Kemény János (1823–1904) - Laptörténet

Jzoltan: Kiegészítés

2023-05-01T08:11:38Z

Kiegészítés

←Régebbi változat		A lap 2023. május 1., 08:11-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
-	'''Jakubovics János néven született [[1823]]. [[május 30.\|május 30-án]]''' a Nyitra vármegyei '''Miaván''' (Myjava). Édesapja Jakubovics Pál tanító, lelkész, édesanyja Kovarcsik Mária. ~~Nyolcan voltak testvérek, testvérei~~: [[Tudós Kemény Pál (1819–1901)\|tudós Kemény Pál]], [[Kemény Mihály (~~1824–1903~~)\|Mihály]]~~, László, József~~, Károly, ~~Sámuel~~, ~~János~~ és Mária~~. Édesapja korai halála után a család [[Mezőberény\|Mezőberénybe]] költözött. Bátyja, Kemény Pál felelt a testvérei taníttatásáért~~.	+	'''Jakubovics János néven született [[1823]]. [[május 30.\|május 30-án]]''' a Nyitra vármegyei '''Miaván''' (Myjava). Édesapja Jakubovics Pál tanító, lelkész, édesanyja Kovarcsik Mária. Testvérei: [[Tudós Kemény Pál (1819–1901)\|tudós Kemény Pál]], József, Sámuel, [[Kemény Mihály (1825–1903)\|Mihály]], Károly, Lajos, László és Mária.

-	[[1834\|1834-től]] '''Aszódon''' tanult, ő és a testvére, Mihály '''[[Petőfi Sándor (1823–1849)\|Petőfi Sándor]] iskolatársa''' volt. A költő nekik köszönhetően ismerte meg, és kötött barátságot Kemény Pállal. [[1835\|1835-ben]] a karácsonyi szünetet Pencen töltötte Petőfivel, Csörföly Lajossal és [[Delhányi Zsigmond (1824–1900)\|Delhányi Zsigmonddal]], a látogatás emlékét feljegyzés formájában örökítette meg. A tanulmányait [[1837\|1837-től]] [[Szarvas\|Szarvason]] folytatta. [[1838\|1838-tól]] a pozsonyi líceumban szónok költészeti, bölcsészeti és hittudományi tanulmányokat végzett. A pozsonyi diákévei alatt – az akkor a színészettel próbálkozó – Petőfi verseket írt helyette (''Erdő szélén'', ''Fürge méh''), melyeket a sajátjaként felolvasott az önképzőkörben.	+	Édesapja korai halála után a család [[Mezőberény\|Mezőberénybe]] költözött. Bátyja, Kemény Pál felelt a testvérei taníttatásáért.
		+
		+	[[1834\|1834-től]] '''Aszódon''' tanult, ő és a testvére, Mihály '''[[Petőfi Sándor (1823–1849)\|Petőfi Sándor]] iskolatársa''' volt. A költő nekik köszönhetően ismerte meg, és kötött barátságot Kemény Pállal. [[1835\|1835-ben]] a karácsonyi szünetet Pencen töltötte Petőfivel, '''[[Csörföly Lajos (1823–1892)\|Csörföly Lajossal]]''' és '''[[Delhányi Zsigmond (1824–1900)\|Delhányi Zsigmonddal]]''', a látogatás emlékét feljegyzés formájában örökítette meg. A tanulmányait [[1837\|1837-től]] [[Szarvas\|Szarvason]] folytatta. [[1838\|1838-tól]] a pozsonyi líceumban szónok költészeti, bölcsészeti és hittudományi tanulmányokat végzett. A pozsonyi diákévei alatt – az akkor a színészettel próbálkozó – Petőfi verseket írt helyette (''Erdő szélén'', ''Fürge méh''), melyeket a sajátjaként felolvasott az önképzőkörben.

	A Jakubovics család [[1848\|1848-ban]] '''a vezetéknevét Keményre magyarosította'''.		A Jakubovics család [[1848\|1848-ban]] '''a vezetéknevét Keményre magyarosította'''.
15. sor:		17. sor:
	Tanulmányai után '''Szarvasra került'''. Hat éven keresztül '''néptanítóként tevékenykedett''' a településen. Petőfi Sándorral [[1849\|1849-ben]] a szarvasi [[Bárány vendéglő (Szarvas)\|Bárány fogadóban]] találkozott utoljára.		Tanulmányai után '''Szarvasra került'''. Hat éven keresztül '''néptanítóként tevékenykedett''' a településen. Petőfi Sándorral [[1849\|1849-ben]] a szarvasi [[Bárány vendéglő (Szarvas)\|Bárány fogadóban]] találkozott utoljára.

-	[[1852]]. [[április 18.\|április 18-án]] '''lelkésszé avatták''' Csomádon. Testvére, Kemény Sámuel börtönbüntetése után, [[1852\|1852-től]] a csővári gyülekezetnél szolgált. [[1863]] áprilisában Kiskőrösre került. [[Sárkány János (1820–1895)\|Sárkány János]] lelkész utódaként, 40 éven keresztül a helyi gyülekezet lelkészeként szolgált. ~~Petősi~~ Sándor kiskőrösi szülőháza [[1880\|1880-ban]] az Írók és Művészek Társasága tulajdonába került. Az átvételi ünnepségen '''Jókai Mór''' mellett beszédet mondott az egykori iskolatárs, Kemény János. [[1881\|1881-ben]] kiegészítette és megjelentette Leska István [[1810\|1810-es]] helytörténeti munkáját. Szerepet vállalt a kiskőrösi egyház iskoláinak magyarosításában, az 1880-as években a kiskőrösi egyház nyolc iskolájában közel 700 gyermek tanult magyar nyelven. [[1902\|1902-ben]] ünnepelte lelkészi hivatásának ötvenedik évfordulóját. [[1903\|1903-ban]] nyugállományba vonult.	+	[[1852]]. [[április 18.\|április 18-án]] '''lelkésszé avatták''' Csomádon. Testvére, Kemény Sámuel börtönbüntetése után, [[1852\|1852-től]] a csővári gyülekezetnél szolgált. [[1863]] áprilisában Kiskőrösre került. '''[[Sárkány János (1820–1895)\|Sárkány János]]''' lelkész utódaként, 40 éven keresztül a helyi gyülekezet lelkészeként szolgált. Petőfi Sándor kiskőrösi szülőháza [[1880\|1880-ban]] az Írók és Művészek Társasága tulajdonába került. Az átvételi ünnepségen '''Jókai Mór''' mellett beszédet mondott az egykori iskolatárs, Kemény János. [[1881\|1881-ben]] kiegészítette és megjelentette Leska István [[1810\|1810-es]] helytörténeti munkáját. Szerepet vállalt a kiskőrösi egyház iskoláinak magyarosításában, az 1880-as években a kiskőrösi egyház nyolc iskolájában közel 700 gyermek tanult magyar nyelven. [[1902\|1902-ben]] ünnepelte lelkészi hivatásának ötvenedik évfordulóját. [[1903\|1903-ban]] nyugállományba vonult.

	A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság pártoló tagja, a kiskőrösi iskolaszék elnöke, a Bányai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházkerület Pest megyei egyházmegyei kiküldöttje volt.		A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság pártoló tagja, a kiskőrösi iskolaszék elnöke, a Bányai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházkerület Pest megyei egyházmegyei kiküldöttje volt.

	== Lásd még ==		== Lásd még ==
		+	* [[Csörföly Lajos (1823–1892)]]
	* [[Delhányi Zsigmond (1824–1900)]]		* [[Delhányi Zsigmond (1824–1900)]]
-	* [[Kemény Mihály (~~1824–1903~~)]]	+	* [[Kemény Mihály (1825–1903)]]
	* [[Petőfi Sándor (1823–1849)]]		* [[Petőfi Sándor (1823–1849)]]
		+	* [[Sárkány János (1820–1895)]]
	* [[Tudós Kemény Pál (1819–1901)]]		* [[Tudós Kemény Pál (1819–1901)]]

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „evangélikus lelkész == Élete == '''Jakubovics János néven született 1823. május 30-án''' a Nyitra vármegyei '''Miaván''' (Myjava). Édesapja …”

2023-02-11T21:02:58Z

Új oldal, tartalma: „evangélikus lelkész == Élete == '''Jakubovics János néven született 1823. május 30-án''' a Nyitra vármegyei '''Miaván''' (Myjava). Édesapja …”

Új lap

evangélikus lelkész

== Élete ==
'''Jakubovics János néven született [[1823]]. [[május 30.|május 30-án]]''' a Nyitra vármegyei '''Miaván''' (Myjava). Édesapja Jakubovics Pál tanító, lelkész, édesanyja Kovarcsik Mária. Nyolcan voltak testvérek, testvérei: [[Tudós Kemény Pál (1819–1901)|tudós Kemény Pál]], [[Kemény Mihály (1824–1903)|Mihály]], László, József, Károly, Sámuel, János és Mária. Édesapja korai halála után a család [[Mezőberény|Mezőberénybe]] költözött. Bátyja, Kemény Pál felelt a testvérei taníttatásáért.

[[1834|1834-től]] '''Aszódon''' tanult, ő és a testvére, Mihály '''[[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]] iskolatársa''' volt. A költő nekik köszönhetően ismerte meg, és kötött barátságot Kemény Pállal. [[1835|1835-ben]] a karácsonyi szünetet Pencen töltötte Petőfivel, Csörföly Lajossal és [[Delhányi Zsigmond (1824–1900)|Delhányi Zsigmonddal]], a látogatás emlékét feljegyzés formájában örökítette meg. A tanulmányait [[1837|1837-től]] [[Szarvas|Szarvason]] folytatta. [[1838|1838-tól]] a pozsonyi líceumban szónok költészeti, bölcsészeti és hittudományi tanulmányokat végzett. A pozsonyi diákévei alatt – az akkor a színészettel próbálkozó – Petőfi verseket írt helyette (''Erdő szélén'', ''Fürge méh''), melyeket a sajátjaként felolvasott az önképzőkörben.

A Jakubovics család [[1848|1848-ban]] '''a vezetéknevét Keményre magyarosította'''.

[[1855]]. [[november 12.|november 12-én]] megházasodott, Marcsek Amáliával kötött házasságot. Hat gyermekük született, Ödön pap, Kálmán uradalmi tiszt, Ilona, Lilla, Ida és Bella.

Kemény János '''[[1904]]. [[augusztus 14.|augusztus 14-én]] hunyt el Kiskőrösön'''. [[augusztus 16.|Augusztus 16-án]] a kiskőrösi evangélikus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

== Munkássága ==
Tanulmányai után '''Szarvasra került'''. Hat éven keresztül '''néptanítóként tevékenykedett''' a településen. Petőfi Sándorral [[1849|1849-ben]] a szarvasi [[Bárány vendéglő (Szarvas)|Bárány fogadóban]] találkozott utoljára.

[[1852]]. [[április 18.|április 18-án]] '''lelkésszé avatták''' Csomádon. Testvére, Kemény Sámuel börtönbüntetése után, [[1852|1852-től]] a csővári gyülekezetnél szolgált. [[1863]] áprilisában Kiskőrösre került. [[Sárkány János (1820–1895)|Sárkány János]] lelkész utódaként, 40 éven keresztül a helyi gyülekezet lelkészeként szolgált. Petősi Sándor kiskőrösi szülőháza [[1880|1880-ban]] az Írók és Művészek Társasága tulajdonába került. Az átvételi ünnepségen '''Jókai Mór''' mellett beszédet mondott az egykori iskolatárs, Kemény János. [[1881|1881-ben]] kiegészítette és megjelentette Leska István [[1810|1810-es]] helytörténeti munkáját. Szerepet vállalt a kiskőrösi egyház iskoláinak magyarosításában, az 1880-as években a kiskőrösi egyház nyolc iskolájában közel 700 gyermek tanult magyar nyelven. [[1902|1902-ben]] ünnepelte lelkészi hivatásának ötvenedik évfordulóját. [[1903|1903-ban]] nyugállományba vonult.

A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság pártoló tagja, a kiskőrösi iskolaszék elnöke, a Bányai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházkerület Pest megyei egyházmegyei kiküldöttje volt.

== Lásd még ==
* [[Delhányi Zsigmond (1824–1900)]]
* [[Kemény Mihály (1824–1903)]]
* [[Petőfi Sándor (1823–1849)]]
* [[Tudós Kemény Pál (1819–1901)]]

== Források ==
* Evangélikus Egyház és Iskola, 3. évf. 29. szám (1885. július 18.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangEgyhazEsIskola_1885/?pg=239&layout=s 236. p.] (Látogatva: 2023. 02. 10.)
* Hegedűs Gitta: Emlékezzünk régiekről. Mezőberény : Mezőberényi Helytörténeti és Tájvédelmi Egyesület, 2021
* Istenes József : "Szent a küszöb ..." : Petőfi szülőházának története. Budapest : Múzeumi Ismeretterjesztő Központ, 1968. 15–16. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Jakub Lajos: Életképek Petőfi diák- és ifjúkorából. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Studia_19/?pg=165&layout=s Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Farkas Péter, Novák László. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. 164–209. p.] (Látogatva: 2023. 02. 10.)
* Jegyzőkönyve a Bányai Ág. Hitv. Evang. Egyházkerület 1897. évi október 16., 18. és 19. napjain Budapesten tartott rendes évi közgyűlésének jegyzőkönyve. Budapest, 1897. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Banyai_1896_1900/?pg=142&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2023. 02. 11.)
* Jegyzőkönyve a bányai ágostai hitvallású egyházkerület Pesten 1863-ik évi september 19–22. Főtiszt. Székácsy József superintendens és ngos Dessewffy Otto kerületi felügyelő urak ikerelnöklete alatt tartott közgyülésének. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Banyai_1844_1872_magyar/?pg=200&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2023. 02. 11.)
* Jubilált papi működés. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangEgyhazEsIskola_1888/?pg=149&layout=s Evangélikus Egyház és Iskola, 6. évf. 18. szám (1888. április 28.) 146–147. p.] (Látogatva: 2023. 02. 10.)
* Kruttschnitt Antal: †Kemény János. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangEgyhazEsIskola_1904/?pg=429&layout=s Evangélikus Egyház és Iskola, 22. évf. 35. szám (1904. szeptember 1.) 422–423. p.] (Látogatva: 2023. 02. 10.)
* Turán István: Új lelkész érkezik a gyülekezethez. In: [http://www.psvkkiskoros.hu/kiskmultjabol/2020/Kiskoros_Multjabol_2020_2sz_opt.pdf Kiskőrös Múltjából, 2. évf. 2. szám (2020. március–április) 11–12. p.] (Látogatva: 2023. 02. 11.)
* Protestáns Szemle, 9. évf. 6. füzet (1897) [https://epa.oszk.hu/01900/01991/00006/pdf/protestans_szemle_1897_06_069-090.pdf 86. p.] (Látogatva: 2023. 02. 11.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Kemény János: Adalékok Petőfi életrajzához. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MTA_PetofiTarsasagLapjaKoszoru_1881_1/?pg=156&layout=s Koszoru, 5. kötet 2. füzet (1881. február) 143–151. p.]
* Petőfi szülő-házának átvétele. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/AHon_1880_10/?pg=92&layout=s A Hon, 18. évf. 273. szám (1880. október 18.) 1–2. p.]

[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Mezőberény]]
[[Kategória:Egyházi személyek]]
[[Kategória:Petőfi 200]]
[[Kategória:Pedagógusok]]