei népművészet – elsősorban festett és faragott bútorok – páratlanul szép darabjait gyűjtötte össze. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak.

-	'''Szerkesztője volt a Békéscsabán megjelenő egyházi újságoknak''': a [[Békéscsabai Evangélikusok Lapja\|Békéscsabai Evangélikusok Lapjának]] és az [[Evanjelicky Hlásnik (Evangélikus Híradó)\|Evanjelicky Hlásniknak]], melyben cikkei is megjelentek. A Čabiansky Kalendárban és a helyi újságokban is megtalálható ~~egy-egy~~ írása. Átdolgozta az egykor [[Haan Lajos (~~1818-1891~~)\|Haan Lajos]] szerkesztette békéscsabai magyar evangélikus énekeskönyv egyik kiadását. Többször adakozott az Evangélikusok Lapja javára.	+	'''Szerkesztője volt a Békéscsabán megjelenő egyházi újságoknak''': a [[Békéscsabai Evangélikusok Lapja\|Békéscsabai Evangélikusok Lapjának]] és az [[Evanjelicky Hlásnik (Evangélikus Híradó)\|Evanjelicky Hlásniknak]], melyben cikkei is megjelentek. A Čabiansky Kalendárban és a helyi újságokban is megtalálható egy–egy írása. Átdolgozta az egykor [[Haan Lajos (1818–1891)\|Haan Lajos]] szerkesztette békéscsabai magyar evangélikus énekeskönyv egyik kiadását. Többször adakozott az Evangélikusok Lapja javára.

	'''[[1960\|1960-ban]] nyugalmazták''', utóda [[Deme Károly]] lelkész lett.		'''[[1960\|1960-ban]] nyugalmazták''', utóda [[Deme Károly]] lelkész lett.
31. sor:		31. sor:

	== Művei ==		== Művei ==
-	* Erdei árvácska. Vallásos színmű 5 képben. Békéscsaba: Körösvidéki ny., 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Erdei árvácska. Vallásos színmű 5 képben. Békéscsaba: Körösvidéki ny., 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Evangélikus korálkönyvecske elemi és középiskolák számára. Békéscsaba : Evang. Egyházi Könyvkeresk., 1939. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Evangélikus korálkönyvecske elemi és középiskolák számára. Békéscsaba : Evang. Egyházi Könyvkeresk., 1939 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Doboz és környékének pásztorművészete. Népszerű ethnográfiai tanulmány. Békéscsaba: Városi Múzeum., 1940. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Doboz és környékének pásztorművészete. Népszerű ethnográfiai tanulmány. Békéscsaba: Városi Múzeum., 1940 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Emlékek, feljegyzések Kodály Zoltán békéscsabai látogatásairól. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1980/?pg=101&layout=s Békési Élet, 15. évf. 1. sz. (1980) 100–104. p.] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Emlékek, feljegyzések Kodály Zoltán békéscsabai látogatásairól. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1980/?pg=101&layout=s Békési Élet, 15. évf. 1. sz. (1980) 100–104. p.] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Az apáti kincses pince : arannyal-gyémánttal telt hordók az ókígyósi határ földjében Kígyósi népmonda. In: A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalap., 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Az apáti kincses pince : arannyal-gyémánttal telt hordók az ókígyósi határ földjében Kígyósi népmonda. In: A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalap., 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	== Források ==		== Források ==
-	* Akikről utcát nevezhetnek el... Linder László. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. ~~51-52~~. szám (1990) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Akikről utcát nevezhetnek el... Linder László. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. 51–52. szám (1990) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Az Ev. Nőegyesület előadása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_3/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=341&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 220. szám (1928. szeptember 28.) 2. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)		* Az Ev. Nőegyesület előadása. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_3/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=341&layout=s Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 220. szám (1928. szeptember 28.) 2. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)
	* Babka Tivadar: A három-templomú gyülekezet ünnepe. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1963/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=176&layout=s Evangélikus Élet, 28. évf. 44. szám (1963. november 3.) 3. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)		* Babka Tivadar: A három-templomú gyülekezet ünnepe. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1963/?query=%22linder%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=176&layout=s Evangélikus Élet, 28. évf. 44. szám (1963. november 3.) 3. p.] (Látogatva: 2017. 12. 22.)

←Régebbi változat		A lap 2018. október 18., 13:25-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:Linder Laszlo.jpg\|bélyegkép\|250px\|Linder László]]		[[Fájl:Linder Laszlo.jpg\|bélyegkép\|250px\|Linder László]]
-	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1893]]. [[szeptember 17.\|szeptember 17]]-én [[Linder Károly]] és [[Jeney Mária]] gyermekeként. .''' Ősei német bányamunkások voltak. Az [[1600]]-as években a vallásüldözések elől a Felvidékre vándoroltak, ahol a család egyik ága fokozatosan beleolvadt a szlovákságba, a másik pedig elmagyarosodott. A nagyapa a ~~Túróc~~ megyei Nagyszebenben volt lelkész, az '''édesapja több évtizeden át szolgált [[Békéscsaba\|Békéscsabán]], Jaminában evangélikus lelkészként'''. Linder László '''testvére, Károly''' ügyvéd lett.	+	'''[[Békéscsaba\|Békéscsabán]] született [[1893]]. [[szeptember 17.\|szeptember 17]]-én Linder Károly és Jeney Mária gyermekeként.''' Ősei német bányamunkások voltak. Az 1600-as években a vallásüldözések elől a Felvidékre vándoroltak, ahol a család egyik ága fokozatosan beleolvadt a szlovákságba, a másik pedig elmagyarosodott. A nagyapa a Turóc megyei Nagyszebenben volt lelkész, az '''édesapja több évtizeden át szolgált [[Békéscsaba\|Békéscsabán]], Jaminában evangélikus lelkészként'''. Linder László '''testvére, Károly''' ügyvéd lett.

-	Az elemi és a középiskolát Békéscsabán végezte. 1912 szeptemberében a pozsonyi Evangélikus Theológiai Akadémiára iratkozott be, ahol 3 évet töltött el. Innen Eperjesre került, '''[[1916]]. [[szeptember 11.\|szeptember 11]]-én nyert teológiai képesítést. Ez év [[szeptember 30.\|szeptember 30]]-án Budapesten Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök lelkésszé szentelte.'''	+	Az elemi és a középiskolát Békéscsabán végezte. [[1912]] szeptemberében a pozsonyi Evangélikus Theológiai Akadémiára iratkozott be, ahol 3 évet töltött el. Innen Eperjesre került, '''[[1916]]. [[szeptember 11.\|szeptember 11]]-én nyert teológiai képesítést. Ez év [[szeptember 30.\|szeptember 30]]-án Budapesten Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök lelkésszé szentelte.'''

	'''Papp Ilonát vette feleségül''', gyermekük nem született.		'''Papp Ilonát vette feleségül''', gyermekük nem született.
16. sor:		16. sor:
	A felszentelés napjától [[1917]] júliusáig '''segédlelkész volt Óturán'''. Ezt a helyet a szlovák nyelv elsajátítása céljából választotta.		A felszentelés napjától [[1917]] júliusáig '''segédlelkész volt Óturán'''. Ezt a helyet a szlovák nyelv elsajátítása céljából választotta.

-	'''[[1917]]. [[augusztus 1.\|augusztus 1]]-jén a ~~békéscsabai evangélikus egyház~~ meghívta édesapja mellé segédlelkésznek, aki [[1920]]. [[november 7.\|november 7]]-én idős korára hivatkozva lemondott hivataláról. 1920. október 12-én a ~~békéscsabai evangélikus egyházközség~~ közgyűlés keretében kihirdette, hogy pályázat nélkül, valamint a csabai gyülekezet támogatásával Linder Lászlót választják meg édesapja utódjául. ''' A feladatokat fokozatosan vette át, majd '''[[1925]]-től''' -édesapja halálától -teljesen '''~~ráhárult~~''' a mintegy 9.000 lélekből álló '''gyülekezet lelki gondozása egészen [[1960]]-ig''', nyugdíjba vonulásáig. Az [[1936\|1936-ban]] Békéscsabán megszerveződő Luther Szövetség élén elnöki teendőket látott el. Még ebben az évben az Evangélikus Egyház Presbiteriuma helyettes igazgató-lelkésznek választotta.	+	'''[[1917]]. [[augusztus 1.\|augusztus 1]]-jén a Békéscsabai Evangélikus Egyház meghívta édesapja mellé segédlelkésznek, aki [[1920]]. [[november 7.\|november 7]]-én idős korára hivatkozva lemondott hivataláról. [[1920]]. [[október 12.\|október 12-én]] a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség közgyűlés keretében kihirdette, hogy pályázat nélkül, valamint a csabai gyülekezet támogatásával Linder Lászlót választják meg édesapja utódjául. ''' A feladatokat fokozatosan vette át, majd '''[[1925]]-től''' – édesapja halálától – teljesen '''rá hárult''' a mintegy 9.000 lélekből álló '''gyülekezet lelki gondozása egészen [[1960]]-ig''', nyugdíjba vonulásáig. Az [[1936\|1936-ban]] Békéscsabán megszerveződő Luther Szövetség élén elnöki teendőket látott el. Még ebben az évben az Evangélikus Egyház Presbiteriuma helyettes igazgató-lelkésznek választotta.

-	'''Képzett orgonista és kiváló himnológus is volt''', az istentiszteleten orgonált is. Emelett zongorán is játszott. Szorgalmasan kutatott az egyes egyházi énekek eredeti dallama után. Szívesen foglalkozott az ifjúsággal. Az egyházi iskolában előadótermet alakított ki, ahol rendszeresen vezetett énekkart; műkedvelő előadásokat rendezett - maga is írt előadásra alkalmas rövid színdarabokat. Lelkészi munkája fontos területének tekintette a hívek rendszeres látogatását és a házi istentiszteletek tartását. Himnológiai gyűjtését megjelentette a Békéscsabai ~~Ev.~~ Egyházi ~~könyvkereskedés „A~~ lutheri reformáció ~~énekköltészete”~~ címmel. A magyar zene fejlődéséről több alkalommal tartott előadást az Erzsébethelyi Daloskör délutánjain. [[1936\|1936-ban]] beválasztották az Egyetemes Énekügyi Bizottságba.	+	'''Képzett orgonista és kiváló himnológus is volt''', az istentiszteleten orgonált is. Emelett zongorán is játszott. Szorgalmasan kutatott az egyes egyházi énekek eredeti dallama után. Szívesen foglalkozott az ifjúsággal. Az egyházi iskolában előadótermet alakított ki, ahol rendszeresen vezetett énekkart; műkedvelő előadásokat rendezett, és maga is írt előadásra alkalmas rövid színdarabokat. Lelkészi munkája fontos területének tekintette a hívek rendszeres látogatását és a házi istentiszteletek tartását. Himnológiai gyűjtését megjelentette a Békéscsabai Evangélikus Egyházi Könyvkereskedés „''A lutheri reformáció énekköltészete''” címmel. A magyar zene fejlődéséről több alkalommal tartott előadást az Erzsébethelyi Daloskör délutánjain. [[1936\|1936-ban]] beválasztották az Egyetemes Énekügyi Bizottságba.

-	'''Az [[1920]]-as évek végén kezdett el érdeklődni a néprajzi tárgyak iránt''', melyekkel családlátogatásai alkalmával gyakran találkozott. Előszeretettel gyűjtött szlovák népművészeti tárgyakat. Tudatosan megszervezte a szlovák hiedelmek gyűjtését (versenyt indított), amit publikált az ~~„Adatok~~ Békéscsaba és környékének ~~néprajzához”~~ munkájában. '''Értékes néprajzi gyűjteményt hozott létre.''' [[1931]]-ben és [[1933]]-ban nagy sikerű ~~néprajzi~~ kiállítást rendezett a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|békéscsabai múzeumban]] főleg szlovák népviselet és tótkomlósi, mezőberényi, csabai szobabelsők bemutatásával. [[Doboz\|Dobozi]] gyűjtéséből jelentősek a szép tányérok és egyéb kerámiák. '''[[1934]] októberében beválasztották a Múzeumi Bizottságba, és megbízták a néprajzi gyűjtemény kezelésével'''. Ezt a munkát '''[[1949]]-ig''' végezte. Elsődleges feladatának a tárgyak felkutatását, az azokhoz kapcsolódó adatok lejegyzését és a kiállítások rendezését tekintette. Az egyes darabokról készített - jobbára kéziratban maradt - feljegyzései alapján a modern néprajzi gyűjtés meghonosítójának tekinthetjük. A tárgyakat az esztétikai szempontokat figyelembe véve válogatta, így a Békés megyei népművészet -elsősorban festett és faragott bútorok - páratlanul szép darabjait gyűjtötte össze. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak.	+	'''Az [[1920]]-as évek végén kezdett el érdeklődni a néprajzi tárgyak iránt''', melyekkel családlátogatásai alkalmával gyakran találkozott. Előszeretettel gyűjtött szlovák népművészeti tárgyakat. Tudatosan megszervezte a szlovák hiedelmek gyűjtését (versenyt indított), amit publikált az „''Adatok Békéscsaba és környékének néprajzához''” című munkájában. '''Értékes néprajzi gyűjteményt hozott létre.''' [[1931]]-ben és [[1933]]-ban nagy sikerű kiállítást rendezett a [[Munkácsy Mihály Múzeum\|békéscsabai múzeumban]], főleg szlovák népviselet és tótkomlósi, mezőberényi, csabai szobabelsők bemutatásával. [[Doboz\|Dobozi]] gyűjtéséből jelentősek a szép tányérok és egyéb kerámiák. '''[[1934]] októberében beválasztották a Múzeumi Bizottságba, és megbízták a néprajzi gyűjtemény kezelésével'''. Ezt a munkát '''[[1949]]-ig''' végezte. Elsődleges feladatának a tárgyak felkutatását, az azokhoz kapcsolódó adatok lejegyzését és a kiállítások rendezését tekintette. Az egyes darabokról készített – jobbára kéziratban maradt – feljegyzései alapján a modern néprajzi gyűjtés meghonosítójának tekinthetjük. A tárgyakat az esztétikai szempontokat figyelembe véve válogatta, így a Békés megyei népművészet – elsősorban festett és faragott bútorok – páratlanul szép darabjait gyűjtötte össze. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak.

-	'''Szerkesztője volt a Békéscsabán megjelenő egyházi újságoknak''': a Békéscsabai Evangélikusok Lapjának és az Evanjelicky Hlásniknak, melyben cikkei is megjelentek. A ~~Cabiansky~~ Kalendárban és a helyi újságokban is megtalálható egy-egy írása. Átdolgozta az egykor [[Haan Lajos (1818-1891)\|Haan Lajos]] szerkesztette békéscsabai magyar evangélikus énekeskönyv egyik kiadását. Többször adakozott az Evangélikusok Lapja javára.	+	'''Szerkesztője volt a Békéscsabán megjelenő egyházi újságoknak''': a Békéscsabai Evangélikusok Lapjának és az Evanjelicky Hlásniknak, melyben cikkei is megjelentek. A Čabiansky Kalendárban és a helyi újságokban is megtalálható egy-egy írása. Átdolgozta az egykor [[Haan Lajos (1818-1891)\|Haan Lajos]] szerkesztette békéscsabai magyar evangélikus énekeskönyv egyik kiadását. Többször adakozott az Evangélikusok Lapja javára.

	'''[[1960\|1960-ban]] nyugalmazták''', utóda [[Deme Károly]] lelkész lett.		'''[[1960\|1960-ban]] nyugalmazták''', utóda [[Deme Károly]] lelkész lett.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* [[1994]]. [[november 27.\|november 27-én]] az ~~erzsébethelyi evangélikus templomban~~ '''[[Linder László-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak''' születésének 100. évfordulója alkalmából.	+	* [[1994]]. [[november 27.\|november 27-én]] az Erzsébethelyi Evangélikus Templomban '''[[Linder László-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak''' születésének 100. évfordulója alkalmából.
	* [[2006]] júliusában Békéscsabán '''[https://goo.gl/CiRJSU utcát] neveztek el''' róla.		* [[2006]] júliusában Békéscsabán '''[https://goo.gl/CiRJSU utcát] neveztek el''' róla.