Krammer Nándor (1855–1921) - Laptörténet

Jzoltan: Kép feltöltése

2022-09-01T13:52:11Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2022. szeptember 1., 13:52-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:Krammer Nandor.jpg\|bélyegkép\|300px\|Krammer Nándor]]		[[Fájl:Krammer Nandor.jpg\|bélyegkép\|300px\|Krammer Nándor]]
		+	[[Fájl:Krammer csalad sir.jpg\|bélyegkép\|300px\|A Krammer család sírja]]
	Krammer Nándor '''Pozsonyban született [[1855]]. [[október 1.\|október 1]]-én'''. Gimnáziumba szülővárosában járt, egyetemi tanulmányait '''Pesten''' és '''Bécsben''' végezte. [[1882]] júliusában kapta meg a polgári iskolai tanári oklevelet. Képesítést szerzett a természetrajz, természettan, vegytan tanítására a polgári iskolában. [[1887]]-ben pedig a '''Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészetdoktorrá avatta.'''		Krammer Nándor '''Pozsonyban született [[1855]]. [[október 1.\|október 1]]-én'''. Gimnáziumba szülővárosában járt, egyetemi tanulmányait '''Pesten''' és '''Bécsben''' végezte. [[1882]] júliusában kapta meg a polgári iskolai tanári oklevelet. Képesítést szerzett a természetrajz, természettan, vegytan tanítására a polgári iskolában. [[1887]]-ben pedig a '''Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészetdoktorrá avatta.'''

9. sor:		10. sor:
	Krammer Nándor hivatásszerető, kötelességtudó, lelkiismeretes nevelő volt, aki 41 évig állt a kultúra szolgálatában.		Krammer Nándor hivatásszerető, kötelességtudó, lelkiismeretes nevelő volt, aki 41 évig állt a kultúra szolgálatában.

-	'''[[1921]]. [[november 23\|november 23]]-án Békéscsabán hunyt el''', ~~örök nyugalomra~~ a Ligeti temetőben helyezték.	+	'''[[1921]]. [[november 23\|november 23]]-án Békéscsabán hunyt el''', a Ligeti temetőben helyezték örök nyugalomra. A Krammer család sírhelyét [[2022\|2022-ben]] felszámolták.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: Belső hivatkozásának javítása a halálozási dátum ismeretében

2021-04-19T12:42:18Z

Belső hivatkozásának javítása a halálozási dátum ismeretében

←Régebbi változat		A lap 2021. április 19., 12:42-kori változata
13. sor:		13. sor:
	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	Először szülővárosában kezdett tanítani. [[1880]]. [[szeptember l.\|szeptember 1]]-én a Békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájába választották meg tanárnak, ahol a haláláig tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye.		Először szülővárosában kezdett tanítani. [[1880]]. [[szeptember l.\|szeptember 1]]-én a Békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájába választották meg tanárnak, ahol a haláláig tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye.
-	A tanári kötelezettségek mellett részt vett a Békéscsabai Múzeum-Egyesületben is, ahol választmányi tag volt. [[Balás Ádám (~~1872–?~~)\|Balás Ádám]] lemondását követően [[1902\|1902-től]] [[1908]]-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. [[1902]]-ben megjelent szerkesztésében a múzeum gyűjteményének katalógusa, mely megismertette a nagyközönséggel a múzeum és a könyvtár anyagát. [[1903]] júliusában részt vehetett a Néprajzi Múzeum által Budapesten rendezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyamon.''' Saját magát régésznek vallotta, de néprajzi gyűjtése talán még értékesebb és előremutatóbb, mint régészeti tevékenysége.''' Működésének néhány éve alatt bejárta a megye nagy részét, és egymaga ezernél több tárgyat gyűjtött a múzeum számára. Köröstarcsáról halászati eszközöket gyűjtött be, mely 30–40 darab, főként archaikus tárgyból állt. Sajnos erről az anyagról nem maradt fenn írásos dokumentáció. A magyar tudós világ figyelmét a Békéscsabai Múzeum-Egyesület működésére irányította, amikor a csiszolt kőkorszakból való nagy jelentőségű '''gyulavarsándi Lapos halom és Vezeristye halom''' leleteit felfedezte, feltárta és gyűjteménybe rendezte. A feltárást ismertető újságcikke széles körű nemzetközi szakirodalmi ismeretekről tanúskodik. A leletek pontos adatolásával, letisztításával és megfelelő állapotban való bemutatásával azonban keveset törődött. Ez utóbbi miatt az Országos Felügyelőség részéről is bírálták. Ez volt a fő oka annak, hogy [[1908\|1908-ban]] lemondott tisztségéről, s a továbbiakban teljesen elzárkózott a múzeum munkájában való részvételtől.	+	A tanári kötelezettségek mellett részt vett a Békéscsabai Múzeum-Egyesületben is, ahol választmányi tag volt. [[Balás Ádám (1872–1950)\|Balás Ádám]] lemondását követően [[1902\|1902-től]] [[1908]]-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. [[1902]]-ben megjelent szerkesztésében a múzeum gyűjteményének katalógusa, mely megismertette a nagyközönséggel a múzeum és a könyvtár anyagát. [[1903]] júliusában részt vehetett a Néprajzi Múzeum által Budapesten rendezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyamon.''' Saját magát régésznek vallotta, de néprajzi gyűjtése talán még értékesebb és előremutatóbb, mint régészeti tevékenysége.''' Működésének néhány éve alatt bejárta a megye nagy részét, és egymaga ezernél több tárgyat gyűjtött a múzeum számára. Köröstarcsáról halászati eszközöket gyűjtött be, mely 30–40 darab, főként archaikus tárgyból állt. Sajnos erről az anyagról nem maradt fenn írásos dokumentáció. A magyar tudós világ figyelmét a Békéscsabai Múzeum-Egyesület működésére irányította, amikor a csiszolt kőkorszakból való nagy jelentőségű '''gyulavarsándi Lapos halom és Vezeristye halom''' leleteit felfedezte, feltárta és gyűjteménybe rendezte. A feltárást ismertető újságcikke széles körű nemzetközi szakirodalmi ismeretekről tanúskodik. A leletek pontos adatolásával, letisztításával és megfelelő állapotban való bemutatásával azonban keveset törődött. Ez utóbbi miatt az Országos Felügyelőség részéről is bírálták. Ez volt a fő oka annak, hogy [[1908\|1908-ban]] lemondott tisztségéről, s a továbbiakban teljesen elzárkózott a múzeum munkájában való részvételtől.

	Országos hírnévre tett szert, mint kiváló ornitológus, állatpreparátor. Alapító és elnökségi tagja volt az [[1910]]-ben megalakult csabai '''Állatvédő Egyletnek'''. Éveken keresztül állt barátságban '''Herman Ottóval'''. Önkéntes tagja volt a '''Magyar Ornitológiai Központnak'''. A párizsi világkiállításra '''Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót terveztek''', melyből a negyediket Krammer szerkesztette. '''Munkájukat aranyéremmel díjazták.''' Népszerűsítő előadásokat tartott a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum [http://archeodatabase.hnm.hu/index.php/node/76731 régészeti adatbázisában] is.		Országos hírnévre tett szert, mint kiváló ornitológus, állatpreparátor. Alapító és elnökségi tagja volt az [[1910]]-ben megalakult csabai '''Állatvédő Egyletnek'''. Éveken keresztül állt barátságban '''Herman Ottóval'''. Önkéntes tagja volt a '''Magyar Ornitológiai Központnak'''. A párizsi világkiállításra '''Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót terveztek''', melyből a negyediket Krammer szerkesztette. '''Munkájukat aranyéremmel díjazták.''' Népszerűsítő előadásokat tartott a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum [http://archeodatabase.hnm.hu/index.php/node/76731 régészeti adatbázisában] is.

Jzoltan: Krammer Nándor (1855-1921) lapot átneveztem Krammer Nándor (1855–1921) névre: Hosszú kötőjel

2021-02-25T19:29:47Z

Krammer Nándor (1855-1921) lapot átneveztem Krammer Nándor (1855–1921) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. február 25., 19:29-kori változata

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-02-23T12:29:45Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 12:29-kori változata
13. sor:		13. sor:
	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	Először szülővárosában kezdett tanítani. [[1880]]. [[szeptember l.\|szeptember 1]]-én a Békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájába választották meg tanárnak, ahol a haláláig tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye.		Először szülővárosában kezdett tanítani. [[1880]]. [[szeptember l.\|szeptember 1]]-én a Békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájába választották meg tanárnak, ahol a haláláig tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye.
-	A tanári kötelezettségek mellett részt vett a Békéscsabai Múzeum-Egyesületben is, ahol választmányi tag volt. [[Balás Ádám (~~1872-~~?)\|Balás Ádám]] lemondását követően [[1902\|1902-től]] [[1908]]-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. [[1902]]-ben megjelent szerkesztésében a múzeum gyűjteményének katalógusa, mely megismertette a nagyközönséggel a múzeum és a könyvtár anyagát. [[1903]] júliusában részt vehetett a Néprajzi Múzeum által Budapesten rendezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyamon.''' Saját magát régésznek vallotta, de néprajzi gyűjtése talán még értékesebb és előremutatóbb, mint régészeti tevékenysége.''' Működésének néhány éve alatt bejárta a megye nagy részét, és egymaga ezernél több tárgyat gyűjtött a múzeum számára. Köröstarcsáról halászati eszközöket gyűjtött be, mely 30–40 darab, főként archaikus tárgyból állt. Sajnos erről az anyagról nem maradt fenn írásos dokumentáció. A magyar tudós világ figyelmét a Békéscsabai Múzeum-Egyesület működésére irányította, amikor a csiszolt kőkorszakból való nagy jelentőségű '''gyulavarsándi Lapos halom és Vezeristye halom''' leleteit felfedezte, feltárta és gyűjteménybe rendezte. A feltárást ismertető újságcikke széles körű nemzetközi szakirodalmi ismeretekről tanúskodik. A leletek pontos adatolásával, letisztításával és megfelelő állapotban való bemutatásával azonban keveset törődött. Ez utóbbi miatt az Országos Felügyelőség részéről is bírálták. Ez volt a fő oka annak, hogy [[1908\|1908-ban]] lemondott tisztségéről, s a továbbiakban teljesen elzárkózott a múzeum munkájában való részvételtől.	+	A tanári kötelezettségek mellett részt vett a Békéscsabai Múzeum-Egyesületben is, ahol választmányi tag volt. [[Balás Ádám (1872–?)\|Balás Ádám]] lemondását követően [[1902\|1902-től]] [[1908]]-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. [[1902]]-ben megjelent szerkesztésében a múzeum gyűjteményének katalógusa, mely megismertette a nagyközönséggel a múzeum és a könyvtár anyagát. [[1903]] júliusában részt vehetett a Néprajzi Múzeum által Budapesten rendezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyamon.''' Saját magát régésznek vallotta, de néprajzi gyűjtése talán még értékesebb és előremutatóbb, mint régészeti tevékenysége.''' Működésének néhány éve alatt bejárta a megye nagy részét, és egymaga ezernél több tárgyat gyűjtött a múzeum számára. Köröstarcsáról halászati eszközöket gyűjtött be, mely 30–40 darab, főként archaikus tárgyból állt. Sajnos erről az anyagról nem maradt fenn írásos dokumentáció. A magyar tudós világ figyelmét a Békéscsabai Múzeum-Egyesület működésére irányította, amikor a csiszolt kőkorszakból való nagy jelentőségű '''gyulavarsándi Lapos halom és Vezeristye halom''' leleteit felfedezte, feltárta és gyűjteménybe rendezte. A feltárást ismertető újságcikke széles körű nemzetközi szakirodalmi ismeretekről tanúskodik. A leletek pontos adatolásával, letisztításával és megfelelő állapotban való bemutatásával azonban keveset törődött. Ez utóbbi miatt az Országos Felügyelőség részéről is bírálták. Ez volt a fő oka annak, hogy [[1908\|1908-ban]] lemondott tisztségéről, s a továbbiakban teljesen elzárkózott a múzeum munkájában való részvételtől.

	Országos hírnévre tett szert, mint kiváló ornitológus, állatpreparátor. Alapító és elnökségi tagja volt az [[1910]]-ben megalakult csabai '''Állatvédő Egyletnek'''. Éveken keresztül állt barátságban '''Herman Ottóval'''. Önkéntes tagja volt a '''Magyar Ornitológiai Központnak'''. A párizsi világkiállításra '''Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót terveztek''', melyből a negyediket Krammer szerkesztette. '''Munkájukat aranyéremmel díjazták.''' Népszerűsítő előadásokat tartott a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum [http://archeodatabase.hnm.hu/index.php/node/76731 régészeti adatbázisában] is.		Országos hírnévre tett szert, mint kiváló ornitológus, állatpreparátor. Alapító és elnökségi tagja volt az [[1910]]-ben megalakult csabai '''Állatvédő Egyletnek'''. Éveken keresztül állt barátságban '''Herman Ottóval'''. Önkéntes tagja volt a '''Magyar Ornitológiai Központnak'''. A párizsi világkiállításra '''Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót terveztek''', melyből a negyediket Krammer szerkesztette. '''Munkájukat aranyéremmel díjazták.''' Népszerűsítő előadásokat tartott a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum [http://archeodatabase.hnm.hu/index.php/node/76731 régészeti adatbázisában] is.

Jzoltan: Kép feltöltése

2019-08-21T14:55:52Z

Kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2019. augusztus 21., 14:55-kori változata
1. sor:		1. sor:
	tanár, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület elnöke		tanár, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület elnöke

-	== Élete ==	+	== Élete ==
		+	[[Fájl:Krammer Nandor.jpg\|bélyegkép\|300px\|Krammer Nándor]]
	Krammer Nándor '''Pozsonyban született [[1855]]. [[október 1.\|október 1]]-én'''. Gimnáziumba szülővárosában járt, egyetemi tanulmányait '''Pesten''' és '''Bécsben''' végezte. [[1882]] júliusában kapta meg a polgári iskolai tanári oklevelet. Képesítést szerzett a természetrajz, természettan, vegytan tanítására a polgári iskolában. [[1887]]-ben pedig a '''Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészetdoktorrá avatta.'''		Krammer Nándor '''Pozsonyban született [[1855]]. [[október 1.\|október 1]]-én'''. Gimnáziumba szülővárosában járt, egyetemi tanulmányait '''Pesten''' és '''Bécsben''' végezte. [[1882]] júliusában kapta meg a polgári iskolai tanári oklevelet. Képesítést szerzett a természetrajz, természettan, vegytan tanítására a polgári iskolában. [[1887]]-ben pedig a '''Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészetdoktorrá avatta.'''

Jzoltan: + Kapcsolódó irodalom

2019-06-18T15:11:17Z

+ Kapcsolódó irodalom

←Régebbi változat		A lap 2019. június 18., 15:11-kori változata
47. sor:		47. sor:
	*Hírek a csabai muzeumról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1903_2/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=308&layout=s Békésmegyei Közlöny 30. évf. 98. szám (1903. december 6.)]		*Hírek a csabai muzeumról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1903_2/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=308&layout=s Békésmegyei Közlöny 30. évf. 98. szám (1903. december 6.)]
	*Krammer Nándor temetése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_10-12/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=215&layout=s Körösvidék 2. évf. 268. szám (1921. november 26.)]		*Krammer Nándor temetése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_10-12/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=215&layout=s Körösvidék 2. évf. 268. szám (1921. november 26.)]
-	*Krammer Nánor. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_10-12/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=207&layout=s Körösvidék 2. évf. 266. szám (1921. november 24.)]	+	*Krammer Nánor. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_10-12/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=207&layout=s Körösvidék 2. évf. 266. szám (1921. november 24.)]
		+	* Magyar Gábor: Magyarországi ornitológusok életrajzi lexikona. Budapest : Magyar Természettudományi Múz., 2018. 151. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	*Megyei hírek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1881/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=263&layout=s Békésmegyei Közlöny 8. évf. 81. szám (1881. július 5.)]		*Megyei hírek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1881/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=263&layout=s Békésmegyei Közlöny 8. évf. 81. szám (1881. július 5.)]
	*A muzeum-választmány ülése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1908_2/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=178&layout=s Békésmegyei Közlöny 35. évf. 76. szám (1908. szeptember 20.)]		*A muzeum-választmány ülése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1908_2/?query=Krammer%20N%C3%A1ndor&pg=178&layout=s Békésmegyei Közlöny 35. évf. 76. szám (1908. szeptember 20.)]

Jzoltan: Leírások egységesítése

2018-10-30T08:47:02Z

Leírások egységesítése

Változtatások megtekintése

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2018-10-17T12:42:54Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2018. október 17., 12:42-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	Krammer Nándor '''Pozsonyban született''' [[1855]]. [[október 1.\|október 1]]-én. Gimnáziumba szülővárosában járt, egyetemi tanulmányait '''Pesten'''~~, nagyobb részt~~ '''Bécsben''' ~~folytatta~~. [[1882]] júliusában kapta meg a polgári iskolai tanári oklevelet. Képesítést szerzett a természetrajz, természettan, vegytan tanítására a polgári iskolában. [[1887]]-ben pedig a '''Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészetdoktorrá avatta ~~szaktárgyaiból: a természettudományokból~~.'''	+	Krammer Nándor '''Pozsonyban született''' [[1855]]. [[október 1.\|október 1]]-én. Gimnáziumba szülővárosában járt, egyetemi tanulmányait '''Pesten''' és '''Bécsben''' végezte. [[1882]] júliusában kapta meg a polgári iskolai tanári oklevelet. Képesítést szerzett a természetrajz, természettan, vegytan tanítására a polgári iskolában. [[1887]]-ben pedig a '''Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészetdoktorrá avatta.'''
-	[[1895]]-ben kötött házasságot '''Mertz Ellával''' (egyes források szerint Gabriella). Egy gyermekük született '''Ella''', aki orvosnak tanult~~, a világháborúban sokakat ápolt a kórházban, sajnálatos módon az utolsó vizsgái előtt [[1920]]. [[szeptember 24.\|szeptember 24]]-én meghalt~~.	+
-	~~Hivatásszerető~~, kötelességtudó, lelkiismeretes nevelő volt, aki 41 évig állt a kultúra szolgálatában ~~a nőnevelés terén~~. [[1921]]. [[november 23\|november 23]]-án Békéscsabán hunyt el, örök nyugalomra a Ligeti temetőben helyezték.	+	[[1895]]-ben kötött házasságot '''Mertz Ellával''' (egyes források szerint Gabriella). Egy gyermekük született, '''Ella''', aki orvosnak tanult.
		+
		+	Krammer Nándor hivatásszerető, kötelességtudó, lelkiismeretes nevelő volt, aki 41 évig állt a kultúra szolgálatában.
		+
		+	'''[[1921]]. [[november 23\|november 23]]-án Békéscsabán hunyt el''', örök nyugalomra a Ligeti temetőben helyezték.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	Először szülővárosában kezdett tanítani. [[1880]]. [[szeptember l.\|szeptember l]]-én a Békéscsabai Nőképző Társulat [[polgári ~~leányiskolájához]]~~ választották meg tanárnak ~~szoros szavazás eredményeképpen~~, a haláláig ~~ennél az iskolánál~~ tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye.	+	Először szülővárosában kezdett tanítani. [[1880]]. [[szeptember l.\|szeptember 1]]-én a Békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájába választották meg tanárnak, ahol a haláláig tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye.
-	A tanári kötelezettségek mellett részt vett a ~~[[Békéscsabai Múzeum-Egyesület\|~~Békéscsabai Múzeum-Egyesületben]] is, ahol választmányi tag volt. [[Balás Ádám (1872-?)\|Balás Ádám]] lemondását követően 1902-től [[1908]]-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. ~~Már működésének első évében,~~ [[1902]]-ben megjelent szerkesztésében a múzeum gyűjteményének ~~"lajstroma",~~ katalógusa, mely megismertette a nagyközönséggel a múzeum és a könyvtár anyagát. ~~Szakmai kapcsolatainak kiépítése szempontjából fontos esemény volt, hogy~~ [[1903]] júliusában részt vehetett a Néprajzi Múzeum által Budapesten rendezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyamon.''' Ő magát régésznek vallotta, de néprajzi gyűjtése talán még értékesebb és előremutatóbb, mint ~~ásató~~ tevékenysége.''' Működésének néhány éve alatt bejárta a megye nagy részét, és egymaga ezernél több tárgyat gyűjtött a múzeum számára. Köröstarcsáról halászati eszközöket gyűjtött be, mely ~~30-40~~ főként archaikus tárgyból állt. Sajnos erről az anyagról nem maradt fenn írásos dokumentáció. ~~Első volt, aki az egész~~ magyar tudós világ figyelmét a Békéscsabai Múzeum-Egyesület működésére irányította, amikor a csiszolt kőkorszakból való nagy jelentőségű '''gyulavarsándi Lapos halom és Vezeristye halom''' leleteit ~~1902-, 1903- és [[1906]]-ban~~ felfedezte, feltárta és gyűjteménybe rendezte. A feltárást ismertető újságcikke széles körű nemzetközi szakirodalmi ismeretekről tanúskodik. A leletek pontos adatolásával, letisztításával és megfelelő állapotban való bemutatásával azonban keveset törődött. Ez utóbbi miatt az Országos Felügyelőség részéről is bírálták. ~~Nyilván ez~~ volt a fő oka annak, hogy 1908-ban lemondott tisztségéről, s a továbbiakban teljesen elzárkózott a múzeum munkájában való részvételtől.	+	A tanári kötelezettségek mellett részt vett a Békéscsabai Múzeum-Egyesületben is, ahol választmányi tag volt. [[Balás Ádám (1872-?)\|Balás Ádám]] lemondását követően 1902-től [[1908]]-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. [[1902]]-ben megjelent szerkesztésében a múzeum gyűjteményének katalógusa, mely megismertette a nagyközönséggel a múzeum és a könyvtár anyagát. [[1903]] júliusában részt vehetett a Néprajzi Múzeum által Budapesten rendezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyamon.''' Saját magát régésznek vallotta, de néprajzi gyűjtése talán még értékesebb és előremutatóbb, mint régészeti tevékenysége.''' Működésének néhány éve alatt bejárta a megye nagy részét, és egymaga ezernél több tárgyat gyűjtött a múzeum számára. Köröstarcsáról halászati eszközöket gyűjtött be, mely 30–40 darab, főként archaikus tárgyból állt. Sajnos erről az anyagról nem maradt fenn írásos dokumentáció. A magyar tudós világ figyelmét a Békéscsabai Múzeum-Egyesület működésére irányította, amikor a csiszolt kőkorszakból való nagy jelentőségű '''gyulavarsándi Lapos halom és Vezeristye halom''' leleteit felfedezte, feltárta és gyűjteménybe rendezte. A feltárást ismertető újságcikke széles körű nemzetközi szakirodalmi ismeretekről tanúskodik. A leletek pontos adatolásával, letisztításával és megfelelő állapotban való bemutatásával azonban keveset törődött. Ez utóbbi miatt az Országos Felügyelőség részéről is bírálták. Ez volt a fő oka annak, hogy [[1908\|1908-ban]] lemondott tisztségéről, s a továbbiakban teljesen elzárkózott a múzeum munkájában való részvételtől.
-	~~Mint~~ kiváló ornitológus, állatpreparátor~~, országos hírnévnek örvendett~~. Alapító és elnökségi tagja volt az [[1910]]-ben ~~alapított~~ csabai '''Állatvédő ~~egyletnek~~'''. Éveken keresztül ~~meleg barátság fűzte~~ '''Herman ~~Ottóhoz~~'''. Önkéntes tagja volt a '''Magyar Ornitológiai Központnak'''. A párizsi világkiállításra '''Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót ~~tervezetek~~''', melyből a negyediket Krammer szerkesztette. '''Munkájukat aranyéremmel díjazták.''' ~~Társadalmi téren is hirdetője volt tudományának.~~ Népszerűsítő előadásokat tartott ~~például~~ a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum [http://archeodatabase.hnm.hu/index.php/node/76731 régészeti adatbázisában] is.	+
-	~~Krammer Nándor színes egyénisége, a természettudományok népszerűsítése terén végzett munkája sokak számára példaadó és útmutató lehet.~~	+	Országos hírnévre tett szert, mint kiváló ornitológus, állatpreparátor. Alapító és elnökségi tagja volt az [[1910]]-ben megalakult csabai '''Állatvédő Egyletnek'''. Éveken keresztül állt barátságban '''Herman Ottóval'''. Önkéntes tagja volt a '''Magyar Ornitológiai Központnak'''. A párizsi világkiállításra '''Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót terveztek''', melyből a negyediket Krammer szerkesztette. '''Munkájukat aranyéremmel díjazták.''' Népszerűsítő előadásokat tartott a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum [http://archeodatabase.hnm.hu/index.php/node/76731 régészeti adatbázisában] is.

	== Művei ==		== Művei ==

Ker0: /* Munkássága */ Balás hivtkozás

2018-08-27T10:26:39Z

Munkássága: Balás hivtkozás

←Régebbi változat		A lap 2018. augusztus 27., 10:26-kori változata
8. sor:		8. sor:
	== Munkássága ==		== Munkássága ==
	Először szülővárosában kezdett tanítani. [[1880]]. [[szeptember l.\|szeptember l]]-én a Békéscsabai Nőképző Társulat [[polgári leányiskolájához]] választották meg tanárnak szoros szavazás eredményeképpen, a haláláig ennél az iskolánál tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye.		Először szülővárosában kezdett tanítani. [[1880]]. [[szeptember l.\|szeptember l]]-én a Békéscsabai Nőképző Társulat [[polgári leányiskolájához]] választották meg tanárnak szoros szavazás eredményeképpen, a haláláig ennél az iskolánál tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye.
-	A tanári kötelezettségek mellett részt vett a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület\|Békéscsabai Múzeum-Egyesületben]] is, ahol választmányi tag volt. [[Balás Ádám (1872-~~1932~~)\|Balás Ádám]] lemondását követően 1902-től [[1908]]-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. Már működésének első évében, [[1902]]-ben megjelent szerkesztésében a múzeum gyűjteményének "lajstroma", katalógusa, mely megismertette a nagyközönséggel a múzeum és a könyvtár anyagát. Szakmai kapcsolatainak kiépítése szempontjából fontos esemény volt, hogy [[1903]] júliusában részt vehetett a Néprajzi Múzeum által Budapesten rendezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyamon.''' Ő magát régésznek vallotta, de néprajzi gyűjtése talán még értékesebb és előremutatóbb, mint ásató tevékenysége.''' Működésének néhány éve alatt bejárta a megye nagy részét, és egymaga ezernél több tárgyat gyűjtött a múzeum számára. Köröstarcsáról halászati eszközöket gyűjtött be, mely 30-40 főként archaikus tárgyból állt. Sajnos erről az anyagról nem maradt fenn írásos dokumentáció. Első volt, aki az egész magyar tudós világ figyelmét a Békéscsabai Múzeum-Egyesület működésére irányította, amikor a csiszolt kőkorszakból való nagy jelentőségű '''gyulavarsándi Lapos halom és Vezeristye halom''' leleteit 1902-, 1903- és [[1906]]-ban felfedezte, feltárta és gyűjteménybe rendezte. A feltárást ismertető újságcikke széles körű nemzetközi szakirodalmi ismeretekről tanúskodik. A leletek pontos adatolásával, letisztításával és megfelelő állapotban való bemutatásával azonban keveset törődött. Ez utóbbi miatt az Országos Felügyelőség részéről is bírálták. Nyilván ez volt a fő oka annak, hogy 1908-ban lemondott tisztségéről, s a továbbiakban teljesen elzárkózott a múzeum munkájában való részvételtől.	+	A tanári kötelezettségek mellett részt vett a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület\|Békéscsabai Múzeum-Egyesületben]] is, ahol választmányi tag volt. [[Balás Ádám (1872-?)\|Balás Ádám]] lemondását követően 1902-től [[1908]]-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. Már működésének első évében, [[1902]]-ben megjelent szerkesztésében a múzeum gyűjteményének "lajstroma", katalógusa, mely megismertette a nagyközönséggel a múzeum és a könyvtár anyagát. Szakmai kapcsolatainak kiépítése szempontjából fontos esemény volt, hogy [[1903]] júliusában részt vehetett a Néprajzi Múzeum által Budapesten rendezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyamon.''' Ő magát régésznek vallotta, de néprajzi gyűjtése talán még értékesebb és előremutatóbb, mint ásató tevékenysége.''' Működésének néhány éve alatt bejárta a megye nagy részét, és egymaga ezernél több tárgyat gyűjtött a múzeum számára. Köröstarcsáról halászati eszközöket gyűjtött be, mely 30-40 főként archaikus tárgyból állt. Sajnos erről az anyagról nem maradt fenn írásos dokumentáció. Első volt, aki az egész magyar tudós világ figyelmét a Békéscsabai Múzeum-Egyesület működésére irányította, amikor a csiszolt kőkorszakból való nagy jelentőségű '''gyulavarsándi Lapos halom és Vezeristye halom''' leleteit 1902-, 1903- és [[1906]]-ban felfedezte, feltárta és gyűjteménybe rendezte. A feltárást ismertető újságcikke széles körű nemzetközi szakirodalmi ismeretekről tanúskodik. A leletek pontos adatolásával, letisztításával és megfelelő állapotban való bemutatásával azonban keveset törődött. Ez utóbbi miatt az Országos Felügyelőség részéről is bírálták. Nyilván ez volt a fő oka annak, hogy 1908-ban lemondott tisztségéről, s a továbbiakban teljesen elzárkózott a múzeum munkájában való részvételtől.
	Mint kiváló ornitológus, állatpreparátor, országos hírnévnek örvendett. Alapító és elnökségi tagja volt az [[1910]]-ben alapított csabai '''Állatvédő egyletnek'''. Éveken keresztül meleg barátság fűzte '''Herman Ottóhoz'''. Önkéntes tagja volt a '''Magyar Ornitológiai Központnak'''. A párizsi világkiállításra '''Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót tervezetek''', melyből a negyediket Krammer szerkesztette. '''Munkájukat aranyéremmel díjazták.''' Társadalmi téren is hirdetője volt tudományának. Népszerűsítő előadásokat tartott például a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum [http://archeodatabase.hnm.hu/index.php/node/76731 régészeti adatbázisában] is.		Mint kiváló ornitológus, állatpreparátor, országos hírnévnek örvendett. Alapító és elnökségi tagja volt az [[1910]]-ben alapított csabai '''Állatvédő egyletnek'''. Éveken keresztül meleg barátság fűzte '''Herman Ottóhoz'''. Önkéntes tagja volt a '''Magyar Ornitológiai Központnak'''. A párizsi világkiállításra '''Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót tervezetek''', melyből a negyediket Krammer szerkesztette. '''Munkájukat aranyéremmel díjazták.''' Társadalmi téren is hirdetője volt tudományának. Népszerűsítő előadásokat tartott például a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum [http://archeodatabase.hnm.hu/index.php/node/76731 régészeti adatbázisában] is.
	Krammer Nándor színes egyénisége, a természettudományok népszerűsítése terén végzett munkája sokak számára példaadó és útmutató lehet.		Krammer Nándor színes egyénisége, a természettudományok népszerűsítése terén végzett munkája sokak számára példaadó és útmutató lehet.

Ker0, 2017. augusztus 24., 14:16-n

2017-08-24T14:16:38Z

←Régebbi változat		A lap 2017. augusztus 24., 14:16-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	tanár, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület ~~második~~ elnöke	+	tanár, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület elnöke

	== Élete ==		== Élete ==