Lepény Pál (1824–1906) - Laptörténet

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T10:16:16Z

Szócikkcímek egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 10:16-kori változata
11. sor:		11. sor:
	A közéletben az 1870-es években tűnt fel. [[1878]]. [[január 15.\|január 15-én]] nagy többséggel '''választották bírónak'''. Akkoriban szinte csak gazdákból állt a csabai képviselő-testület. A képviselők a közgyűlések előtt rendszeresen a [[Hotel Fiume (Békéscsaba)\|Fiume Szálloda kávéházában]] találkoztak, ott beszélték meg a község ügyeit. Lepény '''nagy tekintélynek örvendett nemcsak Csabán, de a vármegyében is'''. Köztudott volt róla, hogy hűséges „zászlótartója” az 1848-as eszméknek.		A közéletben az 1870-es években tűnt fel. [[1878]]. [[január 15.\|január 15-én]] nagy többséggel '''választották bírónak'''. Akkoriban szinte csak gazdákból állt a csabai képviselő-testület. A képviselők a közgyűlések előtt rendszeresen a [[Hotel Fiume (Békéscsaba)\|Fiume Szálloda kávéházában]] találkoztak, ott beszélték meg a község ügyeit. Lepény '''nagy tekintélynek örvendett nemcsak Csabán, de a vármegyében is'''. Köztudott volt róla, hogy hűséges „zászlótartója” az 1848-as eszméknek.

-	'''A Közbirtokossági Testület elnöke''' volt, amikor [[1875]]. [[január 25.\|január 25-én]] arról döntöttek, hogy állandó helyet teremtenek a színjátszásnak a belvárosban. A [[Békéscsabai Jókai Színház\|színház]] alapkövét [[1877\|1877-ben]] tették le, a munka két évig tartott, az ünnepélyes megnyitóra, az első színielőadásra [[1879]]. [[március 8.\|március 8-án]] került sor. Elnökként Lepénynek a színházban állandó páholy állt rendelkezésére, ahol feleségével és gyermekeivel élvezhette az előadásokat.	+	'''A Közbirtokossági Testület elnöke''' volt, amikor [[1875]]. [[január 25.\|január 25-én]] arról döntöttek, hogy állandó helyet teremtenek a színjátszásnak a belvárosban. A [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)\|színház]] alapkövét [[1877\|1877-ben]] tették le, a munka két évig tartott, az ünnepélyes megnyitóra, az első színielőadásra [[1879]]. [[március 8.\|március 8-án]] került sor. Elnökként Lepénynek a színházban állandó páholy állt rendelkezésére, ahol feleségével és gyermekeivel élvezhette az előadásokat.

	'''Hivatali ideje alatt''', [[1878]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] alakult 61 alapító taggal a Csabai Nőegylet, mely a szegény gyerekek segélyezését és iskoláztatását, az árvák, özvegyek, sorsüldözöttek, munkaképtelenek, betegek, elhagyottak megsegítését tűzte ki célul. [[1879]]. [[szeptember 25.\|szeptember 25-én]] Takács Árpád nyomdász Buzapiac (Szabadság) téri házában kezdte meg működését Csaba második nyomdája. Ebben az évben indult a Povázsay-nyomda is, a mai Szlovák Kultúra Háza helyén álló egykori földszintes, nádfedeles családi házban. Ez év [[november 16.\|november 16-án]] alakuló közgyűlést tartott a Békéscsabai Vadásztársulat. Szintén [[1879\|1879-ben]] készült az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)\|Élővíz-csatorna]] második hídja a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi ligetnél]]. A „vashíd” néven ismert hangulatos hidat Sztraka Ernő tervezte, és eredeti formájában [[1962\|1962-ben]] bekövetkezett lebontásáig szolgálta az átkelést. A helyére épült betonhíd mára már elvesztette régi, míves hangulatát. Csaba [[1879-ben\|1879-ben]] alkotta meg a tűzrendőrségről szóló szabályrendeletét, és [[1880\|1880-ban]] felállt a tűzőrség, amelyet a képviselő-testület által választott tűzőrségi kapitány vezetett. A Magyar Vöröskereszt Egylet [[1879\|1879-ben]] alakult meg, majd [[1880\|1880-ban]] a vöröskereszt csabai szervezete is megkezdte működését. Csaba határában azokban az években 480 hold szőlőt műveltek, amely szinte naponta csökkent, mert egyre több házat építettek a jaminai szőlőkben. A szőlőskertek később szinte faluvá növekedtek, [[1880\|1880-ban]] az ott élő lakosok száma már meghaladta a háromezret, és 597 lakóházat számláltak. [[1880]]. [[december 15.\|december 15-én]] a csabai képviselő-testület nem járult hozzá Jamina elszakadásához.		'''Hivatali ideje alatt''', [[1878]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] alakult 61 alapító taggal a Csabai Nőegylet, mely a szegény gyerekek segélyezését és iskoláztatását, az árvák, özvegyek, sorsüldözöttek, munkaképtelenek, betegek, elhagyottak megsegítését tűzte ki célul. [[1879]]. [[szeptember 25.\|szeptember 25-én]] Takács Árpád nyomdász Buzapiac (Szabadság) téri házában kezdte meg működését Csaba második nyomdája. Ebben az évben indult a Povázsay-nyomda is, a mai Szlovák Kultúra Háza helyén álló egykori földszintes, nádfedeles családi házban. Ez év [[november 16.\|november 16-án]] alakuló közgyűlést tartott a Békéscsabai Vadásztársulat. Szintén [[1879\|1879-ben]] készült az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)\|Élővíz-csatorna]] második hídja a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi ligetnél]]. A „vashíd” néven ismert hangulatos hidat Sztraka Ernő tervezte, és eredeti formájában [[1962\|1962-ben]] bekövetkezett lebontásáig szolgálta az átkelést. A helyére épült betonhíd mára már elvesztette régi, míves hangulatát. Csaba [[1879-ben\|1879-ben]] alkotta meg a tűzrendőrségről szóló szabályrendeletét, és [[1880\|1880-ban]] felállt a tűzőrség, amelyet a képviselő-testület által választott tűzőrségi kapitány vezetett. A Magyar Vöröskereszt Egylet [[1879\|1879-ben]] alakult meg, majd [[1880\|1880-ban]] a vöröskereszt csabai szervezete is megkezdte működését. Csaba határában azokban az években 480 hold szőlőt műveltek, amely szinte naponta csökkent, mert egyre több házat építettek a jaminai szőlőkben. A szőlőskertek később szinte faluvá növekedtek, [[1880\|1880-ban]] az ott élő lakosok száma már meghaladta a háromezret, és 597 lakóházat számláltak. [[1880]]. [[december 15.\|december 15-én]] a csabai képviselő-testület nem járult hozzá Jamina elszakadásához.
23. sor:		23. sor:
	* Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 55. szám (1906. június 28.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 55. szám (1906. június 28.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 56. szám (1906. július 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 56. szám (1906. július 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák. 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák. 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

Jzoltan: Lepény Pál (1824-1906) lapot átneveztem Lepény Pál (1824–1906) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-08T13:59:16Z

Lepény Pál (1824-1906) lapot átneveztem Lepény Pál (1824–1906) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 8., 13:59-kori változata

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-02-23T11:43:24Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 11:43-kori változata
9. sor:		9. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	A közéletben az 1870-es években tűnt fel. [[1878]]. [[január 15.\|január 15-én]] nagy többséggel '''választották bírónak'''. Akkoriban szinte csak gazdákból állt a csabai képviselő-testület. A képviselők a közgyűlések előtt rendszeresen a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálloda kávéházában]] találkoztak, ott beszélték meg a község ügyeit. Lepény '''nagy tekintélynek örvendett nemcsak Csabán, de a vármegyében is'''. Köztudott volt róla, hogy hűséges „zászlótartója” az 1848-as eszméknek.	+	A közéletben az 1870-es években tűnt fel. [[1878]]. [[január 15.\|január 15-én]] nagy többséggel '''választották bírónak'''. Akkoriban szinte csak gazdákból állt a csabai képviselő-testület. A képviselők a közgyűlések előtt rendszeresen a [[Hotel Fiume (Békéscsaba)\|Fiume Szálloda kávéházában]] találkoztak, ott beszélték meg a község ügyeit. Lepény '''nagy tekintélynek örvendett nemcsak Csabán, de a vármegyében is'''. Köztudott volt róla, hogy hűséges „zászlótartója” az 1848-as eszméknek.

	'''A Közbirtokossági Testület elnöke''' volt, amikor [[1875]]. [[január 25.\|január 25-én]] arról döntöttek, hogy állandó helyet teremtenek a színjátszásnak a belvárosban. A [[Békéscsabai Jókai Színház\|színház]] alapkövét [[1877\|1877-ben]] tették le, a munka két évig tartott, az ünnepélyes megnyitóra, az első színielőadásra [[1879]]. [[március 8.\|március 8-án]] került sor. Elnökként Lepénynek a színházban állandó páholy állt rendelkezésére, ahol feleségével és gyermekeivel élvezhette az előadásokat.		'''A Közbirtokossági Testület elnöke''' volt, amikor [[1875]]. [[január 25.\|január 25-én]] arról döntöttek, hogy állandó helyet teremtenek a színjátszásnak a belvárosban. A [[Békéscsabai Jókai Színház\|színház]] alapkövét [[1877\|1877-ben]] tették le, a munka két évig tartott, az ünnepélyes megnyitóra, az első színielőadásra [[1879]]. [[március 8.\|március 8-án]] került sor. Elnökként Lepénynek a színházban állandó páholy állt rendelkezésére, ahol feleségével és gyermekeivel élvezhette az előadásokat.

Jzoltan: Jókai Színház belső hivatkozása

2020-12-11T19:14:49Z

Jókai Színház belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. december 11., 19:14-kori változata
11. sor:		11. sor:
	A közéletben az 1870-es években tűnt fel. [[1878]]. [[január 15.\|január 15-én]] nagy többséggel '''választották bírónak'''. Akkoriban szinte csak gazdákból állt a csabai képviselő-testület. A képviselők a közgyűlések előtt rendszeresen a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálloda kávéházában]] találkoztak, ott beszélték meg a község ügyeit. Lepény '''nagy tekintélynek örvendett nemcsak Csabán, de a vármegyében is'''. Köztudott volt róla, hogy hűséges „zászlótartója” az 1848-as eszméknek.		A közéletben az 1870-es években tűnt fel. [[1878]]. [[január 15.\|január 15-én]] nagy többséggel '''választották bírónak'''. Akkoriban szinte csak gazdákból állt a csabai képviselő-testület. A képviselők a közgyűlések előtt rendszeresen a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálloda kávéházában]] találkoztak, ott beszélték meg a község ügyeit. Lepény '''nagy tekintélynek örvendett nemcsak Csabán, de a vármegyében is'''. Köztudott volt róla, hogy hűséges „zászlótartója” az 1848-as eszméknek.

-	'''A Közbirtokossági Testület elnöke''' volt, amikor [[1875]]. [[január 25.\|január 25-én]] arról döntöttek, hogy állandó helyet teremtenek a színjátszásnak a belvárosban. A színház alapkövét [[1877\|1877-ben]] tették le, a munka két évig tartott, az ünnepélyes megnyitóra, az első színielőadásra [[1879]]. [[március 8.\|március 8-án]] került sor. Elnökként Lepénynek a színházban állandó páholy állt rendelkezésére, ahol feleségével és gyermekeivel élvezhette az előadásokat.	+	'''A Közbirtokossági Testület elnöke''' volt, amikor [[1875]]. [[január 25.\|január 25-én]] arról döntöttek, hogy állandó helyet teremtenek a színjátszásnak a belvárosban. A [[Békéscsabai Jókai Színház\|színház]] alapkövét [[1877\|1877-ben]] tették le, a munka két évig tartott, az ünnepélyes megnyitóra, az első színielőadásra [[1879]]. [[március 8.\|március 8-án]] került sor. Elnökként Lepénynek a színházban állandó páholy állt rendelkezésére, ahol feleségével és gyermekeivel élvezhette az előadásokat.

	'''Hivatali ideje alatt''', [[1878]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] alakult 61 alapító taggal a Csabai Nőegylet, mely a szegény gyerekek segélyezését és iskoláztatását, az árvák, özvegyek, sorsüldözöttek, munkaképtelenek, betegek, elhagyottak megsegítését tűzte ki célul. [[1879]]. [[szeptember 25.\|szeptember 25-én]] Takács Árpád nyomdász Buzapiac (Szabadság) téri házában kezdte meg működését Csaba második nyomdája. Ebben az évben indult a Povázsay-nyomda is, a mai Szlovák Kultúra Háza helyén álló egykori földszintes, nádfedeles családi házban. Ez év [[november 16.\|november 16-án]] alakuló közgyűlést tartott a Békéscsabai Vadásztársulat. Szintén [[1879\|1879-ben]] készült az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)\|Élővíz-csatorna]] második hídja a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi ligetnél]]. A „vashíd” néven ismert hangulatos hidat Sztraka Ernő tervezte, és eredeti formájában [[1962\|1962-ben]] bekövetkezett lebontásáig szolgálta az átkelést. A helyére épült betonhíd mára már elvesztette régi, míves hangulatát. Csaba [[1879-ben\|1879-ben]] alkotta meg a tűzrendőrségről szóló szabályrendeletét, és [[1880\|1880-ban]] felállt a tűzőrség, amelyet a képviselő-testület által választott tűzőrségi kapitány vezetett. A Magyar Vöröskereszt Egylet [[1879\|1879-ben]] alakult meg, majd [[1880\|1880-ban]] a vöröskereszt csabai szervezete is megkezdte működését. Csaba határában azokban az években 480 hold szőlőt műveltek, amely szinte naponta csökkent, mert egyre több házat építettek a jaminai szőlőkben. A szőlőskertek később szinte faluvá növekedtek, [[1880\|1880-ban]] az ott élő lakosok száma már meghaladta a háromezret, és 597 lakóházat számláltak. [[1880]]. [[december 15.\|december 15-én]] a csabai képviselő-testület nem járult hozzá Jamina elszakadásához.		'''Hivatali ideje alatt''', [[1878]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] alakult 61 alapító taggal a Csabai Nőegylet, mely a szegény gyerekek segélyezését és iskoláztatását, az árvák, özvegyek, sorsüldözöttek, munkaképtelenek, betegek, elhagyottak megsegítését tűzte ki célul. [[1879]]. [[szeptember 25.\|szeptember 25-én]] Takács Árpád nyomdász Buzapiac (Szabadság) téri házában kezdte meg működését Csaba második nyomdája. Ebben az évben indult a Povázsay-nyomda is, a mai Szlovák Kultúra Háza helyén álló egykori földszintes, nádfedeles családi házban. Ez év [[november 16.\|november 16-án]] alakuló közgyűlést tartott a Békéscsabai Vadásztársulat. Szintén [[1879\|1879-ben]] készült az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)\|Élővíz-csatorna]] második hídja a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi ligetnél]]. A „vashíd” néven ismert hangulatos hidat Sztraka Ernő tervezte, és eredeti formájában [[1962\|1962-ben]] bekövetkezett lebontásáig szolgálta az átkelést. A helyére épült betonhíd mára már elvesztette régi, míves hangulatát. Csaba [[1879-ben\|1879-ben]] alkotta meg a tűzrendőrségről szóló szabályrendeletét, és [[1880\|1880-ban]] felállt a tűzőrség, amelyet a képviselő-testület által választott tűzőrségi kapitány vezetett. A Magyar Vöröskereszt Egylet [[1879\|1879-ben]] alakult meg, majd [[1880\|1880-ban]] a vöröskereszt csabai szervezete is megkezdte működését. Csaba határában azokban az években 480 hold szőlőt műveltek, amely szinte naponta csökkent, mert egyre több házat építettek a jaminai szőlőkben. A szőlőskertek később szinte faluvá növekedtek, [[1880\|1880-ban]] az ott élő lakosok száma már meghaladta a háromezret, és 597 lakóházat számláltak. [[1880]]. [[december 15.\|december 15-én]] a csabai képviselő-testület nem járult hozzá Jamina elszakadásához.

Jzoltan: Élővíz-csatorna belső hivatkozása

2019-11-03T12:10:11Z

Élővíz-csatorna belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2019. november 3., 12:10-kori változata
13. sor:		13. sor:
	'''A Közbirtokossági Testület elnöke''' volt, amikor [[1875]]. [[január 25.\|január 25-én]] arról döntöttek, hogy állandó helyet teremtenek a színjátszásnak a belvárosban. A színház alapkövét [[1877\|1877-ben]] tették le, a munka két évig tartott, az ünnepélyes megnyitóra, az első színielőadásra [[1879]]. [[március 8.\|március 8-án]] került sor. Elnökként Lepénynek a színházban állandó páholy állt rendelkezésére, ahol feleségével és gyermekeivel élvezhette az előadásokat.		'''A Közbirtokossági Testület elnöke''' volt, amikor [[1875]]. [[január 25.\|január 25-én]] arról döntöttek, hogy állandó helyet teremtenek a színjátszásnak a belvárosban. A színház alapkövét [[1877\|1877-ben]] tették le, a munka két évig tartott, az ünnepélyes megnyitóra, az első színielőadásra [[1879]]. [[március 8.\|március 8-án]] került sor. Elnökként Lepénynek a színházban állandó páholy állt rendelkezésére, ahol feleségével és gyermekeivel élvezhette az előadásokat.

-	'''Hivatali ideje alatt''', [[1878]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] alakult 61 alapító taggal a Csabai Nőegylet, mely a szegény gyerekek segélyezését és iskoláztatását, az árvák, özvegyek, sorsüldözöttek, munkaképtelenek, betegek, elhagyottak megsegítését tűzte ki célul. [[1879]]. [[szeptember 25.\|szeptember 25-én]] Takács Árpád nyomdász Buzapiac (Szabadság) téri házában kezdte meg működését Csaba második nyomdája. Ebben az évben indult a Povázsay-nyomda is, a mai Szlovák Kultúra Háza helyén álló egykori földszintes, nádfedeles családi házban. Ez év [[november 16.\|november 16-án]] alakuló közgyűlést tartott a Békéscsabai Vadásztársulat. Szintén [[1879\|1879-ben]] készült az Élővíz-csatorna második hídja a Széchenyi ligetnél. A „vashíd” néven ismert hangulatos hidat Sztraka Ernő tervezte, és eredeti formájában [[1962\|1962-ben]] bekövetkezett lebontásáig szolgálta az átkelést. A helyére épült betonhíd mára már elvesztette régi, míves hangulatát. Csaba [[1879-ben\|1879-ben]] alkotta meg a tűzrendőrségről szóló szabályrendeletét, és [[1880\|1880-ban]] felállt a tűzőrség, amelyet a képviselő-testület által választott tűzőrségi kapitány vezetett. A Magyar Vöröskereszt Egylet [[1879\|1879-ben]] alakult meg, majd [[1880\|1880-ban]] a vöröskereszt csabai szervezete is megkezdte működését. Csaba határában azokban az években 480 hold szőlőt műveltek, amely szinte naponta csökkent, mert egyre több házat építettek a jaminai szőlőkben. A szőlőskertek később szinte faluvá növekedtek, [[1880\|1880-ban]] az ott élő lakosok száma már meghaladta a háromezret, és 597 lakóházat számláltak. [[1880]]. [[december 15.\|december 15-én]] a csabai képviselő-testület nem járult hozzá Jamina elszakadásához.	+	'''Hivatali ideje alatt''', [[1878]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] alakult 61 alapító taggal a Csabai Nőegylet, mely a szegény gyerekek segélyezését és iskoláztatását, az árvák, özvegyek, sorsüldözöttek, munkaképtelenek, betegek, elhagyottak megsegítését tűzte ki célul. [[1879]]. [[szeptember 25.\|szeptember 25-én]] Takács Árpád nyomdász Buzapiac (Szabadság) téri házában kezdte meg működését Csaba második nyomdája. Ebben az évben indult a Povázsay-nyomda is, a mai Szlovák Kultúra Háza helyén álló egykori földszintes, nádfedeles családi házban. Ez év [[november 16.\|november 16-án]] alakuló közgyűlést tartott a Békéscsabai Vadásztársulat. Szintén [[1879\|1879-ben]] készült az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)\|Élővíz-csatorna]] második hídja a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi ligetnél]]. A „vashíd” néven ismert hangulatos hidat Sztraka Ernő tervezte, és eredeti formájában [[1962\|1962-ben]] bekövetkezett lebontásáig szolgálta az átkelést. A helyére épült betonhíd mára már elvesztette régi, míves hangulatát. Csaba [[1879-ben\|1879-ben]] alkotta meg a tűzrendőrségről szóló szabályrendeletét, és [[1880\|1880-ban]] felállt a tűzőrség, amelyet a képviselő-testület által választott tűzőrségi kapitány vezetett. A Magyar Vöröskereszt Egylet [[1879\|1879-ben]] alakult meg, majd [[1880\|1880-ban]] a vöröskereszt csabai szervezete is megkezdte működését. Csaba határában azokban az években 480 hold szőlőt műveltek, amely szinte naponta csökkent, mert egyre több házat építettek a jaminai szőlőkben. A szőlőskertek később szinte faluvá növekedtek, [[1880\|1880-ban]] az ott élő lakosok száma már meghaladta a háromezret, és 597 lakóházat számláltak. [[1880]]. [[december 15.\|december 15-én]] a csabai képviselő-testület nem járult hozzá Jamina elszakadásához.

	Lepény Pál '''[[1880\|1880-ban]] visszavonult a közszerepléstől''', és ezután szinte csak a családjának és a gazdaságának élt. Az [[1888]]. évi csabai árvíz idején a köz érdekében kifejtett hősies helytállásával is érdemeket szerzett.		Lepény Pál '''[[1880\|1880-ban]] visszavonult a közszerepléstől''', és ezután szinte csak a családjának és a gazdaságának élt. Az [[1888]]. évi csabai árvíz idején a köz érdekében kifejtett hősies helytállásával is érdemeket szerzett.

Jzoltan: temető nevének javítása

2019-01-25T10:53:58Z

temető nevének javítása

←Régebbi változat		A lap 2019. január 25., 10:53-kori változata
6. sor:		6. sor:
	'''[[Békéscsaba]] egyik legmódosabb gazdájának tartották''', jól bánt a vagyonával, mely folyamatosan gyarapodott. Típusa volt a régi idők parasztnábobjainak, a korabeli sajtóban „valóságos Rothschildként” emlegették. Nem volt fösvény, amikor humánus célról volt szó, bőkezűen adakozott. Mint magánember egyszerű puritán jellemű parasztember volt, emellett rafinált politikusnak számított.		'''[[Békéscsaba]] egyik legmódosabb gazdájának tartották''', jól bánt a vagyonával, mely folyamatosan gyarapodott. Típusa volt a régi idők parasztnábobjainak, a korabeli sajtóban „valóságos Rothschildként” emlegették. Nem volt fösvény, amikor humánus célról volt szó, bőkezűen adakozott. Mint magánember egyszerű puritán jellemű parasztember volt, emellett rafinált politikusnak számított.

-	Fiatalos életkedvét élete legutolsó napjáig megőrizte. 82 éves korában, '''[[1906]]. [[június 24.\|június 24-én]] hunyt el''', három nappal később temették el az ~~alvégi~~ temetőben.	+	Fiatalos életkedvét élete legutolsó napjáig megőrizte. 82 éves korában, '''[[1906]]. [[június 24.\|június 24-én]] hunyt el''', három nappal később temették el az Alvégi temetőben.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: Leírások egységesítése

2018-10-30T15:55:44Z

Leírások egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2018. október 30., 15:55-kori változata
21. sor:		21. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* ~~Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák~~, ~~1717–1918, Békéscsaba, 2008~~. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 55. szám (1906. június 28.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békésmegyei Közlöny~~, 1906. június 28.~~, 33. ~~évfolyam 55~~. szám. ~~Lelőhelye~~: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 56. szám (1906. július 1.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* ~~Békésmegyei Közlöny, 1906~~. ~~július 1~~., 33. ~~évfolyam 56. szám. Lelőhelye~~: Békés Megyei Könyvtár	+	* Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák. 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2018-10-18T13:11:25Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2018. október 18., 13:11-kori változata
4. sor:		4. sor:
	'''[[1824-ben]] született''' Lepény Mihály és Lipták Judit fiaként. Gyermek- és fiatalkoráról nincs ismeretünk.		'''[[1824-ben]] született''' Lepény Mihály és Lipták Judit fiaként. Gyermek- és fiatalkoráról nincs ismeretünk.

-	'''[[Békéscsaba]] egyik legmódosabb gazdájának tartották''', jól bánt a vagyonával, mely ~~nőttön-nőtt~~ gyarapodott. Típusa volt a régi idők parasztnábobjainak, a korabeli sajtóban „valóságos Rothschildként” emlegették. Nem volt fösvény, amikor humánus célról volt szó, bőkezűen adakozott. Mint magánember egyszerű puritán jellemű parasztember volt, ~~megáldva természetes józan gondolkodással, erényekkel és földi javakkal. Egyszerűsége mellett is~~ rafinált politikusnak számított.	+	'''[[Békéscsaba]] egyik legmódosabb gazdájának tartották''', jól bánt a vagyonával, mely folyamatosan gyarapodott. Típusa volt a régi idők parasztnábobjainak, a korabeli sajtóban „valóságos Rothschildként” emlegették. Nem volt fösvény, amikor humánus célról volt szó, bőkezűen adakozott. Mint magánember egyszerű puritán jellemű parasztember volt, emellett rafinált politikusnak számított.

-	Fiatalos életkedvét élete legutolsó napjáig megőrizte. 82 éves korában, '''[[1906]]. [[június 24.\|június 24-én]] hunyt el''', három nappal később temették el az alvégi temetőben~~. Gyászoló rokonok és ismerősök egész tábora kísérte utolsó útjára~~.	+	Fiatalos életkedvét élete legutolsó napjáig megőrizte. 82 éves korában, '''[[1906]]. [[június 24.\|június 24-én]] hunyt el''', három nappal később temették el az alvégi temetőben.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	A közéletben az 1870-es években tűnt fel. [[1878]]. [[január 15.\|január 15-én]] nagy többséggel '''~~megválasztották~~ bírónak'''. Akkoriban szinte csak gazdákból állt a csabai képviselő-testület. A képviselők a közgyűlések előtt rendszeresen a [[Hotel Fiume\|Fiume ~~kávéházban~~]] találkoztak ~~a reggeli feketekávénál~~, ott beszélték meg a község ügyeit. Lepény '''nagy tekintélynek örvendett nemcsak Csabán, de a vármegyében is'''. Köztudott volt róla, hogy hűséges „zászlótartója” az 1848-as eszméknek.	+	A közéletben az 1870-es években tűnt fel. [[1878]]. [[január 15.\|január 15-én]] nagy többséggel '''választották bírónak'''. Akkoriban szinte csak gazdákból állt a csabai képviselő-testület. A képviselők a közgyűlések előtt rendszeresen a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálloda kávéházában]] találkoztak, ott beszélték meg a község ügyeit. Lepény '''nagy tekintélynek örvendett nemcsak Csabán, de a vármegyében is'''. Köztudott volt róla, hogy hűséges „zászlótartója” az 1848-as eszméknek.

-	'''A Közbirtokossági Testület elnöke''' volt, amikor [[1875]]. [[január 25.\|január 25-én]] arról döntöttek, hogy állandó helyet teremtenek a színjátszásnak a belvárosban. Csabán az 1840-es évektől voltak színielőadások, a vándorkomédiások és alkalmi vándortársulatok többnyire a nyári hónapokban léptek fel a Széchenyi ligetben, a Fiume vendéglőben és a [[Városháza (Békéscsaba)\|városháza]] nagytermében. A tervek elkészítésével Halmay Andor aradi építészt bízták meg, az építkezést [[Sztraka Ernő (1830-1906)\|Sztraka Ernő]] mérnök vezette. A színház alapkövét [[1877\|1877-ben]] tették le, a munka két évig tartott, az ünnepélyes megnyitóra, az első színielőadásra [[1879]]. [[március 8.\|március 8-án]] került sor. Elnökként Lepénynek a színházban állandó páholy állt rendelkezésére, ahol feleségével és gyermekeivel élvezhette az előadásokat.	+	'''A Közbirtokossági Testület elnöke''' volt, amikor [[1875]]. [[január 25.\|január 25-én]] arról döntöttek, hogy állandó helyet teremtenek a színjátszásnak a belvárosban. A színház alapkövét [[1877\|1877-ben]] tették le, a munka két évig tartott, az ünnepélyes megnyitóra, az első színielőadásra [[1879]]. [[március 8.\|március 8-án]] került sor. Elnökként Lepénynek a színházban állandó páholy állt rendelkezésére, ahol feleségével és gyermekeivel élvezhette az előadásokat.

-	'''Hivatali ideje alatt''', [[1878]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] alakult 61 alapító taggal a Csabai Nőegylet, mely a szegény gyerekek segélyezését és iskoláztatását, az árvák, özvegyek, sorsüldözöttek, munkaképtelenek, betegek, elhagyottak megsegítését tűzte ki célul. [[1879]]. [[szeptember 25.\|szeptember 25-én]] ~~kezdte meg működését Csaba második nyomdája~~ Takács Árpád nyomdász Buzapiac (Szabadság) téri házában~~, és még ebben~~ az évben indult a Povázsay-nyomda is a mai Szlovák Kultúra Háza helyén álló egykori földszintes, nádfedeles családi házban. Ez év [[november 16.\|november 16-án]] alakuló közgyűlést tartott a Békéscsabai Vadásztársulat. ~~Még~~ [[1879\|1879-ben]] készült az Élővíz-csatorna második hídja a Széchenyi ligetnél. A „vashíd” ~~nevén~~ ismert hangulatos hidat Sztraka Ernő tervezte, és eredeti formájában [[1962\|1962-ben]] bekövetkezett lebontásáig szolgálta az átkelést~~; a~~ helyére épült betonhíd mára már elvesztette régi, míves hangulatát. Csaba 1879-ben alkotta meg a tűzrendőrségről szóló szabályrendeletét, és [[1880\|1880-ban]] felállt a tűzőrség, amelyet a képviselő-testület által választott tűzőrségi kapitány vezetett. A Magyar Vöröskereszt Egylet [[1879\|1879-ben]] alakult meg; [[1880\|1880-ban]] ~~már~~ a vöröskereszt csabai szervezete is megkezdte működését. Csaba határában azokban az években 480 hold szőlőt műveltek, amely szinte naponta csökkent, mert egyre több házat építettek a jaminai szőlőkben. A szőlőskertek ~~előbb szőlősteleppé, majd~~ szinte faluvá növekedtek, [[1880\|1880-ban]] az ott élő lakosok száma már meghaladta a háromezret, és 597 lakóházat számláltak. [[1880]]. [[december 15.\|december 15-én]] a csabai képviselő-testület nem járult hozzá Jamina elszakadásához.	+	'''Hivatali ideje alatt''', [[1878]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] alakult 61 alapító taggal a Csabai Nőegylet, mely a szegény gyerekek segélyezését és iskoláztatását, az árvák, özvegyek, sorsüldözöttek, munkaképtelenek, betegek, elhagyottak megsegítését tűzte ki célul. [[1879]]. [[szeptember 25.\|szeptember 25-én]] Takács Árpád nyomdász Buzapiac (Szabadság) téri házában kezdte meg működését Csaba második nyomdája. Ebben az évben indult a Povázsay-nyomda is, a mai Szlovák Kultúra Háza helyén álló egykori földszintes, nádfedeles családi házban. Ez év [[november 16.\|november 16-án]] alakuló közgyűlést tartott a Békéscsabai Vadásztársulat. Szintén [[1879\|1879-ben]] készült az Élővíz-csatorna második hídja a Széchenyi ligetnél. A „vashíd” néven ismert hangulatos hidat Sztraka Ernő tervezte, és eredeti formájában [[1962\|1962-ben]] bekövetkezett lebontásáig szolgálta az átkelést. A helyére épült betonhíd mára már elvesztette régi, míves hangulatát. Csaba [[1879-ben\|1879-ben]] alkotta meg a tűzrendőrségről szóló szabályrendeletét, és [[1880\|1880-ban]] felállt a tűzőrség, amelyet a képviselő-testület által választott tűzőrségi kapitány vezetett. A Magyar Vöröskereszt Egylet [[1879\|1879-ben]] alakult meg, majd [[1880\|1880-ban]] a vöröskereszt csabai szervezete is megkezdte működését. Csaba határában azokban az években 480 hold szőlőt műveltek, amely szinte naponta csökkent, mert egyre több házat építettek a jaminai szőlőkben. A szőlőskertek később szinte faluvá növekedtek, [[1880\|1880-ban]] az ott élő lakosok száma már meghaladta a háromezret, és 597 lakóházat számláltak. [[1880]]. [[december 15.\|december 15-én]] a csabai képviselő-testület nem járult hozzá Jamina elszakadásához.

	Lepény Pál '''[[1880\|1880-ban]] visszavonult a közszerepléstől''', és ezután szinte csak a családjának és a gazdaságának élt. Az [[1888]]. évi csabai árvíz idején a köz érdekében kifejtett hősies helytállásával is érdemeket szerzett.		Lepény Pál '''[[1880\|1880-ban]] visszavonult a közszerepléstől''', és ezután szinte csak a családjának és a gazdaságának élt. Az [[1888]]. évi csabai árvíz idején a köz érdekében kifejtett hősies helytállásával is érdemeket szerzett.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* '''Békéscsabán [https://goo.gl/tW5mKz utca] őrzi Lepény Pál emlékét.''' A városközponthoz közeli, Andrássy útról nyíló utca elején lévő ősi telek Lepény Pál apjáé volt, aki ~~ide építette~~ [[1854\|1854-ben]] a házát. 1865–1990 között többször változott az utcanév, mivel két Lepény család is lakott benne. Ezért volt Lepény utca ([[1865]]), Lepény János utca ([[1910]]). 1958-ban Kun Béla lett az utca neve, majd a rendszerváltást követően Lepény Pál bíró neve került az utcanévtáblára.	+	* '''Békéscsabán [https://goo.gl/tW5mKz utca] őrzi Lepény Pál emlékét.''' A városközponthoz közeli, Andrássy útról nyíló utca elején lévő ősi telek Lepény Pál apjáé volt, aki [[1854\|1854-ben]] ide építette a házát. 1865–1990 között többször változott az utcanév, mivel két Lepény család is lakott benne. Ezért volt Lepény utca ([[1865]]), Lepény János utca ([[1910]]). [[1958\|1958-ban]] Kun Béla lett az utca neve, majd a rendszerváltást követően Lepény Pál bíró neve került az utcanévtáblára.

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: /* Élete */

2017-12-09T20:35:17Z

Élete

←Régebbi változat		A lap 2017. december 9., 20:35-kori változata
6. sor:		6. sor:
	'''[[Békéscsaba]] egyik legmódosabb gazdájának tartották''', jól bánt a vagyonával, mely nőttön-nőtt gyarapodott. Típusa volt a régi idők parasztnábobjainak, a korabeli sajtóban „valóságos Rothschildként” emlegették. Nem volt fösvény, amikor humánus célról volt szó, bőkezűen adakozott. Mint magánember egyszerű puritán jellemű parasztember volt, megáldva természetes józan gondolkodással, erényekkel és földi javakkal. Egyszerűsége mellett is rafinált politikusnak számított.		'''[[Békéscsaba]] egyik legmódosabb gazdájának tartották''', jól bánt a vagyonával, mely nőttön-nőtt gyarapodott. Típusa volt a régi idők parasztnábobjainak, a korabeli sajtóban „valóságos Rothschildként” emlegették. Nem volt fösvény, amikor humánus célról volt szó, bőkezűen adakozott. Mint magánember egyszerű puritán jellemű parasztember volt, megáldva természetes józan gondolkodással, erényekkel és földi javakkal. Egyszerűsége mellett is rafinált politikusnak számított.

-	Fiatalos életkedvét élete legutolsó napjáig megőrizte. 82 éves korában, [[1906]]. [[június 24.\|június 24-én]] hunyt el, három nappal később temették el az alvégi temetőben. Gyászoló rokonok és ismerősök egész tábora kísérte utolsó útjára.	+	Fiatalos életkedvét élete legutolsó napjáig megőrizte. 82 éves korában, '''[[1906]]. [[június 24.\|június 24-én]] hunyt el''', három nappal később temették el az alvégi temetőben. Gyászoló rokonok és ismerősök egész tábora kísérte utolsó útjára.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: /* Emlékezete */

2017-12-09T20:34:39Z

Emlékezete

←Régebbi változat		A lap 2017. december 9., 20:34-kori változata
18. sor:		18. sor:

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* '''Békéscsabán utca őrzi Lepény Pál emlékét.''' A városközponthoz közeli, Andrássy útról nyíló utca elején lévő ősi telek Lepény Pál apjáé volt, aki ide építette [[1854\|1854-ben]] a házát. 1865–1990 között többször változott az utcanév, mivel két Lepény család is lakott benne. Ezért volt Lepény utca ([[1865]]), Lepény János utca ([[1910]]). 1958-ban Kun Béla lett az utca neve, majd a rendszerváltást követően Lepény Pál bíró neve került az utcanévtáblára.	+	* '''Békéscsabán [https://goo.gl/tW5mKz utca] őrzi Lepény Pál emlékét.''' A városközponthoz közeli, Andrássy útról nyíló utca elején lévő ősi telek Lepény Pál apjáé volt, aki ide építette [[1854\|1854-ben]] a házát. 1865–1990 között többször változott az utcanév, mivel két Lepény család is lakott benne. Ezért volt Lepény utca ([[1865]]), Lepény János utca ([[1910]]). 1958-ban Kun Béla lett az utca neve, majd a rendszerváltást követően Lepény Pál bíró neve került az utcanévtáblára.

	== Források ==		== Források ==

←Régebbi változat		A lap 2020. december 11., 19:14-kori változata
11. sor:		11. sor:
	A közéletben az 1870-es években tűnt fel. [[1878]]. [[január 15.\|január 15-én]] nagy többséggel '''választották bírónak'''. Akkoriban szinte csak gazdákból állt a csabai képviselő-testület. A képviselők a közgyűlések előtt rendszeresen a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálloda kávéházában]] találkoztak, ott beszélték meg a község ügyeit. Lepény '''nagy tekintélynek örvendett nemcsak Csabán, de a vármegyében is'''. Köztudott volt róla, hogy hűséges „zászlótartója” az 1848-as eszméknek.		A közéletben az 1870-es években tűnt fel. [[1878]]. [[január 15.\|január 15-én]] nagy többséggel '''választották bírónak'''. Akkoriban szinte csak gazdákból állt a csabai képviselő-testület. A képviselők a közgyűlések előtt rendszeresen a [[Hotel Fiume\|Fiume Szálloda kávéházában]] találkoztak, ott beszélték meg a község ügyeit. Lepény '''nagy tekintélynek örvendett nemcsak Csabán, de a vármegyében is'''. Köztudott volt róla, hogy hűséges „zászlótartója” az 1848-as eszméknek.

-	'''A Közbirtokossági Testület elnöke''' volt, amikor [[1875]]. [[január 25.\|január 25-én]] arról döntöttek, hogy állandó helyet teremtenek a színjátszásnak a belvárosban. A színház alapkövét [[1877\|1877-ben]] tették le, a munka két évig tartott, az ünnepélyes megnyitóra, az első színielőadásra [[1879]]. [[március 8.\|március 8-án]] került sor. Elnökként Lepénynek a színházban állandó páholy állt rendelkezésére, ahol feleségével és gyermekeivel élvezhette az előadásokat.	+	'''A Közbirtokossági Testület elnöke''' volt, amikor [[1875]]. [[január 25.\|január 25-én]] arról döntöttek, hogy állandó helyet teremtenek a színjátszásnak a belvárosban. A [[Békéscsabai Jókai Színház\|színház]] alapkövét [[1877\|1877-ben]] tették le, a munka két évig tartott, az ünnepélyes megnyitóra, az első színielőadásra [[1879]]. [[március 8.\|március 8-án]] került sor. Elnökként Lepénynek a színházban állandó páholy állt rendelkezésére, ahol feleségével és gyermekeivel élvezhette az előadásokat.

	'''Hivatali ideje alatt''', [[1878]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] alakult 61 alapító taggal a Csabai Nőegylet, mely a szegény gyerekek segélyezését és iskoláztatását, az árvák, özvegyek, sorsüldözöttek, munkaképtelenek, betegek, elhagyottak megsegítését tűzte ki célul. [[1879]]. [[szeptember 25.\|szeptember 25-én]] Takács Árpád nyomdász Buzapiac (Szabadság) téri házában kezdte meg működését Csaba második nyomdája. Ebben az évben indult a Povázsay-nyomda is, a mai Szlovák Kultúra Háza helyén álló egykori földszintes, nádfedeles családi házban. Ez év [[november 16.\|november 16-án]] alakuló közgyűlést tartott a Békéscsabai Vadásztársulat. Szintén [[1879\|1879-ben]] készült az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)\|Élővíz-csatorna]] második hídja a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi ligetnél]]. A „vashíd” néven ismert hangulatos hidat Sztraka Ernő tervezte, és eredeti formájában [[1962\|1962-ben]] bekövetkezett lebontásáig szolgálta az átkelést. A helyére épült betonhíd mára már elvesztette régi, míves hangulatát. Csaba [[1879-ben\|1879-ben]] alkotta meg a tűzrendőrségről szóló szabályrendeletét, és [[1880\|1880-ban]] felállt a tűzőrség, amelyet a képviselő-testület által választott tűzőrségi kapitány vezetett. A Magyar Vöröskereszt Egylet [[1879\|1879-ben]] alakult meg, majd [[1880\|1880-ban]] a vöröskereszt csabai szervezete is megkezdte működését. Csaba határában azokban az években 480 hold szőlőt műveltek, amely szinte naponta csökkent, mert egyre több házat építettek a jaminai szőlőkben. A szőlőskertek később szinte faluvá növekedtek, [[1880\|1880-ban]] az ott élő lakosok száma már meghaladta a háromezret, és 597 lakóházat számláltak. [[1880]]. [[december 15.\|december 15-én]] a csabai képviselő-testület nem járult hozzá Jamina elszakadásához.		'''Hivatali ideje alatt''', [[1878]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] alakult 61 alapító taggal a Csabai Nőegylet, mely a szegény gyerekek segélyezését és iskoláztatását, az árvák, özvegyek, sorsüldözöttek, munkaképtelenek, betegek, elhagyottak megsegítését tűzte ki célul. [[1879]]. [[szeptember 25.\|szeptember 25-én]] Takács Árpád nyomdász Buzapiac (Szabadság) téri házában kezdte meg működését Csaba második nyomdája. Ebben az évben indult a Povázsay-nyomda is, a mai Szlovák Kultúra Háza helyén álló egykori földszintes, nádfedeles családi házban. Ez év [[november 16.\|november 16-án]] alakuló közgyűlést tartott a Békéscsabai Vadásztársulat. Szintén [[1879\|1879-ben]] készült az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)\|Élővíz-csatorna]] második hídja a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi ligetnél]]. A „vashíd” néven ismert hangulatos hidat Sztraka Ernő tervezte, és eredeti formájában [[1962\|1962-ben]] bekövetkezett lebontásáig szolgálta az átkelést. A helyére épült betonhíd mára már elvesztette régi, míves hangulatát. Csaba [[1879-ben\|1879-ben]] alkotta meg a tűzrendőrségről szóló szabályrendeletét, és [[1880\|1880-ban]] felállt a tűzőrség, amelyet a képviselő-testület által választott tűzőrségi kapitány vezetett. A Magyar Vöröskereszt Egylet [[1879\|1879-ben]] alakult meg, majd [[1880\|1880-ban]] a vöröskereszt csabai szervezete is megkezdte működését. Csaba határában azokban az években 480 hold szőlőt műveltek, amely szinte naponta csökkent, mert egyre több házat építettek a jaminai szőlőkben. A szőlőskertek később szinte faluvá növekedtek, [[1880\|1880-ban]] az ott élő lakosok száma már meghaladta a háromezret, és 597 lakóházat számláltak. [[1880]]. [[december 15.\|december 15-én]] a csabai képviselő-testület nem járult hozzá Jamina elszakadásához.

←Régebbi változat		A lap 2019. november 3., 12:10-kori változata
13. sor:		13. sor:
	'''A Közbirtokossági Testület elnöke''' volt, amikor [[1875]]. [[január 25.\|január 25-én]] arról döntöttek, hogy állandó helyet teremtenek a színjátszásnak a belvárosban. A színház alapkövét [[1877\|1877-ben]] tették le, a munka két évig tartott, az ünnepélyes megnyitóra, az első színielőadásra [[1879]]. [[március 8.\|március 8-án]] került sor. Elnökként Lepénynek a színházban állandó páholy állt rendelkezésére, ahol feleségével és gyermekeivel élvezhette az előadásokat.		'''A Közbirtokossági Testület elnöke''' volt, amikor [[1875]]. [[január 25.\|január 25-én]] arról döntöttek, hogy állandó helyet teremtenek a színjátszásnak a belvárosban. A színház alapkövét [[1877\|1877-ben]] tették le, a munka két évig tartott, az ünnepélyes megnyitóra, az első színielőadásra [[1879]]. [[március 8.\|március 8-án]] került sor. Elnökként Lepénynek a színházban állandó páholy állt rendelkezésére, ahol feleségével és gyermekeivel élvezhette az előadásokat.

-	'''Hivatali ideje alatt''', [[1878]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] alakult 61 alapító taggal a Csabai Nőegylet, mely a szegény gyerekek segélyezését és iskoláztatását, az árvák, özvegyek, sorsüldözöttek, munkaképtelenek, betegek, elhagyottak megsegítését tűzte ki célul. [[1879]]. [[szeptember 25.\|szeptember 25-én]] Takács Árpád nyomdász Buzapiac (Szabadság) téri házában kezdte meg működését Csaba második nyomdája. Ebben az évben indult a Povázsay-nyomda is, a mai Szlovák Kultúra Háza helyén álló egykori földszintes, nádfedeles családi házban. Ez év [[november 16.\|november 16-án]] alakuló közgyűlést tartott a Békéscsabai Vadásztársulat. Szintén [[1879\|1879-ben]] készült az Élővíz-csatorna második hídja a Széchenyi ligetnél. A „vashíd” néven ismert hangulatos hidat Sztraka Ernő tervezte, és eredeti formájában [[1962\|1962-ben]] bekövetkezett lebontásáig szolgálta az átkelést. A helyére épült betonhíd mára már elvesztette régi, míves hangulatát. Csaba [[1879-ben\|1879-ben]] alkotta meg a tűzrendőrségről szóló szabályrendeletét, és [[1880\|1880-ban]] felállt a tűzőrség, amelyet a képviselő-testület által választott tűzőrségi kapitány vezetett. A Magyar Vöröskereszt Egylet [[1879\|1879-ben]] alakult meg, majd [[1880\|1880-ban]] a vöröskereszt csabai szervezete is megkezdte működését. Csaba határában azokban az években 480 hold szőlőt műveltek, amely szinte naponta csökkent, mert egyre több házat építettek a jaminai szőlőkben. A szőlőskertek később szinte faluvá növekedtek, [[1880\|1880-ban]] az ott élő lakosok száma már meghaladta a háromezret, és 597 lakóházat számláltak. [[1880]]. [[december 15.\|december 15-én]] a csabai képviselő-testület nem járult hozzá Jamina elszakadásához.	+	'''Hivatali ideje alatt''', [[1878]]. [[szeptember 15.\|szeptember 15-én]] alakult 61 alapító taggal a Csabai Nőegylet, mely a szegény gyerekek segélyezését és iskoláztatását, az árvák, özvegyek, sorsüldözöttek, munkaképtelenek, betegek, elhagyottak megsegítését tűzte ki célul. [[1879]]. [[szeptember 25.\|szeptember 25-én]] Takács Árpád nyomdász Buzapiac (Szabadság) téri házában kezdte meg működését Csaba második nyomdája. Ebben az évben indult a Povázsay-nyomda is, a mai Szlovák Kultúra Háza helyén álló egykori földszintes, nádfedeles családi házban. Ez év [[november 16.\|november 16-án]] alakuló közgyűlést tartott a Békéscsabai Vadásztársulat. Szintén [[1879\|1879-ben]] készült az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)\|Élővíz-csatorna]] második hídja a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)\|Széchenyi ligetnél]]. A „vashíd” néven ismert hangulatos hidat Sztraka Ernő tervezte, és eredeti formájában [[1962\|1962-ben]] bekövetkezett lebontásáig szolgálta az átkelést. A helyére épült betonhíd mára már elvesztette régi, míves hangulatát. Csaba [[1879-ben\|1879-ben]] alkotta meg a tűzrendőrségről szóló szabályrendeletét, és [[1880\|1880-ban]] felállt a tűzőrség, amelyet a képviselő-testület által választott tűzőrségi kapitány vezetett. A Magyar Vöröskereszt Egylet [[1879\|1879-ben]] alakult meg, majd [[1880\|1880-ban]] a vöröskereszt csabai szervezete is megkezdte működését. Csaba határában azokban az években 480 hold szőlőt műveltek, amely szinte naponta csökkent, mert egyre több házat építettek a jaminai szőlőkben. A szőlőskertek később szinte faluvá növekedtek, [[1880\|1880-ban]] az ott élő lakosok száma már meghaladta a háromezret, és 597 lakóházat számláltak. [[1880]]. [[december 15.\|december 15-én]] a csabai képviselő-testület nem járult hozzá Jamina elszakadásához.

	Lepény Pál '''[[1880\|1880-ban]] visszavonult a közszerepléstől''', és ezután szinte csak a családjának és a gazdaságának élt. Az [[1888]]. évi csabai árvíz idején a köz érdekében kifejtett hősies helytállásával is érdemeket szerzett.		Lepény Pál '''[[1880\|1880-ban]] visszavonult a közszerepléstől''', és ezután szinte csak a családjának és a gazdaságának élt. Az [[1888]]. évi csabai árvíz idején a köz érdekében kifejtett hősies helytállásával is érdemeket szerzett.