Lepage Lajos (1859–1919) - Laptörténet

Jzoltan: Lepage Lajos (1859‒1919) lapot átneveztem Lepage Lajos (1859–1919) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-08T13:55:57Z

Lepage Lajos (1859‒1919) lapot átneveztem Lepage Lajos (1859–1919) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 8., 13:55-kori változata

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-03-08T13:55:46Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. március 8., 13:55-kori változata
10. sor:		10. sor:
	A fiatal nyomdász '''[[1890\|1890-ben]] megalapította első nyomdáját'''; a Lepage Nyomdában újságok, időszaki kiadványok, mindenféle nyomtatványok, levélpapír és boríték, esküvői és báli meghívók készültek. Lepage Lajos [[1889]]. [[december 15.\|december 15-én]] megvásárolta a '''[[Bírósági Végrehajtók Közlönye]]''' című folyóiratot. [[1891]]. [[január 3.]] és [[1892]]. [[május 7.]] között a '''[[Békésmegyei Hírlap (1)\|Békésmegyei Hírlap]]''' felelős szerkesztője, valamint a kiadó tulajdonosa volt. [[1895\|1895-ben]] Hódmezővásárhelyen is nyitott nyomdát, könyv-, zenemű- és papírkereskedést, de két év múlva túladott rajtuk, és visszaköltözött Békéscsabára.		A fiatal nyomdász '''[[1890\|1890-ben]] megalapította első nyomdáját'''; a Lepage Nyomdában újságok, időszaki kiadványok, mindenféle nyomtatványok, levélpapír és boríték, esküvői és báli meghívók készültek. Lepage Lajos [[1889]]. [[december 15.\|december 15-én]] megvásárolta a '''[[Bírósági Végrehajtók Közlönye]]''' című folyóiratot. [[1891]]. [[január 3.]] és [[1892]]. [[május 7.]] között a '''[[Békésmegyei Hírlap (1)\|Békésmegyei Hírlap]]''' felelős szerkesztője, valamint a kiadó tulajdonosa volt. [[1895\|1895-ben]] Hódmezővásárhelyen is nyitott nyomdát, könyv-, zenemű- és papírkereskedést, de két év múlva túladott rajtuk, és visszaköltözött Békéscsabára.

-	[[1901\|1901-ben]] megvásárolta Polcz Albert kolozsvári könyvkereskedését és nyomdáját. '''Az [[1903\|1903-ban]] bekövetkezett elköltözéséig tartotta fenn békéscsabai üzletét, melyet [[Tevan Adolf (~~1854‒1921~~)\|Tevan Adolfnak]] adott el'''. A korabeli krónika beszámolója szerint Tevan Adolf esténként a kávéházban összeült sakkozni a város egyetlen könyvkereskedőjével, Lepage Lajossal. Lepage bejelentette partnerének, hogy a könyvesboltját (a kis kézinyomógéppel együtt) nem bírja fenntartani. Szavai szerint Békéscsaba levegője nem tett jót a könyveknek; ezért inkább elment Kolozsvárra, a boltját pedig felajánlotta eladásra régi barátjának, sakkpartnerének. Tevan Adolf átvette a kis könyvesboltot. Vállalkozása fényesen működött, ebből nőtt ki az az üzem, amely évtizedekig kiemelkedő szerepet töltött be mind Békéscsaba kulturális életében és fejlődésében, mind a magyar könyvkultúra megújításában. A régi kis nyomógépet emlékként megőrizték abban az európai színvonalú grafikai műintézetben, melyre Tevan Adolf, majd [[1909\|1909-től]] kezdve fia, [[Tevan Andor (~~1889-1955~~)\|Tevan Andor]] fejlesztette az egykori kis vidéki nyomdát.	+	[[1901\|1901-ben]] megvásárolta Polcz Albert kolozsvári könyvkereskedését és nyomdáját. '''Az [[1903\|1903-ban]] bekövetkezett elköltözéséig tartotta fenn békéscsabai üzletét, melyet [[Tevan Adolf (1854–1921)\|Tevan Adolfnak]] adott el'''. A korabeli krónika beszámolója szerint Tevan Adolf esténként a kávéházban összeült sakkozni a város egyetlen könyvkereskedőjével, Lepage Lajossal. Lepage bejelentette partnerének, hogy a könyvesboltját (a kis kézinyomógéppel együtt) nem bírja fenntartani. Szavai szerint Békéscsaba levegője nem tett jót a könyveknek; ezért inkább elment Kolozsvárra, a boltját pedig felajánlotta eladásra régi barátjának, sakkpartnerének. Tevan Adolf átvette a kis könyvesboltot. Vállalkozása fényesen működött, ebből nőtt ki az az üzem, amely évtizedekig kiemelkedő szerepet töltött be mind Békéscsaba kulturális életében és fejlődésében, mind a magyar könyvkultúra megújításában. A régi kis nyomógépet emlékként megőrizték abban az európai színvonalú grafikai műintézetben, melyre Tevan Adolf, majd [[1909\|1909-től]] kezdve fia, [[Tevan Andor (1889–1955)\|Tevan Andor]] fejlesztette az egykori kis vidéki nyomdát.

	'''Kolozsváron''' Lepage Lajos '''elismert tipográfus és kiadó''' lett. Könyvek mellett folyóiratokat és képeslapokat is kiadott. A Fő téren állt üzlete, amely egy ideig kölcsönkönyvtárként is működött, a Mátyás király utcában fióküzlete is volt. Vállalkozását ‒ a Lepage Lajos egyetemi könyvkereskedés, papír- és nyomdaüzletet ‒ [[1914\|1914-ben]] Dobó Ferenc és Dobó Lajos vette meg. Cégjelzésként megőrizték a Lepage könyvkereskedés nevet, annak megszűnéséig, az [[1948\|1948-as]] államosításig. ''A Lepage könyvkereskedés könyvjegyzékei és Ex Libris'' cím alatt megjelentetett háromnyelvű könyvkereskedelmi prospektusai (1925–1939) arról tanúskodnak, hogy a könyvkereskedés a világ minden tájáról beszerzett tudományos és szépirodalmi művekkel látta el a vásárlókat.		'''Kolozsváron''' Lepage Lajos '''elismert tipográfus és kiadó''' lett. Könyvek mellett folyóiratokat és képeslapokat is kiadott. A Fő téren állt üzlete, amely egy ideig kölcsönkönyvtárként is működött, a Mátyás király utcában fióküzlete is volt. Vállalkozását ‒ a Lepage Lajos egyetemi könyvkereskedés, papír- és nyomdaüzletet ‒ [[1914\|1914-ben]] Dobó Ferenc és Dobó Lajos vette meg. Cégjelzésként megőrizték a Lepage könyvkereskedés nevet, annak megszűnéséig, az [[1948\|1948-as]] államosításig. ''A Lepage könyvkereskedés könyvjegyzékei és Ex Libris'' cím alatt megjelentetett háromnyelvű könyvkereskedelmi prospektusai (1925–1939) arról tanúskodnak, hogy a könyvkereskedés a világ minden tájáról beszerzett tudományos és szépirodalmi művekkel látta el a vásárlókat.

Jzoltan: Tevan Adolf belső hivatkozása

2019-04-24T16:26:44Z

Tevan Adolf belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2019. április 24., 16:26-kori változata
10. sor:		10. sor:
	A fiatal nyomdász '''[[1890\|1890-ben]] megalapította első nyomdáját'''; a Lepage Nyomdában újságok, időszaki kiadványok, mindenféle nyomtatványok, levélpapír és boríték, esküvői és báli meghívók készültek. Lepage Lajos [[1889]]. [[december 15.\|december 15-én]] megvásárolta a '''[[Bírósági Végrehajtók Közlönye]]''' című folyóiratot. [[1891]]. [[január 3.]] és [[1892]]. [[május 7.]] között a '''[[Békésmegyei Hírlap (1)\|Békésmegyei Hírlap]]''' felelős szerkesztője, valamint a kiadó tulajdonosa volt. [[1895\|1895-ben]] Hódmezővásárhelyen is nyitott nyomdát, könyv-, zenemű- és papírkereskedést, de két év múlva túladott rajtuk, és visszaköltözött Békéscsabára.		A fiatal nyomdász '''[[1890\|1890-ben]] megalapította első nyomdáját'''; a Lepage Nyomdában újságok, időszaki kiadványok, mindenféle nyomtatványok, levélpapír és boríték, esküvői és báli meghívók készültek. Lepage Lajos [[1889]]. [[december 15.\|december 15-én]] megvásárolta a '''[[Bírósági Végrehajtók Közlönye]]''' című folyóiratot. [[1891]]. [[január 3.]] és [[1892]]. [[május 7.]] között a '''[[Békésmegyei Hírlap (1)\|Békésmegyei Hírlap]]''' felelős szerkesztője, valamint a kiadó tulajdonosa volt. [[1895\|1895-ben]] Hódmezővásárhelyen is nyitott nyomdát, könyv-, zenemű- és papírkereskedést, de két év múlva túladott rajtuk, és visszaköltözött Békéscsabára.

-	[[1901\|1901-ben]] megvásárolta Polcz Albert kolozsvári könyvkereskedését és nyomdáját. '''Az [[1903\|1903-ban]] bekövetkezett elköltözéséig tartotta fenn békéscsabai üzletét, melyet Tevan Adolfnak adott el'''. A korabeli krónika beszámolója szerint Tevan Adolf esténként a kávéházban összeült sakkozni a város egyetlen könyvkereskedőjével, Lepage Lajossal. Lepage bejelentette partnerének, hogy a könyvesboltját (a kis kézinyomógéppel együtt) nem bírja fenntartani. Szavai szerint Békéscsaba levegője nem tett jót a könyveknek; ezért inkább elment Kolozsvárra, a boltját pedig felajánlotta eladásra régi barátjának, sakkpartnerének. Tevan Adolf átvette a kis könyvesboltot. Vállalkozása fényesen működött, ebből nőtt ki az az üzem, amely évtizedekig kiemelkedő szerepet töltött be mind Békéscsaba kulturális életében és fejlődésében, mind a magyar könyvkultúra megújításában. A régi kis nyomógépet emlékként megőrizték abban az európai színvonalú grafikai műintézetben, melyre Tevan Adolf, majd [[1909\|1909-től]] kezdve fia, [[Tevan Andor (1889-1955)\|Tevan Andor]] fejlesztette az egykori kis vidéki nyomdát.	+	[[1901\|1901-ben]] megvásárolta Polcz Albert kolozsvári könyvkereskedését és nyomdáját. '''Az [[1903\|1903-ban]] bekövetkezett elköltözéséig tartotta fenn békéscsabai üzletét, melyet [[Tevan Adolf (1854‒1921)\|Tevan Adolfnak]] adott el'''. A korabeli krónika beszámolója szerint Tevan Adolf esténként a kávéházban összeült sakkozni a város egyetlen könyvkereskedőjével, Lepage Lajossal. Lepage bejelentette partnerének, hogy a könyvesboltját (a kis kézinyomógéppel együtt) nem bírja fenntartani. Szavai szerint Békéscsaba levegője nem tett jót a könyveknek; ezért inkább elment Kolozsvárra, a boltját pedig felajánlotta eladásra régi barátjának, sakkpartnerének. Tevan Adolf átvette a kis könyvesboltot. Vállalkozása fényesen működött, ebből nőtt ki az az üzem, amely évtizedekig kiemelkedő szerepet töltött be mind Békéscsaba kulturális életében és fejlődésében, mind a magyar könyvkultúra megújításában. A régi kis nyomógépet emlékként megőrizték abban az európai színvonalú grafikai műintézetben, melyre Tevan Adolf, majd [[1909\|1909-től]] kezdve fia, [[Tevan Andor (1889-1955)\|Tevan Andor]] fejlesztette az egykori kis vidéki nyomdát.

	'''Kolozsváron''' Lepage Lajos '''elismert tipográfus és kiadó''' lett. Könyvek mellett folyóiratokat és képeslapokat is kiadott. A Fő téren állt üzlete, amely egy ideig kölcsönkönyvtárként is működött, a Mátyás király utcában fióküzlete is volt. Vállalkozását ‒ a Lepage Lajos egyetemi könyvkereskedés, papír- és nyomdaüzletet ‒ [[1914\|1914-ben]] Dobó Ferenc és Dobó Lajos vette meg. Cégjelzésként megőrizték a Lepage könyvkereskedés nevet, annak megszűnéséig, az [[1948\|1948-as]] államosításig. ''A Lepage könyvkereskedés könyvjegyzékei és Ex Libris'' cím alatt megjelentetett háromnyelvű könyvkereskedelmi prospektusai (1925–1939) arról tanúskodnak, hogy a könyvkereskedés a világ minden tájáról beszerzett tudományos és szépirodalmi művekkel látta el a vásárlókat.		'''Kolozsváron''' Lepage Lajos '''elismert tipográfus és kiadó''' lett. Könyvek mellett folyóiratokat és képeslapokat is kiadott. A Fő téren állt üzlete, amely egy ideig kölcsönkönyvtárként is működött, a Mátyás király utcában fióküzlete is volt. Vállalkozását ‒ a Lepage Lajos egyetemi könyvkereskedés, papír- és nyomdaüzletet ‒ [[1914\|1914-ben]] Dobó Ferenc és Dobó Lajos vette meg. Cégjelzésként megőrizték a Lepage könyvkereskedés nevet, annak megszűnéséig, az [[1948\|1948-as]] államosításig. ''A Lepage könyvkereskedés könyvjegyzékei és Ex Libris'' cím alatt megjelentetett háromnyelvű könyvkereskedelmi prospektusai (1925–1939) arról tanúskodnak, hogy a könyvkereskedés a világ minden tájáról beszerzett tudományos és szépirodalmi művekkel látta el a vásárlókat.

Jzoltan: /* Források */ Elírás javítása

2019-04-07T11:30:24Z

Források: Elírás javítása

←Régebbi változat		A lap 2019. április 7., 11:30-kori változata
30. sor:		30. sor:
	* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 79. szám (1901. október 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 79. szám (1901. október 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 86. szám (1902. október 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 86. szám (1902. október 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Donagyő János gyászjelentése. In: [https://dspace.oszk.hu/handle/123456789/405545# OSZK ~~gyászjeletnések~~] (Látogatva: 2019. 04. 03.)	+	* Donagyő János gyászjelentése. In: [https://dspace.oszk.hu/handle/123456789/405545# OSZK gyászjelentések] (Látogatva: 2019. 04. 03.)
	* Gaal György: Tört kövön és porladó kereszten : pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben. Kolozsvár : Stúdium Könyvkiadó, 2009. 110. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Gaal György: Tört kövön és porladó kereszten : pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben. Kolozsvár : Stúdium Könyvkiadó, 2009. 110. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Honi Ipar, 7. évf. 23. szám (1906. december 1.)		* Honi Ipar, 7. évf. 23. szám (1906. december 1.)

Jzoltan: Gyermekek felsorolása

2019-04-03T08:43:22Z

Gyermekek felsorolása

←Régebbi változat		A lap 2019. április 3., 08:43-kori változata
6. sor:		6. sor:
	'''Lepage Lajos''' francia származású (nagyapja Elzászból került Magyarországra) nyomdász, könyvkiadó és könyvkereskedő '''[[1884\|1884-ben]] települt''' át Szegedről '''[[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''', miután '''átvette''' ‒ az Aradra távozó ‒ '''Klein Ödön Vasút utcai könyv-, papír-, író-, rajzszer- és zenemű-kereskedését'''. A békéscsabai járásbíróság épületében található könyv- és papírkereskedés a téli évadra '''kölcsönkönyvtárként is működött''' magyar és német írók műveivel.		'''Lepage Lajos''' francia származású (nagyapja Elzászból került Magyarországra) nyomdász, könyvkiadó és könyvkereskedő '''[[1884\|1884-ben]] települt''' át Szegedről '''[[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''', miután '''átvette''' ‒ az Aradra távozó ‒ '''Klein Ödön Vasút utcai könyv-, papír-, író-, rajzszer- és zenemű-kereskedését'''. A békéscsabai járásbíróság épületében található könyv- és papírkereskedés a téli évadra '''kölcsönkönyvtárként is működött''' magyar és német írók műveivel.

-	Lepage Lajos '''[[1885\|1885-ben]] kötött házasságot Donagyő Erzsikével''', Donagyő János szabadkai földbirtokos leányával.	+	Lepage Lajos '''[[1885\|1885-ben]] kötött házasságot Donagyő Erzsikével''', Donagyő János szabadkai földbirtokos leányával. Gyermekeik: Ilona, Malvin, Bözsike és Margitka.

	A fiatal nyomdász '''[[1890\|1890-ben]] megalapította első nyomdáját'''; a Lepage Nyomdában újságok, időszaki kiadványok, mindenféle nyomtatványok, levélpapír és boríték, esküvői és báli meghívók készültek. Lepage Lajos [[1889]]. [[december 15.\|december 15-én]] megvásárolta a '''[[Bírósági Végrehajtók Közlönye]]''' című folyóiratot. [[1891]]. [[január 3.]] és [[1892]]. [[május 7.]] között a '''[[Békésmegyei Hírlap (1)\|Békésmegyei Hírlap]]''' felelős szerkesztője, valamint a kiadó tulajdonosa volt. [[1895\|1895-ben]] Hódmezővásárhelyen is nyitott nyomdát, könyv-, zenemű- és papírkereskedést, de két év múlva túladott rajtuk, és visszaköltözött Békéscsabára.		A fiatal nyomdász '''[[1890\|1890-ben]] megalapította első nyomdáját'''; a Lepage Nyomdában újságok, időszaki kiadványok, mindenféle nyomtatványok, levélpapír és boríték, esküvői és báli meghívók készültek. Lepage Lajos [[1889]]. [[december 15.\|december 15-én]] megvásárolta a '''[[Bírósági Végrehajtók Közlönye]]''' című folyóiratot. [[1891]]. [[január 3.]] és [[1892]]. [[május 7.]] között a '''[[Békésmegyei Hírlap (1)\|Békésmegyei Hírlap]]''' felelős szerkesztője, valamint a kiadó tulajdonosa volt. [[1895\|1895-ben]] Hódmezővásárhelyen is nyitott nyomdát, könyv-, zenemű- és papírkereskedést, de két év múlva túladott rajtuk, és visszaköltözött Békéscsabára.
30. sor:		30. sor:
	* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 79. szám (1901. október 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 79. szám (1901. október 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 86. szám (1902. október 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 86. szám (1902. október 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Donagyő János gyászjelentése. In: [https://dspace.oszk.hu/handle/123456789/405545# OSZK gyászjeletnések] (Látogatva: 2019. 04. 03.)
	* Gaal György: Tört kövön és porladó kereszten : pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben. Kolozsvár : Stúdium Könyvkiadó, 2009. 110. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Gaal György: Tört kövön és porladó kereszten : pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben. Kolozsvár : Stúdium Könyvkiadó, 2009. 110. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Honi Ipar, 7. évf. 23. szám (1906. december 1.)		* Honi Ipar, 7. évf. 23. szám (1906. december 1.)

Jzoltan: Kép feltöltése

2019-03-31T12:47:49Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2019. március 31., 12:47-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete, munkássága ==		== Élete, munkássága ==
		+	[[Fájl:Lepage Lajos kereskedes hirdetes.jpg\|bélyegkép\|300px\|Újsághirdetés 1884-ből]]
		+
	'''Lepage Lajos''' francia származású (nagyapja Elzászból került Magyarországra) nyomdász, könyvkiadó és könyvkereskedő '''[[1884\|1884-ben]] települt''' át Szegedről '''[[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''', miután '''átvette''' ‒ az Aradra távozó ‒ '''Klein Ödön Vasút utcai könyv-, papír-, író-, rajzszer- és zenemű-kereskedését'''. A békéscsabai járásbíróság épületében található könyv- és papírkereskedés a téli évadra '''kölcsönkönyvtárként is működött''' magyar és német írók műveivel.		'''Lepage Lajos''' francia származású (nagyapja Elzászból került Magyarországra) nyomdász, könyvkiadó és könyvkereskedő '''[[1884\|1884-ben]] települt''' át Szegedről '''[[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''', miután '''átvette''' ‒ az Aradra távozó ‒ '''Klein Ödön Vasút utcai könyv-, papír-, író-, rajzszer- és zenemű-kereskedését'''. A békéscsabai járásbíróság épületében található könyv- és papírkereskedés a téli évadra '''kölcsönkönyvtárként is működött''' magyar és német írók műveivel.

Jzoltan: Kiegészítés

2019-03-29T16:36:55Z

Kiegészítés

←Régebbi változat		A lap 2019. március 29., 16:36-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete, munkássága ==		== Élete, munkássága ==
-	'''Lepage Lajos''' francia származású (nagyapja Elzászból került Magyarországra) nyomdász, könyvkiadó és könyvkereskedő '''[[1884\|1884-ben]] települt''' át Szegedről '''[[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''', miután '''átvette''' az Aradra távozó '''Klein Ödön könyv-, papír-, író-, rajzszer- és zenemű-kereskedését'''. A ~~Vasút utcán, a~~ békéscsabai járásbíróság épületében található könyv- és papírkereskedés a téli évadra '''kölcsönkönyvtárként is működött''' magyar és német írók műveivel.	+	'''Lepage Lajos''' francia származású (nagyapja Elzászból került Magyarországra) nyomdász, könyvkiadó és könyvkereskedő '''[[1884\|1884-ben]] települt''' át Szegedről '''[[Békéscsaba\|Békéscsabára]]''', miután '''átvette''' ‒ az Aradra távozó ‒ '''Klein Ödön Vasút utcai könyv-, papír-, író-, rajzszer- és zenemű-kereskedését'''. A békéscsabai járásbíróság épületében található könyv- és papírkereskedés a téli évadra '''kölcsönkönyvtárként is működött''' magyar és német írók műveivel.

	Lepage Lajos '''[[1885\|1885-ben]] kötött házasságot Donagyő Erzsikével''', Donagyő János szabadkai földbirtokos leányával.		Lepage Lajos '''[[1885\|1885-ben]] kötött házasságot Donagyő Erzsikével''', Donagyő János szabadkai földbirtokos leányával.

-	A fiatal nyomdász '''[[1890\|1890-ben]] megalapította első nyomdáját'''; a Lepage Nyomdában újságok, időszaki kiadványok, mindenféle nyomtatványok, levélpapír és boríték, esküvői és báli meghívók készültek. Lepage Lajos ~~később laptulajdonosként~~ '''~~elindította a~~ Bírósági Végrehajtók ~~Lapja~~''' ~~(1888‒1889)~~ '''~~és a~~ [[Békésmegyei Hírlap (1)\|Békésmegyei Hírlap]] ~~(1891‒1892) című kiadványokat~~'''. [[1895\|1895-ben]] Hódmezővásárhelyen is nyitott nyomdát, könyv-, zenemű- és papírkereskedést, de két év múlva túladott rajtuk, és visszaköltözött Békéscsabára.	+	A fiatal nyomdász '''[[1890\|1890-ben]] megalapította első nyomdáját'''; a Lepage Nyomdában újságok, időszaki kiadványok, mindenféle nyomtatványok, levélpapír és boríték, esküvői és báli meghívók készültek. Lepage Lajos [[1889]]. [[december 15.\|december 15-én]] megvásárolta a '''[[Bírósági Végrehajtók Közlönye]]''' című folyóiratot. [[1891]]. [[január 3.]] és [[1892]]. [[május 7.]] között a '''[[Békésmegyei Hírlap (1)\|Békésmegyei Hírlap]]''' felelős szerkesztője, valamint a kiadó tulajdonosa volt. [[1895\|1895-ben]] Hódmezővásárhelyen is nyitott nyomdát, könyv-, zenemű- és papírkereskedést, de két év múlva túladott rajtuk, és visszaköltözött Békéscsabára.

	[[1901\|1901-ben]] megvásárolta Polcz Albert kolozsvári könyvkereskedését és nyomdáját. '''Az [[1903\|1903-ban]] bekövetkezett elköltözéséig tartotta fenn békéscsabai üzletét, melyet Tevan Adolfnak adott el'''. A korabeli krónika beszámolója szerint Tevan Adolf esténként a kávéházban összeült sakkozni a város egyetlen könyvkereskedőjével, Lepage Lajossal. Lepage bejelentette partnerének, hogy a könyvesboltját (a kis kézinyomógéppel együtt) nem bírja fenntartani. Szavai szerint Békéscsaba levegője nem tett jót a könyveknek; ezért inkább elment Kolozsvárra, a boltját pedig felajánlotta eladásra régi barátjának, sakkpartnerének. Tevan Adolf átvette a kis könyvesboltot. Vállalkozása fényesen működött, ebből nőtt ki az az üzem, amely évtizedekig kiemelkedő szerepet töltött be mind Békéscsaba kulturális életében és fejlődésében, mind a magyar könyvkultúra megújításában. A régi kis nyomógépet emlékként megőrizték abban az európai színvonalú grafikai műintézetben, melyre Tevan Adolf, majd [[1909\|1909-től]] kezdve fia, [[Tevan Andor (1889-1955)\|Tevan Andor]] fejlesztette az egykori kis vidéki nyomdát.		[[1901\|1901-ben]] megvásárolta Polcz Albert kolozsvári könyvkereskedését és nyomdáját. '''Az [[1903\|1903-ban]] bekövetkezett elköltözéséig tartotta fenn békéscsabai üzletét, melyet Tevan Adolfnak adott el'''. A korabeli krónika beszámolója szerint Tevan Adolf esténként a kávéházban összeült sakkozni a város egyetlen könyvkereskedőjével, Lepage Lajossal. Lepage bejelentette partnerének, hogy a könyvesboltját (a kis kézinyomógéppel együtt) nem bírja fenntartani. Szavai szerint Békéscsaba levegője nem tett jót a könyveknek; ezért inkább elment Kolozsvárra, a boltját pedig felajánlotta eladásra régi barátjának, sakkpartnerének. Tevan Adolf átvette a kis könyvesboltot. Vállalkozása fényesen működött, ebből nőtt ki az az üzem, amely évtizedekig kiemelkedő szerepet töltött be mind Békéscsaba kulturális életében és fejlődésében, mind a magyar könyvkultúra megújításában. A régi kis nyomógépet emlékként megőrizték abban az európai színvonalú grafikai műintézetben, melyre Tevan Adolf, majd [[1909\|1909-től]] kezdve fia, [[Tevan Andor (1889-1955)\|Tevan Andor]] fejlesztette az egykori kis vidéki nyomdát.
17. sor:		17. sor:

	== Források ==		== Források ==
		+	* A művelődés évszázadai Békéscsabán. főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 352. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 214. szám (1998. szeptember 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 214. szám (1998. szeptember 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békés Megyei Népújság, 33. évf. 238. szám (1978. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békés Megyei Népújság, 33. évf. 238. szám (1978. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Jzoltan: Halálozási év megadása, forrás megjelölése

2019-03-28T17:18:00Z

Halálozási év megadása, forrás megjelölése

←Régebbi változat		A lap 2019. március 28., 17:18-kori változata
14. sor:		14. sor:
	Lepage Lajos a Magyar Könyvkereskedők Egyletének és a Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetségének is tagja volt. A Békéscsabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezeténél igazgatósági tagként szerepelt. [[1901\|1901-ben]] a csabai római katolikus egyháztanács világi elnökévé, [[1902\|1902-ben]] pedig az iskolaszék tagjává választották. Részt vett az [[1901]] szeptemberében alakult '''Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság''' megszervezésében, melynek egyik '''igazgatója''' lett. [[1906\|1906-ban]] egyik alapítója és részvényese volt a Kolozsvári Kereskedelmi Bank Rt. égisze alatt alakult Borgóprundi Papírgyár Rt.-nek. [[1912\|1912-ben]] Kolozsváron egy vaskereskedő céget vásárolt.		Lepage Lajos a Magyar Könyvkereskedők Egyletének és a Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetségének is tagja volt. A Békéscsabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezeténél igazgatósági tagként szerepelt. [[1901\|1901-ben]] a csabai római katolikus egyháztanács világi elnökévé, [[1902\|1902-ben]] pedig az iskolaszék tagjává választották. Részt vett az [[1901]] szeptemberében alakult '''Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság''' megszervezésében, melynek egyik '''igazgatója''' lett. [[1906\|1906-ban]] egyik alapítója és részvényese volt a Kolozsvári Kereskedelmi Bank Rt. égisze alatt alakult Borgóprundi Papírgyár Rt.-nek. [[1912\|1912-ben]] Kolozsváron egy vaskereskedő céget vásárolt.

-	Lepage ~~Lajost~~ '''Kolozsváron''' a Házsongárdi temetőben '''helyezték végső nyugalomra'''.	+	Lepage Lajos '''[[1919\|1919-ben]] hunyt el'''. '''Kolozsváron''' a Házsongárdi temetőben '''helyezték végső nyugalomra'''.

	== Források ==		== Források ==
27. sor:		27. sor:
	* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 79. szám (1901. október 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 79. szám (1901. október 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 86. szám (1902. október 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 86. szám (1902. október 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Gaal György: Tört kövön és porladó kereszten : pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben. Kolozsvár : Stúdium Könyvkiadó, 2009. 110. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Honi Ipar, 7. évf. 23. szám (1906. december 1.)		* Honi Ipar, 7. évf. 23. szám (1906. december 1.)
	* Lepage Lajos In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Lepage_k%C3%B6nyvkeresked%C3%A9s Wikipedia]		* Lepage Lajos In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Lepage_k%C3%B6nyvkeresked%C3%A9s Wikipedia]

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „nyomdász, könyvkiadó == Élete, munkássága == '''Lepage Lajos''' francia származású (nagyapja Elzászból került Magyarországra) nyomdász, könyvkiadó és kö…”

2019-03-22T11:30:26Z

Új oldal, tartalma: „nyomdász, könyvkiadó == Élete, munkássága == '''Lepage Lajos''' francia származású (nagyapja Elzászból került Magyarországra) nyomdász, könyvkiadó és kö…”

Új lap

nyomdász, könyvkiadó

== Élete, munkássága ==
'''Lepage Lajos''' francia származású (nagyapja Elzászból került Magyarországra) nyomdász, könyvkiadó és könyvkereskedő '''[[1884|1884-ben]] települt''' át Szegedről '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]]''', miután '''átvette''' az Aradra távozó '''Klein Ödön könyv-, papír-, író-, rajzszer- és zenemű-kereskedését'''. A Vasút utcán, a békéscsabai járásbíróság épületében található könyv- és papírkereskedés a téli évadra '''kölcsönkönyvtárként is működött''' magyar és német írók műveivel.

Lepage Lajos '''[[1885|1885-ben]] kötött házasságot Donagyő Erzsikével''', Donagyő János szabadkai földbirtokos leányával.

A fiatal nyomdász '''[[1890|1890-ben]] megalapította első nyomdáját'''; a Lepage Nyomdában újságok, időszaki kiadványok, mindenféle nyomtatványok, levélpapír és boríték, esküvői és báli meghívók készültek. Lepage Lajos később laptulajdonosként '''elindította a Bírósági Végrehajtók Lapja''' (1888‒1889) '''és a [[Békésmegyei Hírlap (1)|Békésmegyei Hírlap]] (1891‒1892) című kiadványokat'''. [[1895|1895-ben]] Hódmezővásárhelyen is nyitott nyomdát, könyv-, zenemű- és papírkereskedést, de két év múlva túladott rajtuk, és visszaköltözött Békéscsabára.

[[1901|1901-ben]] megvásárolta Polcz Albert kolozsvári könyvkereskedését és nyomdáját. '''Az [[1903|1903-ban]] bekövetkezett elköltözéséig tartotta fenn békéscsabai üzletét, melyet Tevan Adolfnak adott el'''. A korabeli krónika beszámolója szerint Tevan Adolf esténként a kávéházban összeült sakkozni a város egyetlen könyvkereskedőjével, Lepage Lajossal. Lepage bejelentette partnerének, hogy a könyvesboltját (a kis kézinyomógéppel együtt) nem bírja fenntartani. Szavai szerint Békéscsaba levegője nem tett jót a könyveknek; ezért inkább elment Kolozsvárra, a boltját pedig felajánlotta eladásra régi barátjának, sakkpartnerének. Tevan Adolf átvette a kis könyvesboltot. Vállalkozása fényesen működött, ebből nőtt ki az az üzem, amely évtizedekig kiemelkedő szerepet töltött be mind Békéscsaba kulturális életében és fejlődésében, mind a magyar könyvkultúra megújításában. A régi kis nyomógépet emlékként megőrizték abban az európai színvonalú grafikai műintézetben, melyre Tevan Adolf, majd [[1909|1909-től]] kezdve fia, [[Tevan Andor (1889-1955)|Tevan Andor]] fejlesztette az egykori kis vidéki nyomdát.

'''Kolozsváron''' Lepage Lajos '''elismert tipográfus és kiadó''' lett. Könyvek mellett folyóiratokat és képeslapokat is kiadott. A Fő téren állt üzlete, amely egy ideig kölcsönkönyvtárként is működött, a Mátyás király utcában fióküzlete is volt. Vállalkozását ‒ a Lepage Lajos egyetemi könyvkereskedés, papír- és nyomdaüzletet ‒ [[1914|1914-ben]] Dobó Ferenc és Dobó Lajos vette meg. Cégjelzésként megőrizték a Lepage könyvkereskedés nevet, annak megszűnéséig, az [[1948|1948-as]] államosításig. ''A Lepage könyvkereskedés könyvjegyzékei és Ex Libris'' cím alatt megjelentetett háromnyelvű könyvkereskedelmi prospektusai (1925–1939) arról tanúskodnak, hogy a könyvkereskedés a világ minden tájáról beszerzett tudományos és szépirodalmi művekkel látta el a vásárlókat.

Lepage Lajos a Magyar Könyvkereskedők Egyletének és a Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetségének is tagja volt. A Békéscsabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezeténél igazgatósági tagként szerepelt. [[1901|1901-ben]] a csabai római katolikus egyháztanács világi elnökévé, [[1902|1902-ben]] pedig az iskolaszék tagjává választották. Részt vett az [[1901]] szeptemberében alakult '''Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság''' megszervezésében, melynek egyik '''igazgatója''' lett. [[1906|1906-ban]] egyik alapítója és részvényese volt a Kolozsvári Kereskedelmi Bank Rt. égisze alatt alakult Borgóprundi Papírgyár Rt.-nek. [[1912|1912-ben]] Kolozsváron egy vaskereskedő céget vásárolt.

Lepage Lajost '''Kolozsváron''' a Házsongárdi temetőben '''helyezték végső nyugalomra'''.

== Források ==
* Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 214. szám (1998. szeptember 12‒13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Népújság, 33. évf. 238. szám (1978. október 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés, 10. évf. 2. szám (1891. január 11.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 11. évf. 90. szám (1884. november 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 11. évf. 91. szám (1884. november 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 12. évf. 87. szám (1885. október 29.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 8. szám (1899. január 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 55. szám (1901. július 7.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 28. évf. 79. szám (1901. október 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 86. szám (1902. október 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Honi Ipar, 7. évf. 23. szám (1906. december 1.)
* Lepage Lajos In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Lepage_k%C3%B6nyvkeresked%C3%A9s Wikipedia]
* Nyomdaipar Magyarországon, 13. évf. 32. szám (1914. augusztus 5.)
* Világ, 14. évf. 186. szám (1923. augusztus 19.)

[[Kategória: Békéscsaba]]
[[Kategória: Békéscsabai személyek]]
[[Kategória: Személyek]]
[[Kategória: Nyomdászok]]
[[Kategória: Könyvkiadók]]