Kastélypark (Póstelek) - Laptörténet

Jzoltan: Pósteleki kastély belső hivatkozása

2022-09-24T15:08:08Z

Pósteleki kastély belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2022. szeptember 24., 15:08-kori változata
27. sor:		27. sor:
	== Lásd még ==		== Lásd még ==

-	* [[~~Széchenyi~~-~~Wenckheim~~ kastély (Póstelek)\|~~Széchenyi~~-~~Wenckheim~~ kastély]]	+	* [[Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)\|Széchenyi–Wenckheim-kastély]]
	* [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]		* [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]

Gmari, 2020. július 4., 16:05-n

2020-07-04T16:05:46Z

←Régebbi változat		A lap 2020. július 4., 16:05-kori változata
3. sor:		3. sor:
	== A kastélypark története ==		== A kastélypark története ==

-	A parkot a Hajlási erdő tölgyes-kőrises állományának felhasználásával alkították ki a kastély építését követően 1910-20 körül. A tűlevelűeket sorban, ligetszerűen telepítették. A gyűjteményes kertet (dendrológiai kertet) a megyei tanács 1978-tól, majd rendszerváltás után az önkormányzat gondozta.	+	[[Fájl:Posteleki kastelypark.JPG\|bélyegkép\| A kastélyrom a homlokzata felől és a park egy része.]]A parkot a Hajlási erdő tölgyes-kőrises állományának felhasználásával alkították ki a kastély építését követően 1910-20 körül. A tűlevelűeket sorban, ligetszerűen telepítették. A gyűjteményes kertet (dendrológiai kertet) a megyei tanács 1978-tól, majd rendszerváltás után az önkormányzat gondozta.

-	Az 1970-es években a megyei tanács tornapályát épített a parkban. Táblák és plakátok invitálták a Békéscsaba és a környező települések lakosságát „Uccu neki ~~póstelek~~!” szlogennel.	+	Az 1970-es években a megyei tanács tornapályát épített a parkban. Táblák és plakátok invitálták a Békéscsaba és a környező települések lakosságát „Uccu neki Póstelek!” szlogennel.

	== A park növényzete ==		== A park növényzete ==

Vandi: Mondat áthelyezése a bevezető részből a történeti részhez.

2011-11-27T22:33:53Z

Mondat áthelyezése a bevezető részből a történeti részhez.

←Régebbi változat		A lap 2011. november 27., 22:33-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	.A pósteleki kastélyhoz tartozó angolpark maradványa a pósteleki szabadidőközpont része~~. A parkot a Hajlási erdő tölgyes-kőrises állományának felhasználásával alkították ki a kastély építését követően 1910-20 körül~~.	+	.A pósteleki kastélyhoz tartozó angolpark maradványa a pósteleki szabadidőközpont része.

	== A kastélypark története ==		== A kastélypark története ==

-	A tűlevelűeket sorban, ligetszerűen telepítették. A gyűjteményes kertet (dendrológiai kertet) a megyei tanács 1978-tól, majd rendszerváltás után az önkormányzat gondozta.	+	A parkot a Hajlási erdő tölgyes-kőrises állományának felhasználásával alkították ki a kastély építését követően 1910-20 körül. A tűlevelűeket sorban, ligetszerűen telepítették. A gyűjteményes kertet (dendrológiai kertet) a megyei tanács 1978-tól, majd rendszerváltás után az önkormányzat gondozta.

	Az 1970-es években a megyei tanács tornapályát épített a parkban. Táblák és plakátok invitálták a Békéscsaba és a környező települések lakosságát „Uccu neki póstelek!” szlogennel.		Az 1970-es években a megyei tanács tornapályát épített a parkban. Táblák és plakátok invitálták a Békéscsaba és a környező települések lakosságát „Uccu neki póstelek!” szlogennel.

Vandi: mondattani hiba javítása

2011-11-27T22:31:29Z

mondattani hiba javítása

←Régebbi változat		A lap 2011. november 27., 22:31-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	.A pósteleki kastélyhoz tartozó angolpark maradványa a pósteleki szabadidőközpont része. A parkot a Hajlási erdő tölgyes-kőrises állományának felhasználásával alkították ki a kastély építését követően az 1910-20 körül.	+	.A pósteleki kastélyhoz tartozó angolpark maradványa a pósteleki szabadidőközpont része. A parkot a Hajlási erdő tölgyes-kőrises állományának felhasználásával alkították ki a kastély építését követően 1910-20 körül.

	== A kastélypark története ==		== A kastélypark története ==

Vandi: /* Kapcsolódó irodalom */ A dobozi.....

2011-11-27T22:29:07Z

Kapcsolódó irodalom: A dobozi.....

←Régebbi változat		A lap 2011. november 27., 22:29-kori változata
38. sor:		38. sor:
	== Kapcsolódó irodalom ==		== Kapcsolódó irodalom ==

		+	* [http://www.termeszetvedelem.hu%2F_user%2Fdownloads%2Ffajmegorzesi%2520tervek%2FDobozi%2520pikkelyescsiga%2520.pdf&ei=VMzNTsD2IZTZ8QOD5_jYBg&usg=AFQjCNGujXyjXO0NJgEFyJXNEA7Dr0uDIQ&cad=rja Fajmegőrzési tervek : Dobozi pikkelyes csiga.] KvVM Természetvédelmi Hivatal, Bp. : 2004. [online] In. Temészetvédelem.[2011.11.23.]
	* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]		* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]

Vandi: Források, kapcsolódó irodalom, külső hivatkozások + tartalom bővítése

2011-11-27T22:22:10Z

Források, kapcsolódó irodalom, külső hivatkozások + tartalom bővítése

←Régebbi változat		A lap 2011. november 27., 22:22-kori változata
9. sor:		9. sor:
	== A park növényzete ==		== A park növényzete ==

-	A park értékesebb faállománya a kastély körül látható. Figyelemre méltó egyedek: Békés megye legnagyobb vasfája, kocsányos tölgy, vörös tölgy, vérbükk. Országos nyilvántartásban vannak: kaukázusi jegenyefenyő, símafenyő, vérbükk, vörös tölgy, tulipánfa. Ritkaságnak számító fafajokat is láthatunk a parkban: duglaszfenyő, kolorádófenyő, tiszafa (>50), törökmogyoró, mocsári tölgy, vérjuhar. Itt található a legszebb mocsári tölgy, vérbükk, tulipánfa. A parkban 29 lombos, 12 örökzöld fafaj, 14 cserje faj él. A cserjefajok között van a vadrózsa, gyöngyvirágcserje, egybibés galagonya és a sóskaborbolya.	+	A park értékesebb faállománya a kastély körül látható. Figyelemre méltó egyedek: Békés megye legnagyobb vasfája, kocsányos tölgy, vörös tölgy, vérbükk. Országos nyilvántartásban vannak: kaukázusi jegenyefenyő, símafenyő, vérbükk, vörös tölgy, tulipánfa. Ritkaságnak számító fafajokat is láthatunk a parkban: duglaszfenyő, kolorádófenyő, tiszafa (>50), törökmogyoró, mocsári tölgy, vérjuhar. Itt található a legszebb mocsári tölgy, vérbükk, tulipánfa. A parkban 29 lombos, 12 örökzöld fafaj, 14 cserje faj él. A cserjefajok között van a vadrózsa, gyöngyvirágcserje, egybibés galagonya és a sóskaborbolya. A park egy részén megmaradt a kora tavasszal nyíló hagymás-gumós növényekben gazdag aljnövényzet, melyet egyre több helyen szorít ki a rohamosan szaporodó borostyán.

	== A park állatvilága ==		== A park állatvilága ==

-	A cserjeszintben változatos fajú, nagylétszámú énekesmadár él, melyek hangja kellemes kirándulóhellyé teszi az erdők övezte elvadult parkot.	+	A cserjeszintben változatos fajú, nagylétszámú énekesmadár él, melyek hangja kellemes kirándulóhellyé teszi az erdők övezte elvadult parkot. A gerlai erdészet fénycsapda 1961-71 között feldolgozott anyaga a területre nézve 500 lepkefaj előfordulását mutatta ki. Ez országos viszonylatban is igen jelentős lepkefaj gazdagságot jelent. A parkban előfordulő védett lepkefajok: vörösnyakú pihésszövő, magyar tavaszi fésűsbagolylepke fecskefarkú- és kardoslepke, fakasalmalepke, kis színátszólepkre, atalantalepke, nappali pávaszem, nagy éjjeli pávaszem stb.
		+	A védett bogárfajok közül előfordul a szarvasbogár. A vizes előhelyeken több ritkább szitakötő faj is él. A a védett dobozi pikkelyes csigán (Hygromia Kovacsi) kívül a kastélyparkban élő további csigafajok: karcsú fénylőcsiga, háromfogú csavartcsiga, átlátszó üvegcsiga, tejfehér csiga, nagyköldökű kristálycsiga, bécsi szalgos csiga, bokorcsiga, kis borostyánkő csiga, éti csiga stb.

	== A barokk-kert ==		== A barokk-kert ==

-	A hajdani park 1,5 ha-os francia barokk-kertjében 40.000 rózsatő, csónakázótó és ~~uszoda~~ volt. A kertbe a családtagokon kívül csak a kertészek léphettek be.	+	A hajdani park 1,5 ha-os francia barokk-kertjében 40.000 rózsatő, csónakázótó és uszómedence volt. A kertbe a családtagokon kívül csak a kertészek léphettek be.
	A 2 méter magasra felnövő buxusok vonala jelöli ki a díszkert egykori határait. A rózsatövekből a 80-as évekre már csak 4-5 elvadult rózsatő maradt.		A 2 méter magasra felnövő buxusok vonala jelöli ki a díszkert egykori határait. A rózsatövekből a 80-as évekre már csak 4-5 elvadult rózsatő maradt.

	A barokk-kertbe csak örökzöldeket telepítettek. A magasnövésűeket a kert szélére, a törpe növésűeket a kert közepe felé, hogy jó kilátás legyen a majorsági épületekre. A kastélyt ölelő erdőben a major irányába kb. 100 méter széles nyiladékot vágtak. Ezt nevezték kilátónak.		A barokk-kertbe csak örökzöldeket telepítettek. A magasnövésűeket a kert szélére, a törpe növésűeket a kert közepe felé, hogy jó kilátás legyen a majorsági épületekre. A kastélyt ölelő erdőben a major irányába kb. 100 méter széles nyiladékot vágtak. Ezt nevezték kilátónak.
		+
		+	== Képgaléria ==
		+
		+	== Lásd még ==
		+
		+	* [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)\|Széchenyi-Wenckheim kastély]]
		+	* [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]
		+
		+	== Források ==
		+
		+	* Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése II. 1988. 306-323 p. (kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula
		+	* Domokos Tamás - Kertész Éva - Réthy Zsigmond : Békéscsaba Megyei Jogú Város helyi védettségű természeti értékei. In : Natura bekesiensis. Békéscsaba : 2002. 54 p. Lelőhely:Gerlai Általános Művelődési Központ, Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsaba
		+	* Jakab Ágnes : A természet szeretetére való nevelés Gerlán. Békéscsaba : 2003. 15-17 p. (szakdolgozat). Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
		+
		+	== Kapcsolódó irodalom ==
		+
		+	* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]
		+
		+	== Külső hivatkozások ==
		+
		+	* [http://postelek.com postelek.com] (honlap)
		+	* [http://www.wenckheim.hu/postelek.htm Pósteleki Wenckheim kastély.] [online] In: Wenckheim.hu [2011.11.27.]
		+
		+	[[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Természetvédelmi területek]] [[Kategória:Természeti értékek]]

Vandi: Szócikk létrehozása

2011-11-27T20:08:01Z

Szócikk létrehozása

Új lap

.A pósteleki kastélyhoz tartozó angolpark maradványa a pósteleki szabadidőközpont része. A parkot a Hajlási erdő tölgyes-kőrises állományának felhasználásával alkították ki a kastély építését követően az 1910-20 körül.

== A kastélypark története ==

A tűlevelűeket sorban, ligetszerűen telepítették. A gyűjteményes kertet (dendrológiai kertet) a megyei tanács 1978-tól, majd rendszerváltás után az önkormányzat gondozta.

Az 1970-es években a megyei tanács tornapályát épített a parkban. Táblák és plakátok invitálták a Békéscsaba és a környező települések lakosságát „Uccu neki póstelek!” szlogennel.

== A park növényzete ==

A park értékesebb faállománya a kastély körül látható. Figyelemre méltó egyedek: Békés megye legnagyobb vasfája, kocsányos tölgy, vörös tölgy, vérbükk. Országos nyilvántartásban vannak: kaukázusi jegenyefenyő, símafenyő, vérbükk, vörös tölgy, tulipánfa. Ritkaságnak számító fafajokat is láthatunk a parkban: duglaszfenyő, kolorádófenyő, tiszafa (>50), törökmogyoró, mocsári tölgy, vérjuhar. Itt található a legszebb mocsári tölgy, vérbükk, tulipánfa. A parkban 29 lombos, 12 örökzöld fafaj, 14 cserje faj él. A cserjefajok között van a vadrózsa, gyöngyvirágcserje, egybibés galagonya és a sóskaborbolya.

== A park állatvilága ==

A cserjeszintben változatos fajú, nagylétszámú énekesmadár él, melyek hangja kellemes kirándulóhellyé teszi az erdők övezte elvadult parkot.

== A barokk-kert ==

A hajdani park 1,5 ha-os francia barokk-kertjében 40.000 rózsatő, csónakázótó és uszoda volt. A kertbe a családtagokon kívül csak a kertészek léphettek be.
A 2 méter magasra felnövő buxusok vonala jelöli ki a díszkert egykori határait. A rózsatövekből a 80-as évekre már csak 4-5 elvadult rózsatő maradt.

A barokk-kertbe csak örökzöldeket telepítettek. A magasnövésűeket a kert szélére, a törpe növésűeket a kert közepe felé, hogy jó kilátás legyen a majorsági épületekre. A kastélyt ölelő erdőben a major irányába kb. 100 méter széles nyiladékot vágtak. Ezt nevezték kilátónak.