Jzoltan: Ladányi Mihály (1934‒1986) lapot átneveztem Ladányi Mihály (1934–1986) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-10T09:32:45Z

Ladányi Mihály (1934‒1986) lapot átneveztem Ladányi Mihály (1934–1986) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 10., 09:32-kori változata

Jzoltan: Képek feltöltése

2019-03-22T13:38:56Z

Képek feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2019. március 22., 13:38-kori változata
1. sor:		1. sor:
	költő		költő
		+	[[Fájl:Ladanyi Mihaly 1.jpg\|bélyegkép\|300px\|Ladányi Mihály]]

	== Élete ==		== Élete ==
11. sor:		12. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
		+	[[Fájl:Ladanyi Mihaly dombormu.jpg\|bélyegkép\|300px\|Ladányi-dombormű]]
	Ladányi Mihály még gyerekként megszerette a művészetet és a természetet. Gimnazistaként írt '''első verseit a Csillag és az Új Hang közölte''' [[1954]] és [[1955]] között. Néhány év alatt sokszínű költészettel, egyéni hangú lírikusként robbant be a magyar irodalomba, a forradalmi indulatú, közéleti elkötelezettségű, plebejus szenvedélyű szocialista költészet egyik legérdekesebb képviselőjévé nőtte ki magát. '''Az 1960‒1970-es évek egyik legnépszerűbb költője volt''' (főleg a fiatalok körében), két-háromévente adott ki új kötetet, '''verseit több irodalmi lap''' ‒ Alföld, Élet és Irodalom, Életünk, Jelenkor, Forrás, Kortárs, Nagyvilág, Tiszatáj, Új Írás, Új Tükör ‒ '''közölte'''.		Ladányi Mihály még gyerekként megszerette a művészetet és a természetet. Gimnazistaként írt '''első verseit a Csillag és az Új Hang közölte''' [[1954]] és [[1955]] között. Néhány év alatt sokszínű költészettel, egyéni hangú lírikusként robbant be a magyar irodalomba, a forradalmi indulatú, közéleti elkötelezettségű, plebejus szenvedélyű szocialista költészet egyik legérdekesebb képviselőjévé nőtte ki magát. '''Az 1960‒1970-es évek egyik legnépszerűbb költője volt''' (főleg a fiatalok körében), két-háromévente adott ki új kötetet, '''verseit több irodalmi lap''' ‒ Alföld, Élet és Irodalom, Életünk, Jelenkor, Forrás, Kortárs, Nagyvilág, Tiszatáj, Új Írás, Új Tükör ‒ '''közölte'''.

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „költő == Élete == Ladányi Mihály '''1934. február 12-én született Dévaványán'''. Falusi iparos-paraszti családból származott, apja cip…”

2019-03-13T11:45:14Z

Új oldal, tartalma: „költő == Élete == Ladányi Mihály '''1934. február 12-én született Dévaványán'''. Falusi iparos-paraszti családból származott, apja cip…”

Új lap

költő

== Élete ==
Ladányi Mihály '''[[1934]]. [[február 12.|február 12-én]] született Dévaványán'''. Falusi iparos-paraszti családból származott, apja cipész, anyai nagyapja pásztorember volt. Egy testvére volt, Ladányi Imre.

Tízéves korában már ügyesen rajzolt és festett. Az általános iskolát Dévaványán végezte, Kisújszálláson és Nagykőrösön járt gimnáziumba, Székesfehérváron érettségizett. A festés a megélhetést jelentette számára a gimnáziumi évek alatt, saját képei eladásából tartotta el magát. [[1953]]‒[[1957]] között '''az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán tanult'''. Festő és grafikus akart lenni, de korán kezdett verseket írni, melyek Ady, József Attila, Petőfi és Sinka István hatását mutatják.

[[1957|1957-től]] a Szépirodalmi Könyvkiadó, majd a Magyar Nemzet, a Petőfi Rádió, [[1958|1958-tól]] a Szolnok Megyei Néplap munkatársa, később Nagyrédén kultúrotthon-vezető, [[1960|1960-tól]] Kazincbarcikán a művelődési ház igazgatója volt. [[1964|1964-től]] irodalmi munkásságából élt, gondosan őrizte független életformáját. Az írás mellett angol, német, orosz és román költők verseit fordította. Az 1970-es évek végétől egy csemői tanyán élt.

Ladányi Mihály életének 53. évében, '''[[1986]]. [[szeptember 23.|szeptember 23-án]] Csemőn hunyt el''', a budapesti Farkasréti temetőben nyugszik.

== Munkássága ==
Ladányi Mihály még gyerekként megszerette a művészetet és a természetet. Gimnazistaként írt '''első verseit a Csillag és az Új Hang közölte''' [[1954]] és [[1955]] között. Néhány év alatt sokszínű költészettel, egyéni hangú lírikusként robbant be a magyar irodalomba, a forradalmi indulatú, közéleti elkötelezettségű, plebejus szenvedélyű szocialista költészet egyik legérdekesebb képviselőjévé nőtte ki magát. '''Az 1960‒1970-es évek egyik legnépszerűbb költője volt''' (főleg a fiatalok körében), két-háromévente adott ki új kötetet, '''verseit több irodalmi lap''' ‒ Alföld, Élet és Irodalom, Életünk, Jelenkor, Forrás, Kortárs, Nagyvilág, Tiszatáj, Új Írás, Új Tükör ‒ '''közölte'''.

Élete végéig közösséget vállalt a társadalom peremén élőkkel, a munkásokkal és a parasztokkal, a nincstelenekkel, és független életmódjával is igyekezett – később már illúziók nélkül is – forradalmárnak maradni. A közösségi-közéleti líra megújítására törekedett. Hitelesen ábrázolta a magyar vidék elmaradottságát, '''lírája fontos kordokumentum'''. Világképében mindig is tisztelet tárgya volt a kétkezi munka, a világ „cifra mutatványosaival" szemben a dolgozó ember, a munkások igazsága, a forradalmi szándékok és akaratok tisztasága – nyugtalanító konfliktusokat észlelt a közélet jelenségei, a társadalmi valóság mindennapi gyakorlata és saját elképzelései, erkölcsi eszményei között. Az igazságkeresés szenvedélye folytonosan új áramokkal tudta feltölteni a közéleti-társadalmi valóságra reagáló, politikus töltésű líráját. Indulatait, megalkuvásokat elvető radikalizmusát, lázadó türelmetlenségét egyes kritikusai anarchizmusnak minősítették.

Lírája varázsának egyik forrása az elemi vallomásosság. Valóságlátása a profanizáló megjelenítésre hajlott, ez a szemléletmód teremti meg költeményeinek meghökkentő stílusát: a groteszk elemeket, érzéki-erotikus motívumokat, a „költőietlen" köznyelvi rétegeket, nyersebb tárgyi mozzanatokat, disszonánsan éles effektusokat összeolvasztó, képkincsében nem különösebben gazdag, de meglepő képzettársításokat bőséggel tartalmazó egészen egyéni modorú költői beszédet. '''Az 1970-es évektől költői világa elmélyült''', verseiben az ötletek, nyelvi játékok, a frappáns polgárpukkasztó hang, a direkt tárgyiasság mellett megjelent az elvont gondolatiság igénye. Nem egy versében ott munkál a megnyugvás, az állandóság utáni vágy. Sűrűsödik a szomorúság érzése, az idő múlása, az emberi élet egyszeriségének és végességének tudata lép be lírájába. Ladányi számot vet a múló idővel, a saját szerepével, a vállalt magatartás- és költészetmodellel, és a számvetés egy kiábrándult költőt mutat meg.

Az 1970‒1980-as években meglehetősen elterjedt profanizáló, demitizáló költői alkotásmód legnagyobb hatású elődjének, úttörő kimunkálójának tartják. A kádári kor jelentősebb költői közül egyedül '''az ő gondolatvilágáról, világképéről mondható el''', hogy azt jelentős mértékben meghatározzák olyan szempontok, szellemi attitűdök, amelyek jellegzetesen '''az 1950‒1960-as évek világképmodelljéből származnak'''. Olyan jellegzetes módszerek, fogások, technikák, verstípusok találhatók meg nála, mint a költészet elleni ironikus, ingerült támadások, a helyzetek szándékos lefokozása, a blaszfémia, az alluzív, viszonyító technika, a történelmi anakronizmusok alkalmazása, az ironikus archaizálás. Az iróniában a költő erős társadalmi indíttatása folytán fokozottan érvényesül a közvetlen korjellemzés, a konkrét osztályszempontúság, a profanizáció éle pedig erőteljesen a fogyasztói szemlélet ellen irányul. Az irodalomkritika nagyobb része erősen fenntartásos, gyakran lebecsülő, kicsinylő véleménnyel van költészetéről. Mások viszont ezt a poézist a Nagy László és Juhász Ferenc utáni magyar költészet egyik fontos fejezetének, Csoóri Sándor, Tornai József, Orbán Ottó munkássága egyenrangú párjának tartja.

== Díjak, kitüntetések ==
* József Attila-díj (1963, 1978)
* Gábor Andor-díj (1980)
* SZOT-díj (1982)

== Emlékezete ==
* A '''dévaványai könyvtár''' [[1996|1996-ban]] vette fel Ladányi Mihály nevét. Dévaványán '''utca''' is őrzi nevét.
* A csemői iskolát [[1998|1998-től]] '''Ladányi Mihály Általános Iskolának''' hívják. A költő egykori csemői házán '''emléktáblát''' helyeztek el tiszteletére.
* [[2004|2004-ben]] Ladányi-'''domborművet''' állítottak a dévaványai könyvtárban (Berczi Lajos alkotása).

== Kötetei ==
* Az út kezdete (versek, 1959)
* Öklök és tenyerek (versek, 1961)
* Mint a madarak (versek, 1963)
* Utánad kószálok (versek, 1965)
* Dobszóló (versek, 1967)
* Élhettem volna gyönyörűen (válogatott versek, 1970)
* Kedvesebb hazát (versek, 1971)
* Kitépett tollú szél (versek, 1974)
* Se csillaga, se holdja (összegyűjtött versek, 1974)
* Seregek között (versek, 1976)
* Föld! Föld! (versek, 1977)
* Torkomban sóhajokkal (versek, 1980)
* Gyere vissza (válogatott versek, 1983)
* Van időd (versek, 1985)
* Csillagok kutyaláncon (összegyűjtött versek, 1987)
* Bejegyzések a családi bibliába (versek, 1988)
* Versek (1990)
* Könyörgés a szerelem ellen (válogatott versek, 1995)
* Ének a Jóistenhez (válogatott versek, 2005)

== Források ==
* 40 éves a csemői Ladányi Mihály Általános Iskola. In: [http://ctv.hu/40-eves-a-csemoi-ladanyi-mihaly-altalanos-iskola/ Ceglédi Városi Televízió honlapja]
* [http://mek.niif.hu/02200/02227/html/02/717.html A magyar irodalom története 1945‒1975. II./1‒2. szerk.: Béládi Miklós. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1986.]
* Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 221. szám (1996. szeptember 21‒22.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 55. szám (2004. március 5.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csibra István: Ladányi Mihály: Van időd. In: Kritika, 15. évf. 2. szám (1986) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Fehér József: A szépség huligánja : vázlat Ladányi Mihály költészetéről. Gyomaendrőd : Körösi Műhely Alapítvány, 2001. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Új magyar életrajzi lexikon. IV. kötet. főszerk.: Márkó László. Budapest : Magyar Könyvklub, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Simor András: Ladányi Mihály nagyságáról. In: Kritika, 15. évf. 11. szám. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* [http://ezredveg.vasaros.com/z/html/zf_052.html Simor András: Ladányi Mihály : pályakép az előtörténet költőjéről. Budapest : Simor András, 1994.]
* Valánszkiné Tóth Erzsébet: Ladányi Mihály bibliográfia, 1955-1990. Dévaványa : Önkorm. : Kvt., 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* Ladányi Mihály In: [http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/BERTHA/bertha00001/bertha00012/bertha00012.html Digitális Irodalmi Akadémia]
* Ladányi Mihály In: [http://www.kisujszallas.hu/index.php?id=679&type=static_content&maintype=tourist Kisújszállás Város Önkormányzatának honlapja]
* Ladányi Mihály In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Lad%C3%A1nyi_Mih%C3%A1ly Wikipedia]
* Simor András: Ladányi Mihály. In: [http://www.napkut.hu/naput_2003/2003_10/125.htm Napút Online]

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Dévaványa]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Újságírók]]

Ladányi Mihály (1934–1986) - Laptörténet

Jzoltan: Ladányi Mihály (1934‒1986) lapot átneveztem Ladányi Mihály (1934–1986) névre: Hosszú kötőjel

Jzoltan: Képek feltöltése

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „költő == Élete == Ladányi Mihály '''1934. február 12-én született Dévaványán'''. Falusi iparos-paraszti családból származott, apja cip…”