Kőváry E. Péter (1947–2015) - Laptörténet

Jzoltan: Kőváry E. Péter (1947-2015) lapot átneveztem Kőváry E. Péter (1947–2015) névre: Hosszú kötőjel

2021-03-08T13:34:28Z

Kőváry E. Péter (1947-2015) lapot átneveztem Kőváry E. Péter (1947–2015) névre: Hosszú kötőjel

←Régebbi változat

A lap 2021. március 8., 13:34-kori változata

Jzoltan: Képkorrekció

2020-07-15T16:23:36Z

Képkorrekció

←Régebbi változat		A lap 2020. július 15., 16:23-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Fájl:Kovary E Peter.jpg\|bélyegkép\|250px\|Kőváry E. Péter]]		[[Fájl:Kovary E Peter.jpg\|bélyegkép\|250px\|Kőváry E. Péter]]
		+	[[Fájl:Kőváry E Péter és felesége, Szabó Mária újságíró bálon, 2001.jpg\|bélyegkép\|250px\|Kőváry E. Péter és felesége, Szabó Mária az újságíróbálon, 2001-ben]]
		+	[[Fájl:Kőváry E Péter és Sarusi Mihály a 90-es években.jpg\|bélyegkép\|250px\|Kőváry E. Péter és Sarusi Mihály a 90-es években]]
		+	[[Fájl:Kőváry E Péter és Sarusi Mihály egy irodalmi rendezvényen a 90-es években.jpg\|bélyegkép\|250px\|Kőváry E. Péter és Sarusi Mihály egy irodalmi rendezvénye a 90-es években]]
		+	[[Fájl:Kőváry E Péter, Sarusi Mihály, Püski Sándor és Simonyi Imre, 1986.jpg\|bélyegkép\|250px\|Kőváry E. Péter, Sarusi Mihály, Püski Sándor és Simonyi Imre a békési könyvtárban]]
		+
	'''Országosan ismert békéscsabai novella- és regényíró, újságíró, közgazdász.''' A 70-es, 80-as években a [[Békés Megyei Népújság]] (ma [[Békés Megyei Hírlap]]), majd a Népszabadság munkatársa, olvasószerkesztője, rovatvezetője, majd 90-es évektől a [[Békés Megyei Nap]] főszerkesztője. A 70-es évek közepétől-végétől a kétezres évekig Békéscsaba illetve Békés Megye kulturális és közéletének jelentős alakja. Tagja volt a '''Magyar Újságírók Szövetségének, Magyar Írók Szövetségének és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.''' Szerepelt a rendszeresen megjelenő „Ki kicsoda?” kiadványokban, a „Kortárs magyar írók kislexikonában” és a „Magyar irodalom kézikönyvében”.		'''Országosan ismert békéscsabai novella- és regényíró, újságíró, közgazdász.''' A 70-es, 80-as években a [[Békés Megyei Népújság]] (ma [[Békés Megyei Hírlap]]), majd a Népszabadság munkatársa, olvasószerkesztője, rovatvezetője, majd 90-es évektől a [[Békés Megyei Nap]] főszerkesztője. A 70-es évek közepétől-végétől a kétezres évekig Békéscsaba illetve Békés Megye kulturális és közéletének jelentős alakja. Tagja volt a '''Magyar Újságírók Szövetségének, Magyar Írók Szövetségének és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.''' Szerepelt a rendszeresen megjelenő „Ki kicsoda?” kiadványokban, a „Kortárs magyar írók kislexikonában” és a „Magyar irodalom kézikönyvében”.

10. sor:		15. sor:

	== Írói munkássága ==		== Írói munkássága ==
-	~~[[Fájl:Kőváry E Péter és felesége, Szabó Mária újságíró bálon, 2001.jpg\|bélyegkép\|250px\|Kőváry E. Péter és felesége, Szabó Mária az újságíróbálon, 2001-ben]]~~
	'''Első művét tizennégy évesen írta'''; korai költői próbálkozásait követően a próza mellett kötelezte el magát. '''Legnagyobb hatással a világirodalomból Thomas Mann, Ernest Hemingway és Gabriel Garcia Marquez voltak rá, a magyar irodalom nagyjai közül József Attila, Karinthy Frigyes és főképp Móricz Zsigmond befolyásolták írói látásmódját.''' Később főleg a „népi írókat” (Németh László, Sinka István, Tamási Áron) tanulmányozta. Két regényében (''„Nem jön többé a drótostót”, 1984; „A szik virága”, 1986'') egyrészt az ötvenes években átélt élményeit, másrészt a családja és Békés Megye történetének kutatása során tapasztaltakat dolgozta fel, míg a „trilógia” harmadik részét („Ütött az óránk” - 1988-ra elkészült, de csak 2009-ben jelent meg) a 60-as évek, a felnőtté válás és a korszak történelmi-politikai változásai ihlették. '''E művei nyomán két kitüntetést is kapott: [[1984]]-ben MÉM Nívódíjat, [[1986]]-ban Békés Megye Művészeti Díját.''' Később főleg rövidebb novellákat publikált, amelyekben a tömörítés lehetőségei foglalkoztatták; hogyan lehetséges megvalósítani egy pár oldalas írásban a regény komplexitásához hasonló történet-elbeszélést. '''Számos írása maradt befejezetlenül, például a „Vadrepkény” című regény.''' Nem csak szerzőként, hanem szerkesztőként, szervezőként is kivette a részét a megyei irodalmi-kulturális életből.		'''Első művét tizennégy évesen írta'''; korai költői próbálkozásait követően a próza mellett kötelezte el magát. '''Legnagyobb hatással a világirodalomból Thomas Mann, Ernest Hemingway és Gabriel Garcia Marquez voltak rá, a magyar irodalom nagyjai közül József Attila, Karinthy Frigyes és főképp Móricz Zsigmond befolyásolták írói látásmódját.''' Később főleg a „népi írókat” (Németh László, Sinka István, Tamási Áron) tanulmányozta. Két regényében (''„Nem jön többé a drótostót”, 1984; „A szik virága”, 1986'') egyrészt az ötvenes években átélt élményeit, másrészt a családja és Békés Megye történetének kutatása során tapasztaltakat dolgozta fel, míg a „trilógia” harmadik részét („Ütött az óránk” - 1988-ra elkészült, de csak 2009-ben jelent meg) a 60-as évek, a felnőtté válás és a korszak történelmi-politikai változásai ihlették. '''E művei nyomán két kitüntetést is kapott: [[1984]]-ben MÉM Nívódíjat, [[1986]]-ban Békés Megye Művészeti Díját.''' Később főleg rövidebb novellákat publikált, amelyekben a tömörítés lehetőségei foglalkoztatták; hogyan lehetséges megvalósítani egy pár oldalas írásban a regény komplexitásához hasonló történet-elbeszélést. '''Számos írása maradt befejezetlenül, például a „Vadrepkény” című regény.''' Nem csak szerzőként, hanem szerkesztőként, szervezőként is kivette a részét a megyei irodalmi-kulturális életből.

17. sor:		21. sor:

	== Műveinek jegyzéke ==		== Műveinek jegyzéke ==
-	~~[[Fájl:Kőváry E Péter és Sarusi Mihály a 90-es években.jpg\|bélyegkép\|250px\|Kőváry E. Péter és Sarusi Mihály a 90-es években]]~~
	=== Önálló kötetek ===		=== Önálló kötetek ===
	* Barázdákba írt történelem (Dombegyház, 1974) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár		* Barázdákba írt történelem (Dombegyház, 1974) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
34. sor:		37. sor:
	* A főorvos macskája (elbeszélések, Békéscsaba, 2010) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár		* A főorvos macskája (elbeszélések, Békéscsaba, 2010) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

-	~~[[Fájl:Kőváry E Péter és Sarusi Mihály egy irodalmi rendezvényen a 90-es években.jpg\|bélyegkép\|250px\|Kőváry E. Péter és Sarusi Mihály egy irodalmi rendezvénye a 90-es években]]~~
	=== Antológiákban, folyóiratokban megjelent írások ===		=== Antológiákban, folyóiratokban megjelent írások ===
	* A hatodik nap (Ne féltsétek őket! Kozmosz Kiadó, 1968)		* A hatodik nap (Ne féltsétek őket! Kozmosz Kiadó, 1968)
53. sor:		55. sor:
	* Zsebóra a nadrágkorcban (Nők Lapja novella, 2009/19)		* Zsebóra a nadrágkorcban (Nők Lapja novella, 2009/19)

-	~~[[Fájl:Kőváry E Péter, Sarusi Mihály, Püski Sándor és Simonyi Imre, 1986.jpg\|bélyegkép\|250px\|Kőváry E. Péter, Sarusi Mihály, Püski Sándor és Simonyi Imre a békési könyvtárban]]~~
	=== Egyéb művek ===		=== Egyéb művek ===
	* Pünkösdi köztársaság (rádiójáték, 1984, Kossuth Rádió, rendezte Kőváry Katalin)		* Pünkösdi köztársaság (rádiójáték, 1984, Kossuth Rádió, rendezte Kőváry Katalin)
74. sor:		75. sor:

	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==
-	<~~gallery~~>	+	<Gallery widths="300px" heights="300px">
	Fájl:A Drótostót -trilógia.jpg\|A Drótostót-trilógia kötetei		Fájl:A Drótostót -trilógia.jpg\|A Drótostót-trilógia kötetei
	Fájl:Doktori oklevél.jpg\|Kőváry E. Péter doktori oklevele		Fájl:Doktori oklevél.jpg\|Kőváry E. Péter doktori oklevele

Jzoltan: Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása

2019-07-23T12:00:12Z

Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása

←Régebbi változat		A lap 2019. július 23., 12:00-kori változata
3. sor:		3. sor:

	== Életpályája ==		== Életpályája ==
-	Kőváry E. Péter (eredetileg Kőváry Ernő Péter) Budapesten született [[1947]]. [[október 24.\|október 24]]-én, édesapja Kőváry Ernő honvédségi alezredes majd főkönyvelő, édesanyja Uhrin Margit titkárnő voltak. '''Gyermekkorát az 50’-es években Békéscsabán töltötte''', amit erőteljesen meghatározott a helyi szlovákság anyagi és szellemi kultúrája. Édesanyja szlovák felmenői nyomán ez a világ mély, és egész életen át tartó benyomást tett rá. Nővére Kőváry Katalin színházi és rádiórendező, Margit húga főiskolai tanár, öccse, István vállalkozó. Általános és középiskoláit Békéscsabán végezte, a [[~~Rózsa Ferenc Gimnázium~~\|Rózsa Ferenc Gimnáziumban]] kitűnt átlag feletti intelligenciájával, széles körű érdeklődésével. Íráskészsége korán megmutatkozott; '''14 éves korában megnyerte a Magyar Rádió ''„Így írunk mi”'' ifjúsági irodalmi pályázatát.''' A 60-as évek végén Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult; az akkoriban zajló kulturális forradalom, a korszak eszméi, irodalmi-zenei alkotásai, filmjei maradandó hatást gyakoroltak világszemléletére. '''Szakdolgozata [[1971]]-ben olyan jól sikerült, hogy professzorai felajánlották, adja be doktori disszertációnak, ami nyomán megkapta a közgazdaságtudományok doktora címet.''' Visszatért Békéscsabára, ahol ettől az évtől a Békés Megyei Népújság munkatársa, majd rovatvezetője lett.	+	Kőváry E. Péter (eredetileg Kőváry Ernő Péter) Budapesten született [[1947]]. [[október 24.\|október 24]]-én, édesapja Kőváry Ernő honvédségi alezredes majd főkönyvelő, édesanyja Uhrin Margit titkárnő voltak. '''Gyermekkorát az 50’-es években Békéscsabán töltötte''', amit erőteljesen meghatározott a helyi szlovákság anyagi és szellemi kultúrája. Édesanyja szlovák felmenői nyomán ez a világ mély, és egész életen át tartó benyomást tett rá. Nővére Kőváry Katalin színházi és rádiórendező, Margit húga főiskolai tanár, öccse, István vállalkozó. Általános és középiskoláit Békéscsabán végezte, a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)\|Rózsa Ferenc Gimnáziumban]] kitűnt átlag feletti intelligenciájával, széles körű érdeklődésével. Íráskészsége korán megmutatkozott; '''14 éves korában megnyerte a Magyar Rádió ''„Így írunk mi”'' ifjúsági irodalmi pályázatát.''' A 60-as évek végén Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult; az akkoriban zajló kulturális forradalom, a korszak eszméi, irodalmi-zenei alkotásai, filmjei maradandó hatást gyakoroltak világszemléletére. '''Szakdolgozata [[1971]]-ben olyan jól sikerült, hogy professzorai felajánlották, adja be doktori disszertációnak, ami nyomán megkapta a közgazdaságtudományok doktora címet.''' Visszatért Békéscsabára, ahol ettől az évtől a Békés Megyei Népújság munkatársa, majd rovatvezetője lett.

	Két évvel korábban, '''[[1969]]-ben feleségül vette Szabó Mária (1948. 07.03.) pedagógus majd címzetes óvodavezetőt.''' Két fiuk született, [[Kőváry Péter Zsolt]] (1972. 10.22.) ) nemzetközi szakjogász, zenész és [[Kőváry Zoltán Ernő]] (1974. 04.29.), klinikai szakpszichológus, zenész. Családtagja, ismerősei és munkatársai rendkívül intelligens, nagy munkabírású, jó szándékú, segítőkész és demokratikus felfogású embernek ismerték.		Két évvel korábban, '''[[1969]]-ben feleségül vette Szabó Mária (1948. 07.03.) pedagógus majd címzetes óvodavezetőt.''' Két fiuk született, [[Kőváry Péter Zsolt]] (1972. 10.22.) ) nemzetközi szakjogász, zenész és [[Kőváry Zoltán Ernő]] (1974. 04.29.), klinikai szakpszichológus, zenész. Családtagja, ismerősei és munkatársai rendkívül intelligens, nagy munkabírású, jó szándékú, segítőkész és demokratikus felfogású embernek ismerték.

Ker0: /* Képgaléria */ kép csere

2017-10-06T11:17:10Z

Képgaléria: kép csere

←Régebbi változat		A lap 2017. október 6., 11:17-kori változata
80. sor:		80. sor:
	Fájl:Fiatalkori verseket tartalmazó jegyzetfüzetek a 60-as évekből.jpg\|Fiatalkori verseket tartalmazó jegyzetfüzet a 60-as évekből		Fájl:Fiatalkori verseket tartalmazó jegyzetfüzetek a 60-as évekből.jpg\|Fiatalkori verseket tartalmazó jegyzetfüzet a 60-as évekből
	Fájl:Nemzetközi újságíró igazolvány.jpg\|Kőváry E. Péter nemzetközi újságíró igazolványa		Fájl:Nemzetközi újságíró igazolvány.jpg\|Kőváry E. Péter nemzetközi újságíró igazolványa
-	Fájl:Síremlék a békéscsabai katolikus temetőben.jpg\|Kőváry E. Péter síremléke a békéscsabai katolikus temetőben	+	Fájl:Síremlék a békéscsabai katolikus temetőben .jpg\|Kőváry E. Péter síremléke a békéscsabai katolikus temetőben
	</gallery>		</gallery>

Ker0: /* Újságírói tevékenysége */ Grecsó hivatkozás javítása

2017-10-04T12:40:15Z

Újságírói tevékenysége: Grecsó hivatkozás javítása

←Régebbi változat		A lap 2017. október 4., 12:40-kori változata
14. sor:		14. sor:

	== Újságírói tevékenysége ==		== Újságírói tevékenysége ==
-	Szerzői munkássága a szépirodalom és a szépirodalmi igényű újságírás határán helyezhető el, aminek jó példája a rendszerváltás körüli földosztások békés megyei vonatkozásait feldolgozó írásainak sorozata. Ezek később az „Ez az a föld…” című kötetben ([[2001]]) jelentek meg összegyűjtve. Hitvallása szerint az újságírásnak nem csupán a mindennapok hírfogyasztási szokásait kell kielégíteni, hanem mélyebb bepillantást kell nyújtania az ott élő emberek életébe és kultúrájába. Ezért írhatta róla barátja és írótársa, [[Sarusi Mihály]], miszerint munkássága arra is bizonyíték, hogy „lehetséges ma – a bulvár-, a párt- és egyéb elit-, meg az aljasajtó uralma idején - is az igazi újságírás. Az, amelyik arra kíváncsi, mi történik, mi zajlik a mélyben, hogy mi az igazság, s nem a valóság anyagi, politikai és ideológiai okokból történő leplezését szolgálja minden sorával”. Ezt igyekezett minél inkább érvényesíteni újságíróként, rovatvezetőként, főszerkesztőként és könyvszerkesztőként is.''' A Békés Megyei Nap munkatársaival 1999-ben és 2000-ben elkészített monográfia-sorozat Békés megye kisrégióiról kiválóan példázza ezeket a törekvéseket.''' Ugyanezeket az elveket oktatóként is közvetítette a békéscsabai főiskolán tartott újságírói kurzusain is, ahol elsőként figyelt fel [[Grecsó Krisztián]] tehetségére. Szépírói, újságírói és szerkesztői munkái egy egységes egészet képeznek, amelyet mindvégig a Békéscsaba és Békés megye iránti elkötelezett szeretete határozott meg. Ahogyan ő maga fogalmazott: ''„Az újságírás szakmai dolog, kényszerfegyelem. Azt kell leírnom, ami történt. Mint szépírónak legalább ugyanekkora fegyelemre van szükségem, de azt írhatom, amit akarok. Leírhatom, mi történhetett volna.”''	+	Szerzői munkássága a szépirodalom és a szépirodalmi igényű újságírás határán helyezhető el, aminek jó példája a rendszerváltás körüli földosztások békés megyei vonatkozásait feldolgozó írásainak sorozata. Ezek később az „Ez az a föld…” című kötetben ([[2001]]) jelentek meg összegyűjtve. Hitvallása szerint az újságírásnak nem csupán a mindennapok hírfogyasztási szokásait kell kielégíteni, hanem mélyebb bepillantást kell nyújtania az ott élő emberek életébe és kultúrájába. Ezért írhatta róla barátja és írótársa, [[Sarusi Mihály]], miszerint munkássága arra is bizonyíték, hogy „lehetséges ma – a bulvár-, a párt- és egyéb elit-, meg az aljasajtó uralma idején - is az igazi újságírás. Az, amelyik arra kíváncsi, mi történik, mi zajlik a mélyben, hogy mi az igazság, s nem a valóság anyagi, politikai és ideológiai okokból történő leplezését szolgálja minden sorával”. Ezt igyekezett minél inkább érvényesíteni újságíróként, rovatvezetőként, főszerkesztőként és könyvszerkesztőként is.''' A Békés Megyei Nap munkatársaival 1999-ben és 2000-ben elkészített monográfia-sorozat Békés megye kisrégióiról kiválóan példázza ezeket a törekvéseket.''' Ugyanezeket az elveket oktatóként is közvetítette a békéscsabai főiskolán tartott újságírói kurzusain is, ahol elsőként figyelt fel [[Grecsó Krisztián (író)\|Grecsó Krisztián]] tehetségére. Szépírói, újságírói és szerkesztői munkái egy egységes egészet képeznek, amelyet mindvégig a Békéscsaba és Békés megye iránti elkötelezett szeretete határozott meg. Ahogyan ő maga fogalmazott: ''„Az újságírás szakmai dolog, kényszerfegyelem. Azt kell leírnom, ami történt. Mint szépírónak legalább ugyanekkora fegyelemre van szükségem, de azt írhatom, amit akarok. Leírhatom, mi történhetett volna.”''

	== Műveinek jegyzéke ==		== Műveinek jegyzéke ==

Ker0: Formázás, képek beillesztése, hivatkozások bővítése

2017-10-04T12:38:38Z

Formázás, képek beillesztése, hivatkozások bővítése

←Régebbi változat		A lap 2017. október 4., 12:38-kori változata
3. sor:		3. sor:

	== Életpályája ==		== Életpályája ==
-	Kőváry E. Péter (eredetileg Kőváry Ernő Péter) Budapesten született [[1947]]. [[október 24.\|október 24]]-én, édesapja Kőváry Ernő honvédségi alezredes majd főkönyvelő, édesanyja Uhrin Margit titkárnő voltak. '''Gyermekkorát az 50’-es években ~~Békéscsabáján~~ töltötte''', amit erőteljesen meghatározott a helyi szlovákság anyagi és szellemi kultúrája. Édesanyja szlovák felmenői nyomán ez a világ mély, és egész életen át tartó benyomást tett rá. Nővére Kőváry Katalin színházi és rádiórendező, Margit húga főiskolai tanár, öccse, István vállalkozó. Általános és középiskoláit Békéscsabán végezte, a [[Rózsa Ferenc Gimnázium\|Rózsa Ferenc Gimnáziumban]] kitűnt átlag feletti intelligenciájával, széles körű érdeklődésével. Íráskészsége korán megmutatkozott; '''14 éves korában megnyerte a Magyar Rádió ''„Így írunk mi”'' ifjúsági irodalmi pályázatát.''' A 60-as évek végén Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult; az akkoriban zajló kulturális forradalom, a korszak eszméi, irodalmi-zenei alkotásai, filmjei maradandó hatást gyakoroltak világszemléletére. '''Szakdolgozata [[1971]]-ben olyan jól sikerült, hogy professzorai felajánlották, adja be doktori disszertációnak, ami nyomán megkapta a közgazdaságtudományok doktora címet.''' Visszatért Békéscsabára, ahol ettől az évtől a Békés Megyei Népújság munkatársa, majd rovatvezetője lett.	+	Kőváry E. Péter (eredetileg Kőváry Ernő Péter) Budapesten született [[1947]]. [[október 24.\|október 24]]-én, édesapja Kőváry Ernő honvédségi alezredes majd főkönyvelő, édesanyja Uhrin Margit titkárnő voltak. '''Gyermekkorát az 50’-es években Békéscsabán töltötte''', amit erőteljesen meghatározott a helyi szlovákság anyagi és szellemi kultúrája. Édesanyja szlovák felmenői nyomán ez a világ mély, és egész életen át tartó benyomást tett rá. Nővére Kőváry Katalin színházi és rádiórendező, Margit húga főiskolai tanár, öccse, István vállalkozó. Általános és középiskoláit Békéscsabán végezte, a [[Rózsa Ferenc Gimnázium\|Rózsa Ferenc Gimnáziumban]] kitűnt átlag feletti intelligenciájával, széles körű érdeklődésével. Íráskészsége korán megmutatkozott; '''14 éves korában megnyerte a Magyar Rádió ''„Így írunk mi”'' ifjúsági irodalmi pályázatát.''' A 60-as évek végén Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult; az akkoriban zajló kulturális forradalom, a korszak eszméi, irodalmi-zenei alkotásai, filmjei maradandó hatást gyakoroltak világszemléletére. '''Szakdolgozata [[1971]]-ben olyan jól sikerült, hogy professzorai felajánlották, adja be doktori disszertációnak, ami nyomán megkapta a közgazdaságtudományok doktora címet.''' Visszatért Békéscsabára, ahol ettől az évtől a Békés Megyei Népújság munkatársa, majd rovatvezetője lett.

	Két évvel korábban, '''[[1969]]-ben feleségül vette Szabó Mária (1948. 07.03.) pedagógus majd címzetes óvodavezetőt.''' Két fiuk született, [[Kőváry Péter Zsolt]] (1972. 10.22.) ) nemzetközi szakjogász, zenész és [[Kőváry Zoltán Ernő]] (1974. 04.29.), klinikai szakpszichológus, zenész. Családtagja, ismerősei és munkatársai rendkívül intelligens, nagy munkabírású, jó szándékú, segítőkész és demokratikus felfogású embernek ismerték.		Két évvel korábban, '''[[1969]]-ben feleségül vette Szabó Mária (1948. 07.03.) pedagógus majd címzetes óvodavezetőt.''' Két fiuk született, [[Kőváry Péter Zsolt]] (1972. 10.22.) ) nemzetközi szakjogász, zenész és [[Kőváry Zoltán Ernő]] (1974. 04.29.), klinikai szakpszichológus, zenész. Családtagja, ismerősei és munkatársai rendkívül intelligens, nagy munkabírású, jó szándékú, segítőkész és demokratikus felfogású embernek ismerték.
10. sor:		10. sor:

	== Írói munkássága ==		== Írói munkássága ==
		+	[[Fájl:Kőváry E Péter és felesége, Szabó Mária újságíró bálon, 2001.jpg\|bélyegkép\|250px\|Kőváry E. Péter és felesége, Szabó Mária az újságíróbálon, 2001-ben]]
	'''Első művét tizennégy évesen írta'''; korai költői próbálkozásait követően a próza mellett kötelezte el magát. '''Legnagyobb hatással a világirodalomból Thomas Mann, Ernest Hemingway és Gabriel Garcia Marquez voltak rá, a magyar irodalom nagyjai közül József Attila, Karinthy Frigyes és főképp Móricz Zsigmond befolyásolták írói látásmódját.''' Később főleg a „népi írókat” (Németh László, Sinka István, Tamási Áron) tanulmányozta. Két regényében (''„Nem jön többé a drótostót”, 1984; „A szik virága”, 1986'') egyrészt az ötvenes években átélt élményeit, másrészt a családja és Békés Megye történetének kutatása során tapasztaltakat dolgozta fel, míg a „trilógia” harmadik részét („Ütött az óránk” - 1988-ra elkészült, de csak 2009-ben jelent meg) a 60-as évek, a felnőtté válás és a korszak történelmi-politikai változásai ihlették. '''E művei nyomán két kitüntetést is kapott: [[1984]]-ben MÉM Nívódíjat, [[1986]]-ban Békés Megye Művészeti Díját.''' Később főleg rövidebb novellákat publikált, amelyekben a tömörítés lehetőségei foglalkoztatták; hogyan lehetséges megvalósítani egy pár oldalas írásban a regény komplexitásához hasonló történet-elbeszélést. '''Számos írása maradt befejezetlenül, például a „Vadrepkény” című regény.''' Nem csak szerzőként, hanem szerkesztőként, szervezőként is kivette a részét a megyei irodalmi-kulturális életből.		'''Első művét tizennégy évesen írta'''; korai költői próbálkozásait követően a próza mellett kötelezte el magát. '''Legnagyobb hatással a világirodalomból Thomas Mann, Ernest Hemingway és Gabriel Garcia Marquez voltak rá, a magyar irodalom nagyjai közül József Attila, Karinthy Frigyes és főképp Móricz Zsigmond befolyásolták írói látásmódját.''' Később főleg a „népi írókat” (Németh László, Sinka István, Tamási Áron) tanulmányozta. Két regényében (''„Nem jön többé a drótostót”, 1984; „A szik virága”, 1986'') egyrészt az ötvenes években átélt élményeit, másrészt a családja és Békés Megye történetének kutatása során tapasztaltakat dolgozta fel, míg a „trilógia” harmadik részét („Ütött az óránk” - 1988-ra elkészült, de csak 2009-ben jelent meg) a 60-as évek, a felnőtté válás és a korszak történelmi-politikai változásai ihlették. '''E művei nyomán két kitüntetést is kapott: [[1984]]-ben MÉM Nívódíjat, [[1986]]-ban Békés Megye Művészeti Díját.''' Később főleg rövidebb novellákat publikált, amelyekben a tömörítés lehetőségei foglalkoztatták; hogyan lehetséges megvalósítani egy pár oldalas írásban a regény komplexitásához hasonló történet-elbeszélést. '''Számos írása maradt befejezetlenül, például a „Vadrepkény” című regény.''' Nem csak szerzőként, hanem szerkesztőként, szervezőként is kivette a részét a megyei irodalmi-kulturális életből.

16. sor:		17. sor:

	== Műveinek jegyzéke ==		== Műveinek jegyzéke ==
		+	[[Fájl:Kőváry E Péter és Sarusi Mihály a 90-es években.jpg\|bélyegkép\|250px\|Kőváry E. Péter és Sarusi Mihály a 90-es években]]
	=== Önálló kötetek ===		=== Önálló kötetek ===
-	* Barázdákba írt történelem. (Dombegyház, 1974)	+	* Barázdákba írt történelem (Dombegyház, 1974) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	* Eloszlanak a felhők. (Gyula, 1974)	+	* Eloszlanak a felhők (Gyula, 1974) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	* Endrődi szabók, 1951-1976. (Endrőd, 1976)	+	* Endrődi szabók, 1951-1976 (Endrőd, 1976) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	* Kétsopronyi krónika. (Kétsoprony, 1980)	+	* Kétsopronyi krónika (Kétsoprony, 1980) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	* Magyarbánhegyes mezőgazdasága (Békéscsaba, 1980)	+	* Magyarbánhegyes mezőgazdasága (Békéscsaba, 1980) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	* Nem jön többé a drótostót. (regény, Budapest, 1984)	+	* Nem jön többé a drótostót (regény, Budapest, 1984) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	* Bozse moj (elbeszélések, Békéscsaba, 1985)	+	* Bozse moj (elbeszélések, Békéscsaba, 1985) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	* A szik virága (regény, Budapest, 1986)	+	* A szik virága (regény, Budapest, 1986) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	* A barázdákba írt történelem folytatódik (1992, Dombegyház)	+	* A barázdákba írt történelem folytatódik (1992, Dombegyház) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	* Ez az a föld… Alföldi tájkép csata után. (Budapest, 2001)	+	* Ez az a föld… Alföldi tájkép csata után (Budapest, 2001) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	* Lépcsőn ülni veszélyes (elbeszélések, Békéscsaba, 2008)	+	* Lépcsőn ülni veszélyes (elbeszélések, Békéscsaba, 2008) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	* Egy vidéki tudósító naplójából. (Békéscsaba, 2009)	+	* Egy vidéki tudósító naplójából (Békéscsaba, 2009) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	* Ütött az óránk (regény, Békéscsaba, 2009)	+	* Ütött az óránk (regény, Békéscsaba, 2009) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-	* A főorvos macskája (elbeszélések, Békéscsaba, 2010)	+	* A főorvos macskája (elbeszélések, Békéscsaba, 2010) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

		+	[[Fájl:Kőváry E Péter és Sarusi Mihály egy irodalmi rendezvényen a 90-es években.jpg\|bélyegkép\|250px\|Kőváry E. Péter és Sarusi Mihály egy irodalmi rendezvénye a 90-es években]]
	=== Antológiákban, folyóiratokban megjelent írások ===		=== Antológiákban, folyóiratokban megjelent írások ===
	* A hatodik nap (Ne féltsétek őket! Kozmosz Kiadó, 1968)		* A hatodik nap (Ne féltsétek őket! Kozmosz Kiadó, 1968)
-	* Két miniatűr (Halálos szerelem, Ember tervez) (Tiszatáj, 1969/8)	+	* [http://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/5962/ Két miniatűr] (Halálos szerelem, Ember tervez) (Tiszatáj, 1969/8)
-	* Harminc mázsafa (Új Auróra, 1978/1)	+	* Harminc mázsafa ([[Új Auróra]], 1978/1)
	* Légvonat (Válogatás békés megyei fiatalok írásaiból, 1978)		* Légvonat (Válogatás békés megyei fiatalok írásaiból, 1978)
-	* Idegosztály, avagy a főorvos macskája (Peremvidéken. Békés megyei fiatalok írásai, 1980)	+	* Idegosztály, avagy a főorvos macskája ([[Peremvidéken]]. Békés megyei fiatalok írásai, 1980)
	* Bozse moj, bozse moj (Forrás, 1982/4)		* Bozse moj, bozse moj (Forrás, 1982/4)
	* A telefonrongáló (Forrás, 1982/8)		* A telefonrongáló (Forrás, 1982/8)
	* A Zsabai Láma, avagy öt leosztás pókerben (Forrás, 1983/9)		* A Zsabai Láma, avagy öt leosztás pókerben (Forrás, 1983/9)
-	* Ásatás, avagy egy kun-kori vita (Új Auróra, 1988/1)	+	* Ásatás, avagy egy kun-kori vita ([[Új Auróra]], 1988/1)
	* Vadrepkény (regényrészlet) (Az ünnepi könyvhét békés megyei kiadványa, 1989)		* Vadrepkény (regényrészlet) (Az ünnepi könyvhét békés megyei kiadványa, 1989)
	* Valahol (Kelet-) Európában (Az ünnepi könyvhét békés megyei kiadványa, 1990)		* Valahol (Kelet-) Európában (Az ünnepi könyvhét békés megyei kiadványa, 1990)
-	* Futok a földem után (Bárka, 1997/2)	+	* Futok a földem után ([[Bárka]], 1997/2)
	* Négus az olajfák hegyén (Ritka madár. Békéscsabai irodalmi antológia, 2000)		* Négus az olajfák hegyén (Ritka madár. Békéscsabai irodalmi antológia, 2000)
	* Ferdinánd regénye (szinopszis) (Ritka madár. Békéscsabai irodalmi antológia, 2002)		* Ferdinánd regénye (szinopszis) (Ritka madár. Békéscsabai irodalmi antológia, 2002)
-	* Édes álom (Bárka, 2009/6)	+	* [http://www.barkaonline.hu/szepirodalom/18-versek/1233-kvary-e-peter-prozaja\| Édes álom] ([[Bárka]], 2009/6)
	* Zsebóra a nadrágkorcban (Nők Lapja novella, 2009/19)		* Zsebóra a nadrágkorcban (Nők Lapja novella, 2009/19)

		+	[[Fájl:Kőváry E Péter, Sarusi Mihály, Püski Sándor és Simonyi Imre, 1986.jpg\|bélyegkép\|250px\|Kőváry E. Péter, Sarusi Mihály, Püski Sándor és Simonyi Imre a békési könyvtárban]]
	=== Egyéb művek ===		=== Egyéb művek ===
	* Pünkösdi köztársaság (rádiójáték, 1984, Kossuth Rádió, rendezte Kőváry Katalin)		* Pünkösdi köztársaság (rádiójáték, 1984, Kossuth Rádió, rendezte Kőváry Katalin)
55. sor:		59. sor:
	* Békés megye kézikönyve (főszerkesztő: Kőváry E.Péter, Szeged, 1999)		* Békés megye kézikönyve (főszerkesztő: Kőváry E.Péter, Szeged, 1999)
	* Három helység határában. Olvasókönyv a Csárdaszállási Petőfi Mgtsz fél évszázadának történetéhez (írta, szerkesztette Kőváry E. Péter, Csárdaszállás, 1999)		* Három helység határában. Olvasókönyv a Csárdaszállási Petőfi Mgtsz fél évszázadának történetéhez (írta, szerkesztette Kőváry E. Péter, Csárdaszállás, 1999)
-	* Sikertörténet. 1998/99. Békés megyei gazdasági évkönyv (szerkesztette Kőváry E. Péter, Békéscsaba, 1999	+	* Sikertörténet 1998/99. Békés megyei gazdasági évkönyv (szerkesztette Kőváry E. Péter, Békéscsaba, 1999
-	* Békés megye kisrégiói – Békés ~~Megye~~ 1-6 (szerkesztette Kőváry E. Péter, Békéscsaba, 1999-2000)	+	* Békés megye kisrégiói – Békés megye 1-6 (szerkesztette Kőváry E. Péter, Békéscsaba, 1999-2000)
	* Ütött az óránk (rádiójáték, 2016, Kossuth Rádió, rendezte Kőváry Katalin)		* Ütött az óránk (rádiójáték, 2016, Kossuth Rádió, rendezte Kőváry Katalin)

71. sor:		75. sor:
	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==
	<gallery>		<gallery>
-	Fájl:A Drótostót -trilógia.jpg\|A Drótostót-trilógia	+	Fájl:A Drótostót -trilógia.jpg\|A Drótostót-trilógia kötetei
-	Fájl:Doktori oklevél.jpg\|~~Doktori oklevél~~	+	Fájl:Doktori oklevél.jpg\|Kőváry E. Péter doktori oklevele
-	Fájl:Egy befejezetlen regény.jpg\|~~Egy~~ befejezetlen regény ~~kézirata~~	+	Fájl:Egy befejezetlen regény.jpg\|A Vadrepkény című befejezetlen regény címlapja
-	Fájl:Fiatalkori verseket tartalmazó jegyzetfüzetek a 60-as évekből.jpg	+	Fájl:Fiatalkori verseket tartalmazó jegyzetfüzetek a 60-as évekből.jpg\|Fiatalkori verseket tartalmazó jegyzetfüzet a 60-as évekből
-		+	Fájl:Nemzetközi újságíró igazolvány.jpg\|Kőváry E. Péter nemzetközi újságíró igazolványa
		+	Fájl:Síremlék a békéscsabai katolikus temetőben.jpg\|Kőváry E. Péter síremléke a békéscsabai katolikus temetőben
	</gallery>		</gallery>

Ker0: galéria bővítés

2017-10-04T11:47:43Z

galéria bővítés

←Régebbi változat		A lap 2017. október 4., 11:47-kori változata
71. sor:		71. sor:
	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==
	<gallery>		<gallery>
-	Fájl:A Drótostót -trilógia.jpg	+	Fájl:A Drótostót -trilógia.jpg\|A Drótostót-trilógia
-	Fájl:Doktori oklevél.jpg	+	Fájl:Doktori oklevél.jpg\|Doktori oklevél
-	Fájl:Egy befejezetlen regény.jpg	+	Fájl:Egy befejezetlen regény.jpg\|Egy befejezetlen regény kézirata
		+	Fájl:Fiatalkori verseket tartalmazó jegyzetfüzetek a 60-as évekből.jpg
		+
	</gallery>		</gallery>

Ker0: javítás

2017-10-04T11:20:12Z

javítás

←Régebbi változat		A lap 2017. október 4., 11:20-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	[[Fájl:Kovary E Peter.jpg\|bélyegkép\|250px\|Kőváry E. ~~péter~~]]	+	[[Fájl:Kovary E Peter.jpg\|bélyegkép\|250px\|Kőváry E. Péter]]
	'''Országosan ismert békéscsabai novella- és regényíró, újságíró, közgazdász.''' A 70-es, 80-as években a [[Békés Megyei Népújság]] (ma [[Békés Megyei Hírlap]]), majd a Népszabadság munkatársa, olvasószerkesztője, rovatvezetője, majd 90-es évektől a [[Békés Megyei Nap]] főszerkesztője. A 70-es évek közepétől-végétől a kétezres évekig Békéscsaba illetve Békés Megye kulturális és közéletének jelentős alakja. Tagja volt a '''Magyar Újságírók Szövetségének, Magyar Írók Szövetségének és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.''' Szerepelt a rendszeresen megjelenő „Ki kicsoda?” kiadványokban, a „Kortárs magyar írók kislexikonában” és a „Magyar irodalom kézikönyvében”.		'''Országosan ismert békéscsabai novella- és regényíró, újságíró, közgazdász.''' A 70-es, 80-as években a [[Békés Megyei Népújság]] (ma [[Békés Megyei Hírlap]]), majd a Népszabadság munkatársa, olvasószerkesztője, rovatvezetője, majd 90-es évektől a [[Békés Megyei Nap]] főszerkesztője. A 70-es évek közepétől-végétől a kétezres évekig Békéscsaba illetve Békés Megye kulturális és közéletének jelentős alakja. Tagja volt a '''Magyar Újságírók Szövetségének, Magyar Írók Szövetségének és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.''' Szerepelt a rendszeresen megjelenő „Ki kicsoda?” kiadványokban, a „Kortárs magyar írók kislexikonában” és a „Magyar irodalom kézikönyvében”.

13. sor:		13. sor:

	== Újságírói tevékenysége ==		== Újságírói tevékenysége ==
-	Szerzői munkássága a szépirodalom és a szépirodalmi igényű újságírás határán helyezhető el, aminek jó példája a rendszerváltás körüli földosztások békés megyei vonatkozásait feldolgozó írásainak sorozata. Ezek később az „Ez az a föld…” című kötetben ([[2001]]) jelentek meg összegyűjtve. Hitvallása szerint az újságírásnak nem csupán a mindennapok hírfogyasztási szokásait kell kielégíteni, hanem mélyebb bepillantást kell nyújtania az ott élő emberek életébe és kultúrájába. Ezért írhatta róla barátja és írótársa, [[Sarusi Mihály]], miszerint munkássága arra is bizonyíték, hogy „lehetséges ma – a bulvár-, a párt- és egyéb elit-, meg az aljasajtó uralma idején - is az igazi újságírás. Az, amelyik arra kíváncsi, mi történik, mi zajlik a mélyben, hogy mi az igazság, s nem a valóság anyagi, politikai és ideológiai okokból történő leplezését szolgálja minden sorával”. Ezt igyekezett minél inkább érvényesíteni újságíróként, rovatvezetőként, főszerkesztőként és könyvszerkesztőként is.''' A Békés Megyei Nap munkatársaival ~~például~~ 1999-ben és 2000-ben elkészített monográfia-sorozat Békés megye kisrégióiról kiválóan példázza ezeket a törekvéseket.''' Ugyanezeket az elveket oktatóként is közvetítette a békéscsabai főiskolán tartott újságírói kurzusain is, ahol elsőként figyelt fel [[Grecsó Krisztián]] tehetségére. Szépírói, újságírói és szerkesztői munkái egy egységes egészet képeznek, amelyet mindvégig a Békéscsaba és Békés megye iránti elkötelezett szeretete határozott meg. Ahogyan ő maga fogalmazott: ''„Az újságírás szakmai dolog, kényszerfegyelem. Azt kell leírnom, ami történt. Mint szépírónak legalább ugyanekkora fegyelemre van szükségem, de azt írhatom, amit akarok. Leírhatom, mi történhetett volna.”''	+	Szerzői munkássága a szépirodalom és a szépirodalmi igényű újságírás határán helyezhető el, aminek jó példája a rendszerváltás körüli földosztások békés megyei vonatkozásait feldolgozó írásainak sorozata. Ezek később az „Ez az a föld…” című kötetben ([[2001]]) jelentek meg összegyűjtve. Hitvallása szerint az újságírásnak nem csupán a mindennapok hírfogyasztási szokásait kell kielégíteni, hanem mélyebb bepillantást kell nyújtania az ott élő emberek életébe és kultúrájába. Ezért írhatta róla barátja és írótársa, [[Sarusi Mihály]], miszerint munkássága arra is bizonyíték, hogy „lehetséges ma – a bulvár-, a párt- és egyéb elit-, meg az aljasajtó uralma idején - is az igazi újságírás. Az, amelyik arra kíváncsi, mi történik, mi zajlik a mélyben, hogy mi az igazság, s nem a valóság anyagi, politikai és ideológiai okokból történő leplezését szolgálja minden sorával”. Ezt igyekezett minél inkább érvényesíteni újságíróként, rovatvezetőként, főszerkesztőként és könyvszerkesztőként is.''' A Békés Megyei Nap munkatársaival 1999-ben és 2000-ben elkészített monográfia-sorozat Békés megye kisrégióiról kiválóan példázza ezeket a törekvéseket.''' Ugyanezeket az elveket oktatóként is közvetítette a békéscsabai főiskolán tartott újságírói kurzusain is, ahol elsőként figyelt fel [[Grecsó Krisztián]] tehetségére. Szépírói, újságírói és szerkesztői munkái egy egységes egészet képeznek, amelyet mindvégig a Békéscsaba és Békés megye iránti elkötelezett szeretete határozott meg. Ahogyan ő maga fogalmazott: ''„Az újságírás szakmai dolog, kényszerfegyelem. Azt kell leírnom, ami történt. Mint szépírónak legalább ugyanekkora fegyelemre van szükségem, de azt írhatom, amit akarok. Leírhatom, mi történhetett volna.”''

	== Műveinek jegyzéke ==		== Műveinek jegyzéke ==

Ker0: Galéria létrehozása

2017-10-04T00:47:56Z

Galéria létrehozása

←Régebbi változat		A lap 2017. október 4., 00:47-kori változata
1. sor:		1. sor:
-	[[Fájl:Kovary E Peter.jpg\|bélyegkép\|250px]]	+	[[Fájl:Kovary E Peter.jpg\|bélyegkép\|250px\|Kőváry E. péter]]
	'''Országosan ismert békéscsabai novella- és regényíró, újságíró, közgazdász.''' A 70-es, 80-as években a [[Békés Megyei Népújság]] (ma [[Békés Megyei Hírlap]]), majd a Népszabadság munkatársa, olvasószerkesztője, rovatvezetője, majd 90-es évektől a [[Békés Megyei Nap]] főszerkesztője. A 70-es évek közepétől-végétől a kétezres évekig Békéscsaba illetve Békés Megye kulturális és közéletének jelentős alakja. Tagja volt a '''Magyar Újságírók Szövetségének, Magyar Írók Szövetségének és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.''' Szerepelt a rendszeresen megjelenő „Ki kicsoda?” kiadványokban, a „Kortárs magyar írók kislexikonában” és a „Magyar irodalom kézikönyvében”.		'''Országosan ismert békéscsabai novella- és regényíró, újságíró, közgazdász.''' A 70-es, 80-as években a [[Békés Megyei Népújság]] (ma [[Békés Megyei Hírlap]]), majd a Népszabadság munkatársa, olvasószerkesztője, rovatvezetője, majd 90-es évektől a [[Békés Megyei Nap]] főszerkesztője. A 70-es évek közepétől-végétől a kétezres évekig Békéscsaba illetve Békés Megye kulturális és közéletének jelentős alakja. Tagja volt a '''Magyar Újságírók Szövetségének, Magyar Írók Szövetségének és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.''' Szerepelt a rendszeresen megjelenő „Ki kicsoda?” kiadványokban, a „Kortárs magyar írók kislexikonában” és a „Magyar irodalom kézikönyvében”.

70. sor:		70. sor:

	== Képgaléria ==		== Képgaléria ==
-		+	<gallery>
		+	Fájl:A Drótostót -trilógia.jpg
		+	Fájl:Doktori oklevél.jpg
		+	Fájl:Egy befejezetlen regény.jpg
		+	</gallery>

	== Lásd még ==		== Lásd még ==

Ker0: kép feltöltése

2017-10-03T15:02:41Z

kép feltöltése

←Régebbi változat		A lap 2017. október 3., 15:02-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Kovary E Peter.jpg\|bélyegkép\|250px]]
	'''Országosan ismert békéscsabai novella- és regényíró, újságíró, közgazdász.''' A 70-es, 80-as években a [[Békés Megyei Népújság]] (ma [[Békés Megyei Hírlap]]), majd a Népszabadság munkatársa, olvasószerkesztője, rovatvezetője, majd 90-es évektől a [[Békés Megyei Nap]] főszerkesztője. A 70-es évek közepétől-végétől a kétezres évekig Békéscsaba illetve Békés Megye kulturális és közéletének jelentős alakja. Tagja volt a '''Magyar Újságírók Szövetségének, Magyar Írók Szövetségének és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.''' Szerepelt a rendszeresen megjelenő „Ki kicsoda?” kiadványokban, a „Kortárs magyar írók kislexikonában” és a „Magyar irodalom kézikönyvében”.		'''Országosan ismert békéscsabai novella- és regényíró, újságíró, közgazdász.''' A 70-es, 80-as években a [[Békés Megyei Népújság]] (ma [[Békés Megyei Hírlap]]), majd a Népszabadság munkatársa, olvasószerkesztője, rovatvezetője, majd 90-es évektől a [[Békés Megyei Nap]] főszerkesztője. A 70-es évek közepétől-végétől a kétezres évekig Békéscsaba illetve Békés Megye kulturális és közéletének jelentős alakja. Tagja volt a '''Magyar Újságírók Szövetségének, Magyar Írók Szövetségének és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.''' Szerepelt a rendszeresen megjelenő „Ki kicsoda?” kiadványokban, a „Kortárs magyar írók kislexikonában” és a „Magyar irodalom kézikönyvében”.

	== Életpályája ==		== Életpályája ==
-	Kőváry E. Péter (eredetileg Kőváry Ernő Péter) Budapesten született [[1947]]. [[október 24.\|október 24]]-én, édesapja Kőváry Ernő honvédségi alezredes majd főkönyvelő, édesanyja Uhrin Margit titkárnő voltak. '''Gyermekkorát az 50’-es években Békéscsabáján töltötte''', amit erőteljesen meghatározott a helyi szlovákság anyagi és szellemi kultúrája. Édesanyja szlovák felmenői nyomán ez a világ mély, és egész életen át tartó benyomást tett rá. Nővére Kőváry Katalin színházi és rádiórendező, Margit húga főiskolai tanár, öccse, István vállalkozó. Általános és középiskoláit Békéscsabán végezte, a [[Rózsa Ferenc Gimnázium\|Rózsa Ferenc Gimnáziumban]] kitűnt átlag feletti intelligenciájával, széles körű érdeklődésével. Íráskészsége korán megmutatkozott; 14 éves korában megnyerte a Magyar Rádió „Így írunk mi” ifjúsági irodalmi pályázatát. A 60-as évek végén Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult; az akkoriban zajló kulturális forradalom, a korszak eszméi, irodalmi-zenei alkotásai, filmjei maradandó hatást gyakoroltak világszemléletére. '''Szakdolgozata [[1971]]-ben olyan jól sikerült, hogy professzorai felajánlották, adja be doktori disszertációnak, ami nyomán megkapta a közgazdaságtudományok doktora címet.''' Visszatért Békéscsabára, ahol ettől az évtől a Békés Megyei Népújság munkatársa, majd rovatvezetője lett.	+	Kőváry E. Péter (eredetileg Kőváry Ernő Péter) Budapesten született [[1947]]. [[október 24.\|október 24]]-én, édesapja Kőváry Ernő honvédségi alezredes majd főkönyvelő, édesanyja Uhrin Margit titkárnő voltak. '''Gyermekkorát az 50’-es években Békéscsabáján töltötte''', amit erőteljesen meghatározott a helyi szlovákság anyagi és szellemi kultúrája. Édesanyja szlovák felmenői nyomán ez a világ mély, és egész életen át tartó benyomást tett rá. Nővére Kőváry Katalin színházi és rádiórendező, Margit húga főiskolai tanár, öccse, István vállalkozó. Általános és középiskoláit Békéscsabán végezte, a [[Rózsa Ferenc Gimnázium\|Rózsa Ferenc Gimnáziumban]] kitűnt átlag feletti intelligenciájával, széles körű érdeklődésével. Íráskészsége korán megmutatkozott; '''14 éves korában megnyerte a Magyar Rádió ''„Így írunk mi”'' ifjúsági irodalmi pályázatát.''' A 60-as évek végén Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult; az akkoriban zajló kulturális forradalom, a korszak eszméi, irodalmi-zenei alkotásai, filmjei maradandó hatást gyakoroltak világszemléletére. '''Szakdolgozata [[1971]]-ben olyan jól sikerült, hogy professzorai felajánlották, adja be doktori disszertációnak, ami nyomán megkapta a közgazdaságtudományok doktora címet.''' Visszatért Békéscsabára, ahol ettől az évtől a Békés Megyei Népújság munkatársa, majd rovatvezetője lett.

	Két évvel korábban, '''[[1969]]-ben feleségül vette Szabó Mária (1948. 07.03.) pedagógus majd címzetes óvodavezetőt.''' Két fiuk született, [[Kőváry Péter Zsolt]] (1972. 10.22.) ) nemzetközi szakjogász, zenész és [[Kőváry Zoltán Ernő]] (1974. 04.29.), klinikai szakpszichológus, zenész. Családtagja, ismerősei és munkatársai rendkívül intelligens, nagy munkabírású, jó szándékú, segítőkész és demokratikus felfogású embernek ismerték.		Két évvel korábban, '''[[1969]]-ben feleségül vette Szabó Mária (1948. 07.03.) pedagógus majd címzetes óvodavezetőt.''' Két fiuk született, [[Kőváry Péter Zsolt]] (1972. 10.22.) ) nemzetközi szakjogász, zenész és [[Kőváry Zoltán Ernő]] (1974. 04.29.), klinikai szakpszichológus, zenész. Családtagja, ismerősei és munkatársai rendkívül intelligens, nagy munkabírású, jó szándékú, segítőkész és demokratikus felfogású embernek ismerték.
12. sor:		13. sor:

	== Újságírói tevékenysége ==		== Újságírói tevékenysége ==
-	Szerzői munkássága a szépirodalom és a szépirodalmi igényű újságírás határán helyezhető el, aminek jó példája a rendszerváltás körüli földosztások békés megyei vonatkozásait feldolgozó írásainak sorozata. Ezek később az „Ez az a föld…” című kötetben (2001) jelentek meg összegyűjtve. Hitvallása szerint az újságírásnak nem csupán a mindennapok hírfogyasztási szokásait kell kielégíteni, hanem mélyebb bepillantást kell nyújtania az ott élő emberek életébe és kultúrájába. Ezért írhatta róla barátja és írótársa, [[Sarusi Mihály]], miszerint munkássága arra is bizonyíték, hogy „lehetséges ma – a bulvár-, a párt- és egyéb elit-, meg az aljasajtó uralma idején - is az igazi újságírás. Az, amelyik arra kíváncsi, mi történik, mi zajlik a mélyben, hogy mi az igazság, s nem a valóság anyagi, politikai és ideológiai okokból történő leplezését szolgálja minden sorával”. Ezt igyekezett minél inkább érvényesíteni újságíróként, rovatvezetőként, főszerkesztőként és könyvszerkesztőként is.''' A Békés Megyei Nap munkatársaival például 1999-ben és 2000-ben elkészített monográfia-sorozat Békés megye kisrégióiról kiválóan példázza ezeket a törekvéseket.''' Ugyanezeket az elveket oktatóként is közvetítette a békéscsabai főiskolán tartott újságírói kurzusain is, ahol elsőként figyelt fel [[Grecsó Krisztián]] tehetségére. Szépírói, újságírói és szerkesztői munkái egy egységes egészet képeznek, amelyet mindvégig a Békéscsaba és Békés megye iránti elkötelezett szeretete határozott meg. Ahogyan ő maga fogalmazott: ''„Az újságírás szakmai dolog, kényszerfegyelem. Azt kell leírnom, ami történt. Mint szépírónak legalább ugyanekkora fegyelemre van szükségem, de azt írhatom, amit akarok. Leírhatom, mi történhetett volna.”''	+	Szerzői munkássága a szépirodalom és a szépirodalmi igényű újságírás határán helyezhető el, aminek jó példája a rendszerváltás körüli földosztások békés megyei vonatkozásait feldolgozó írásainak sorozata. Ezek később az „Ez az a föld…” című kötetben ([[2001]]) jelentek meg összegyűjtve. Hitvallása szerint az újságírásnak nem csupán a mindennapok hírfogyasztási szokásait kell kielégíteni, hanem mélyebb bepillantást kell nyújtania az ott élő emberek életébe és kultúrájába. Ezért írhatta róla barátja és írótársa, [[Sarusi Mihály]], miszerint munkássága arra is bizonyíték, hogy „lehetséges ma – a bulvár-, a párt- és egyéb elit-, meg az aljasajtó uralma idején - is az igazi újságírás. Az, amelyik arra kíváncsi, mi történik, mi zajlik a mélyben, hogy mi az igazság, s nem a valóság anyagi, politikai és ideológiai okokból történő leplezését szolgálja minden sorával”. Ezt igyekezett minél inkább érvényesíteni újságíróként, rovatvezetőként, főszerkesztőként és könyvszerkesztőként is.''' A Békés Megyei Nap munkatársaival például 1999-ben és 2000-ben elkészített monográfia-sorozat Békés megye kisrégióiról kiválóan példázza ezeket a törekvéseket.''' Ugyanezeket az elveket oktatóként is közvetítette a békéscsabai főiskolán tartott újságírói kurzusain is, ahol elsőként figyelt fel [[Grecsó Krisztián]] tehetségére. Szépírói, újságírói és szerkesztői munkái egy egységes egészet képeznek, amelyet mindvégig a Békéscsaba és Békés megye iránti elkötelezett szeretete határozott meg. Ahogyan ő maga fogalmazott: ''„Az újságírás szakmai dolog, kényszerfegyelem. Azt kell leírnom, ami történt. Mint szépírónak legalább ugyanekkora fegyelemre van szükségem, de azt írhatom, amit akarok. Leírhatom, mi történhetett volna.”''

	== Műveinek jegyzéke ==		== Műveinek jegyzéke ==