Kemény Mihály (1825–1903) - Laptörténet

Jzoltan: Kemény Mihály (1824–1903) lapot átneveztem Kemény Mihály (1825–1903) névre: Születési dátum javítása

2023-05-01T07:52:23Z

Kemény Mihály (1824–1903) lapot átneveztem Kemény Mihály (1825–1903) névre: Születési dátum javítása

←Régebbi változat

A lap 2023. május 1., 07:52-kori változata

Jzoltan: Kiegészítés

2023-05-01T07:51:07Z

Kiegészítés

←Régebbi változat		A lap 2023. május 1., 07:51-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:Kemeny Mihaly.jpg\|bélyegkép\|300px\|Kemény Mihály]]		[[Fájl:Kemeny Mihaly.jpg\|bélyegkép\|300px\|Kemény Mihály]]
-	'''~~Makón született~~ [[~~1824~~\|~~1824~~-~~ben~~]].''' Az 1830-as évek második felében az '''aszódi evangélikus gimnáziumába járt; [[Petőfi Sándor (1823–1849)\|Petőfi]] iskolatársa volt.'''	+	Kemény Mihály '''[[1825]]. [[február 8.\|február 8-án]] született Jakubovics Mihály néven született Miaván''' (Myjava). Édesapja Jakubovics Pál evangélikus lelkész, édesanyja Kovarcsik Mária. Testvérei: [[Tudós Kemény Pál (1819–1901)\|tudós Kemény Pál]], József, Sámuel, [[Kemény János (1823–1904)\|János]], Károly, Mária, Lajos és László.
		+
		+	Édesapja halála után a család [[Mezőberény\|Mezőberénybe]] költözött. Az 1830-as évek második felében az '''aszódi evangélikus gimnáziumába járt, [[Koren István (1805–1893)\|Koren István]] tanítványa, [[Petőfi Sándor (1823–1849)\|Petőfi Sándor]] iskolatársa volt.''' Iskoláit Pozsonyban, [[1837]]–[[1838\|38-ban]] [[Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (Szarvas)\|Szarvason]], majd Pesten folytatta. Jogi tanulmányokat végzett.
		+
		+	Jakubovics Mihály a '''vezetéknevét [[1848\|1848-ban]] Keményre változtatta'''.

	Az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd tüzérhadnagyként harcolt, [[1849]] nyarán a 7. hatfontos lovasütegnél szolgált a III. hadtestben. Puritán erkölcsű embernek tartották, aki '''szívén viselte 1848‒49 eszméit'''.		Az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd tüzérhadnagyként harcolt, [[1849]] nyarán a 7. hatfontos lovasütegnél szolgált a III. hadtestben. Puritán erkölcsű embernek tartották, aki '''szívén viselte 1848‒49 eszméit'''.

-	~~'''Testvére, Kemény József''' Makón volt lelkész,~~ [[~~1880~~\|~~1880~~-ban]] ~~halt meg~~. '''~~Fia,~~ Kemény Géza''' Mezőhegyesen dolgozott mint uradalmi intéző.	+	[[1860\|1860-ban]] megházasodott, Bánffy Emíliát vette feleségül. Gyermekei: Kemény Zoltán, Géza, Szilárd, Ilma, Jolán és Bella. '''Kemény Géza''' Mezőhegyesen dolgozott mint uradalmi intéző.

	Élete utolsó éveit Kolozsváron, majd Brassóban töltötte. 79 évesen, '''[[1903]]. [[július 8.\|július 8-án]] hunyt el Brassóban''' szívszélütés következtében. Makón temették el a családi sírboltban.		Élete utolsó éveit Kolozsváron, majd Brassóban töltötte. 79 évesen, '''[[1903]]. [[július 8.\|július 8-án]] hunyt el Brassóban''' szívszélütés következtében. Makón temették el a családi sírboltban.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==
		+	[[Békéscsaba\|Békéscsabára]] [[1849\|1849-ben]] került. Bár eredetileg tanítóképzőt végzett, ''' Csaba első községi mérnöke'''ként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. [[1855\|1855-ben]] térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, [[1859\|1859-ben]] pedig a város körüli szabad területekről. [[1857]] tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is a Tiszavidéki Vasút új hálózatához kívánta csatlakoztatni. [[1858\|1858-ban]] Gyulán kiadták a ''Nehány igénytelen szó a b.-csabai ág. hitv. evang. lakósokhoz'' című munkáját.

-	[[~~Békéscsaba~~\|~~Békéscsabára~~]] [[~~1849~~\|~~1849~~-ben]] ~~került. Bár eredetileg tanítóképzőt végzett,~~ ''' Csaba ~~első községi mérnöke~~'''~~ként a település fejlesztésén dolgozott~~, ~~építési ügyekben intézkedett.~~ [[~~1855~~\|~~1855~~-~~ben~~]] ~~térképet készített~~ a ~~mai Erzsébethely kiosztásáról~~, [[~~1859~~\|~~1859~~-ben]] ~~pedig a város körüli szabad területekről. [[1857]] tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is a Tiszavidéki Vasút új hálózatához kívánta csatlakoztatni~~.	+	[[1861]] után mérnöki állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. '''[[Boczkó Dániel (1789–1870)\|Boczkó Dániel]]''' halála után [[1870\|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878\|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. Beszédeit az ''Országgyűlési Naplók'' őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok-Doboka vármegye, majd [[1879\|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.

-	[[1861]] után mérnöki állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. [[Boczkó Dániel (1789–1870)\|Boczkó Dániel]] halála után [[1870\|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878\|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. Beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok-Doboka vármegye, majd [[1879\|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.	+	Tagja volt az [[1861\|1861-ben]] alakult '''Gazdasági Egylet''' vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a '''Békés Megyei Honvédegylet'''nek, a csabai [[Béke szabadkőműves páholy (Békéscsaba)\|„Béke” szabadkőműves-páholynak]]. A '''Csabai Polgári Kör''' alapítói közé tartozott. A kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt '''Kossuth Lajos'''nak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868\|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára.
-		+
-	Tagja volt az [[1861\|1861-ben]] alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés Megyei ~~Honvédegyletnek~~, a csabai [[Béke szabadkőműves páholy (Békéscsaba)\|„Béke” szabadkőműves-páholynak]]. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott. A kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth ~~Lajosnak~~, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868\|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára.	+

	Békéscsabáról való távozása után is tartotta a kapcsolatot '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a Békés-Csanádi Evangélikus Egyházmegye felügyelője volt, [[1881\|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.		Békéscsabáról való távozása után is tartotta a kapcsolatot '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a Békés-Csanádi Evangélikus Egyházmegye felügyelője volt, [[1881\|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.

-	Kemény Mihályt '''[[1890\|1890-ben]] nyugdíjazták''', de a Csanád Megyei Honvédegylet elnökeként továbbra is aktív maradt.	+	Kemény Mihályt '''[[1890\|1890-ben]] nyugdíjazták''', de a Csanád Megyei Honvédegylet, valamint a Makói Torna-Egylet elnökeként továbbra is aktív maradt. Tagja volt a Csanádmegyei Történelmi és Régészeti Társulatnak. Cikkei a ''Gazdasági Lapok''ban, a ''Pesti Napló''ban, a ''Falusi Gazdá''ban, a ''Magyarország és a Nagyvilág''ban és a ''Fővárosi Lapok''ban jelentek meg.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
27. sor:		30. sor:

	== Források ==		== Források ==
		+	* A Csanádmegyei Régészeti és Történelmi Társulat évkönyve 1889/90. Szerk.: Czinkotszky Márton. Budapest : Hornyánszky, 1890. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MTA_CsanadVmRegTortTarsEvkonyve_1899-1890/?pg=84&layout=s 81. p.] (Látogatva: 2023. 04. 30.)
		+	* A makói torna-egylet közgyülése. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Herkules_1890/?pg=105&layout=s Herkules, 7. évf. 14. szám (1890. augusztus 20–21.) 108. p.] (Látogatva: 2023. 04. 30.)
	* Békés Megyei Közlöny, 5. évf. 54. szám (1878. július 7.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békés Megyei Közlöny, 5. évf. 54. szám (1878. július 7.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békés, 2. évf. 44. szám (1870. október 30.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békés, 2. évf. 44. szám (1870. október 30.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
41. sor:		46. sor:
	* Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 84. szám (1881. július 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 84. szám (1881. július 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 70. szám (1880. április 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 70. szám (1880. április 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Cirkevná matrika, 1723–1924 / Evanjelická cirkev. Farský úrad Myjava (Myjava). In: [https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y396-BY5?i=130&cc=1554443&cat=1392819 FamilySearch.org] (Látogatva: 2023. 04. 30.)
	* Csabai Mérleg, 12. évf. 9. szám (2002. május 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Csabai Mérleg, 12. évf. 9. szám (2002. május 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Gécs Béla: A békéscsabai városháza krónikája. Békéscsaba : Gécs B., 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Gécs Béla: A békéscsabai városháza krónikája. Békéscsaba : Gécs B., 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Hegedűs Gitta: Emlékezzünk régiekről. Mezőberény : Mezőberényi Helytörténeti és Tájvédelmi Egyesület, 2021. 8–11. p.
		+	* Kemény Mihály. In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/k-8D2C5/kemeny-mihaly-8ED79/ Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József] (Látogatva: 2023. 04. 29.)
		+	* Kemény Mihály: Emlékadatok Petőfiről. I. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/FovarosiLapok_1877_07/?pg=4&layout=s Fővárosi Lapok, 148. szám (1877. július 1.) 720–721. p.] (Látogatva: 2023. 04. 28.)
		+	* Kemény Mihály: Emlékadatok Petőfiről. II. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/FovarosiLapok_1877_07/?pg=10&layout=s Fővárosi Lapok, 14. évf. 149. szám (1877. július 3.) 726–727. p.] (Látogatva: 2023. 04. 28.)
		+	* Kemény Mihályné Bánffy Emília gyászjelentése. In: [https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/157916# OSZK Gyászjelentések] (Látogatva: 2023. 05. 01.)
	* Körösvidék, 3. évf. 110. szám (1922. május 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Körösvidék, 3. évf. 110. szám (1922. május 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
	* Körösvidék, 3. évf. 179. szám (1922. augusztus 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)		* Körösvidék, 3. évf. 179. szám (1922. augusztus 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
		+	* Névváltoztatások. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/Kozlony_1848_07/?pg=117&layout=s Közlöny, 46. szám (1848. július 25.) 214. p.] (Látogatva: 2023. 05. 01.)
		+
		+	== Kapcsolódó irodalom ==
		+	* Asztalos István: Pefőfi és Aszód. Aszód : Gradus Stúdió Bt., 2005
		+	* Asztalos István: "Vándorlom a világot..." : Petőfi nyomában a Galga és a Rákos vidékén. Aszód : Petőfi Múzeum, 1985
		+	* Jakus Lajos: Életképek Petőfi diák- és ifjúkorából. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Studia_19/?pg=165&layout=s Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Farkas Péter, Novák László. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. 164–209. p.]
		+	* Múzeumi füzetek, 4. szám. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum, 1968
		+
		+	== Külső hivatkozás ==
		+	* Kemény Mihály. In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Bona-bona-tabornokok-torzstisztek-1/hadnagyok-es-fohadnagyok-az-184849-evi-szabadsagharcban-2/k-D7B/kemeny-mihaly-E6E/ Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara]

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]
	[[Kategória:Békéscsabai Százak]]		[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
	[[Kategória:Békéscsabai személyek]]		[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
-	[[Kategória:~~Építészek~~]]	+	[[Kategória:Mezőberény]]
		+	[[Kategória:Szarvas]]
		+	[[Kategória:Mérnökök]]
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
		+	[[Kategória:Politikusok]]
		+	[[Kategória:1848/49]]
	[[Kategória:Petőfi 200]]		[[Kategória:Petőfi 200]]

Ker0: + hivatkozás + kategória

2023-02-10T14:46:44Z

+ hivatkozás + kategória

←Régebbi változat		A lap 2023. február 10., 14:46-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== Élete ==		== Élete ==
	[[Fájl:Kemeny Mihaly.jpg\|bélyegkép\|300px\|Kemény Mihály]]		[[Fájl:Kemeny Mihaly.jpg\|bélyegkép\|300px\|Kemény Mihály]]
-	'''Makón született [[1824\|1824-ben]].''' Az 1830-as évek második felében '''~~Aszód~~ evangélikus gimnáziumába járt; Petőfi iskolatársa volt.'''	+	'''Makón született [[1824\|1824-ben]].''' Az 1830-as évek második felében az '''aszódi evangélikus gimnáziumába járt; [[Petőfi Sándor (1823–1849)\|Petőfi]] iskolatársa volt.'''

	Az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd tüzérhadnagyként harcolt, [[1849]] nyarán a 7. hatfontos lovasütegnél szolgált a III. hadtestben. Puritán erkölcsű embernek tartották, aki '''szívén viselte 1848‒49 eszméit'''.		Az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd tüzérhadnagyként harcolt, [[1849]] nyarán a 7. hatfontos lovasütegnél szolgált a III. hadtestben. Puritán erkölcsű embernek tartották, aki '''szívén viselte 1848‒49 eszméit'''.
51. sor:		51. sor:
	[[Kategória:Építészek]]		[[Kategória:Építészek]]
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
		+	[[Kategória:Petőfi 200]]

Jzoltan: Kemény Mihály (1824-1903) lapot átneveztem Kemény Mihály (1824–1903) névre: Hosszú kötőjel

2021-02-25T18:57:12Z

Kemény Mihály (1824-1903) lapot átneveztem Kemény Mihály (1824–1903) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. február 25., 18:57-kori változata

Jzoltan: Belső hivatkozások javítása

2021-02-25T18:56:59Z

Belső hivatkozások javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. február 25., 18:56-kori változata
17. sor:		17. sor:
	[[1861]] után mérnöki állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. [[Boczkó Dániel (1789–1870)\|Boczkó Dániel]] halála után [[1870\|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878\|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. Beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok-Doboka vármegye, majd [[1879\|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.		[[1861]] után mérnöki állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. [[Boczkó Dániel (1789–1870)\|Boczkó Dániel]] halála után [[1870\|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878\|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. Beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok-Doboka vármegye, majd [[1879\|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.

-	Tagja volt az [[1861\|1861-ben]] alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés Megyei Honvédegyletnek, a csabai „Béke” szabadkőműves-páholynak. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott. A kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868\|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára.	+	Tagja volt az [[1861\|1861-ben]] alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés Megyei Honvédegyletnek, a csabai [[Béke szabadkőműves páholy (Békéscsaba)\|„Béke” szabadkőműves-páholynak]]. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott. A kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868\|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára.

	Békéscsabáról való távozása után is tartotta a kapcsolatot '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a Békés-Csanádi Evangélikus Egyházmegye felügyelője volt, [[1881\|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.		Békéscsabáról való távozása után is tartotta a kapcsolatot '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a Békés-Csanádi Evangélikus Egyházmegye felügyelője volt, [[1881\|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.

Jzoltan: Hibás halálozási dátum javítása

2021-01-06T15:42:10Z

Hibás halálozási dátum javítása

←Régebbi változat		A lap 2021. január 6., 15:42-kori változata
9. sor:		9. sor:
	'''Testvére, Kemény József''' Makón volt lelkész, [[1880\|1880-ban]] halt meg. '''Fia, Kemény Géza''' Mezőhegyesen dolgozott mint uradalmi intéző.		'''Testvére, Kemény József''' Makón volt lelkész, [[1880\|1880-ban]] halt meg. '''Fia, Kemény Géza''' Mezőhegyesen dolgozott mint uradalmi intéző.

-	Élete utolsó éveit Kolozsváron, majd Brassóban töltötte. 79 évesen, '''[[~~1906~~]]. [[július 8.\|július 8-án]] hunyt el Brassóban''' szívszélütés következtében. Makón temették el a családi sírboltban.	+	Élete utolsó éveit Kolozsváron, majd Brassóban töltötte. 79 évesen, '''[[1903]]. [[július 8.\|július 8-án]] hunyt el Brassóban''' szívszélütés következtében. Makón temették el a családi sírboltban.

	== Munkássága ==		== Munkássága ==

Jzoltan: Városháza belső hivatkozása

2020-12-03T17:43:24Z

Városháza belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2020. december 3., 17:43-kori változata
24. sor:		24. sor:

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==
-	* '''[[2013\|2013-ban]] [[Kemény Mihály-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak tiszteletére''' a ~~városháza~~ földszinti árkádsorán.	+	* '''[[2013\|2013-ban]] [[Kemény Mihály-emléktábla (Békéscsaba)\|emléktáblát]] avattak tiszteletére''' a [[Városháza (Békéscsaba)\|Városháza]] földszinti árkádsorán.

	== Források ==		== Források ==

Jzoltan: Leírások egységesítése

2018-10-29T11:58:36Z

Leírások egységesítése

←Régebbi változat		A lap 2018. október 29., 11:58-kori változata
27. sor:		27. sor:

	== Források ==		== Források ==
-	* Békés Megyei Közlöny~~, 1878. július 7.~~, 5. évf. 54. szám. ~~Lelőhelye~~: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés Megyei Közlöny, 5. évf. 54. szám (1878. július 7.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békés~~, 1870. október 30.~~, 2. évf. 44. szám. ~~Lelőhelye~~: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés, 2. évf. 44. szám (1870. október 30.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békés~~, 1899. augusztus 6.~~, 31. évf. 179. szám. ~~Lelőhelye~~: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés, 31. évf. 179. szám (1899. augusztus 6.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békés~~, 1903. július 19.~~, 35. évf. 29. szám. ~~Lelőhelye~~: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés, 35. évf. 29. szám (1903. július 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békés~~, 1906. december 16.~~, 38. évf. 50. szám. ~~Lelőhelye~~: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békés, 38. évf. 50. szám (1906. december 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére ~~2005−2015~~ között állított emléktáblák, Békéscsaba, 2016. ~~Szerkesztette~~: Jároli József. ~~Lelőhelye~~: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 2. : a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 2005–2015 között állított emléktáblák, Békéscsaba, 2016. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2016 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békésmegyei Közlöny, ~~1877. augusztus 19., 4~~. évf. 66. szám. ~~Lelőhelye~~: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 62. szám (1899. augusztus 3.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békésmegyei Közlöny, ~~1878. július 4., 5~~. évf. 53. szám. ~~Lelőhelye~~: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 56. szám (1903. július 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békésmegyei Közlöny, ~~1879. október 2., 6~~. évf. ~~104~~. szám. ~~Lelőhelye~~: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 59. szám (1903. július 23.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békésmegyei Közlöny, ~~1880. április 13., 8~~. évf. 70. szám. ~~Lelőhelye~~: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békésmegyei Közlöny, 4. évf. 66. szám (1877. augusztus 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békésmegyei Közlöny, ~~1881. július 12.., 7~~. évf. 84. szám. ~~Lelőhelye~~: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 53. szám (1878. július 4.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békésmegyei Közlöny, ~~1899. augusztus 3., 26~~. évf. 62. szám. ~~Lelőhelye~~: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 104. szám (1879. október 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békésmegyei Közlöny, ~~1903. július 12., 30~~. évf. 56. szám. ~~Lelőhelye~~: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 84. szám (1881. július 12.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Békésmegyei Közlöny, ~~1903. július 23., 30~~. évf. 59. szám. ~~Lelőhelye~~: Békés Megyei Könyvtár	+	* Békésmegyei Közlöny, 8. évf. 70. szám (1880. április 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Csabai Mérleg~~, 2002. május 2.~~, 12. évf. 9. szám. ~~Lelőhelye~~: Békés Megyei Könyvtár	+	* Csabai Mérleg, 12. évf. 9. szám (2002. május 2.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Gécs Béla: A békéscsabai városháza krónikája, Békéscsaba, 2013. ~~Lelőhelye~~: Békés Megyei	+	* Gécs Béla: A békéscsabai városháza krónikája. Békéscsaba : Gécs B., 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Körösvidék~~, 1922. augusztus 8.~~, 3. évf. ~~179~~. szám. ~~Lelőhelye~~: Békés Megyei Könyvtár	+	* Körösvidék, 3. évf. 110. szám (1922. május 16.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-	* Körösvidék~~, 1922. május 16.~~, 3. évf. ~~110~~. szám. ~~Lelőhelye~~: Békés Megyei Könyvtár	+	* Körösvidék, 3. évf. 179. szám (1922. augusztus 8.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

	[[Kategória:Békéscsaba]]		[[Kategória:Békéscsaba]]

Jzoltan: Nyelvi ellenőrzés

2018-10-17T11:11:39Z

Nyelvi ellenőrzés

←Régebbi változat		A lap 2018. október 17., 11:11-kori változata
7. sor:		7. sor:
	Az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd tüzérhadnagyként harcolt, [[1849]] nyarán a 7. hatfontos lovasütegnél szolgált a III. hadtestben. Puritán erkölcsű embernek tartották, aki '''szívén viselte 1848‒49 eszméit'''.		Az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd tüzérhadnagyként harcolt, [[1849]] nyarán a 7. hatfontos lovasütegnél szolgált a III. hadtestben. Puritán erkölcsű embernek tartották, aki '''szívén viselte 1848‒49 eszméit'''.

-	'''Testvére, Kemény József''', Makón volt lelkész, [[1880\|1880-~~ben~~]] halt meg. '''Fia, Kemény Géza''', Mezőhegyesen dolgozott mint uradalmi intéző.	+	'''Testvére, Kemény József''' Makón volt lelkész, [[1880\|1880-ban]] halt meg. '''Fia, Kemény Géza''' Mezőhegyesen dolgozott mint uradalmi intéző.

	Élete utolsó éveit Kolozsváron, majd Brassóban töltötte. 79 évesen, '''[[1906]]. [[július 8.\|július 8-án]] hunyt el Brassóban''' szívszélütés következtében. Makón temették el a családi sírboltban.		Élete utolsó éveit Kolozsváron, majd Brassóban töltötte. 79 évesen, '''[[1906]]. [[július 8.\|július 8-án]] hunyt el Brassóban''' szívszélütés következtében. Makón temették el a családi sírboltban.
13. sor:		13. sor:
	== Munkássága ==		== Munkássága ==

-	[[Békéscsaba\|Békéscsabára]] [[1849\|1849-ben]] került~~, s bár~~ eredetileg ~~tanítóképezdét (~~tanítóképzőt) végzett, ~~itt~~ '''~~[[1861\|1861-ig]]~~ Csaba első községi mérnöke'''ként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. [[1855\|1855-ben]] térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, [[1859\|1859-ben]] pedig a város körüli szabad területekről. [[1857]] tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is ~~bekapcsolni kívánta~~ a Tiszavidéki Vasút új ~~vonalába~~.	+	[[Békéscsaba\|Békéscsabára]] [[1849\|1849-ben]] került. Bár eredetileg tanítóképzőt végzett, ''' Csaba első községi mérnöke'''ként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. [[1855\|1855-ben]] térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, [[1859\|1859-ben]] pedig a város körüli szabad területekről. [[1857]] tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is a Tiszavidéki Vasút új hálózatához kívánta csatlakoztatni.

-	~~Mérnöki~~ állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. [[Boczkó Dániel (1789–1870)\|Boczkó Dániel]] halála után [[1870\|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878\|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. ~~Országgyűlési beszédeit~~ az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok Doboka vármegye, majd [[1879\|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.	+	[[1861]] után mérnöki állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. [[Boczkó Dániel (1789–1870)\|Boczkó Dániel]] halála után [[1870\|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878\|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. Beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok-Doboka vármegye, majd [[1879\|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.

-	~~Igen fordulatos, aktív életet élt.~~ Tagja volt az [[1861\|1861-ben]] alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés ~~megyei honvédegyletnek~~, a csabai „Béke” szabadkőműves-páholynak. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott~~, a~~ kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868\|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára.	+	Tagja volt az [[1861\|1861-ben]] alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés Megyei Honvédegyletnek, a csabai „Béke” szabadkőműves-páholynak. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott. A kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868\|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára.

-	Békéscsabáról való távozása után is ~~fenntartotta~~ a kapcsolatot ~~a város polgárságával,~~ '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''~~; nem múlt el március 15. anélkül, hogy a kört ne üdvözölte volna~~. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a ~~békés~~-~~csanádi evangélikus egyházmegye~~ felügyelője volt, [[1881\|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.	+	Békéscsabáról való távozása után is tartotta a kapcsolatot '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a Békés-Csanádi Evangélikus Egyházmegye felügyelője volt, [[1881\|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.

-	Kemény Mihályt '''[[1890\|1890-ben]] nyugdíjazták''', de a Csanád ~~megyei honvédegylet~~ elnökeként továbbra is aktív maradt.	+	Kemény Mihályt '''[[1890\|1890-ben]] nyugdíjazták''', de a Csanád Megyei Honvédegylet elnökeként továbbra is aktív maradt.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==

Jzoltan: /* Munkássága */ Boczkó hivatkozás

2018-05-11T18:48:35Z

Munkássága: Boczkó hivatkozás

←Régebbi változat		A lap 2018. május 11., 18:48-kori változata
15. sor:		15. sor:
	[[Békéscsaba\|Békéscsabára]] [[1849\|1849-ben]] került, s bár eredetileg tanítóképezdét (tanítóképzőt) végzett, itt '''[[1861\|1861-ig]] Csaba első községi mérnöke'''ként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. [[1855\|1855-ben]] térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, [[1859\|1859-ben]] pedig a város körüli szabad területekről. [[1857]] tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is bekapcsolni kívánta a Tiszavidéki Vasút új vonalába.		[[Békéscsaba\|Békéscsabára]] [[1849\|1849-ben]] került, s bár eredetileg tanítóképezdét (tanítóképzőt) végzett, itt '''[[1861\|1861-ig]] Csaba első községi mérnöke'''ként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. [[1855\|1855-ben]] térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, [[1859\|1859-ben]] pedig a város körüli szabad területekről. [[1857]] tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is bekapcsolni kívánta a Tiszavidéki Vasút új vonalába.

-	Mérnöki állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. [[Boczkó Dániel]] halála után [[1870\|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878\|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. Országgyűlési beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok Doboka vármegye, majd [[1879\|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.	+	Mérnöki állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. [[Boczkó Dániel (1789–1870)\|Boczkó Dániel]] halála után [[1870\|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878\|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. Országgyűlési beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok Doboka vármegye, majd [[1879\|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.

	Igen fordulatos, aktív életet élt. Tagja volt az [[1861\|1861-ben]] alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés megyei honvédegyletnek, a csabai „Béke” szabadkőműves-páholynak. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott, a kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868\|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára.		Igen fordulatos, aktív életet élt. Tagja volt az [[1861\|1861-ben]] alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés megyei honvédegyletnek, a csabai „Béke” szabadkőműves-páholynak. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott, a kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868\|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára.
21. sor:		21. sor:
	Békéscsabáról való távozása után is fenntartotta a kapcsolatot a város polgárságával, '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''; nem múlt el március 15. anélkül, hogy a kört ne üdvözölte volna. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a békés-csanádi evangélikus egyházmegye felügyelője volt, [[1881\|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.		Békéscsabáról való távozása után is fenntartotta a kapcsolatot a város polgárságával, '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''; nem múlt el március 15. anélkül, hogy a kört ne üdvözölte volna. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a békés-csanádi evangélikus egyházmegye felügyelője volt, [[1881\|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.

-	Kemény Mihályt '''[[1890\|1890-ben]] nyugdíjazták''', de a Csanád megyei honvédegylet elnökeként továbbra is aktív maradt.	+	Kemény Mihályt '''[[1890\|1890-ben]] nyugdíjazták''', de a Csanád megyei honvédegylet elnökeként továbbra is aktív maradt.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==

←Régebbi változat		A lap 2021. február 25., 18:56-kori változata
17. sor:		17. sor:
	[[1861]] után mérnöki állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. [[Boczkó Dániel (1789–1870)\|Boczkó Dániel]] halála után [[1870\|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878\|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. Beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok-Doboka vármegye, majd [[1879\|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.		[[1861]] után mérnöki állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. [[Boczkó Dániel (1789–1870)\|Boczkó Dániel]] halála után [[1870\|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878\|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. Beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok-Doboka vármegye, majd [[1879\|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.

-	Tagja volt az [[1861\|1861-ben]] alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés Megyei Honvédegyletnek, a csabai „Béke” szabadkőműves-páholynak. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott. A kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868\|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára.	+	Tagja volt az [[1861\|1861-ben]] alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés Megyei Honvédegyletnek, a csabai [[Béke szabadkőműves páholy (Békéscsaba)\|„Béke” szabadkőműves-páholynak]]. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott. A kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868\|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára.

	Békéscsabáról való távozása után is tartotta a kapcsolatot '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a Békés-Csanádi Evangélikus Egyházmegye felügyelője volt, [[1881\|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.		Békéscsabáról való távozása után is tartotta a kapcsolatot '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a Békés-Csanádi Evangélikus Egyházmegye felügyelője volt, [[1881\|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.

←Régebbi változat		A lap 2018. október 17., 11:11-kori változata
7. sor:		7. sor:
	Az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd tüzérhadnagyként harcolt, [[1849]] nyarán a 7. hatfontos lovasütegnél szolgált a III. hadtestben. Puritán erkölcsű embernek tartották, aki '''szívén viselte 1848‒49 eszméit'''.		Az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd tüzérhadnagyként harcolt, [[1849]] nyarán a 7. hatfontos lovasütegnél szolgált a III. hadtestben. Puritán erkölcsű embernek tartották, aki '''szívén viselte 1848‒49 eszméit'''.

-	'''Testvére, Kemény József''', Makón volt lelkész, [[1880\|1880-~~ben~~]] halt meg. '''Fia, Kemény Géza''', Mezőhegyesen dolgozott mint uradalmi intéző.	+	'''Testvére, Kemény József''' Makón volt lelkész, [[1880\|1880-ban]] halt meg. '''Fia, Kemény Géza''' Mezőhegyesen dolgozott mint uradalmi intéző.

	Élete utolsó éveit Kolozsváron, majd Brassóban töltötte. 79 évesen, '''[[1906]]. [[július 8.\|július 8-án]] hunyt el Brassóban''' szívszélütés következtében. Makón temették el a családi sírboltban.		Élete utolsó éveit Kolozsváron, majd Brassóban töltötte. 79 évesen, '''[[1906]]. [[július 8.\|július 8-án]] hunyt el Brassóban''' szívszélütés következtében. Makón temették el a családi sírboltban.
13. sor:		13. sor:
	== Munkássága ==		== Munkássága ==

-	[[Békéscsaba\|Békéscsabára]] [[1849\|1849-ben]] került~~, s bár~~ eredetileg ~~tanítóképezdét (~~tanítóképzőt) végzett, ~~itt~~ '''~~[[1861\|1861-ig]]~~ Csaba első községi mérnöke'''ként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. [[1855\|1855-ben]] térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, [[1859\|1859-ben]] pedig a város körüli szabad területekről. [[1857]] tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is ~~bekapcsolni kívánta~~ a Tiszavidéki Vasút új ~~vonalába~~.	+	[[Békéscsaba\|Békéscsabára]] [[1849\|1849-ben]] került. Bár eredetileg tanítóképzőt végzett, ''' Csaba első községi mérnöke'''ként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. [[1855\|1855-ben]] térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, [[1859\|1859-ben]] pedig a város körüli szabad területekről. [[1857]] tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is a Tiszavidéki Vasút új hálózatához kívánta csatlakoztatni.

-	~~Mérnöki~~ állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. [[Boczkó Dániel (1789–1870)\|Boczkó Dániel]] halála után [[1870\|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878\|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. ~~Országgyűlési beszédeit~~ az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok Doboka vármegye, majd [[1879\|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.	+	[[1861]] után mérnöki állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. [[Boczkó Dániel (1789–1870)\|Boczkó Dániel]] halála után [[1870\|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878\|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. Beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok-Doboka vármegye, majd [[1879\|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.

-	~~Igen fordulatos, aktív életet élt.~~ Tagja volt az [[1861\|1861-ben]] alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés ~~megyei honvédegyletnek~~, a csabai „Béke” szabadkőműves-páholynak. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott~~, a~~ kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868\|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára.	+	Tagja volt az [[1861\|1861-ben]] alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés Megyei Honvédegyletnek, a csabai „Béke” szabadkőműves-páholynak. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott. A kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868\|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára.

-	Békéscsabáról való távozása után is ~~fenntartotta~~ a kapcsolatot ~~a város polgárságával,~~ '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''~~; nem múlt el március 15. anélkül, hogy a kört ne üdvözölte volna~~. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a ~~békés~~-~~csanádi evangélikus egyházmegye~~ felügyelője volt, [[1881\|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.	+	Békéscsabáról való távozása után is tartotta a kapcsolatot '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a Békés-Csanádi Evangélikus Egyházmegye felügyelője volt, [[1881\|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.

-	Kemény Mihályt '''[[1890\|1890-ben]] nyugdíjazták''', de a Csanád ~~megyei honvédegylet~~ elnökeként továbbra is aktív maradt.	+	Kemény Mihályt '''[[1890\|1890-ben]] nyugdíjazták''', de a Csanád Megyei Honvédegylet elnökeként továbbra is aktív maradt.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==

←Régebbi változat		A lap 2018. május 11., 18:48-kori változata
15. sor:		15. sor:
	[[Békéscsaba\|Békéscsabára]] [[1849\|1849-ben]] került, s bár eredetileg tanítóképezdét (tanítóképzőt) végzett, itt '''[[1861\|1861-ig]] Csaba első községi mérnöke'''ként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. [[1855\|1855-ben]] térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, [[1859\|1859-ben]] pedig a város körüli szabad területekről. [[1857]] tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is bekapcsolni kívánta a Tiszavidéki Vasút új vonalába.		[[Békéscsaba\|Békéscsabára]] [[1849\|1849-ben]] került, s bár eredetileg tanítóképezdét (tanítóképzőt) végzett, itt '''[[1861\|1861-ig]] Csaba első községi mérnöke'''ként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. [[1855\|1855-ben]] térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, [[1859\|1859-ben]] pedig a város körüli szabad területekről. [[1857]] tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is bekapcsolni kívánta a Tiszavidéki Vasút új vonalába.

-	Mérnöki állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. [[Boczkó Dániel]] halála után [[1870\|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878\|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. Országgyűlési beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok Doboka vármegye, majd [[1879\|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.	+	Mérnöki állását feladva '''tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnöke'''ként támogatta a polgári magániskola létesítését. [[Boczkó Dániel (1789–1870)\|Boczkó Dániel]] halála után [[1870\|1870-ben]] '''Csaba országgyűlési követe''' lett, és három cikluson át, [[1878\|1878-ig]] képviselte a várost a Parlamentben. Országgyűlési beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. '''[[1878]] novemberében elköltözött Csabáról''', s előbb Szolnok Doboka vármegye, majd [[1879\|1879-ben]] Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.

	Igen fordulatos, aktív életet élt. Tagja volt az [[1861\|1861-ben]] alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés megyei honvédegyletnek, a csabai „Béke” szabadkőműves-páholynak. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott, a kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868\|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára.		Igen fordulatos, aktív életet élt. Tagja volt az [[1861\|1861-ben]] alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés megyei honvédegyletnek, a csabai „Béke” szabadkőműves-páholynak. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott, a kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth [[1868\|1868-ban]] Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, [[2012]] augusztusában került vissza Békéscsabára.
21. sor:		21. sor:
	Békéscsabáról való távozása után is fenntartotta a kapcsolatot a város polgárságával, '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''; nem múlt el március 15. anélkül, hogy a kört ne üdvözölte volna. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a békés-csanádi evangélikus egyházmegye felügyelője volt, [[1881\|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.		Békéscsabáról való távozása után is fenntartotta a kapcsolatot a város polgárságával, '''a Polgári Kör'''rel, mely '''örökös díszelnökévé választotta'''; nem múlt el március 15. anélkül, hogy a kört ne üdvözölte volna. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a békés-csanádi evangélikus egyházmegye felügyelője volt, [[1881\|1881-ben]] pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.

-	Kemény Mihályt '''[[1890\|1890-ben]] nyugdíjazták''', de a Csanád megyei honvédegylet elnökeként továbbra is aktív maradt.	+	Kemény Mihályt '''[[1890\|1890-ben]] nyugdíjazták''', de a Csanád megyei honvédegylet elnökeként továbbra is aktív maradt.

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==