Kondoros - Laptörténet

Ker0: lásd még + szócikkek

2023-01-06T14:50:44Z

lásd még + szócikkek

←Régebbi változat		A lap 2023. január 6., 14:50-kori változata
49. sor:		49. sor:
	'''Rendezvények'''		'''Rendezvények'''
	* Betyár Napok: a történelmi múlt felelevenítésére és megidézésére törekszik, valamint össznépi kikapcsolódást biztosít minden évben.		* Betyár Napok: a történelmi múlt felelevenítésére és megidézésére törekszik, valamint össznépi kikapcsolódást biztosít minden évben.
		+
		+	== Lásd még ==
		+	* [[Batthyány-fa emléktáblája (Kondoros)]]
		+	* [[Jézus Szíve-kápolna (Kondoros)]]
		+	* [[Petőfi István (1825–1880)]]
		+	* [[Petőfi István-emlékoszlop (Kondoros)]]

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-04-21T10:24:22Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. április 21., 10:24-kori változata
28. sor:		28. sor:

	== Kultúra ==		== Kultúra ==
-	Itt született például '''Csernus Tibor''', Munkácsy és Kossuth díjas festőművész, '''~~Kepernyes~~ Pál''' szobrászművész, '''Vajgel Mihály''' zenész és '''Balczó András''', olimpiai bajnok öttusázó is.	+	Itt született például '''Csernus Tibor''', Munkácsy és Kossuth díjas festőművész, '''[[Kepenyes Pál (1926–2021)\|Kepenyes Pál]]''' szobrászművész, '''Vajgel Mihály''' zenész és '''Balczó András''', olimpiai bajnok öttusázó is.

	A '''Kondorosi Csárda''' legendás hely, ahol Rózsa Sándor számtalanszor megfordult. Hírneve a határon túlra is eljutott és költőket, művészeket ihletett meg.		A '''Kondorosi Csárda''' legendás hely, ahol Rózsa Sándor számtalanszor megfordult. Hírneve a határon túlra is eljutott és költőket, művészeket ihletett meg.
38. sor:		38. sor:
	* Geistcsákó major		* Geistcsákó major
	* Zsidó sírkert a Hilf és Weisz család síremlékeivel		* Zsidó sírkert a Hilf és Weisz család síremlékeivel
-	* [[~~Batthyány-Geist (Gyula)~~-kastély (Kondoros~~-Csákópuszta/Nagymajor~~)~~\|Batthyány-Geist vadászkastély~~]]	+	* [[Batthyány–Geist-kastély (Kondoros)]]
	* Evangélikus templom		* Evangélikus templom
	* Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébánia		* Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébánia
71. sor:		71. sor:
	* Kondoros város [https://www.kondoros.hu/ honlapja]		* Kondoros város [https://www.kondoros.hu/ honlapja]
	* Kondorosi Többsincs Óvoda és Bölcsöde [http://www.tobbsincs.hu/ honlapja]		* Kondorosi Többsincs Óvoda és Bölcsöde [http://www.tobbsincs.hu/ honlapja]
-	* ~~Körös–Menti~~ Turisztikai és Kulturális Egyesület [https://korostourist.hu/programok-latnivalok/ honlapja]	+	* Körös-menti Turisztikai és Kulturális Egyesület [https://korostourist.hu/programok-latnivalok/ honlapja]

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]

Jzoltan: Belső hivatkozás javítása

2021-02-25T12:13:35Z

Belső hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 25., 12:13-kori változata
6. sor:		6. sor:
	== Történet ==		== Történet ==
	Régészeti leletek alapján már a kőkorszakban is lakott volt. A honfoglaláskori népekre, valamint az avarkori civilizációkra jellemző (például a fellelt temető) tárgyi leletek is előkerültek elő. Anno Décse, [[Nagy\|Nagy-Kamut]], Mező-Szentmiklós, Sopron és Csákó-Hegyes falvak vették körül. '''Első birtokosát Kondorosnak hívták''', aki egyházat építtetett ide, róla nevezték el a települést. '''Első említése [[1228\|1228-as]]''', amikor egy itt élő Mikó nevű poroszlót említettek. A tatárjárás során '''a település elpusztult'''. A dúlás után '''kunokat telepítettek''' errefelé, ők népesítették be újra. [[1403\|1403-ban]] Kondorosegyháza néven volt említve, a gyulai uradalom része volt egészen [[1566\|1566-ig]]. A 15. században az itt lakó jobbágyokról több említés is született. [[1526\|1526-ban]] a gyulai uradalomban az egyik legnagyobb falu volt, kilenc forint és ötven dénár hadiadót fizettek. Egyházi jövedelme közepes volt ekkor, papjának [[1552\|1552-ben]] három forintot kellett volna küldeni a tridenti zsinatra. [[1554\|1554-ben]] Kondoros volt a gyulai uradalom legnagyobb kilencedet befizető faluja. [[1559\|1559-ben]] terményadó helyett munkával váltották meg magukat.		Régészeti leletek alapján már a kőkorszakban is lakott volt. A honfoglaláskori népekre, valamint az avarkori civilizációkra jellemző (például a fellelt temető) tárgyi leletek is előkerültek elő. Anno Décse, [[Nagy\|Nagy-Kamut]], Mező-Szentmiklós, Sopron és Csákó-Hegyes falvak vették körül. '''Első birtokosát Kondorosnak hívták''', aki egyházat építtetett ide, róla nevezték el a települést. '''Első említése [[1228\|1228-as]]''', amikor egy itt élő Mikó nevű poroszlót említettek. A tatárjárás során '''a település elpusztult'''. A dúlás után '''kunokat telepítettek''' errefelé, ők népesítették be újra. [[1403\|1403-ban]] Kondorosegyháza néven volt említve, a gyulai uradalom része volt egészen [[1566\|1566-ig]]. A 15. században az itt lakó jobbágyokról több említés is született. [[1526\|1526-ban]] a gyulai uradalomban az egyik legnagyobb falu volt, kilenc forint és ötven dénár hadiadót fizettek. Egyházi jövedelme közepes volt ekkor, papjának [[1552\|1552-ben]] három forintot kellett volna küldeni a tridenti zsinatra. [[1554\|1554-ben]] Kondoros volt a gyulai uradalom legnagyobb kilencedet befizető faluja. [[1559\|1559-ben]] terményadó helyett munkával váltották meg magukat.
-	[[1552\|1552-ben]] és [[1553\|1553-ban]] negyvenhárom, [[1556\|1556-ban]] ötvennégy, [[1560\|1560-ban]] ötvenhét, [[1562\|1562-ben]] nyolcvan, [[1564\|1564-ben]] pedig hetven kapu után adóztak. Az [[1557]]–[[1558\|58-as]] török defter alapján negyven régi és két új ház állt rajta. [[1563\|1563-ban]] százhárom család ötszáztizenöt fővel lakott itt. A település '''a török uralom alatt még létezett'''. A kincstár [[1578\|1578-ban]] zálogba adta Kátay Ferencnek és Néney Imrének, de [[1590\|1590-ben]] Rákóczy Zsigmond visszaváltotta az egri vár számára. Az elkövetkezendő időszakban '''nem maradt fenn róla írásos anyag egészen [[1721\|1721-ig]]''', amikor a szegedi kamarai jószágigazgató kétszáz forintra becsülte értékét. Ezt követően [[Harruckern János György (~~1664-1742~~)\|Harruckern]] báróé lett, aki először [[1730\|1730-ban]] Szebeni Rácz Lászlónak, majd [[1744\|1744-ben]] a bolgár származású Prentics testvéreknek adta haszonbérbe. [[1747\|1747-ben]] négyszázötven forintot fizettek érte. A szarvasiak kérésére [[1754\|1754-ben]] az ekkor már Nagy-Kondorosnak nevű puszta felét a szarvasi jobbágyok kapták meg használatra és innentől '''Szarvas határához tartozott'''. [[1798\|1798-ban]] a másik felét szinte teljesen a szarvasi gróf Stockhammer József és utódai szerezték meg. A 19. században híres lett csaba–szarvasi út melletti '''kondorosi csárda'''. A fokozódó problémák és a betyárvilág kiterjedése okán a csárdával szemben zsandárlaktanyát létesítettek. [[1876\|1876-ban]] '''Dérczy Ferenc birtokos áldásos ténykedése nyomán''' a két létesítmény köré szerveződött és '''épült fel az új Kondoros'''. Az új település határa a régi Nagy-Kondoros keleti feléből, amit Nagy-Csákó pusztának neveztek, valamint a csabai osztályrészhez csatolt, de most visszakerült Kis-Kondorosból állt. Bírója Dérczy Ferenc, törvénybíró Zlinszky István, jegyzője Pethe József, pénztárnoka pedig Petőfi Sándor öccse, Petőfi István lett.	+	[[1552\|1552-ben]] és [[1553\|1553-ban]] negyvenhárom, [[1556\|1556-ban]] ötvennégy, [[1560\|1560-ban]] ötvenhét, [[1562\|1562-ben]] nyolcvan, [[1564\|1564-ben]] pedig hetven kapu után adóztak. Az [[1557]]–[[1558\|58-as]] török defter alapján negyven régi és két új ház állt rajta. [[1563\|1563-ban]] százhárom család ötszáztizenöt fővel lakott itt. A település '''a török uralom alatt még létezett'''. A kincstár [[1578\|1578-ban]] zálogba adta Kátay Ferencnek és Néney Imrének, de [[1590\|1590-ben]] Rákóczy Zsigmond visszaváltotta az egri vár számára. Az elkövetkezendő időszakban '''nem maradt fenn róla írásos anyag egészen [[1721\|1721-ig]]''', amikor a szegedi kamarai jószágigazgató kétszáz forintra becsülte értékét. Ezt követően [[Harruckern János György (1664–1742)\|Harruckern]] báróé lett, aki először [[1730\|1730-ban]] Szebeni Rácz Lászlónak, majd [[1744\|1744-ben]] a bolgár származású Prentics testvéreknek adta haszonbérbe. [[1747\|1747-ben]] négyszázötven forintot fizettek érte. A szarvasiak kérésére [[1754\|1754-ben]] az ekkor már Nagy-Kondorosnak nevű puszta felét a szarvasi jobbágyok kapták meg használatra és innentől '''Szarvas határához tartozott'''. [[1798\|1798-ban]] a másik felét szinte teljesen a szarvasi gróf Stockhammer József és utódai szerezték meg. A 19. században híres lett csaba–szarvasi út melletti '''kondorosi csárda'''. A fokozódó problémák és a betyárvilág kiterjedése okán a csárdával szemben zsandárlaktanyát létesítettek. [[1876\|1876-ban]] '''Dérczy Ferenc birtokos áldásos ténykedése nyomán''' a két létesítmény köré szerveződött és '''épült fel az új Kondoros'''. Az új település határa a régi Nagy-Kondoros keleti feléből, amit Nagy-Csákó pusztának neveztek, valamint a csabai osztályrészhez csatolt, de most visszakerült Kis-Kondorosból állt. Bírója Dérczy Ferenc, törvénybíró Zlinszky István, jegyzője Pethe József, pénztárnoka pedig Petőfi Sándor öccse, Petőfi István lett.

	'''[[1875]]. [[december 23.\|december 23-án]] megalakult a község.''' Eredetileg kapás falunak szánták, melynek lakói földművelő parasztok voltak, főként Szarvasról. '''Iskolája [[1878\|1878-ban]] létesült. Az első templom [[1883]]–[[1884\|84-ben]] épült meg.''' Ezt később nagyrészt Schiefner Ede, volt endrődi plébános adományaiból kibővítették. [[1887\|1887-ben]] evangélikus templom is létesült, majd először [[1891\|1891-ben]], aztán másodikként [[1895\|1895-ben]] evangélikus általános iskola is alakult. [[1890\|1890-ben]] csupa szarvasi evangélikus vallású vette meg a korábbi gróf Mitrowsky, majd előtte Károlyi István kezében lévő birtokot. A nagyszámú idetelepült miatt a két iskola indokolttá vált. [[1898\|1898-ban]] óvoda is létesült. Az újjáéledt Kondorosnak [[1880\|1880-ban]] 2 118, [[1889\|1889-ben]] pedig már 2 597 lakosa volt.		'''[[1875]]. [[december 23.\|december 23-án]] megalakult a község.''' Eredetileg kapás falunak szánták, melynek lakói földművelő parasztok voltak, főként Szarvasról. '''Iskolája [[1878\|1878-ban]] létesült. Az első templom [[1883]]–[[1884\|84-ben]] épült meg.''' Ezt később nagyrészt Schiefner Ede, volt endrődi plébános adományaiból kibővítették. [[1887\|1887-ben]] evangélikus templom is létesült, majd először [[1891\|1891-ben]], aztán másodikként [[1895\|1895-ben]] evangélikus általános iskola is alakult. [[1890\|1890-ben]] csupa szarvasi evangélikus vallású vette meg a korábbi gróf Mitrowsky, majd előtte Károlyi István kezében lévő birtokot. A nagyszámú idetelepült miatt a két iskola indokolttá vált. [[1898\|1898-ban]] óvoda is létesült. Az újjáéledt Kondorosnak [[1880\|1880-ban]] 2 118, [[1889\|1889-ben]] pedig már 2 597 lakosa volt.

Jzoltan: Címer feltöltése

2020-01-19T09:54:35Z

Címer feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. január 19., 09:54-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Kondoros cimer.png\|bélyegkép\|150px\|Kondoros címere]]
	'''Békés megyei város''' a Szarvasi járásban.		'''Békés megyei város''' a Szarvasi járásban.

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „'''Békés megyei város''' a Szarvasi járásban. Szarvastól és Békéscsabától egyaránt 22 km-re, Orosházától 25 km-r…”

2020-01-17T17:34:03Z

Új oldal, tartalma: „'''Békés megyei város''' a Szarvasi járásban. Szarvastól és Békéscsabától egyaránt 22 km-re, Orosházától 25 km-r…”

Új lap

'''Békés megyei város''' a Szarvasi járásban.

[[Szarvas|Szarvastól]] és [[Békéscsaba|Békéscsabától]] egyaránt 22 km-re, [[Orosháza|Orosházától]] 25 km-re található. A 44-es főút mentén fekszik.

== Történet ==
Régészeti leletek alapján már a kőkorszakban is lakott volt. A honfoglaláskori népekre, valamint az avarkori civilizációkra jellemző (például a fellelt temető) tárgyi leletek is előkerültek elő. Anno Décse, [[Nagy|Nagy-Kamut]], Mező-Szentmiklós, Sopron és Csákó-Hegyes falvak vették körül. '''Első birtokosát Kondorosnak hívták''', aki egyházat építtetett ide, róla nevezték el a települést. '''Első említése [[1228|1228-as]]''', amikor egy itt élő Mikó nevű poroszlót említettek. A tatárjárás során '''a település elpusztult'''. A dúlás után '''kunokat telepítettek''' errefelé, ők népesítették be újra. [[1403|1403-ban]] Kondorosegyháza néven volt említve, a gyulai uradalom része volt egészen [[1566|1566-ig]]. A 15. században az itt lakó jobbágyokról több említés is született. [[1526|1526-ban]] a gyulai uradalomban az egyik legnagyobb falu volt, kilenc forint és ötven dénár hadiadót fizettek. Egyházi jövedelme közepes volt ekkor, papjának [[1552|1552-ben]] három forintot kellett volna küldeni a tridenti zsinatra. [[1554|1554-ben]] Kondoros volt a gyulai uradalom legnagyobb kilencedet befizető faluja. [[1559|1559-ben]] terményadó helyett munkával váltották meg magukat.
[[1552|1552-ben]] és [[1553|1553-ban]] negyvenhárom, [[1556|1556-ban]] ötvennégy, [[1560|1560-ban]] ötvenhét, [[1562|1562-ben]] nyolcvan, [[1564|1564-ben]] pedig hetven kapu után adóztak. Az [[1557]]–[[1558|58-as]] török defter alapján negyven régi és két új ház állt rajta. [[1563|1563-ban]] százhárom család ötszáztizenöt fővel lakott itt. A település '''a török uralom alatt még létezett'''. A kincstár [[1578|1578-ban]] zálogba adta Kátay Ferencnek és Néney Imrének, de [[1590|1590-ben]] Rákóczy Zsigmond visszaváltotta az egri vár számára. Az elkövetkezendő időszakban '''nem maradt fenn róla írásos anyag egészen [[1721|1721-ig]]''', amikor a szegedi kamarai jószágigazgató kétszáz forintra becsülte értékét. Ezt követően [[Harruckern János György (1664-1742)|Harruckern]] báróé lett, aki először [[1730|1730-ban]] Szebeni Rácz Lászlónak, majd [[1744|1744-ben]] a bolgár származású Prentics testvéreknek adta haszonbérbe. [[1747|1747-ben]] négyszázötven forintot fizettek érte. A szarvasiak kérésére [[1754|1754-ben]] az ekkor már Nagy-Kondorosnak nevű puszta felét a szarvasi jobbágyok kapták meg használatra és innentől '''Szarvas határához tartozott'''. [[1798|1798-ban]] a másik felét szinte teljesen a szarvasi gróf Stockhammer József és utódai szerezték meg. A 19. században híres lett csaba–szarvasi út melletti '''kondorosi csárda'''. A fokozódó problémák és a betyárvilág kiterjedése okán a csárdával szemben zsandárlaktanyát létesítettek. [[1876|1876-ban]] '''Dérczy Ferenc birtokos áldásos ténykedése nyomán''' a két létesítmény köré szerveződött és '''épült fel az új Kondoros'''. Az új település határa a régi Nagy-Kondoros keleti feléből, amit Nagy-Csákó pusztának neveztek, valamint a csabai osztályrészhez csatolt, de most visszakerült Kis-Kondorosból állt. Bírója Dérczy Ferenc, törvénybíró Zlinszky István, jegyzője Pethe József, pénztárnoka pedig Petőfi Sándor öccse, Petőfi István lett.

'''[[1875]]. [[december 23.|december 23-án]] megalakult a község.''' Eredetileg kapás falunak szánták, melynek lakói földművelő parasztok voltak, főként Szarvasról. '''Iskolája [[1878|1878-ban]] létesült. Az első templom [[1883]]–[[1884|84-ben]] épült meg.''' Ezt később nagyrészt Schiefner Ede, volt endrődi plébános adományaiból kibővítették. [[1887|1887-ben]] evangélikus templom is létesült, majd először [[1891|1891-ben]], aztán másodikként [[1895|1895-ben]] evangélikus általános iskola is alakult. [[1890|1890-ben]] csupa szarvasi evangélikus vallású vette meg a korábbi gróf Mitrowsky, majd előtte Károlyi István kezében lévő birtokot. A nagyszámú idetelepült miatt a két iskola indokolttá vált. [[1898|1898-ban]] óvoda is létesült. Az újjáéledt Kondorosnak [[1880|1880-ban]] 2 118, [[1889|1889-ben]] pedig már 2 597 lakosa volt.
[[1889|1889-ben]] nemzetiség szerint 1 191 magyar, 29 német, 1 374 tót, 3 egyéb származású; vallás alapján pedig 697 római katolikus, 1 görög katolikus, 7 görög ortodox, 1 611 evangélikus, 256 református és 25 izraelita lakosa volt.

== Gazdaság ==
Sík területe '''a Békés–Csanádi löszháton fekszik''', tengerszint feletti magassága 88–95 méter között ingadozik.
A talajvíz gyakran a felszínig is felfutott és sokszor nagy károkat okozott a településnek, mint [[1939]]–[[1941|41-ben]] vagy [[1970|1970–ben]] is.
Határában ősgyep található védett növényekkel, mint például nyúlánk madártej, pusztai meténg és a törpe mandula.
Kondorosnak 8 184 hektáron 2 475 lakásban 4 741 lakosa van.
'''[[2009]]. [[december 13.|december 13-án]]''' menetrendváltozás miatt '''a vasútállomáson megszűnt a személyforgalom'''.
Gazdasági súlyát tekintve a Szarvasi Járásban a harmadik Szarvas és Örménykút után.
Lakossága elöregedő és folyamatosan csökkenő, azonban nem magasabb, mint a megyei átlag.
'''Fő területe a mezőgazdaság.''' Nagyrészt '''szántóföldi növényeket termesztenek''' a kiváló talajadottságok miatt.
Az állattenyésztés csökkent, de még mindig számottevő.
Az iparosodás nem jellemző a városra, a megyei iparosodási hullám elkerülte a fejlesztésekkel együtt. A vezetők a a már meglévő bázisra építettek, míg Kondoroson ez nem létezett.
Az 1930-as év végén '''dán–holland mintájú szövetkezeti rendszer épült ki''', amely olyan jól működött, hogy a kondorosi gazdák exportjogot is szereztek és külföldre szállítottak sertéseket.
Ezt az állapotot átszervezte, majd le is rombolta az [[1945]] után beköszönő világ.
[[1975]] után az akkor működő három téesz Egyesült Mezőgazdasági Termelő Szövetkezetté alakult és némi fellendülést produkált.
Nagy számú lakosa ingázik a környező településeken levő munkahelyekre, mivel a rendszerváltás utáni gazdasági változások súlyosan érintették Kondorost is, aminek napjainkig érzékelhető a hatása.

== Kultúra ==
Itt született például '''Csernus Tibor''', Munkácsy és Kossuth díjas festőművész, '''Kepernyes Pál''' szobrászművész, '''Vajgel Mihály''' zenész és '''Balczó András''', olimpiai bajnok öttusázó is.

A '''Kondorosi Csárda''' legendás hely, ahol Rózsa Sándor számtalanszor megfordult. Hírneve a határon túlra is eljutott és költőket, művészeket ihletett meg.

== Látnivalók, rendezvények ==
'''Látnivalók'''
* Kondorosi Csárda
* Kondorosi Csárda múzeuma
* Geistcsákó major
* Zsidó sírkert a Hilf és Weisz család síremlékeivel
* [[Batthyány-Geist (Gyula)-kastély (Kondoros-Csákópuszta/Nagymajor)|Batthyány-Geist vadászkastély]]
* Evangélikus templom
* Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébánia
* Alapkő, amely a Millenium tiszteletére lett felállítva és neves uralkodóink díszlenek rajta
* Millecentenáriumi díszkút
* Kossuth-szobor
* 1848-as emlékmű
* I. és II. Világháborús emlékművek, melyek egymás közelében fekszenek.

'''Rendezvények'''
* Betyár Napok: a történelmi múlt felelevenítésére és megidézésére törekszik, valamint össznépi kikapcsolódást biztosít minden évben.

== Források ==
* Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés megye kézikönyve = Handbook of Békés county. Főszerk. Kasza Sándor. Hatvan : Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 01. 17.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* A dal a lélek virága : a kondorosi Rózsa Pávakör 20 éves története : 1974–1994. Szerk.: Kalhammer Mátyásné, Godáné Nagy Márta. Kondoros : Kondoros. Könyvtár, 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Bella István: Kondoros száz esztendeje, 1875–1975. Kondoros : Nagyközségi Tanács, 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Godáné Nagy Márta: A kondorosi csárda története. Kondoros : Godáné Nagy Márta, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gulyás Mihály: Gyökereink, képek Kondoros múltjából. Kondoros : Nagyközs. Önkorm., 1995 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Sonkoly Mihály: Két évtized a közösben : a kondorosi Dolgozók Tsz jubileumi kiadványa. Kondoros : Dolgozók Tsz, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Viszkok András: Ufók Kondoros felett. Kondoros : Nagyközs. Kvt., 1993 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
* A híres Kondorosi Csárda [http://www.kondorosicsarda.hu/ honlapja]
* Betyár Napok rendezvény [http://betyarnap.hu/ oldala]
* Kondoros megszűnt vasútállomásáról. In: [http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=kond Vasutallomasok.hu]
* Kondoros turisztikai oldalának [https://web.archive.org/web/20140517160709/http:/kondoros-turizmus.hu/ archív változata]
* Kondoros város [https://www.kondoros.hu/ honlapja]
* Kondorosi Többsincs Óvoda és Bölcsöde [http://www.tobbsincs.hu/ honlapja]
* Körös–Menti Turisztikai és Kulturális Egyesület [https://korostourist.hu/programok-latnivalok/ honlapja]

[[Kategória:Települések]]