<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="http://bekeswiki.bmk.hu/skins/common/feed.css?270"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Ladics-h%C3%A1z_%28Gyula%29</id>
		<title>Ladics-ház (Gyula) - Laptörténet</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Ladics-h%C3%A1z_%28Gyula%29"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?title=Ladics-h%C3%A1z_(Gyula)&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-05T18:25:35Z</updated>
		<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.16.4</generator>

	<entry>
		<id>http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?title=Ladics-h%C3%A1z_(Gyula)&amp;diff=14550&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jzoltan: Új oldal, tartalma: „A Ladics-ház a Gyula, Jókai u. 4. szám alatt található ingatlan, mely jellegzetes példája az alföldi földszintes polgárházaknak.  == A Ladics család == A Ladic…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?title=Ladics-h%C3%A1z_(Gyula)&amp;diff=14550&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-01-31T18:58:53Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „A Ladics-ház a Gyula, Jókai u. 4. szám alatt található ingatlan, mely jellegzetes példája az alföldi földszintes polgárházaknak.  == A Ladics család == A Ladic…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;A Ladics-ház a Gyula, Jókai u. 4. szám alatt található ingatlan, mely jellegzetes példája az alföldi földszintes polgárházaknak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Ladics család ==&lt;br /&gt;
A Ladics család a 19–20.század fordulóján az egyik legismertebb család volt [[Gyula|Gyulán]] és Békés vármegyében. A módos, értelmiségi polgárcsalád [[Szarvas|szarvasi]] származású és evangélikus vallású. Utóbbi utalhatna szlovák eredetükre, de a gazdag családi hagyatékban kizárólag magyar és német iratokat találtak. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A család első ismert tagja Ladics Pál volt. A felmenőket iparosokként, pontosabban fésűmesterekként tartja számon a családi emlékezet. A család anyagi helyzetét és polgárosodását jelzi, hogy Ladics János gimnáziumba járatta fiát, aki később a jogot is elvégezte. Ezenkívül ''„a hagyatékban megmaradt egy kínai főnixmadár-intarziás, gazdagon díszített, az 1790-es évekre datálható tabernákulum szekrény, melyet a Ladics családon belül mindig az elsőszülött fiú örökölt.”''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Ladicsok gyakran házasodtak jeles gyulai családokba, növelve ezzel is anyagi helyzetüket, társadalmi presztizsüket. Több városi és vidéki ingatlannal is rendelkeztek: volt két házuk Gyula legfrekventáltabb helyén, egy tanyájuk Gyulaváriban és egy kisebb kúriájuk a csorvási családi birtok központjában. A legfontosabb ezek közül a mai Ladics-ház néven ismert épület, mely a központi ingatlan szerepét töltötte be.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Ladics-ház története ==&lt;br /&gt;
A 19. század elején jegyzői lakásnak épült barokk stílusban, Czigler Antal tervei szerint. A 19. század közepén a mai szárazkapu helyén egy szoba volt, a kapu a mai első szoba helyén volt. Az 1840-es években (ekkor még Magyargyula tulajdonában volt az ingatlan) [[Szakál Lajos (1816–1875)|Szakál Lajos]] lakott a házban, aki [[1849|1849-ben]] vendégül látta [[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándort]]. [[1848]]–[[1863|1863-ig]] Sztojanovics Szilárd volt a tulajdonosa a háznak, [[1849|1849-ben]] Szakál csak Sztojanovits Szilárd szívélyességének köszönhetően használta. Miután dr. Ladics György jogász és Sztojanovits Krisztina [[1863|1863-ban]] beköltözött, a házat korszerűsítettek. Tulajdonképpen ekkor került a Ladics családhoz az ingatlan. Ebben az időben beüvegezték be a tornácot, korszerűsítették a fűtést. Egy [[1860]] körüli fotón az épület még copf stílusú volt, az utca frontra eleinte két szoba nézett – később ezt is teljesen beépítették. Ekkor ezen a részen iroda, szárazkapu, szalon, ebédlő, szülői háló, a belső részen gyerekháló, konyha, kamra volt. A melléképületben kocsiszín, istálló, alsókamra, alsókonyha és cselédszoba kapott helyet. A szárazkapu [[1875|1875-ben]] a mai helyére került, illetve ekkor jött létre a négy egymásba nyíló szobából álló belső tagolása a háznak. Kialakították a fürdőszobát valamint nyáron zsalugátereket helyeztek fel, az udvarban fa gloriettet építettek. Komolyabb átépítés, korszerűsítés később már nem történt az épületen. [[1906|1906-ban]] meghalt Ladics György, özvegye [[1911|1911-ig]] egyedül élt a házban. Ebben az évben a legidősebb Ladics fiú, László költözött az ingatlanba családjával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A második világháború a családra is nehéz éveket hozott: az 1950-es években lakókat költöztettek a házba. A kényszerű együttélés a 1960-as években fejeződött be. A második világháború után ifj. Ladics György kezdte el ápolni a családi hagyatékot, a tárgyakat kis cédulákkal látta el és kamara-kiállításokat rendezett belőlük. Már ekkor „Ladics Múzeum” néven emlegették az épületet. Végül a két testvér, Ladics György és Margit kötöttek életjáradék szerződést a várossal [[1978|1978-ban]]. A Ladics családnak egészen az [[1980|1980-as]] évekig volt az otthona az ingatlan, és lett a hagyatékon alapuló múzeumi kiállításnak a helye.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az öt generáción keresztül megmaradt tárgyak, bútorok, öltözékek hűen tükrözik az életmódjukat. A gyűjtemény és az épület felvásárlása után a város [[1989|1989-ben]] múzeumot hozott létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Ladics-hagyaték ==&lt;br /&gt;
A Ladics család hagyatéka különleges értéke Gyula városának, a magyarországi vidéki polgárság életének egyedülálló történeti forrása. Értéke és különlegessége abban rejlik, hogy a polgárság világát mutatja be a tárgyi, irattári és a dokumentációs anyagok együttesével. A lakóházban megtalálható a teljes bútorzat, a használati és személyes tárgyak, valamint a családi könyvtár és dokumentumgyűjtemény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Lásd még ==&lt;br /&gt;
* [[Petőfi Sándor (1823–1849)]]&lt;br /&gt;
* [[Petőfi Sándor és Szakál Lajos emléktáblája (Gyula)]]&lt;br /&gt;
* [[Sárosi Gyula (1816–1861)]]&lt;br /&gt;
* [[Szakál Lajos (1816–1875)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Források ==&lt;br /&gt;
* Bódán Zsolt: Ladics-ház. Gyula : Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft., 2013. 7–8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)&lt;br /&gt;
* Bódán Zsolt: Polgári életmód - polgári mentalitás : a gyulai Ladics család élete a 19–20. század fordulóján. Gyula: Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, 2018., 27–28. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)&lt;br /&gt;
* Bugár-Mészáros Károly: Gyula, Ladics-ház. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)&lt;br /&gt;
* Ladics ház (Gyula, Jókai Mór utca 4.). In: [https://mnl.gov.hu/mnl/beml/hirek/ladics_haz_gyula_jokai_mor_utca_4 Mnl.gov.hu] (Látogatva: 2022. 11. 04.)&lt;br /&gt;
* Ladics-ház. In: [https://ladicshaz.hu/ Ladicshaz.hu] (Látogatva: 2022. 11. 04.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kapcsolódó irodalom ==&lt;br /&gt;
* Egy gyulai polgárcsalád világa : tanulmányok a Ladics família történetéből. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)&lt;br /&gt;
* Héjja Julianna Erika Háztartásvezetési fortélyok kezdőknek : a hagyományos női szerepek elsajátítása Gyulán, a Ladics család levelezésének tükrében. Gyula : Békés Megyei Lvt., 2010 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)&lt;br /&gt;
* Petőfi Sándor a vendége volt. A köz gyűjteménye lesz-e a Ladics-ház? In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 18. sz. (1988. január 22.) 4. p.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Külső hivatkozások ==&lt;br /&gt;
* Ladics ház Gyula. In: [https://www.gyulavaros.hu/muzeumok/ladics-haz-gyula Gyulavaros.hu]&lt;br /&gt;
* Ladics-ház emlékmúzeum Gyula. In: [https://www.programturizmus.hu/partner-ladics-haz-gyula.html Programturizmus.hu]&lt;br /&gt;
* Ladics-ház. In: [https://www.elizabeth-hotel.hu/programok/gyula-es-kornyeke/ladicshaz.html Elizabeth-hotel.hu]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Gyula]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Épített értékek]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Petőfi 200]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jzoltan</name></author>	</entry>

	</feed>