Kovács Pál (1901–1976) - Laptörténet

Jzoltan: Belső hivatkozások

2021-12-24T08:46:29Z

Belső hivatkozások

←Régebbi változat		A lap 2021. december 24., 08:46-kori változata
15. sor:		15. sor:
	A forradalom után, [[1957]] nyarán '''a városi tanács elnökének választották'''; [[1958]]. [[december 1.\|december 1-jén]] a városi tanács végrehajtó bizottsága megerősítette tisztségében. [[1963]]. [[március 4.\|március 4-ig]] állt a tanács élén, majd nyugdíjba vonult. Csaknem 25 évig az MSZMP városi bizottságának a tagja, és három cikluson át Békéscsaba országgyűlési képviselője volt. A parlamentben kiállt a gázvezeték rendszerének megyei kiépítéséért. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnökeként is tevékenykedett.		A forradalom után, [[1957]] nyarán '''a városi tanács elnökének választották'''; [[1958]]. [[december 1.\|december 1-jén]] a városi tanács végrehajtó bizottsága megerősítette tisztségében. [[1963]]. [[március 4.\|március 4-ig]] állt a tanács élén, majd nyugdíjba vonult. Csaknem 25 évig az MSZMP városi bizottságának a tagja, és három cikluson át Békéscsaba országgyűlési képviselője volt. A parlamentben kiállt a gázvezeték rendszerének megyei kiépítéséért. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnökeként is tevékenykedett.

-	'''Hivatali ideje alatt''', [[1957\|1957-ben]] indult a víztorony építése; befejezték az évekkel korábban ledöntött és beásott 101-es hősi emlékmű kiemelés utáni helyreállítását. Új vendéglő nyílt az Iparosok Házában. Korszerűsítették a Kórház utcai sporttelepet, és 29 új lakást adtak át a Bánszki utcában. [[1958\|1958-ban]] nyolc mezőgazdasági termelőszövetkezet működött Békéscsaba határában. A város 2,3 millió forintot kapott beruházásokra. Százéves fennállását ünnepelte a csabai Dohánybeváltó, lakóházak épültek a Körös-parton, emeletes iskolát adtak át Jaminában. [[1959\|1959-ben]] kívül-belül felújították a tanácsházát. [[1960\|1960-tól]] vette kezdetét a városi ipartelepítés és a nagyarányú lakótelep-építés. Békéscsabát termelőszövetkezeti városnak ismerték el. A városon keresztül közlekedő volt kisvasút síneit felszedték. Az Árpád ligetben új kutat fúrtak, és elkezdődött a strandfürdő bővítése. A volt vásártéren lakótelep építése indult. A kígyósi vízműből vezetékes ivóvíz látta el a város nagy részét. Felépült a szlovák diákotthon, és 15 éves jubileumát ünnepelte a Balassi Táncegyüttes. Korszerű bisztró nyílt a főutcán. [[1962\|1962-ben]] bővült és korszerűsödött a Békési Nyomda, felépült a Konzervgyár, valamint a Hűtőház.	+	'''Hivatali ideje alatt''', [[1957\|1957-ben]] indult a víztorony építése; befejezték az évekkel korábban ledöntött és beásott [[101-es emlékoszlop (Békéscsaba)\|101-es hősi emlékmű]] kiemelés utáni helyreállítását. Új vendéglő nyílt az Iparosok Házában. Korszerűsítették a Kórház utcai sporttelepet, és 29 új lakást adtak át a Bánszki utcában. [[1958\|1958-ban]] nyolc mezőgazdasági termelőszövetkezet működött Békéscsaba határában. A város 2,3 millió forintot kapott beruházásokra. Százéves fennállását ünnepelte a csabai Dohánybeváltó, lakóházak épültek a Körös-parton, emeletes iskolát adtak át Jaminában. [[1959\|1959-ben]] kívül-belül felújították a [[Városháza (Békéscsaba)\|tanácsházát]]. [[1960\|1960-tól]] vette kezdetét a '''városi ipartelepítés és a nagyarányú lakótelep-építés'''. Békéscsabát termelőszövetkezeti városnak ismerték el. A városon keresztül közlekedő volt kisvasút síneit felszedték. Az Árpád ligetben új kutat fúrtak, és elkezdődött a strandfürdő bővítése. A volt vásártéren [[Kazinczy-lakótelep (Békéscsaba)\|lakótelep]] építése indult. A kígyósi vízműből vezetékes ivóvíz látta el a város nagy részét. Felépült a szlovák diákotthon, és 15 éves jubileumát ünnepelte a Balassi Táncegyüttes. Korszerű bisztró nyílt a főutcán. [[1962\|1962-ben]] bővült és korszerűsödött a Békési Nyomda, felépült a Konzervgyár, valamint a Hűtőház.

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==
25. sor:		25. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai. I. kötet. főszerk.: Szabó Ferenc. Békéscsaba : MSZMP Békés megyei bizottsága, 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai. I. kötet. főszerk.: Szabó Ferenc. Békéscsaba : MSZMP Békés megyei bizottsága, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békés Megyei Népújság, 31. évf. 43. szám (1976. február 20.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békés Megyei Népújság, 31. évf. 43. szám (1976. február 20.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békés Megyei Népújság, 31. évf. 47. szám (1976. február 25.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békés Megyei Népújság, 31. évf. 47. szám (1976. február 25.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Jzoltan: Kötöttárugyár belső hivatkozása

2021-10-18T11:38:12Z

Kötöttárugyár belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2021. október 18., 11:38-kori változata
11. sor:		11. sor:
	'''[[1930\|1930-ban]] helyezkedett el a békéscsabai Hubertus textilgyárban''', mint ács. Részt vett a textilmunkások szervezett harcaiban. A világháború után kezdetben a szakmájában dolgozott, és közben számos társadalmi feladattal bízták meg. '''Volt''' '''igazoló bizottsági elnök és a népbíróság tagja'''. '''[[1945\|1945-től]] [[1949\|1949-ig]] a gyári MKP-pártszervezet titkári posztját töltötte be''', ebben a minőségben hívta össze a Hubertus dolgozóit [[1948]]. [[március 15.\|március 15-én]], amikor bejelentették a gyárak államosítását. '''A Hubertus és a Rokka''', a két legnagyobb békéscsabai textilüzem [[1949]] júliusában egyesült, s '''első munkásigazgatónak''' Kovács Pált '''nevezték ki'''.		'''[[1930\|1930-ban]] helyezkedett el a békéscsabai Hubertus textilgyárban''', mint ács. Részt vett a textilmunkások szervezett harcaiban. A világháború után kezdetben a szakmájában dolgozott, és közben számos társadalmi feladattal bízták meg. '''Volt''' '''igazoló bizottsági elnök és a népbíróság tagja'''. '''[[1945\|1945-től]] [[1949\|1949-ig]] a gyári MKP-pártszervezet titkári posztját töltötte be''', ebben a minőségben hívta össze a Hubertus dolgozóit [[1948]]. [[március 15.\|március 15-én]], amikor bejelentették a gyárak államosítását. '''A Hubertus és a Rokka''', a két legnagyobb békéscsabai textilüzem [[1949]] júliusában egyesült, s '''első munkásigazgatónak''' Kovács Pált '''nevezték ki'''.

-	[[1952\|1952-ben]] '''műszaki-gazdasági káderképző tanfolyamot végzett el''', bővítette hurkolóipari ismereteit. [[1954\|1954-től]] '''tagja volt a városi tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak'''. [[1956]]. [[november 16.\|november 16-ig]] '''a Békéscsabai Kötöttárugyár igazgatója'''ként dolgozott. A város politikai és társadalmi életének tevékeny irányítójának tartották, mint igazgatót és mint magánembert köztisztelet övezte.	+	[[1952\|1952-ben]] '''műszaki-gazdasági káderképző tanfolyamot végzett el''', bővítette hurkolóipari ismereteit. [[1954\|1954-től]] '''tagja volt a városi tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak'''. [[1956]]. [[november 16.\|november 16-ig]] '''a [[Békéscsabai Kötöttárugyár (Békéscsaba)\|Békéscsabai Kötöttárugyár]] igazgatója'''ként dolgozott. A város politikai és társadalmi életének tevékeny irányítójának tartották, mint igazgatót és mint magánembert köztisztelet övezte.

	A forradalom után, [[1957]] nyarán '''a városi tanács elnökének választották'''; [[1958]]. [[december 1.\|december 1-jén]] a városi tanács végrehajtó bizottsága megerősítette tisztségében. [[1963]]. [[március 4.\|március 4-ig]] állt a tanács élén, majd nyugdíjba vonult. Csaknem 25 évig az MSZMP városi bizottságának a tagja, és három cikluson át Békéscsaba országgyűlési képviselője volt. A parlamentben kiállt a gázvezeték rendszerének megyei kiépítéséért. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnökeként is tevékenykedett.		A forradalom után, [[1957]] nyarán '''a városi tanács elnökének választották'''; [[1958]]. [[december 1.\|december 1-jén]] a városi tanács végrehajtó bizottsága megerősítette tisztségében. [[1963]]. [[március 4.\|március 4-ig]] állt a tanács élén, majd nyugdíjba vonult. Csaknem 25 évig az MSZMP városi bizottságának a tagja, és három cikluson át Békéscsaba országgyűlési képviselője volt. A parlamentben kiállt a gázvezeték rendszerének megyei kiépítéséért. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnökeként is tevékenykedett.

Jzoltan: Kovács Pál (1901‒1976) lapot átneveztem Kovács Pál (1901–1976) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-10T09:46:18Z

Kovács Pál (1901‒1976) lapot átneveztem Kovács Pál (1901–1976) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 10., 09:46-kori változata

Jzoltan: Leírások egységesítése, politikusok kategória hozzáadása

2018-10-30T08:30:38Z

Leírások egységesítése, politikusok kategória hozzáadása

←Régebbi változat		A lap 2018. október 30., 08:30-kori változata
6. sor:		6. sor:
	Már húszévesen bekapcsolódott a munkásmozgalomba, és '''hosszú évekig az építőmunkások szakszervezeti mozgalmában tevékenykedett.''' A '20‒30-as években szinte az egész országot bejárta, hogy családjának megélhetését biztosítani tudja. Gyakran kényszerült erre azért is, hogy munkásmozgalmi tevékenysége miatt elkerülje a csendőrség és a rendőrség zaklatását. A gazdasági válság után '''aktívan harcolt az első építőipari munkás kollektív szerződés kivívásáért.'''		Már húszévesen bekapcsolódott a munkásmozgalomba, és '''hosszú évekig az építőmunkások szakszervezeti mozgalmában tevékenykedett.''' A '20‒30-as években szinte az egész országot bejárta, hogy családjának megélhetését biztosítani tudja. Gyakran kényszerült erre azért is, hogy munkásmozgalmi tevékenysége miatt elkerülje a csendőrség és a rendőrség zaklatását. A gazdasági válság után '''aktívan harcolt az első építőipari munkás kollektív szerződés kivívásáért.'''

-	[[1976]]. [[február 10.\|február 10-én]] hunyt el, sírja a Vasúti temetőben található.	+	'''[[1976]]. [[február 10.\|február 10-én]] hunyt el''', sírja a Vasúti temetőben található.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
25. sor:		25. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai I. kötet. Békéscsaba : MSZMP Békés megyei bizottsága, 1979. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai. I. kötet. főszerk.: Szabó Ferenc. Békéscsaba : MSZMP Békés megyei bizottsága, 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békés Megyei Népújság~~, 1976. február 20.~~, 31. évf. 43. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés Megyei Népújság, 31. évf. 43. szám (1976. február 20.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békés Megyei Népújság~~, 1976. február 25.~~, 31. évf. 47. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés Megyei Népújság, 31. évf. 47. szám (1976. február 25.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békés Megyei Népújság~~, 1976. március 19.~~, 31. évf. 67. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés Megyei Népújság, 31. évf. 67. szám (1976. március 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Csabai Mérleg, ~~2002. szeptember 26.~~ 12. évf. 19. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár	+	* Csabai Mérleg, 12. évf. 19. szám (2002. szeptember 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]
35. sor:		35. sor:
	[[Kategória:Békéscsabai személyek]]		[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
	[[Kategória:Békéscsabai Százak]]		[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
		+	[[Kategória:Politikusok]]

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2018-10-17T12:27:43Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2018. október 17., 12:27-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	Kovács Pál '''munkáscsaládban született [[1901]]. [[december 24.\|december 24-én]] [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]'''. Volt mezőgazdasági napszámos, dolgozott építőipari munkások mellett, majd '''[[1921\|1921-ben]] ~~ácssegédlevelet~~ szerzett'''.	+	Kovács Pál '''munkáscsaládban született [[1901]]. [[december 24.\|december 24-én]] [[Békéscsaba\|Békéscsabán]]'''. Volt mezőgazdasági napszámos, dolgozott építőipari munkások mellett, majd '''[[1921\|1921-ben]] ács segédlevelet szerzett'''.

-	Már húszévesen bekapcsolódott a munkásmozgalomba, és '''hosszú évekig az építőmunkások szakszervezeti mozgalmában tevékenykedett.''' A '20‒30-as években ~~munkáért és keresetért~~ szinte az egész országot bejárta, hogy családjának megélhetését biztosítani tudja. Gyakran kényszerült erre azért is, hogy munkásmozgalmi tevékenysége miatt elkerülje a csendőrség és a rendőrség zaklatását. A gazdasági válság után '''aktívan harcolt az első építőipari munkás kollektív szerződés kivívásáért.'''	+	Már húszévesen bekapcsolódott a munkásmozgalomba, és '''hosszú évekig az építőmunkások szakszervezeti mozgalmában tevékenykedett.''' A '20‒30-as években szinte az egész országot bejárta, hogy családjának megélhetését biztosítani tudja. Gyakran kényszerült erre azért is, hogy munkásmozgalmi tevékenysége miatt elkerülje a csendőrség és a rendőrség zaklatását. A gazdasági válság után '''aktívan harcolt az első építőipari munkás kollektív szerződés kivívásáért.'''

	[[1976]]. [[február 10.\|február 10-én]] hunyt el, sírja a Vasúti temetőben található.		[[1976]]. [[február 10.\|február 10-én]] hunyt el, sírja a Vasúti temetőben található.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	'''[[1930\|1930-ban]] helyezkedett el a békéscsabai Hubertus textilgyárban''' mint ács. Részt vett a textilmunkások szervezett harcaiban~~, s mintegy összekötő szerepet töltött be a textilesek és a többi szervezett dolgozó között~~. A világháború után kezdetben a szakmájában dolgozott, és közben számos társadalmi feladattal bízták meg. '''Volt''' ~~egyebek között~~ '''igazoló bizottsági elnök és a népbíróság tagja'''. '''[[1945\|1945-től]] [[1949\|1949-ig]] a gyári MKP-pártszervezet titkári posztját töltötte be''', ebben a minőségben hívta össze a Hubertus dolgozóit [[1948]]. [[március 15.\|március 15-én]], amikor bejelentették a gyárak államosítását. '''A Hubertus és a Rokka''', a két legnagyobb békéscsabai textilüzem [[1949]] júliusában egyesült, s '''első ~~munkásigazgatójául~~''' Kovács Pált '''nevezték ki'''.	+	'''[[1930\|1930-ban]] helyezkedett el a békéscsabai Hubertus textilgyárban''', mint ács. Részt vett a textilmunkások szervezett harcaiban. A világháború után kezdetben a szakmájában dolgozott, és közben számos társadalmi feladattal bízták meg. '''Volt''' '''igazoló bizottsági elnök és a népbíróság tagja'''. '''[[1945\|1945-től]] [[1949\|1949-ig]] a gyári MKP-pártszervezet titkári posztját töltötte be''', ebben a minőségben hívta össze a Hubertus dolgozóit [[1948]]. [[március 15.\|március 15-én]], amikor bejelentették a gyárak államosítását. '''A Hubertus és a Rokka''', a két legnagyobb békéscsabai textilüzem [[1949]] júliusában egyesült, s '''első munkásigazgatónak''' Kovács Pált '''nevezték ki'''.

-	[[1952\|1952-ben]] '''műszaki-gazdasági káderképző ~~egyéves~~ tanfolyamot végzett''', ~~képezte magát~~ hurkolóipari ~~ismereteinek bővítésében, s a marxizmus-leninizmus elmélete elmélyítésének érdekében is~~. [[1954\|1954-től]] '''tagja volt a városi tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak'''. [[1956]]. [[november 16.\|november 16-ig]] '''a Békéscsabai Kötöttárugyár igazgatója'''ként dolgozott. ~~Békéscsaba~~ politikai és társadalmi életének tevékeny irányítójának tartották, mint igazgatót és ~~embert~~ köztisztelet övezte.	+	[[1952\|1952-ben]] '''műszaki-gazdasági káderképző tanfolyamot végzett el''', bővítette hurkolóipari ismereteit. [[1954\|1954-től]] '''tagja volt a városi tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak'''. [[1956]]. [[november 16.\|november 16-ig]] '''a Békéscsabai Kötöttárugyár igazgatója'''ként dolgozott. A város politikai és társadalmi életének tevékeny irányítójának tartották, mint igazgatót és mint magánembert köztisztelet övezte.

	A forradalom után, [[1957]] nyarán '''a városi tanács elnökének választották'''; [[1958]]. [[december 1.\|december 1-jén]] a városi tanács végrehajtó bizottsága megerősítette tisztségében. [[1963]]. [[március 4.\|március 4-ig]] állt a tanács élén, majd nyugdíjba vonult. Csaknem 25 évig az MSZMP városi bizottságának a tagja, és három cikluson át Békéscsaba országgyűlési képviselője volt. A parlamentben kiállt a gázvezeték rendszerének megyei kiépítéséért. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnökeként is tevékenykedett.		A forradalom után, [[1957]] nyarán '''a városi tanács elnökének választották'''; [[1958]]. [[december 1.\|december 1-jén]] a városi tanács végrehajtó bizottsága megerősítette tisztségében. [[1963]]. [[március 4.\|március 4-ig]] állt a tanács élén, majd nyugdíjba vonult. Csaknem 25 évig az MSZMP városi bizottságának a tagja, és három cikluson át Békéscsaba országgyűlési képviselője volt. A parlamentben kiállt a gázvezeték rendszerének megyei kiépítéséért. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnökeként is tevékenykedett.

-	'''Hivatali ideje alatt''' [[1957\|1957-ben]] indult a víztorony építése, befejezték az évekkel korábban ledöntött és beásott 101-es hősi emlékmű kiemelés utáni helyreállítását. Új vendéglő nyílt az Iparosok Házában. Korszerűsítették a Kórház utcai sporttelepet, és 29 új lakást adtak át a Bánszki utcában. [[1958\|1958-ban]] nyolc mezőgazdasági termelőszövetkezet működött Békéscsaba határában. A város 2,3 millió forintot kapott beruházásokra. Százéves fennállását ünnepelte a csabai Dohánybeváltó, lakóházak épültek a Körös-parton, emeletes iskolát adtak át Jaminában. [[1959\|1959-ben]] kívül-belül felújították a tanácsházát. [[1960\|1960-tól]] vette kezdetét a városi ipartelepítés és a nagyarányú lakótelep-építés. Békéscsabát termelőszövetkezeti városnak ismerték el. A városon keresztül közlekedő volt kisvasút ~~sínéit~~ felszedték. Az Árpád ligetben új kutat fúrtak, és elkezdődött a strandfürdő bővítése. A volt vásártéren lakótelep építése indult. A kígyósi vízműből vezetékes ivóvíz látta el a város nagy részét. Felépült a szlovák diákotthon, és 15 éves jubileumát ünnepelte a Balassi ~~táncegyüttes~~. Korszerű bisztró nyílt a főutcán. [[1962\|1962-ben]] bővült és korszerűsödött a Békési Nyomda, felépült a Konzervgyár, valamint a Hűtőház ~~korszerű üzeme~~.	+	'''Hivatali ideje alatt''', [[1957\|1957-ben]] indult a víztorony építése; befejezték az évekkel korábban ledöntött és beásott 101-es hősi emlékmű kiemelés utáni helyreállítását. Új vendéglő nyílt az Iparosok Házában. Korszerűsítették a Kórház utcai sporttelepet, és 29 új lakást adtak át a Bánszki utcában. [[1958\|1958-ban]] nyolc mezőgazdasági termelőszövetkezet működött Békéscsaba határában. A város 2,3 millió forintot kapott beruházásokra. Százéves fennállását ünnepelte a csabai Dohánybeváltó, lakóházak épültek a Körös-parton, emeletes iskolát adtak át Jaminában. [[1959\|1959-ben]] kívül-belül felújították a tanácsházát. [[1960\|1960-tól]] vette kezdetét a városi ipartelepítés és a nagyarányú lakótelep-építés. Békéscsabát termelőszövetkezeti városnak ismerték el. A városon keresztül közlekedő volt kisvasút síneit felszedték. Az Árpád ligetben új kutat fúrtak, és elkezdődött a strandfürdő bővítése. A volt vásártéren lakótelep építése indult. A kígyósi vízműből vezetékes ivóvíz látta el a város nagy részét. Felépült a szlovák diákotthon, és 15 éves jubileumát ünnepelte a Balassi Táncegyüttes. Korszerű bisztró nyílt a főutcán. [[1962\|1962-ben]] bővült és korszerűsödött a Békési Nyomda, felépült a Konzervgyár, valamint a Hűtőház.

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „munkásigazgató, tanácselnök == Élete == Kovács Pál '''munkáscsaládban született 1901. december 24-én Békéscsabán'''. V…”

2017-11-13T20:37:16Z

Új oldal, tartalma: „munkásigazgató, tanácselnök == Élete == Kovács Pál '''munkáscsaládban született 1901. december 24-én Békéscsabán'''. V…”

Új lap

munkásigazgató, tanácselnök

== Élete ==
Kovács Pál '''munkáscsaládban született [[1901]]. [[december 24.|december 24-én]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. Volt mezőgazdasági napszámos, dolgozott építőipari munkások mellett, majd '''[[1921|1921-ben]] ácssegédlevelet szerzett'''.

Már húszévesen bekapcsolódott a munkásmozgalomba, és '''hosszú évekig az építőmunkások szakszervezeti mozgalmában tevékenykedett.''' A '20‒30-as években munkáért és keresetért szinte az egész országot bejárta, hogy családjának megélhetését biztosítani tudja. Gyakran kényszerült erre azért is, hogy munkásmozgalmi tevékenysége miatt elkerülje a csendőrség és a rendőrség zaklatását. A gazdasági válság után '''aktívan harcolt az első építőipari munkás kollektív szerződés kivívásáért.'''

[[1976]]. [[február 10.|február 10-én]] hunyt el, sírja a Vasúti temetőben található.

== Munkássága ==
'''[[1930|1930-ban]] helyezkedett el a békéscsabai Hubertus textilgyárban''' mint ács. Részt vett a textilmunkások szervezett harcaiban, s mintegy összekötő szerepet töltött be a textilesek és a többi szervezett dolgozó között. A világháború után kezdetben a szakmájában dolgozott, és közben számos társadalmi feladattal bízták meg. '''Volt''' egyebek között '''igazoló bizottsági elnök és a népbíróság tagja'''. '''[[1945|1945-től]] [[1949|1949-ig]] a gyári MKP-pártszervezet titkári posztját töltötte be''', ebben a minőségben hívta össze a Hubertus dolgozóit [[1948]]. [[március 15.|március 15-én]], amikor bejelentették a gyárak államosítását. '''A Hubertus és a Rokka''', a két legnagyobb békéscsabai textilüzem [[1949]] júliusában egyesült, s '''első munkásigazgatójául''' Kovács Pált '''nevezték ki'''.

[[1952|1952-ben]] '''műszaki-gazdasági káderképző egyéves tanfolyamot végzett''', képezte magát hurkolóipari ismereteinek bővítésében, s a marxizmus-leninizmus elmélete elmélyítésének érdekében is. [[1954|1954-től]] '''tagja volt a városi tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak'''. [[1956]]. [[november 16.|november 16-ig]] '''a Békéscsabai Kötöttárugyár igazgatója'''ként dolgozott. Békéscsaba politikai és társadalmi életének tevékeny irányítójának tartották, mint igazgatót és embert köztisztelet övezte.

A forradalom után, [[1957]] nyarán '''a városi tanács elnökének választották'''; [[1958]]. [[december 1.|december 1-jén]] a városi tanács végrehajtó bizottsága megerősítette tisztségében. [[1963]]. [[március 4.|március 4-ig]] állt a tanács élén, majd nyugdíjba vonult. Csaknem 25 évig az MSZMP városi bizottságának a tagja, és három cikluson át Békéscsaba országgyűlési képviselője volt. A parlamentben kiállt a gázvezeték rendszerének megyei kiépítéséért. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnökeként is tevékenykedett.

'''Hivatali ideje alatt''' [[1957|1957-ben]] indult a víztorony építése, befejezték az évekkel korábban ledöntött és beásott 101-es hősi emlékmű kiemelés utáni helyreállítását. Új vendéglő nyílt az Iparosok Házában. Korszerűsítették a Kórház utcai sporttelepet, és 29 új lakást adtak át a Bánszki utcában. [[1958|1958-ban]] nyolc mezőgazdasági termelőszövetkezet működött Békéscsaba határában. A város 2,3 millió forintot kapott beruházásokra. Százéves fennállását ünnepelte a csabai Dohánybeváltó, lakóházak épültek a Körös-parton, emeletes iskolát adtak át Jaminában. [[1959|1959-ben]] kívül-belül felújították a tanácsházát. [[1960|1960-tól]] vette kezdetét a városi ipartelepítés és a nagyarányú lakótelep-építés. Békéscsabát termelőszövetkezeti városnak ismerték el. A városon keresztül közlekedő volt kisvasút sínéit felszedték. Az Árpád ligetben új kutat fúrtak, és elkezdődött a strandfürdő bővítése. A volt vásártéren lakótelep építése indult. A kígyósi vízműből vezetékes ivóvíz látta el a város nagy részét. Felépült a szlovák diákotthon, és 15 éves jubileumát ünnepelte a Balassi táncegyüttes. Korszerű bisztró nyílt a főutcán. [[1962|1962-ben]] bővült és korszerűsödött a Békési Nyomda, felépült a Konzervgyár, valamint a Hűtőház korszerű üzeme.

== Díjak, kitüntetések ==
* Munka Érdemrend arany fokozat
* Munka Érdemrend ezüst fokozat
* Szocialista Munkáért érdemérem
* Magyar Munka érdemérem
* Felszabadulási Jubileumi emlékérem

== Források ==
* A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai I. kötet. Békéscsaba : MSZMP Békés megyei bizottsága, 1979. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békés Megyei Népújság, 1976. február 20., 31. évf. 43. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békés Megyei Népújság, 1976. február 25., 31. évf. 47. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Békés Megyei Népújság, 1976. március 19., 31. évf. 67. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Csabai Mérleg, 2002. szeptember 26. 12. évf. 19. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]