Jzoltan, 2020. január 16., 17:40-n

2020-01-16T17:40:39Z

←Régebbi változat		A lap 2020. január 16., 17:40-kori változata
24. sor:		24. sor:
	'''[[1731\|1731-ben]] még néhol megvolt a két kamuti elkülönülés, de ez később végérvényesen elmosódott.'''		'''[[1731\|1731-ben]] még néhol megvolt a két kamuti elkülönülés, de ez később végérvényesen elmosódott.'''
	Még megvoltak a korábbi templom maradványai és harminc házzal rendelkezett.		Még megvoltak a korábbi templom maradványai és harminc házzal rendelkezett.
-	Akkori tudomás szerint '''[[1704\|1704-ben]] pusztult el''', feltehetően szerb betörések miatt.	+	Akkori tudomás szerint a település '''[[1704\|1704-ben]] pusztult el''', feltehetően szerb betörések miatt.

	'''[[1770\|1770-ben]] Békés városához csatolták''' a két Kamut határának jelentős részét. Előzménye, hogy [[1712\|1712-től]] békésiek művelték földjeinek egy részét és egy kisebb közösséget is létrehoztak.		'''[[1770\|1770-ben]] Békés városához csatolták''' a két Kamut határának jelentős részét. Előzménye, hogy [[1712\|1712-től]] békésiek művelték földjeinek egy részét és egy kisebb közösséget is létrehoztak.

Jzoltan: Címer feltöltése

2020-01-16T17:12:59Z

Címer feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2020. január 16., 17:12-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Kamut cimer.png\|bélyegkép\|150px\|Kamut címere]]
	'''Békés megyei''' helyi önkormányzattal rendelkező '''község''' a Békési járásban.		'''Békés megyei''' helyi önkormányzattal rendelkező '''község''' a Békési járásban.

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „'''Békés megyei''' helyi önkormányzattal rendelkező '''község''' a Békési járásban. '''Kamut szláv eredetű szó''', jelentése köves. [[Békéscsaba|Béké…”

2020-01-15T17:36:04Z

Új oldal, tartalma: „'''Békés megyei''' helyi önkormányzattal rendelkező '''község''' a Békési járásban. '''Kamut szláv eredetű szó''', jelentése köves. [[Békéscsaba|Béké…”

Új lap

'''Békés megyei''' helyi önkormányzattal rendelkező '''község''' a Békési járásban.

'''Kamut szláv eredetű szó''', jelentése köves.

[[Békéscsaba|Békéscsabával]], [[Mezőberény|Mezőberénnyel]], [[Murony|Muronnyal]], [[Kétsoprony|Kétsopronnyal]] és [[Mezőmegyer|Mezőmegyerrel]] is határos.

== Történet ==
Kamut '''története Kis-Kamutéból és Nagy-Kamutéból áll'''. Az események sokszor összefolynak, néhol pedig markánsan elkülönülnek.

'''Kis-Kamut első említése [[1295|1295-ben]] volt.''' Ekkor Tivadarfia Pethe magáénak vallotta a Hidas és Kamutér közötti Kamu nevű földet, bár bizonytalan, hogy ekkor volt-e már település rajta.
Nagy-Kamut hajdan a kamuti szőlősök területén feküdt és határos volt a régi Gyúr településsel is.
Hajdan Kamutnak nagy neve volt és igen '''híres településként létezett'''. Nagy szerepet játszó és neves családok kerültek ki innen, mint például a Kamuthyak, Szívósok, vagy Kapusok. [[1469|1469-ben]] Békés vármegye itt tartotta egyik törvényszéki gyűlését.
'''[[1517]]–[[1552]] között''' pedig nem kisebb dicsőség érte, minthogy itt volt '''Békés vármegye székhelye'''.

'''Nagy-Kamutot először [[1393|1393-ban]] említik''', amikor Kamuthy Gergely Németh Jakabnak adta át. Olykor Csapegyháza, Boldogasszonyteleke és Telek is ide tartozott pusztaként.[[1525|1525-ben]] határvillongások történtek a szentmiklósi jobbágyokkal, a kamuti nemesek azonban tisztázták földjeik határait. [[1517|1517-ben]] Susalics István már gazdatisztet tartott nagy-kamuti földjein. Özvegyének jobbágyai [[1562|1562-ben]] három kapu után fizettek adót, [[1556|1556-ban]] pedig Csonka Mihály jobbágyai két kapu után fizettek. Az [[1557]]–[[1558|58-as]] török defter szerint a nagy-kamuti földeken húsz ház állott, melyeket nagyobbrészt nemesek laktak.
A kamuti nemesek a török előtt is keményen védelmezték Békés vármegye érdemeit, mint ahogy azt az [[1561|1561-es]] számadásukkor is tették. II. Ulászló [[1515]]. [[június 15.|június 15-én]] Ispán Gálnak adta a földeket, mivel hűtlenség miatt a kincstárra szállt Nagy Demeter és Varsány Gergely uradalma. Szintén ebben az évben, [[szeptember 3.|szeptember 3-án]] Ispán megvásárolta Kóti Benedek itteni földjeit is. [[1517|1517-ben]] pedig Nagy Demeter itteni udvarházát is zálogba vette.

A 16. században a Nagy, Varsány és Ispán családokon kívül még a Hathy, Pinczeg és Szántó nevű nemesi családok birtokoltak itt földeket. Úgyszintén ebben az időszakban a régi Mető falu beleolvadt Kis-Kamutba, ennek határa Hidason túl egészen a Fekete-Körösig tartott.
[[1520|1520-ban]] Ispán Gál földjeinek ezt a részét a gyulai uradalomhoz csatolták és azt csak [[1553|1553-ban]] kapták vissza fiai.
Az [[1552]]–[[1564|64-es]] adóösszeírásokban Kis-Kamut nem fordult elő, mert fizetőképes jobbágyai nem voltak. Lakott település volt, mivel [[1561|1561-ben]] Gyulai Gaál András innen kéretett be egy nemesembert.
Egy részét a Gyulai Gaál család is birtokolta, majd annak női ágú utódai, a Dobóczyak is földhöz jutottak, de nem derül ki, hogy kis-kamuti vagy nagy-kamuti volt-e.
[[1675|1675-ben]] a kamuti lakosság kicserélődött, mint azt a debreceni szuperintendáns intézkedése is mutatja, aki – a románul értő – Váralyai Györgyöt rendelte ide papnak. A korábbi székely lakosoknak és nemeseknek ekkor már nyoma sem volt. Nem ortodox, hanem református vallású románok lakták, ami megint csak érdekes színfoltja a település történetének. A nádor [[1656|1656-ban]] Kamutot mint lakott helyet ajándékozta Török Bálintnak, Bekfy Bálintnak és Gergelylaki Jánosnak.
'''[[1731|1731-ben]] még néhol megvolt a két kamuti elkülönülés, de ez később végérvényesen elmosódott.'''
Még megvoltak a korábbi templom maradványai és harminc házzal rendelkezett.
Akkori tudomás szerint '''[[1704|1704-ben]] pusztult el''', feltehetően szerb betörések miatt.

'''[[1770|1770-ben]] Békés városához csatolták''' a két Kamut határának jelentős részét. Előzménye, hogy [[1712|1712-től]] békésiek művelték földjeinek egy részét és egy kisebb közösséget is létrehoztak.
A gyulai uradalom különböző bérlőknek adta a földeket, mint ahogy [[1749]]–[[1757|57-ben]] Csupor Farkasnak, [[1761|1761-ben]] Javin és Jonátkin nevű görögöknek, [[1773|1773-ban]] pedig egy Dániel Miklós nevű örménynek.
A Dániel Miklóshoz került részt kezdték el hibásan egy ideig Kis-Kamutnak nevezni az okmányokban, feltehetően megkeveredve a történelmi múltban.
[[1798|1798-ban]] Dániel Miklóstól özvegy Siskovicsnéhoz került, majd a Wenckheim család szerezte meg.
'''A 20. században''' végérvényesen elhagyták a kis-kamuti és nagy-kamuti elkülönítést és '''már csak Kamutként említették'''.
Szórt településként létezett, és csak az 1920-as években kezdett rendezettebb jelleget ölteni.
'''[[1950|1950-ben]] közigazgatásilag önállóvá vált''' a település, korábban Békés 9. kerülete volt.
[[1997]]. [[március 15.|március 15-én]] új és modern katolikus templomot emeltek Kamuton.

== Gazdaság ==
A község 6 048 hektáron helyezkedik el, 520 lakásban 1025 lakosa van.
'''Főként mezőgazdaságból él''' a település. Kevés a munkahely, ami megyei szinten is általános probléma.
Nagyarányú a környező városokba való ingázás.
[[1945]]. [[március 17.|március 17-én]] 57 család között osztották szét a korábbi grófi földeket és hamarosan a kamutiak termelőszövetkezetbe lettek vezényelve.
[[1947|1947-ben]] megalakították az első termelőszövetkezetet.
A lakosság fogyása pozitív fordulatot vett, amikor számos család közeli településekről települt ide. Az utóbbi évtizedek csökkenése helyett lassú növekedés indult meg.

== Kultúra ==
A '''Kamuti Táncegyüttes''' joggal vívott ki elismerést a község határain kívül is, több mint harminc éves fennállásával igen szép múlttal rendelkezik.
A község lakói a helyi rendezvények mellett a határos települések rendezvényein is felbukkannak és fellépnek a távolságok kicsiny volta miatt.
Megszokott a kamuti lakosok érdeklődése a környező települések iránt.
A kamuti '''könyvtár''' a község méretéhez képest gazdag állománnyal rendelkezik.

== Látnivalók, rendezvények ==
'''Látnivalók'''
* [[Index park (Kamut)|Index park]]
* Kamuti bányagödör
* Kamuti Tájház
* Római katolikus templom
* Testvértelepülés kopjafája

'''Rendezvények'''
* Kamuti Falunapok

== Források ==
* Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés megye kézikönyve = Handbook of Békés county. Főszerk. Kasza Sándor. Hatvan : Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 01. 15.)

== Kapcsolódó irodalom ==
Végh Zoltán: Helyzetkép a helyi önkormányzat örökségéről : Kamut fontosabb adatai : 1989. Békéscsaba : KSH Békés M. Ig., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

[[Kategória:Települések]]

Kamut - Laptörténet

Jzoltan, 2020. január 16., 17:40-n

Jzoltan: Címer feltöltése

Jzoltan: Új oldal, tartalma: „'''Békés megyei''' helyi önkormányzattal rendelkező '''község''' a Békési járásban. '''Kamut szláv eredetű szó''', jelentése köves. [[Békéscsaba|Béké…”