Jzoltan: Új oldal, tartalma: „Kertészsziget '''Békés vármegye''' északi csücskében található. A térség '''legkisebb települése''', mindössze 352-en lakják (2022. 01. 01.). A [[Békésc…”

2023-08-17T18:13:42Z

Új oldal, tartalma: „Kertészsziget '''Békés vármegye''' északi csücskében található. A térség '''legkisebb települése''', mindössze 352-en lakják (2022. 01. 01.). A [[Békésc…”

Új lap

Kertészsziget '''Békés vármegye''' északi csücskében található. A térség '''legkisebb települése''', mindössze 352-en lakják (2022. 01. 01.).

A [[Békéscsaba|Békéscsabától]] közel 69 kilométerre lévő falut északon a Berettyó-csatorna és [[Bucsa]], nyugaton [[Ecsegfalva]] és [[Dévaványa]], délen [[Szeghalom]], míg keleten [[Füzesgyarmat]] határolja. Községként hozzátartozik Görbesziget, Cserepes, Barnasziget és Akasztó.

Vasútállomással nem rendelkezik; autóval, illetve távolsági járattal, autóbusszal közelíthető meg.

== Történet ==
Kertészsziget feltehetőleg '''[[1723]] és [[1750]] között Kertészzug néven, Füzesgyarmat részeként jött létre'''. A terület az 1800-as évek elején víz alatt volt, mocsarak és nádasok ölelték körül. A falu egykori határát '''Fischer Márton''' vásárolta meg, aki a napszámosokkal levezető árkokat ásatott. Ennek köszönhetően termékeny talajú, kiterjedt földterületek maradtak hátra. Az itt megtelepült lakosok elsősorban '''dohánykertészettel foglalkoztak''', innen ered a helység ma is ismert neve.

Kertészsziget '''[[1952]]. [[január 1.]] óta önálló település'''. A falu '''[[2006|2006-ban]] kapta címerét''', mely '''Boros Béla''' mezőkovácsházi grafikus alkotása. Kertészsziget címerében visszaköszönnek a Fischer család nemesi címerének egyes elemei, így az ovális, kék színű pajzs. A kék szín az egykori vízlepte területre és a halászatra utal. A címer alsó ötödében egy zöld sziget látható, melyből egy fehér ruhás, fiatal nő emelkedik ki, feje fölött kettős ezüstkereszttel, jobb kezében arany dohánylevelekkel, bal kezében két arany búzakalásszal.

== Gazdaság ==
A község a Sárrétre jellemző adottságokkal bír: sík területét kisebb erdők, fasorok veszik körül, a vidék apró vadban gazdag. Az itt lévő földek aranykorona értéke magas, éppen ezért '''a lakosság jelentős része mezőgazdaságból él'''.

A kertészszigeti munkahelyek jelentős részét '''helyi vállalkozások''' teszik ki, a lakosok többsége mezőgazdasági munkát végez. A falu [[1952|1952-ben]] önállósult, de a története sokáig elválaszthatatlan volt Füzesgyarmattól. [[1952|1952-ben]] Kertészsziget lakossága meghaladta az 1000 főt. Ez a szám lassú, majd egyre gyorsuló ütemben csökkent: [[1970|1970-ben]] 946-an laktak a településen, majd az akkori termelőszövetkezet a füzesgyarmatihoz csatolták, mely a helyi lakosok elvándorlását hozta magával. [[2001|2001-ben]] 485 fő élt a faluban.

== Kultúra ==
Az első iskola [[1909|1909-ben]] jött létre, melyben Branswetter Béláné tanított. A település '''[[1952|1952-től]] önálló iskolával rendelkezik'''. Kertészszigeten a '''könyvtár és művelődési ház''' rendezvényei színesítik a helyi lakosok életét.

== Látnivalók ==
* Kossuth Lajos-szobor: [[1995|1995-ben]] avatták fel a település első köztéri szobrát, Puj Tivadar szobrászművész alkotását.

== Rendezvények ==
[[2000]] óta minden év [[július 20.|július 20-a]] környékén rendezik meg a '''falunapot''', melyen különböző sporteseményeken, bemutatókon vehetnek részt, illetve zenés-táncos és hagyományőrző műsorokat tekinthetnek meg az érdeklődők. A programot minden évben tűzijátékkal zárják.

== Források ==
* A most elkészült településcímer beszédes jelkép, szép múltidéző. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_2006_07/?pg=305&layout=s Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 169. szám (2006. július 21.) 14. p.] (Látogatva: 2023. 08. 16.)
* Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999. 604–605. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kertészsziget kincse: a lelki gazdagság. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_2001_07/?pg=228&layout=s Békés Megyei Hírlap, 56. évf. 168. szám (2001. július 20.) 9. p.] (Látogatva: 2023. 08. 16.)
* Kertészsziget. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_ADT_1986_08/?pg=78&layout=s Békés Megyei Népújság, 41. évf. 187. szám (1986. augusztus 9.) 7. p.] (Látogatva: 2023. 08. 16.)
* Kertészsziget. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/BekesMegyeiNap_1998_06/?pg=199&layout=s Sárréti Lapok (Békés Megyei Nap), 5. évf. 143. szám (1998. június 20.) 2. p.] (Látogatva: 2023. 08. 16.)
* Kertészsziget. In: [https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=12618 Helységnévtár] (Látogatva: 2023. 08. 17.)

== Külső hivatkozás ==
* Kertészsziget község [https://www.kerteszsziget.hu/ honlapja]

[[Kategória:Települések]]

Kertészsziget - Laptörténet

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „Kertészsziget '''Békés vármegye''' északi csücskében található. A térség '''legkisebb települése''', mindössze 352-en lakják (2022. 01. 01.). A [[Békésc…”