Kulich Gyula (1914–1944) - Laptörténet

Jzoltan: Kulich Gyula (1914-1944) lapot átneveztem Kulich Gyula (1914–1944) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-08T12:49:06Z

Kulich Gyula (1914-1944) lapot átneveztem Kulich Gyula (1914–1944) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 8., 12:49-kori változata

Ker0: képkorrekció

2020-06-09T15:23:32Z

képkorrekció

←Régebbi változat		A lap 2020. június 9., 15:23-kori változata
1. sor:		1. sor:
	A kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője		A kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője
-		+	[[Fájl:149.JPG\|bélyegkép\|300px\|Emléktábla a Fiumei úti sírkert Munkásmozgalmi Pantheonján]]
	== Élete ==		== Élete ==

9. sor:		9. sor:
	Békéscsabán nem kapott munkát, ezért '''[[1933]]-ban Budapestre ment, majd Ausztriába''' utazott, de itt is csupán alkalmi munkát talált. '''[[1934]]-ben visszatért a magyar fővárosba, ahol végre kapott állást'''. Mivel munkájánál, életkörülményeinél fogva '''gyakran került kapcsolatba munkásokkal, tudatosan kezdett harcolni az őket ért igazságtalanságok ellen.''' Megismerkedett Marx és Engels írásaival, és fokozatosan elkötelezte magát eszméik mellett. '''[[1932]]-ben kapcsolódott be Budapesten a munkásmozgalomba''', '''[[1935]]-ben belépett a szabómunkások szakszervezetébe''', '''[[1936]]. [[január 1.\|január 1]]-jén a szociáldemokrata pártba'''. Az '''SZDP''' VII. kerületi ifjúsági csoportjában kezdte meg párttevékenységét, ahol '''[[1937]]-ben az ificsoport titkárává választották meg'''. '''[[1937]]-től a KIMSZ VIII. kerületi csoportjának tagja lett. [[1938]] elején az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB)titkára volt'''; ugyanebben az évben a '''KMP vezetőségébe is beválasztották'''. Vezetésével szervezte meg az OIB [[1938]]. [[augusztus 20.\|augusztus 20]]-án az első munkás-paraszt ifjúsági találkozót. [[1939]]-ben, mint az OIB titkára, a Magyarországhoz csatolt szlovákiai városokban is megteremtette az összeköttetést az ottani legális ifjúmunkásszervezetekkel. '''Vezetésével ült össze [[1939]] nyarán a KMP konferenciája, ahol kijelölték az üzemi ifjúsági munka irányelveit.''' [[1939]]-[[1940\|40]]-ben az SZDP kerületi szervezeteiben számos kommunista sejtet szervezett. Mint az illegális párt megbízottja, [[1939]]-ben Zürichben járt a Párizsban működő pártvezetés utasításait átvenni.		Békéscsabán nem kapott munkát, ezért '''[[1933]]-ban Budapestre ment, majd Ausztriába''' utazott, de itt is csupán alkalmi munkát talált. '''[[1934]]-ben visszatért a magyar fővárosba, ahol végre kapott állást'''. Mivel munkájánál, életkörülményeinél fogva '''gyakran került kapcsolatba munkásokkal, tudatosan kezdett harcolni az őket ért igazságtalanságok ellen.''' Megismerkedett Marx és Engels írásaival, és fokozatosan elkötelezte magát eszméik mellett. '''[[1932]]-ben kapcsolódott be Budapesten a munkásmozgalomba''', '''[[1935]]-ben belépett a szabómunkások szakszervezetébe''', '''[[1936]]. [[január 1.\|január 1]]-jén a szociáldemokrata pártba'''. Az '''SZDP''' VII. kerületi ifjúsági csoportjában kezdte meg párttevékenységét, ahol '''[[1937]]-ben az ificsoport titkárává választották meg'''. '''[[1937]]-től a KIMSZ VIII. kerületi csoportjának tagja lett. [[1938]] elején az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB)titkára volt'''; ugyanebben az évben a '''KMP vezetőségébe is beválasztották'''. Vezetésével szervezte meg az OIB [[1938]]. [[augusztus 20.\|augusztus 20]]-án az első munkás-paraszt ifjúsági találkozót. [[1939]]-ben, mint az OIB titkára, a Magyarországhoz csatolt szlovákiai városokban is megteremtette az összeköttetést az ottani legális ifjúmunkásszervezetekkel. '''Vezetésével ült össze [[1939]] nyarán a KMP konferenciája, ahol kijelölték az üzemi ifjúsági munka irányelveit.''' [[1939]]-[[1940\|40]]-ben az SZDP kerületi szervezeteiben számos kommunista sejtet szervezett. Mint az illegális párt megbízottja, [[1939]]-ben Zürichben járt a Párizsban működő pártvezetés utasításait átvenni.

-	'''[[1940]]. márciusában''' több társával együtt '''letartóztatták''', és 8 évi fegyházra ítélték. Letartóztatása után Budakeszi-Alagra vitték, ahol a csendőrségi laktanyában hat héten át vallatták. '''A kihallgatások befejezése után''' rabkórházba kellett szállítani, majd felgyógyulását követően '''a Pest vidéki gyűjtő fogházba került''', ahol két évig volt vizsgálati fogságban. '''Innen a szegedi Csillagbörtönbe szállították''', ahonnan '''[[1944]]. szeptemberében''' a szovjet csapatok közeledtére a foglyokat '''Budapestre vitték'''. [[1944]]. november elején a váci fegyház, majd a komáromi Csillag-erőd foglya lett. '''[[1944]]. [[november 12.\|november 12]]-én a dachaui koncentrációs táborba ~~[[Fájl:149.JPG\|bélyegkép\|Emléktábla a Fiumei úti sírkert Munkásmozgalmi Pantheonján]]~~.szállították''', ahol 1944. decemberében a fasizmus áldozata lett.'''	+	'''[[1940]]. márciusában''' több társával együtt '''letartóztatták''', és 8 évi fegyházra ítélték. Letartóztatása után Budakeszi-Alagra vitték, ahol a csendőrségi laktanyában hat héten át vallatták. '''A kihallgatások befejezése után''' rabkórházba kellett szállítani, majd felgyógyulását követően '''a Pest vidéki gyűjtő fogházba került''', ahol két évig volt vizsgálati fogságban. '''Innen a szegedi Csillagbörtönbe szállították''', ahonnan '''[[1944]]. szeptemberében''' a szovjet csapatok közeledtére a foglyokat '''Budapestre vitték'''. [[1944]]. november elején a váci fegyház, majd a komáromi Csillag-erőd foglya lett. '''[[1944]]. [[november 12.\|november 12]]-én a dachaui koncentrációs táborba .szállították''', ahol 1944. decemberében a fasizmus áldozata lett.'''

	'''Halála után utca''' ([[1947]]-[[1992]]), '''lakótelep''' ([[1965]]-[[1992]]), valamint '''tér''' ([[1975]]-[[1992]])''' őrizte nevét Békéscsabán.		'''Halála után utca''' ([[1947]]-[[1992]]), '''lakótelep''' ([[1965]]-[[1992]]), valamint '''tér''' ([[1975]]-[[1992]])''' őrizte nevét Békéscsabán.

Gmari, 2020. június 9., 14:04-n

2020-06-09T14:04:46Z

←Régebbi változat		A lap 2020. június 9., 14:04-kori változata
9. sor:		9. sor:
	Békéscsabán nem kapott munkát, ezért '''[[1933]]-ban Budapestre ment, majd Ausztriába''' utazott, de itt is csupán alkalmi munkát talált. '''[[1934]]-ben visszatért a magyar fővárosba, ahol végre kapott állást'''. Mivel munkájánál, életkörülményeinél fogva '''gyakran került kapcsolatba munkásokkal, tudatosan kezdett harcolni az őket ért igazságtalanságok ellen.''' Megismerkedett Marx és Engels írásaival, és fokozatosan elkötelezte magát eszméik mellett. '''[[1932]]-ben kapcsolódott be Budapesten a munkásmozgalomba''', '''[[1935]]-ben belépett a szabómunkások szakszervezetébe''', '''[[1936]]. [[január 1.\|január 1]]-jén a szociáldemokrata pártba'''. Az '''SZDP''' VII. kerületi ifjúsági csoportjában kezdte meg párttevékenységét, ahol '''[[1937]]-ben az ificsoport titkárává választották meg'''. '''[[1937]]-től a KIMSZ VIII. kerületi csoportjának tagja lett. [[1938]] elején az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB)titkára volt'''; ugyanebben az évben a '''KMP vezetőségébe is beválasztották'''. Vezetésével szervezte meg az OIB [[1938]]. [[augusztus 20.\|augusztus 20]]-án az első munkás-paraszt ifjúsági találkozót. [[1939]]-ben, mint az OIB titkára, a Magyarországhoz csatolt szlovákiai városokban is megteremtette az összeköttetést az ottani legális ifjúmunkásszervezetekkel. '''Vezetésével ült össze [[1939]] nyarán a KMP konferenciája, ahol kijelölték az üzemi ifjúsági munka irányelveit.''' [[1939]]-[[1940\|40]]-ben az SZDP kerületi szervezeteiben számos kommunista sejtet szervezett. Mint az illegális párt megbízottja, [[1939]]-ben Zürichben járt a Párizsban működő pártvezetés utasításait átvenni.		Békéscsabán nem kapott munkát, ezért '''[[1933]]-ban Budapestre ment, majd Ausztriába''' utazott, de itt is csupán alkalmi munkát talált. '''[[1934]]-ben visszatért a magyar fővárosba, ahol végre kapott állást'''. Mivel munkájánál, életkörülményeinél fogva '''gyakran került kapcsolatba munkásokkal, tudatosan kezdett harcolni az őket ért igazságtalanságok ellen.''' Megismerkedett Marx és Engels írásaival, és fokozatosan elkötelezte magát eszméik mellett. '''[[1932]]-ben kapcsolódott be Budapesten a munkásmozgalomba''', '''[[1935]]-ben belépett a szabómunkások szakszervezetébe''', '''[[1936]]. [[január 1.\|január 1]]-jén a szociáldemokrata pártba'''. Az '''SZDP''' VII. kerületi ifjúsági csoportjában kezdte meg párttevékenységét, ahol '''[[1937]]-ben az ificsoport titkárává választották meg'''. '''[[1937]]-től a KIMSZ VIII. kerületi csoportjának tagja lett. [[1938]] elején az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB)titkára volt'''; ugyanebben az évben a '''KMP vezetőségébe is beválasztották'''. Vezetésével szervezte meg az OIB [[1938]]. [[augusztus 20.\|augusztus 20]]-án az első munkás-paraszt ifjúsági találkozót. [[1939]]-ben, mint az OIB titkára, a Magyarországhoz csatolt szlovákiai városokban is megteremtette az összeköttetést az ottani legális ifjúmunkásszervezetekkel. '''Vezetésével ült össze [[1939]] nyarán a KMP konferenciája, ahol kijelölték az üzemi ifjúsági munka irányelveit.''' [[1939]]-[[1940\|40]]-ben az SZDP kerületi szervezeteiben számos kommunista sejtet szervezett. Mint az illegális párt megbízottja, [[1939]]-ben Zürichben járt a Párizsban működő pártvezetés utasításait átvenni.

-	'''[[1940]]. márciusában''' több társával együtt '''letartóztatták''', és 8 évi fegyházra ítélték. Letartóztatása után Budakeszi-Alagra vitték, ahol a csendőrségi laktanyában hat héten át vallatták. '''A kihallgatások befejezése után''' rabkórházba kellett szállítani, majd felgyógyulását követően '''a Pest vidéki gyűjtő fogházba került''', ahol két évig volt vizsgálati fogságban. '''Innen a szegedi Csillagbörtönbe szállították''', ahonnan '''[[1944]]. szeptemberében''' a szovjet csapatok közeledtére a foglyokat '''Budapestre vitték'''. [[1944]]. november elején a váci fegyház, majd a komáromi Csillag-erőd foglya lett. '''[[1944]]. [[november 12.\|november 12]]-én a dachaui koncentrációs táborba szállították''', ahol 1944. decemberében a fasizmus áldozata lett.'''	+	'''[[1940]]. márciusában''' több társával együtt '''letartóztatták''', és 8 évi fegyházra ítélték. Letartóztatása után Budakeszi-Alagra vitték, ahol a csendőrségi laktanyában hat héten át vallatták. '''A kihallgatások befejezése után''' rabkórházba kellett szállítani, majd felgyógyulását követően '''a Pest vidéki gyűjtő fogházba került''', ahol két évig volt vizsgálati fogságban. '''Innen a szegedi Csillagbörtönbe szállították''', ahonnan '''[[1944]]. szeptemberében''' a szovjet csapatok közeledtére a foglyokat '''Budapestre vitték'''. [[1944]]. november elején a váci fegyház, majd a komáromi Csillag-erőd foglya lett. '''[[1944]]. [[november 12.\|november 12]]-én a dachaui koncentrációs táborba [[Fájl:149.JPG\|bélyegkép\|Emléktábla a Fiumei úti sírkert Munkásmozgalmi Pantheonján]].szállították''', ahol 1944. decemberében a fasizmus áldozata lett.'''

	'''Halála után utca''' ([[1947]]-[[1992]]), '''lakótelep''' ([[1965]]-[[1992]]), valamint '''tér''' ([[1975]]-[[1992]])''' őrizte nevét Békéscsabán.		'''Halála után utca''' ([[1947]]-[[1992]]), '''lakótelep''' ([[1965]]-[[1992]]), valamint '''tér''' ([[1975]]-[[1992]])''' őrizte nevét Békéscsabán.

Lodiszilvi: kategóriák szerkesztése

2015-02-19T18:41:48Z

kategóriák szerkesztése

←Régebbi változat		A lap 2015. február 19., 18:41-kori változata
25. sor:		25. sor:
	* Tibori János: Békéscsaba története. A Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1960. p. 129. (Kép)		* Tibori János: Békéscsaba története. A Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1960. p. 129. (Kép)
	* Vadász Ferenc: Most lenne 60 éves. Emléktöredékek Kulich Gyuláról. In: Népszabadság. 16. sz. 1974. január 20. p. 6.		* Vadász Ferenc: Most lenne 60 éves. Emléktöredékek Kulich Gyuláról. In: Népszabadság. 16. sz. 1974. január 20. p. 6.
		+
		+	[[Kategória:Békéscsaba]]
		+	[[Kategória:Holokauszt]]
		+	[[Kategória:Politikusok]]
		+	[[Kategória:Személyek]]

Lodiszilvi: belső hivatkozás szerkesztése

2015-02-19T18:40:16Z

belső hivatkozás szerkesztése

←Régebbi változat		A lap 2015. február 19., 18:40-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==

-	Kulich Gyula '''[[1914]]. [[Január 20.\|január 20-án]] Bécsben (Ausztria) született'''. '''Egyéves korától Békéscsabán nevelkedett'''. '''Édesapja, Kulich Mihály''' szabó, aki az I. világháborúban szerzett betegségében [[1923]]-ban hirtelen meghalt.	+	Kulich Gyula '''[[1914]]. [[Január 20.\|január 20-án]] Bécsben (Ausztria) született'''. '''Egyéves korától [[Békéscsaba\|Békéscsabán]] nevelkedett'''. '''Édesapja, Kulich Mihály''' szabó, aki az I. világháborúban szerzett betegségében [[1923]]-ban hirtelen meghalt.

	A család rossz anyagi körülményeinek következtében Kulich Gyula - mint legidősebb gyermek - kénytelen volt alkalmi munkát vállalni. Emiatt '''tanulmányait a négy polgári elvégzése után abbahagyta''', szakmát tanult - '''angol-francia szabó lett'''. Közben olvasással, nyelvtanulással művelte magát: elsajátította a német és a francia nyelvet.		A család rossz anyagi körülményeinek következtében Kulich Gyula - mint legidősebb gyermek - kénytelen volt alkalmi munkát vállalni. Emiatt '''tanulmányait a négy polgári elvégzése után abbahagyta''', szakmát tanult - '''angol-francia szabó lett'''. Közben olvasással, nyelvtanulással művelte magát: elsajátította a német és a francia nyelvet.

Vandi: /* Élete */ Név törlése a második mondatból

2015-01-03T15:27:32Z

Élete: Név törlése a második mondatból

←Régebbi változat		A lap 2015. január 3., 15:27-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==

-	Kulich Gyula '''[[1914]]. [[Január 20.\|január 20-án]] Bécsben (Ausztria) született'''.	+	Kulich Gyula '''[[1914]]. [[Január 20.\|január 20-án]] Bécsben (Ausztria) született'''. '''Egyéves korától Békéscsabán nevelkedett'''. '''Édesapja, Kulich Mihály''' szabó, aki az I. világháborúban szerzett betegségében [[1923]]-ban hirtelen meghalt.
-		+
-	~~Kulich Gyula~~ '''~~egyéves~~ korától Békéscsabán ~~élt~~'''~~, itt nőtt fel~~. '''Édesapja, Kulich Mihály''' szabó, aki az I. világháborúban szerzett betegségében [[1923]]-ban hirtelen meghalt.	+

	A család rossz anyagi körülményeinek következtében Kulich Gyula - mint legidősebb gyermek - kénytelen volt alkalmi munkát vállalni. Emiatt '''tanulmányait a négy polgári elvégzése után abbahagyta''', szakmát tanult - '''angol-francia szabó lett'''. Közben olvasással, nyelvtanulással művelte magát: elsajátította a német és a francia nyelvet.		A család rossz anyagi körülményeinek következtében Kulich Gyula - mint legidősebb gyermek - kénytelen volt alkalmi munkát vállalni. Emiatt '''tanulmányait a négy polgári elvégzése után abbahagyta''', szakmát tanult - '''angol-francia szabó lett'''. Közben olvasással, nyelvtanulással művelte magát: elsajátította a német és a francia nyelvet.
15. sor:		13. sor:
	'''Halála után utca''' ([[1947]]-[[1992]]), '''lakótelep''' ([[1965]]-[[1992]]), valamint '''tér''' ([[1975]]-[[1992]])''' őrizte nevét Békéscsabán.		'''Halála után utca''' ([[1947]]-[[1992]]), '''lakótelep''' ([[1965]]-[[1992]]), valamint '''tér''' ([[1975]]-[[1992]])''' őrizte nevét Békéscsabán.
	'''		'''
		+
	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

Vandi: Formázás, apróbb helyesírási hibák javítása

2015-01-03T15:25:20Z

Formázás, apróbb helyesírási hibák javítása

←Régebbi változat		A lap 2015. január 3., 15:25-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	~~'''~~A kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője~~.''' '''Bécs (Ausztria), [[1914]]. [[január 20.]] - Dachau (Németország), [[1944]]. december (?) .'''~~	+	A kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője

-	Kulich Gyula '''egyéves korától Békéscsabán élt''', itt nőtt fel. '''Édesapja, Kulich Mihály''', szabó,aki az I. világháborúban szerzett betegségében [[1923]]-ban hirtelen meghalt.	+	== Élete ==
		+
		+	Kulich Gyula '''[[1914]]. [[Január 20.\|január 20-án]] Bécsben (Ausztria) született'''.
		+
		+	Kulich Gyula '''egyéves korától Békéscsabán élt''', itt nőtt fel. '''Édesapja, Kulich Mihály''' szabó, aki az I. világháborúban szerzett betegségében [[1923]]-ban hirtelen meghalt.

	A család rossz anyagi körülményeinek következtében Kulich Gyula - mint legidősebb gyermek - kénytelen volt alkalmi munkát vállalni. Emiatt '''tanulmányait a négy polgári elvégzése után abbahagyta''', szakmát tanult - '''angol-francia szabó lett'''. Közben olvasással, nyelvtanulással művelte magát: elsajátította a német és a francia nyelvet.		A család rossz anyagi körülményeinek következtében Kulich Gyula - mint legidősebb gyermek - kénytelen volt alkalmi munkát vállalni. Emiatt '''tanulmányait a négy polgári elvégzése után abbahagyta''', szakmát tanult - '''angol-francia szabó lett'''. Közben olvasással, nyelvtanulással művelte magát: elsajátította a német és a francia nyelvet.
7. sor:		11. sor:
	Békéscsabán nem kapott munkát, ezért '''[[1933]]-ban Budapestre ment, majd Ausztriába''' utazott, de itt is csupán alkalmi munkát talált. '''[[1934]]-ben visszatért a magyar fővárosba, ahol végre kapott állást'''. Mivel munkájánál, életkörülményeinél fogva '''gyakran került kapcsolatba munkásokkal, tudatosan kezdett harcolni az őket ért igazságtalanságok ellen.''' Megismerkedett Marx és Engels írásaival, és fokozatosan elkötelezte magát eszméik mellett. '''[[1932]]-ben kapcsolódott be Budapesten a munkásmozgalomba''', '''[[1935]]-ben belépett a szabómunkások szakszervezetébe''', '''[[1936]]. [[január 1.\|január 1]]-jén a szociáldemokrata pártba'''. Az '''SZDP''' VII. kerületi ifjúsági csoportjában kezdte meg párttevékenységét, ahol '''[[1937]]-ben az ificsoport titkárává választották meg'''. '''[[1937]]-től a KIMSZ VIII. kerületi csoportjának tagja lett. [[1938]] elején az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB)titkára volt'''; ugyanebben az évben a '''KMP vezetőségébe is beválasztották'''. Vezetésével szervezte meg az OIB [[1938]]. [[augusztus 20.\|augusztus 20]]-án az első munkás-paraszt ifjúsági találkozót. [[1939]]-ben, mint az OIB titkára, a Magyarországhoz csatolt szlovákiai városokban is megteremtette az összeköttetést az ottani legális ifjúmunkásszervezetekkel. '''Vezetésével ült össze [[1939]] nyarán a KMP konferenciája, ahol kijelölték az üzemi ifjúsági munka irányelveit.''' [[1939]]-[[1940\|40]]-ben az SZDP kerületi szervezeteiben számos kommunista sejtet szervezett. Mint az illegális párt megbízottja, [[1939]]-ben Zürichben járt a Párizsban működő pártvezetés utasításait átvenni.		Békéscsabán nem kapott munkát, ezért '''[[1933]]-ban Budapestre ment, majd Ausztriába''' utazott, de itt is csupán alkalmi munkát talált. '''[[1934]]-ben visszatért a magyar fővárosba, ahol végre kapott állást'''. Mivel munkájánál, életkörülményeinél fogva '''gyakran került kapcsolatba munkásokkal, tudatosan kezdett harcolni az őket ért igazságtalanságok ellen.''' Megismerkedett Marx és Engels írásaival, és fokozatosan elkötelezte magát eszméik mellett. '''[[1932]]-ben kapcsolódott be Budapesten a munkásmozgalomba''', '''[[1935]]-ben belépett a szabómunkások szakszervezetébe''', '''[[1936]]. [[január 1.\|január 1]]-jén a szociáldemokrata pártba'''. Az '''SZDP''' VII. kerületi ifjúsági csoportjában kezdte meg párttevékenységét, ahol '''[[1937]]-ben az ificsoport titkárává választották meg'''. '''[[1937]]-től a KIMSZ VIII. kerületi csoportjának tagja lett. [[1938]] elején az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB)titkára volt'''; ugyanebben az évben a '''KMP vezetőségébe is beválasztották'''. Vezetésével szervezte meg az OIB [[1938]]. [[augusztus 20.\|augusztus 20]]-án az első munkás-paraszt ifjúsági találkozót. [[1939]]-ben, mint az OIB titkára, a Magyarországhoz csatolt szlovákiai városokban is megteremtette az összeköttetést az ottani legális ifjúmunkásszervezetekkel. '''Vezetésével ült össze [[1939]] nyarán a KMP konferenciája, ahol kijelölték az üzemi ifjúsági munka irányelveit.''' [[1939]]-[[1940\|40]]-ben az SZDP kerületi szervezeteiben számos kommunista sejtet szervezett. Mint az illegális párt megbízottja, [[1939]]-ben Zürichben járt a Párizsban működő pártvezetés utasításait átvenni.

-	'''[[1940]]. márciusában''' több társával együtt '''letartóztatták''', és 8 évi fegyházra ítélték. Letartóztatása után Budakeszi-Alagra vitték, ahol a csendőrségi laktanyában hat héten át vallatták. '''A kihallgatások befejezése után''' rabkórházba kellett szállítani, majd felgyógyulását követően '''a Pest vidéki gyűjtő fogházba került''', ahol két évig volt vizsgálati fogságban. '''Innen a szegedi Csillagbörtönbe szállították''', ahonnan '''[[1944]]. szeptemberében''' a szovjet csapatok közeledtére a foglyokat '''Budapestre ~~hozták~~'''. [[1944]]. november elején a váci fegyház, majd a komáromi Csillag-erőd foglya lett. '''[[1944]]. [[november 12.\|november 12]]-én a dachaui koncentrációs táborba szállították''',ahol a fasizmus áldozata lett.	+	'''[[1940]]. márciusában''' több társával együtt '''letartóztatták''', és 8 évi fegyházra ítélték. Letartóztatása után Budakeszi-Alagra vitték, ahol a csendőrségi laktanyában hat héten át vallatták. '''A kihallgatások befejezése után''' rabkórházba kellett szállítani, majd felgyógyulását követően '''a Pest vidéki gyűjtő fogházba került''', ahol két évig volt vizsgálati fogságban. '''Innen a szegedi Csillagbörtönbe szállították''', ahonnan '''[[1944]]. szeptemberében''' a szovjet csapatok közeledtére a foglyokat '''Budapestre vitték'''. [[1944]]. november elején a váci fegyház, majd a komáromi Csillag-erőd foglya lett. '''[[1944]]. [[november 12.\|november 12]]-én a dachaui koncentrációs táborba szállították''', ahol 1944. decemberében a fasizmus áldozata lett.'''

-	'''Halála után utca''' ([[1947]]-[[1992]]), '''lakótelep''' ([[1965]]-[[1992]]), valamint '''tér''' ([[1975]]-[[1992]])'''őrizte nevét Békéscsabán.	+	'''Halála után utca''' ([[1947]]-[[1992]]), '''lakótelep''' ([[1965]]-[[1992]]), valamint '''tér''' ([[1975]]-[[1992]])''' őrizte nevét Békéscsabán.
	'''		'''
	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

Lodiszilvi: belső hivatkozás javítása

2014-12-15T17:38:35Z

belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2014. december 15., 17:38-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	'''A kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője.''' '''Bécs (Ausztria), [[1914]]. [[január 20]]. - Dachau (Németország), [[1944]]. december (?) .'''	+	'''A kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője.''' '''Bécs (Ausztria), [[1914]]. [[január 20.]] - Dachau (Németország), [[1944]]. december (?) .'''

	Kulich Gyula '''egyéves korától Békéscsabán élt''', itt nőtt fel. '''Édesapja, Kulich Mihály''', szabó,aki az I. világháborúban szerzett betegségében [[1923]]-ban hirtelen meghalt.		Kulich Gyula '''egyéves korától Békéscsabán élt''', itt nőtt fel. '''Édesapja, Kulich Mihály''', szabó,aki az I. világháborúban szerzett betegségében [[1923]]-ban hirtelen meghalt.
5. sor:		5. sor:
	A család rossz anyagi körülményeinek következtében Kulich Gyula - mint legidősebb gyermek - kénytelen volt alkalmi munkát vállalni. Emiatt '''tanulmányait a négy polgári elvégzése után abbahagyta''', szakmát tanult - '''angol-francia szabó lett'''. Közben olvasással, nyelvtanulással művelte magát: elsajátította a német és a francia nyelvet.		A család rossz anyagi körülményeinek következtében Kulich Gyula - mint legidősebb gyermek - kénytelen volt alkalmi munkát vállalni. Emiatt '''tanulmányait a négy polgári elvégzése után abbahagyta''', szakmát tanult - '''angol-francia szabó lett'''. Közben olvasással, nyelvtanulással művelte magát: elsajátította a német és a francia nyelvet.

-	Békéscsabán nem kapott munkát, ezért '''[[1933]]-ban Budapestre ment, majd Ausztriába''' utazott, de itt is csupán alkalmi munkát talált. '''[[1934]]-ben visszatért a magyar fővárosba, ahol végre kapott állást'''. Mivel munkájánál, életkörülményeinél fogva '''gyakran került kapcsolatba munkásokkal, tudatosan kezdett harcolni az őket ért igazságtalanságok ellen.''' Megismerkedett Marx és Engels írásaival, és fokozatosan elkötelezte magát eszméik mellett. '''[[1932]]-ben kapcsolódott be Budapesten a munkásmozgalomba''', '''[[1935]]-ben belépett a szabómunkások szakszervezetébe''', '''[[1936]]. [[január 1]]-jén a szociáldemokrata pártba'''. Az '''SZDP''' VII. kerületi ifjúsági csoportjában kezdte meg párttevékenységét, ahol '''[[1937]]-ben az ificsoport titkárává választották meg'''. '''[[1937]]-től a KIMSZ VIII. kerületi csoportjának tagja lett. [[1938]] elején az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB)titkára volt'''; ugyanebben az évben a '''KMP vezetőségébe is beválasztották'''. Vezetésével szervezte meg az OIB [[1938]]. [[augusztus 20.\|augusztus 20]]-án az első munkás-paraszt ifjúsági találkozót. [[1939]]-ben, mint az OIB titkára, a Magyarországhoz csatolt szlovákiai városokban is megteremtette az összeköttetést az ottani legális ifjúmunkásszervezetekkel. '''Vezetésével ült össze [[1939]] nyarán a KMP konferenciája, ahol kijelölték az üzemi ifjúsági munka irányelveit.''' [[1939]]-[[1940\|40]]-ben az SZDP kerületi szervezeteiben számos kommunista sejtet szervezett. Mint az illegális párt megbízottja, [[1939]]-ben Zürichben járt a Párizsban működő pártvezetés utasításait átvenni.	+	Békéscsabán nem kapott munkát, ezért '''[[1933]]-ban Budapestre ment, majd Ausztriába''' utazott, de itt is csupán alkalmi munkát talált. '''[[1934]]-ben visszatért a magyar fővárosba, ahol végre kapott állást'''. Mivel munkájánál, életkörülményeinél fogva '''gyakran került kapcsolatba munkásokkal, tudatosan kezdett harcolni az őket ért igazságtalanságok ellen.''' Megismerkedett Marx és Engels írásaival, és fokozatosan elkötelezte magát eszméik mellett. '''[[1932]]-ben kapcsolódott be Budapesten a munkásmozgalomba''', '''[[1935]]-ben belépett a szabómunkások szakszervezetébe''', '''[[1936]]. [[január 1.\|január 1]]-jén a szociáldemokrata pártba'''. Az '''SZDP''' VII. kerületi ifjúsági csoportjában kezdte meg párttevékenységét, ahol '''[[1937]]-ben az ificsoport titkárává választották meg'''. '''[[1937]]-től a KIMSZ VIII. kerületi csoportjának tagja lett. [[1938]] elején az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB)titkára volt'''; ugyanebben az évben a '''KMP vezetőségébe is beválasztották'''. Vezetésével szervezte meg az OIB [[1938]]. [[augusztus 20.\|augusztus 20]]-án az első munkás-paraszt ifjúsági találkozót. [[1939]]-ben, mint az OIB titkára, a Magyarországhoz csatolt szlovákiai városokban is megteremtette az összeköttetést az ottani legális ifjúmunkásszervezetekkel. '''Vezetésével ült össze [[1939]] nyarán a KMP konferenciája, ahol kijelölték az üzemi ifjúsági munka irányelveit.''' [[1939]]-[[1940\|40]]-ben az SZDP kerületi szervezeteiben számos kommunista sejtet szervezett. Mint az illegális párt megbízottja, [[1939]]-ben Zürichben járt a Párizsban működő pártvezetés utasításait átvenni.

-	'''[[1940]]. márciusában''' több társával együtt '''letartóztatták''', és 8 évi fegyházra ítélték. Letartóztatása után Budakeszi-Alagra vitték, ahol a csendőrségi laktanyában hat héten át vallatták. '''A kihallgatások befejezése után''' rabkórházba kellett szállítani, majd felgyógyulását követően '''a Pest vidéki gyűjtő fogházba került''', ahol két évig volt vizsgálati fogságban. '''Innen a szegedi Csillagbörtönbe szállították''', ahonnan '''[[1944]]. szeptemberében''' a szovjet csapatok közeledtére a foglyokat '''Budapestre hozták'''. [[1944]]. november elején a váci fegyház, majd a komáromi Csillag-erőd foglya lett. '''[[1944]]. [[november 12]]-én a dachaui koncentrációs táborba szállították''',ahol a fasizmus áldozata lett.	+	'''[[1940]]. márciusában''' több társával együtt '''letartóztatták''', és 8 évi fegyházra ítélték. Letartóztatása után Budakeszi-Alagra vitték, ahol a csendőrségi laktanyában hat héten át vallatták. '''A kihallgatások befejezése után''' rabkórházba kellett szállítani, majd felgyógyulását követően '''a Pest vidéki gyűjtő fogházba került''', ahol két évig volt vizsgálati fogságban. '''Innen a szegedi Csillagbörtönbe szállították''', ahonnan '''[[1944]]. szeptemberében''' a szovjet csapatok közeledtére a foglyokat '''Budapestre hozták'''. [[1944]]. november elején a váci fegyház, majd a komáromi Csillag-erőd foglya lett. '''[[1944]]. [[november 12.\|november 12]]-én a dachaui koncentrációs táborba szállították''',ahol a fasizmus áldozata lett.

	'''Halála után utca''' ([[1947]]-[[1992]]), '''lakótelep''' ([[1965]]-[[1992]]), valamint '''tér''' ([[1975]]-[[1992]])'''őrizte nevét Békéscsabán.		'''Halála után utca''' ([[1947]]-[[1992]]), '''lakótelep''' ([[1965]]-[[1992]]), valamint '''tér''' ([[1975]]-[[1992]])'''őrizte nevét Békéscsabán.

Lodiszilvi: kapcsolódó irodalom javítása

2014-12-15T17:35:14Z

kapcsolódó irodalom javítása

←Régebbi változat		A lap 2014. december 15., 17:35-kori változata
13. sor:		13. sor:
	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

-	* Bakó Ágnes: Kulich Gyula. Budapest : Ifj. Lap- és Könyvk. V., 1989. p. 152.
-	* Boyánszky Pál: A jó barát - Kulich Gyuláról In: Tiszatáj. 22. évf. 5. sz. 1968. p. 398-399.
	* A forradalmi munkás mozgalom Békés megyei harcosai. 1. köt. Békéscsaba : MSZMP Békés megyei Biz, 1979. p. 301-303. (Bibliogr. p. 303.)		* A forradalmi munkás mozgalom Békés megyei harcosai. 1. köt. Békéscsaba : MSZMP Békés megyei Biz, 1979. p. 301-303. (Bibliogr. p. 303.)
		+	* A szocialista forradalomért. A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Budapest : Kossuth K., 1975. p. 373-375.
		+	* A szocialista forradalom ért. A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Budapest : Kossuth K., 1975. p. 373. (Kép)
		+	* Bakó Ágnes: Kulich Gyula. Budapest : Ifj. Lap- és Könyvk. V., 1989. p. 152.
		+	* Botyánszky Pál: A jó barát - Kulich Gyuláról In: Tiszatáj. 22. évf. 5. sz. 1968. p. 398-399.
	* Kulich Gyula élete és munkássága. 1914-1944. Pályamű. Békéscsaba : Kulich Gy. Ifj. és Úttörőház, 1973. p. 38.		* Kulich Gyula élete és munkássága. 1914-1944. Pályamű. Békéscsaba : Kulich Gy. Ifj. és Úttörőház, 1973. p. 38.
	* Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest : Akadémiai K., 1967. p. 1026.		* Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest : Akadémiai K., 1967. p. 1026.
-	* ~~A szocialista forradalomért~~. A ~~magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai~~. ~~Budapest~~ : ~~Kossuth K~~., ~~1975~~. p. ~~373-375~~.	+	* Tibori János: Békéscsaba története. A Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1960. p. 129. (Kép)
	* Vadász Ferenc: Most lenne 60 éves. Emléktöredékek Kulich Gyuláról. In: Népszabadság. 16. sz. 1974. január 20. p. 6.		* Vadász Ferenc: Most lenne 60 éves. Emléktöredékek Kulich Gyuláról. In: Népszabadság. 16. sz. 1974. január 20. p. 6.
-	* A szocialista forradalom ért. A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Budapest : Kossuth K., 1975. p. 373.
-	* Tibori János: Békéscsaba története. A Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1960. p. 129.

Lodiszilvi: kapcsolódó irodalom szerkesztése

2014-12-15T17:33:20Z

kapcsolódó irodalom szerkesztése

←Régebbi változat		A lap 2014. december 15., 17:33-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	'''A kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője.''' '''Bécs (Ausztria), [[1914]]. [[január 20]]. - Dachau(Németország), [[1944]]. december (?) .'''	+	'''A kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője.''' '''Bécs (Ausztria), [[1914]]. [[január 20]]. - Dachau (Németország), [[1944]]. december (?) .'''

	Kulich Gyula '''egyéves korától Békéscsabán élt''', itt nőtt fel. '''Édesapja, Kulich Mihály''', szabó,aki az I. világháborúban szerzett betegségében [[1923]]-ban hirtelen meghalt.		Kulich Gyula '''egyéves korától Békéscsabán élt''', itt nőtt fel. '''Édesapja, Kulich Mihály''', szabó,aki az I. világháborúban szerzett betegségében [[1923]]-ban hirtelen meghalt.
5. sor:		5. sor:
	A család rossz anyagi körülményeinek következtében Kulich Gyula - mint legidősebb gyermek - kénytelen volt alkalmi munkát vállalni. Emiatt '''tanulmányait a négy polgári elvégzése után abbahagyta''', szakmát tanult - '''angol-francia szabó lett'''. Közben olvasással, nyelvtanulással művelte magát: elsajátította a német és a francia nyelvet.		A család rossz anyagi körülményeinek következtében Kulich Gyula - mint legidősebb gyermek - kénytelen volt alkalmi munkát vállalni. Emiatt '''tanulmányait a négy polgári elvégzése után abbahagyta''', szakmát tanult - '''angol-francia szabó lett'''. Közben olvasással, nyelvtanulással művelte magát: elsajátította a német és a francia nyelvet.

-	Békéscsabán nem kapott munkát, ezért '''[[1933]]-ban Budapestre ment, majd Ausztriába''' utazott, de itt is csupán alkalmi munkát talált. '''[[1934]]-ben visszatért a magyar fővárosba, ahol végre kapott állást'''. Mivel munkájánál, életkörülményeinél fogva '''gyakran került kapcsolatba munkásokkal, tudatosan kezdett harcolni az őket ért igazságtalanságok ellen.''' Megismerkedett Marx és Engels írásaival, és fokozatosan elkötelezte magát eszméik mellett. '''[[1932]]-ben kapcsolódott be Budapesten a munkásmozgalomba''', '''[[1935]]-ben belépett a szabómunkások szakszervezetébe''', '''[[1936]]. [[január 1]]-jén a szociáldemokrata pártba'''. Az '''SZDP''' VII. kerületi ifjúsági csoportjában kezdte meg párttevékenységét, ahol '''[[1937]]-ben az ificsoport titkárává választották meg'''. '''[[1937]]-től a KIMSZ VIII. kerületi csoportjának tagja lett. [[1938]] elején az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB)titkára volt'''; ugyanebben az évben a '''KMP vezetőségébe is beválasztották'''. Vezetésével szervezte meg az OIB [[1938]]. [[augusztus 20]]-án az első munkás-paraszt ifjúsági találkozót. [[1939]]-ben, mint az OIB titkára, a Magyarországhoz csatolt szlovákiai városokban is megteremtette az összeköttetést az ottani legális ifjúmunkásszervezetekkel. '''Vezetésével ült össze [[1939]] nyarán a KMP konferenciája, ahol kijelölték az üzemi ifjúsági munka irányelveit.''' [[1939]]-[[1940\|40]]-ben az SZDP kerületi szervezeteiben számos kommunista sejtet szervezett. Mint az illegális párt megbízottja, [[1939]]-ben Zürichben járt a Párizsban működő pártvezetés utasításait átvenni.	+	Békéscsabán nem kapott munkát, ezért '''[[1933]]-ban Budapestre ment, majd Ausztriába''' utazott, de itt is csupán alkalmi munkát talált. '''[[1934]]-ben visszatért a magyar fővárosba, ahol végre kapott állást'''. Mivel munkájánál, életkörülményeinél fogva '''gyakran került kapcsolatba munkásokkal, tudatosan kezdett harcolni az őket ért igazságtalanságok ellen.''' Megismerkedett Marx és Engels írásaival, és fokozatosan elkötelezte magát eszméik mellett. '''[[1932]]-ben kapcsolódott be Budapesten a munkásmozgalomba''', '''[[1935]]-ben belépett a szabómunkások szakszervezetébe''', '''[[1936]]. [[január 1]]-jén a szociáldemokrata pártba'''. Az '''SZDP''' VII. kerületi ifjúsági csoportjában kezdte meg párttevékenységét, ahol '''[[1937]]-ben az ificsoport titkárává választották meg'''. '''[[1937]]-től a KIMSZ VIII. kerületi csoportjának tagja lett. [[1938]] elején az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB)titkára volt'''; ugyanebben az évben a '''KMP vezetőségébe is beválasztották'''. Vezetésével szervezte meg az OIB [[1938]]. [[augusztus 20.\|augusztus 20]]-án az első munkás-paraszt ifjúsági találkozót. [[1939]]-ben, mint az OIB titkára, a Magyarországhoz csatolt szlovákiai városokban is megteremtette az összeköttetést az ottani legális ifjúmunkásszervezetekkel. '''Vezetésével ült össze [[1939]] nyarán a KMP konferenciája, ahol kijelölték az üzemi ifjúsági munka irányelveit.''' [[1939]]-[[1940\|40]]-ben az SZDP kerületi szervezeteiben számos kommunista sejtet szervezett. Mint az illegális párt megbízottja, [[1939]]-ben Zürichben járt a Párizsban működő pártvezetés utasításait átvenni.

-	'''[[1940]] márciusában''' több társával együtt '''letartóztatták''', és 8 évi fegyházra ítélték. Letartóztatása után Budakeszi-Alagra vitték, ahol a csendőrségi laktanyában hat héten át vallatták. '''A kihallgatások befejezése után''' rabkórházba kellett szállítani, majd felgyógyulását követően '''a Pest vidéki gyűjtő fogházba került''', ahol két évig volt vizsgálati fogságban. '''Innen a szegedi Csillagbörtönbe szállították''', ahonnan '''[[1944]] szeptemberében''' a szovjet csapatok közeledtére a foglyokat '''Budapestre hozták'''. [[1944]]. november elején a váci fegyház, majd a komáromi Csillag-erőd foglya lett. '''[[1944]]. [[november 12]]-én a dachaui koncentrációs táborba szállították''',ahol a fasizmus áldozata lett.	+	'''[[1940]]. márciusában''' több társával együtt '''letartóztatták''', és 8 évi fegyházra ítélték. Letartóztatása után Budakeszi-Alagra vitték, ahol a csendőrségi laktanyában hat héten át vallatták. '''A kihallgatások befejezése után''' rabkórházba kellett szállítani, majd felgyógyulását követően '''a Pest vidéki gyűjtő fogházba került''', ahol két évig volt vizsgálati fogságban. '''Innen a szegedi Csillagbörtönbe szállították''', ahonnan '''[[1944]]. szeptemberében''' a szovjet csapatok közeledtére a foglyokat '''Budapestre hozták'''. [[1944]]. november elején a váci fegyház, majd a komáromi Csillag-erőd foglya lett. '''[[1944]]. [[november 12]]-én a dachaui koncentrációs táborba szállították''',ahol a fasizmus áldozata lett.

	'''Halála után utca''' ([[1947]]-[[1992]]), '''lakótelep''' ([[1965]]-[[1992]]), valamint '''tér''' ([[1975]]-[[1992]])'''őrizte nevét Békéscsabán.		'''Halála után utca''' ([[1947]]-[[1992]]), '''lakótelep''' ([[1965]]-[[1992]]), valamint '''tér''' ([[1975]]-[[1992]])'''őrizte nevét Békéscsabán.
13. sor:		13. sor:
	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

-	* Bakó Ágnes: Kulich Gyula. ~~Bp. 1989.~~ Ifj. Lap- és Könyvk. V. ~~152~~ p.	+	* Bakó Ágnes: Kulich Gyula. Budapest : Ifj. Lap- és Könyvk. V., 1989. p. 152.
-	* Boyánszky Pál: A jó barát - Kulich Gyuláról =Tiszatáj. 22. évf~~. 1968~~. 5. sz. 398-399~~. p~~.	+	* Boyánszky Pál: A jó barát - Kulich Gyuláról In: Tiszatáj. 22. évf. 5. sz. 1968. p. 398-399.
-	* A forradalmi munkás mozgalom Békés megyei harcosai. 1. köt. ~~Főszerk. Szabó Ferenc. Bcs. 1979.~~ MSZMP Békés megyei Biz. 301-303. p~~. Bibliogr~~. 303. p.	+	* A forradalmi munkás mozgalom Békés megyei harcosai. 1. köt. Békéscsaba : MSZMP Békés megyei Biz, 1979. p. 301-303. (Bibliogr. p. 303.)
-	* Kulich Gyula élete és munkássága. 1914-1944. Pályamű. ~~Bcs.1973.~~ Kulich Gy. Ifj. és Úttörőház. 38 p.	+	* Kulich Gyula élete és munkássága. 1914-1944. Pályamű. Békéscsaba : Kulich Gy. Ifj. és Úttörőház, 1973. p. 38.
-	* Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. ~~Bp. 1967.~~ Akadémiai K. ~~1026~~. p.	+	* Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest : Akadémiai K., 1967. p. 1026.
-	* A szocialista forradalomért. A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. ~~Szerk. Bakó Ágnes. Bp~~. 1975. ~~Kossuth K~~. 373-375~~. p~~.	+	* A szocialista forradalomért. A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Budapest : Kossuth K., 1975. p. 373-375.
-	* Vadász Ferenc Most lenne 60 éves. Emléktöredékek Kulich Gyuláról = Népszabadság. 1974. január 20. ~~16. sz~~. 6~~. p~~.	+	* Vadász Ferenc: Most lenne 60 éves. Emléktöredékek Kulich Gyuláról. In: Népszabadság. 16. sz. 1974. január 20. p. 6.
-	* A szocialista forradalom ért. A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. ~~Szerk. Bakó Ágnes. Bp~~. 1975. ~~Kossuth K~~. 373~~. p~~.	+	* A szocialista forradalom ért. A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Budapest : Kossuth K., 1975. p. 373.
-	* Tibori János: Békéscsaba története. A Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. ~~Bcs. 1960.~~ Városi Tanács V.B. ~~129~~. p.	+	* Tibori János: Békéscsaba története. A Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1960. p. 129.