Lőcsei Pál (1922–2007) - Laptörténet

Jzoltan: Lőcsei Pál (1922-2007) lapot átneveztem Lőcsei Pál (1922–2007) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-11T13:58:10Z

Lőcsei Pál (1922-2007) lapot átneveztem Lőcsei Pál (1922–2007) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 11., 13:58-kori változata

Jzoltan: Cseres Tibor belső hivatkozása

2021-03-11T13:57:54Z

Cseres Tibor belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2021. március 11., 13:57-kori változata
16. sor:		16. sor:

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	A gimnázium befejezését követően, '''[[1940]] és [[1944]] között lakatossegédként tevékenykedett'''. [[1944\|1944-ben]], a német megszállás után '''tagja lett egy antifasiszta fegyveres ellenállásnak'''. Az [[1945]]. [[május 23.\|május 23-án]] Békéscsabán indult – Cseres Tibor által szerkesztett – '''[[Viharsarok]] című koalíciós lap szerkesztőségében vetette papírra első, nemzeti felemelkedést, megbékélést szorgalmazó sorait. Később a szentesi Magyar Alföldnél lett felelős szerkesztő.''' [[1945]] után belépett a Magyar Kommunista Pártba.	+	A gimnázium befejezését követően, '''[[1940]] és [[1944]] között lakatossegédként tevékenykedett'''. [[1944\|1944-ben]], a német megszállás után '''tagja lett egy antifasiszta fegyveres ellenállásnak'''. Az [[1945]]. [[május 23.\|május 23-án]] Békéscsabán indult – [[Cseres Tibor (1915–1993)\|Cseres Tibor]] által szerkesztett – '''[[Viharsarok]] című koalíciós lap szerkesztőségében vetette papírra első, nemzeti felemelkedést, megbékélést szorgalmazó sorait. Később a szentesi Magyar Alföldnél lett felelős szerkesztő.''' [[1945]] után belépett a Magyar Kommunista Pártba.

	[[1947\|1947-ben]] került Budapestre, ahol '''a Szabad Nép''' című kommunista lap '''elméleti rovatvezetője lett'''. Kezdetben az agrárrovat, majd a marxizmus–leninizmus gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. [[1954]] októberében, '''a Szabad Nép taggyűlésén elhangzó beszéde miatt eltávolították a pozíciójából''' és a lapot is elhagyni kényszerült. [[1956]] októberében a rövid életű '''Magyar Szabadság című folyóirat alapítói között volt'''.		[[1947\|1947-ben]] került Budapestre, ahol '''a Szabad Nép''' című kommunista lap '''elméleti rovatvezetője lett'''. Kezdetben az agrárrovat, majd a marxizmus–leninizmus gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. [[1954]] októberében, '''a Szabad Nép taggyűlésén elhangzó beszéde miatt eltávolították a pozíciójából''' és a lapot is elhagyni kényszerült. [[1956]] októberében a rövid életű '''Magyar Szabadság című folyóirat alapítói között volt'''.
22. sor:		22. sor:
	A börtönéveket követően, '''[[1963]] és [[1982]] között az MTA Szociológiai Kutató Csoportjában (majd Intézetében) főként családszociológiai kutatásokkal foglalkozott'''. Társszerzője volt négy családszociológiai kötetnek. Kényszerből családszociológusként is dolgozott.		A börtönéveket követően, '''[[1963]] és [[1982]] között az MTA Szociológiai Kutató Csoportjában (majd Intézetében) főként családszociológiai kutatásokkal foglalkozott'''. Társszerzője volt négy családszociológiai kötetnek. Kényszerből családszociológusként is dolgozott.

-	A '80-as évek közepétől szamizdat publikációkat jelentetett meg "1956 eszméi és céljai" jegyében. [[1988\|1988-tól]] politikai írásokat és visszaemlékezéseket publikált különböző napi- és hetilapokban. [[1988\|1988-ban]] a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja volt. Az [[1989]] utáni éveket – részben idős kora miatt – visszavonultan töltötte. [[1990\|1990-ben]] Nagy Imre emléktáblájának avatásán ünnepi beszéddel emlékezett egykori párttársáról. [[1996\|1996-ban]] kezdeményezte az ’56-os forradalomra emlékező kiállítás megszervezését a ~~[[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Békéscsaba)\|~~Rózsa Ferenc Gimnáziumban]].	+	A '80-as évek közepétől szamizdat publikációkat jelentetett meg "1956 eszméi és céljai" jegyében. [[1988\|1988-tól]] politikai írásokat és visszaemlékezéseket publikált különböző napi- és hetilapokban. [[1988\|1988-ban]] a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja volt. Az [[1989]] utáni éveket – részben idős kora miatt – visszavonultan töltötte. [[1990\|1990-ben]] Nagy Imre emléktáblájának avatásán ünnepi beszéddel emlékezett egykori párttársáról. [[1996\|1996-ban]] kezdeményezte az ’56-os forradalomra emlékező kiállítás megszervezését a Rózsa Ferenc Gimnáziumban.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==

Gmari, 2020. június 9., 15:25-n

2020-06-09T15:25:06Z

←Régebbi változat		A lap 2020. június 9., 15:25-kori változata
13. sor:		13. sor:
	'''Kende Évát vette feleségül''', egy fiuk született.		'''Kende Évát vette feleségül''', egy fiuk született.

-	'''[[2007]]. [[május 16.\|május 16-án]] hunyt el Budapesten.''' Sírja a budapesti [http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/rakoskereszturi-koztemeto/locsei-pal/11296 Rákoskeresztúri köztemetőben] található.	+	[[Fájl:Locsei Pal.JPG\|bélyegkép\| Sírja a Rákoskeresztúri köztemetőben.]]'''[[2007]]. [[május 16.\|május 16-án]] hunyt el Budapesten.''' Sírja a budapesti [http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/rakoskereszturi-koztemeto/locsei-pal/11296 Rákoskeresztúri köztemetőben] található.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása

2019-07-23T11:30:10Z

Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2019. július 23., 11:30-kori változata
5. sor:		5. sor:
	'''Lőcsei Pál (Lerner Pál) [[1922]]. [[január 21.\|január 21-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]''' kispolgári zsidó családban. Édesapja, Lerner Sámuel szatócsboltot és kocsmát üzemeltetett a Békési (akkoriban Mussolini) út 28–30. szám alatt. Testvérei: Ligeti (Lerner) László és Lerner Tibor. Édesapja német fogságban öngyilkos lett, édesanyja, Diamant Valéria Auschwitzban hunyt el.		'''Lőcsei Pál (Lerner Pál) [[1922]]. [[január 21.\|január 21-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]''' kispolgári zsidó családban. Édesapja, Lerner Sámuel szatócsboltot és kocsmát üzemeltetett a Békési (akkoriban Mussolini) út 28–30. szám alatt. Testvérei: Ligeti (Lerner) László és Lerner Tibor. Édesapja német fogságban öngyilkos lett, édesanyja, Diamant Valéria Auschwitzban hunyt el.

-	A fiatal Lőcsei Pál a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Reálgimnáziumba járt, ahonnan [[1940\|1940-ben]] ballagott el.	+	A fiatal Lőcsei Pál a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Reálgimnáziumba]] járt, ahonnan [[1940\|1940-ben]] ballagott el.

	'''[[1954]] és [[1956]] között a Lenin Intézetben tanult''', ahol megismerte a demokratikus politikai kultúra, a demokrácia és a szocializmus kapcsolatát. [[1955]] májusában '''csatlakozott a Nagy Imre-féle ellenzékhez'''. Kollégáival együtt – Fejtő Ferenc, Méray Tibor – kiállt a demokrácia mellett a Sztálin halálát követő forrongásban. Hitt a Rákosi-rendszerben, ám amikor rádöbbent annak lényegi voltára, azonnal szembefordult vele. Képes volt revízió alá venni, megtagadni addigi nézeteit. Ebben rejlett történelmi, politikai, emberi és szakmai nagysága.		'''[[1954]] és [[1956]] között a Lenin Intézetben tanult''', ahol megismerte a demokratikus politikai kultúra, a demokrácia és a szocializmus kapcsolatát. [[1955]] májusában '''csatlakozott a Nagy Imre-féle ellenzékhez'''. Kollégáival együtt – Fejtő Ferenc, Méray Tibor – kiállt a demokrácia mellett a Sztálin halálát követő forrongásban. Hitt a Rákosi-rendszerben, ám amikor rádöbbent annak lényegi voltára, azonnal szembefordult vele. Képes volt revízió alá venni, megtagadni addigi nézeteit. Ebben rejlett történelmi, politikai, emberi és szakmai nagysága.

Jzoltan: Leírások egységesítése

2018-11-01T13:10:26Z

Leírások egységesítése

Változtatások megtekintése

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2018-10-19T08:40:00Z

Nyelvi ellenőrzés

Jzoltan, 2018. január 3., 20:59-n

2018-01-03T20:59:53Z

←Régebbi változat		A lap 2018. január 3., 20:59-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Aranytoll-díjas újságíró, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének örökös tagja, szociológus, az 1956. évi forradalom és szabadságharc hőse		Aranytoll-díjas újságíró, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének örökös tagja, szociológus, az 1956. évi forradalom és szabadságharc hőse
-	[[Fájl:Locsei pal.JPG\|bélyegkép\|Lőcsei (Lerner) Pál]]	+	[[Fájl:Locsei pal.JPG\|bélyegkép\|300px\|Lőcsei (Lerner) Pál]]

	== Élete ==		== Élete ==

Jzoltan, 2018. január 3., 20:54-n

2018-01-03T20:54:43Z

Változtatások megtekintése

Vandi: Kategória beillesztése

2017-07-26T17:24:05Z

Kategória beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2017. július 26., 17:24-kori változata
57. sor:		57. sor:
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Újságírók]]		[[Kategória:Újságírók]]
		+	[[Kategória:Békéscsabai Százak]]

Ker0: Kép beillesztése

2017-01-16T22:07:49Z

Kép beillesztése

←Régebbi változat		A lap 2017. január 16., 22:07-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Lőcsei (Lerner) Pál Aranytoll-díjas újságíró, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének örökös tagja, szociológus, az 1956. évi forradalom és szabadságharc hőse.		Lőcsei (Lerner) Pál Aranytoll-díjas újságíró, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének örökös tagja, szociológus, az 1956. évi forradalom és szabadságharc hőse.
-		+	[[Fájl:Locsei pal.JPG\|bélyegkép\|Lőcsei (Lerner) Pál]]
	== Élete ==		== Élete ==

←Régebbi változat		A lap 2018. október 19., 08:40-kori változata
3. sor:		3. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	'''Lőcsei Pál (Lerner Pál) [[1922]]. [[január 21.\|január 21-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]''' kispolgári zsidó családban. Édesapja, Lerner Sámuel szatócsboltot és kocsmát üzemeltetett a Békési (akkoriban Mussolini) út ~~28-30~~. szám alatt. ~~Testvére~~ Ligeti (Lerner) László és Lerner Tibor. Édesapja német fogságban öngyilkos lett, ~~édesanya~~, Diamant Valéria Auschwitzban hunyt el.	+	'''Lőcsei Pál (Lerner Pál) [[1922]]. [[január 21.\|január 21-én]] született [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]''' kispolgári zsidó családban. Édesapja, Lerner Sámuel szatócsboltot és kocsmát üzemeltetett a Békési (akkoriban Mussolini) út 28–30. szám alatt. Testvérei: Ligeti (Lerner) László és Lerner Tibor. Édesapja német fogságban öngyilkos lett, édesanyja, Diamant Valéria Auschwitzban hunyt el.

-	A fiatal Lőcsei Pál a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf ~~Reálgimnáziumban tanult~~, [[1940\|1940-ben]] ballagott el.	+	A fiatal Lőcsei Pál a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Reálgimnáziumba járt, ahonnan [[1940\|1940-ben]] ballagott el.

-	'''[[1954]] és [[1956]] között a Lenin Intézetben tanult''', ahol megismerte a demokratikus politikai kultúra, a demokrácia és a szocializmus kapcsolatát. [[1955]] májusában '''csatlakozott a Nagy Imre-féle ellenzékhez'''. ~~Olyan kollégáival~~ együtt ~~állt ki~~ a ~~demokratizálás~~ mellett a Sztálin halálát követő forrongásban~~, mint Fejtő Ferenc, Méray Tibor~~. Hitt a Rákosi-rendszerben, ám amikor rádöbbent annak lényegi voltára azonnal szembefordult vele. Képes volt revízió alá venni, megtagadni addigi nézeteit. Ebben rejlett a történelmi, politikai, emberi és szakmai nagysága.	+	'''[[1954]] és [[1956]] között a Lenin Intézetben tanult''', ahol megismerte a demokratikus politikai kultúra, a demokrácia és a szocializmus kapcsolatát. [[1955]] májusában '''csatlakozott a Nagy Imre-féle ellenzékhez'''. Kollégáival együtt – Fejtő Ferenc, Méray Tibor – kiállt a demokrácia mellett a Sztálin halálát követő forrongásban. Hitt a Rákosi-rendszerben, ám amikor rádöbbent annak lényegi voltára, azonnal szembefordult vele. Képes volt revízió alá venni, megtagadni addigi nézeteit. Ebben rejlett történelmi, politikai, emberi és szakmai nagysága.

-	Az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt '''a Kádár-rendszerben megbélyegzett, kitaszított lett'''. Nagy Imre eszméi mellett élete végéig kitartott. Kádár János ezt soha sem ~~bocsájtotta~~ meg neki. Lehetősége lett volna Jugoszláviába menekülni, ő azonban inkább Sopronban ~~próbálkozott~~ meg folyóiratot indítani. '''[[1957]] januárjában letartóztatták''' az ellenforradalmi eseményekben való részvétel gyanújával (ahogyan Zelk Zoltán, Tardos Tibor és Háy Gyula írókat is ), [[1958\|1958-ban]] '''8 év börtönbüntetésre ítélték, ahonnan [[1962\|1962-ben]] szabadult'''. Két és fél évig rendőri felügyelet alatt állt, de egészen '''[[1988\|1988-ig]] jogfosztottként, diszkrimináltként élt.'''	+	Az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt '''a Kádár-rendszerben megbélyegzett, kitaszított lett'''. Nagy Imre eszméi mellett élete végéig kitartott. Kádár János ezt soha sem bocsátotta meg neki. Lehetősége lett volna Jugoszláviába menekülni, ő azonban inkább Sopronban próbált meg folyóiratot indítani. '''[[1957]] januárjában letartóztatták''' az ellenforradalmi eseményekben való részvétel gyanújával (ahogyan Zelk Zoltán, Tardos Tibor és Háy Gyula írókat is). [[1958\|1958-ban]] '''8 év börtönbüntetésre ítélték, ahonnan [[1962\|1962-ben]] szabadult'''. Két és fél évig rendőri felügyelet alatt állt, de egészen '''[[1988\|1988-ig]] jogfosztottként, diszkrimináltként élt.'''

-	'''Kende Évát vette feleségül''', egy fiuk ~~biztosan~~ született.	+	'''Kende Évát vette feleségül''', egy fiuk született.

	'''[[2007]]. [[május 16.\|május 16-án]] hunyt el Budapesten.''' Sírja a budapesti [http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/rakoskereszturi-koztemeto/locsei-pal/11296 Rákoskeresztúri köztemetőben] található.		'''[[2007]]. [[május 16.\|május 16-án]] hunyt el Budapesten.''' Sírja a budapesti [http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/rakoskereszturi-koztemeto/locsei-pal/11296 Rákoskeresztúri köztemetőben] található.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	A gimnázium befejezését követően, '''[[1940]] és [[1944]] között lakatossegédként tevékenykedett'''. [[1944\|1944-ben]], a német ~~megszállást követően~~ '''tagja lett egy antifasiszta fegyveres ellenállásnak'''. Az [[1945]] [[május 23.\|május 23-án]] Békéscsabán indult Cseres Tibor által szerkesztett '''[[Viharsarok]] című koalíciós lap szerkesztőségében vetette papírra első, nemzeti felemelkedést, megbékélést szorgalmazó sorait. Később a szentesi Magyar Alföldnél lett felelős szerkesztő.''' [[1945]] után belépett a Magyar Kommunista Pártba.	+	A gimnázium befejezését követően, '''[[1940]] és [[1944]] között lakatossegédként tevékenykedett'''. [[1944\|1944-ben]], a német megszállás után '''tagja lett egy antifasiszta fegyveres ellenállásnak'''. Az [[1945]]. [[május 23.\|május 23-án]] Békéscsabán indult – Cseres Tibor által szerkesztett – '''[[Viharsarok]] című koalíciós lap szerkesztőségében vetette papírra első, nemzeti felemelkedést, megbékélést szorgalmazó sorait. Később a szentesi Magyar Alföldnél lett felelős szerkesztő.''' [[1945]] után belépett a Magyar Kommunista Pártba.

-	[[1947\|1947-ben]] került Budapestre, '''a Szabad Nép''' kommunista lap '''elméleti rovatvezetője lett'''. Kezdetben az agrárrovat, majd a ~~szovjet-marxista elmélet, azaz a sztálini leninizmus~~ gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. ~~Igyekezett írásaival segíteni a magyar nép felemelkedését. Ekkor vette fel a Lőcsei vezetéknevet a Lerner helyett. Az~~ [[1954]] októberében '''a Szabad Nép taggyűlésén elhangzó beszéde ~~következményeként a politikai hatalom bírálata~~ miatt eltávolították a pozíciójából''' és a ~~Szabad Népet~~ is elhagyni kényszerült. [[1956]] októberében a rövid életű '''Magyar Szabadság alapítói között volt'''.	+	[[1947\|1947-ben]] került Budapestre, ahol '''a Szabad Nép''' című kommunista lap '''elméleti rovatvezetője lett'''. Kezdetben az agrárrovat, majd a marxizmus–leninizmus gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. [[1954]] októberében, '''a Szabad Nép taggyűlésén elhangzó beszéde miatt eltávolították a pozíciójából''' és a lapot is elhagyni kényszerült. [[1956]] októberében a rövid életű '''Magyar Szabadság című folyóirat alapítói között volt'''.

	A börtönéveket követően, '''[[1963]] és [[1982]] között az MTA Szociológiai Kutató Csoportjában (majd Intézetében) főként családszociológiai kutatásokkal foglalkozott'''. Társszerzője volt négy családszociológiai kötetnek. Kényszerből családszociológusként is dolgozott.		A börtönéveket követően, '''[[1963]] és [[1982]] között az MTA Szociológiai Kutató Csoportjában (majd Intézetében) főként családszociológiai kutatásokkal foglalkozott'''. Társszerzője volt négy családszociológiai kötetnek. Kényszerből családszociológusként is dolgozott.

-	A '80-as évek közepétől ~~szamizdatpublikációkat~~ jelentetett meg "1956 eszméi és céljai" jegyében. [[1988\|1988-tól]] politikai írásokat és visszaemlékezéseket publikált a napi- és hetilapokban. [[1988\|1988-ban]] a Történelmi Igazságtétel ~~Bizottságának~~ alapító tagja volt. Az [[1989]] utáni éveket – részben idős kora miatt – visszavonultan töltötte. [[1990\|1990-ben]] Nagy Imre ~~emléktábla-~~avatásán ünnepi ~~beszédében~~ emlékezett egykori ~~párttársára~~. [[1996\|1996-ban]] ~~kedvezményezte~~ az ’56-os forradalomra emlékező kiállítás megszervezését a [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Békéscsaba)\|Rózsa Ferenc Gimnáziumban]].	+	A '80-as évek közepétől szamizdat publikációkat jelentetett meg "1956 eszméi és céljai" jegyében. [[1988\|1988-tól]] politikai írásokat és visszaemlékezéseket publikált különböző napi- és hetilapokban. [[1988\|1988-ban]] a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja volt. Az [[1989]] utáni éveket – részben idős kora miatt – visszavonultan töltötte. [[1990\|1990-ben]] Nagy Imre emléktáblájának avatásán ünnepi beszéddel emlékezett egykori párttársáról. [[1996\|1996-ban]] kezdeményezte az ’56-os forradalomra emlékező kiállítás megszervezését a [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Békéscsaba)\|Rózsa Ferenc Gimnáziumban]].

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==