Jzoltan: Képek feltöltése

2022-09-16T12:26:41Z

Képek feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2022. szeptember 16., 12:26-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Kerecsenyi-kapu 1.jpg\|bélyegkép\|250px\|Kerecsényi-kapu]]
		+	[[Fájl:Kerecsenyi-kapu 2.jpg\|bélyegkép\|250px\|A kapu a várból]]
		+	[[Fájl:Kerecsenyi-kapu 3.jpg\|bélyegkép\|250px\|A Gyulai vár délnyugati oldala]]
	A Kerecsényi-kapu a Gyulai vár „délnyugati falában elhelyezkedő, szabálytalan formájú, széles, boltíves nyílás”.		A Kerecsényi-kapu a Gyulai vár „délnyugati falában elhelyezkedő, szabálytalan formájú, széles, boltíves nyílás”.

7. sor:		10. sor:

	A kapu '''nem rendelkezik a korabeli várkapuk elemeivel''' (kőkerettel, felvonóhíddal, farkasveremmel). Egyes források inkább a '''szervizkapu''' megnevezését részesítik előnyben, amelyet az építőanyag behordására használtak, és akár többször megbontottak, majd visszafalaztak. A kapu befalazása valószínűleg a 16. század első felében, két részletben történt. A járószintet kívül-belül feltöltötték. Amíg funkcionált, sokáig az egyetlen bejutási lehetőség volt a várba. Az elnyújtott félköríves boltozatú kapu akkora volt, hogy kocsik járhattak be rajta, hiszen régen a küszöbszintje sokkal mélyebben volt. A ma felfalazott részek alatt két mély vájatot találunk, melyeket a kerekek kikoptattak. Jelenlegi kialakítása már az épület legújabb kori történetéhez kapcsolódik.		A kapu '''nem rendelkezik a korabeli várkapuk elemeivel''' (kőkerettel, felvonóhíddal, farkasveremmel). Egyes források inkább a '''szervizkapu''' megnevezését részesítik előnyben, amelyet az építőanyag behordására használtak, és akár többször megbontottak, majd visszafalaztak. A kapu befalazása valószínűleg a 16. század első felében, két részletben történt. A járószintet kívül-belül feltöltötték. Amíg funkcionált, sokáig az egyetlen bejutási lehetőség volt a várba. Az elnyújtott félköríves boltozatú kapu akkora volt, hogy kocsik járhattak be rajta, hiszen régen a küszöbszintje sokkal mélyebben volt. A ma felfalazott részek alatt két mély vájatot találunk, melyeket a kerekek kikoptattak. Jelenlegi kialakítása már az épület legújabb kori történetéhez kapcsolódik.
		+
		+	== Lásd még ==
		+	* [[Kerecsényi László (?–1567)]]

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „A Kerecsényi-kapu a Gyulai vár „délnyugati falában elhelyezkedő, szabálytalan formájú, széles, boltíves nyílás”. == Története == 1956-ban '''Pa…”

2022-09-16T12:22:08Z

Új oldal, tartalma: „A Kerecsényi-kapu a Gyulai vár „délnyugati falában elhelyezkedő, szabálytalan formájú, széles, boltíves nyílás”. == Története == 1956-ban '''Pa…”

Új lap

A Kerecsényi-kapu a Gyulai vár „délnyugati falában elhelyezkedő, szabálytalan formájú, széles, boltíves nyílás”.

== Története ==
[[1956|1956-ban]] '''Parádi Nándor''' vezetésével kezdetét vette a Gyulai vár rendszeres, tudományos régészeti feltárása. A feltárás során a felszínre került a vár délnyugati falában található boltíves nyílás, a '''Kerecsényi-kapu''', mely egyidőben a vár bejárataként is funkcionált. A korabeli fényképek alapján szinte a földből kellett kiásni a várat, a kapunak pedig csak a boltív teteje látszott ki. Megnevezése nem szerencsés, hiszen a '''Paolo Mirandola-féle alaprajz''' szerint '''[[Kerecsényi László (?–1567)|Kerecsényi László]]''' várkapitány idejében nem működött ez a kapu. Parádi Nándor alaposan összevetette a rajzot és az ásatás eredményeit. Ennek eredményeként elmondható, hogy az alaprajzot nem fogadható el teljes mértékben hitelesnek.

Az alaprajzon egy bejárat található, a torony felvonóhidas gyalogkapuja, a délnyugati oldalon levő kapu helyén pedig a külső falat láthatjuk. Ebből következik, hogy az alaprajz készítésekor itt nem volt kapu. Egyes kutatások szerint a kapu már a 15. század elején, a vár építésének első szakaszában megépült, ennek ellenére egyes források Kerecsényinek tulajdonítják a megépítését.

A kapu '''nem rendelkezik a korabeli várkapuk elemeivel''' (kőkerettel, felvonóhíddal, farkasveremmel). Egyes források inkább a '''szervizkapu''' megnevezését részesítik előnyben, amelyet az építőanyag behordására használtak, és akár többször megbontottak, majd visszafalaztak. A kapu befalazása valószínűleg a 16. század első felében, két részletben történt. A járószintet kívül-belül feltöltötték. Amíg funkcionált, sokáig az egyetlen bejutási lehetőség volt a várba. Az elnyújtott félköríves boltozatú kapu akkora volt, hogy kocsik járhattak be rajta, hiszen régen a küszöbszintje sokkal mélyebben volt. A ma felfalazott részek alatt két mély vájatot találunk, melyeket a kerekek kikoptattak. Jelenlegi kialakítása már az épület legújabb kori történetéhez kapcsolódik.

== Források ==
* A Gyulai vár ásatásának építéstörténeti eredményei. In: Magyar Műemlékvédelem 1961–62. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1966. 153–154. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csorba Csaba: Vég-Gyula várának históriája. Budapest : Zrínyi Katonai Kiadó, 1985. 126. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Havassy Péter: A gyulai vár. Gyula : Térkép Kft., 2008. 13–14.p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kiss Anikó: A gyulai vár. Gyula : Erkel Ferenc Múzeum, 1977. 24–26. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Költözik a várbejárat Gyulán. In: [http://www.museum.hu/hir/10110/Koltozik_a_varbejarat_Gyulan Museum.hu] (Látogatva: 2022. 09. 16.)
* Scherer Ferenc: Gyula város története, I. kötet. Gyula : Gyula m. város kiadása, 1938. 188–190. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szigeterőd Gyula város közepén : képzeletbeli városnéző séta – induljunk el a XV. századból. In: [https://www.gyulaihirlap.hu/105394-szigeterod-gyula-varos-kozepen Gyulaihirlap.hu] (Látogatva: 2022. 09. 16.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* A gyulai várbörtön. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1961_03/?pg=163&layout=s Békés Megyei Népújság, 16. évf. 77. sz. (1961. március 31.) 4. p.]
* Háromszázkilencvennyolc esztendővel ezelőtt esett el Gyula vára. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1964_09/?pg=13&layout=s Békés Megyei Népújság, 19. évf. 205. sz. (1964. szeptember 2.) 6. p.]
* Implom József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kerecsényi, a legendás gyulai várkapitány. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1991_03/?pg=224&layout=s Békés Megyei Népújság, 46. évf. 69. sz. (1991. március 23.) 9. p.]
* Kocsor János: Képeslapok a volt Gyulai és Békési járásból a Munkácsy Mihály Múzeumban (1899–1945). In: A Békés megyei múzeumok közleményei 33. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

[[Kategória:Gyula]]
[[Kategória:Épített értékek]]

Kerecsényi-kapu (Gyula) - Laptörténet

Jzoltan: Képek feltöltése

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „A Kerecsényi-kapu a Gyulai vár „délnyugati falában elhelyezkedő, szabálytalan formájú, széles, boltíves nyílás”. == Története == 1956-ban '''Pa…”