Korniss Géza (1888–1961) - Laptörténet

Jzoltan: Szócikkcímek egységesítése

2021-03-29T10:28:08Z

Szócikkcímek egységesítése

Jzoltan: Zsilinszky Mihály belső hivatkozása

2021-03-26T11:21:22Z

Zsilinszky Mihály belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2021. március 26., 11:21-kori változata
21. sor:		21. sor:
	'''[[Békéscsaba]] Színügyi Bizottságában [[1917\|1917-től]] előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett.''' Kornissnak köszönhetően a [[Békéscsabai Jókai Színház\|békéscsabai színház]] restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. '''Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.'''		'''[[Békéscsaba]] Színügyi Bizottságában [[1917\|1917-től]] előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett.''' Kornissnak köszönhetően a [[Békéscsabai Jókai Színház\|békéscsabai színház]] restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. '''Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.'''

-	Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919\|1919-ben]] közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920\|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként '''[[1923\|1923-ban]] miniszteri elismerésben részesült'''. [[1925\|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (~~1838-1925~~)\|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a '''''Zsilinszky Mihály emléke''''' című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.	+	Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919\|1919-ben]] közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920\|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként '''[[1923\|1923-ban]] miniszteri elismerésben részesült'''. [[1925\|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)\|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a '''''Zsilinszky Mihály emléke''''' című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.

	'''A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését''' a leköszönő [[Réthy Béla (1862–1935)\|Réthy Bélától]] '''vette át''' [[1926\|1926-ban]]. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát [[1935\|1935-ben]] a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, [[1941\|1941-ben]] pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel.		'''A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését''' a leköszönő [[Réthy Béla (1862–1935)\|Réthy Bélától]] '''vette át''' [[1926\|1926-ban]]. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát [[1935\|1935-ben]] a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, [[1941\|1941-ben]] pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel.
123. sor:		123. sor:
	* Migend Dezső: „Válogatott beszédeim és egyebek”. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1925_01-05/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=44&layout=s Körösvidék, 6. évf. 99. szám (1925. május 3.) 3. p.]		* Migend Dezső: „Válogatott beszédeim és egyebek”. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1925_01-05/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=44&layout=s Körösvidék, 6. évf. 99. szám (1925. május 3.) 3. p.]
	* Vásárhelyi Gyula dr.: Látogatás Békéscsabán, a sportvárosban, ahol országos kardvivóversenyt rendeztek József kir. herceg jelenlétében. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ujsag_1928_04/?query=%22korniss%20g%C3%A9za%22&pg=48&layout=s Ujság, 4. évf. 77. szám (1928. április 3.) 5–6. p.]		* Vásárhelyi Gyula dr.: Látogatás Békéscsabán, a sportvárosban, ahol országos kardvivóversenyt rendeztek József kir. herceg jelenlétében. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ujsag_1928_04/?query=%22korniss%20g%C3%A9za%22&pg=48&layout=s Ujság, 4. évf. 77. szám (1928. április 3.) 5–6. p.]
-	* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története, ~~1899-1979~~. Békéscsaba : Békéscsaba Vár. Tcs., 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története, 1899–1979. Békéscsaba : Békéscsaba Vár. Tcs., 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-23T09:51:44Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 09:51-kori változata
23. sor:		23. sor:
	Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919\|1919-ben]] közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920\|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként '''[[1923\|1923-ban]] miniszteri elismerésben részesült'''. [[1925\|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)\|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a '''''Zsilinszky Mihály emléke''''' című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.		Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919\|1919-ben]] közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920\|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként '''[[1923\|1923-ban]] miniszteri elismerésben részesült'''. [[1925\|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)\|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a '''''Zsilinszky Mihály emléke''''' című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.

-	'''A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését''' a leköszönő [[Réthy Béla (~~1862-1935~~)\|Réthy Bélától]] '''vette át''' [[1926\|1926-ban]]. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát [[1935\|1935-ben]] a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, [[1941\|1941-ben]] pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel.	+	'''A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését''' a leköszönő [[Réthy Béla (1862–1935)\|Réthy Bélától]] '''vette át''' [[1926\|1926-ban]]. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát [[1935\|1935-ben]] a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, [[1941\|1941-ben]] pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel.

-	'''[[1925\|1925-től]] a Múzeum Bizottság elnöke lett, majd [[1932\|1932-től]] [[1944\|1944-ig]] [[Munkácsy Mihály Múzeum\|a békéscsabai múzeum]] igazgatójaként tevékenykedett.''' Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a [[Munkácsy Mihály (~~1844-1900~~)\|Munkácsy Mihály]] özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása volt.	+	'''[[1925\|1925-től]] a Múzeum Bizottság elnöke lett, majd [[1932\|1932-től]] [[1944\|1944-ig]] [[Munkácsy Mihály Múzeum\|a békéscsabai múzeum]] igazgatójaként tevékenykedett.''' Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a [[Munkácsy Mihály (1844–1900)\|Munkácsy Mihály]] özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása volt.

	'''Az [[Aurora-kör\|Auróra Kör]] vezetését [[1927\|1927-ben]] vette át''' dr. Gajda Bélától. Vezetése alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.		'''Az [[Aurora-kör\|Auróra Kör]] vezetését [[1927\|1927-ben]] vette át''' dr. Gajda Bélától. Vezetése alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.

Jzoltan: Jókai Színház belső hivatkozása

2020-12-11T19:09:42Z

Jókai Színház belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. december 11., 19:09-kori változata
19. sor:		19. sor:
	Az első világháború befejezéséig '''helyettes szolgabíró, majd [[1917\|1917-től]] vármegyei aljegyző''' volt a csabai járásban.		Az első világháború befejezéséig '''helyettes szolgabíró, majd [[1917\|1917-től]] vármegyei aljegyző''' volt a csabai járásban.

-	'''[[Békéscsaba]] Színügyi Bizottságában [[1917\|1917-től]] előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett.''' Kornissnak köszönhetően a békéscsabai színház restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. '''Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.'''	+	'''[[Békéscsaba]] Színügyi Bizottságában [[1917\|1917-től]] előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett.''' Kornissnak köszönhetően a [[Békéscsabai Jókai Színház\|békéscsabai színház]] restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. '''Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.'''

	Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919\|1919-ben]] közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920\|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként '''[[1923\|1923-ban]] miniszteri elismerésben részesült'''. [[1925\|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)\|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a '''''Zsilinszky Mihály emléke''''' című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.		Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919\|1919-ben]] közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920\|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként '''[[1923\|1923-ban]] miniszteri elismerésben részesült'''. [[1925\|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)\|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a '''''Zsilinszky Mihály emléke''''' című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.

Jzoltan: /* Képgaléria */ +1 kép

2020-01-03T16:15:19Z

Képgaléria: +1 kép

←Régebbi változat		A lap 2020. január 3., 16:15-kori változata
66. sor:		66. sor:
	Fájl:Korniss Geza.jpg\|		Fájl:Korniss Geza.jpg\|
	Fájl:Korniss Geza 3.jpg\|		Fájl:Korniss Geza 3.jpg\|
		+	Fájl:Korniss Bekesvarmegyetizeve.jpg\|
	</Gallery>		</Gallery>
-

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: /* Művei */ Leírás javítása

2019-08-15T13:10:30Z

Művei: Leírás javítása

←Régebbi változat		A lap 2019. augusztus 15., 13:10-kori változata
59. sor:		59. sor:
	* Zsilinszky Mihály emléke. Bcs. : Corvina ny., 1927. 37 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Zsilinszky Mihály emléke. Bcs. : Corvina ny., 1927. 37 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Mozaikok a mai Békéscsabáról. Beszédek, hírlapi cikkek, tanulmányok. Bcs. : Corvina ny., 1928. 256 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Mozaikok a mai Békéscsabáról. Beszédek, hírlapi cikkek, tanulmányok. Bcs. : Corvina ny., 1928. 256 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békéscsaba~~. Történelmi~~ és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. : Körösvidék ny., 1930. 519 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)	+	* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. : Körösvidék ny., 1930. 519 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békéscsaba ünneplő ruhában. Bcs. : Corvina ny., 1936. 211 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békéscsaba ünneplő ruhában. Bcs. : Corvina ny., 1936. 211 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Jzoltan: Leírások egységesítése

2018-10-30T07:49:09Z

Leírások egységesítése

Változtatások megtekintése

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2018-10-17T11:52:31Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2018. október 17., 11:52-kori változata
4. sor:		4. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	'''Tóthváradgyai Korniss Géza [[1888]]. [[január 11.\|január 11-én]] [[Füzesgyarmat\|Füzesgyarmaton]] született.''' Édesapja, Kornis Gyula János (1840–1912) gyógyszerész, édesanyja, Borsóthy Gizella (1854–1929). Testvére, Kornis Ilona.	+	'''Tóthváradgyai Korniss Géza [[1888]]. [[január 11.\|január 11-én]] [[Füzesgyarmat\|Füzesgyarmaton]] született.''' Édesapja, Kornis Gyula János (1840–1912) gyógyszerész, édesanyja, Borsóthy Gizella (1854–1929). Testvére Kornis Ilona.

	Korniss Géza a '''középiskolát Nagyváradon és Debrecenben''' végezte. A '''kolozsvári és a müncheni egyetemen jogi tanulmányokat folytatott'''.		Korniss Géza a '''középiskolát Nagyváradon és Debrecenben''' végezte. A '''kolozsvári és a müncheni egyetemen jogi tanulmányokat folytatott'''.
10. sor:		10. sor:
	'''[[1913\|1913-ban]] megházasodott, Neumann Margitot vette feleségül''' Nagyváradon. Két gyermekük született; Livia (1914–1948) és László (1916–?).		'''[[1913\|1913-ban]] megházasodott, Neumann Margitot vette feleségül''' Nagyváradon. Két gyermekük született; Livia (1914–1948) és László (1916–?).

-	[[1944\|1944-ben]], a front közeledtével Livia lányához menekült Budapestre - ott is tartózkodott ~~annak~~ elestéig. ~~Visszatért~~ Békéscsabára, de nyugdíjazását követően, [[1948]]-[[1949]]-ben ~~visszatért~~ a fővárosba. Lánya [[1948\|1948-ban]] elhunyt, másik gyermeke, László Belgiumba, majd pedig Chilébe emigrált. '''[[1956]] tavaszán''' Korniss Géza követve fiát, útlevéllel '''Dél-Amerikába távozott'''.	+	[[1944\|1944-ben]], a front közeledtével Livia lányához menekült Budapestre – ott is tartózkodott a város elestéig. Majd visszatért Békéscsabára, de nyugdíjazását követően, [[1948]]–[[1949]]-ben ismét a fővárosba ment. Lánya [[1948\|1948-ban]] elhunyt, másik gyermeke, László Belgiumba, majd pedig Chilébe emigrált. '''[[1956]] tavaszán''' Korniss Géza követve fiát, útlevéllel '''Dél-Amerikába távozott'''.

	'''[[1961]]. [[január 29.\|január 29-én]] hunyt el Santiago Chilében.'''		'''[[1961]]. [[január 29.\|január 29-én]] hunyt el Santiago Chilében.'''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	[[1910\|1910-ben]] közigazgatási gyakornoknak nevezték ki a békéscsabai járás főszolgabírája mellé. Másfél évvel később '''kiérdemelte a tiszteletbeli szolgabírói tisztséget'''. [[1912\|1912-ben]] kinevezték a ~~csabai szanatórium fiókegyesület~~ titkárává.	+	[[1910\|1910-ben]] közigazgatási gyakornoknak nevezték ki a békéscsabai járás főszolgabírája mellé. Másfél évvel később '''kiérdemelte a tiszteletbeli szolgabírói tisztséget'''. [[1912\|1912-ben]] kinevezték a Csabai Szanatórium Fiókegyesület titkárává.

-	~~Később, az~~ első világháború befejezéséig ~~– a hadba vonult tisztviselő pótlása miatt -~~ '''helyettes szolgabíró, majd [[1917\|1917-től]] vármegyei aljegyző''' a csabai járásban.	+	Az első világháború befejezéséig '''helyettes szolgabíró, majd [[1917\|1917-től]] vármegyei aljegyző''' volt a csabai járásban.

-	'''[[Békéscsaba]] Színügyi Bizottságában [[1917\|1917-től]] előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett.''' Kornissnak köszönhetően a békéscsabai színház restaurált, új díszletparkot kapott, valamint ~~hogy~~ külön díszletraktár épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben is sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. '''Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.'''	+	'''[[Békéscsaba]] Színügyi Bizottságában [[1917\|1917-től]] előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett.''' Kornissnak köszönhetően a békéscsabai színház restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. '''Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.'''

-	Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919\|1919-ben]] közigazgatási - és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920\|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként~~, többedmagával~~ '''~~miniszteri elismerésben részesült~~ [[1923\|1923-ban]]'''. [[1925\|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)\|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. ~~Korniss a~~ Zsilinszky Mihály temetésén ~~elmondott beszédét~~ a „'''Zsilinszky Mihály emléke'''” című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.	+	Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919\|1919-ben]] közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920\|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként '''[[1923\|1923-ban]] miniszteri elismerésben részesült'''. [[1925\|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)\|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a '''''Zsilinszky Mihály emléke''''' című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.

-	'''A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését''' a leköszönő [[Réthy Béla (1862-1935)\|Réthy Bélától]] '''vette át''' [[1926\|1926-ban]]. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát [[1935\|1935-ben]] a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, [[1941\|1941-ben]] Magyar Érdemrend lovagkereszttel.	+	'''A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését''' a leköszönő [[Réthy Béla (1862-1935)\|Réthy Bélától]] '''vette át''' [[1926\|1926-ban]]. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát [[1935\|1935-ben]] a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, [[1941\|1941-ben]] pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel.

-	'''[[1925\|1925-től]] a Múzeum Bizottság elnöke, majd [[1932\|1932-től]] [[1944\|1944-ig]] [[Munkácsy Mihály Múzeum\|a békéscsabai múzeum]] ~~igazgatója~~.''' Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a [[Munkácsy Mihály (1844-1900)\|Munkácsy Mihály]] özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása.	+	'''[[1925\|1925-től]] a Múzeum Bizottság elnöke lett, majd [[1932\|1932-től]] [[1944\|1944-ig]] [[Munkácsy Mihály Múzeum\|a békéscsabai múzeum]] igazgatójaként tevékenykedett.''' Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a [[Munkácsy Mihály (1844-1900)\|Munkácsy Mihály]] özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása volt.

-	'''Az [[Aurora-kör\|~~Aurora-kör~~]] vezetését [[1927\|1927-ben]] vette át''' dr. Gajda Bélától. ~~Vezetési~~ alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája ~~a Kör életében, Korniss biztosította a Horthy-féle politika támogatását~~. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.	+	'''Az [[Aurora-kör\|Auróra Kör]] vezetését [[1927\|1927-ben]] vette át''' dr. Gajda Bélától. Vezetése alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.

-	[[1927\|1927-ben]] az a megtiszteltetés érte, hogy '''Szinyei Merse Társaság a tagjává ~~választotta~~'''. Az [[1927\|1927-ben]] megszerveződő Békéscsabai Béldy Uszó Egyesület társelnökei között szerepelt.	+	[[1927\|1927-ben]] az a megtiszteltetés érte, hogy a '''Szinyei Merse Társaság tagjává választották'''. Az [[1927\|1927-ben]] megszerveződő Békéscsabai Béldy Uszó Egyesület társelnökei között szerepelt.

-	~~Továbbá volt sajtóügyi közvádló a~~ gyulai királyi ügyészség megbízottjaként. Elnöke az iparos és kereskedő tanonciskolák felügyelő bizottságának, a „Hadröá” békéscsabai csoportjának, valamint a békéscsabai közkórházi bizottságnak. A HONSz társelnöke, elnök-~~helyettese~~ a békéscsabai ~~Fürdőrészvénytársaságnak. Alelnöke~~ a békéscsabai Szanatorium ~~Egyesületnek~~, a Békésvármegyei Cserkész ~~Szövetségnek~~, a leánycserkész-mozgalom békéscsabai ~~tanácsának~~ és a községi ~~iskolaszéknek. Örökös díszelnökének választotta meg~~ a Békéscsabai Sakk-kör ~~[[1929\|1929-ben]], védnöke volt~~ a helyi Munkás ~~Dalárdának, fővédnöke~~ a Jókai Műkedvelő ~~Gárdának. Választási elnökként is szerepelt.~~	+	A gyulai királyi ügyészség megbízottjaként sajtóügyi közvádló volt. Elnöke volt az iparos és kereskedő tanonciskolák felügyelő bizottságának, a „Hadröá” békéscsabai csoportjának, valamint a békéscsabai közkórházi bizottságnak.
		+	Ezen kívül az alábbi tisztségeket töltötte be:
		+	* a HONSz társelnöke
		+	* elnök-helyettes a békéscsabai Fürdőrészvénytársaságnál
		+	* alelnök a békéscsabai Szanatorium Egyesületnél, a Békésvármegyei Cserkész Szövetségnél, a leánycserkész-mozgalom békéscsabai tanácsánál és a községi iskolaszéknél
		+	* a Békéscsabai Sakk-kör örökös díszelnöke
		+	* a helyi Munkás Dalárda védnöke
		+	* a Jókai Műkedvelő Gárda fővédnöke

-	'''Korniss Géza irodalmi és szerkesztői tevékenységet is folytatott.''' Több cikkét publikálták a helyi és a fővárosi folyóiratok. Szeged, valamint Nagykőrös példáját követve, Békéscsaba város monográfiájának megírása mellett ~~döntött [[1927\|1927-ben]] a város vezetése. A Magyar Vármegyék Monográfiai könyvkiadó támogatása mellett, Korniss Gézát kérték fel a főszerkesztői feladatok ellátására, melyet el~~ is ~~fogadott. '''A Békéscsaba története című monográfia a főszerkesztésében jelent meg [[1930\|1930-ban]]~~.~~'''~~	+	Mindezek mellett választási elnökként is szerepelt.

-	Kiváló szónoki képességekkel rendelkezett több alkalommal előadásokat tartott és ünnepi beszédet mondott (például a csabai Népfőiskola átadásakor, városi ünnepélyeken, emléknapokon). Zongorán is játszott, rendezvényeken ~~több alkalommal~~ fellépett.	+	'''Korniss Géza irodalmi és szerkesztői tevékenységet is folytatott.''' Több cikkét publikálták a helyi és a fővárosi folyóiratok. Szeged, valamint Nagykőrös példáját követve Békéscsaba város monográfiájának megírása mellett döntött [[1927\|1927-ben]] a város vezetése. A Magyar Vármegyék Monográfiai könyvkiadó támogatása mellett, Korniss Gézát kérték fel a főszerkesztői feladatok ellátására, melyet el is fogadott. '''A ''Békéscsaba története'' című monográfia a főszerkesztésében jelent meg [[1930\|1930-ban]].'''
		+
		+	Kiváló szónoki képességekkel rendelkezett, több alkalommal előadásokat tartott és ünnepi beszédet mondott (például a csabai Népfőiskola átadásakor, városi ünnepélyeken, emléknapokon). Zongorán is játszott, rendezvényeken többször fellépett.

	== A Tóthváradgyai előnév ==		== A Tóthváradgyai előnév ==
-	Tótváradgya Arad megyei település volt, melynek neve azt sejteti, hogy egykor tótok lakták. A szájhagyomány szerint a környező településekkel együtt a Tóthváradgyai Kornis család tulajdonában állt, egészen a török megszállásig. Tótváradgyát Hunyadi Mátyás adományozhatta a családnak, az oklevél azonban a törökök terjeszkedése miatt eltűnt. '''A ~~16-17~~. században élt Tóthváradgyai Kornis Jánostól leszármaztathatók Korniss Géza felmenői.''' A Kornis név francia, orosz és magyar eredetére is születtek elméletek. A Kornis vezetéknév „Tóthváradgyai” előtaggal először [[1590\|1590-ben]] fordult elő. Kornis János és testvére, Mihály állandó jelleggel használta, miután [[1619]]. [[február 8.\|február 8-án]] megújították nemesi címüket.	+	Tótváradgya Arad megyei település volt, melynek neve azt sejteti, hogy egykor tótok lakták. A szájhagyomány szerint a környező településekkel együtt a Tóthváradgyai Kornis család tulajdonában állt, egészen a török megszállásig. Tótváradgyát Hunyadi Mátyás adományozhatta a családnak, az oklevél azonban a törökök terjeszkedése miatt eltűnt. '''A 16–17. században élt Tóthváradgyai Kornis Jánostól leszármaztathatók Korniss Géza felmenői.''' A Kornis név francia, orosz és magyar eredetére is születtek elméletek. A Kornis vezetéknév „Tóthváradgyai” előtaggal először [[1590\|1590-ben]] fordult elő. Kornis János és testvére, Mihály állandó jelleggel használta, miután [[1619]]. [[február 8.\|február 8-án]] megújították nemesi címüket.

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==

Jzoltan: képgaléria létrehozása

2018-09-14T11:20:23Z

képgaléria létrehozása

←Régebbi változat		A lap 2018. szeptember 14., 11:20-kori változata
1. sor:		1. sor:
	szolgabíró, vármegyei aljegyző, közigazgatási- és kultúrtanácsnok		szolgabíró, vármegyei aljegyző, közigazgatási- és kultúrtanácsnok

-	[[Fájl:Korniss Geza.jpg\|bélyegkép\|300px\|Korniss Géza]]	+	[[Fájl:Korniss Geza 2.jpg\|bélyegkép\|300px\|Korniss Géza]]

	== Élete ==		== Élete ==
52. sor:		52. sor:
	* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. : Körösvidék ny., 1930. 519 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. : Körösvidék ny., 1930. 519 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békéscsaba ünneplő ruhában. Bcs. : Corvina ny., 1936. 211 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békéscsaba ünneplő ruhában. Bcs. : Corvina ny., 1936. 211 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+
		+	== Képgaléria ==
		+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
		+	Fájl:Korniss Geza.jpg\|
		+	Fájl:Korniss Geza 3.jpg\|
		+	</Gallery>
		+

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: /* Élete */

2018-05-30T10:20:52Z

Élete

←Régebbi változat		A lap 2018. május 30., 10:20-kori változata
12. sor:		12. sor:
	[[1944\|1944-ben]], a front közeledtével Livia lányához menekült Budapestre - ott is tartózkodott annak elestéig. Visszatért Békéscsabára, de nyugdíjazását követően, [[1948]]-[[1949]]-ben visszatért a fővárosba. Lánya [[1948\|1948-ban]] elhunyt, másik gyermeke, László Belgiumba, majd pedig Chilébe emigrált. '''[[1956]] tavaszán''' Korniss Géza követve fiát, útlevéllel '''Dél-Amerikába távozott'''.		[[1944\|1944-ben]], a front közeledtével Livia lányához menekült Budapestre - ott is tartózkodott annak elestéig. Visszatért Békéscsabára, de nyugdíjazását követően, [[1948]]-[[1949]]-ben visszatért a fővárosba. Lánya [[1948\|1948-ban]] elhunyt, másik gyermeke, László Belgiumba, majd pedig Chilébe emigrált. '''[[1956]] tavaszán''' Korniss Géza követve fiát, útlevéllel '''Dél-Amerikába távozott'''.

-	'''[[1961]]. [[január 29.\|január 29-én]] hunyt el Santiago ~~Chileben~~.'''	+	'''[[1961]]. [[január 29.\|január 29-én]] hunyt el Santiago Chilében.'''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

←Régebbi változat		A lap 2021. február 23., 09:51-kori változata
23. sor:		23. sor:
	Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919\|1919-ben]] közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920\|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként '''[[1923\|1923-ban]] miniszteri elismerésben részesült'''. [[1925\|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)\|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a '''''Zsilinszky Mihály emléke''''' című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.		Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919\|1919-ben]] közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920\|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként '''[[1923\|1923-ban]] miniszteri elismerésben részesült'''. [[1925\|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)\|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a '''''Zsilinszky Mihály emléke''''' című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.

-	'''A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését''' a leköszönő [[Réthy Béla (~~1862-1935~~)\|Réthy Bélától]] '''vette át''' [[1926\|1926-ban]]. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát [[1935\|1935-ben]] a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, [[1941\|1941-ben]] pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel.	+	'''A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését''' a leköszönő [[Réthy Béla (1862–1935)\|Réthy Bélától]] '''vette át''' [[1926\|1926-ban]]. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát [[1935\|1935-ben]] a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, [[1941\|1941-ben]] pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel.

-	'''[[1925\|1925-től]] a Múzeum Bizottság elnöke lett, majd [[1932\|1932-től]] [[1944\|1944-ig]] [[Munkácsy Mihály Múzeum\|a békéscsabai múzeum]] igazgatójaként tevékenykedett.''' Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a [[Munkácsy Mihály (~~1844-1900~~)\|Munkácsy Mihály]] özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása volt.	+	'''[[1925\|1925-től]] a Múzeum Bizottság elnöke lett, majd [[1932\|1932-től]] [[1944\|1944-ig]] [[Munkácsy Mihály Múzeum\|a békéscsabai múzeum]] igazgatójaként tevékenykedett.''' Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a [[Munkácsy Mihály (1844–1900)\|Munkácsy Mihály]] özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása volt.

	'''Az [[Aurora-kör\|Auróra Kör]] vezetését [[1927\|1927-ben]] vette át''' dr. Gajda Bélától. Vezetése alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.		'''Az [[Aurora-kör\|Auróra Kör]] vezetését [[1927\|1927-ben]] vette át''' dr. Gajda Bélától. Vezetése alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.

←Régebbi változat		A lap 2020. december 11., 19:09-kori változata
19. sor:		19. sor:
	Az első világháború befejezéséig '''helyettes szolgabíró, majd [[1917\|1917-től]] vármegyei aljegyző''' volt a csabai járásban.		Az első világháború befejezéséig '''helyettes szolgabíró, majd [[1917\|1917-től]] vármegyei aljegyző''' volt a csabai járásban.

-	'''[[Békéscsaba]] Színügyi Bizottságában [[1917\|1917-től]] előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett.''' Kornissnak köszönhetően a békéscsabai színház restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. '''Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.'''	+	'''[[Békéscsaba]] Színügyi Bizottságában [[1917\|1917-től]] előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett.''' Kornissnak köszönhetően a [[Békéscsabai Jókai Színház\|békéscsabai színház]] restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. '''Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.'''

	Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919\|1919-ben]] közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920\|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként '''[[1923\|1923-ban]] miniszteri elismerésben részesült'''. [[1925\|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)\|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a '''''Zsilinszky Mihály emléke''''' című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.		Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919\|1919-ben]] közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920\|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként '''[[1923\|1923-ban]] miniszteri elismerésben részesült'''. [[1925\|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)\|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a '''''Zsilinszky Mihály emléke''''' című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.

←Régebbi változat		A lap 2018. október 17., 11:52-kori változata
4. sor:		4. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	'''Tóthváradgyai Korniss Géza [[1888]]. [[január 11.\|január 11-én]] [[Füzesgyarmat\|Füzesgyarmaton]] született.''' Édesapja, Kornis Gyula János (1840–1912) gyógyszerész, édesanyja, Borsóthy Gizella (1854–1929). Testvére, Kornis Ilona.	+	'''Tóthváradgyai Korniss Géza [[1888]]. [[január 11.\|január 11-én]] [[Füzesgyarmat\|Füzesgyarmaton]] született.''' Édesapja, Kornis Gyula János (1840–1912) gyógyszerész, édesanyja, Borsóthy Gizella (1854–1929). Testvére Kornis Ilona.

	Korniss Géza a '''középiskolát Nagyváradon és Debrecenben''' végezte. A '''kolozsvári és a müncheni egyetemen jogi tanulmányokat folytatott'''.		Korniss Géza a '''középiskolát Nagyváradon és Debrecenben''' végezte. A '''kolozsvári és a müncheni egyetemen jogi tanulmányokat folytatott'''.
10. sor:		10. sor:
	'''[[1913\|1913-ban]] megházasodott, Neumann Margitot vette feleségül''' Nagyváradon. Két gyermekük született; Livia (1914–1948) és László (1916–?).		'''[[1913\|1913-ban]] megházasodott, Neumann Margitot vette feleségül''' Nagyváradon. Két gyermekük született; Livia (1914–1948) és László (1916–?).

-	[[1944\|1944-ben]], a front közeledtével Livia lányához menekült Budapestre - ott is tartózkodott ~~annak~~ elestéig. ~~Visszatért~~ Békéscsabára, de nyugdíjazását követően, [[1948]]-[[1949]]-ben ~~visszatért~~ a fővárosba. Lánya [[1948\|1948-ban]] elhunyt, másik gyermeke, László Belgiumba, majd pedig Chilébe emigrált. '''[[1956]] tavaszán''' Korniss Géza követve fiát, útlevéllel '''Dél-Amerikába távozott'''.	+	[[1944\|1944-ben]], a front közeledtével Livia lányához menekült Budapestre – ott is tartózkodott a város elestéig. Majd visszatért Békéscsabára, de nyugdíjazását követően, [[1948]]–[[1949]]-ben ismét a fővárosba ment. Lánya [[1948\|1948-ban]] elhunyt, másik gyermeke, László Belgiumba, majd pedig Chilébe emigrált. '''[[1956]] tavaszán''' Korniss Géza követve fiát, útlevéllel '''Dél-Amerikába távozott'''.

	'''[[1961]]. [[január 29.\|január 29-én]] hunyt el Santiago Chilében.'''		'''[[1961]]. [[január 29.\|január 29-én]] hunyt el Santiago Chilében.'''

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
-	[[1910\|1910-ben]] közigazgatási gyakornoknak nevezték ki a békéscsabai járás főszolgabírája mellé. Másfél évvel később '''kiérdemelte a tiszteletbeli szolgabírói tisztséget'''. [[1912\|1912-ben]] kinevezték a ~~csabai szanatórium fiókegyesület~~ titkárává.	+	[[1910\|1910-ben]] közigazgatási gyakornoknak nevezték ki a békéscsabai járás főszolgabírája mellé. Másfél évvel később '''kiérdemelte a tiszteletbeli szolgabírói tisztséget'''. [[1912\|1912-ben]] kinevezték a Csabai Szanatórium Fiókegyesület titkárává.

-	~~Később, az~~ első világháború befejezéséig ~~– a hadba vonult tisztviselő pótlása miatt -~~ '''helyettes szolgabíró, majd [[1917\|1917-től]] vármegyei aljegyző''' a csabai járásban.	+	Az első világháború befejezéséig '''helyettes szolgabíró, majd [[1917\|1917-től]] vármegyei aljegyző''' volt a csabai járásban.

-	'''[[Békéscsaba]] Színügyi Bizottságában [[1917\|1917-től]] előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett.''' Kornissnak köszönhetően a békéscsabai színház restaurált, új díszletparkot kapott, valamint ~~hogy~~ külön díszletraktár épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben is sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. '''Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.'''	+	'''[[Békéscsaba]] Színügyi Bizottságában [[1917\|1917-től]] előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett.''' Kornissnak köszönhetően a békéscsabai színház restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. '''Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.'''

-	Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919\|1919-ben]] közigazgatási - és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920\|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként~~, többedmagával~~ '''~~miniszteri elismerésben részesült~~ [[1923\|1923-ban]]'''. [[1925\|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)\|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. ~~Korniss a~~ Zsilinszky Mihály temetésén ~~elmondott beszédét~~ a „'''Zsilinszky Mihály emléke'''” című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.	+	Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919\|1919-ben]] közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920\|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként '''[[1923\|1923-ban]] miniszteri elismerésben részesült'''. [[1925\|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)\|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a '''''Zsilinszky Mihály emléke''''' című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.

-	'''A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését''' a leköszönő [[Réthy Béla (1862-1935)\|Réthy Bélától]] '''vette át''' [[1926\|1926-ban]]. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát [[1935\|1935-ben]] a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, [[1941\|1941-ben]] Magyar Érdemrend lovagkereszttel.	+	'''A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését''' a leköszönő [[Réthy Béla (1862-1935)\|Réthy Bélától]] '''vette át''' [[1926\|1926-ban]]. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát [[1935\|1935-ben]] a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, [[1941\|1941-ben]] pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel.

-	'''[[1925\|1925-től]] a Múzeum Bizottság elnöke, majd [[1932\|1932-től]] [[1944\|1944-ig]] [[Munkácsy Mihály Múzeum\|a békéscsabai múzeum]] ~~igazgatója~~.''' Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a [[Munkácsy Mihály (1844-1900)\|Munkácsy Mihály]] özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása.	+	'''[[1925\|1925-től]] a Múzeum Bizottság elnöke lett, majd [[1932\|1932-től]] [[1944\|1944-ig]] [[Munkácsy Mihály Múzeum\|a békéscsabai múzeum]] igazgatójaként tevékenykedett.''' Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a [[Munkácsy Mihály (1844-1900)\|Munkácsy Mihály]] özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása volt.

-	'''Az [[Aurora-kör\|~~Aurora-kör~~]] vezetését [[1927\|1927-ben]] vette át''' dr. Gajda Bélától. ~~Vezetési~~ alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája ~~a Kör életében, Korniss biztosította a Horthy-féle politika támogatását~~. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.	+	'''Az [[Aurora-kör\|Auróra Kör]] vezetését [[1927\|1927-ben]] vette át''' dr. Gajda Bélától. Vezetése alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.

-	[[1927\|1927-ben]] az a megtiszteltetés érte, hogy '''Szinyei Merse Társaság a tagjává ~~választotta~~'''. Az [[1927\|1927-ben]] megszerveződő Békéscsabai Béldy Uszó Egyesület társelnökei között szerepelt.	+	[[1927\|1927-ben]] az a megtiszteltetés érte, hogy a '''Szinyei Merse Társaság tagjává választották'''. Az [[1927\|1927-ben]] megszerveződő Békéscsabai Béldy Uszó Egyesület társelnökei között szerepelt.

-	~~Továbbá volt sajtóügyi közvádló a~~ gyulai királyi ügyészség megbízottjaként. Elnöke az iparos és kereskedő tanonciskolák felügyelő bizottságának, a „Hadröá” békéscsabai csoportjának, valamint a békéscsabai közkórházi bizottságnak. A HONSz társelnöke, elnök-~~helyettese~~ a békéscsabai ~~Fürdőrészvénytársaságnak. Alelnöke~~ a békéscsabai Szanatorium ~~Egyesületnek~~, a Békésvármegyei Cserkész ~~Szövetségnek~~, a leánycserkész-mozgalom békéscsabai ~~tanácsának~~ és a községi ~~iskolaszéknek. Örökös díszelnökének választotta meg~~ a Békéscsabai Sakk-kör ~~[[1929\|1929-ben]], védnöke volt~~ a helyi Munkás ~~Dalárdának, fővédnöke~~ a Jókai Műkedvelő ~~Gárdának. Választási elnökként is szerepelt.~~	+	A gyulai királyi ügyészség megbízottjaként sajtóügyi közvádló volt. Elnöke volt az iparos és kereskedő tanonciskolák felügyelő bizottságának, a „Hadröá” békéscsabai csoportjának, valamint a békéscsabai közkórházi bizottságnak.
		+	Ezen kívül az alábbi tisztségeket töltötte be:
		+	* a HONSz társelnöke
		+	* elnök-helyettes a békéscsabai Fürdőrészvénytársaságnál
		+	* alelnök a békéscsabai Szanatorium Egyesületnél, a Békésvármegyei Cserkész Szövetségnél, a leánycserkész-mozgalom békéscsabai tanácsánál és a községi iskolaszéknél
		+	* a Békéscsabai Sakk-kör örökös díszelnöke
		+	* a helyi Munkás Dalárda védnöke
		+	* a Jókai Műkedvelő Gárda fővédnöke

-	'''Korniss Géza irodalmi és szerkesztői tevékenységet is folytatott.''' Több cikkét publikálták a helyi és a fővárosi folyóiratok. Szeged, valamint Nagykőrös példáját követve, Békéscsaba város monográfiájának megírása mellett ~~döntött [[1927\|1927-ben]] a város vezetése. A Magyar Vármegyék Monográfiai könyvkiadó támogatása mellett, Korniss Gézát kérték fel a főszerkesztői feladatok ellátására, melyet el~~ is ~~fogadott. '''A Békéscsaba története című monográfia a főszerkesztésében jelent meg [[1930\|1930-ban]]~~.~~'''~~	+	Mindezek mellett választási elnökként is szerepelt.

-	Kiváló szónoki képességekkel rendelkezett több alkalommal előadásokat tartott és ünnepi beszédet mondott (például a csabai Népfőiskola átadásakor, városi ünnepélyeken, emléknapokon). Zongorán is játszott, rendezvényeken ~~több alkalommal~~ fellépett.	+	'''Korniss Géza irodalmi és szerkesztői tevékenységet is folytatott.''' Több cikkét publikálták a helyi és a fővárosi folyóiratok. Szeged, valamint Nagykőrös példáját követve Békéscsaba város monográfiájának megírása mellett döntött [[1927\|1927-ben]] a város vezetése. A Magyar Vármegyék Monográfiai könyvkiadó támogatása mellett, Korniss Gézát kérték fel a főszerkesztői feladatok ellátására, melyet el is fogadott. '''A ''Békéscsaba története'' című monográfia a főszerkesztésében jelent meg [[1930\|1930-ban]].'''
		+
		+	Kiváló szónoki képességekkel rendelkezett, több alkalommal előadásokat tartott és ünnepi beszédet mondott (például a csabai Népfőiskola átadásakor, városi ünnepélyeken, emléknapokon). Zongorán is játszott, rendezvényeken többször fellépett.

	== A Tóthváradgyai előnév ==		== A Tóthváradgyai előnév ==
-	Tótváradgya Arad megyei település volt, melynek neve azt sejteti, hogy egykor tótok lakták. A szájhagyomány szerint a környező településekkel együtt a Tóthváradgyai Kornis család tulajdonában állt, egészen a török megszállásig. Tótváradgyát Hunyadi Mátyás adományozhatta a családnak, az oklevél azonban a törökök terjeszkedése miatt eltűnt. '''A ~~16-17~~. században élt Tóthváradgyai Kornis Jánostól leszármaztathatók Korniss Géza felmenői.''' A Kornis név francia, orosz és magyar eredetére is születtek elméletek. A Kornis vezetéknév „Tóthváradgyai” előtaggal először [[1590\|1590-ben]] fordult elő. Kornis János és testvére, Mihály állandó jelleggel használta, miután [[1619]]. [[február 8.\|február 8-án]] megújították nemesi címüket.	+	Tótváradgya Arad megyei település volt, melynek neve azt sejteti, hogy egykor tótok lakták. A szájhagyomány szerint a környező településekkel együtt a Tóthváradgyai Kornis család tulajdonában állt, egészen a török megszállásig. Tótváradgyát Hunyadi Mátyás adományozhatta a családnak, az oklevél azonban a törökök terjeszkedése miatt eltűnt. '''A 16–17. században élt Tóthváradgyai Kornis Jánostól leszármaztathatók Korniss Géza felmenői.''' A Kornis név francia, orosz és magyar eredetére is születtek elméletek. A Kornis vezetéknév „Tóthváradgyai” előtaggal először [[1590\|1590-ben]] fordult elő. Kornis János és testvére, Mihály állandó jelleggel használta, miután [[1619]]. [[február 8.\|február 8-án]] megújították nemesi címüket.

	== Díjak, kitüntetések ==		== Díjak, kitüntetések ==

←Régebbi változat		A lap 2021. március 29., 10:28-kori változata
19. sor:		19. sor:
	Az első világháború befejezéséig '''helyettes szolgabíró, majd [[1917\|1917-től]] vármegyei aljegyző''' volt a csabai járásban.		Az első világháború befejezéséig '''helyettes szolgabíró, majd [[1917\|1917-től]] vármegyei aljegyző''' volt a csabai járásban.

-	'''[[Békéscsaba]] Színügyi Bizottságában [[1917\|1917-től]] előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett.''' Kornissnak köszönhetően a [[Békéscsabai Jókai Színház\|békéscsabai színház]] restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. '''Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.'''	+	'''[[Békéscsaba]] Színügyi Bizottságában [[1917\|1917-től]] előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett.''' Kornissnak köszönhetően a [[Békéscsabai Jókai Színház (Békéscsaba)\|békéscsabai színház]] restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. '''Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.'''

	Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919\|1919-ben]] közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920\|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként '''[[1923\|1923-ban]] miniszteri elismerésben részesült'''. [[1925\|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)\|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a '''''Zsilinszky Mihály emléke''''' című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.		Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919\|1919-ben]] közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920\|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként '''[[1923\|1923-ban]] miniszteri elismerésben részesült'''. [[1925\|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838–1925)\|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a '''''Zsilinszky Mihály emléke''''' című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.
25. sor:		25. sor:
	'''A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését''' a leköszönő [[Réthy Béla (1862–1935)\|Réthy Bélától]] '''vette át''' [[1926\|1926-ban]]. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát [[1935\|1935-ben]] a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, [[1941\|1941-ben]] pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel.		'''A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését''' a leköszönő [[Réthy Béla (1862–1935)\|Réthy Bélától]] '''vette át''' [[1926\|1926-ban]]. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát [[1935\|1935-ben]] a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, [[1941\|1941-ben]] pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel.

-	'''[[1925\|1925-től]] a Múzeum Bizottság elnöke lett, majd [[1932\|1932-től]] [[1944\|1944-ig]] [[Munkácsy Mihály Múzeum\|a békéscsabai múzeum]] igazgatójaként tevékenykedett.''' Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a [[Munkácsy Mihály (1844–1900)\|Munkácsy Mihály]] özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása volt.	+	'''[[1925\|1925-től]] a Múzeum Bizottság elnöke lett, majd [[1932\|1932-től]] [[1944\|1944-ig]] [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)\|a békéscsabai múzeum]] igazgatójaként tevékenykedett.''' Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a [[Munkácsy Mihály (1844–1900)\|Munkácsy Mihály]] özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása volt.

	'''Az [[Aurora-kör\|Auróra Kör]] vezetését [[1927\|1927-ben]] vette át''' dr. Gajda Bélától. Vezetése alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.		'''Az [[Aurora-kör\|Auróra Kör]] vezetését [[1927\|1927-ben]] vette át''' dr. Gajda Bélától. Vezetése alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.
100. sor:		100. sor:
	* Mükedvelői előadás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1908/?query=%22kornis%20g%C3%A9za%22&pg=7&layout=s Békés, 40. évf. 1. szám (1908. január 5.) 8. p.] (Látogatva: 2018. 05. 09.)		* Mükedvelői előadás. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1908/?query=%22kornis%20g%C3%A9za%22&pg=7&layout=s Békés, 40. évf. 1. szám (1908. január 5.) 8. p.] (Látogatva: 2018. 05. 09.)
	* Néhai Zsilinszky Mihály arcképét dr. Korniss tanácsnok inditványára megfesteti a város. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_4/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=208&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 262. szám (1925. november 18.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.)		* Néhai Zsilinszky Mihály arcképét dr. Korniss tanácsnok inditványára megfesteti a város. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_4/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=208&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 262. szám (1925. november 18.) 2. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.)
-	* Nemes családok története. I. kötet. ~~szerk~~.: Schneider Miklós. Székesfehérvár, 1937. [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/CsaladHely_AltalanosCsaladtortenet_Nemes_csal_tortenete_01_Schneider/?pg=18&layout=s 17–22. p.] (Látogatva: 2018. 05. 09.)	+	* Nemes családok története. I. kötet. Szerk.: Schneider Miklós. Székesfehérvár, 1937. [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/CsaladHely_AltalanosCsaladtortenet_Nemes_csal_tortenete_01_Schneider/?pg=18&layout=s 17–22. p.] (Látogatva: 2018. 05. 09.)
	* Ösztöndijakat alapitott a Hadröá. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1927_1/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=288&layout=s Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 56. szám (1927. március 10.) 1–2. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.)		* Ösztöndijakat alapitott a Hadröá. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1927_1/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=288&layout=s Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 56. szám (1927. március 10.) 1–2. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.)
	* Schamschula György, Korniss Géza unokája.		* Schamschula György, Korniss Géza unokája.
-	* Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban. ~~szerk~~.: Grin ~~Igor–Szatmári~~ Imre. Békéscsaba, 1999. [http://vmek.niif.hu/07600/07615/07615.pdf 11. p.] (Látogatva: 2018. 05. 09.)	+	* Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban. Szerk.: Grin Igor – Szatmári Imre. Békéscsaba, 1999. [http://vmek.niif.hu/07600/07615/07615.pdf 11. p.] (Látogatva: 2018. 05. 09.)
	* Személyi hírek. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BelugyiKozlony_1941/?query=%22korniss%20g%C3%A9za%22&pg=2400&layout=s Belügyi Közlöny, 51. szám (1941. november 16.) 2243. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.)		* Személyi hírek. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BelugyiKozlony_1941/?query=%22korniss%20g%C3%A9za%22&pg=2400&layout=s Belügyi Közlöny, 51. szám (1941. november 16.) 2243. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.)
	* Uj közigazgatási gyakornok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1910/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=237&layout=s Békés, 42. évf. 22. szám (1910. május 29.) 6. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.)		* Uj közigazgatási gyakornok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1910/?query=%22dr%20korniss%20g%C3%A9za%22&pg=237&layout=s Békés, 42. évf. 22. szám (1910. május 29.) 6. p.] (Látogatva: 2018. 05. 08.)